Adventi levél 1990

Leányfalu, 1990. december 2. Drága Barátaim! Kapcsolataink hajdan szívós szövetén újfent a foszladozás jeleit vélem felfedezni, mint most előkerült történelmi zászlókon. Ami mégis és mindenkor összeköt minket, az maga a mindünket tépázó meteorológiai ciklon, mely számunkra egyre „antibb”. Soha ilyen közel nem volt az információforrás, soha így nem áradtak a hírek, mégis csupán a sötétben… Adventi levél 1990 olvasásának folytatása

Közzétéve:
Epistolák kategóriába sorolva

Adventi levél 1989

Leányfalu, 1989. december 1. Drága Barátaim! Nagy és végtelennek tűnő várakozások beteljesülésének küszöbén, az idő eljöttét kétkedve nézi a várakozásba öltözött, s még több kétkedéssel az, akinek fél szívével, fél lelkével, fél elméjével még tovább is várakozónak kell maradnia. Mert amint az új év eljöttét, mint Erdély szülötte – mióta eszemet tudom – kétszer ünnepeltük,… Adventi levél 1989 olvasásának folytatása

Közzétéve:
Epistolák kategóriába sorolva

Adventi levél 1988

Leányfalu, 1988. november 30. Drága Barátaim! Nehéz egyedül várni, nehéz akkor is, amikor már-már hétköznapjaink részévé vált a súlya, s még nehezebb, ha felcsillan a remény. Mert hiszen érezhetjük, hogy reng a minket felnevelő, torzóvá torzító, meglopó régi s már egy olyan árnyék után leselkednénk, amelyik hitünk szerint ellentéte a régi rossznak, de a valóságban… Adventi levél 1988 olvasásának folytatása

Közzétéve:
Epistolák kategóriába sorolva

Adventi levél 1987

Leányfalu, 1987. december 1. Drága Barátaim! Itt van az advent, levélíró kedvet ébresztgető gondolataival, hangulataival – várakozás, összetartozás érzéseinek melegágya. Felröppen a gondolat és öregedő szemével időben s térben egyre többet látna, műholdak mesés szabadságával keringve múlt, jelen, jövendő és elátkozott határok fölött. Egyik szeme emlékezés, másik szeme fantázia s amint hozzászoknak a látványhoz kiderül,… Adventi levél 1987 olvasásának folytatása

Közzétéve:
Epistolák kategóriába sorolva

Adventi levél 1986

Pápakovácsi, 1986. november 28. Drága Barátaim! Az adventi hangulat elmélkedésre ringató hullámain, az életre szóló földi várakozás kísértő reménytelensége s a megváltás hitének bizonyossága között játszadozó gyarló elménk, emberi, törpe mivoltunk miatt, emez földi várakozás hosszán kesereg. Valahol az írásban Jézus az evilágit is nekünk ígérte. Nekünk – a szelídeknek. S ha itteni cselekedeteinkkel elszámolni… Adventi levél 1986 olvasásának folytatása

Közzétéve:
Epistolák kategóriába sorolva

Adventi levél 1985

Pápakovácsi, 1985. november 25. Drága Barátaim! Évtized derekán köszönt ránk a meg-megújuló adventi hangulat. Deresedő koponyáinkban évről-évre, újra meg újra felébred a gondolat. A miért s a meddig, a várakozók nagy kérdései. Ti, kiket odahagytunk s ti kik itt vártatok ránk, már besoroltatok minket is az új rendbe. S mi is magunkat. A látszatok torának… Adventi levél 1985 olvasásának folytatása

Közzétéve:
Epistolák kategóriába sorolva

Adventi levél 1984

Pápakovácsi, 1984. november 25. Drága Barátaim! Az adventi várakozás elején, ismét hozzáláttam Néktek szánt gondolataim összeszedéséhez s első percben az a naplófeljegyzésem jutott eszembe, melyet átérkezésünk idei évfordulóján rögzítettem. A hetediken. Mint majd látjátok arra is gondoltam, vajon mennyire igaz, hogy az ember hét évenként megújul. Lehet, hogy így van testben, de nem lélekben. Ezeket… Adventi levél 1984 olvasásának folytatása

Közzétéve:
Epistolák kategóriába sorolva

Adventi levél 1983

Pápakovácsi, 1983. november 25. Drága Barátaim! Ismét reánk köszönt az advent s a mi örökös furcsa és csak a remények által táplált várakozásunk kettősségének öröme és bánata. Ugyanis míg egyik várakozásunk évről évre közös örömben teljesül és a Megváltó születését ünnepelhetjük lélekben és testben is – tehát az égiek nem játszanak velünk – addig a… Adventi levél 1983 olvasásának folytatása

Közzétéve:
Epistolák kategóriába sorolva

Adventi levél 1982

Pápakovácsi, 1982. november 28. Drága Barátaim! Az idén is írogattam hézagos naplómat s itthonról hazaszálló gondolataim együtt aggódtak egymástól elválasztott s mégis oly egybetartozó egykori s mai otthonaimért. Azért, melyet elvesztenünk rendeltetett, s a maradékért, azokért, akik kívül rekedve élik meg ama végtelennek tűnő elképzelhetetlent s azokért, akiket még ennek látása sem minden esetben képes… Adventi levél 1982 olvasásának folytatása

Közzétéve:
Epistolák kategóriába sorolva