Leányfalu, 1990. december 2. Drága Barátaim! Kapcsolataink hajdan szívós szövetén újfent a foszladozás jeleit vélem felfedezni, mint most előkerült történelmi zászlókon. Ami mégis és mindenkor összeköt minket, az maga a mindünket tépázó meteorológiai ciklon, mely számunkra egyre „antibb”. Soha ilyen közel nem volt az információforrás, soha így nem áradtak a hírek, mégis csupán a sötétben… Adventi levél 1990 olvasásának folytatása
TÁGABB TEMATIKÁJÚ IRÁSOK
Adventi levél 1989
Leányfalu, 1989. december 1. Drága Barátaim! Nagy és végtelennek tűnő várakozások beteljesülésének küszöbén, az idő eljöttét kétkedve nézi a várakozásba öltözött, s még több kétkedéssel az, akinek fél szívével, fél lelkével, fél elméjével még tovább is várakozónak kell maradnia. Mert amint az új év eljöttét, mint Erdély szülötte – mióta eszemet tudom – kétszer ünnepeltük,… Adventi levél 1989 olvasásának folytatása
Adventi levél 1988
Leányfalu, 1988. november 30. Drága Barátaim! Nehéz egyedül várni, nehéz akkor is, amikor már-már hétköznapjaink részévé vált a súlya, s még nehezebb, ha felcsillan a remény. Mert hiszen érezhetjük, hogy reng a minket felnevelő, torzóvá torzító, meglopó régi s már egy olyan árnyék után leselkednénk, amelyik hitünk szerint ellentéte a régi rossznak, de a valóságban… Adventi levél 1988 olvasásának folytatása
Adventi levél 1987
Leányfalu, 1987. december 1. Drága Barátaim! Itt van az advent, levélíró kedvet ébresztgető gondolataival, hangulataival – várakozás, összetartozás érzéseinek melegágya. Felröppen a gondolat és öregedő szemével időben s térben egyre többet látna, műholdak mesés szabadságával keringve múlt, jelen, jövendő és elátkozott határok fölött. Egyik szeme emlékezés, másik szeme fantázia s amint hozzászoknak a látványhoz kiderül,… Adventi levél 1987 olvasásának folytatása
Adventi levél 1986
Pápakovácsi, 1986. november 28. Drága Barátaim! Az adventi hangulat elmélkedésre ringató hullámain, az életre szóló földi várakozás kísértő reménytelensége s a megváltás hitének bizonyossága között játszadozó gyarló elménk, emberi, törpe mivoltunk miatt, emez földi várakozás hosszán kesereg. Valahol az írásban Jézus az evilágit is nekünk ígérte. Nekünk – a szelídeknek. S ha itteni cselekedeteinkkel elszámolni… Adventi levél 1986 olvasásának folytatása
Adventi levél 1985
Pápakovácsi, 1985. november 25. Drága Barátaim! Évtized derekán köszönt ránk a meg-megújuló adventi hangulat. Deresedő koponyáinkban évről-évre, újra meg újra felébred a gondolat. A miért s a meddig, a várakozók nagy kérdései. Ti, kiket odahagytunk s ti kik itt vártatok ránk, már besoroltatok minket is az új rendbe. S mi is magunkat. A látszatok torának… Adventi levél 1985 olvasásának folytatása
Adventi levél 1984
Pápakovácsi, 1984. november 25. Drága Barátaim! Az adventi várakozás elején, ismét hozzáláttam Néktek szánt gondolataim összeszedéséhez s első percben az a naplófeljegyzésem jutott eszembe, melyet átérkezésünk idei évfordulóján rögzítettem. A hetediken. Mint majd látjátok arra is gondoltam, vajon mennyire igaz, hogy az ember hét évenként megújul. Lehet, hogy így van testben, de nem lélekben. Ezeket… Adventi levél 1984 olvasásának folytatása
Adventi levél 1983
Pápakovácsi, 1983. november 25. Drága Barátaim! Ismét reánk köszönt az advent s a mi örökös furcsa és csak a remények által táplált várakozásunk kettősségének öröme és bánata. Ugyanis míg egyik várakozásunk évről évre közös örömben teljesül és a Megváltó születését ünnepelhetjük lélekben és testben is – tehát az égiek nem játszanak velünk – addig a… Adventi levél 1983 olvasásának folytatása
Adventi levél 1982
Pápakovácsi, 1982. november 28. Drága Barátaim! Az idén is írogattam hézagos naplómat s itthonról hazaszálló gondolataim együtt aggódtak egymástól elválasztott s mégis oly egybetartozó egykori s mai otthonaimért. Azért, melyet elvesztenünk rendeltetett, s a maradékért, azokért, akik kívül rekedve élik meg ama végtelennek tűnő elképzelhetetlent s azokért, akiket még ennek látása sem minden esetben képes… Adventi levél 1982 olvasásának folytatása