Úgy kezdődött, hogy „megállj, megállj kutya Szerbia”, vagy még sokkal előbb? Valahol azonban el kell kezdeni. 1917-et írtunk. A hadi érettségi után Erdély fővárosából, az ország második szellemi központjából, Kolozsvárról is lelkes fiatalok indultak a frontokra. Sokat közülük elnyelt Isonzó, Doberdó, de sokan hazatértek. Haza? Hiszen a hazából indultak a hazát védeni, és a hiábavaló… Szász István Tas: Egy könyv margójára a kolozsvári Hitel emlékezete és annak tanulságai 2007.08.08. olvasásának folytatása
AZ ALAPÍTVÁNY ELŐÉLETE
Szász István Tas: Vád és tények egy néhai lap és egy igaz ember védelmében 2007.03.08.
Mindent olvasó ismerős odavetett információi között hallottam híreket – manapság megszokott módon – védekezésre már nem képes halottról szóló vádaskodásokról, melyek a felháborodás hullámainak bölcs elnyugvását követően, az érvelő gondolkodás munkába állása után, szívemnek nagyon kedves helyre és legalább ilyen mértékben fájdalmas időkbe röpítettek. Így aztán gyűjtögetni kezdem mesterséges szennyesünk ezen újabb darabjának derítőszereit. Emlékeim… Szász István Tas: Vád és tények egy néhai lap és egy igaz ember védelmében 2007.03.08. olvasásának folytatása
Szász István Tas: Néhány emlék Kós Károlyról 2002.11.29.
Nyiri Csabának, barátsággal Sokat beszéltek Kós Károlyról és sokat írtak, de nem eleget, mondhatnám, nekünk kedves és szomorkás szófűzéssel. Ismerik Kós Károlyt az építészt, a szépírót, a szerkesztőt, a képzőművészt és valamennyire az erdélyi nemzetpolitikust is talán, ennél is kevesebben a mezőgazdasági építészt és a magyarságot vállaló Kárpát-medencei embert. Ha olyasmi körül szeretnénk elidőzni Károly… Szász István Tas: Néhány emlék Kós Károlyról 2002.11.29. olvasásának folytatása