{"id":805,"date":"2021-02-22T16:38:36","date_gmt":"2021-02-22T16:38:36","guid":{"rendered":"http:\/\/www.hitelmuzeum.hu\/?p=805"},"modified":"2021-02-22T19:41:57","modified_gmt":"2021-02-22T19:41:57","slug":"s%e2%81%abzasz-istvan-tas-az-erdelyi-szaszsag-sorsa-a-800-es-a-80-ev-alatt-2018-05-16-megjelent-a-hitel-2018-juniusi-szamaban","status":"publish","type":"post","link":"http:\/\/www.hitelmuzeum.hu\/?p=805","title":{"rendered":"S\u206bz\u00e1sz Istv\u00e1n Tas: Az erd\u00e9lyi sz\u00e1szs\u00e1g sorsa a 800 \u00e9s a 80 \u00e9v alatt 2018.05.16.Megjelent a Hitel 2018 j\u00faniusi sz\u00e1m\u00e1ban"},"content":{"rendered":"\n

A kolozsv\u00e1ri Hitel munkat\u00e1rsa,<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Puk\u00e1nszky B\u00e9la<\/strong><\/p>\n\n\n\n

\u00e9s ismert vagy ismeretlen<\/strong><\/p>\n\n\n\n

sz\u00e1sz \u0151seim eml\u00e9k\u00e9nek,<\/strong><\/p>\n\n\n\n

aj\u00e1nlom.<\/strong><\/p>\n\n\n\n

AZ ERD\u00c9LYI SZ\u00c1SZS\u00c1G SORSA A 800 \u00c9S A 80 \u00c9V ALATT,<\/strong><\/p>\n\n\n\n

NEMZETT\u00c1RSAI ERD\u00c9LY \u00c9S MAGYARORSZ\u00c1G T\u00d6RT\u00c9NET\u00c9BE \u00c1GYAZVA<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Egy tragikus t\u00f6rt\u00e9nelmi t\u00e9ved\u00e9s \u00e9s \u00f6ngyilkos k\u00f6vetkezm\u00e9nyei,<\/strong><\/p>\n\n\n\n

avagy a t\u00f6rt\u00e9nelem bizarr j\u00e1t\u00e9kai<\/strong><\/p>\n\n\n\n

\u201eA szepess\u00e9gi, de f\u0151k\u00e9nt az erd\u00e9lyi sz\u00e1szs\u00e1g<\/strong><\/p>\n\n\n\n

az egyetlen kelet-eur\u00f3pai k\u00f6z\u00e9pkori eredet\u0171 n\u00e9met n\u00e9pcsoport, mely a XII. \u00e9s XIII. sz\u00e1zad nagy keleti koloniz\u00e1ci\u00f3s folyamat\u00e1b\u00f3l<\/strong><\/p>\n\n\n\n

n\u00e9metnek megmaradt.\u201d<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Guoth K\u00e1lm\u00e1n<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Amikor megd\u00f6bbenve tal\u00e1lkozunk a hat\u00e1ron t\u00fal \u00e9l\u0151 magyarokkal kapcsolatos ismerethi\u00e1ny legv\u00e1ltozatosabb vadhajt\u00e1saival, nem lehet csod\u00e1lkozni, hogy a magyar Erd\u00e9ly befogadott \u00e9s jogaiban k\u00f6vetkezetesen meg\u0151rz\u00f6tt t\u00e1rsnemzet\u00e9r\u0151l, a sz\u00e1szokr\u00f3l, enn\u00e9l is kevesebbet tud a k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny. Az oly sokszor emlegetett inform\u00e1ci\u00f3robban\u00e1s okozta inform\u00e1ci\u00f3hi\u00e1ny <\/em>tipikus esete ez is, hiszen kinek van ideje ma hossz\u00fa trakt\u00e1tusokat tanulm\u00e1nyozni, ha r\u00f6vid \u00e9s hiteles inform\u00e1ci\u00f3t, azonnali v\u00e1laszt v\u00e1r egy-egy k\u00e9rd\u00e9s\u00e9re.<\/p>\n\n\n\n

A k\u00e9rd\u00e9st tov\u00e1bb nehez\u00edti, hogy a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 visszatekint\u00e9sekben a szeml\u00e9let m\u00e1s \u00e9s m\u00e1s, vagy a t\u00f6rt\u00e9neti igazs\u00e1g \u00e9rhet\u0151 nehezen tetten.<\/p>\n\n\n\n

Gyakran \u00e9reztem sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9t, hogy az erd\u00e9lyi m\u00falt (\u00e9s benne a jelen) jobb megismer\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben egy r\u00f6vid \u2013 amennyire csak lehet t\u00e1rgyilagos \u2013 \u00e1ttekint\u00e9s k\u00f6zk\u00e9zre ad\u00e1s\u00e1nak. Most a v\u00e9gs\u0151 indit\u00e9kot is megkaptam hozz\u00e1, amikor a \u201eNagy egyes\u00fcl\u00e9s\u201d<\/em> centen\u00e1rium\u00e1hoz k\u00f6zeledve, Klaus Ioannis, Kelemen Hunor \u0151szinte \u00e9s tiszt\u00e1z\u00f3 sz\u00e1nd\u00e9k\u00fa szavaira (miszerint \u00e9rthet\u0151 \u00e9s term\u00e9szetes, hogy a magyarok nem \u00fcnnepelhetik ezt a napot) kontr\u00e1zva kijelentette, hogy az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok a rom\u00e1nokkal egy\u00fctt \u00fcnnepelnek. Nem csoda k\u00fcl\u00f6nben az RMDSZ eln\u00f6k\u00e9nek szavai okozta vihar, hiszen ott, t\u00fal az ortodox t\u00f6r\u00e9svonalon, az \u0151szinte sz\u00f3 nem lel meghallgat\u00e1sra. Ink\u00e1bb ellens\u00e9gesnek, provokat\u00edvnak fogj\u00e1k fel, mert \u0151k a bizantin gy\u00f6kereken szocializ\u00e1l\u00f3dv\u00e1n, hasonl\u00f3 helyzetben \u00e1rm\u00e1nyos \u00e9s ravasz szavakkal takargatn\u00e1k az igazs\u00e1got. De milyen jogon besz\u00e9lt a nev\u00e9t rom\u00e1nosan \u00edr\u00f3 Ioannis (Joannis) a sz\u00e1sz nemzet nev\u00e9ben, amikor azt m\u00e1r \u00e9ppen az \u00fcnnepelt Rom\u00e1nia t\u00f6r\u00f6lte le Eur\u00f3pa t\u00e9rk\u00e9p\u00e9r\u0151l 800 \u00e9ves t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9vel \u00e9s saj\u00e1t neveltet\u00e9s\u0171 kult\u00far\u00e1j\u00e1val egy\u00fctt, melyet a magyar Szent Korona v\u00e9delme alatt kezdett \u00e9p\u00edteni \u00e9s gyarap\u00edtott 1919. janu\u00e1r 8-ig.<\/p>\n\n\n\n

Erd\u00e9lyben az ut\u00f3bb egys\u00e9gesen sz\u00e1szoknak nevezett s azt\u00e1n val\u00f3ban egys\u00e9gess\u00e9 homogeniz\u00e1l\u00f3dott n\u00e9pcsoport(ok) els\u0151 \u00e9vsz\u00e1zadaiban csup\u00e1n a magyar\u2013sz\u00e1sz kapcsolatokr\u00f3l besz\u00e9lhet\u00fcnk. Csak k\u00e9s\u0151bb jelent meg a magyar\u2013sz\u00e1sz\u2013rom\u00e1n h\u00e1rmas viszony.<\/p>\n\n\n\n

A magyar\u2013sz\u00e1sz kapcsolatok erd\u00e9lyi t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek legnagyobb \u00f6sszefoglal\u00f3j\u00e1t Puk\u00e1nszky B\u00e9la adta Erd\u00e9lyi sz\u00e1szok \u00e9s magyarok<\/em> c. k\u00f6nyv\u00e9vel, melynek m\u00e9ltat\u00e1s\u00e1ra Zathureczky Gyula v\u00e1llalkozott a Hitel foly\u00f3irat 1943\/2. sz\u00e1m\u00e1ban. Az\u00f3ta azonban sok \u00e9s mindent eld\u00f6nt\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1st gener\u00e1lt a t\u00f6rt\u00e9nelem. De az addig eltelt \u00e9vsz\u00e1zadok \u00e1ttekint\u00e9se sor\u00e1n, sz\u00e1mos m\u00e1s forr\u00e1smunka mellett, ezt a k\u00f6nyvet tekinthetj\u00fck vez\u00e9rfonalnak.<\/p>\n\n\n\n

Zathureczky \u00edgy \u00edr a k\u00f6nyvr\u0151l \u00e9s t\u00e9m\u00e1j\u00e1r\u00f3l:<\/p>\n\n\n\n

\u201eAvult sz\u00f3val azt mondhatn\u00f3k, hogy Puk\u00e1nszky k\u00f6nyve h\u00e9zagot p\u00f3tol. Hiszen a sz\u00e1szokr\u00f3l magyar nyelven eddig csak a sz\u00e1sz Neugeboren Emil \u00edrt r\u00f6vid t\u00f6rt\u00e9neti v\u00e1zlatot, az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat megel\u0151z\u0151 esztend\u0151ben, s az nem egy\u00e9b, mint a sz\u00e1sz \u00f6nszeml\u00e9let t\u00fckre. 1910-ben Enesei Dorner B\u00e9la \u00edrt figyelemrem\u00e9lt\u00f3 tanulm\u00e1nyt \u00bbAz erd\u00e9lyi sz\u00e1szok mez\u0151gazdas\u00e1ga\u00ab c\u00edmen. T\u00f6bbnyire Erd\u00e9lyi sz\u00e1szok \u00e9s magyarok, majd a kisebbs\u00e9gi id\u0151kben f\u0151leg K\u00f3s K\u00e1roly helikoni \u00edr\u00e1sai mutatt\u00e1k be sz\u00e1munkra anyanyelv\u00fcnk\u00f6n a sz\u00e1sz k\u00e9rd\u00e9st. A t\u00f6bbi, amit fel\u0151l\u00fck tudunk, heves vit\u00e1k pattan\u00f3 szikr\u00e1ib\u00f3l, a napi politika ferde t\u00fckr\u00e9b\u0151l, egy \u00f6nmaga fel\u00e9 fordult n\u00e9p komor elz\u00e1rk\u00f3zotts\u00e1g\u00e1b\u00f3l sz\u0171r\u0151d\u00f6tt gondolatainkba. Nem l\u00e1tjuk j\u00f3l a sz\u00e1szokat s \u0151k nem l\u00e1tnak j\u00f3l benn\u00fcnket.\u201d <\/em>majd k\u00e9s\u0151bb: \u201e\u2026 az egym\u00e1s fel\u00e9 t\u00e1rt karok mind\u00e9g lelankadtak az \u00f6lel\u00e9s el\u0151tt, az egym\u00e1s fel\u00e9 ny\u00fajtott kezek sohasem fon\u00f3dhattak \u00f6r\u00f6k bar\u00e1ts\u00e1gban s testv\u00e9ris\u00e9gben \u00f6ssze. Mi\u00e9rt? Mi\u00e9rt? K\u00e9rdj\u00fck mi s k\u00e9rdezik \u0151k. Ezekre a mi\u00e9rtekre igyekszik, sokszor j\u00f3 sikerrel v\u00e1laszt adni Puk\u00e1nszky B\u00e9la.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

Puk\u00e1nszky a Hitel 1943. \u00e9vi 6. sz\u00e1m\u00e1ban is k\u00f6z\u00f6l \u00edr\u00e1st e t\u00e1rgyban: Sz\u00e1szok a magyars\u00e1g \u00e9s rom\u00e1ns\u00e1g k\u00f6zt <\/em>c\u00edmmel.Ennek kezd\u0151sorait id\u00e9zem: \u201e\u00c9rtekez\u00e9sem c\u00edme egy kis magyar\u00e1zatra szorul: l\u00e9nyeg\u00e9ben az erd\u00e9lyi sz\u00e1sz\u2013rom\u00e1n kapcsolatokr\u00f3l akarok sz\u00f3lni, de mindig azt az elvi tanuls\u00e1got vizsg\u00e1lva, hogy mit jelentenek ezek a kapcsolatok a magyars\u00e1g szempontj\u00e1b\u00f3l. Volt-e szerepe a magyars\u00e1gnak a sz\u00e1sz\u2013rom\u00e1n kapcsolatok l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9ben, s ha igen, milyen volt ez a szerep? M\u00e1sfel\u0151l a sz\u00e1sz\u2013rom\u00e1n kapcsolatok m\u00f3dos\u00edtott\u00e1k-e a k\u00e9t n\u00e9pnek a magyars\u00e1ghoz val\u00f3 viszony\u00e1t? Seg\u00edtettek-e hidat \u00e9p\u00edteni a magyars\u00e1g fel\u00e9, vagy eleve, m\u00e1r l\u00e9trej\u00f6tt\u00fckben is a magyars\u00e1g ellen ir\u00e1nyul\u00f3 c\u00e9lzat \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclt-e? Ilyen \u00e9s hasonl\u00f3 k\u00e9rd\u00e9sekre keresve feleletet, m\u00e9gis indokoltnak tartom azt a c\u00edmet, melyet szer\u00e9ny mondanival\u00f3mnak adtam.\u201d <\/em>Ennek az \u00e1ll\u00e1spontnak a kiemel\u00e9s\u00e9t l\u00e9nyegesnek tartottam saj\u00e1t \u00f6sszefoglal\u00f3m hasonl\u00f3 szempontjainak el\u0151revet\u00edt\u00e9se miatt is.<\/p>\n\n\n\n

A Trianon ut\u00e1ni b\u0151 k\u00e9t \u00e9vtized kutat\u00e1sainak vonatkoz\u00e1s\u00e1ban ugyancsak Puk\u00e1nszky igaz\u00edt el: \u201eEzekre a k\u00e9rd\u00e9sekre nem k\u00f6nny\u0171 feleletet tal\u00e1lni. Igaz, hogy az erd\u00e9lyi sz\u00e1sz, s\u0151t kisebb m\u00e9rt\u00e9kben a rom\u00e1n tudom\u00e1ny is \u00e9vek \u00f3ta foglalkozik a sz\u00e1sz\u2013rom\u00e1n kapcsolatok felt\u00e1r\u00e1s\u00e1val. A kutat\u00e1s ebben az ir\u00e1nyban azonban nagyobb lend\u00fclettel \u00e9ppen 1918 ut\u00e1n indult meg, azokban az \u00e9vekben, melyeknek politikai l\u00e9gk\u00f6re igen kev\u00e9ss\u00e9 volt alkalmas arra, hogy a magyars\u00e1g szerep\u00e9r\u0151l a sz\u00e1sz\u2013rom\u00e1n politikai kapcsolatok k\u00f6r\u00fcl helyes \u00edt\u00e9let alakuljon ki. Mindk\u00e9t f\u00e9l, a sz\u00e1sz is, meg a rom\u00e1n is, term\u00e9szetesen arra t\u00f6rekedett, hogy a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s kapcsolatok megvil\u00e1g\u00edt\u00e1s\u00e1n\u00e1l lehet\u0151leg saj\u00e1t kezdem\u00e9nyez\u0151, m\u0171velts\u00e9g-terjeszt\u0151 munk\u00e1j\u00e1t igyekezz\u00e9k kidombor\u00edtani \u00e9s mag\u00e1nak ig\u00e9nyeljen minden \u00e9rdemet. De mindk\u00e9t f\u00e9l csod\u00e1latosan megegyezett abban, hogy a magyars\u00e1g szerep\u00e9t a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s kapcsolatok l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9ben \u00e9s alakul\u00e1s\u00e1ban lehet\u0151leg tagadja, vagy legjobb esetben elhallgassa. Ilyenm\u00f3don a sz\u00e1sz\u2013rom\u00e1n kapcsolatok felt\u00e1r\u00e1s\u00e1n\u00e1l a magyars\u00e1ggal szemben rendesen kett\u0151s elfogults\u00e1g vezette a kutat\u00f3kat; k\u00e9tszeres kritik\u00e1val kell vizsg\u00e1lat al\u00e1 venn\u00fcnk az eddigi eredm\u00e9nyeket, ha e kapcsolatokat a mi szempontunkb\u00f3l is helyes megvil\u00e1g\u00edt\u00e1sban \u00f3hajtjuk l\u00e1tni. (\u2026) Az erd\u00e9lyi sz\u00e1sz tudom\u00e1nynak (\u2026) a k\u00f6z\u00e9pponti gondolat most is az \u00fa. n. \u00bbanyaorsz\u00e1ggal\u00ab, azaz N\u00e9metorsz\u00e1ggal val\u00f3 szellemi egys\u00e9g tudata, a t\u00f6rekv\u00e9s itt is az, hogy ez a tudat a t\u00f6rt\u00e9nelmi fejl\u0151d\u00e9s sz\u00e9t\u00e1gaz\u00f3 r\u00e9szjelens\u00e9geiben is vil\u00e1gosan bontakozz\u00e9k ki az olvas\u00f3 el\u0151tt. Az addig magasan \u00e9rt\u00e9kelt k\u00f6zvet\u00edt\u0151 t\u00e9nyez\u0151k rajza \u2013 a Habsburg-monarchia \u00e9s a magyars\u00e1g \u2013 azonban mindink\u00e1bb elmos\u00f3dik\u201d.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Id\u00e1ig jutva azonban v\u00e1ratlan fordulattal egy \u00fajabb \u00e9s nagyszer\u0171 \u00f6sszefoglal\u00f3 m\u0171 is bekapcsol\u00f3dik, mint ir\u00e1nymutat\u00f3 vez\u00e9rfonal kronol\u00f3gi\u00e1nkba.<\/p>\n\n\n\n

\u00d6nkritikusan kell megjegyeznem, hogy nagy k\u00f6lt\u0151nket parafraz\u00e1lva: ne fogjon senki sem k\u00f6nnyelm\u0171en a m\u00falt megismertet\u00e9s\u00e9hez! Mert velem ez t\u00f6rt\u00e9nt. Az anyaggy\u0171jt\u00e9st a magam laikus m\u00f3dj\u00e1n v\u00e9gezve, csak a munka \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1sa ut\u00e1n fedeztem fel Czir\u00e1ki Zsuzsann\u00e1nak Az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok t\u00f6rt\u00e9nete <\/em>c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1ny\u00e1t, mely a sz\u00e1sz irodalomt\u00f6rt\u00e9netr\u0151l \u00edrott munk\u00e1j\u00e1val k\u00f6z\u00f6s k\u00f6tetben 202 oldalas terjedelemben jelent meg 2006-ban az Imedias Kiad\u00f3n\u00e1l. Ha az olvas\u00f3 e munka szerkezet\u00e9t \u00e9s a kiv\u00e1l\u00f3 (\u00e9s kiv\u00e1l\u00f3an \u00edr\u00f3) fiatal, szegeden dolgoz\u00f3 kutat\u00f3, Czir\u00e1ki Zsuzsanna fejezeteit \u00f6sszehasonl\u00edtja, \u00e9szreveheti, hogy \u0151 is kronol\u00f3gi\u00e1ban dolgozott s ezzel is megk\u00f6nny\u00edtette, hogy az \u00e1ltalam fel nem fedezetteket az \u0151 b\u0151s\u00e9ges forr\u00e1sanyag\u00e1b\u00f3l k\u00f6nnyed\u00e9n kieg\u00e9sz\u00edthessem, minden esetben nev\u00e9vel vagy Cz. Zs. utal\u00e1ssal jelezv\u00e9n a forr\u00e1st. Azt is tehettem volna, hogy el\u00e1llok anyagom k\u00f6zl\u00e9s\u00e9t\u0151l \u00e9s figyelmeztetek erre a tanulm\u00e1nyra, mint a XX. sz\u00e1zadot is lez\u00e1r\u00f3 aktu\u00e1lis anyaggal b\u00edr\u00f3 forr\u00e1sra. Azt\u00e1n \u2013 a kell\u0151 szer\u00e9nys\u00e9get nem mell\u0151zve \u2013 \u00fagy \u00e9reztem, hogy a kett\u0151 egy\u00fctt tal\u00e1n valamivel t\u00f6bbet ny\u00fajthat az \u00e9rdekl\u0151d\u0151nek, hiszen t\u00f6bb, m\u00e1s \u00e9s olykor szubjekt\u00edvebb, a sz\u00e1raz t\u00e9nyeken t\u00falmutat\u00f3 v\u00e9lem\u00e9nyt vonultat fel, f\u0151leg pedig b\u0151s\u00e9gesen mer\u00edt az eddig alig ismert kolozsv\u00e1ri Hitel foly\u00f3iratban megjelent tanulm\u00e1nyokb\u00f3l. Emellett a magyar szemsz\u00f6gb\u0151l felmer\u00fcl\u0151 k\u00e9rd\u00e9sekkel kapcsolatos forr\u00e1sok \u2013 \u00fagy kritikus, mint \u00f6nkritikus szempontokkal \u2013 is sz\u00e1mosabbak \u00edgy.<\/p>\n\n\n\n

Bonyolultnak t\u0171n\u0151 s m\u00e9gis egyszer\u0171, de mindenk\u00e9ppen k\u00e9nyes t\u00e9ma ez. De miel\u0151tt a t\u00f6rt\u00e9nelmi t\u00e1vlatokig eljutn\u00e1nk, vegy\u00fck kez\u00fcnkbe az aktu\u00e1lis nagy\u00edt\u00f3\u00fcveget, s azon \u00e1t n\u00e9zz\u00fck meg a napi helyzetet.<\/p>\n\n\n\n

Hihetn\u00e9nk, hogy t\u00f6bbre nincs is sz\u00fcks\u00e9g, hiszen ama vonat<\/em> m\u00e1r elment<\/em>, \u00e9s nem a gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri rom\u00e1n n\u00e9pgy\u0171l\u00e9sre a r\u00e9sztvev\u0151ket ingyen sz\u00e1ll\u00edt\u00f3, nem csup\u00e1n jelk\u00e9pes, hanem a val\u00f3di s\u00edneken halad\u00f3 M\u00c1V szerelv\u00e9nyeket akarn\u00e1nk visszaford\u00edtani. Halad\u00e1sunkhoz azonban sz\u00fcks\u00e9ges a jelk\u00e9pes szerelv\u00e9ny \u00e1ltal megtett \u00fat ismerete. Ez viszont m\u00e1r a soha le nem z\u00e1rhat\u00f3 Trianon vit\u00e1ba keverheti gondolatainkat, ami eset\u00fcnkben nem c\u00e9l. Ez\u00e9rt err\u0151l n\u00e9z\u0151pontk\u00e9nt most csup\u00e1n annyit kell elfogadnunk, hogy jogos f\u00e1jdalmainkat elismerve, Trianont, mint dr\u00e1g\u00e1n megfizetett tanuls\u00e1got kell a nemzetnek felhaszn\u00e1lnia tov\u00e1bbi sors\u00e1nak igazgat\u00e1sa sor\u00e1n. Ez egyar\u00e1nt \u00e9rv\u00e9nyes a saj\u00e1t hib\u00e1k \u00e9s a minket s\u00fajt\u00f3 gal\u00e1ds\u00e1gok megismer\u00e9s\u00e9nek vonatkoz\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\n\n\n\n

Maga a sz\u00e1sz\u2013magyar k\u00f6z\u00f6s t\u00f6rt\u00e9net m\u00e1r csak tanuls\u00e1gaival szolg\u00e1lhat, mert m\u00edg a magyars\u00e1g legnagyobb traum\u00e1j\u00e1t t\u00fal\u00e9lve ma is k\u00fczd megmarad\u00e1s\u00e1\u00e9rt, a sz\u00e1szs\u00e1g gyakorlatilag \u00f6nk\u00e9nt j\u00e1rult hozz\u00e1 ahhoz, hogy egy homogeniz\u00e1ci\u00f3s \u0151r\u00fcletben szenved\u0151 t\u00f6bbs\u00e9g let\u00f6r\u00f6lje a t\u00f6rt\u00e9nelem sz\u00ednpad\u00e1r\u00f3l. Am\u00edg a befel\u00e9 fordul\u00f3 \u00f6nz\u0151 z\u00e1rk\u00f3zotts\u00e1g\u00e1t \u00e9s idegenked\u00e9s\u00e9t alapj\u00e1ban v\u00e9ve elfogad\u00f3 \u00e9s neki haz\u00e1t \u00e9s \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1got biztos\u00edt\u00f3 magyars\u00e1gra 800 esztend\u0151n \u00e1t hull\u00e1mz\u00f3 \u2013 t\u00f6bbnyire gyanakv\u00f3 \u2013 ellens\u00e9gesked\u00e9ssel vagy r\u00f6vid szimp\u00e1tia fellobban\u00e1sokkal tekintett \u00e9s nem akart fel\u00e9 megny\u00edlni, addig a v\u00e9gvesz\u00e9lyt jelent\u0151 bizant\u00edn vil\u00e1g fel\u00e9 egy t\u00f6rt\u00e9nelmileg pillanatnyi id\u0151 alatt v\u00e9gzetesen nyitottnak bizonyult.<\/p>\n\n\n\n

Ioannis eln\u00f6k nyilatkozata, ak\u00e1rhogyan is vessz\u00fck, sz\u00e1nalmasnak nevezhet\u0151, de term\u00e9szetesen j\u00f3l ismertek okai. M\u00e1r ott megfoghat\u00f3 a sz\u00e1l v\u00e9ge, amikor a sz\u00e1szs\u00e1g\u00e1t politikai c\u00e9lb\u00f3l is hangoztat\u00f3 eln\u00f6k, nev\u00e9t rom\u00e1nos\u00edtja \u00e9s Joannis helyett Ioannist \u00edr. Ha csak ennyi lenne a baj, m\u00e9g megbocs\u00e1thatn\u00e1nk s magyar\u00e1zhatn\u00e1nk is, hiszen a J rom\u00e1nul Zs-nek olvasand\u00f3, de enn\u00e9l sokkal t\u00f6bbr\u0151l van sz\u00f3. Klaus Ioannis ugyanis amikor azt mondja, hogy az erd\u00e9lyi sz\u00e1szs\u00e1g egy\u00fctt \u00fcnnepli a rom\u00e1nokkal a \u201eNagy egyes\u00fcl\u00e9s\u201d<\/em> napj\u00e1t, akkor egy mondhatni fantom k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g nev\u00e9ben besz\u00e9l a m\u00e1sik m\u00e9g l\u00e9tez\u0151 magyar ellen\u00e9ben.<\/p>\n\n\n\n

L\u00e1ssuk h\u00e1t a t\u00f6rt\u00e9netet, megb\u00edzhat\u00f3 forr\u00e1sokat haszn\u00e1lva, a kezdetekt\u0151l napjainkig.<\/p>\n\n\n\n

Kik is ezek a sz\u00e1szok?<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Sz\u00e1szok-e egy\u00e1ltal\u00e1n, vagy mennyire sz\u00e1szok, tehetj\u00fck fel a k\u00e9rd\u00e9st.<\/p>\n\n\n\n

Nos, a sz\u00e1szok m\u00e1r a h\u00e1romsz\u00e1zas \u00e9vekben a jelenlegi Als\u00f3-Sz\u00e1szorsz\u00e1g vid\u00e9k\u00e9n \u00e9ltek, de a hun nyom\u00e1s k\u00f6vetkezt\u00e9ben r\u00e9szben Britanni\u00e1ba v\u00e1ndoroltak ahov\u00e1 k\u00f6vett\u00e9k \u0151ket az anglik is. Ez volt az angolsz\u00e1sz bev\u00e1ndorl\u00e1s a Brit szigetre. A kontinensen maradottak, amint kereszt\u00e9ny hitre t\u00e9rtek \u2013 Nagy K\u00e1roly j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l \u2013, m\u00e1ris t\u00e9r\u00edt\u0151k k\u00e9nt l\u00e9ptek fel s ezzel p\u00e1rhuzamban ter\u00fcleteket is h\u00f3d\u00edtottak. A X. sz\u00e1zadban a kalandoz\u00e1snak nevezett magyar hadi mozg\u00e1sok sor\u00e1n vel\u00fcnk is hadakoztak. Ott\u00f3 ekkor nyerte el a cs\u00e1sz\u00e1ri koron\u00e1t \u00e9s nagyj\u00e1b\u00f3l mai hat\u00e1raival kialakult Sz\u00e1szorsz\u00e1g.<\/p>\n\n\n\n

De volt-e k\u00f6ze az erd\u00e9lyi sz\u00e1szoknak hozz\u00e1juk? Azoknak a sz\u00e1szoknak, kikhez Puk\u00e1nszky, a r\u00f3luk sz\u00f3l\u00f3 jeles k\u00f6nyv\u00e9nek els\u0151 soraiban \u00edgy k\u00f6zel\u00edt: \u201eHa a m\u0171velt magyar t\u00e1rsas\u00e1gban a vel\u00fcnk egy haz\u00e1ban \u00e9l\u0151 n\u00e9metekre terel\u0151dik a sz\u00f3, olykor atyai m\u00f3don v\u00e1llvereget\u0151 vagy szel\u00edden csipkel\u0151d\u0151, de \u00e1ltal\u00e1ban \u0151szinte rokonszenvre vall\u00f3 megjegyz\u00e9seket hallunk. Mindenki sz\u00edvesen eleven\u00edti fel \u00e9s \u00e1polja tov\u00e1bb rokoni vagy bar\u00e1ti kapcsolatait a der\u00e9k cipszerekkel, a nyugat-magyarorsz\u00e1gi hiencekkel, a dun\u00e1nt\u00fali \u00e9s b\u00e1cskai sv\u00e1bokkal, s\u0151t m\u00e9g a b\u00e1n\u00e1tiakkal is, akik a rangsor v\u00e9g\u00e9re szorulnak.
De mihelyt valaki az erd\u00e9lyi sz\u00e1szokat emlegeti, a besz\u00e9lget\u00e9s megakad, vagy m\u00e1s hangulatba csap \u00e1t.\u201d <\/em>Azt\u00e1n folytatja \u201e<\/em>H\u00e1t a m\u00e1sik oldalon, a sz\u00e1szok k\u00f6z\u00f6tt hogyan \u00edt\u00e9lkeznek \u00e9s gondolkodnak r\u00f3lunk? Nincsen ugyan m\u00f3dunk arra, hogy a magyar t\u00e1rsas\u00e1g\u00e9hoz hasonl\u00f3 besz\u00e9lget\u00e9sben r\u00e9sztvegy\u00fcnk. De vess\u00fcnk egy fut\u00f3 pillant\u00e1st Meschend\u00f6rfer Adolf, Zillich Henrik, Wittstock Ervin vagy Capesius K\u00e1roly Bern\u00e1t reg\u00e9nyeibe \u00e9s elbesz\u00e9l\u00e9seibe csak a f\u00e9lig-meddig ismert neveket eml\u00edtem, \u00e9s el\u00e9nk t\u00e1rul a rideg val\u00f3s\u00e1g. A sz\u00e1sz k\u00f6zfelfog\u00e1s r\u00f3lunk, magyarokr\u00f3l semmivel sem jobb, mint a m\u0171velt magyar t\u00e1rsadalom\u00e9 a sz\u00e1szokr\u00f3l. Ink\u00e1bb rosszabb – de ezt most ne firtassuk! (\u2026) A sz\u00e1szok vir\u00e1gz\u00f3 szellemi \u00e9let\u00fck saj\u00e1tos sz\u00ednezet\u00e9t jelent\u00e9keny r\u00e9szben a sz\u00e9les r\u00e9tegekben \u00e9l\u0151, tervszer\u0171en \u00e1polt t\u00f6rt\u00e9neti tudatnak k\u00f6sz\u00f6nhetik, a sz\u00e1szok csak annak a tudom\u00e1nynak a jogosults\u00e1g\u00e1t ismert\u00e9k el, mely k\u00f6zvetlen\u00fcl szolg\u00e1lta n\u00e9pis\u00e9g\u00fcket. Az \u00f6nc\u00e9l\u00fa tudom\u00e1nynak alig akadt k\u00f6zt\u00fck m\u0171vel\u0151je. (\u2026) a sz\u00e1szok \u00e1lland\u00f3 \u00f6nszeml\u00e9lete nem maradhatott mentes bizonyos egyoldal\u00fas\u00e1gt\u00f3l. A sz\u00e1sz t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00e1s k\u00f6z\u00e9pponti gondolata kezdett\u0151l fogva az \u00bbanyaorsz\u00e1ggal\u00ab val\u00f3 szellemi egys\u00e9g tudata, \u00e9s t\u00f6rekv\u00e9se mindig az, hogy ez a tudat a t\u00f6rt\u00e9nelmi fejl\u0151d\u00e9s sz\u00e9t\u00e1gaz\u00f3 r\u00e9szjelens\u00e9geiben is vil\u00e1gosan bontakozz\u00e9k ki az olvas\u00f3 el\u0151tt.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

Ez az idegens\u00e9g, mely belengte a k\u00f6z\u00f6s 800 \u00e9v t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t magyar\u00e1zatra szorul, de enn\u00e9l is nehezebben magyar\u00e1zhat\u00f3 a medgyesi 1919. janu\u00e1r 8. \u00e9s ami ut\u00e1na t\u00f6rt\u00e9nt 80 \u00e9v alatt.<\/p>\n\n\n\n

A betelep\u00edt\u00e9s el\u0151tti id\u0151k<\/strong><\/p>\n\n\n\n

M\u00edg az erd\u00e9lyi sz\u00e9kelys\u00e9g eredt\u00e9vel kapcsolatos k\u00e9rd\u0151jelek nem okoznak gondot a magyars\u00e1g Erd\u00e9llyel kapcsolatos t\u00f6rt\u00e9nelmi jogai vonatkoz\u00e1s\u00e1ban, addig eg\u00e9szen m\u00e1s a helyzet a rom\u00e1n, de amir\u0151l kevesebbet tudunk a sz\u00e1sz romantikus elm\u00e9letek dolg\u00e1ban.<\/p>\n\n\n\n

A d\u00e1k\u00f3-rom\u00e1n elm\u00e9let k\u00e9ptelens\u00e9geir\u0151l nem itt kell sz\u00f3lnunk, s mint ismeretes m\u00e1r a rom\u00e1n t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00e1s \u00e9lvonalbeli alakjai is lesz\u00e1moltak ezzel. El\u00e9g id\u00e9zni az \u00e9lvonalbeli rom\u00e1n t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, Dan Alexe k\u00f6nyv\u00e9nek c\u00edm\u00e9t: D\u00e1kop\u00e1tia \u00e9s egy\u00e9b rom\u00e1n elt\u00e9velyed\u00e9sek.<\/em><\/p>\n\n\n\n

A sz\u00e1szok elm\u00e9letei k\u00f6zt, ak\u00e1r a rom\u00e1nok eset\u00e9ben t\u00f6bb olyan is van, amely a magyarokat akarn\u00e1 ut\u00e1nuk \u00e9rkezettk\u00e9nt felt\u0171ntetni, s magukat \u0151slakosk\u00e9nt bemutatni. Mindk\u00e9t esetben k\u00e9ptelen pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1s, de az \u00edrott anyaggal is dokument\u00e1lt sz\u00e1sz betelep\u00edt\u00e9s ismeret\u00e9ben k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az.<\/p>\n\n\n\n

Mindk\u00e9t erd\u00e9lyi nemzetis\u00e9g t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00f3inak egy r\u00e9sze azt hangs\u00falyozn\u00e1, hogy a magyarok csak lassan \u00e9s fokozatosan a XIII sz\u00e1zadt\u00f3l kezdve foglalt\u00e1k el erd\u00e9lyi sz\u00e1ll\u00e1ster\u00fcleteiket.<\/p>\n\n\n\n

M\u00e1lyusz Elem\u00e9r: A magyars\u00e1g a k\u00f6z\u00e9pkori Erd\u00e9lyben <\/em>c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1ny\u00e1ban, a Hitel 1943\/5. sz\u00e1m\u00e1ban pontos adatokkal igaz\u00edt el ebben a k\u00e9rd\u00e9sben.<\/p>\n\n\n\n

L\u00e1ssunk n\u00e9h\u00e1ny \u00e9rdekesebb szemelv\u00e9nyt:<\/p>\n\n\n\n

\u201e(\u2026) a magyar n\u00e9p a XIII. sz\u00e1zad el\u0151tt, amid\u0151n a megy\u00e9ken kereszt\u00fcl a k\u00f6zponti hatalom szava felt\u00e9tlen\u00fcl \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclt, a magas hegyeket lesz\u00e1m\u00edtva, minden\u00fctt megvetette l\u00e1b\u00e1t, s birtok\u00e1ba vette azon pontokat, amelyekr\u0151l n\u00e9pfelesleg\u00e9t a bels\u0151 koloniz\u00e1ci\u00f3ra sz\u00fcntelen\u00fcl kibocs\u00e1totta. (\u2026)<\/em><\/p>\n\n\n\n

\u00c9ppen sz\u00e1sz kutat\u00f3k h\u00edvt\u00e1k fel a figyelmet, hogy a D\u00e9li K\u00e1rp\u00e1tok t\u00f6v\u00e9ben \u0151seik betelep\u00fcl\u00e9se el\u0151tt a kir\u00e1lyi v\u00e1raknak eg\u00e9sz sora \u00e9p\u00fclt fel az \u00e1tj\u00e1r\u00f3k ellen\u0151rz\u00e9s\u00e9re \u00e9s v\u00e9delm\u00e9re. Mindezek a v\u00e1rak nemcsak \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 er\u0151dvonal l\u00e1ncszemei gyan\u00e1nt illeszkednek egym\u00e1shoz, hanem fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00fckben is egys\u00e9gesek: ov\u00e1lis alak\u00faak \u00e9s meglep\u0151en nagy (100\u2013200 m) \u00e1tm\u00e9r\u0151j\u0171ek. \u00bbEgys\u00e9ges terv szerint, er\u0151s k\u00f6zponti hatalom vetette meg alapjukat.\u00ab F\u0151leg a barcas\u00e1gi F\u00f6ldv\u00e1r-Marienburg neve tan\u00faskodik a magyars\u00e1g korai megtelep\u00fcl\u00e9s\u00e9r\u0151l. Ez ugyanis a n\u00e9met lovagrend k\u00f6zpontja lett, s mert a lovagok nem f\u00f6ldb\u0151l \u00e9p\u00edtett\u00e9k v\u00e1rukat, bizonyos, hogy \u0151ket megel\u0151zve, magyarok voltak a hely els\u0151 lak\u00f3i. (Marienburg rom\u00e1n neve Feldioara, a magyarb\u00f3l val\u00f3 \u00e1tv\u00e9tel.) Ha \u00edgy k\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy az erd\u00e9lyi v\u00e9d\u0151vonalat nem k\u00e9t \u00e9vsz\u00e1zad alatt fokozatosan tolta ki a magyars\u00e1g, hanem azt a kir\u00e1lyi hatalom egyetlen \u00e1tgondolt int\u00e9zked\u00e9s\u00e9vel vitte ki a K\u00e1rp\u00e1tokig, akkor lehetetlen D\u00e9lerd\u00e9ly betelep\u00fcl\u00e9s\u00e9t, a fat\u00f6rzs n\u00f6veked\u00e9s\u00e9hez hasonl\u00f3an, \u00e9vgy\u0171r\u0171szer\u0171nek k\u00e9pzelni el. Sokkal val\u00f3sz\u00edn\u0171bb, hogy a magyars\u00e1g, miut\u00e1n b\u00e9k\u00e9s munk\u00e1j\u00e1t a hat\u00e1rv\u00e1rak biztos\u00edtott\u00e1k, egyszerre ellepte az el\u0151tte szabadon felt\u00e1rul\u00f3 eg\u00e9sz ter\u00fcletet. Teh\u00e1t a K\u00fck\u00fcll\u0151 \u00e9s az Olt v\u00f6lgyeit \u00e9pp \u00fagy, mint a k\u00f6zt\u00fck h\u00faz\u00f3d\u00f3 dombos vid\u00e9ket, vagy a Barcas\u00e1got. Az a t\u00e9ny, hogy m\u00e1r a XI. sz\u00e1zadban a d\u00e9li v\u00e9d\u0151vonalig magyar telepek vannak sz\u00e9tsz\u00f3rva Erd\u00e9lynek eg\u00e9sz d\u00e9li r\u00e9sz\u00e9n, egyszerre meg\u00e9rteti a k\u00f6z\u00e9pkori egyh\u00e1zi szervezetnek \u00e9s a megyerendszernek m\u00e9lt\u00e1n felt\u0171n\u0151 nem egy jelens\u00e9g\u00e9t, valamint azt is, hogy a sz\u00e1sz helyneveknek igen jelent\u0151s r\u00e9sze mi\u00e9rt alakult r\u00e9gi magyar helynevekb\u0151l, azok eltorzul\u00e1s\u00e1val.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

A v\u00e9dvonal ki\u00e9p\u00edt\u00e9se ut\u00e1n azt\u00e1n rohamoss\u00e1 v\u00e1lik a magyar n\u00e9pelem betelep\u00fcl\u00e9se \u00e9s gyarapod\u00e1sa. Err\u0151l M\u00e1lyusz \u00edgy \u00edr tanulm\u00e1ny\u00e1ban: \u201eA tov\u00e1bbi betelep\u00fcl\u00e9s, amely \u00faj falvak t\u00f6meg\u00e9nek alap\u00edt\u00e1s\u00e1ban nyilv\u00e1nult meg, rohamos volt. A magyar n\u00e9p \u00e9letereje \u00e9s az er\u0151s \u00e1llami hatalom \u00e1ltal teremtett b\u00e9ke, meg a kir\u00e1ly v\u00e9grehajt\u00f3 k\u00f6zegeinek, az isp\u00e1noknak tudatos, tervszer\u0171 telep\u00edt\u00e9si politik\u00e1ja tette azz\u00e1.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

Az ide\u00e1lis fekv\u00e9se miatt k\u00f6zpontul szolg\u00e1l\u00f3 Gyulafeh\u00e9rv\u00e1r k\u00f6r\u00fcli er\u0151s\u00f6d\u0151 \u00e9s egyre sz\u00e1mosabb magyar telep\u00fcl\u00e9sr\u0151l sz\u00f3lva \u2013 ahol m\u00e1r el\u0151bb voltak sz\u00e9tsz\u00f3rt szl\u00e1v telepek \u2013 ezt \u00edrja, s az al\u00e1bbi k\u00f6vetkeztet\u00e9seket vonja le: \u201eA legr\u00e9gibb magyar falvak sz\u00e1ma teh\u00e1t sokszorosan fel\u00fclm\u00falta a szl\u00e1v telepek\u00e9t. A hat \u00e9s f\u00e9lszeres ar\u00e1ny \u00f3ri\u00e1si f\u00f6l\u00e9nyt jelent s megmagyar\u00e1zza, hogy a szl\u00e1v lakoss\u00e1g mi\u00e9rt olvadt fel olyan gyorsan a magyars\u00e1gban. Szigetekk\u00e9 lett telepei, mindenfel\u0151l magyarokt\u00f3l k\u00f6r\u00edtve, s elv\u00e1gva az ut\u00e1np\u00f3tl\u00e1st\u00f3l, sok\u00e1ig nem tarthatt\u00e1k magukat. De ugyanez lett azoknak a magyarok k\u00f6z\u00e9 telep\u00edtett n\u00e9meteknek a sorsa is, akik m\u00e9g a sz\u00e1sz bev\u00e1ndorl\u00e1s, teh\u00e1t a XII. sz\u00e1zad k\u00f6zepe el\u0151tt nyertek lak\u00f3helyet Gyulafeh\u00e9rv\u00e1r k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n. Ezek a Maros jobb partj\u00e1n vagy n\u00e9met nev\u0171 falut alap\u00edtottak: Borbereket \u00e9s Borb\u00e1ndot, vagy pedig r\u00e9gi faluba k\u00f6lt\u00f6ztek: a szl\u00e1v eredet\u0171 Krak\u00f3ba \u00e9s a magyar Igenbe. Borberek neve Burberg-b\u0151l torzult el, Borb\u00e1nd eredet\u00e9t \u00e9s jelleg\u00e9t el\u00e1rulja egy 1302.-i oklev\u00e9l, mely villa Barbantina-nak mondja, a k\u00f6rnyezet hat\u00e1s\u00e1ra azonban jelleg\u00fck \u00e9s lakoss\u00e1guk is \u00e1talakult. Ak\u00e1r mint Krak\u00f3\u00e9 \u00e9s Igen\u00e9, amelyek a reform\u00e1ci\u00f3 kor\u00e1ban m\u00e1r magyarok. A n\u00e9mets\u00e9g jobban tudta tartani mag\u00e1t a Maros baloldali vid\u00e9k\u00e9n. F\u0151leg az\u00e9rt, mert ide m\u00e1r a nagy t\u00f6megben megtelep\u00fclt sz\u00e1szs\u00e1g rajai jutottak el, amelyek egyre \u00fajabb er\u0151s\u00edt\u00e9sekben r\u00e9szes\u00fcltek. M\u00e9gis nem egy falujok neve magyar ajkon alakult ki, mint pl. Holdvil\u00e1g\u00e9. Bizony\u00e1ra nagy el\u0151ny\u00e9re volt, hogy a kir\u00e1lyi hatalom is t\u00e1mogatta, s azzal, hogy szigor\u00faan \u00f6sszefogta erej\u00e9t, gazdas\u00e1gi tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t pedig ir\u00e1ny\u00edtotta, megmentette a sz\u00e9tsz\u00f3r\u00f3d\u00e1st\u00f3l. De ugyanilyen fontos t\u00e9nyez\u0151 volt \u2013 a n\u00e9p term\u00e9szetes, \u0151si \u00e9letereje mellett \u2013, hogy a t\u00e1j megfelelt a magyars\u00e1g \u00e9letig\u00e9nyeinek, \u00e9letm\u00f3dj\u00e1nak \u00e9s szok\u00e1sainak. (\u2026)<\/em><\/p>\n\n\n\n

A n\u00e9ptalaj kiterjed\u00e9se szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l legfontosabb a Maros v\u00f6lgy\u00e9b\u0151l a K\u00e1rp\u00e1tok gerince fel\u00e9 halad\u00f3 el\u0151nyomul\u00e1s, ami K\u00fck\u00fcll\u0151 \u00e9s Szeben megye megszervez\u00e9s\u00e9re vezetett. Ezen a hatalmas ter\u00fcleten, amely ut\u00f3bb r\u00e9szben a sz\u00e1szs\u00e1g otthon\u00e1v\u00e1 lett, val\u00f3s\u00e1ggal sz\u00e9t\u00e1radt a magyars\u00e1g. Eleinte ritk\u00e1san \u00e1llottak egym\u00e1s k\u00f6zel\u00e9ben a falvak, de csak az id\u0151t\u0151l f\u00fcgg\u00f6tt, hogy a sz\u00e9les k\u00f6z\u00f6kben is \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb falvak alakuljanak. Ha val\u00f3ban Gyula fiai, Bolya \u00e9s Bonyha a k\u00e9t k\u00f6zs\u00e9g n\u00e9vad\u00f3i, akkor a XI. sz\u00e1zad k\u00f6zepi \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 magyar n\u00e9ptalajnak a hat\u00e1rvonal\u00e1t is jelzik. Ez a vonal annyira keletre van \u2013 \u00e9szakon m\u00e1r a Sz\u00e9kelyf\u00f6lddel \u00e9rintkezik \u2013 hogy eg\u00e9szen tarthatatlannak bizonyul a r\u00e9gibb magyar t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00e1snak az a feltev\u00e9se, mintha a magyars\u00e1g oly lassan haladt volna a K\u00e1rp\u00e1tok fel\u00e9, hogy a XIII. sz\u00e1zad elej\u00e9re \u00e9rt volna el a Barcas\u00e1gba. De egyszersmind az a m\u00e1sik feltev\u00e9s is, mintha a sz\u00e1szs\u00e1g teljesen lakatlan ter\u00fcleten, desertumon sz\u00e1llott volna meg a XII. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

A sz\u00e1szs\u00e1g szervezett betelep\u00edt\u00e9se v\u00e1ltoztatja meg a viszonyokat. Ennek le\u00edr\u00e1s\u00e1b\u00f3l is id\u00e9zek: \u201eA XI. sz\u00e1zadban m\u00e9g egys\u00e9ges s a K\u00e1rp\u00e1tokig leny\u00fal\u00f3 Feh\u00e9r megy\u00e9t \u2013 f\u0171zhetj\u00fck a t\u00e9nyhez magyar\u00e1zat gyan\u00e1nt \u2013 a sz\u00e1szs\u00e1g megteleped\u00e9se \u00e9s terjeszked\u00e9se szabdalta fel. De a helynevek is, fel a K\u00fck\u00fcll\u0151 v\u00f6lgy\u00e9ig, a magyar telepek els\u0151bbs\u00e9g\u00e9r\u0151l tan\u00faskodnak.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

A szl\u00e1v telepek felold\u00f3d\u00e1sa a magyars\u00e1gban maga is igazolja, hogy a magyar jelenl\u00e9t korai \u00e9s egyre gyarapod\u00f3 lehetett. Egy\u00e9bk\u00e9nt, mint azt Czir\u00e1ki \u00edrja: \u201eErd\u00e9lyben \u2013 t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a k\u00e9s\u0151bbi sz\u00e1sz <\/em>\u00bbf\u0151v\u00e1ros\u00ab Nagyszeben (Cibin) neve is szl\u00e1v eredet\u0171 sz\u00f3. (\u2026) \u0151k a nagyobb erd\u00e9lyi foly\u00f3k, a Szamos, a Maros \u00e9s az Olt vid\u00e9k\u00e9n hoztak l\u00e9tre telepeket. (\u2026) falvakban \u00e9ltek, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg saj\u00e1t el\u0151lj\u00e1r\u00f3k vezet\u00e9se alatt. Elmagyarosod\u00e1suk a XIII. sz\u00e1zadt\u00f3l gyorsult fel.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

A Magyar Kir\u00e1lys\u00e1g privilegiz\u00e1lt sz\u00e1sz hospesei<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Mai szemmel az uni\u00f3ban egyes\u00fclt h\u00e1rom nemzet viszony\u00e1t \u00e9s a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s v\u00e1daskod\u00e1sokat nem szabad t\u00fals\u00e1gos szigorral megb\u00edr\u00e1lnunk. Bizonyos, hogy a nyugtalan kor, a gyorsan v\u00e1ltoz\u00f3 helyzetek meg er\u0151viszonyok gyakran mind a h\u00e1rom nemzetet s\u00falyos elhat\u00e1roz\u00e1sok el\u00e9 \u00e1ll\u00edtott\u00e1k, s egy-egy elhat\u00e1roz\u00e1s a m\u00e1sik f\u00e9l szem\u00e9ben k\u00f6nnyen v\u00e1lt \u00bb\u00e1rul\u00e1ss\u00e1\u00ab.<\/strong><\/em><\/p>\n\n\n\n

Puk\u00e1nszky<\/strong><\/em><\/p>\n\n\n\n

\u201eB\u00e1tran mondhatjuk, hogy a sz\u00e1rmaz\u00e1s k\u00e9rd\u00e9se \u00e9vsz\u00e1zadok \u00f3ta bevehetetlen er\u0151dk\u00e9nt tornyosul a t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00f3k el\u0151tt, \u00e9s \u00fajabb forr\u00e1sok vagy r\u00e9g\u00e9szeti leletek hi\u00e1ny\u00e1ban nem val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy a k\u00f6zelj\u00f6v\u0151ben k\u00e9pesek lesz\u00fcnk megnyugtat\u00f3 m\u00f3don megoldani a rejt\u00e9lyt.\u201d<\/em> \u2013\u00edrja Czir\u00e1ki.<\/p>\n\n\n\n

N\u00e9metorsz\u00e1gi feljegyz\u00e9sek szerint az els\u0151 (ki)bev\u00e1ndorl\u00f3k a N\u00e9met-r\u00f3mai Birodalom demogr\u00e1fiai gyarapod\u00e1s\u00e1val p\u00e1rhuzamosan indulnak el Magyarorsz\u00e1g fel\u00e9 is. Ottani forr\u00e1skutat\u00f3k erre vonatkoz\u00f3 adatokra tal\u00e1ltak 1103-b\u00f3l (amelyr\u0151l m\u00e9g sz\u00f3t ejt\u00fcnk), 1148 \u00e9s 1313-b\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n

Az els\u0151 betelep\u00fcl\u00e9sek val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a b\u00e1ny\u00e1szattal kapcsolatosak, eleinte a s\u00f3, k\u00e9s\u0151bb az arany \u00e9s sz\u00e9nb\u00e1ny\u00e1szat is ilyen. Betelep\u00fcl\u00e9s\u00fck \u00fatj\u00e1t helys\u00e9gnevek \u0151rzik. A szervezett betelep\u00edt\u00e9st Vak B\u00e9la fia, II. G\u00e9za (1141\u20131162) kezdi el, \u00e9s f\u0151leg a kunok ellen, teh\u00e1t ekkor m\u00e9g els\u0151sorban hadi feladatokkal b\u00edzza meg \u0151ket a D\u00e9l-Erd\u00e9lyt vesz\u00e9lyeztet\u0151 t\u00e1mad\u00e1sok miatt. Tudnival\u00f3, hogy az ott m\u00e1r letelep\u00fclt \u00e9s sz\u00e9kekbe rendez\u0151d\u00f6tt sz\u00e9kelyeket keletebbre k\u00f6lt\u00f6ztetik, hogy a sz\u00e1szoknak teret biztos\u00edtsanak. A sz\u00e9kelyek \u00faj sz\u00e1ll\u00e1ster\u00fcleteikre magukkal viszik a r\u00e9gi elnevez\u00e9seket. II. G\u00e9za mintegy 200 sz\u00e1sz falut l\u00e9tes\u00edt. Nyelvj\u00e1r\u00e1si \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1sok alapj\u00e1n a Rajna-balparti ter\u00fcleteket, az Eifel hegys\u00e9get, a Mosel vid\u00e9k\u00e9t \u00e9s Luxemburgot tekintett\u00e9k az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok \u0151shaz\u00e1j\u00e1nak. Az els\u0151 okleveles eml\u00e9kek a sz\u00e1szokat t\u00f6bbnyire \u201eFlandrenses\u201d-<\/em>nek, vagy egyszer\u0171en \u201eTeutonici\u201d-<\/em>nek, \u201eTeutonici ultrasilvani\u201d<\/em>-nak nevezik.<\/p>\n\n\n\n

Czir\u00e1ki felh\u00edvja figyelm\u00fcnket, hogy G\u00e9z\u00e1nak csup\u00e1n n\u00e9h\u00e1ny b\u00e9ke\u00e9ve volt a N\u00e9met-r\u00f3mai Birodalommal ilyen kapcsolatot \u00e1polhatni. Ennek ellen\u00e9re vil\u00e1gos, hogy: \u201e(\u2026) \u00e1llamk\u00f6zi megegyez\u00e9sen alapul\u00f3 szervezett \u00e9s t\u00f6meges telep\u00edt\u00e9si program r\u00e9v\u00e9n ker\u00fcltek Magyarorsz\u00e1gra<\/em>, <\/em>azon bel\u00fcl Erd\u00e9lybe. (\u2026) a telepesek a kir\u00e1ly tisztvisel\u0151i \u00e1ltal kijel\u00f6lt k\u00f6rzetekben telepedtek le, valamint sz\u00e1mos el\u0151jogot \u00e9lveztek az igazs\u00e1gszolg\u00e1ltat\u00e1s, gazdas\u00e1gi tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fck \u00e9s a hit\u00e9let ter\u00e9n. Mindez\u00e9rt cser\u00e9be pedig k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151, el\u0151re meghat\u00e1rozott szolg\u00e1ltat\u00e1sra k\u00f6telezt\u00e9k \u0151ket, melyek jelent\u0151s anyagi \u00e9s katonai er\u0151forr\u00e1st biztos\u00edtottak a k\u00f6z\u00e9pkori magyar uralkod\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra. Nem vit\u00e1s teh\u00e1t, hogy telepeik, jogaik \u00e9s k\u00f6telezetts\u00e9geik r\u00e9v\u00e9n m\u00e1r a kezdet kezdet\u00e9n elk\u00fcl\u00f6n\u00fcltek az orsz\u00e1g t\u00f6bbi lakos\u00e1t\u00f3l, \u00edgy alapozva meg a k\u00e9s\u0151bbi \u00e9vsz\u00e1zadok sor\u00e1n kibontakoz\u00f3, \u00f6n\u00e1ll\u00f3 erd\u00e9lyi sz\u00e1sz nemzeti fejl\u0151d\u00e9st.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

A sz\u00e1szok eredet\u00e9nek nyelvi ir\u00e1ny\u00fa kutat\u00e1s\u00e1r\u00f3l sz\u00f3lva ezt \u00edrja: \u201eA nyelvj\u00e1r\u00e1sok felt\u0171n\u0151 soksz\u00edn\u0171s\u00e9ge v\u00e9g\u00fcl ahhoz a felt\u00e9telez\u00e9shez vezetett, hogy az elt\u00e9r\u00e9sek tal\u00e1n az els\u0151 telepes csoportokig vezethet\u0151k vissza, amennyiben azok nem ugyanarr\u00f3l a helyr\u0151l, hanem<\/em> a k\u00f6z\u00e9pkori n\u00e9met birodalom nyelvileg is k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ter\u00fcleteir\u0151l sz\u00e1rmaztak. Az egyes letelep\u00fcl\u0151 csoportok azut\u00e1n \u00faj haz\u00e1jukban is meg\u0151rizt\u00e9k saj\u00e1t, jellegzetes nyelv\u00fcket, mely a tov\u00e1bbi fejl\u0151d\u00e9s sor\u00e1n csak m\u00e9g ink\u00e1bb meg\u0151rizte egyedi jelleg\u00e9t.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

Az id\u0151k\u00f6zben nagyvonalakban egys\u00e9ges\u00fcl\u0151 sz\u00e1sz nyelvr\u0151l m\u00e9g el kell mondanunk n\u00e9h\u00e1ny v\u00e9lem\u00e9nyt. Mint azt m\u00e1r tudjuk, a sz\u00e1szok az els\u0151 id\u0151kben m\u00e9g t\u00f6bbs\u00e9g\u00fckben nem is voltak sz\u00e1szok. A XIII. sz\u00e1zad elej\u00e9t\u0151l Magyarorsz\u00e1gon egys\u00e9gesen m\u00e9gis sz\u00e1szoknak nevezt\u00e9k \u0151ket. A magyarok, de m\u00e1s n\u00e9pek is a rokon n\u00e9pekre, mint szl\u00e1vokra \u00e9s latinokra szerettek egyetlen \u00e1ltal\u00e1nos nevet haszn\u00e1lni (t\u00f3tok, vlahok). A nyelvi kiegyenl\u00edt\u0151d\u00e9s ut\u00f3bb k\u00f6vetkezett be. \u201eSz\u00e1sz\u201d<\/em> nyelv\u00fck, a ma m\u00e1r \u00f6n\u00e1ll\u00f3 nyelvnek min\u0151s\u00edtett luxemburgi nyelvhez hasonl\u00edt legjobban, \u00e9s nagy val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel most hanyatlik s\u00edrba az utols\u00f3 ezt m\u00e9g a napi gyakorlatban is besz\u00e9lni k\u00e9pes nemzed\u00e9k. Z\u00f6m\u00e9ben term\u00e9szetesen m\u00e1r kint N\u00e9metorsz\u00e1gban. A vegyes sz\u00e1rmaz\u00e1st a nyelv\u00e9szeti kutat\u00e1sok (ebb\u0151l ered\u0151 nyelvj\u00e1r\u00e1saikat a XX. sz\u00e1zadig meg\u0151rizt\u00e9k) igazolt\u00e1k, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a frank dialektus hagyott nyelv\u00fckben nyomokat. \u00c9rdekess\u00e9g, hogy II. Andr\u00e1s<\/a> 1206<\/a>-ban egy kiv\u00e1lts\u00e1glevel\u00e9ben eml\u00edti el\u0151sz\u00f6r \u201eSaxones\u201d<\/em> n\u00e9v alatt \u0151ket. Egy kor\u00e1bbi p\u00e1pai oklev\u00e9lben \u201eFlandrenses\u201d<\/em>-k\u00e9nt t\u00f6rt\u00e9nik r\u00f3luk eml\u00edt\u00e9s, vagyis eredet\u00fck a N\u00e9met-r\u00f3mai Birodalomhoz tartoz\u00f3 N\u00e9metalf\u00f6ldre megy vissza.<\/p>\n\n\n\n

Az internetes szabad enciklop\u00e9dia<\/em> igen j\u00f3l, r\u00f6viden \u00e9s t\u00f6m\u00f6ren fogalmaz: \u201eAz erd\u00e9lyi sz\u00e1sz tulajdonk\u00e9ppen t\u00f6bb, egym\u00e1st\u00f3l is elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u0151 dialektusok \u00f6sszess\u00e9ge, melyek k\u00f6z\u00f6tt ugyan\u00fagy nagy elt\u00e9r\u00e9sek vannak a sz\u00f3kincsben, hangtanban, palataliz\u00e1ci\u00f3ban, ragoz\u00e1sban, ak\u00e1rcsak a sz\u00e1sz \u00e9s a n\u00e9met irodalmi, valamint az <\/em>aln\u00e9met nyelv<\/a> k\u00f6z\u00f6tt. Az aln\u00e9met nyelv k\u00f6zeli rokons\u00e1gban \u00e1ll hozz\u00e1, amelyet k\u00fcl\u00f6n nyelvnek tartanak, illetve a <\/em>luxemburgi nyelv<\/a> is, melyet m\u00e1ra siker\u00fclt \u00f6n\u00e1ll\u00f3 nyelvv\u00e9 alak\u00edtani. Bizonyos m\u00e9rt\u00e9k\u0171 hasonl\u00f3s\u00e1gok vannak a <\/em>holland nyelvvel<\/a> is, mivel a sz\u00e1szok \u0151seinek egy r\u00e9sze <\/em>flandriai<\/a> ter\u00fcletr\u0151l ered (itt azonban felesleges lenne \u00f6n\u00e1ll\u00f3 <\/em>flamand nyelvr\u0151l<\/a> besz\u00e9lni). A sz\u00e1sznak megvannak a maga irodalmi hagyom\u00e1nyai, ennek ellen\u00e9re a sz\u00e1szok mindig is n\u00e9metnek \u00e9rezt\u00e9k magukat, ez\u00e9rt a fontosabb dolgokban a n\u00e9met standard nyelvet haszn\u00e1lt\u00e1k, nem voltak komolyabb l\u00e9p\u00e9sek egy teljesen \u00f6n\u00e1ll\u00f3 irodalmi nyelv megteremt\u00e9s\u00e9re.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

Honterus J\u00e1nos<\/a> luther\u00e1nus lelk\u00e9sz a XVI. sz\u00e1zadban az \u0151shaz\u00e1t a Rajna ment\u00e9n jel\u00f6li meg, mert a nyugati aln\u00e9met nyelv jellegzetess\u00e9geit fedezte fel a sz\u00e1szok nyelv\u00e9ben. A romantikus eredetm\u00edtoszra val\u00f3 hajlam \u0151t is meg\u00e9rinti, \u00e9s a sz\u00e1szokat \u2013 m\u00e1s szerz\u0151kkel egy\u00fctt \u2013 Nagy K\u00e1roly-korabeli g\u00f3tok<\/a> ut\u00f3dainak \u00e9s nem n\u00e9met telepeseknek v\u00e9li. Ezt a t\u00f6rt\u00e9netietlen elm\u00e9letet m\u00e1s form\u00e1ban is megtal\u00e1ljuk Beatus Rhenanus<\/a> schlettstadti<\/a> nyelv\u00e9szn\u00e9l, aki Tiberius cs\u00e1sz\u00e1r d\u00e1ciai telepeseinek tartja \u0151ket. \u00c9rdekes, hogy ezt sz\u00e1sz nacionalist\u00e1k a magyarokkal szemben m\u00e9g a XX. sz\u00e1zadban is hallatt\u00e1k, semmibe v\u00e9ve az \u00edrott t\u00f6rt\u00e9nelmet. A d\u00e1ko-rom\u00e1n elm\u00e9let mellett ez is \u00fcde sz\u00ednfoltja<\/em> a nacionalizmus beteges vadhajt\u00e1sainak. M\u00e1s abszurd elm\u00e9let n\u00e9methonban is keletkezett, ugyanis a Hammelni gyermekrabl\u00e1s id\u0151ben egybe esett ismeretlen nyelv\u0171 gyermekek erd\u00e9lyi felbukkan\u00e1s\u00e1r\u00f3l (1282) sz\u00f3l\u00f3 legend\u00e1kkal. Tr\u00f6ster J\u00e1nos<\/a> a XVII. sz\u00e1zadban v\u00e9gzett kutat\u00e1sokat a sz\u00e1szok eredet\u00e9vel kapcsolatban. \u0150 is hitelt ad a t\u00e9ves g\u00f3t eredetr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 elm\u00e9letnek, s\u0151t m\u00e9g a magyar nyelvet is a n\u00e9metb\u0151l eredezteti, de k\u00f6zben szerkezeti hasonl\u00f3s\u00e1gokat l\u00e1t m\u00e1r ekkor a magyar \u00e9s finn nyelv k\u00f6z\u00f6tt. Tr\u00f6ster a beszterceiek nyelv\u00e9t elk\u00fcl\u00f6n\u00edti a d\u00e9l-erd\u00e9lyi sz\u00e1sz nyelvt\u0151l. Tr\u00f6ster \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1s\u00e1ban a sz\u00e1sz irodalmi nyelvre hagyatkozik, ez\u00e9rt munk\u00e1ja csak r\u00e9szben fogadhat\u00f3 el. A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vsz\u00e1zadokban m\u00e1r elindul a sz\u00e1sz nyelv alapos vizsg\u00e1lata. A legjelesebb kutat\u00f3k Roth J\u00e1nos<\/a>, Wolff J\u00e1nos<\/a> \u00e9s Keintzel Gy\u00f6rgy<\/a> voltak. A sz\u00e1sz nyelv\u0171 irodalom tekintet\u00e9ben Frank B\u00e1lint<\/a>, Josef Filtsch<\/a>, Heinrich Melas<\/a> \u00e9s Otto Piringer<\/a> eml\u00edtend\u0151k.<\/p>\n\n\n\n

A sz\u00e1sz nyelvter\u00fclet a XIX. sz\u00e1zadban kezdett el lassacsk\u00e1n zsugorodni. Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa el\u0151tt a magyaros\u00edt\u00e1ssal n\u00e9ztek szembe a sz\u00e1szok, aminek alig \u00e9rezhet\u0151 hat\u00e1sain azonban \u0151k m\u00e9g k\u00f6nnyen t\u00faltehett\u00e9k volna magukat, ha az egy\u00e1ltal\u00e1n kap id\u0151t terveihez, de az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n egy sokkal kem\u00e9nyebb rom\u00e1nos\u00edt\u00e1ssal kellett sz\u00e1molniuk.<\/p>\n\n\n\n

A n\u00e9met tudat korai jelek\u00e9nt a XV. sz\u00e1zadban hivatalos irataikban, okleveleikben a n\u00e9met nyelv haszn\u00e1lat\u00e1t vezetik be.<\/p>\n\n\n\n

Czir\u00e1ki is eml\u00edt\u00e9st tesz arr\u00f3l, hogy a j\u00f6vev\u00e9nyeket t\u00f6bbf\u00e9le n\u00e9vvel illett\u00e9k. \u00cdgy szerinte is emlegetik \u0151ket, mint Saxones, Flandrenses, Theutonioci. Felteszi a k\u00e9rd\u00e9st, hogy ebb\u0151l k\u00f6vetkeztethet\u00fcnk-e eredeti haz\u00e1jukra?<\/p>\n\n\n\n

\u00c9s nem csak n\u00e9metek telepedhettek meg e csoportok \u00e9rkez\u00e9s\u00e9vel. Err\u0151l is van \u00e9rdekes adata: \u201eErre utal (\u2026) a XIII. sz\u00e1zad elej\u00e9r\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 erd\u00e9lyi oklev\u00e9l, amely egy bizonyos Johannes Latinust r\u00e9szes\u00edt javadalomban \u00e9s kereskedelmi kedvezm\u00e9nyekben. A szem\u00e9lyn\u00e9v mellett a villa Latina, villa Barbantina k\u00f6z\u00e9pkori erd\u00e9lyi helynevek is arra utalnak, hogy a telepesek k\u00f6z\u00f6tt nemcsak n\u00e9metek, hanem \u00bblatinok\u00ab, tal\u00e1n a mai Belgium ter\u00fclet\u00e9r\u0151l \u00e9rkez\u0151 vallonok \u00e9s barbantiak is voltak. Maga a \u00bbsz\u00e1sz\u00ab elnevez\u00e9s csak a leteleped\u00e9s\u00fck ut\u00e1n lett az erd\u00e9lyi \u2013 \u00e9s k\u00e9s\u0151bb a szepess\u00e9gi \u2013 n\u00e9metek k\u00f6z\u00f6s megnevez\u00e9se, ebb\u0151l semmi esetre sem k\u00f6vetkeztethet\u00fcnk n\u00e9metorsz\u00e1gi sz\u00e1sz eredet\u00fckre.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

Czir\u00e1ki k\u00fcl\u00f6n eml\u00edti a r\u00e9g\u00e9szetei adatokat: \u201ea legr\u00e9gebbi templomok, melyek a rom\u00e1n st\u00edlus jellegzetess\u00e9geit magukon viselik, a d\u00e9ln\u00e9met \u00e9p\u00edt\u00e9szettel mutatnak hasonl\u00f3s\u00e1got. Az els\u0151 erd\u00e9lyi sz\u00e1sz telepeken felt\u00e1rt h\u00e1zak nyomai ezzel szemben a frank mint\u00e1ra eml\u00e9keztetnek. A XII-XIII. sz\u00e1zadi ker\u00e1mialeletek k\u00f6z\u00fcl az \u00fan. <\/em>\u00bbsz\u00fcrke ker\u00e1mia\u00ab hozhat\u00f3 \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe Erd\u00e9ly n\u00e9met j\u00f6vev\u00e9nyeivel. Ezek k\u00f6z\u00f6tt t\u00f6bb darabot tal\u00e1ltak, amelyek p\u00e1rhuzamba \u00e1ll\u00edthat\u00f3k a n\u00e9met birodalom k\u00f6z\u00e9ps\u0151 r\u00e9sz\u00e9nek, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Magdeburgnak \u00e9s Hildesheimnak fazekas m\u0171helyeib\u0151l kiker\u00fclt t\u00e1rgyakkal. Val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy a fellelt darabok k\u00f6z\u00f6tt olyan is akad, amelyet a telepesek m\u00e9g a r\u00e9gi haz\u00e1jukb\u00f3l hoztak magukkal, \u00e1m k\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy a t\u00f6bbs\u00e9g m\u00e1r az Erd\u00e9lyben megteleped\u0151, kell\u0151 szaktud\u00e1ssal rendelkez\u0151 j\u00f6vev\u00e9ny mesterek munk\u00e1ja.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

Az \u00edrott forr\u00e1sokr\u00f3l sz\u00f3lva is \u00e9rdemes id\u00e9zn\u00fcnk a kiv\u00e1l\u00f3 kutat\u00f3t. P\u00e9ld\u00e1ul amikor arr\u00f3l sz\u00f3l, hogy: \u201eM\u00e1r a liturgikus kutat\u00e1s \u2013 az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok k\u00f6r\u00e9ben haszn\u00e1lt misek\u00f6nyvek \u00e9s az egyh\u00e1zi szertart\u00e1shoz k\u00f6t\u0151d\u0151 egy\u00e9b \u00edr\u00e1sos eml\u00e9kek vizsg\u00e1lata \u2013 kimutatta, hogy bizonyos pontokon egyez\u00e9s fedezhet\u0151 fel a Sz\u00e1szf\u00f6ld\u00f6n \u00e9s a k\u00f6lni egyh\u00e1zmegy\u00e9ben \u00e9l\u0151 liturgia k\u00f6z\u00f6tt, teh\u00e1t val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy legal\u00e1bb a papok egy r\u00e9sze, tal\u00e1n valamennyi h\u00edv\u0151 is onnan sz\u00e1rmazott. Jellemz\u0151 m\u00f3don azonban f\u00e9ny der\u00fclt n\u00e9h\u00e1ny hasonl\u00f3s\u00e1gra a magdeburgi egyh\u00e1zmegy\u00e9vel is. Ez a felfedez\u00e9s volt az alapja annak az elm\u00e9letnek, mely szerint a kiv\u00e1ndorl\u00f3k legal\u00e1bb egy csoportja Magdeburgot is \u00e9rintette v\u00e1ndorl\u00e1sa sor\u00e1n. (\u2026) Rendk\u00edv\u00fclinek sz\u00e1m\u00edt azonban, hogy a n\u00e9met f\u00f6ldet akkoriban elhagy\u00f3k k\u00f6z\u00fcl n\u00e9h\u00e1nyat n\u00e9v szerint is ismer\u00fcnk. Egyik\u00fck Anselm von Braz, a Li\u00e9ge-n\u00e9l fekv\u0151 Logne v\u00e1r\u00e1nak v\u00e1rnagya volt, aki 1103-ban sz\u00e1molta fel a mai Belgium ter\u00fclet\u00e9n lev\u0151 birtokait \u00e9s Magyarorsz\u00e1gra t\u00e1vozott. Sajnos azonban nem ismerj\u00fck a r\u00e9szleteket, \u00edgy azt sem tudjuk, hogy Anselm val\u00f3ban a Magyar Kir\u00e1lys\u00e1g hat\u00e1rain be\u00fcl telepedett-e le, \u00e9s olyan inform\u00e1ci\u00f3val sem rendelkez\u00fcnk, amely egy\u00e9rtelm\u0171en igazoln\u00e1, hogy \u00e9ppen Erd\u00e9lyben keresett \u00faj haz\u00e1t. Egyes nyelv\u00e9szek ennek ellen\u00e9re arra a kiss\u00e9 elhamarkodott k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jutottak, hogy miut\u00e1n a lovag nev\u00e9t a k\u00f6z\u00e9pkorban \u00bbBr\u00f3z\u00ab-nak ejtett\u00e9k, ez az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok legkeletibb telep\u00fcl\u00e9s\u00e9nek nev\u00e9vel, \u00bbBroos\u00ab-szhal, magyarul Sz\u00e1szv\u00e1rossal azonos\u00edthat\u00f3. Hasonl\u00f3 tal\u00e1lgat\u00e1sokra adott okot egy m\u00e1sik felt\u00e9telezett letelep\u00fcl\u0151, Ritzerfeldi Hezolo is. \u0150 1148-ban adta el f\u00f6ldjeit N\u00e9metorsz\u00e1g nyugati ter\u00fclet\u00e9n fekv\u0151 merksteini ap\u00e1ts\u00e1gnak, majd Magyarorsz\u00e1gra ment, ahonnan soha t\u00f6bb\u00e9 nem t\u00e9rt vissza. Nev\u00e9t az erd\u00e9lyi Hetzelsdorffal, azaz Ecellel hozz\u00e1k \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe, amit \u00e1ll\u00edt\u00f3lag Hezolo alap\u00edtott.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

Czir\u00e1ki is eml\u00edt\u00e9st tesz arr\u00f3l, hogy a j\u00f6vev\u00e9nyeket t\u00f6bbf\u00e9le n\u00e9vvel illett\u00e9k. \u00cdgy szerinte is emlegetik \u0151ket, mint Saxones, Flandrenses, Theutonioci. Felteszi a k\u00e9rd\u00e9st, hogy ebb\u0151l k\u00f6vetkeztethet\u00fcnk-e eredeti haz\u00e1jukra?<\/p>\n\n\n\n

Nem csak n\u00e9metek telepedhettek meg e csoportok \u00e9rkez\u00e9s\u00e9vel. Err\u0151l is van \u00e9rdekes adata: \u201eErre utal (\u2026) a XIII. sz\u00e1zad elej\u00e9r\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 erd\u00e9lyi oklev\u00e9l, amely egy bizonyos Johannes Latinust r\u00e9szes\u00edt javadalomban \u00e9s kereskedelmi kedvezm\u00e9nyekben. A szem\u00e9lyn\u00e9v mellett a villa Latina, villa Barbantina k\u00f6z\u00e9pkori erd\u00e9lyi helynevek is arra utalnak, hogy a telepesek k\u00f6z\u00f6tt nemcsak n\u00e9metek, hanem \u00bblatinok\u00ab, tal\u00e1n a mai Belgium ter\u00fclet\u00e9r\u0151l \u00e9rkez\u0151 vallonok \u00e9s barbantiak is voltak. Maga a \u00bbsz\u00e1sz\u00ab elnevez\u00e9s csak a leteleped\u00e9s\u00fck ut\u00e1n lett az erd\u00e9lyi \u2013 \u00e9s k\u00e9s\u0151bb a szepess\u00e9gi \u2013 n\u00e9metek k\u00f6z\u00f6s megnevez\u00e9se, ebb\u0151l semmi esetre sem k\u00f6vetkeztethet\u00fcnk n\u00e9metorsz\u00e1gi sz\u00e1sz eredet\u00fckre.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

Ugyancsak \u0151 veti fel azt a k\u00e9rd\u00e9st, hogy mi \u00f6szt\u00f6n\u00f6zte ezeket a csoportokat sz\u00fcl\u0151f\u00f6ldj\u00fck elhagy\u00e1s\u00e1ra, \u00e9s \u0151 is az e vid\u00e9keken tapasztalhat\u00f3 nagy n\u00e9ps\u0171r\u0171s\u00e9get eml\u00edti ok gyan\u00e1nt. Ez pedig a Rajna \u00e9s a Mosel vid\u00e9k\u00e9re \u00e9s Flandri\u00e1ra volt jellemz\u0151, mint a kontinens akkor legfejlettebb vid\u00e9keire. Id\u0151j\u00e1r\u00e1si katasztr\u00f3f\u00e1k \u00e9s j\u00e1rv\u00e1nyok is k\u00f6zrej\u00e1tszhattak.<\/p>\n\n\n\n

Hogy az els\u0151 csoportok pontosan mikor \u00e9rkeztek, nem tudhatjuk, esetleg II G\u00e9za kev\u00e9s b\u00e9ke\u00e9v\u00e9re gondolhatunk, amikor l\u00e9trej\u00f6hetett \u00e1llamk\u00f6zi szerz\u0151d\u00e9s. Ami t\u00e9ny, hogy III. B\u00e9la idej\u00e9ben m\u00e1r nyoma van jelenl\u00e9t\u00fcknek, mert a j\u00f6vedelemforr\u00e1sok k\u00f6z\u00f6tt felsorol\u00e1sra ker\u00fcl a t\u0151l\u00fck sz\u00e1rmaz\u00f3 bev\u00e9tel is. Azt\u00e1n 1191-ben III. Coelestin p\u00e1pa Szebenben l\u00e9tes\u00edt \u00f6n\u00e1ll\u00f3 pr\u00e9posts\u00e1got. A m\u00e1r eml\u00edtett Johannes Latinus-szal kapcsolatos oklev\u00e9l 1026-b\u00f3l sz\u00e1rmazik. (Cz. Zs.) A megteleped\u00e9s a m\u00e9g megmaradt kir\u00e1lyi birtokokon t\u00f6rt\u00e9nt, s ez\u00e9rt maradt rajta a sz\u00e1szok f\u00f6ldj\u00e9n a \u201eK\u00f6nigsboden\u201d-\u201eKir\u00e1lyf\u00f6ld\u201d<\/em> elnevez\u00e9s.<\/p>\n\n\n\n

A sz\u00e1szok jogainak els\u0151 \u00e9s v\u00e9gleges \u00f6sszefoglal\u00e1sa 1224-b\u0151l sz\u00e1rmazik, \u00e9s II. Andr\u00e1s (1205\u20131235) nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik. A t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00e1sban \u201eAndreanum\u201d<\/em> n\u00e9ven ismeretes, \u00e9s a sz\u00e1szs\u00e1g a saj\u00e1t Aranybull\u00e1ja, vagy Magna Chart\u00e1jak\u00e9nt eml\u00e9kezett r\u00e1. Ez az okirat rendezi a \u201ekir\u00e1lyf\u00f6ldiek<\/em>\u201d jogait. \u00d6n\u00e1ll\u00f3 jogrendszert, k\u00f6zigazgat\u00e1st, csak a kir\u00e1lynak fizetend\u0151 ad\u00f3t \u00edr el\u0151, \u00e9s h\u00e9t v\u00e1rosba, illetve 250 faluba szervezi meg a sz\u00e1szs\u00e1got. Amint arr\u00f3l Czir\u00e1ki id\u00e9zet\u00fcnkben is olvashattunk, a ma \u00e1ltal\u00e1ban haszn\u00e1latos \u201esz\u00e1sz\u201d<\/em> (saxones<\/em>) n\u00e9v csak a XIII. sz\u00e1zad elej\u00e9n (1206) t\u0171nik fel. A sz\u00e1zad folyam\u00e1n mind gyakoribb\u00e1 v\u00e1lik, s v\u00e9g\u00fcl eg\u00e9szen kiszor\u00edtja a \u201eteutonici\u201d<\/em> elnevez\u00e9st. IV. B\u00e9la a tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s t\u00e1masztotta h\u00e9zagok bet\u00f6lt\u00e9s\u00e9re keleti k\u00f6z\u00e9pn\u00e9met telepeseket h\u00edvott be. Ez\u00e9rt az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok vezet\u00e9se a rajnaiakt\u00f3l a fels\u0151 sz\u00e1szok kez\u00e9be ker\u00fclt. A kir\u00e1ly mellett ekkorra a p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9gek is nyernek telep\u00edt\u00e9si jogot. Ezt a p\u00fcsp\u00f6ki engedm\u00e9nyt az akkor m\u00e1r szint\u00e9n megjelen\u0151 rom\u00e1nok vonatkoz\u00e1sban is kiterjesztik. Egyes sz\u00e1sz forr\u00e1sok szerint l\u00e9tezhetett m\u00e1r egy \u201eGeysanum<\/em>\u201d is. Az Andreanum minden esetre meger\u0151s\u00edti, hogy az uralkod\u00f3 \u00e1ltal h\u0171s\u00e9gesnek nevezett telepeseket nagyapja, II. G\u00e9za h\u00edvta Magyarorsz\u00e1gra.<\/p>\n\n\n\n

A fontos bulla kiad\u00e1sa feltehet\u0151leg a G\u00e9za \u00e1ltal a feladatok ellen\u00e9ben \u00edg\u00e9rt el\u0151jogok s\u00e9relmei miatt volt sz\u00fcks\u00e9ges, hiszen a kir\u00e1lynak a koron\u00e1hoz h\u0171 t\u00e1mogat\u00f3kra volt sz\u00fcks\u00e9ge az egyre er\u0151s\u00f6d\u0151 mag\u00e1n nagybirtokos urak ellen\u00e9ben. Nem v\u00e9letlen, hogy a sz\u00e1szok jelszava maradt az \u201ead retinendam coronam\u201d,<\/em> vagy magyarul: \u201ea korona v\u00e9delm\u00e9ben\u201d<\/em>. A jogs\u00e9relmet pedig f\u0151leg a v\u00e1rmegyei k\u00f6zigazgat\u00e1s \u00e9s az egyh\u00e1zi megye el\u0151lj\u00e1r\u00f3i k\u00f6vethett\u00e9k el. (Cz.Zs.)<\/p>\n\n\n\n

M\u00e1lyusz szerint is a v\u00e1ltoz\u00e1sok kor\u00e1t \u00e9lt\u00e9k: \u201eA XIII. sz\u00e1zadban \u00faj t\u00e9nyez\u0151 l\u00e9p az Erd\u00e9ly sors\u00e1t addig egyed\u00fcl int\u00e9z\u0151 kir\u00e1ly mell\u00e9: a mag\u00e1nnagybirtok. Rendszere az anyaorsz\u00e1gb\u00f3l ker\u00fclt \u00e1t. (\u2026) az erd\u00e9lyi nemzets\u00e9gek, genus-ok, a magukat egy-egy \u0151st\u0151l sz\u00e1rmaztat\u00f3, a rokons\u00e1got \u00e1pol\u00f3 birtokos csal\u00e1dok k\u00f6z\u00f6s szervezetei k\u00f6z\u00fcl csak n\u00e9gy volt bennsz\u00fcl\u00f6tt, a t\u00f6bbi ellenben anyaorsz\u00e1gi. S hozz\u00e1 a legtekint\u00e9lyesebb csal\u00e1dok \u00e9ppen az ut\u00f3bbiak k\u00f6z\u00fcl ker\u00fcltek ki. \u00cdgy az \u00c1kos-nemzets\u00e9gb\u0151l a Thoroczkay csal\u00e1d, a Becse-Gergely-nemb\u0151l az Apaffy \u00e9s bethleni Bethlen, a Herman-nemzets\u00e9gb\u0151l a Laczkfi-, vagy a Tomaj-nemb\u0151l a B\u00e1nffy- csal\u00e1d. (\u2026)\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

Ezenk\u00f6zben a sz\u00e1szs\u00e1g a k\u00f6z\u00f6s f\u00f6ldbirtokl\u00e1s szok\u00e1s\u00e1val, az \u00f6sszetartoz\u00e1s tudat\u00e1nak \u0151rz\u00e9se \u00e1ltal, a megmarad\u00e1snak egy fontos eszk\u00f6z\u00e9vel b\u00edrt. Gazdas\u00e1gilag ez elavultnak \u00e9s h\u00e1tr\u00e1nyosnak bizonyult, de t\u00f6rt\u00e9nelmi t\u00e1vlatban hasznoss\u00e1g\u00e1t nem ez d\u00f6nt\u00f6tte el. A szok\u00e1s egyes helyeken a XVII. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9ig \u00e9lt (Sz\u00e1szsebes).<\/p>\n\n\n\n

Maradjunk azonban m\u00e9g M\u00e1lyuszn\u00e1l: \u201eA magyar nagybirtok kialakul\u00e1sa a kir\u00e1lyi megy\u00e9k egys\u00e9g\u00e9nek felboml\u00e1s\u00e1t, s\u0151t elporlad\u00e1s\u00e1t eredm\u00e9nyezte. K\u00f6vetkezm\u00e9nyeiben azonban ann\u00e1l veszedelmesebb lett a XIII. sz\u00e1zadi \u00e1talakul\u00e1s. A kir\u00e1ly ugyanis a r\u00e9gi telepeket a f\u0151uraknak adom\u00e1nyozva, kiejtette kez\u00e9b\u0151l azoknak a magyar t\u00f6megeknek a java r\u00e9sz\u00e9t, amelyekkel az erd\u0151s, hegyes t\u00e1jakat ben\u00e9pes\u00edthette volna. Ezent\u00fal csak korl\u00e1tozott m\u00e9rt\u00e9kben volt m\u00f3dj\u00e1ban magyarokat telep\u00edteni, de mert a lakatlan vid\u00e9kek j\u00f6vedelmez\u0151v\u00e9 t\u00e9tel\u00e9r\u0151l nem mondhatott le, k\u00e9nytelen volt onnan hozni embereket, ahol szabadon \u00e1llottak rendelkez\u00e9s\u00e9re: a k\u00fclf\u00f6ldr\u0151l. Int\u00e9zked\u00e9se, mint ut\u00f3bb kider\u00fclt, f\u0151leg az\u00e9rt volt k\u00e1ros, mert a magyars\u00e1g szomsz\u00e9ds\u00e1g\u00e1ba idegen n\u00e9pelemet juttatott, m\u00e9g pedig \u2013 Erd\u00e9ly saj\u00e1ts\u00e1gos f\u00f6ldrajzi viszonyai k\u00f6vetkezt\u00e9ben \u2013 a bels\u0151 foly\u00f3v\u00f6lgyeket elv\u00e1laszt\u00f3 hegys\u00e9gekbe.(\u2026)<\/em><\/p>\n\n\n\n

Az a k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny sem volt el\u0151ny\u00f6s, hogy a magyar n\u00e9p \u00e9ppen akkor vesz\u00edtette el a munk\u00e1ra \u00f6szt\u00f6nz\u0151, s\u0151t k\u00e9nyszer\u00edt\u0151 er\u0151s kezet, amid\u0151n az erd\u0151irt\u00e1s, a hegyekbe hatol\u00e1s neh\u00e9z feladat\u00e1val kellett megbirk\u00f3znia. B\u00e1rmennyire volt steppe-lak\u00f3 n\u00e9p s tekintette igazi otthon\u00e1nak a f\u00fcves s\u00edks\u00e1got, az erd\u0151kkel is meg tudott bar\u00e1tkozni, mint a sz\u00e9kelys\u00e9g \u00e9lete bizony\u00edtja. A sz\u00e9kelys\u00e9g is nyilv\u00e1n sz\u00edvesebben maradt volna az alf\u00f6ldi t\u00e1jakon, amikor azonban az uralkod\u00f3 azt k\u00edv\u00e1nta t\u0151le, hogy a hegyek k\u00f6zt tegyen eleget hat\u00e1rv\u00e9d\u0151 k\u00f6telezetts\u00e9geinek, engedelmeskedett a parancsnak, gener\u00e1ci\u00f3k m\u00falt\u00e1n pedig eg\u00e9szen megszokta az \u00faj k\u00f6rnyezetet s \u00e9let\u00e9t ahhoz form\u00e1lta. A XIII. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9t\u0151l kezdve m\u00e1r elod\u00e1zhatatlan lesz, hogy a hegyes vid\u00e9kek lakoss\u00e1ghoz jussanak. F\u0151leg a hadi \u00e9rdek k\u00edv\u00e1nta meg, amid\u0151n a tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s tanuls\u00e1gai nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 tett\u00e9k a r\u00e9gi v\u00e9delmi rendszer gyenges\u00e9g\u00e9t, hogy k\u0151v\u00e1rak \u00e9p\u00fcljenek a megk\u00f6zel\u00edthetetlen sziklab\u00e9rceken. A r\u00e9gi, a foly\u00f3k menti v\u00e1rak feljebb helyez\u00e9se az erd\u0151s hegyek k\u00f6z\u00e9 azonban nemcsak ir\u00e1nyt mutatott a telep\u00fcl\u00e9snek, hanem sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 is tette \u00fajabb falvak alap\u00edt\u00e1s\u00e1t, mivel ezek lakosainak kellett gazdas\u00e1gi tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fckkel gondoskodniuk a v\u00e1r\u00far \u00e9s k\u00f6rnyezete ell\u00e1t\u00e1s\u00e1r\u00f3l. (\u2026) a magyar n\u00e9ptalaj hat\u00e1ra kil\u00e9pett a foly\u00f3v\u00f6lgyekb\u0151l \u00e9s kezdett felkapaszkodni az \u0151ket elv\u00e1laszt\u00f3 hegys\u00e9gekre. Az a n\u00e9p ugyanis, amely ezeket az er\u0151d\u00edtm\u00e9nyeket munk\u00e1j\u00e1val fel\u00e9p\u00edtette s amely az uradalmak els\u0151 \u2013 s \u00e9ppen ez\u00e9rt gy\u00e9rnek tetsz\u0151 \u2013 lakoss\u00e1g\u00e1v\u00e1 lett, magyar volt. Az \u00faj k\u00f6zpontok k\u00f6r\u00fcli helynevek err\u0151l egy\u00e9rtelm\u0171en tan\u00faskodnak.(\u2026)<\/em><\/p>\n\n\n\n

A n\u00e9pfelesleg egy r\u00e9sze nem maradt meg faluj\u00e1nak hat\u00e1rai k\u00f6zt, hanem a XIV\u2013XV. sz\u00e1zadban fejl\u0151d\u0151 v\u00e1s\u00e1ros helyekre, mez\u0151v\u00e1rosokba, s a nagyv\u00e1rosokba k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt be. Erd\u00e9ly k\u00f6z\u00e9pkori nagy \u2013 r\u00e9szben vagy eg\u00e9szben \u2013 magyar v\u00e1rosai: D\u00e9s, Kolozsv\u00e1r, Torda, Gyulafeh\u00e9rv\u00e1r, a n\u00e9pfeleslegnek ezek az igazi felsz\u00edv\u00f3i, magyar gy\u00f6kerekb\u0151l sarjadtak ki. (\u2026) A magyar n\u00e9ptalaj azonban Erd\u00e9lyben nemcsak gyarapodott, hanem t\u00e9rt is vesztett. A hegyvid\u00e9ki rom\u00e1ns\u00e1g \u00e9let\u00e9ben a k\u00f6z\u00e9pkor m\u00e9g csak az er\u0151gy\u0171jt\u00e9s korszaka s a t\u00f6r\u00f6k puszt\u00edt\u00e1soknak kell bek\u00f6vetkezni\u00f6k, hogy lesz\u00e1llhasson a lakatlann\u00e1 lett v\u00f6lgyekbe meg a dombos t\u00e1jakra s ezzel a magyar n\u00e9ptalajt szigetekre szaggassa. Igaz\u00e1n \u00e9rz\u00e9keny vesztes\u00e9get a k\u00f6z\u00e9pkorban a magyars\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra a sz\u00e1szs\u00e1gnak \u00e1tengedett vid\u00e9kek jelentettek: a Kir\u00e1lyf\u00f6ld, a Barcas\u00e1g \u00e9s Beszterce k\u00f6rny\u00e9ke.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Az \u00e1tenged\u00e9st sz\u00f3szerinti \u00e9rtelemben kell venn\u00fcnk: a kir\u00e1ly egyes ter\u00fcleteket, amelyeken az eln\u00e9metesedett helynevek tan\u00fas\u00e1ga szerint magyarok \u00e9ltek, \u00e1tadott a sz\u00e1szoknak, miut\u00e1n az el\u0151bbi lakoss\u00e1got j\u00f3r\u00e9szt \u00e1ttelep\u00edtette oda, ahol meg\u00edt\u00e9l\u00e9se szerint az orsz\u00e1g v\u00e9delme \u00e9rdek\u00e9ben nagyobb sz\u00fcks\u00e9g volt re\u00e1. A Sz\u00e1szsebes, Sz\u00e1szorb\u00f3, Sz\u00e1szk\u00e9zd vid\u00e9k\u00e9n \u00e9l\u0151 sz\u00e9kelyeket parancsa a XIII. sz\u00e1zadban \u00e9rte el; ezek a mai H\u00e1romsz\u00e9k ter\u00fclet\u00e9re vonulva, a sepsi, k\u00e9zdi \u00e9s orb\u00f3i sz\u00e9keket alak\u00edtott\u00e1k ki Azoknak a magyaroknak, akik a sz\u00e1szs\u00e1g betelep\u00fcl\u00e9se alkalm\u00e1val Szeben vid\u00e9k\u00e9n, s az Olt ment\u00e9n \u00e9ltek, hasonl\u00f3 rendelkez\u00e9sre m\u00e1r kor\u00e1bban el kellett otthonukat hagyniok. Mint harcos elemnek, d\u00e9lfel\u00e9 vezetett \u00fatjuk a Havasalf\u00f6ldre. \u00c1ttelep\u00edt\u00e9s\u00fck szoros kapcsolatban lehetett a v\u00e9delmi rendszernek a K\u00e1rp\u00e1tok gerinc\u00e9n t\u00falra val\u00f3 helyez\u00e9s\u00e9vel. A XIII. sz\u00e1zadban az a had\u00e1szati elv \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclt, hogy az ellens\u00e9ges t\u00e1mad\u00e1sokat a K\u00e1rp\u00e1tokon k\u00edv\u00fcl kell felfogni s enn\u00e9lfogva a k\u00fcls\u0151 bej\u00e1ratokat kell elrekeszteni. (\u2026)<\/em><\/p>\n\n\n\n

Am\u00edg a d\u00e9lerd\u00e9lyi magyaroknak Havasalf\u00f6ldre k\u00f6lt\u00f6z\u00e9se legal\u00e1bb egy nagy politikai elgondol\u00e1snak a r\u00e9sze volt, a Besztercevid\u00e9kiek Moldv\u00e1ba h\u00faz\u00f3d\u00e1sa m\u00e1r n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zte a tervszer\u0171s\u00e9get. A magyars\u00e1g Beszterce vid\u00e9k\u00e9n nem is kir\u00e1lyi parancsra mozdult ki falvaib\u00f3l, hanem a sz\u00e1szs\u00e1g gazdas\u00e1gi el\u0151nyomul\u00e1sa k\u00f6vetkezt\u00e9ben.<\/em><\/p>\n\n\n\n

A n\u00e9mets\u00e9g itt k\u00e9t helyen telepedett meg: Beszterc\u00e9n \u00e9s Radn\u00e1n. Mindkett\u0151, szl\u00e1v neve szerint, m\u00e1r a honfoglal\u00e1s el\u0151tt lakott hely. Radn\u00e1ra a nemes\u00e9rcb\u00e1ny\u00e1k vonzott\u00e1k a sz\u00e1szokat, Beszterce pedig a Moldv\u00e1ba vezet\u0151 f\u0151\u00fatvonal mellett alkalmas pontnak l\u00e1tszott a k\u00fclkereskedelmi forgalom ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1ra, lebonyol\u00edt\u00e1s\u00e1ra. A terjeszked\u00e9s a tipikus v\u00e1rosi gazdas\u00e1gi politik\u00e1ra jellemz\u0151 m\u00f3don ment v\u00e9gbe: a polg\u00e1rs\u00e1g patr\u00edcius r\u00e9teg\u00e9nek tagjai, a leggazdagabb v\u00e1llalkoz\u00f3k p\u00e9nz\u00e9rt megv\u00e1s\u00e1rolt\u00e1k a magyar falvakat s mert nagy \u00e9s gyorsan szerzett t\u0151k\u00e9k kerestek elhelyez\u00e9st, a felv\u00e1s\u00e1rl\u00e1s gyors \u00fctemben folyt. (\u2026) A f\u00f6ldes\u00farr\u00e1 lett t\u0151k\u00e9s ugyanis iparkodik a f\u00f6ld, a birtok \u00e9rt\u00e9k\u00e9t n\u00f6velni. Telepeseket hoz teh\u00e1t, m\u00e9g pedig onnan, ahol \u0151sei is \u00e9ltek, rokonai pedig most is \u00e9lnek: n\u00e9met f\u00f6ldr\u0151l. Mint gazdag v\u00e1llalkoz\u00f3nak, a telep\u00edt\u00e9ssel j\u00e1r\u00f3 kiad\u00e1sok nem okoznak gondot. (\u2026)<\/em><\/p>\n\n\n\n

A nagybirtokosok falvain kereszt\u00fcl a sz\u00e1szs\u00e1gnak siker\u00fclt is lejutnia eg\u00e9szen a Maros v\u00f6lgy\u00e9ig, R\u00e9genig, a mai Sz\u00e1szr\u00e9genig. (\u2026)<\/em><\/p>\n\n\n\n

Eg\u00e9szen m\u00e1s az a k\u00e9p, amelyet a Barcas\u00e1g viszonyai t\u00fckr\u00f6znek el\u00e9nk. A vid\u00e9k itt term\u00e9kenyebb, a rajta \u00e1tvonul\u00f3 kereskedelmi \u00fatvonal fontosabb, a forgalom, amelyet Brass\u00f3 ir\u00e1ny\u00edt, nagyobb, mint Beszterc\u00e9\u00e9, m\u00e9gis a sz\u00e1szs\u00e1g egyetlen talpalatnyi f\u00f6ldet nem tudott elh\u00f3d\u00edtani az \u0151t \u00e9szakr\u00f3l \u00e9s keletr\u0151l k\u00f6r\u00fclvev\u0151 magyars\u00e1gt\u00f3l. Ennek sz\u00edv\u00f3san a r\u00f6gh\u00f6z tapad\u00f3 kisbirtokos gazdas\u00e1gi rendj\u00e9n, kiv\u00e1lts\u00e1gos, k\u00fcl\u00f6nleges t\u00e1rsadalmi helyzet\u00e9n, nemzets\u00e9gi szervezet\u00e9n megt\u00f6rt minden terjeszked\u00e9si sz\u00e1nd\u00e9k s a f\u00f6ld magyarnak maradt meg. (\u2026)<\/em><\/p>\n\n\n\n

Azok a magyarok, akik Beszterce v\u00e1rosgazdas\u00e1gi rendszer\u00e9be nem tudtak belehelyezkedni, \u00fatjukat kelet fel\u00e9 vett\u00e9k, a K\u00e1rp\u00e1tokon t\u00falra, Moldv\u00e1ba. A f\u00f6ldm\u0171vel\u00e9s, a b\u00e1ny\u00e1szat, az ipar, s\u0151t a kereskedelem f\u00f6llend\u00fcl\u00e9se itt is a magyar alkot\u00f3munka eredm\u00e9nye.\u201d<\/em> A sz\u00e1sz \u00e9let vir\u00e1gzik. Puk\u00e1nszky szerint: \u201eMikor Goblinus, az erd\u00e9lyi sz\u00e1sz eredet\u0171 erd\u00e9lyi p\u00fcsp\u00f6k Nagy Lajos megb\u00edz\u00e1s\u00e1b\u00f3l a kiv\u00e1lts\u00e1gos sz\u00e1sz ter\u00fclet gy\u0171l\u00e9s\u00e9n 1376-ban megjelent, a nagyszebeni ker\u00fcletben m\u00e1r 19 c\u00e9het \u00e9s 25 nyilv\u00e1ntartott ipar\u00e1gat tal\u00e1lt, noha ugyanakkor pl. Augsburgban csup\u00e1n 16 c\u00e9h \u00e9s 20 ipar\u00e1g m\u0171k\u00f6d\u00f6tt.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

A fentiekb\u0151l k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9rdekes megjegyz\u00e9s a k\u00f6vetkez\u0151: \u201eIgaz\u00e1n \u00e9rz\u00e9keny vesztes\u00e9get a k\u00f6z\u00e9pkorban a magyars\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra a sz\u00e1szs\u00e1gnak \u00e1tengedett vid\u00e9kek jelentettek: a Kir\u00e1lyf\u00f6ld, a Barcas\u00e1g \u00e9s Beszterce k\u00f6rny\u00e9ke.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

A magyar t\u00e9rveszt\u00e9s folyamatos. Ez\u00fattal a Havasalf\u00f6ldre \u00e9s Moldv\u00e1ba kiv\u00e1ndoroltak kapcs\u00e1n a magyars\u00e1g fogy\u00e1s\u00e1nak \u00e9s a sz\u00e1szs\u00e1gnak a magyars\u00e1g rov\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rt\u00e9n\u0151 t\u00e9rnyer\u00e9s\u00e9nek egy kev\u00e9ss\u00e9 k\u00f6ztudom\u00e1s\u00fa ok\u00e1t is megismerhetj\u00fck. Olvassuk tov\u00e1bb M\u00e1lyuszt: \u201eA v\u00f6lgyek \u00e9s az \u0151ket \u00f6sszek\u00f6t\u0151 \u00fatvonalak a gyors \u00e9s \u00e9l\u00e9nk k\u00f6zleked\u00e9st \u2013 a m\u0171vel\u0151d\u00e9si javak kicser\u00e9l\u0151d\u00e9s\u00e9t, elterjed\u00e9s\u00e9t \u00e9ppen \u00fagy, mint a kereskedelmi forgalmat \u2013 biztos\u00edtj\u00e1k, s \u00edgy a magyar telepek vir\u00e1gz\u00e1s\u00e1hoz, \u00e9letsz\u00ednvonaluknak, kult\u00far\u00e1juknak emelked\u00e9s\u00e9hez a lehet\u0151s\u00e9get megadj\u00e1k. De csak addig, am\u00edg egy f\u00f6l\u00e9nyes katonai er\u0151 \u00e9s politikai szervezet, amilyent a k\u00f6z\u00e9pkori magyar kir\u00e1lys\u00e1g k\u00e9pviselt, a b\u00e9k\u00e9t \u00e1lland\u00f3s\u00edtja. Mihelyt az \u00e1llam hatalma meginog s t\u00f6bb\u00e9 nem tudja az ellens\u00e9get t\u00e1voltartani, mihelyt az orsz\u00e1g ellens\u00e9ges hader\u0151k felvonul\u00e1si ter\u00fclet\u00e9v\u00e9, majd csatat\u00e9rr\u00e9 v\u00e1ltozik, mindaz h\u00e1tr\u00e1nyos lesz, ami valaha el\u0151nyt jelentett. A hadak \u00fatj\u00e1ba es\u0151, a v\u00f6lgyekben fekv\u0151 falvak lesznek els\u0151sorban a bar\u00e1tk\u00e9nt vagy ellens\u00e9gk\u00e9nt megjelen\u0151 zsoldosok \u00e9s t\u00f6r\u00f6k martal\u00f3cok pr\u00e9d\u00e1j\u00e1v\u00e1. Ezek lak\u00f3i futnak vil\u00e1gg\u00e1 vagy \u00e9p\u00edtik fel kirabolt, felgy\u00fajtott hajl\u00e9kukat, szeg\u00e9nyednek el, s ezekb\u0151l viszik el rabszolgasorba a gyermekeket, mialatt fenn a hegyekben s a megk\u00f6zel\u00edthetetlen erd\u0151s\u00e9gekben, a kis patakok mellett b\u00e9k\u00e9sen \u00e9l a rom\u00e1ns\u00e1g, s k\u00e9sz\u00fcl arra, hogy unok\u00e1it az elpusztult magyar falvakba lebocs\u00e1ssa\u201d.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Az utols\u00f3 mondatb\u00f3l azt\u00e1n el\u0151revet\u00fcl a rom\u00e1n t\u00e9rfoglal\u00e1s ezut\u00e1n feler\u0151s\u00f6d\u0151 folyamata. Azt is mondhatjuk, hogy ezzel kezd\u0151dik el az a 700 esztend\u0151, melynek folyam\u00e1n l\u00e9p\u00e9sr\u0151l l\u00e9p\u00e9sre elvesz\u00edtj\u00fck Erd\u00e9lyt. K\u00f6zben a sz\u00e1szok fokozatosan terjeszkednek kelet fel\u00e9 \u00e9s \u00faj meg \u00faj hull\u00e1mai \u00e9rkeznek a hospeseknek. A bels\u0151 migr\u00e1ci\u00f3val egy\u00fctt egyre \u00fajabb sz\u00e1sz telepek l\u00e9tes\u00fclnek (Segesv\u00e1r, Medgyes stb.)<\/p>\n\n\n\n

Czir\u00e1ki szerint \u201eLegk\u00e9s\u0151bb a XIII. sz\u00e1zad elej\u00e9n n\u00e9meteket telep\u00edtenek az erd\u00e9lyi nemesf\u00e9mb\u00e1ny\u00e1szat egyik g\u00f3cpontj\u00e1ra, Beszterc\u00e9re (Bistritz) is. A k\u00e9s\u0151bb N\u00f6stnerlandnak nevezett Beszterce-Nasz\u00f3d vid\u00e9ken a n\u00e9met telepesek \u00e1ltal fellend\u00edtett b\u00e1ny\u00e1sztelep\u00fcl\u00e9sek \u2013 Beszterce, Radna-Rodna, Nasz\u00f3d-Nussendorf, Sz\u00e1szlekence-Leschkirdh \u2013 j\u00f6ttek l\u00e9tre, melyek nem csek\u00e9ly m\u00e9rt\u00e9kben j\u00e1rultak hozz\u00e1 a kir\u00e1lyi kincst\u00e1r felt\u00f6lt\u00e9s\u00e9hez.\u201d.<\/em><\/p>\n\n\n\n

De most l\u00e9pj\u00fcnk tov\u00e1bb \u00e9s az id\u0151rendet valamennyire betartva eml\u00edts\u00fck meg, hogy 1211-ben II. Andr\u00e1s a Barcas\u00e1gban letelep\u00edti a Szentf\u00f6ldr\u0151l el\u0171z\u00f6tt N\u00e9met Lovagrendet is, de terjeszked\u0151 \u00e9s a kir\u00e1llyal szemben elszakad\u00e1sra utal\u00f3 l\u00e9p\u00e9seik miatt 1225-ben ki\u0171zi \u0151ket az orsz\u00e1gb\u00f3l. A vel\u00fck \u00e9rkez\u0151 n\u00e9met n\u00e9pess\u00e9g azonban jelent\u0151s r\u00e9szben itt marad s gyarap\u00edtja a m\u00e1r itt letelepedettek sz\u00e1m\u00e1t, amik\u00e9ppen a m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vtized alatt (a kir\u00e1lyi rendelet ellen\u00e9re) fel\u00e9p\u00fclt k\u0151v\u00e1rak is megmaradnak ut\u00e1nuk. A lovagrend terjeszkedni kezdett a hegyen t\u00fali kun ter\u00fcletekre is, amit a kir\u00e1ly nem ellenzett, s\u0151t egyes forr\u00e1sok szerint azt nekik adom\u00e1nyozta, de kider\u00fclt, hogy a Barcas\u00e1gban \u00e9s a hegyen k\u00edv\u00fcli ter\u00fcleteken \u00f6n\u00e1ll\u00f3, p\u00e1pai fennhat\u00f3s\u00e1g alatt szervez\u0151d\u0151 \u00e1llamot akartak l\u00e9tes\u00edteni \u00e9s elszakadni a magyar kir\u00e1lyt\u00f3l. II. Andr\u00e1s azonban haddal vonul ellen\u00fck \u00e9s el\u0171zi \u0151ket, felv\u00e1llalva a p\u00e1p\u00e1val ez\u00e9rt kialakul\u00f3 konfliktust is.<\/p>\n\n\n\n

Fontos tudnival\u00f3, hogy az Andreanum privil\u00e9giumai csak a Szeben k\u00f6rny\u00e9ki telepekre vonatkoztak. Ez tartozott k\u00f6zvetlen\u00fcl a kir\u00e1ly fennhat\u00f3s\u00e1ga al\u00e1. Ad\u00f3z\u00e1suk pontosan meghat\u00e1rozott volt, m\u00e1s nem volt illet\u00e9kes e t\u00e9ren, \u00e9s idegenek nem telepedhettek meg f\u00f6ldj\u00fck\u00f6n. A k\u00f6z\u00e9pkor sor\u00e1n azt\u00e1n egyre \u00fajabb sz\u00e1sz telepek szerzik meg ezeket a jogokat.<\/p>\n\n\n\n

Az 1437-es Budai Nagy Antal vezette B\u00e1bolnai parasztfelkel\u00e9s 1438 janu\u00e1rj\u00e1ban t\u00f6rt\u00e9nt lever\u00e9se el\u0151tt k\u00f6ttetik meg a magyar, a sz\u00e9kely \u00e9s a sz\u00e1sz nemzet rendi jelleg\u0171 sz\u00f6vets\u00e9ge, melyben a sz\u00e1szok m\u00e1r egyenl\u0151 f\u00e9lk\u00e9nt szerepelnek. Ez a rom\u00e1n\u2013magyar k\u00f6z\u00f6s t\u00f6rt\u00e9nelemben az\u00f3ta is sokat vitatott Unio trium nationum, melyben a rom\u00e1n\u00e1g nem nemzeti kirekeszt\u00e9s miatt, hanem szervezetlens\u00e9ge ok\u00e1n nem vehetett r\u00e9szt. Nem is lehetett nemzetis\u00e9gi elnyom\u00e1sr\u00f3l sz\u00f3 akkor, amikor m\u00e9g h\u00edre sem volt a nemzeti \u00f6ntudatnak. Mi sem bizony\u00edtja jobban az \u201eegyenl\u0151 b\u00e1n\u00e1sm\u00f3dot<\/em>\u201d mint a t\u00e9ny, hogy az ad\u00f3ztat\u00e1ssal kapcsolatos \u00e9s a felkel\u00e9st kiv\u00e1lt\u00f3 p\u00e9nz\u00fcgyi \u00fcgyesked\u00e9s (az ad\u00f3t az \u00faj \u00e9rt\u00e9kesebb p\u00e9nzbe akart\u00e1k visszamen\u0151leg behajtani) egyform\u00e1n s\u00fajtotta a magyar \u00e9s rom\u00e1n parasztokat, s a felkel\u00e9sben is k\u00f6z\u00f6sen vettek r\u00e9szt. A t\u00f6r\u00e9svonalak akkor m\u00e9g nem nemzetis\u00e9gi, hanem oszt\u00e1lyalapon, rendi szab\u00e1lyok szerint h\u00faz\u00f3dtak. A magyar itt a nemest jelentette s az lehetett ak\u00e1r rom\u00e1n eredet\u0171 is, m\u00edg a jobb\u00e1gy, ha magyar volt sem tartozott az uni\u00f3hoz. Ez az, amit az ezer\u00e9ves elnyom\u00e1st hirdet\u0151 rom\u00e1n t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek nem sz\u00edvesen emlegetnek. A tov\u00e1bbiakban ennek c\u00e1folhatatlans\u00e1g\u00e1val m\u00e9g tal\u00e1lkozunk.<\/p>\n\n\n\n

M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly 1486-ban terjeszti ki az Andreanum kiv\u00e1lts\u00e1gait az \u00f6sszes sz\u00e1sz ter\u00fcletekre s \u00edgy j\u00f6n l\u00e9tre a Sz\u00e1sz Egyetem vagy Univerzitas. Ez hat\u00e1rozza meg t\u00e1rsadalmi \u00e9let\u00fcket a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vsz\u00e1zadokban. A sz\u00e1sz Univerzitas a k\u00f6vetkez\u0151 helyekre terjedt ki: A H\u00e9tsz\u00e9k, vagyis: Szeben, \u00dajegyh\u00e1z, Sz\u00e1szsebes, Sink, Segesv\u00e1r, Sz\u00e1szv\u00e1ros, Szerdahely, valamint a K\u00e9tsz\u00e9k: Medgyes \u00e9s Selyk illetve Brass\u00f3 \u00e9s Beszterce vid\u00e9ke. Az olvas\u00f3 mindezekr\u0151l k\u00e9s\u0151bb ismerhet meg r\u00e9szleteket.<\/p>\n\n\n\n

Jelent\u0151s gazdas\u00e1gi fellend\u00fcl\u00e9s k\u00f6vetkezik \u00e9s nagy \u00e9p\u00edtkez\u00e9sek kor\u00e1t is \u00e9lik. Ekkor \u00e9p\u00fclnek az Eur\u00f3p\u00e1ban p\u00e1ratlan, a sz\u00e9kely parasztv\u00e1rakn\u00e1l is j\u00f3val er\u0151sebb templomer\u0151d\u00f6k. A nagyobb v\u00e1rosokat is er\u0151d\u00edtm\u00e9nyekkel v\u00e9dik, s a h\u00e9t meger\u0151s\u00edtett v\u00e1ros miatt sz\u00fcletik n\u00e1luk Erd\u00e9ly Siebenb\u00fcrgen neve is. Ezek: Beszterce, Nagyszeben, Kolozsv\u00e1r, Brass\u00f3, Medgyes, Sz\u00e1szsebes \u00e9s Segesv\u00e1r. Ezek a v\u00e1rosok Kolozsv\u00e1r kiv\u00e9tel\u00e9vel a XX. sz\u00e1zadig \u0151rzik sz\u00e1sz jelleg\u00fcket, csak az eredetileg magyar alap\u00edt\u00e1s\u00fa Kolozsv\u00e1r magyarosodik vissza.<\/em> (L\u00e1sd L\u00e1szl\u00f3 Gyula \u00e1sat\u00e1sai.) S mint fentebb l\u00e1tjuk \u2013 a kir\u00e1lyt sz\u00fcl\u0151 \u2013 Kolozsv\u00e1r, M\u00e1ty\u00e1s kor\u00e1ban m\u00e1r nem sz\u00e1m\u00edt sz\u00e1sz telep\u00fcl\u00e9snek.<\/p>\n\n\n\n

A \u201esz\u00e1sz\u201d<\/em> r\u00e9gi\u00f3kban fellelhet\u0151 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 nyelv\u0171 vagy nyelvj\u00e1r\u00e1s\u00fa n\u00e9pcsoportok r\u00e9szben homogeniz\u00e1l\u00f3dnak, de sokat meg\u0151riznek eredeti nyelvj\u00e1r\u00e1sukb\u00f3l, mik\u00f6zben a n\u00e9met nyelvet is haszn\u00e1lj\u00e1k az iskol\u00e1kban \u00e9s templomokban, s a Habsburg cs\u00e1sz\u00e1rhoz vagy N\u00e9metorsz\u00e1ghoz val\u00f3 ragaszkod\u00e1suk folyamatos.<\/p>\n\n\n\n

A sz\u00e1szok \u00e9s magyarok (sz\u00e9kelyek) viszony\u00e1r\u00f3l k\u00e9pet kaphatunk a Puk\u00e1nszky \u00e1ltal id\u00e9zett H\u00eddv\u00e9gi Mik\u00f3 Ferenct\u0151l, aki \u00edgy jellemzi a sz\u00e1szok magatart\u00e1s\u00e1t a m\u00e1sik k\u00e9t nemzettel szemben a XVII. sz\u00e1zad elej\u00e9n: \u201e(\u2026) \u0151k minden v\u00e1ltoz\u00e1sokban \u00fagy viselt\u00e9k magokat, hogy az er\u0151ss\u00e9gben magokat oltalmazt\u00e1k. Ak\u00e1r n\u00e9met, ol\u00e1h, mi j\u00f6tt re\u00e1jok, j\u00f3 idej\u00e9n ahhoz \u00e1llottak \u00e9s onnan hallgatt\u00e1k csak az ellens\u00e9g mint b\u00e1nt vel\u00fcnk, mint rontottak, puszt\u00edtottak, bel\u0151l\u00fcnk halmokat hogy raktak. Az orsz\u00e1gnak k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges jav\u00e1ban soha egyet nem \u00e9rtettek, s\u0151t mindenekben ellenkeztek az orsz\u00e1g f\u0151embereivel, olyankor h\u00edztak, a mi roml\u00e1sunk nekik volt hasznokra. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a brass\u00f3iak \u00e9rtettek hozz\u00e1, hogy a zavaros viszonyok k\u00f6z\u00f6tt alkalmi sz\u00f6vetkez\u00e9sekb\u0151l, hirtelen p\u00e1rtv\u00e1ltoztat\u00e1sokb\u00f3l, megveszteget\u00e9sekb\u0151l \u00e9s \u00fcgyesked\u00e9sekb\u0151l hasznot h\u00fazzanak; egyik kr\u00f3nik\u00e1suk, a j\u00f3zan \u00edt\u00e9let\u0171 N\u0151sner Simon \u00e9ppen nem h\u00edzelg\u0151 m\u00f3don eml\u00e9kezik meg politikai rugalmass\u00e1gukr\u00f3l: \u00bbA brass\u00f3iaknak sok lelk\u00fck van… ma a n\u00e9metekre esk\u00fcsznek, holnap a lengyelekre, holnaput\u00e1n az ol\u00e1hokra, azt\u00e1n a tat\u00e1rra meg t\u00f6r\u00f6kre. S ha maga az \u00f6rd\u00f6g j\u00f6nne \u00e9s hazug m\u00f3don olyan seg\u00edts\u00e9get \u00edg\u00e9rne nekik, melyet sz\u00edvesen venn\u00e9nek, arra is esk\u00fcdn\u00e9nek \u00e9s z\u00e1logba adn\u00e1k neki lelk\u00fcket.\u00ab<\/em><\/p>\n\n\n\n

\u00dajb\u00f3l meg \u00fajb\u00f3l felhangzik a panasz magyar meg sz\u00e9kely r\u00e9szr\u0151l: a sz\u00e1szok a h\u00e1rom nemzet uni\u00f3j\u00e1t \u00fagy fogj\u00e1k fel, hogy a m\u00e1sik kett\u0151 k\u00f6teles \u00e9rt\u00fck \u00e1ldozatot hozni, \u0151k meg minden nagyobb v\u00e9r \u00e9s p\u00e9nz\u00e1ldozatt\u00f3l vonakodnak. Persze a sz\u00e1szok sem maradnak ad\u00f3sok a v\u00e1lasszal: kr\u00f3nik\u00e1saik csak \u00fagy ontj\u00e1k a v\u00e1dakat, szidalmakat \u00e9s gyan\u00fas\u00edt\u00e1sokat a m\u00e1sik k\u00e9t n\u00e1ci\u00f3 vezet\u0151i ellen. Mai szemmel az uni\u00f3ban egyes\u00fclt h\u00e1rom nemzet viszony\u00e1t \u00e9s a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s v\u00e1daskod\u00e1sokat nem szabad t\u00fals\u00e1gos szigorral megb\u00edr\u00e1lnunk. Bizonyos, hogy a nyugtalan kor, a gyorsan v\u00e1ltoz\u00f3 helyzetek meg er\u0151viszonyok gyakran mind a h\u00e1rom nemzetet s\u00falyos elhat\u00e1roz\u00e1sok el\u00e9 \u00e1ll\u00edtott\u00e1k, s egy-egy elhat\u00e1roz\u00e1s a m\u00e1sik f\u00e9l szem\u00e9ben k\u00f6nnyen v\u00e1lt \u00bb\u00e1rul\u00e1ss\u00e1\u00ab. A gyakori h\u00e1bor\u00faskod\u00e1sok k\u00f6vetkezm\u00e9nyei a sz\u00e1szokat is kem\u00e9nyen s\u00fajtott\u00e1k, \u00e9s neh\u00e9z helyzet\u00fckben \u00fagy seg\u00edtettek magukon, ahogy tudtak. De az is bizonyos, hogy a h\u00e1rom nemzet k\u00f6z\u00f6tt ad\u00f3d\u00f3 fesz\u00fclts\u00e9gek \u00e9ppen nem er\u0151s\u00edtett\u00e9k meg az egyet\u00e9rt\u00e9st.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

Mindezekr\u0151l a tov\u00e1bbiakban r\u00e9szletesebben is olvashatunk.<\/p>\n\n\n\n

A sz\u00e1sz \u00e9s m\u00e1s nem-magyar n\u00e9pelemek helyzete k\u00f6z\u00e9pkori t\u00e1rsadalmunkban<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A fenti c\u00edmet r\u00e9szben Guoth K\u00e1lm\u00e1n hasonl\u00f3 c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1ny\u00e1b\u00f3l vettem, amely a Hitel 1943\/12. sz\u00e1m\u00e1ban jelent meg. A tanulm\u00e1ny fontos ismerteket tartalmaz, amelyek a sz\u00e1szok vonatkoz\u00e1s\u00e1ban is \u00e9rv\u00e9nyesek, \u00e9s a Trianon \u00f3ta folyamatosan fel\u00e9nk z\u00e1porz\u00f3 v\u00e1dak k\u00e9ptelens\u00e9g\u00e9t rendk\u00edv\u00fcl meggy\u0151z\u0151 m\u00f3don c\u00e1fol\u00f3 gondolatok sor\u00e1val j\u00e1rul hozz\u00e1 tiszt\u00e1nl\u00e1t\u00e1sunkhoz.<\/p>\n\n\n\n

\u201eA XVIII. sz\u00e1zadban eg\u00e9sz Eur\u00f3p\u00e1ban egyszerre fell\u00e1ngol\u00f3 nemzeti \u00e9rz\u00e9s eg\u00e9szen \u00faj helyzetet teremtett az egyes nemzetek egym\u00e1shoz val\u00f3 viszony\u00e1ban. Nem csoda teh\u00e1t, ha mindazok, akik e viszonyt vizsg\u00e1lt\u00e1k, eg\u00e9szen a legutols\u00f3 \u00e9vtizedekig alig-alig ny\u00faltak vissza r\u00e9gebbi id\u0151kbe; term\u00e9szetesnek tartott\u00e1k, hogy a nemzeti \u00f6ntudat \u00e9s \u00e9rz\u00e9s kialakul\u00e1sa el\u0151tt a n\u00e9pek k\u00f6zti viszony sem igen lehetett k\u00e9rd\u00e9s t\u00e1rgya. F\u0151k\u00e9nt a k\u00f6z\u00e9pkorban nem: hiszen akkor eg\u00e9sz Eur\u00f3p\u00e1t a kereszt\u00e9ny univerzalismus gondolata fogta egys\u00e9gbe, s ez m\u00e1r eleve \u00fatj\u00e1t \u00e1llta annak \u2013 gondolt\u00e1k \u2013, hogy a n\u00e9pi, nemzetis\u00e9gi tudat nagyobb m\u00e9rt\u00e9kben befoly\u00e1solhatta l\u00e9gyen az egyes n\u00e9pek egym\u00e1shoz val\u00f3 viszony\u00e1t.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

Sz\u0171cs Jen\u0151munk\u00e1ss\u00e1ga nyom\u00e1n azt tanulhattuk, hogy a nemzettudat kialakul\u00e1sa el\u0151tti id\u0151k eset\u00e9ben nem besz\u00e9lhet\u00fcnk nemzetis\u00e9gi elnyom\u00e1sr\u00f3l. A Guoth-tanulm\u00e1ny azonban azzal szembes\u00edt, hogy a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 nyelven besz\u00e9l\u0151 n\u00e9pcsoportok a kereszt\u00e9ny univerzalizmus ellen\u00e9re nem egyszer \u00fctk\u00f6ztek egym\u00e1ssal. Ez nem jelentett tudatos nemzetis\u00e9gi elnyom\u00e1st, \u00e9s az akkori Magyarorsz\u00e1gra sem volt jellemz\u0151.<\/p>\n\n\n\n

Guoth szerint: \u201e(\u2026) az eur\u00f3pai sz\u00e1razf\u00f6ld n\u00e9pei bizony meglehet\u0151sen ellens\u00e9ges \u00e9rz\u00fclettel viseltettek egym\u00e1s ir\u00e1nt m\u00e1r a k\u00f6z\u00e9pkorban is; f\u00e9lelemmel \u00e9s \u00edgy gy\u0171l\u00f6lettel, vagy pedig len\u00e9z\u00e9ssel \u00e9s fitym\u00e1l\u00e1ssal tekintettek egym\u00e1sra a szerint, hogy milyen volt k\u00f6zt\u00fck a hatalmi helyzet. Ott pedig, ahol k\u00e9t, vagy t\u00f6bb n\u00e9p arra volt k\u00e9nyszer\u00edtve, hogy szorosan egym\u00e1s mellett, egy \u00e1llamban \u00e9lje \u00e9let\u00e9t, ez a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s gy\u0171l\u00f6let \u00e9s megvet\u00e9s sokszor tettlegess\u00e9gben is kifejez\u00e9sre jutott. (\u2026) Vajon milyen volt a magyars\u00e1g \u00e9s a betelep\u00fclt nem-magyar n\u00e9pelemek viszonya ezekben az \u00e9vsz\u00e1zadokban? A k\u00e9rd\u00e9st Szekf\u0171 Gyula vetette fel 1935-ben. Abb\u00f3l a k\u00e9ts\u00e9gtelen t\u00e9nyb\u0151l indult ki, hogy a magyars\u00e1g finn-ugor \u00e9s t\u00fcrk t\u00f6rzsek egyes\u00fcl\u00e9s\u00e9b\u0151l keletkezett, s m\u0171velts\u00e9g, politikai vezet\u00e9s tekintet\u00e9ben ez ut\u00f3bbiak jutottak ir\u00e1ny\u00edt\u00f3 szerephez; ha teh\u00e1t azt akarjuk megtudni: milyen magatart\u00e1st tan\u00fas\u00edtott a magyars\u00e1g a k\u00f6z\u00e9je telep\u00fclt idegen n\u00e9pt\u00f6red\u00e9kekkel szemben, azt kell megvizsg\u00e1lnunk: hogyan kezelt\u00e9k e t\u00fcrk n\u00e9pek a hatalmuk al\u00e1 ker\u00fclt n\u00e9peket?\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

Nos, a v\u00e1ndorl\u00e1sok kor\u00e1ban a helyv\u00e1ltoztat\u00e1s \u00e9s term\u00e9szetes h\u00f3d\u00edt\u00e1s idej\u00e9n a megh\u00f3d\u00edtott \u201e(\u2026) csak a legf\u0151bb politikai vezet\u00e9s \u00fatj\u00e1n ker\u00fclt kapcsolatba a h\u00f3d\u00edt\u00f3val\u201d. Bels\u0151 \u00e9letberendez\u00e9s\u00fcket nem zavart\u00e1k. (\u2026) a magyars\u00e1g ezt a sz\u00e1zadokon \u00e1t beidegzett b\u00e1n\u00e1sm\u00f3dot alkalmazta \u00faj haz\u00e1j\u00e1ban is a k\u00f6z\u00e9je ker\u00fclt idegenekkel szemben. Ugyan\u00fagy a hat\u00e1rsz\u00e9leken helyezte el a k\u00e9s\u0151bb csatlakozott n\u00e9peket \u2013 mit sem v\u00e1ltoztatva bels\u0151 \u00e9let\u00fck\u00f6n, n\u00e9pi egy\u00e9nis\u00e9g\u00fck\u00f6n \u2013, mint ahogyan egykor vele tett\u00e9k a bolg\u00e1rok, kaz\u00e1rok is. Amikor pedig felvette a kereszt\u00e9ny vall\u00e1st, ez a nom\u00e1dkori \u00f6r\u00f6ks\u00e9g m\u00e9g jobban meger\u0151s\u00f6d\u00f6tt a kereszt\u00e9ny monarchia n\u00e9pek \u00e9s nemzetek felett \u00e1ll\u00f3 univerzalismus\u00e1val.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Ez az eszmei h\u00e1tt\u00e9r, mondhatni elvi alap magyar\u00e1zza meg, hogy a magyars\u00e1g sz\u00edvesen l\u00e1tta azokat a kisebb-nagyobb n\u00e9pcsoportokat, melyek az \u00e1ltala birtokolt f\u00f6ld\u00f6n, az \u0151 \u00e1llam\u00e1nak kereteiben akart\u00e1k folytatni \u00e9let\u00fcket. De ez magyar\u00e1zza meg azt is, hogy nem akarta megsemmis\u00edteni a betelep\u00fcl\u0151k n\u00e9pi egy\u00e9nis\u00e9g\u00e9t: nyelv\u00e9t, bels\u0151 t\u00e1rsadalmi berendez\u00e9s\u00e9t, azaz \u2013 mai sz\u00f3haszn\u00e1lattal \u2013 nem akarta asszimil\u00e1lni \u0151ket. (\u2026) Csak ilyen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt t\u00f6rt\u00e9nhetett meg, hogy Li\u00e9ge-b\u0151l a XII. sz\u00e1zad folyam\u00e1n Heves megy\u00e9be bev\u00e1ndorolt franci\u00e1k m\u00e9g a XV. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n is saj\u00e1t nyelv\u00fck\u00f6n besz\u00e9ltek, pedig k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl kis szigetet alkottak a magyars\u00e1g tenger\u00e9ben. A magyarral rokon beseny\u0151k is meg\u0151rizt\u00e9k k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00e1sukat, pedig vagy 30 v\u00e1rmegye ter\u00fclet\u00e9n sz\u00e9tsz\u00f3rtan \u00e9ltek; Fej\u00e9r megy\u00e9ben, az orsz\u00e1g kell\u0151s k\u00f6zep\u00e9n m\u00e9g a XV. sz\u00e1zadban is saj\u00e1t \u00bbbeseny\u0151 comes\u00ab-\u00fck volt, s 1435-ben Zsigmond kir\u00e1ly az \u0151 \u00bbbeseny\u0151 jogaik alapj\u00e1n\u00ab biztos\u00edtotta t\u00f6rv\u00e9nykez\u00e9si kiv\u00e1lts\u00e1gukat.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Szekf\u0171 v\u00e1lasznak sz\u00e1nta tanulm\u00e1ny\u00e1t mindazoknak, akik a propaganda sil\u00e1ny eszk\u00f6zeivel \u2013 az igazs\u00e1ggal mit sem t\u00f6r\u0151dve \u2013 a magyars\u00e1got \u00bbsz\u00fcletett n\u00e9pelnyom\u00f3\u00ab-nak igyekeztek \u00e9s igyekeznek felt\u00fcntetni. \u00c9rvel\u00e9se vil\u00e1gos, meggy\u0151z\u0151 \u00e9s mindenekel\u0151tt t\u00e1rgyilagos. (\u2026) a nem-magyar n\u00e9pelemekkel val\u00f3 b\u00e1n\u00e1sm\u00f3dot betelep\u00edt\u00e9s\u00fck c\u00e9lja hat\u00e1rozta meg. V\u00e9gs\u0151 fokon teh\u00e1t az a k\u00e9rd\u00e9s: mi\u00e9rt telep\u00edtett\u00e9k be kir\u00e1lyaink a nemzeti \u00bbkisebbs\u00e9geket\u00ab?<\/em><\/p>\n\n\n\n

T\u00f6rt\u00e9netpolitikai irodalmunk els\u0151, mindm\u00e1ig legszebb alkot\u00e1s\u00e1nak, az Intelmeknek az \u00edr\u00f3ja k\u00fcl\u00f6n r\u00e9szt szentelt ennek a k\u00e9rd\u00e9snek: munk\u00e1ja VI. fejezet\u00e9t. Tette pedig ezt az\u00e9rt, mert \u2013 mint \u00edrja \u2013 az idegen telepesekb\u0151l igen nagy haszna van az orsz\u00e1gnak. Mi\u00e9rt? Az\u00e9rt, mert k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le nyelveket, szok\u00e1sokat, mesters\u00e9geket, fegyvereket hoznak magukkal. Ugyancsak a hasznoss\u00e1got hangs\u00falyozz\u00e1k az oklevelek is l\u00e9pten-nyomon \u00e9ppen abban a r\u00e9szben \u2013 az areng\u00e1ban \u2013, mely az elvi indokl\u00e1st szokta tartalmazni.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

Itt egy nagyon is vil\u00e1gos \u00e9s logikus, a t\u00f6rt\u00e9nelem \u00e1ltal igazolt k\u00f6vetkeztet\u00e9st \u00edr le Szekf\u0171: \u201eMindezekb\u0151l pedig k\u00e9ts\u00e9gtelen: kir\u00e1lyaink hadi, gazdas\u00e1gi c\u00e9lzattal h\u00edvt\u00e1k be e hospeseket haz\u00e1nkba; azzal, ami e hasznoss\u00e1gi szempontokon k\u00edv\u00fcl esett, nem igen t\u00f6r\u0151dtek; \u00edgy a n\u00e9pi egy\u00e9nis\u00e9g szinte mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151en k\u00edv\u00fcl esett politikai c\u00e9lkit\u0171z\u00e9seiken; az e t\u00e9ren bek\u00f6vetkezett fejl\u0151d\u00e9s teh\u00e1t nem c\u00e9lja, hanem csup\u00e1n term\u00e9szetes velej\u00e1r\u00f3ja lehetett az eredeti c\u00e9l: a hadi \u00e9s gazdas\u00e1gi hasznoss\u00e1g \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u00e9s\u00e9nek.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Nem szorul ezek ut\u00e1n b\u0151vebb bizony\u00edt\u00e1sra, hogy kir\u00e1lyaink a bek\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt hospesekben nem a nemzeti kisebbs\u00e9geket l\u00e1tt\u00e1k, hanem a t\u00e1rsadalom hasznos elemeit. Ebb\u0151l pedig egyenesen k\u00f6vetkezik: a nem-magyar n\u00e9pelemek \u00e9let\u00e9nek, sors\u00e1nak v\u00e1ltoz\u00e1sai nem a nemzetis\u00e9gi k\u00e9rd\u00e9s s\u00edkj\u00e1n, hanem a t\u00e1rsadalmi fejl\u0151d\u00e9sb\u0151l \u00e9rthet\u0151k meg marad\u00e9ktalanul.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

Ezut\u00e1n De\u00e9r J\u00f3zsefre hivatkozik, aki arra mutat r\u00e1, hogy: \u201e(\u2026) a \u00bbnemzetis\u00e9gek\u00ab \u00e9let\u00e9ben az id\u0151k folyam\u00e1n igen nagy v\u00e1ltoz\u00e1sok t\u00f6rt\u00e9ntek, s e v\u00e1ltoz\u00e1sok a magyar t\u00e1rsadalom \u00e1ltal\u00e1nos fejl\u0151d\u00e9s\u00e9vel \u00e1llottak \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben.\u201d <\/em>Majd M\u00e1lyusz Elem\u00e9rt id\u00e9zi, aki szerinte a probl\u00e9m\u00e1t gy\u00f6ker\u00e9ben ragadta meg, mikor: \u201eAbb\u00f3l az alapvet\u0151 fontoss\u00e1g\u00fa felismer\u00e9sb\u0151l indult ki, hogy az \u00bb\u00e1llam jelleg\u00e9nek v\u00e1ltoz\u00e1sai kapcsolatban vannak a t\u00e1rsadalmi fejl\u0151d\u00e9ssel, s\u0151t annak f\u00fcggv\u00e9nyei\u00ab. Ebb\u0151l pedig szinte \u00f6nk\u00e9nt k\u00f6vetkezik, hogy a \u00bbnemzetis\u00e9gek\u00ab kezel\u00e9s\u00e9ben be\u00e1llott m\u00f3dosul\u00e1sok is v\u00e9gs\u0151 fokon a t\u00e1rsadalmi fejl\u0151d\u00e9sben lelik magyar\u00e1zatukat.\u201d <\/em>Szerinte a n\u00e9pnevekb\u0151l- i k\u00e9pz\u0151vel sz\u00fcletett falunevek a nemzetis\u00e9gek sz\u00e9tsz\u00f3r\u00e1s\u00e1t bizony\u00edtj\u00e1k, aminek c\u00e9lja a spont\u00e1n beolvad\u00e1s el\u0151seg\u00edt\u00e9se lehetett. \u201epl. Szent L\u00e1szl\u00f3 elrendelte: \u00bbha megkeresztel\u00e9s\u00fck ut\u00e1n visszat\u00e9rnek r\u00e9gi hit\u00fckre, lak\u00f3hely\u00fckr\u0151l el\u0171zetve m\u00e1s falvakba helyeztessenek \u00e1t; akik \u00e1rtatlanoknak bizonyulnak, maradjanak lak\u00f3hely\u00fck\u00f6n\u00ab. K\u00e1lm\u00e1n pedig egyenesen jutalommal kecsegtette azokat, akik a titkos mohamed\u00e1nokat feljelentik. Megparancsolta tov\u00e1bb\u00e1, hogy minden izmaelita falu \u00e9p\u00edtsen templomot; ha a templom elk\u00e9sz\u00fclt, a lakoss\u00e1g fele k\u00f6lt\u00f6zz\u00e9k el, \u00e9s m\u00e1shol telepedj\u00e9k le; izmaelita ne merje le\u00e1ny\u00e1t a maga nemzets\u00e9g\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3nak adni feles\u00e9g\u00fcl, hanem csak kereszt\u00e9nynek.\u201d <\/em>De M\u00e1lyusz figyelmeztet, hogy ezek els\u0151sorban vall\u00e1si c\u00e9lokat szolg\u00e1ltak \u201evil\u00e1gos azonban, hogy a vall\u00e1si csere mag\u00e1val hozta beolvad\u00e1sukat is: \u00bb… a kereszt\u00e9nny\u00e9 v\u00e1l\u00e1s magyarosod\u00e1st jelent\u00ab. (\u2026)<\/em><\/p>\n\n\n\n

A XIII. sz\u00e1zad v\u00e1ltoz\u00e1st hozott. \u201e(\u2026) a sz\u00e9tsz\u00f3r\u00e1s hely\u00e9be a t\u00f6m\u00f6r\u00edt\u00e9st \u00e1ll\u00edtotta. Az \u00faj elvet II. Endre ritka hat\u00e1rozotts\u00e1ggal fogalmazta meg: Az eg\u00e9sz n\u00e9p egy n\u00e9p legyen \u2013 mondotta a szebenvid\u00e9ki sz\u00e1szok r\u00e9sz\u00e9re adott kiv\u00e1lts\u00e1glev\u00e9lben, az \u00fagynevezett Andreanumban. E c\u00e9lb\u00f3l kitelep\u00edtette a sz\u00e1szok k\u00f6z\u00f6tt \u00e9l\u0151 magyarokat, sz\u00e9kelyeket, besseny\u0151ket, ol\u00e1hokat, s \u00edgy az eddig szakadozott sz\u00e1sz telep\u00fcl\u00e9st egys\u00e9gess\u00e9 tette: ami term\u00e9szetesen egy\u00fctt j\u00e1rt az eddigi asszimil\u00e1ci\u00f3s politika elejt\u00e9s\u00e9vel. (\u2026)<\/em><\/p>\n\n\n\n

Ugyancsak ez az elv, a t\u00f6m\u00f6r\u00edt\u00e9s magyar\u00e1zza meg azt is, hogy a kunokat egy t\u00f6megben telep\u00edtette le IV. B\u00e9la a tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s ut\u00e1n.<\/em><\/p>\n\n\n\n

III. Endr\u00e9nek ama t\u00f6rekv\u00e9se m\u00f6g\u00f6tt, hogy az \u00f6sszes ol\u00e1hokat Sz\u00e9kes nev\u0171 birtok\u00e1ra telep\u00edtse \u00f6ssze, ugyancsak ez az \u00faj elvi alap h\u00faz\u00f3dik meg.<\/em><\/p>\n\n\n\n

K\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy ez az \u00f3ri\u00e1si \u00e1talakul\u00e1s az \u00e1llamhatalom akarat\u00e1b\u00f3l, az \u0151 beleegyez\u00e9s\u00e9vel t\u00f6rt\u00e9nt, s nem a \u00bbnemzetis\u00e9gek\u00ab k\u00e9nyszer\u00edtett\u00e9k ki. Ha tudniillik a \u00bbnemzetis\u00e9gek\u00ab olyan k\u00f6vetel\u00e9seket t\u00e1masztottak volna a kir\u00e1llyal szemben, melyeket nem helyeselt, a kir\u00e1ly bizony\u00e1ra \u00e9ppen \u00fagy kitess\u00e9kelte volna \u0151ket orsz\u00e1g\u00e1b\u00f3l, mint p\u00e9ld\u00e1ul a fegyveres er\u0151 tekintet\u00e9ben leger\u0151sebb idegen csoportot: a n\u00e9met lovagrendet.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Mi k\u00e9sztette vajon kir\u00e1lyainkat eddigi politik\u00e1juk megv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1ra? M\u00e1lyusz remek\u00fcl fejti fel az okokat: a XIII. sz\u00e1zad elej\u00e9t\u0151l a kir\u00e1lyi birtokok egyre gyorsul\u00f3 \u00fctemben ker\u00fcltek mag\u00e1nosok kez\u00e9re. Ezzel p\u00e1rhuzamosan a kir\u00e1ly hatalma is egyre jobban \u00f6sszezsugorodott; ennek a folyamatnak akartak kir\u00e1lyaink g\u00e1tat vetni s megakad\u00e1lyozni \u00bbaz alattval\u00f3k eg\u00e9sz t\u00f6meg\u00e9nek, f\u0151leg a szabadoknak, libereknek mag\u00e1nf\u00f6ldes\u00fari joghat\u00f3s\u00e1g al\u00e1 ker\u00fcl\u00e9s\u00e9t\u00ab. Ez\u00e9rt foglalt\u00e1k az idegen sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa n\u00e9pelemeket jogi egys\u00e9gbe. V\u00e9geredm\u00e9nyben teh\u00e1t a magyar t\u00e1rsadalom fejl\u0151d\u00e9s\u00e9ben be\u00e1llott \u00e1talakul\u00e1s hozta l\u00e9tre a nemzetis\u00e9gek helyzet\u00e9ben bek\u00f6vetkezett v\u00e1ltoz\u00e1sokat.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Mindazok a kiv\u00e1lts\u00e1gok azonban \u2013 folytatja M\u00e1lyusz \u2013, melyeket a nemzetis\u00e9gek \u00e9lveztek \u00faj helyzet\u00fckben, kor\u00e1ntsem jelentettek m\u00e9g auton\u00f3mi\u00e1t. Legfels\u0151 fokon a kir\u00e1lyt\u00f3l f\u00fcgg\u00f6tt az eg\u00e9sz k\u00f6zigazgat\u00e1s, b\u00edr\u00e1skod\u00e1s, aki ezt a jog\u00e1t valamelyik f\u0151tisztvisel\u0151je \u2013 a kunok felett a n\u00e1dor, a sz\u00e9kelyek felett az erd\u00e9lyi vajda, a sz\u00e1szok felett a szebeni isp\u00e1n \u2013 \u00fatj\u00e1n gyakorolta. A h\u0171b\u00e9ri \u00e1llam jelleg\u00e9nek megfelel\u0151en teh\u00e1t a h\u0171b\u00e9ris\u00e9g l\u00e1ncolat\u00e1n f\u0171zte \u0151ket mag\u00e1hoz; k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket az egyes nemzetis\u00e9geken bel\u00fcl a hadi \u00e9rdemek szerint tett, a r\u00e9tegz\u0151d\u00e9s ennek alapj\u00e1n j\u00f6tt l\u00e9tre; az asszimil\u00e1ci\u00f3t nem er\u0151szakolta, az \u00f6nk\u00e9ntes beolvad\u00e1snak azonban nem volt ellens\u00e9ge. Ez az \u00f6nk\u00e9ntes asszimil\u00e1ci\u00f3 term\u00e9szetesen t\u00e1rsadalmi s\u00edkon zajlott le: az egyes nemzetis\u00e9gek t\u00f6rekv\u0151, kiemelked\u0151 elemei felker\u00fclve a nemess\u00e9g soraiba, minden k\u00fcls\u0151, hatalmi beavatkoz\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl, szinte \u00e9szrev\u00e9tlen\u00fcl v\u00e1ltak magyarokk\u00e1.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

Ebben lelte magyar\u00e1zat\u00e1t a sz\u00e1szokn\u00e1l a nemesi rend kiv\u00e1l\u00e1s\u00e1val szemben tan\u00fas\u00edtott ellen\u00e1ll\u00e1s, s\u0151t tilalom, amik\u00e9ppen ez magyar\u00e1zta a rom\u00e1ns\u00e1gb\u00f3l kiv\u00e1l\u00f3 \u2013 felemelkedni k\u00e9pes \u2013 elemek spont\u00e1n magyarosod\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

Most, miel\u0151tt Guoth fejteget\u00e9s\u00e9t folytatn\u00e1nk, egy \u00e9rdekes r\u00e9szletet id\u00e9zn\u00e9k Czir\u00e1ki Zsuzsann\u00e1t\u00f3l, melyb\u0151l meg\u00e9rthetj\u00fck, mik\u00e9nt volt k\u00e9pes a sz\u00e1szs\u00e1g meg\u0151rizni identit\u00e1s\u00e1t, mik\u00f6zben a t\u00e1rsadalmi fejl\u0151d\u00e9s \u2013 k\u00f6zponti sz\u00e1nd\u00e9k h\u00edj\u00e1n is \u2013 ink\u00e1bb a beolvad\u00e1s fel\u00e9 terelte volna a sz\u00e1zadok sor\u00e1n.<\/p>\n\n\n\n

\u201eA k\u00f6z\u00e9pkori sz\u00e1sz t\u00e1rsadalom vezet\u0151 r\u00e9tege igen jelent\u0151s \u00e1talakul\u00e1son ment kereszt\u00fcl a betelep\u00fcl\u00e9s kora \u00f3ta. Az \u00fajonnan \u00e9rkez\u0151 telepeseket az \u00faj haz\u00e1ban letelep\u00edt\u0151 vezet\u0151, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg nemesi sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa r\u00e9teg \u2013 k\u00f6z\u00fcl\u00fck ker\u00fcltek ki a kor\u00e1bban m\u00e1r emlegetett <\/em>\u00bb<\/em>helycsin\u00e1l\u00f3k<\/em>\u00ab<\/em> (locatores) \u00e9s ger\u00e9bek \u2013 a XIII. sz\u00e1zadra olyan hatalmat \u00e9p\u00edtett ki, amely gyakorlatilag a v\u00e1rmegyei nemess\u00e9ggel emelte egy sorba \u0151ket: a k\u00f6z\u00fcl\u00fck kiker\u00fcl\u0151 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi vezet\u0151k b\u00edr\u00f3i feladatokat l\u00e1ttak el, \u00e9s \u0151ket illette a v\u00e9gs\u0151 d\u00f6nt\u00e9s joga a telep\u00fcl\u00e9s\u00e9let\u00e9t illet\u0151 fontos k\u00e9rd\u00e9sekben. Egy id\u0151 ut\u00e1n azt is el\u00e9rt\u00e9k, hogy tiszts\u00e9g\u00fck \u00f6r\u00f6k\u00f6lhet\u0151 legyen. Ennek megfelel\u0151en nagyobb \u00e9s jobb r\u00e9szt kaptak a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi f\u00f6ldekb\u0151l \u00e9s r\u00e9szes\u00fcltek a falu j\u00f6vedelmeib\u0151l is. A magyar nemess\u00e9ggel pedig minden bizonnyal tudatosan kerest\u00e9k az \u00e9rintkez\u00e9si fel\u00fcletet, hiszen sz\u00e1mos p\u00e9ld\u00e1t tal\u00e1lunk a XI\u2013XV. sz\u00e1zad folyam\u00e1n arra, hogy sz\u00e1sz ger\u00e9bcsal\u00e1dok l\u00e9tes\u00edtenek h\u00e1zass\u00e1gi kapcsolatot magyar nemes fam\u00edli\u00e1kkal. \u00d6r\u00f6kl\u00f6tt vagy szolg\u00e1lat\u00e9rt kapott f\u00f6ldjeik m\u00e1r v\u00e1rmegyei ter\u00fcleten, rendszerint a kiv\u00e1lts\u00e1gos Sz\u00e1szf\u00f6ld perem\u00e9n h\u00faz\u00f3dtak. Ennek a jelens\u00e9gnek a h\u00e1tter\u00e9ben is a sz\u00e1sz el\u0151kel\u0151k azon t\u00f6rekv\u00e9se \u00e1llt, hogy maguk is a nemess\u00e9g k\u00f6z\u00e9 emelkedjenek \u00e9s a magyar el\u0151kel\u0151kh\u00f6z hasonl\u00f3 \u00e9letet \u00e9ljenek. Sz\u00e1szf\u00f6ld\u00f6n ugyanis \u2013 az Andreanum \u00e9s a szok\u00e1sjog \u00e1ltal szavatolt <\/em>\u00bbegyenl\u0151s\u00e9g\u00ab \u00e9rtelm\u00e9ben \u2013 erre nem volt lehet\u0151s\u00e9g. A sz\u00e1szf\u00f6ldi ter\u00fcletekkel hat\u00e1ros, \u00e1m a kiv\u00e1lts\u00e1gokban nem r\u00e9szes\u00fcl\u0151 f\u00f6ldeken azonban elk\u00e9pzel\u00e9seiknek megfelel\u0151 \u00e9letet \u00e9lhettek: itt kiemelkedhettek a t\u00f6megb\u0151l, \u00e9s szil\u00e1rd hatalmat \u00e9p\u00edthettek ki az uralmuk alatt \u00e1ll\u00f3, a v\u00e1rmegyei feud\u00e1lis fejl\u0151d\u00e9s \u00e9rtelm\u00e9ben jobb\u00e1gyoknak nevezhet\u0151 paraszts\u00e1g f\u00f6l\u00f6tt. Ezt a \u00bbkett\u0151s \u00e9letet\u00ab <\/em>\u2013<\/em> egy az egyenl\u0151k k\u00f6z\u00f6tt Sz\u00e1szf\u00f6ld\u00f6n \u00e9s f\u00f6ldes\u00far a megyei ter\u00fcleten \u2013 azonban nem lehetett t\u00fal sok\u00e1ig fenntartani. A sz\u00e1szok k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ge fontos d\u00f6nt\u00e9s el\u0151tt \u00e1llt: vagy megt\u0171rik szabad f\u00f6ldj\u00fck\u00f6n a hatalomra t\u00f6r\u0151 ger\u00e9beket \u00e9s teret engednek a v\u00e1rmegyei ter\u00fcleten lezajl\u00f3 fejl\u0151d\u00e9si folyamatnak, vagy pedig g\u00e1tat szabnak nemesk\u00e9nt viselked\u0151 t\u00e1rsaik hatalmi t\u00f6rekv\u00e9seinek. V\u00e9g\u00fcl ez ut\u00f3bbi megold\u00e1s mellett d\u00f6nt\u00f6ttek: a XV. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n el\u0171zt\u00e9k Sz\u00e1szf\u00f6ldr\u0151l a befoly\u00e1sos ger\u00e9bcsal\u00e1dokat. (\u2026) \u00e1m a XIX sz\u00e1zadban misztifik\u00e1lt \u00bbsz\u00e1sz egyenl\u0151s\u00e9g\u00ab kor\u00e1ntsem val\u00f3sult meg. Az el\u0171z\u00f6tt ger\u00e9bek hely\u00e9n t\u00e1madt hatalmi \u0171rt lassan-lassan a kereskedelem r\u00e9v\u00e9n meggazdagod\u00f3 v\u00e1rosok patr\u00edcius csal\u00e1djai kezdt\u00e9k bet\u00f6lteni, j\u00f3llehet befoly\u00e1suk kiteljesed\u00e9se csak a XV. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n k\u00f6vetkezett be. Hogy uralmuk semmivel sem volt kev\u00e9sb\u00e9 kellemetlen, mint a ger\u00e9bek\u00e9, azt az is bizony\u00edtja, hogy polg\u00e1rt\u00e1rsaik m\u00e1r a XVI. sz\u00e1zad elej\u00e9n szembefordultak vel\u00fck: 1510\u201313 k\u00f6z\u00f6tt zavarg\u00e1sok forgatt\u00e1k fel Szeben \u00e9let\u00e9t, ugyanis a v\u00e1rosiak fell\u00e1zadtak hatalmaskod\u00f3 patr\u00edcius vezet\u0151ik ellen. A k\u00fczdelemb\u0151l v\u00e9g\u00fcl a patr\u00edciusok ker\u00fcltek ki gy\u0151ztesen: hatalmukat siker\u00fclt meg\u0151rizni, s\u0151t tov\u00e1bb n\u00f6velni a v\u00e1ros kev\u00e9sb\u00e9 tehet\u0151s polg\u00e1rai \u00e9s a vid\u00e9k f\u00f6ldm\u0171vel\u0151i k\u00e1r\u00e1ra.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

A fentiek szerint teh\u00e1t ama \u00bbsz\u00e1sz egyenl\u0151s\u00e9g\u00ab<\/em> nem val\u00f3sult meg, viszont a sz\u00e1szs\u00e1g elmagyarosod\u00e1sa el\u00e9 komoly g\u00e1tat \u00e1ll\u00edtottak.<\/p>\n\n\n\n

Guoth \u00edgy folytatja: \u201e\u00dajabb d\u00f6nt\u0151 fordulat a XV. sz\u00e1zad folyam\u00e1n k\u00f6vetkezett be a nemzetis\u00e9gek \u00e9let\u00e9ben akkor, mikor a h\u0171b\u00e9ri magyar t\u00e1rsadalom, s vele egy\u00fctt az \u00e1llam rendi jelleg\u0171v\u00e9 v\u00e1lt. Szinte azt lehetne mondani: a k\u00f6znemess\u00e9g megyei auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1val p\u00e1rhuzamosan alakult ki a nemzetis\u00e9gek \u00f6nkorm\u00e1nyzata. Mi\u00e9rt? Nyilv\u00e1n az\u00e9rt, \u00bbmivel a nemzetis\u00e9gek nem izol\u00e1lt sejtek, hanem a magyar t\u00e1rsadalom r\u00e9szei\u00ab, s \u00edgy term\u00e9szetesen osztoznak annak sors\u00e1ban, berendez\u00e9s\u00e9nek v\u00e1ltoz\u00e1saiban.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

A tov\u00e1bbiakban \u00e9ppen a sz\u00e1szokkal kapcsolatban olvashatunk \u00e9rdekes gondolatokat, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s tekintettel arra, hogy helyzet\u00fck n\u00e9mileg k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f6tt a t\u00f6bbi betelep\u00fcl\u0151k\u00e9t\u0151l.<\/p>\n\n\n\n

\u201eA kezdem\u00e9nyez\u0151, mint azt p\u00e9ld\u00e1ul az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok eset\u00e9ben l\u00e1thatjuk, ism\u00e9t az \u00e1llamhatalom volt. M\u00e1ty\u00e1s saj\u00e1t elhat\u00e1roz\u00e1s\u00e1b\u00f3l adta meg a szebenieknek a kir\u00e1lyb\u00edr\u00f3, a comes v\u00e1laszt\u00e1s\u00e1nak jog\u00e1t 1464-ben; \u0151 forrasztotta egys\u00e9gbe a szebeniekkel az eddig k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 sz\u00e1sz telep\u00fcl\u00e9si ter\u00fcleteket: Beszterc\u00e9t, Medgyest, Selyket \u00e9s a Barcas\u00e1got. Neki k\u00f6sz\u00f6nheti a sz\u00e1szs\u00e1g b\u00edr\u00e1skod\u00e1si, k\u00f6zigazgat\u00e1si, kultur\u00e1lis \u00e9s gazdas\u00e1gi \u00f6nkorm\u00e1nyzat\u00e1t. S hogy mindez kir\u00e1lyi kegyb\u0151l hullott a sz\u00e1szok \u00f6l\u00e9be, nem pedig \u0151k v\u00edvt\u00e1k ki a kir\u00e1llyal szemben, mutatj\u00e1k a k\u00f6vetkezm\u00e9nyek: M\u00e1ty\u00e1s hal\u00e1la ut\u00e1n sokkal gyeng\u00e9bb uralkod\u00f3val szemben sem tudt\u00e1k megv\u00e9delmezni auton\u00f3mi\u00e1jukat a t\u00e1mad\u00e1sok ellen.<\/em><\/p>\n\n\n\n

A szepesi sz\u00e1szok nem jutottak el az auton\u00f3mi\u00e1nak erre a teljes fok\u00e1ra. Ennek oka az volt, hogy itt a magyars\u00e1g er\u0151sebb l\u00e9v\u00e9n, a sz\u00e1sz telep\u00fcl\u00e9s nem v\u00e1lhatott z\u00e1rtt\u00e1; a Szepess\u00e9g nemesi megy\u00e9v\u00e9 alakult, s \u00edgy a szepesi f\u0151isp\u00e1n kez\u00e9ben maradt a k\u00f6zigazgat\u00e1s \u00e9s a magasabbfok\u00fa b\u00edr\u00e1skod\u00e1s is.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Eg\u00e9szen m\u00e1sk\u00e9nt alakult a kunok sorsa: a XIV. sz\u00e1zadban m\u00e9g a n\u00e1dor offici\u00e1lisai \u00edt\u00e9lkeztek felett\u00fck \u2013 a nemeseknek sz\u00e1m\u00edt\u00f3 j\u00e1szkunok \u00e1ltal v\u00e1lasztott b\u00edr\u00f3val egy\u00fctt. Helyzet\u00fck teh\u00e1t sok tekintetben hasonl\u00f3 volt a szebeni sz\u00e1szok\u00e9hoz. 1456-t\u00f3l kezdve azonban a sz\u00e9kek kapit\u00e1nyai \u00e9s k\u00f6zkunjai v\u00e1lasztottak maguk k\u00f6z\u00fcl egy-egy esk\u00fcdt kapit\u00e1nyt, a k\u00f6zkunok pedig maguk k\u00f6z\u00fcl 12 esk\u00fcdtet, s ezek 14-en hat\u00e1roztak, \u00edt\u00e9lkeztek a kunok minden \u00fcgy\u00e9ben.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

\u00d6r\u00f6k\u00f6s vita k\u00e9rd\u00e9se a rom\u00e1nok helyzete a korabeli Magyarorsz\u00e1gon. Err\u0151l Guoth \u00edgy \u00edr: \u201eSzemmel l\u00e1that\u00f3an mindent megtett a kir\u00e1lys\u00e1g a rom\u00e1nok egys\u00e9gbe fog\u00e1s\u00e1ra, \u00f6nkorm\u00e1nyzatuk kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ra is. A XV. sz\u00e1zad el\u0151tt ezek szervezked\u00e9se egyes kir\u00e1lyi v\u00e1rak \u2013 \u00edgy D\u00e9va, J\u00f3f\u0151, Hunyad, Haczak, Fogaras, Kar\u00e1n, Komj\u00e1t \u2013 k\u00f6r\u00fcl indult meg. Egys\u00e9gg\u00e9 el\u0151sz\u00f6r Hunyadi J\u00e1nos fogta \u0151ket \u00f6ssze 1451-ben; ekkor, mint korm\u00e1nyz\u00f3, a h\u00e9t rom\u00e1n sz\u00e9k szolgab\u00edr\u00e1ihoz int\u00e9zte parancs\u00e1t, akik ezut\u00e1n a nemesekkel egy\u00fctt Sebes v\u00e1ros\u00e1ba, a h\u00e9t rom\u00e1n ker\u00fclet sz\u00e9khely\u00e9re j\u00f6ttek \u00f6ssze k\u00f6zgy\u0171l\u00e9sre. Ezt az egys\u00e9get V. L\u00e1szl\u00f3 1457-ben m\u00e9g tov\u00e1bb fejlesztette: \u00e9l\u00fck\u00f6n ett\u0151l kezdve a kir\u00e1ly \u00e1ltal kinevezett isp\u00e1n \u00e1llt, aki mell\u00e9 ellen\u0151r\u00f6kk\u00e9 a rom\u00e1nok b\u00edr\u00e1i rendeltettek. Ter\u00fclet\u00fcket a kir\u00e1ly egys\u00e9gesnek \u00e9s z\u00e1rtnak nyilv\u00e1n\u00edtotta. Ezeket a nagyfok\u00fa lehet\u0151s\u00e9geket azonban a rom\u00e1ns\u00e1g nem tudta kiakn\u00e1zni, auton\u00f3mi\u00e1ja \u00edgy nem forrott ki teljesen. Nem az\u00e9rt, mintha az \u00e1llamhatalom nem tett volna meg mindent ebben az ir\u00e1nyban, hanem az\u00e9rt, mert bels\u0151 szervezet\u00fck nem volt m\u00e9g \u00e9rett az \u00f6nkorm\u00e1nyzatra.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Pontosan ez volt a helyzet a munk\u00e1csi uradalom kereteiben, s a Bereg megy\u00e9ben \u00e9l\u0151 rut\u00e9nek eset\u00e9ben is: als\u00f3bb fokon m\u00e9g csak a maguk v\u00e1lasztotta vajda \u00edt\u00e9lt felett\u00fck: fontosabb \u00fcgyekben azonban a f\u0151isp\u00e1n, illet\u0151leg a v\u00e1rnagy volt \u00e9s maradt illet\u00e9kes.<\/em><\/p>\n\n\n\n

V\u00e9g\u00fcl arra mutat m\u00e9g r\u00e1 M\u00e1lyusz: mi\u00e9rt nem alakult ki az \u00f6nkorm\u00e1nyzat a t\u00f3tokn\u00e1l, holott erre minden lehet\u0151s\u00e9g\u00fck megvolt? Az\u00e9rt \u2013 mondja \u2013, mert akkor, mikor ez az \u00e1talakul\u00e1s megindult, a t\u00f3tok m\u00e1r teljesen hozz\u00e1simultak a magyar \u00e9letform\u00e1hoz. Viszont, hogy a magyars\u00e1g nem nyomta el \u0151ket, azt bizony\u00edtja, hogy n\u00e9pi \u00e1llagukat marad\u00e9ktalanul \u00e1t tudt\u00e1k menteni az \u00fajkor sz\u00e1zadaiba.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Mint ebb\u0151l a v\u00e1zlatos, fut\u00f3lagos \u00e1ttekint\u00e9sb\u0151l is vil\u00e1gosan l\u00e1that\u00f3, M\u00e1lyusz eg\u00e9szen m\u00e1s oldalr\u00f3l igyekezett megk\u00f6zel\u00edteni a k\u00e9rd\u00e9s l\u00e9nyeg\u00e9t, mint Szekf\u0171. Eredm\u00e9nyeik m\u00e9gis csak egy k\u00e9rd\u00e9sben \u2013 igaz, hogy ott ann\u00e1l \u00e9lesebben \u2013 \u00e1llnak egym\u00e1ssal szemben.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Szekf\u0171 szerint a magyars\u00e1g soha sem akarta asszimil\u00e1lni \u00bbkisebbs\u00e9geit\u00ab, M\u00e1lyusz szerint pedig \u2013 legal\u00e1bb is a XI\u2013XII. sz\u00e1zadban \u2013 igen. Term\u00e9szetes teh\u00e1t, hogy ezen \u2013 \u00e9s csak ezen! \u2013 a ponton vit\u00e1ra ker\u00fclt a sor. A vita azonban nem vezetett eredm\u00e9nyre.\u201d <\/em>\u00c9s itt Guoth d\u00f6nt\u0151 fontoss\u00e1g\u00fa \u00f6sszegz\u00e9se k\u00f6vetkezik. Meg\u00e1llap\u00edtja, hogy mindketten: \u201e\u2026a nemzeti k\u00e9rd\u00e9s s\u00edkj\u00e1n n\u00e9zt\u00e9k a probl\u00e9m\u00e1t: az \u00bbasszimil\u00e1ci\u00f3\u00ab-\u00bbnemzetis\u00e9gi tolerancia\u00ab ellent\u00e9tp\u00e1rral, mint l\u00e9trehoz\u00f3 okkal akartak magyar\u00e1zni olyan jelens\u00e9geket, melyeket hadi, gazdas\u00e1gi c\u00e9lkit\u0171z\u00e9sek eredm\u00e9nyeztek.\u201d <\/em>Vagyis az anakronisztikus gondolkod\u00e1s hib\u00e1j\u00e1ba estek.<\/p>\n\n\n\n

\u201eEz pedig ann\u00e1l felt\u0171n\u0151bb, mert hiszen \u2013 mint l\u00e1ttuk \u2013 M\u00e1lyusz t\u00f6rekv\u00e9se \u00e9ppen az volt \u2013 eg\u00e9sz tanulm\u00e1ny\u00e1nak ez a vez\u00e9rmot\u00edvuma \u2013, hogy a \u00bbnemzetis\u00e9gek\u00ab sors\u00e1ban be\u00e1llott v\u00e1ltoz\u00e1sokra a t\u00e1rsadalmi fejl\u0151d\u00e9sben keressen magyar\u00e1zatot. Ez az \u00f6szt\u00f6n\u00f6s felismer\u00e9s vezette el a XIII. sz\u00e1zad elej\u00e9n v\u00e9gbement \u00bbd\u00f6nt\u0151 fordulat\u00ab felismer\u00e9s\u00e9hez, \u00e9s helyes \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9hez; ez az alapgondolata seg\u00edtette hozz\u00e1, hogy a XIII\u2013XV. sz\u00e1zad l\u00e1tsz\u00f3lag kusza t\u00e9nyei k\u00f6z\u00f6tt \u00e9s m\u00f6g\u00f6tt meg tudja fogni azokat a c\u00e9lkit\u0171z\u00e9seket, melyek e jelens\u00e9geket l\u00e9trehozt\u00e1k.<\/em><\/p>\n\n\n\n

A XI\u2013XII. sz\u00e1zad vizsg\u00e1lat\u00e1n\u00e1l azonban \u2013 mindezek ellen\u00e9re \u2013 let\u00e9rt err\u0151l az alapr\u00f3l; e kor \u00bbnemzetis\u00e9gipolitikai\u00ab jelens\u00e9geit nem a t\u00e1rsadalmi fejl\u0151d\u00e9sb\u0151l magyar\u00e1zza, hanem az ett\u0151l mintegy f\u00fcggetlen\u00fcl dolgoz\u00f3 \u00e1llamhatalom tudatos \u00e9s tervszer\u0171 elj\u00e1r\u00e1s\u00e1nak eredm\u00e9nyeit l\u00e1tja benn\u00fck.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Mi k\u00e9sztette M\u00e1lyuszt erre az alapvet\u0151 fontoss\u00e1g\u00fa m\u00f3dos\u00edt\u00e1sra? Ha azokat a t\u00e9rk\u00e9peket n\u00e9zz\u00fck, melyeket \u00faj anyag\u00e1nak illusztr\u00e1l\u00e1s\u00e1ra, a Csehi, N\u00e9meti stb. falvak elhelyez\u00e9s\u00e9re vonatkoz\u00f3an felhoz, \u00f6nk\u00e9ntelen\u00fcl is az a gondolat t\u00e1mad az emberben: ilyen nagym\u00e9rv\u0171 sz\u00e9tsz\u00f3r\u00e1s t\u00e9nyleg csak tudatos, tervszer\u0171 politika eredm\u00e9nye lehetett; m\u00e9g jobban meger\u0151s\u00edti ezt az a t\u00e9ny, hogy kir\u00e1lyaink val\u00f3ban nem telep\u00edtett\u00e9k egy\u00fcv\u00e9 a magyarral rokon \u00bbnemzetis\u00e9geket\u00ab: b\u00f6sz\u00f6rm\u00e9nyeket, beseny\u0151ket sem.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

Tanulm\u00e1nyunk az erd\u00e9lyi sz\u00e1szokat helyezi k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba. ez\u00e9rt most k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontos sorok k\u00f6vetkeznek: \u201eEgyed\u00fcl az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok nagyobb m\u00e9rv\u0171 egy\u00fcv\u00e9 telep\u00edt\u00e9se nem t\u00e1mogatja kimondottan ezt az \u00e1ll\u00e1spontot. M\u00e1lyusz szerint azonban legal\u00e1bbis nem \u00e1ll ellent\u00e9tben a fentiekkel; azt \u00edrja ezzel kapcsolatban: a XII. sz\u00e1zadban \u00bba sz\u00e1sz telepeket nemcsak a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kir\u00e1lyi isp\u00e1nok hat\u00e1sk\u00f6re v\u00e1lasztotta el egym\u00e1st\u00f3l, hanem a k\u00f6z\u00e9j\u00fck \u00e9kel\u0151d\u0151 r\u00e9gi magyar falvak, meg a sebesi sz\u00e9kelyek f\u00f6ldje is. Ily sz\u00e9tsz\u00f3rtan, megbontott n\u00e9pi ter\u00fclettel a sz\u00e1szs\u00e1g beolvad\u00e1sra volt \u00edt\u00e9lve. Ett\u0151l a sorst\u00f3l szabad\u00edtotta meg \u0151t II. Endre 1224-ben, amikor a sz\u00e9kelyeket s bizony\u00e1ra a kir\u00e1lyi megye n\u00e9peit is kivonta k\u00f6r\u00e9b\u0151l, ter\u00fclet\u00e9t egys\u00e9gess\u00e9 tette, a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kir\u00e1lyi isp\u00e1nok hat\u00e1sk\u00f6r\u00e9t megsz\u00fcntetve a szebeni\u00e9t terjesztette ki f\u00f6l\u00e9je, s egyetlen n\u00e9pelemm\u00e9 fogva \u00f6ssze, terheit \u00e9s kiv\u00e1lts\u00e1gait egyetemlegesen \u00e1llap\u00edtotta meg\u00ab. Ezek szerint teh\u00e1t, ha 1224-ben nem k\u00f6vetkezik be a nagy fordulat, a sz\u00e1szok beolvadtak volna a magyars\u00e1gba.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Ha azonban tekintetbe vessz\u00fck azt, hogy a Csehi, N\u00e9meti stb. falvak lak\u00f3i a XIII. sz\u00e1zad elej\u00e9n bek\u00f6vetkezett v\u00e1ltoz\u00e1sok ellen\u00e9re is felold\u00f3dtak a magyars\u00e1g tenger\u00e9ben, vil\u00e1gos, hogy az esetleges beolvad\u00e1s szempontj\u00e1b\u00f3l d\u00f6nt\u0151 s\u00fallyal esett latba: mennyire volt egys\u00e9ges \u00e9s \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 a szebenvid\u00e9ki sz\u00e1sz telep\u00fcl\u00e9s?<\/em><\/p>\n\n\n\n

Erre vonatkoz\u00f3an M\u00e1lyusz ezt \u00edrja: \u00bb(…) a teljes asszimil\u00e1ci\u00f3ra t\u00f6rekv\u0151 politika alapfelt\u00e9tele m\u00e1r az Andreanum el\u0151tt megsemmis\u00fclt. A szebenvid\u00e9ki, eredetileg sz\u00e9ttagolt sz\u00e1sz telepek ugyanis akkor olvadtak volna be a k\u00f6z\u00e9j\u00fck \u00e9kel\u0151d\u0151 magyars\u00e1gba, ha ez n\u00e1lukn\u00e1l nagyobb sz\u00e1m\u00fa. Lehets\u00e9ges, hogy m\u00e1r kezdetben sem volt a magyars\u00e1g d\u00f6nt\u0151 f\u00f6l\u00e9nyben, mivel Erd\u00e9lynek ezt a t\u00e1j\u00e1t a Dun\u00e1nt\u00falhoz viszony\u00edtva ar\u00e1nylag k\u00e9s\u0151n \u00e9s gy\u00e9ren sz\u00e1llotta meg a magyars\u00e1g, m\u00e1s vid\u00e9kek n\u00e9pszaporulat\u00e1ra pedig expon\u00e1ltabb helyen, mint p\u00e9ld\u00e1ul a Sz\u00e9kelyf\u00f6ld\u00f6n volt sz\u00fcks\u00e9g. De b\u00e1rmi volt is az ok, elmaradt a t\u00fals\u00falyt biztos\u00edt\u00f3 n\u00e9pi ut\u00e1np\u00f3tl\u00e1s, s \u00edgy a magyar falvak, amelyek szerepe a sz\u00e9ttagol\u00e1s lett volna, II. Endre kor\u00e1ra k\u00f6zbe\u00e9kel\u0151d\u0151 ny\u00falv\u00e1nyokk\u00e1 \u00e9s szigetekk\u00e9 v\u00e1ltak. A kir\u00e1ly 1224-ben sz\u00e1mot vethetett helyzet\u00fckkel, s mert j\u00f3l tudta, hogy most m\u00e9g kev\u00e9sb\u00e9 van m\u00f3dj\u00e1ban magyar rajok betelep\u00edt\u00e9s\u00e9vel er\u0151s\u00edteni \u0151ket, mint el\u0151deinek a XII. sz\u00e1zadban, kivonta lakoss\u00e1gukat a sz\u00e1szok gy\u0171r\u0171j\u00e9b\u0151l. Ezzel megmentette \u0151ket az eln\u00e9metesed\u00e9st\u0151l.\u00ab Ezek szerint teh\u00e1t, ha 1224-ben nem k\u00f6vetkezik be a nagy fordulat, a magyarok olvadtak volna be a sz\u00e1szs\u00e1gba.<\/em><\/p>\n\n\n\n

A k\u00e9t id\u00e9zett r\u00e9sz l\u00e1that\u00f3an ellent\u00e9tben \u00e1ll egym\u00e1ssal; s ez nem csak a szerz\u0151, M\u00e1lyusz figyem\u00e9t ker\u00fclte ki: elsiklott felette b\u00edr\u00e1l\u00f3j\u00e1nak, Szekf\u0171nek a tekintete is. Pedig az ellentmond\u00e1s nem egyszer\u0171 tollhiba: M\u00e1lyusz XI\u2013XII. sz\u00e1zadi koncepci\u00f3j\u00e1t alapjaiban \u00e9rinti \u2013 s vil\u00e1gosan mutatja egyszersmind azt is: hol van a \u00bbpunctum saliens\u00ab? Nyilv\u00e1nval\u00f3an a sz\u00e1sz k\u00e9rd\u00e9sn\u00e9l.<\/em><\/p>\n\n\n\n

A II. G\u00e9za idej\u00e9t\u0151l kezdve t\u00f6bb hull\u00e1mban betelep\u00fcl\u0151 sz\u00e1szok egym\u00e1sut\u00e1n sz\u00e1llt\u00e1k meg Nagyszeben, \u00dajegyh\u00e1z, Nagysink, tov\u00e1bb\u00e1 \u2013 nagyobbr\u00e9szt m\u00e9g az Andreanum kiad\u00e1sa el\u0151tt \u2013 K\u0151halom, Szerdahely, Sz\u00e1szv\u00e1ros vid\u00e9k\u00e9t, s ami d\u00f6nt\u0151 fontoss\u00e1g\u00fa: t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 telep\u00fcl\u00e9s form\u00e1j\u00e1ban. III. B\u00e9la m\u00e1r 1191-ben k\u00fcl\u00f6n szebeni pr\u00e9posts\u00e1got l\u00e9tes\u00edtett, ennek hat\u00e1sk\u00f6re al\u00e1 ker\u00fclt a szebeni d\u00e9k\u00e1ns\u00e1gon k\u00edv\u00fcl \u2013 legal\u00e1bb r\u00e9szben \u2013 az \u00fajegyh\u00e1zi \u00e9s a nagysinki is. II. Andr\u00e1s pedig 1212 k\u00f6r\u00fcl k\u00fcl\u00f6n szebeni \u2013 nyilv\u00e1n sz\u00e1sz jelleg\u0171 \u2013 p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9get akart fel\u00e1ll\u00edtani. Mindez pedig akkor t\u00f6rt\u00e9nt, amikor M\u00e1lyusz szerint a magyar politika asszimil\u00e1lni akarta a nemzetis\u00e9geket. M\u00e1r pedig: ha v\u00e1l\u00f3ban a beolvaszt\u00e1s lett volna a magyar politika c\u00e9lja, nem t\u0171rte volna, hogy a sz\u00e1sz telep\u00fcl\u00e9s egyre massz\u00edvabb t\u00f6mbb\u00e9 v\u00e1lj\u00e9k; nem ny\u00fajtott volna seg\u00e9dkezet az egyh\u00e1zi egys\u00e9g \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00e1s kialakul\u00e1s\u00e1hoz sem: hiszen ez mindenn\u00e9l jobban g\u00e1tolta volna a c\u00e9l: az asszimil\u00e1ci\u00f3 megval\u00f3sul\u00e1s\u00e1t. M\u00e9g kev\u00e9sb\u00e9 engedte volna meg azt, hogy az itt l\u00e9v\u0151 magyar falvak \u00bbk\u00f6zbe\u00e9kel\u0151d\u0151 ny\u00falv\u00e1nyokk\u00e1 \u00e9s szigetekk\u00e9\u00ab v\u00e1ljanak a n\u00e9met telep\u00fcl\u00e9sben olyannyira, hogy meg kelljen menteni \u0151ket az eln\u00e9metesed\u00e9st\u0151l.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Nem k\u00e9ts\u00e9ges, hogy a XII. sz\u00e1zadi kir\u00e1lyi hatalom meg tudta volna akad\u00e1lyozni ezt a folyamatot \u2013 ha akarja. Hogy nem tette meg ezt, az nyilv\u00e1nval\u00f3 bizonys\u00e1ga annak: nem a beolvaszt\u00e1s szempontja vez\u00e9relte a \u00bbnemzetis\u00e9gek\u00ab elhelyez\u00e9s\u00e9ben, hanem mint fentebb utaltunk r\u00e1 \u2013 hadi \u00e9s gazdas\u00e1gi c\u00e9lkit\u0171z\u00e9sek; benn\u00fck teh\u00e1t a t\u00e1rsadalom hasznos elemeit l\u00e1tta az \u00e1llamhatalom: erre mutat az is, hogy a t\u00e1rsadalom akkori szervezet\u00e9ben a v\u00e1risp\u00e1ns\u00e1gok kereteiben helyezte el a betelep\u00fcl\u0151ket \u2013 nem sz\u00e9tsz\u00f3r\u00e1s c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l, hanem a hadi \u00e9s gazdas\u00e1gi szempontoknak megfelel\u0151en. Ahol az orsz\u00e1g v\u00e9delme azt sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 tette, s a ritk\u00e1bb n\u00e9pess\u00e9gi viszonyok megengedt\u00e9k, nagyobb sz\u00e1mban telep\u00edtettek le kir\u00e1lyaink ilyen j\u00f6vev\u00e9ny telepeseket. M\u00e1sutt azonban \u2013 mint p\u00e9ld\u00e1ul a viszonylag nagy n\u00e9ps\u0171r\u0171s\u00e9g\u0171 Dun\u00e1nt\u00falon \u2013 mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151en sz\u00f3rv\u00e1nyba ker\u00fcltek a telep\u00fcl\u0151k.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Az a nagy v\u00e1ltoz\u00e1s teh\u00e1t, melyet M\u00e1lyusz kit\u0171n\u0151 t\u00f6rt\u00e9neti \u00e9rz\u00e9kkel vett \u00e9szre, sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en k\u00f6vetkezett be e nem-magyar elemek helyzet\u00e9ben a XIII. sz\u00e1zad elej\u00e9n. A kir\u00e1lyi v\u00e1rszervezet felboml\u00e1s\u00e1val \u00faj kereteket kellett adni \u00e9let\u00fcknek: egyr\u00e9szt t. i. a megye fejl\u0151d\u00e9se olyan ir\u00e1nyba indult, amelybe nem illettek bele jogilag sem a telepesek, m\u00e1sr\u00e9szt pedig a kir\u00e1lyi hatalomnak is \u00e9rdeke volt, hogy megtarthassa \u0151ket; erre pedig val\u00f3ban csak egy m\u00f3d volt: ha egys\u00e9gesen kapcsolja \u0151ket mag\u00e1hoz.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Mi volt a helyzet a beseny\u0151kkel \u00e9s b\u00f6sz\u00f6rm\u00e9nyekkel? Mint a t\u00f6rv\u00e9nyekb\u0151l vil\u00e1gosan l\u00e1that\u00f3, a b\u00f6sz\u00f6rm\u00e9nyek sz\u00e9tsz\u00f3r\u00e1sa vall\u00e1si szempontok miatt t\u00f6rt\u00e9nt az\u00e9rt, mert az imm\u00e1r kereszt\u00e9ny magyar kir\u00e1lys\u00e1g nem t\u0171rhette, hogy hat\u00e1rai k\u00f6z\u00f6tt pog\u00e1nyok, illetve nem-kereszt\u00e9nyek \u00e9ljenek; ugyanaz a misszi\u00f3s tudat \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclt ir\u00e1nyukban, mint p\u00e9ld\u00e1ul a XII. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9t\u0151l kezdve a balk\u00e1ni bogumilokkal szemben. Vil\u00e1gosan mutatja ezt Szent L\u00e1szl\u00f3nak a b\u00f6sz\u00f6rm\u00e9nyekre vonatkoz\u00f3, M\u00e1lyusz \u00e1ltal is id\u00e9zett t\u00f6rv\u00e9nye: \u00bbha megkeresztel\u00e9s\u00fck ut\u00e1n visszat\u00e9rnek r\u00e9gi hit\u00fckre, lak\u00f3hely\u00fckr\u0151l el\u0171zve m\u00e1s falvakba helyeztessenek \u00e1t; akik \u00e1rtatlanoknak bizonyulnak, maradjanak lak\u00f3hely\u00fck\u00f6n.\u00ab A kir\u00e1ly teh\u00e1t csak a kereszt\u00e9nys\u00e9g felv\u00e9tel\u00e9re akarta \u0151ket b\u00edrni; akik ezt megtett\u00e9k, azok egy\u00fctt maradhattak, s megtarthatt\u00e1k n\u00e9pi egy\u00e9nis\u00e9g\u00fcket \u2013 bizonys\u00e1g\u00e1ul annak, hogy a kir\u00e1ly nem t\u00f6rekedett n\u00e9pi beolvaszt\u00e1sukra. K\u00e1lm\u00e1n \u2013 t\u00f6rv\u00e9nyei fogalmaz\u00e1s\u00e1b\u00f3l is l\u00e1tszik \u2013 az\u00e9rt ny\u00falt vel\u00fck szemben a sz\u00e9tsz\u00f3r\u00e1s eszk\u00f6z\u00e9hez, mert nem tettek eleget a t\u00f6rv\u00e9nynek: nem t\u00e9rtek \u00e1t a kereszt\u00e9ny vall\u00e1sra; e sz\u00e9tsz\u00f3r\u00e1ssal azonban term\u00e9szetesen egy\u00fctt j\u00e1rt a n\u00e9pi asszimil\u00e1ci\u00f3 is, mert az idegen vall\u00e1s \u00e9s n\u00e9pis\u00e9g hordoz\u00f3i ugyanazon szem\u00e9lyek voltak. A t\u00f6rv\u00e9nyek teh\u00e1t csup\u00e1n a \u00bbvall\u00e1si asszimil\u00e1ci\u00f3t\u00ab c\u00e9lozt\u00e1k: a n\u00e9pi asszimil\u00e1ci\u00f3 ennek term\u00e9szetes velej\u00e1r\u00f3ja volt, nem pedig tudatos nemzetis\u00e9gi politika eredm\u00e9nye.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Ugyancsak vall\u00e1si okok miatt esik el M\u00e1lyusz negat\u00edv \u00e9rve is: az tudniillik, hogy a zsid\u00f3s\u00e1g asszimil\u00e1ci\u00f3j\u00e1t egyenesen megg\u00e1tolt\u00e1k kir\u00e1lyaink. A zsid\u00f3s\u00e1gr\u00f3l az eg\u00e9sz k\u00f6z\u00e9pkornak k\u00fcl\u00f6nv\u00e9lem\u00e9nye volt, ami a meg-meg\u00fajul\u00f3 zsid\u00f3\u00fcld\u00f6z\u00e9sekben is kifejez\u00e9sre jutott. Ez azonban tiszt\u00e1n vall\u00e1si \u00e9s erk\u00f6lcsi c\u00e9lzat\u00fa volt, nem pedig faji vagy nemzetis\u00e9gi, amint az a t\u00f6rv\u00e9nyek sz\u00f6vegez\u00e9s\u00e9b\u0151l is l\u00e1that\u00f3.<\/em><\/p>\n\n\n\n

A sz\u00e9kely k\u00e9rd\u00e9sben Gy\u0151rffy Gy\u00f6rgy kit\u0171n\u0151 tanulm\u00e1nya oszlatja el M\u00e1lyusznak az eddigi felfog\u00e1ssal szemben emelt, k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl jogos \u00e9szrev\u00e9teleit. Gy\u0151rffy meggy\u0151z\u0151en mutatott r\u00e1 arra, hogy a sz\u00e9kelyek nagy t\u00f6bbs\u00e9g\u00fckben tulajdonk\u00e9ppen az orsz\u00e1g belsej\u00e9b\u0151l kitelep\u00fclt \u00e9s \u00f6sszetelep\u00fclt magyarok; \u00edgy sem a nyelv, sem a nemzets\u00e9gek magyar nevei nem okoznak t\u00f6bb\u00e9 neh\u00e9zs\u00e9get. K\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9ppen: asszimil\u00e1ci\u00f3jukra sem kellett kir\u00e1lyainknak gondolniok, mert a sz\u00e9kely t\u00f6rzs eredetileg is t\u00falnyom\u00f3an magyar n\u00e9pelemekb\u0151l tev\u0151dhetett \u00f6ssze.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

Guoth ezek ut\u00e1n levonja k\u00f6vetkeztet\u00e9seit melyekkel a fentiek ismeret\u00e9ben egyet\u00e9rthet\u00fcnk: \u201e\u2026kir\u00e1lyaink a XI\u2013XII. sz\u00e1zadban sem akart\u00e1k asszimil\u00e1lni a betelep\u00fclt nem-magyar n\u00e9pelemeket: t\u00e1rsadalmi elemekk\u00e9nt kezelt\u00e9k \u0151ket akkor is \u00e9ppen \u00fagy, mint a k\u00e9s\u0151bbi sz\u00e1zadokban. S ezzel M\u00e1lyusz koncepci\u00f3ja teljess\u00e9 v\u00e1lik: a nem-magyar n\u00e9pelemek helyzete mindig a t\u00e1rsadalmi fejl\u0151d\u00e9s f\u00fcggv\u00e9nye volt, jogaik, k\u00f6teless\u00e9geik ennek alapj\u00e1n m\u00f3dosultak; a XI\u2013XII. sz\u00e1zadban \u0151k is a v\u00e1rszervezetben nyertek elhelyez\u00e9st \u00e9ppen \u00fagy, mint a magyars\u00e1g megfelel\u0151 r\u00e9tegei; a XIII. sz\u00e1zadt\u00f3l kezdve hasonl\u00f3an egys\u00e9gesen kapcsolta \u0151ket mag\u00e1hoz az \u00e1llamhatalom, mint p\u00e9ld\u00e1ul az Aranybull\u00e1ban a k\u00e9s\u0151bbi k\u00f6znemess\u00e9g \u0151s\u00e9t; a rendi korszak bek\u00f6sz\u00f6nt\u00e9s\u00e9vel \u0151k is ugyan\u00fagy megkapt\u00e1k; vagy legal\u00e1bb is el\u00e9rhett\u00e9k az \u00f6nkorm\u00e1nyzati jogot, mint a megyei keretek k\u00f6z\u00f6tt \u00e9l\u0151 nemess\u00e9g.<\/em><\/p>\n\n\n\n

E k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00e1rsadalmi berendez\u00e9sekben term\u00e9szetesen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 lehet\u0151s\u00e9gek ad\u00f3dtak a n\u00e9pi egy\u00e9nis\u00e9g fennmarad\u00e1s\u00e1ra: a XI\u2013XII. sz\u00e1zadi v\u00e1rszervezet jelleg\u00e9n\u00e9l fogva sokkal kev\u00e9sb\u00e9 volt alkalmas erre, mint p\u00e9ld\u00e1ul a rendis\u00e9g kora. Tudatos nemzetis\u00e9gi t\u00fcrelemr\u0151l, asszimil\u00e1ci\u00f3r\u00f3l \u00e9s nem-asszimil\u00e1ci\u00f3r\u00f3l azonban egyik fejl\u0151d\u00e9si fokon sem besz\u00e9lhet\u00fcnk; mindezek mai szeml\u00e9let\u00fcnk jellegzetes elemei \u00e9ppen\u00fagy, mint a nemzeti \u00bbkisebbs\u00e9g\u00ab, a \u00bbnemzetis\u00e9g\u00ab, \u00bbnemzetis\u00e9gi politika\u00ab stb. kifejez\u00e9sek. Ha az egykori t\u00f6rt\u00e9neti val\u00f3s\u00e1gban v\u00e9lj\u00fck felbukkanni tartalmukat, az csup\u00e1n l\u00e1tszat: korunk horizontj\u00e1n val\u00f3 virtu\u00e1lis t\u00fckr\u00f6z\u0151d\u00e9se ama v\u00e1ltoz\u00e1soknak, melyek egykor a t\u00e1rsadalmi fejl\u0151d\u00e9s s\u00edkj\u00e1n mentek v\u00e9gbe.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Mindezekb\u0151l pedig vil\u00e1gosan k\u00f6vetkezik: a magyars\u00e1g nem csak hogy nem nyomta el a k\u00f6z\u00e9je telep\u00fclt nem-magyar n\u00e9pt\u00f6red\u00e9keket, mai sz\u00f3haszn\u00e1lattal nemzetis\u00e9geket, hanem teljes jog\u00fa r\u00e9szekk\u00e9nt illesztette \u0151ket bele t\u00e1rsadalmi szervezet\u00e9be.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Az az \u00e9les ellent\u00e9t teh\u00e1t, mely Szekf\u0171 \u00e9s M\u00e1lyusz felfog\u00e1sa k\u00f6z\u00f6tt van, \u00e9s els\u0151 pillanatra \u00e1thidalhatatlannak l\u00e1tszik, csup\u00e1n l\u00e1tsz\u00f3lagos: eredm\u00e9nyeik val\u00f3j\u00e1ban k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6sen kieg\u00e9sz\u00edtik egym\u00e1st.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Az \u00f6sszeegyeztet\u00e9s m\u00e1r meg is t\u00f6rt\u00e9nt. Szab\u00f3 Istv\u00e1n v\u00e9gezte el \u00bbA magyars\u00e1g \u00e9letrajza\u00ab c\u00edm\u0171 sz\u00e9p k\u00f6nyv\u00e9ben. A fel\u00e9 a szeml\u00e9leti m\u00f3d fel\u00e9, hogy a nem-magyar n\u00e9pelemek helyzet\u00e9t mindig a magyar t\u00e1rsadalom fejl\u0151d\u00e9se hat\u00e1rozta meg, melynek els\u0151 nyomai De\u00e9rn\u00e9l figyelhet\u0151k meg, alapjait pedig M\u00e1lyusz rakta le, Szab\u00f3 tette meg az utols\u00f3 l\u00e9p\u00e9seket: t\u00e9nyek hossz\u00fa sor\u00e1val bizony\u00edtja, hogy a magyar politika a nem-magyar n\u00e9pelemekben nem a nemzetis\u00e9geket l\u00e1tta, hanem a t\u00e1rsadalom tagjait.\u00ab Ebb\u0151l pedig egyenesen k\u00f6vetkezik, hogy val\u00f3ban nem volt haz\u00e1nkban nemzetis\u00e9gi elnyom\u00e1s \u2013 amint ezt m\u00e1r a probl\u00e9m\u00e1t felvet\u0151 Szekf\u0171 meg\u00e1llap\u00edtotta.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

\u00cdme, ha elfogults\u00e1g n\u00e9lk\u00fcl tekinti \u00e1t egy t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz a magyar m\u00faltat, meggy\u0151z\u0151dhet arr\u00f3l, hogy a honfoglal\u00e1s el\u0151tti korokb\u00f3l magunkkal hozott szellemis\u00e9g, a Szent Istv\u00e1n \u00e1ltal eur\u00f3pai megtelep\u00fcl\u00e9s\u00fcnk \u00e9rdekeivel egyeztetett form\u00e1ban folyamatosan \u00e9lt \u00e9s jellemz\u0151je maradt a hospesekkel, a vend\u00e9gekkel kapcsolatban gyakorolt befogad\u00f3 politika. Elnyom\u00e1sr\u00f3l nem lehetett sz\u00f3. Feladatot kaptak, \u00e9s ez\u00e9rt cser\u00e9be a Szent Korona v\u00e9delme al\u00e1 ker\u00fcltek, annak valamennyi gyakorlati haszn\u00e1val.<\/p>\n\n\n\n

\u00dajabb ismeretekkel gazdagodhatunk e t\u00e9mak\u00f6rben, ha megismerked\u00fcnk De\u00e9r J\u00f3zsef: \u00c1llam \u00e9s nemzetis\u00e9g a r\u00e9gi Magyarorsz\u00e1gon<\/em> c\u00edm\u0171 Hitel-b\u00e9li tanulm\u00e1ny\u00e1nak n\u00e9h\u00e1ny gondolat\u00e1val. Az \u00edr\u00e1s az 1943\/3. sz\u00e1mban jelent meg.<\/p>\n\n\n\n

Az al\u00e1bbiakban t\u00e9nyekkel ismerked\u00fcnk meg, olyanokkal, amelyek t\u00e1vol \u00e1llnak minden magyar\u00e1zkod\u00e1st\u00f3l. A magyarokr\u00f3l, mint ezer\u00e9ves nemzeti elnyom\u00f3kr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 v\u00e1dak azonban m\u00e9g enn\u00e9l is t\u00e1volabb \u00e1llnak a t\u00e9nyekt\u0151l.<\/p>\n\n\n\n

\u201eA r\u00e9gi magyar kir\u00e1lys\u00e1g bels\u0151 szerkezet\u00e9t tekintve l\u00e9nyeg\u00e9ben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f6tt a liberalizmus kor\u00e1nak nemzeti egys\u00e9g\u00e1llam\u00e1t\u00f3l. Az \u00e1llampolg\u00e1rs\u00e1g mai fogalma \u00e9s az egyenl\u0151 tehervisel\u00e9s elve \u00e9ppen\u00fagy ismeretlen volt, ak\u00e1r az egys\u00e9ges jogrendszeren alapul\u00f3 k\u00f6zpontos\u00edtott korm\u00e1nyz\u00e1s \u00e9s az \u00e1llamter\u00fclet eg\u00e9sz\u00e9nek mindenben azonos berendez\u00e9s\u0171, kisebb egys\u00e9gekre, megy\u00e9kre val\u00f3 tagoz\u00e1sa. A k\u00f6zigazgat\u00e1si \u00e9s igazs\u00e1gszolg\u00e1ltat\u00e1si keretek az egyes n\u00e9pr\u00e9tegek sz\u00fcks\u00e9gleteinek megfelel\u0151en egy\u00e9nien alakultak s e r\u00e9szeket nem b\u00fcrokratikus kapcsolat, hanem a kir\u00e1ly, mint \u00bbterm\u00e9szetes \u00far\u00ab (naturalis dominus) ir\u00e1nti h\u0171s\u00e9g fogta \u00f6ssze eg\u00e9ssz\u00e9, \u00e1llamm\u00e1.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Minthogy ez az \u00e1llam (\u2026) a k\u00f6zponti hatalom, a kir\u00e1lys\u00e1g ir\u00e1ny\u00edt\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek eredm\u00e9nye is volt, \u00e9rthet\u0151, hogy a ter\u00fcleti \u00e9s k\u00f6zigazgat\u00e1si form\u00e1k sokf\u00e9les\u00e9g\u00e9ben tervszer\u0171s\u00e9g \u00e9s rendszer \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclt. A XIV. sz\u00e1zadra m\u00e1r vil\u00e1gosan el\u0151tt\u00fcnk \u00e1ll a szervez\u00e9s k\u00e9t alapt\u00edpusa: a megye \u00e9s a territ\u00f3rium.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Az \u00f6nkorm\u00e1nyzattal b\u00edr\u00f3 v\u00e1rmegye egy t\u00f6rt\u00e9netileg kialakult \u00e9s a t\u00f6bbi megy\u00e9t\u0151l elhat\u00e1rolt nagyobb ter\u00fclet nemess\u00e9g\u00e9t \u00e9s jobb\u00e1gys\u00e1g\u00e1t foglalja szervezeti egys\u00e9gbe. A megy\u00e9t, mint jogi szem\u00e9lyt az illet\u0151 ter\u00fclet nemess\u00e9g\u00e9nek egyeteme, k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ge (universitas, communitas) alkotja. Ez a nemesi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g a k\u00e9pviseleti elv alapj\u00e1n v\u00e1lasztott k\u00f6zegei r\u00e9v\u00e9n gondoskodik egyr\u00e9szt a helyi igazs\u00e1gszolg\u00e1ltat\u00e1si \u00e9s k\u00f6zigazgat\u00e1si feladatok ell\u00e1t\u00e1s\u00e1r\u00f3l, m\u00e1sr\u00e9szt pedig politikai akarat\u00e1nak az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9sen val\u00f3 \u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9s\u00e9r\u0151l. A megyei \u00f6nkorm\u00e1nyzat azonban nem teljes \u00e9s nem kiz\u00e1r\u00f3lagos, amennyiben a helyi viszonyok alak\u00edt\u00e1s\u00e1ba a k\u00f6zponti hatalom is belesz\u00f3l. A megyei k\u00f6zegek \u00e9s szervek m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t a kir\u00e1ly \u00e1ltal az \u0151 kegy\u00e9nek tartam\u00e1ra (durante beneplacito) kinevezett, teh\u00e1t b\u00e1rmikor el is bocs\u00e1that\u00f3 f\u0151tisztvisel\u0151 ellen\u0151rzi, aki a XV. sz\u00e1zad elej\u00e9re igazs\u00e1gszolg\u00e1ltat\u00e1si, k\u00f6zigazgat\u00e1si \u00e9s katonai tekintetben egyar\u00e1nt feje a megy\u00e9nek. (\u2026)<\/em><\/p>\n\n\n\n

A helyi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek ellen\u00e9re az orsz\u00e1g megy\u00e9i l\u00e9nyeg\u00e9ben egy nagy egys\u00e9g r\u00e9szei, melyeket a jogi \u00e9s t\u00e1rsadalmi szervezet azonoss\u00e1g\u00e1n k\u00edv\u00fcl a nemesi kiv\u00e1lts\u00e1g orsz\u00e1gos \u00e9rv\u00e9nye kapcsolt \u00f6ssze. A XIV. sz\u00e1zad k\u00f6zepe \u00f3ta Magyarorsz\u00e1g minden nemesembere, ak\u00e1rmelyik megy\u00e9ben lakott is, azonos jogokkal \u00e9s k\u00f6teless\u00e9gekkel rendelkezett. A f\u00f6ldtulajdon egyed\u00fcl a nemess\u00e9g\u00e9, a jobb\u00e1gy a f\u00f6ldnek csak m\u00edvel\u0151je \u00e9s haszon\u00e9lvez\u0151je, aki ur\u00e1nak p\u00e9nzzel, term\u00e9nyekkel \u00e9s munk\u00e1val ad\u00f3zott. A nemes f\u00f6ldj\u00e9t \u00f6r\u00f6kjogon, minden h\u0171b\u00e9ri szolg\u00e1ltat\u00e1st\u00f3l mentesen b\u00edrja, vele szabadon rendelkezik, s az csak magtalan hal\u00e1la vagy h\u0171tlens\u00e9ge eset\u00e9ben sz\u00e1ll vissza a koron\u00e1ra (ius regium). Ad\u00f3t, illet\u00e9ket nem fizet s jobb\u00e1gyai csak a nemess\u00e9g hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1s\u00e1val terhelhet\u0151k meg orsz\u00e1gos ad\u00f3kkal. A nemes egyed\u00fcl a t\u00f6rv\u00e9nyesen megkoron\u00e1zott kir\u00e1ly hatalma al\u00e1 tartozik, s\u0151t m\u00e9g uralkod\u00f3ja ellen is fegyvert foghat, ha az kiv\u00e1lts\u00e1gait megs\u00e9rten\u00e9 (ius resistendi). A kiv\u00e1lts\u00e1gok sokas\u00e1g\u00e1val szemben mind\u00f6ssze egyetlen k\u00f6zjogi k\u00f6telezetts\u00e9g terheli: a kir\u00e1lyi z\u00e1szl\u00f3 alatt t\u00f6rt\u00e9n\u0151 szem\u00e9lyes hadbasz\u00e1ll\u00e1s \u00e9s a katona\u00e1ll\u00edt\u00e1s.<\/em><\/p>\n\n\n\n

A nemes \u00e9s jobb\u00e1gy jog\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak \u00e9les elhat\u00e1rol\u00e1sa a megye \u00e9let\u00e9ben h\u00e1tt\u00e9rbe szor\u00edt minden egy\u00e9b faji, nyelvi \u00e9s vall\u00e1si szempontot. A r\u00e9gi Magyarorsz\u00e1gnak volt rom\u00e1n, rut\u00e9n, szlov\u00e1k nemess\u00e9ge is, mely azonban a magyarral mindenben azonos jogi helyzetet, una eademque nobilitas-t \u00e9lvezett. A jobb\u00e1gys\u00e1got illet\u0151en szint\u00e9n ez a szempont \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclt. A magyar nemesi jognak XVI. sz\u00e1zadi \u00f6sszefoglal\u00f3ja, Werb\u0151czy Istv\u00e1n, vil\u00e1gosan megmondja, hogy noha vannak magyar, t\u00f3t, ol\u00e1h \u00e9s rut\u00e9n jobb\u00e1gyok, kik r\u00e9szben katolikusok, r\u00e9szben pedig orthodoxok, ez az \u00e1llapotbeli k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g (conditio) rendi hovatartoz\u00e1sukat nem \u00e9rinti.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

Mi kell enn\u00e9l t\u00f6bb. Ott l\u00e1that\u00f3 le\u00edrva a csak egyf\u00e9lek\u00e9ppen \u00e9rtelmezhet\u0151 \u00e9s minden magyar\u00e1zkod\u00e1s feletti, a nemesi \u00e9s jobb\u00e1gyi jogokr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 Werb\u0151czy-\u00edr\u00e1sban. Azt felesleges \u00fajra, meg \u00fajra magyar\u00e1znunk, hogy ebben nincs semmi k\u00fcl\u00f6n\u00f6s, hiszen akkor a ma \u00e9l\u0151 \u00e9s hat\u00f3 nemzettudat m\u00e9g nem l\u00e9tezett, b\u00e1r mint m\u00e1r tudjuk a nyelvi k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9gek olykor ellent\u00e9tekkel is j\u00e1rhattak. Azonban a kereszt\u00e9nys\u00e9gben val\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g valamint a kir\u00e1ly, a \u201enaturalis dominus\u201d <\/em>ir\u00e1nti h\u0171s\u00e9gmindent fel\u00fcl\u00edrt.<\/p>\n\n\n\n

\u201eA r\u00e9gi magyar v\u00e1rmegy\u00e9t teh\u00e1t a benne \u00e9l\u0151k er\u0151s jogi \u00e9s t\u00e1rsadalmi r\u00e9tegzetts\u00e9ge \u00e9s a szervez\u00e9snek ter\u00fcleti meghat\u00e1rozotts\u00e1ga jellemzi. A nemesi jog k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ge az azonos szervezet\u0171 megy\u00e9ket egys\u00e9ges nagy t\u00f6mbb\u00e9 fogja \u00f6ssze s ez\u00e9rt a nemesi jog l\u00e9nyeg\u00e9ben orsz\u00e1gos jognak tekinthet\u0151. A megy\u00e9k \u00f6sszess\u00e9ge az orsz\u00e1g ter\u00fclet\u00e9nek t\u00falnyom\u00f3 r\u00e9sz\u00e9t alkotja. Megy\u00e9kre tagoz\u00f3dik a Dun\u00e1nt\u00fal, az Alf\u00f6ld tisz\u00e1nt\u00fali r\u00e9sze, az \u00e9szaknyugati \u00e9s \u00e9szakkeleti Felvid\u00e9k, s a hat\u00e1rsz\u00e9leket kiv\u00e9ve, az eg\u00e9sz erd\u00e9lyi medence. Ez a ter\u00fclet a sz\u00e9ls\u0151 peremvid\u00e9kek kiv\u00e9tel\u00e9vel a k\u00f6z\u00e9pkori magyars\u00e1g telep\u00fcl\u00e9s\u00e9nek hat\u00e1rain bel\u00fcl esik, a megyei szervezetnek teh\u00e1t nem csup\u00e1n orsz\u00e1gos, de egyben \u2013 ethnikai szempontb\u00f3l n\u00e9zve \u2013 magyar jellege is van. A nemesi jog \u00e9s a megyei szervezet \u2013 n\u00e9mi elt\u00e9r\u00e9sekkel \u2013 Horv\u00e1torsz\u00e1gra \u00e9s Szlav\u00f3ni\u00e1ra is kiterjed ugyan, ezek a ter\u00fcletek azonban sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 bels\u0151 \u00f6nkorm\u00e1nyzattal rendelkez\u0151 k\u00fcl\u00f6n k\u00f6zjogi testeket, a magyar kir\u00e1lys\u00e1g \u00fa. n. t\u00e1rsorsz\u00e1gait (regna socia) k\u00e9pezik\u201d.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Teh\u00e1t a magyar kir\u00e1lyokat nem zavarta a \u2013 korabeli \u00e9rtelemben l\u00e9tez\u0151 \u2013 etnikai alapon adott sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 \u00f6nrendelkez\u00e9s? Vajon, ha Erd\u00e9lyben a rom\u00e1n t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek jelent\u0151s r\u00e9sze szerint ott tal\u00e1lt \u201e<\/em>fejlett\u201d<\/em> rom\u00e1n \u00e1llamocsk\u00e1k \u2013 ortodoxia \u00e1ltal is elhat\u00e1rolt \u2013 jelenl\u00e9te m\u00e1r a kezdetekt\u0151l l\u00e9tezett, nekik mi\u00e9rt nem volt ilyen auton\u00f3mi\u00e1juk? Nyilv\u00e1n, mert ott sem voltak. Amikor pedig megjelentek, rendi alapon, de nyelv\u00fck \u00e9s vall\u00e1suk szerint is megkapt\u00e1k a nekik \u2013 mint mindenkinek \u2013 kij\u00e1r\u00f3 jogokat vagy kiv\u00e1lts\u00e1gokat. Nem gy\u0151zhetj\u00fck hangs\u00falyozni, hogy a \u201eh\u00e1rom nemzetb\u0151l\u201d<\/em> nem voltak kiz\u00e1rva \u00e9s, hogy ez a sz\u00f6vets\u00e9g nem etnikai hanem rendi alapon j\u00f6tt l\u00e9tre. E t\u00e9ren helyzet\u00fck semmiben sem k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f6tt a magyarok\u00e9t\u00f3l. A rom\u00e1n anyanyelv\u0171 nemes r\u00e9sze volt a magyar nemzetnek, a jobb\u00e1gy nem! Ak\u00e1r a magyar. Mert azok rendi nemzetek voltak. V\u00e9gre meg\u00e9rthetn\u00e9 (pontosabban elismerhetn\u00e9) az aktu\u00e1lpolitik\u00e1ban j\u00f3l kamatoz\u00f3 v\u00e1daskod\u00e1sra alapoz\u00f3 rom\u00e1n t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00e1s, hogy ez \u00edgy volt. Egyes t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szeik meg is \u00e9rtett\u00e9k. Csak \u00e9ppen a k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9nyt nem t\u00e1j\u00e9koztatj\u00e1k ennek szellem\u00e9ben, s nem e szerint oktatnak \u00faj meg \u00faj nemzed\u00e9keket.<\/p>\n\n\n\n

\u201eA szorosan vett Magyarorsz\u00e1gon a nagy megyei t\u00f6mbbel n\u00e9h\u00e1ny m\u00e1s szervezet\u0171 k\u00f6zigazgat\u00e1si ker\u00fclet \u00e1ll szemben, melyeket a megy\u00e9kt\u0151l mindenkor vil\u00e1gosan megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztettek. Ilyen k\u00fcl\u00f6n territ\u00f3riumot alkotott Erd\u00e9lyben a sz\u00e9kelys\u00e9g, ez a magyars\u00e1ggal fajilag \u00e9s kultur\u00e1lis tekintetben rokon, a jellem- \u00e9s szok\u00e1s \u00e1rnyalataiban t\u0151le m\u00e9gis k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 n\u00e9pelem, melyet a magyars\u00e1g vagy Erd\u00e9lyben tal\u00e1lt, vagy pedig az vele egy\u00fctt a honfoglal\u00e1s idej\u00e9n k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt az \u00faj haz\u00e1ba. K\u00fcl\u00f6n k\u00f6zigazgat\u00e1si kerettel b\u00edrt a XII. sz\u00e1zad k\u00f6zepe \u00f3ta a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 n\u00e9met ter\u00fcletekr\u0151l bev\u00e1ndorolt erd\u00e9lyi sz\u00e1szs\u00e1g, a Szepess\u00e9gben a tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s ut\u00e1n nagyobb t\u00f6megekben megjelen\u0151 s ugyancsak sz\u00e1sznak nevezett n\u00e9mets\u00e9g, valamint a t\u00f6r\u00f6kfaj\u00fa kunok \u00e9s az ir\u00e1ni eredet\u0171 j\u00e1szok, akiket a XIII. sz\u00e1zad derek\u00e1n telep\u00edtettek le a Duna-Tisza k\u00f6z\u00e9nek \u00e9s a Tisz\u00e1nt\u00fal egy r\u00e9sz\u00e9nek t\u00e9rs\u00e9geire. Az \u0151 territ\u00f3riumuk az egyetlen, mely az orsz\u00e1g k\u00f6zep\u00e9n a megy\u00e9k addig z\u00e1rt t\u00f6mbj\u00e9t megszak\u00edtja, m\u00edg a t\u00f6bbiek kiv\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl a hat\u00e1rsz\u00e9leken fekszenek. Ez a k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny arra vall, hogy a territ\u00f3rium a megy\u00e9vel ellent\u00e9tben eredetileg par excellence hat\u00e1rvid\u00e9ki k\u00e9pz\u0151dm\u00e9ny volt. A kunok k\u00f6zponti elhelyezked\u00e9s\u00e9ben \u00e9letf\u00f6ldrajzi szempontok voltak a d\u00f6nt\u0151k: ezek a sz\u00e1razsteppei p\u00e1sztorok oly ter\u00fcleteket sz\u00e1llottak meg, melyeket a honfoglal\u00f3 magyars\u00e1g, mint a ligetes steppe lak\u00f3ja, annakidej\u00e9n \u00fcresen hagyott.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

Ad\u00f3dik \u00fajra a k\u00e9rd\u00e9s, hogy mi\u00e9rt \u00e9ppen szerencs\u00e9tlen rom\u00e1njaink lettek volna e sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 jogokat osztogat\u00f3 rendszernek a k\u00e1rvallottjai? Term\u00e9szetesen az\u00e9rt, mert ut\u00f3bb \u00e9s sz\u00e9tsz\u00f3rtan \u00e9rkeztek. \u00c9s nem sz\u00e9gyen, hogy akkor m\u00e9g igen alacsony kultur\u00e1lis sz\u00ednvonalon, a hegyi p\u00e1sztorkod\u00e1s (transzhum\u00e1l\u00e1s) k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei k\u00f6z\u00f6tt, annak szab\u00e1lyai szerint, de alig szervezetten \u00e9ltek. Ekkor azonban ennek ellen\u00e9re jogokat kaptak, s a \u201ekir\u00e1lyi ember\u201d<\/em> csak k\u00e9r\u00e9s\u00fckre sz\u00f3lt bele \u00fcgyes-bajos dolgaikba. De err\u0151l m\u00e9g sz\u00f3lunk.<\/p>\n\n\n\n

\u201eA megye \u00e9s a territ\u00f3rium k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geik ellen\u00e9re is rendelkeznek k\u00f6z\u00f6s von\u00e1sokkal. K\u00f6z\u00f6s mindenekel\u0151tt a szervezeti form\u00e1kat \u00e1that\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00e9s \u00f6nkorm\u00e1nyzati elv. A sz\u00e9kely, sz\u00e1sz \u00e9s kun ter\u00fcletek ugyan\u00fagy k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek, univerzit\u00e1sok \u00e9s kommunit\u00e1sok, ugyan\u00fagy a kir\u00e1lyi \u00e9s az \u00f6nkorm\u00e1nyzati k\u00f6zegek egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9se \u00fatj\u00e1n korm\u00e1nyoztatnak, ak\u00e1rcsak a megy\u00e9k, s\u0151t e k\u00f6z\u00f6s von\u00e1sok k\u00f6zel egyid\u0151ben is jelentkeznek a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szervez\u00e9si form\u00e1kon bel\u00fcl. Mindez bizonyos egy\u00f6ntet\u0171s\u00e9gre, s\u0151t tervszer\u0171s\u00e9gre vall s bizonyoss\u00e1 teszi, hogy az egyez\u00e9sek az \u00e1llamvezet\u00e9s \u00e1ltal\u00e1nos c\u00e9lkit\u0171z\u00e9seib\u0151l erednek.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

Mi\u00e9rt maradtak volna ki egy ilyen tervszer\u0171s\u00e9gb\u0151l, az \u00e1ltal\u00e1nos c\u00e9lkit\u0171z\u00e9sek al\u00f3l, \u00e9ppen a rom\u00e1nok? Mif\u00e9le \u0151si magyar xenof\u00f3bia s\u00fajtotta \u0151ket? Nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy mindez k\u00e9ptelens\u00e9g.<\/p>\n\n\n\n

\u201eA kir\u00e1lys\u00e1g legnagyobb politikai probl\u00e9m\u00e1ja a XIII. sz\u00e1zad eleje \u00f3ta a nagybirtokos oszt\u00e1ly t\u00e1rsadalmi, gazdas\u00e1gi \u00e9s hatalmi t\u00f6rekv\u00e9seinek ellens\u00falyoz\u00e1sa volt. Ehhez kiv\u00e1l\u00f3an alkalmas eszk\u00f6znek bizonyult a szabads\u00e1gukban fenyegetett k\u00f6znemes \u00e9s szabadelemek szervezked\u00e9s\u00e9nek el\u0151mozd\u00edt\u00e1sa, a bels\u0151 auton\u00f3mia ki\u00e9p\u00edt\u00e9se, nagyobb n\u00e9pi \u00e9s t\u00e1rsadalmi csoportoknak k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekbe \u00e9s egyetemekbe val\u00f3 \u00f6sszefog\u00e1sa. A XIII. sz\u00e1zad \u00f3ta fokozatosan kialakul\u00f3 \u00f6nkorm\u00e1nyzati szervezetben \u00e9s annak a kir\u00e1lyi k\u00f6zegek \u00e1ltal gyakorolt v\u00e9delm\u00e9ben, ellen\u0151rz\u00e9s\u00e9ben a koron\u00e1nak \u00e9s a szabad t\u00e1rsadalomelemeknek a nagybirtokkal szemben fenn\u00e1ll\u00f3 politikai \u00e9rdekk\u00f6z\u00f6ss\u00e9ge nyert int\u00e9zm\u00e9nyes kifejez\u00e9st.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

Vagyis a k\u00f6zponti hatalomnak egyenesen \u00e9rdeke lett volna, hogy ha a vlachok szervezett form\u00e1ban ott vannak, akkor \u0151ket is hasonl\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gbe fogja \u00f6ssze. Egy\u00e9bk\u00e9nt egy id\u0151 ut\u00e1n, sz\u00e1mbeli n\u00f6veked\u00e9s\u00fckkel p\u00e1rhuzamban, kisebb k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekben el\u0151 is fordultak ilyenek, hiszen \u00edgy jelennek meg szl\u00e1v mint\u00e1ra a ken\u00e9zek, majd a magyar modell szerinti vajd\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n

\u201eM\u00edg a v\u00e1rmegy\u00e9k szervezete a nemesi jog orsz\u00e1gos \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9ge k\u00f6vetkezt\u00e9ben egys\u00e9ges, addig e territ\u00f3riumok mindegyike k\u00fcl\u00f6n jogi \u00e9s t\u00e1rsadalmi egy\u00e9nis\u00e9g, melyek egym\u00e1ssal csak leg\u00e1ltal\u00e1nosabb von\u00e1saikban egyeznek. Az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok f\u00f6ldm\u0171vel\u0151kk\u00e9nt \u00e9rkeznek \u00faj haz\u00e1jukba, ott mindj\u00e1rt k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get alkotnak, a sz\u00e9kelyek ezzel szemben eredetileg \u00e1llatteny\u00e9szt\u0151k, kiknek bels\u0151 szervezete m\u00e1r j\u00f3val a megteleped\u00e9s \u00e9s a f\u00f6ldm\u0171vel\u00e9sre val\u00f3 \u00e1tt\u00e9r\u00e9s el\u0151tt kialakult. Az \u00e9letforma k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g\u00e9nek megfelel\u0151en a sz\u00e1sz szervezet ter\u00fcleti megalapoz\u00e1s\u00fa, amennyiben a magasabb szervezet az egyes telepek \u00f6sszekapcsol\u00e1s\u00e1b\u00f3l \u00e1ll el\u0151: \u00edgy keletkeznek a ter\u00fcleti egys\u00e9gek, a sz\u00e9kek (sedes), melyekre az eg\u00e9sz Sz\u00e1szf\u00f6ld feloszlik. A megteleped\u00e9s ut\u00e1n a sz\u00e9kelyekn\u00e9l is ilyen sz\u00e9kek alakulnak ki, mindegyik \u00f6nkorm\u00e1nyzattal rendelkezik, ak\u00e1rcsak a sz\u00e1sz sz\u00e9kek. Csakhogy am\u00edg a sz\u00e1szokn\u00e1l a sz\u00e9k tisztvisel\u0151inek v\u00e1laszt\u00e1sa nincsen m\u00e1shoz, mint a ter\u00fcleti elhat\u00e1rol\u00e1shoz k\u00f6tve, addig a sz\u00e9kelyekn\u00e9l az egyes tiszts\u00e9gekre a sz\u00e9kben \u00e9l\u0151 nemzets\u00e9gek \u00e9s \u00e1gak tagjai k\u00f6z\u00fcl, meghat\u00e1rozott sorrendben v\u00e1lasztottak. A sz\u00e9kely \u00f6nkorm\u00e1nyzat teh\u00e1t v\u00e9rs\u00e9gi-arisztokratikus jelleg\u0171 volt, m\u00edg a sz\u00e1szok\u00e9 ter\u00fcleti sz\u00ednezet\u0171. L\u00e9nyeg\u00e9ben ez a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g jellemz\u0151 a j\u00e1szkunok \u00e9s a szepesi sz\u00e1szok szervezet\u00e9re is.<\/em><\/p>\n\n\n\n

E k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek ellen\u00e9re kir\u00e1lyi ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sb\u00f3l ad\u00f3d\u00f3 egyez\u00e9seken t\u00fal vannak a szepesi \u00e9s erd\u00e9lyi sz\u00e1sz, valamint a kun \u00e9s a sz\u00e9kely territori\u00e1lis szervezetnek olyan von\u00e1sai is, melyek tagadhatatlanul k\u00f6z\u00f6sek s e k\u00f6zigazgat\u00e1si egys\u00e9geknek a megy\u00e9kkel val\u00f3 szembe\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t mindenk\u00e9ppen indokoltt\u00e1 teszik. Ilyen k\u00f6z\u00f6s von\u00e1s, hogy a szepesi \u00e9s erd\u00e9lyi sz\u00e1sz, sz\u00e9kely \u00e9s j\u00e1szkun t\u00e1rsadalom nem a rendi ellent\u00e9ten, nem a megy\u00e9ben \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u0151 nemes-jobb\u00e1gy polarit\u00e1son alapul, hanem \u00e9ppen ellenkez\u0151leg, a k\u00f6z\u00f6s \u00e9s egyenl\u0151 sz\u00e1sz, sz\u00e9kely \u00e9s j\u00e1szkun szabads\u00e1g elv\u00e9n. E ter\u00fcletek lakoss\u00e1g\u00e1nak is van term\u00e9szetesen vezet\u0151r\u00e9tege \u2013 a szepesi sz\u00e1szokn\u00e1l a solt\u00e9szek, az erd\u00e9lyiekn\u00e9l a ger\u00e9bek, a sz\u00e9kelyekn\u00e9l a primorok \u00e9s l\u00f3f\u0151k, a kunokn\u00e1l a sz\u00e1ll\u00e1skapit\u00e1nyok \u2013 mindezeknek a helyzete azonban csup\u00e1n patriarchalis, tekint\u00e9lyi \u00e9s gazdas\u00e1gi, nem pedig k\u00f6zjogi, rendi term\u00e9szet\u0171. A jobb\u00e1gys\u00e1g fogalma e k\u00f6z\u00fcletekben teljesen ismeretlen s vel\u00fck kapcsolatban csak addig besz\u00e9lhet\u00fcnk \u00f6nkorm\u00e1nyzatr\u00f3l, m\u00edg annak el\u0151felt\u00e9tele, a homog\u00e9n szabad t\u00e1rsadalom fenn\u00e1ll. Ha ez megbomlik \u2013 ezt l\u00e1tjuk az \u00fajkorban a sz\u00e9kelyekn\u00e9l \u2013 az \u00f6nkorm\u00e1nyzat \u00e9s a ter\u00fcleti szervezet \u00e9lettelen v\u00e1zz\u00e1 v\u00e1lik s a megy\u00e9kkel szemben eredetileg oly mark\u00e1nsan jelentkez\u0151 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g l\u00e9nyeg\u00e9ben eleny\u00e9szik.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

Mint l\u00e1tjuk a territ\u00f3riumok hi\u00e1ba m\u00e1sok, mint a kir\u00e1ly \u00e1ltal szervezett megyei rendszer, azokat \u2013 \u0151si szok\u00e1saikat nem h\u00e1borgatva \u2013 a kir\u00e1lyi hatalom nem bolygatja, nem k\u00e9nyszer\u00edti be a megyerendszerbe. A v\u00e1ndorl\u00e1sok kor\u00e1t\u00f3l kezdve \u00e9lt a magyarban ez a szellem. A k\u00f6telezetts\u00e9geket meghat\u00e1rozta, a jogokat elismerte, a hagyom\u00e1nyokat tisztelte, esz\u00e9be sem jutott azok megt\u00f6r\u00e9s\u00e9vel beolvasztani m\u00e1sokat. Csak a rom\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nelem\u00edr\u00e1s \u00e1ll\u00edtja ezt r\u00f3lunk!<\/p>\n\n\n\n

\u201eMegy\u00e9k \u00e9s territ\u00f3riumok egyar\u00e1nt k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek, univerzit\u00e1sok, azonban a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gk\u00e9pz\u0151d\u00e9s elve e k\u00e9t alapt\u00edpus eset\u00e9ben eg\u00e9szen m\u00e1s. A megyei univerzit\u00e1sban az azonos jog\u00fa, orsz\u00e1gos elterjedetts\u00e9g\u0171 nemesi, illetve jobb\u00e1gyi t\u00e1rsadalom kiz\u00e1r\u00f3lag ter\u00fcleti, teh\u00e1t korm\u00e1nyzattechnikai okokb\u00f3l k\u00fcl\u00f6n\u00fcl el a t\u00f6bbi megy\u00e9t\u0151l. Ezzel szemben a hat\u00e1rvid\u00e9ki \u00f6nkorm\u00e1nyzatokban a ter\u00fcleti elv csak m\u00e1sodlagos jelent\u0151s\u00e9g\u0171, csak kifejez\u0151je a lakoss\u00e1g legl\u00e9nyegesebb tulajdons\u00e1g\u00e1nak, a k\u00fcl\u00f6n nemzetis\u00e9gnek. A megye \u00e9s a territ\u00f3rium k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9ge az oklevelek terminol\u00f3gi\u00e1j\u00e1ban vil\u00e1gos kifejez\u00e9st nyer: universitas nobilium de Zala \u2013 universitas Saxonum, Siculorum, Cumanorum. Teh\u00e1t az orsz\u00e1gos jogon alapul\u00f3 megyerendszer a magyar, a territ\u00f3rium pedig a nem magyar, vagy a magyart\u00f3l bizonyos von\u00e1saiban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 nemzetis\u00e9g szervezete. A r\u00e9gi magyar \u00e1llamszervezetnek ez a n\u00e9pi megalapoz\u00e1sa k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Erd\u00e9lyben szembe\u00f6tl\u0151, ahol az \u00fajkor elej\u00e9re a magyar megyei ter\u00fcletb\u0151l, a sz\u00e1sz \u00e9s a sz\u00e9kely auton\u00f3mi\u00e1b\u00f3l magyar, sz\u00e1sz \u00e9s sz\u00e9kely n\u00e1ci\u00f3 lesz.<\/em><\/p>\n\n\n\n

A magyar k\u00f6z\u00e9pkor teh\u00e1t ismerte a nemzetis\u00e9g fogalm\u00e1t s az \u00e1llam\u00e9let pill\u00e9rei k\u00f6z\u00f6tt annak bizonyos szerepet is juttatott. K\u00e9ts\u00e9gtelen az is, hogy a nemzetis\u00e9g ismertet\u0151jegyei k\u00f6z\u00f6tt a k\u00f6z\u00e9pkor utols\u00f3 sz\u00e1zadaiban a k\u00fcl\u00f6n nyelv mozzanata is helyet foglalt. Mint az egykor\u00fa Eur\u00f3p\u00e1ban, \u00fagy Magyarorsz\u00e1gon is, a natio egyben lingua-t is jelent. Minthogy azonban az \u00edr\u00e1sbelis\u00e9g \u00e9s a magasabb \u00e1llamvezet\u00e9s nyelve a latin volt, a nyelvi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gnek a nemzetis\u00e9g fogalm\u00e1ban csak \u00e9rzelmi, \u00e1rnyal\u00f3 szerep jutott. Fontosabb volt enn\u00e9l az eredet \u00e9s a fajis\u00e1g mozzanata, mely a k\u00f6z\u00e9pkor embere sz\u00e1m\u00e1ra a n\u00e9pjellem k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 megnyilatkoz\u00e1saiban \u00e9s f\u0151k\u00e9nt az \u00e9letberendez\u00e9sek saj\u00e1toss\u00e1g\u00e1ban v\u00e1lt l\u00e1that\u00f3v\u00e1. Ily \u00e9rtelemben jellemzi Verancsics Antal esztergomi \u00e9rsek a sz\u00e9kelys\u00e9gnek a magyars\u00e1ghoz val\u00f3 viszony\u00e1t, mid\u0151n r\u00e1mutat arra, hogy a sz\u00e9kelyek noha egy hiten vannak a magyarokkal, l\u00e9nyeges tulajdons\u00e1gaikban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek t\u0151l\u00fck. \u00cdgy zordabb, harciasabb erk\u00f6lcs\u0171ek, m\u00e1sok a szok\u00e1saik, t\u00f6rv\u00e9nyeik, \u00e9letm\u00f3djuk, s\u0151t nyelv\u00fck \u2013 mely r\u00e9giesebb cseng\u00e9s\u0171 \u2013 sem teljesen azonos. (…omnique pene consuetudine, legibus ac vitae institutis ab Hungaris discrepant, ne lingua quidem omni ex parte, quum veterum more loquntur, similes.) A n\u00e9pfogalom legfontosabb jegye a Verancsics \u00e1ltal is emlegetett s a magyar kir\u00e1lyok kiv\u00e1lts\u00e1gleveleiben \u00e1lland\u00f3an szerepl\u0151 consuetudo, mely mai nyelvre ford\u00edtva n\u00e9pi \u00e9letberendez\u00e9st jelent. A consuetudo a n\u00e9p szok\u00e1s\u00e1t, hagyom\u00e1ny\u00e1t jelenti, mely mindennapi \u00e9let\u00e9t \u00e9s saj\u00e1t maga alkotta t\u00e1rsas berendez\u00e9seit \u00e1thatja, szemben viszonyaik k\u00f6zjogi, uralkod\u00f3i szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1val, a \u00bbszabads\u00e1ggal\u00ab (libertas), mely hely\u00fcket a t\u00e1rsadalom eg\u00e9sz\u00e9ben kijel\u00f6li.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Ha a n\u00e9p l\u00e9nyege a k\u00f6z\u00e9pkori szeml\u00e9let szerint a consuetudoban jelentkezik, akkor az egyes n\u00e9pelemekkel val\u00f3 b\u00e1n\u00e1sm\u00f3d \u2013 ma azt mondan\u00f3k, nemzetis\u00e9gi politika \u2013 szempontj\u00e1b\u00f3l d\u00f6nt\u0151 fontoss\u00e1g\u00fa t\u00e9ny, hogy a magyar kir\u00e1lyok \u00e9s a magyar t\u00e1rsadalom ezt a consuetudo-t isteni eredet\u0171nek, szentnek \u00e9s \u00edgy v\u00e1ltozhatatlannak \u00e9rezte. Az \u00e1llamvezet\u00e9snek legels\u0151 \u00e9s legfontosabb feladata a consuetudo meg\u0151rz\u00e9se, s\u00e9relmeinek orvosl\u00e1sa \u00e9s az emberi gyarl\u00f3s\u00e1g k\u00f6vetkezt\u00e9ben megromlott \u00e1llapot\u00e1nak helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1sa. II. Andr\u00e1s kir\u00e1ly szavai szerint a consuetudo-val \u00bbaz orsz\u00e1g \u00f6sszes vend\u00e9geit a term\u00e9szet j\u00f3s\u00e1gos keze ruh\u00e1zta fel, a kir\u00e1lyi fels\u00e9gnek k\u00f6teless\u00e9ge teh\u00e1t, hogy azt csorb\u00edtatlanul \u00e9s s\u00e9rtetlen\u00fcl meg\u0151rizze\u00ab. Ugyanilyen term\u00e9szet-jogi tisztelet \u00f6vezi a r\u00e9gi kir\u00e1lyok rendelkez\u00e9seit, azokat a szabads\u00e1gokat (libertas), melyekkel az orsz\u00e1g k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 rend\u0171 \u00e9s rang\u00fa, valamint k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 eredet\u0171 \u00e9s nyelv\u0171 lak\u00f3it felruh\u00e1zt\u00e1k. Szent Istv\u00e1nnak fi\u00e1hoz int\u00e9zett Intelmei szerint: \u00bbNeh\u00e9z lesz korm\u00e1nyoznod ezt az orsz\u00e1got, ha nem ut\u00e1nzod az el\u0151tted uralkod\u00f3 kir\u00e1lyok hagyom\u00e1nyait. Mert melyik g\u00f6r\u00f6g korm\u00e1nyozn\u00e1 a latinokat g\u00f6r\u00f6g szok\u00e1sok szerint, vagy melyik latin a g\u00f6r\u00f6g\u00f6ket a latinok m\u00f3dj\u00e1ra? Senki sem.\u00ab Ez\u00e9rt l\u00e9pnek a kir\u00e1lyok \u00bbel\u0151deik kegyes nyomdokaiba\u00ab, mid\u0151n a nem n\u00e9pelemek jogait meger\u0151s\u00edtik s ugyanebben a szellemben k\u00f6veteli a kir\u00e1lyt\u00f3l az Aranybull\u00e1t (1222) kiharcol\u00f3 nemess\u00e9g is, hogy \u00bba vend\u00e9gek, b\u00e1rmely nemzetb\u0151l sz\u00e1rmazzanak is, a nekik kezdett\u0151l fogva enged\u00e9lyezett szabads\u00e1gban megtartassanak\u00ab. E nyilatkozatok sor\u00e1ban az els\u0151 helyen Szent Istv\u00e1n Intelmeinek a vend\u00e9gekre vonatkoz\u00f3 r\u00e9sze \u00e1ll: \u00bbMegparancsolom neked fiam, hogy \u0151ket j\u00f3 sz\u00e1nd\u00e9kkal t\u00e1pl\u00e1ld \u00e9s tisztess\u00e9ggel tartsad, hogy sz\u00edvesebben legyenek n\u00e1lad, mintsem hogy m\u00e1sutt lakozn\u00e1nak.\u00ab<\/em><\/p>\n\n\n\n

Az \u00e1llamszervez\u00e9s form\u00e1inak elemz\u00e9se, a n\u00e9pi szempont jelenl\u00e9t\u00e9nek felismer\u00e9se a megy\u00e9k \u00e9s a territ\u00f3riumok k\u00e9pz\u0151dm\u00e9ny\u00e9ben bizonys\u00e1ggal szolg\u00e1l a tekintetben, hogy ezek az id\u00e9zett kijelent\u00e9sek k\u00e9zzelfoghat\u00f3 politikai val\u00f3s\u00e1gok.<\/em><\/p>\n\n\n\n

A magyarok \u0151si m\u0171velts\u00e9gi k\u00f6r\u00fckb\u0151l rendk\u00edv\u00fcl rugalmas n\u00e9p-fogalmat hoztak magukkal. Nem hi\u00e1nyzott ugyan a finnugor \u00e9s t\u00f6r\u00f6k elemek kevered\u00e9s\u00e9b\u0151l el\u0151\u00e1ll\u00f3 faji alap, a n\u00e9pr\u00e9szeket, a t\u00f6rzseket m\u00e9gis els\u0151sorban a politikai \u00e9s katonai vezet\u00e9s, \u00c1rp\u00e1dnak \u00e9s nemzets\u00e9g\u00e9nek tekint\u00e9lye foglalta egys\u00e9gbe. E n\u00e9pr\u00e9szek k\u00f6z\u00f6tt pedig olyanok is voltak, melyek csatlakoz\u00e1suk idej\u00e9n nyelv\u00fckben \u00e9s fajis\u00e1gukban a magyars\u00e1gt\u00f3l k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztek. Ilym\u00f3don t\u00e1rsult a magyars\u00e1ghoz a kaz\u00e1r birodalomb\u00f3l kiszakadt \u2013 egyes kutat\u00f3k szerint \u2013 a sz\u00e9kelys\u00e9ggel azonos kabars\u00e1g, majd k\u00e9s\u0151bb a kisebb-nagyobb beseny\u0151 csoportok. Mindezek az idegen elemek nem mint szolg\u00e1k, vagy elszigetelt szabadok helyezkedtek el a magyars\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt, hanem maguk is t\u00f6rzset alkottak, k\u00fcl\u00f6n sz\u00e1ll\u00e1sf\u00f6ldet kaptak, teh\u00e1t \u0151si szok\u00e1saikat e szervezet keret\u00e9ben meg\u0151rizhett\u00e9k. Ha meggondoljuk, hogy a szepesi \u00e9s erd\u00e9lyi sz\u00e1szokat ugyan\u00fagy a hat\u00e1rsz\u00e9len \u00e9s nagyj\u00e1b\u00f3l z\u00e1rt t\u00f6mbben telep\u00edtett\u00e9k le kir\u00e1lyaink, ak\u00e1rcsak a sz\u00e9kelyeket a X. sz\u00e1zad pog\u00e1ny fejedelmei, s hogy a sz\u00e9kelyek a XV. sz\u00e1zad legv\u00e9g\u00e9n ugyan\u00fagy az el\u0151had \u00e9s h\u00e1tv\u00e9d szerep\u00e9t j\u00e1tszott\u00e1k a magyar seregben, ak\u00e1rcsak a XI. sz\u00e1zadban, akkor azt kell mondanunk, hogy a nem-magyar n\u00e9pelemek kezel\u00e9s\u00e9nek m\u00f3dja \u0151si \u00f6r\u00f6ks\u00e9gk\u00e9nt sz\u00e1llott \u00e1t a magyar k\u00f6z\u00e9pkor sz\u00e1zadaira.<\/em><\/p>\n\n\n\n

A n\u00e9phez tartoz\u00e1s a kir\u00e1lyi hatalom sz\u00e1m\u00e1ra character quasi indelebilis. Ez\u00e9rt besz\u00e9lnek az oklevelek \u00bb\u00f6r\u00f6k\u00f6s\u00ab sz\u00e9kelys\u00e9gr\u0151l, ez\u00e9rt tartja meg a sz\u00e9kely ember sz\u00e9kely szabads\u00e1g\u00e1t m\u00e9g akkor is, ha a sz\u00e9kelyf\u00f6ldr\u0151l elk\u00f6lt\u00f6zik \u00e9s ez\u00e9rt nem kell \u2013 mint a nemesnek \u2013 a maga kiv\u00e1lts\u00e1gos helyzet\u00e9t oklev\u00e9llel igazolnia. Ugyanez a helyzet a magyarorsz\u00e1gi n\u00e9mets\u00e9g eset\u00e9ben is. IV. B\u00e9la kir\u00e1ly 1255-ben meg\u00e1llap\u00edtja a beszterceb\u00e1nyai vend\u00e9gek jogait s ezek sor\u00e1ban a t\u00f6rv\u00e9nyes bajv\u00edv\u00e1s m\u00f3dozatait is szab\u00e1lyozza. K\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get tesz egyr\u00e9szt azok k\u00f6z\u00f6tt, akik k\u00f6z\u00fcl\u00f6k val\u00f3k, teh\u00e1t beszterceiek, akik az \u0151 szabads\u00e1gukkal b\u00edrnak, vagy vel\u00fck azonos nemzetis\u00e9g\u0171ek (sit de ipsis, vel libertatis aut nationis eorum), m\u00e1sr\u00e9szt pedig k\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00f3 egy\u00e9n (extraneae consuetudo), az ut\u00f3bbiak a kir\u00e1ly \u00e1ltal meg\u00e1llap\u00edtott fegyverzetben v\u00edvnak p\u00e1rbajt. A sz\u00e1sz consuetudo al\u00e1 tartoz\u00e1st teh\u00e1t a sz\u00e1rmaz\u00e1s, a natio hat\u00e1rozza meg, a jog\u00e1ll\u00e1s csup\u00e1n k\u00f6vetkezm\u00e9nye a nemzetis\u00e9gnek.<\/em><\/p>\n\n\n\n

A nemzetis\u00e9gnek, mint a politikai rendez\u00e9s egyik t\u00e9nyez\u0151j\u00e9nek vil\u00e1gos felismer\u00e9se magyar\u00e1zza a kir\u00e1lyoknak azt a t\u00f6rekv\u00e9s\u00e9t, hogy a sz\u00e1szoknak, sz\u00e9kelyeknek \u00e9s kunoknak lehet\u0151leg \u00f6n\u00e1ll\u00f3 \u00e9s a t\u00f6bbi n\u00e9pt\u0151l elhat\u00e1rolt, z\u00e1rt sz\u00e1ll\u00e1ster\u00fcletet juttassanak, hogy azon azut\u00e1n egym\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt, saj\u00e1t n\u00e9pi szok\u00e1saik szerint \u00e9lhessenek. Ez\u00e9rt adja ki II. Andr\u00e1s 1224-ben a sz\u00e1sz fejl\u0151d\u00e9s jelszav\u00e1t: \u00bbegy legyen a n\u00e9p\u00ab (unus sit populus), ez\u00e9rt adom\u00e1nyozza nekik a r\u00e9gebben k\u00f6z\u00f6tt\u00fck \u00e9l\u0151 sebesi sz\u00e9kelyek f\u00f6ldj\u00e9t, s telep\u00edti azokat \u2013 ugyancsak n\u00e9pi egy\u00e9nis\u00e9g\u00fck meg\u0151rz\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben \u2013 m\u00e1shov\u00e1. A n\u00e9p egys\u00e9g\u00e9nek felismer\u00e9se n\u00e9lk\u00fcl nemcsak a k\u00f6z\u00f6s sz\u00e1sz consuetudo emleget\u00e9se volna \u00e9rthetetlen, hanem a kir\u00e1lyoknak az a t\u00f6rekv\u00e9se is, hogy az eredetileg sz\u00e9tsz\u00f3rt, vagy laz\u00e1n \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 sz\u00e1sz telepeket egyetlen territ\u00f3riumban egyes\u00edts\u00e9k, ami a XV. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n az Universitas Saxonum Transylvaniae alakj\u00e1ban meg is t\u00f6rt\u00e9nt. A magyar kir\u00e1lyok e n\u00e9pi egys\u00e9get minden esetleges bels\u0151 \u00e9s k\u00fcls\u0151 t\u00e1mad\u00e1s ellen megv\u00e9delmezik. Sz\u00e1mos bizony\u00edt\u00e9kunk van arra, hogy K\u00e1roly R\u00f3bert, Nagy Lajos, Zsigmond \u00e9s Hunyadi M\u00e1ty\u00e1s a sz\u00e1sz \u00e9s sz\u00e9kely szabads\u00e1got megs\u00e9rt\u0151 f\u0151tisztvisel\u0151iket nemcsup\u00e1n er\u00e9lyesen megfeddett\u00e9k, de p\u00e9nzb\u00fcntet\u00e9sre, anyagi k\u00e1rt\u00e9r\u00edt\u00e9sre is \u00edt\u00e9lt\u00e9k, s\u0151t n\u00e9h\u00e1ny esetben m\u00e9lt\u00f3s\u00e1gukt\u00f3l is megfosztott\u00e1k. Ugyan\u00fagy v\u00e9dt\u00e9k a n\u00e9pi egys\u00e9g bels\u0151 biztos\u00edt\u00e9k\u00e1t, a t\u00e1rsadalmi egyenl\u0151s\u00e9g, a k\u00f6z\u00f6s szabads\u00e1g elv\u00e9t is. A kir\u00e1lyok \u00fcgyeltek arra, nehogy a sz\u00e9kely primorok \u00e9s l\u00f3f\u0151k, valamint a sz\u00e1sz gr\u00e4fek a sz\u00e9kely \u00e9s sz\u00e1sz k\u00f6zn\u00e9ppel szemben nemesi jogokat arrog\u00e1ljanak maguknak s azt egyszer\u0171en jobb\u00e1gyukk\u00e1 tegy\u00e9k, amire mindk\u00e9t n\u00e9p vezet\u0151r\u00e9teg\u00e9ben megvolt a hajland\u00f3s\u00e1g. M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly 1487-ben felhatalmazza h\u00e9t sz\u00e1sz sz\u00e9k lak\u00f3it, hogy zsarnokoskod\u00f3 kir\u00e1lyb\u00edr\u00e1ikat el\u0171zz\u00e9k \u00e9s hely\u00fckbe szabad v\u00e1laszt\u00e1ssal m\u00e1sokat \u00fcltessenek.<\/em><\/p>\n\n\n\n

A nemzetis\u00e9g v\u00e9delm\u00e9nek leghathat\u00f3sabb eszk\u00f6ze azonban az \u00f6nkorm\u00e1nyzat volt, melyhez a kiv\u00e1lts\u00e1golt k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek a magyar kir\u00e1lyok tudatos politik\u00e1j\u00e1b\u00f3l jutottak. A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 n\u00e9pi \u00f6nkorm\u00e1nyzatok nem \u00e9rt\u00e9k el ugyanazt a fejl\u0151d\u00e9si fokot s \u00edgy az orsz\u00e1gos jog hat\u00e1sa al\u00f3l nem mindegyik tudott egyenl\u0151 m\u00e9rt\u00e9kben f\u00fcggetlenedni. A k\u00e9s\u0151k\u00f6z\u00e9pkori \u00e1llapotot \u00e1ltal\u00e1banv\u00e9ve a k\u00f6zponti \u00e9s helyi k\u00f6zegek egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9se jellemzi. A sz\u00e9kelyek \u00e9l\u00e9n mindv\u00e9gig megmarad a sz\u00e9kelyisp\u00e1n, a szepesi sz\u00e1szok felett a sz\u00e1sz comes \u00e9s a magyar Szepes megye f\u0151isp\u00e1nj\u00e1nak joghat\u00f3s\u00e1ga, m\u00edg a kunok f\u0151b\u00edr\u00f3i tisztj\u00e9t valamelyik orsz\u00e1gnagy, rendszerint a n\u00e1dor t\u00f6lti be. Egyed\u00fcl az erd\u00e9lyi sz\u00e1szoknak siker\u00fclt az \u00f6nkorm\u00e1nyzat teljes ki\u00e9p\u00edt\u00e9se, amennyiben Hunyadi M\u00e1ty\u00e1s int\u00e9zked\u00e9se k\u00f6vetkezt\u00e9ben a nagyszebeni kir\u00e1lyb\u00edr\u00f3 \u00e9s polg\u00e1rmester nemcsup\u00e1n feje az \u00f6sszes erd\u00e9lyi sz\u00e1szoknak, a k\u00e9t sz\u00e9k, Beszterce \u00e9s a Barcas\u00e1g lak\u00f3inak, de egyben m\u00e1r nem a kir\u00e1ly \u00e1ltal kinevezett, hanem \u00f6nkorm\u00e1nyzati \u00faton v\u00e1lasztott sz\u00e1sz k\u00f6zeg is, aki a sz\u00e1szs\u00e1got a kir\u00e1ly \u00e9s a kir\u00e1lyt a sz\u00e1szs\u00e1g el\u0151tt k\u00e9pviseli. A t\u00f6bbi auton\u00f3mi\u00e1k a z\u00e1rts\u00e1gnak \u00e9s fejletts\u00e9gnek ezt a fok\u00e1t soha sem tudt\u00e1k el\u00e9rni, els\u0151sorban azon rendi reakci\u00f3 k\u00f6vetkezt\u00e9ben, mely M\u00e1ty\u00e1s hal\u00e1la ut\u00e1n a nemess\u00e9g \u00e9s jobb\u00e1gys\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt elhelyezked\u0151 szabad t\u00e1rsadalomra nehezedett s amelynek nyom\u00e1sa al\u00f3l csak az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok \u00e9s a szabad kir\u00e1lyi v\u00e1rosok akkor m\u00e9g t\u00falnyom\u00f3r\u00e9szben n\u00e9met polg\u00e1rs\u00e1ga tudta mag\u00e1t kivonni. A sz\u00e9kelyek \u00e9s kunok k\u00f6r\u00e9ben m\u00e1r a XV. sz\u00e1zad legv\u00e9g\u00e9n megindul az orsz\u00e1gos jognak megfelel\u0151, teh\u00e1t a nemes-jobb\u00e1gy alternat\u00edv\u00e1n fel\u00e9p\u00fcl\u0151 t\u00e1rsadalom kialakul\u00e1sa, mely egyben r\u00e9gi szabads\u00e1guknak \u00e9s \u00f6nkorm\u00e1nyzatuknak alkony\u00e1t is jelenti. A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 fejletts\u00e9g\u0171 auton\u00f3mi\u00e1k a maguk XV. sz\u00e1zadi \u00e1llapot\u00e1ban sokkal kiterjedtebb \u00f6nkorm\u00e1nyzattal rendelkeztek, mint a megy\u00e9k. M\u00edg a megyei t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9kek illet\u00e9kess\u00e9ge szem\u00e9lyi \u00e9s dologi tekintetben el\u00e9gg\u00e9 korl\u00e1tozott volt, m\u00edg a megyei k\u00f6zgy\u0171l\u00e9sek kiz\u00e1r\u00f3lag mez\u0151 \u00e9s erd\u0151rend\u00e9szeti k\u00e9rd\u00e9sekben, tov\u00e1bb\u00e1 a peres elj\u00e1r\u00e1s r\u00e9szleteinek meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s\u00e1ban rendelkeztek a helyi jogszab\u00e1ly (statutum) alkot\u00e1s jog\u00e1val, addig a n\u00e9pi \u00f6nkorm\u00e1nyzatok k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9kei kiz\u00e1r\u00f3lagos illet\u00e9kess\u00e9ggel b\u00edrtak s t\u0151l\u00fck az uralkod\u00f3hoz csak fellebbezni lehetett, nem pedig ott a pert megkezdeni. Ugyan\u00edgy a statutumok az \u00f6nkorm\u00e1nyzat ny\u00fajtotta keretekben minden sz\u00e1sz, sz\u00e9kely \u00e9s kun \u00e9letviszonyait szab\u00e1lyozt\u00e1k, azzal az egyetlen megszor\u00edt\u00e1ssal, hogy az orsz\u00e1g t\u00f6rv\u00e9nyeivel \u00e9s az orsz\u00e1g b\u00edr\u00e1inak \u00edt\u00e9leteivel nem ellenkezhetnek.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

Miel\u0151tt folytatn\u00e1nk Guoth gondolatmenet\u00e9t, ide illeszkedik egy \u00fajabb Czir\u00e1ki id\u00e9zet: \u201eAz \u00f6sszetett Sz\u00e1szf\u00f6ld<\/em> (melyet az \u0151si telep\u00edt\u00e9sekre gondolva Kir\u00e1lyf\u00f6ldnek \u00bb<\/em>Fundus Regius<\/em>\u00ab<\/em> is neveznek) v\u00e9g\u00fcl Hunyadi M\u00e1ty\u00e1s uralkod\u00e1sa elej\u00e9n nyerte el azokat a jogi kereteket, amelyek gyakorlatilag 1876-ig biztos\u00edtott\u00e1k \u00f6nrendelkez\u00e9sre val\u00f3 jog\u00e1t az \u00e9let sz\u00e1mos pontj\u00e1n megmutatkoz\u00f3 szabads\u00e1gait \u00e9s az ezekb\u0151l fakad\u00f3 egyedi fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t. K\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy a magyar kir\u00e1lyok ritk\u00e1n g\u00f6rd\u00edtettek akad\u00e1lyokat az egyel\u0151re m\u00e9g k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 sz\u00e1sz telepek gyarapod\u00e1sa \u00fatj\u00e1ba: t\u00e1mogatt\u00e1k gazdas\u00e1guk, kereskedelm\u00fck fellend\u00fcl\u00e9s\u00e9t, seg\u00edtett\u00e9k \u0151ket az erd\u00e9lyi urakkal szemben \u00e9s el\u0151mozd\u00edtott\u00e1k \u00f6nkorm\u00e1nyzatuk fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t is. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen igaz ez azon kir\u00e1lyok eset\u00e9ben, akik a feud\u00e1lis nemess\u00e9ggel dacolva szigor\u00fa k\u00f6zponti hatalom ki\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re t\u00f6rekedtek (\u2026).<\/em><\/p>\n\n\n\n

A sz\u00e1szok eset\u00e9ben az egys\u00e9gre t\u00f6rekv\u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen M\u00e1ty\u00e1s hatalmi c\u00e9ljaival \u00e9rintkezett, \u00edgy m\u00e1r uralkod\u00e1sa elej\u00e9n sorra hozta a sz\u00e1sz k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek \u00f6nrendelkez\u00e9s\u00e9t el\u0151mozd\u00edt\u00f3 rendeleteket. 1464 \u00e9s 1477 k\u00f6z\u00f6tt a fejl\u0151d\u00e9sben \u00e9lenj\u00e1r\u00f3 h\u00e9t sz\u00e1sz sz\u00e9k elnyerte a jogot, hogy maguk v\u00e1laszthass\u00e1k meg el\u00f6lj\u00e1r\u00f3ikat, a kir\u00e1lyb\u00edr\u00e1kat, valamint az eredetileg kir\u00e1lyi kinevez\u00e9shez k\u00f6t\u00f6tt sz\u00e1sz gr\u00f3fot. 1480-ban szebeni kezdem\u00e9nyez\u00e9sre a sz\u00e1sz ter\u00fcletek k\u00f6z\u00f6s lev\u00e9lben fordultak M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1lyhoz, melyben az egym\u00e1st\u00f3l t\u00e1vol es\u0151, azonban hasonl\u00f3 \u00e1llami szab\u00e1lyoz\u00e1s al\u00e1 es\u0151 sz\u00e1sz k\u00f6rzetek jogi egys\u00e9ges\u00edt\u00e9s\u00e9t szorgalmazt\u00e1k. Hosszas alkudoz\u00e1s ut\u00e1n v\u00e9g\u00fcl a kir\u00e1ly 1486-ban kelt oklevel\u00e9ben hozz\u00e1j\u00e1rult a <\/em>\u00bb<\/em>Sz\u00e1sz Egyetem<\/em>\u00ab<\/em> l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1hoz. A latinul universitas saxorum n\u00e9ven ismert k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ge r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt a <\/em>\u00bb<\/em>r\u00e9gi Sz\u00e1szf\u00f6ld<\/em>\u00ab<\/em> azaz Nagyszeben \u00e9s a h\u00e9t sz\u00e9k, ezen k\u00edv\u00fcl a N\u00f6snerland, a Barcas\u00e1g \u00e9s a medgyes-selyki k\u00e9t sz\u00e9k. Az al\u00e1 rendelt territ\u00f3riumon a Sz\u00e1sz Egyetem int\u00e9zm\u00e9nye gyakorolta a legf\u0151bb k\u00f6zigazgat\u00e1si, b\u00edr\u00f3i \u00e9s v\u00e9grehajt\u00f3i hatalmat \u00e9s egyed\u00fcl a kir\u00e1lyt ismerte el ur\u00e1nak. A nem csek\u00e9ly hatalommal b\u00edr\u00f3 Sz\u00e1sz Egyetem rendk\u00edv\u00fcli \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1ggal int\u00e9zte a Sz\u00e1szf\u00f6ldet \u00e9rint\u0151 \u00fcgyeket. Szeben, kor\u00e1bbi vezet\u0151 szerep\u00e9t megtartva, most m\u00e1r az egyetemes sz\u00e1sz k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g k\u00f6zpontja volt. A t\u00e1rsult sz\u00e1sz r\u00e9szek k\u00fcld\u00f6ttei minden \u00e9vben Szent Katalin napj\u00e1n gy\u0171ltek \u00f6ssze itt, hogy megvitass\u00e1k a <\/em>\u00bbsz\u00e1sz nemzet\u00ab<\/em> eg\u00e9sz\u00e9t \u00e9rint\u0151 \u00fcgyeket. Ilyen volt p\u00e9ld\u00e1ul az egy \u00f6sszegben kivetett <\/em>\u00bbM\u00e1rton-napi ad\u00f3\u00ab<\/em> lebont\u00e1sa ter\u00fcleti egys\u00e9gek szerint (\u2026).<\/em><\/p>\n\n\n\n

Sz\u00e1szf\u00f6ld \u00e9l\u00e9n a Sz\u00e1sz Egyetemet a k\u00fclvil\u00e1g fel\u00e9 k\u00e9pvisel\u0151, a sz\u00e1szok \u00e1ltal v\u00e1lasztott sz\u00e1sz gr\u00f3f \u00e1llt. Ezt a magas m\u00e9lt\u00f3s\u00e1got \u00e1ltal\u00e1ban az egyenl\u0151k k\u00f6z is els\u0151 Nagyszeben polg\u00e1rmestere viselte. Az igazs\u00e1gszolg\u00e1ltat\u00e1si k\u00f6rzetekk\u00e9nt is m\u0171k\u00f6d\u0151 sz\u00e9kek vezet\u00e9se a kir\u00e1lyb\u00edr\u00e1k kez\u00e9ben volt: ezt a posztot kezdetben <\/em>\u00bbkir\u00e1lyi ember\u00ab<\/em>, teh\u00e1t az uralkod\u00f3 \u00e1ltal a sz\u00e9k \u00e9l\u00e9re helyezett szem\u00e9ly t\u00f6lt\u00f6tte be \u00e9s csak M\u00e1ty\u00e1s uralkod\u00e1sa idej\u00e9n v\u00e1lt \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1, hogy a sz\u00e1szok maguk v\u00e1laszthatt\u00e1k meg a kir\u00e1lyb\u00edr\u00f3t.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

Most ism\u00e9t Guothnak adjuk \u00e1t a sz\u00f3t:<\/p>\n\n\n\n

\u201eA territori\u00e1lis szervezet \u00e9s az \u00f6nkorm\u00e1nyzati jog ki\u00e9p\u00edt\u00e9se m\u00e1r egymag\u00e1ban lemond\u00e1st jelentett oly k\u00f6zhatalmi term\u00e9szet\u0171 ig\u00e9nyekr\u0151l, melyeket az orsz\u00e1g t\u00f6bbi r\u00e9sz\u00e9ben a magyar kir\u00e1lyok alattval\u00f3ikkal szemben minden felt\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl \u00e9rv\u00e9nyes\u00edtettek. \u00cdgy az \u00f6sszes n\u00e9pi auton\u00f3mi\u00e1k mentesek valamennyi orsz\u00e1gos k\u00f6zigazgat\u00e1si \u00e9s igazs\u00e1gszolg\u00e1ltat\u00e1si hat\u00f3s\u00e1g iurisdicti\u00f3ja al\u00f3l, lak\u00f3ik egyed\u00fcl saj\u00e1t k\u00f6zegeik \u00e9s b\u00edr\u00e1ik illet\u00e9kess\u00e9ge al\u00e1 tartoznak.<\/em><\/p>\n\n\n\n

A legl\u00e9nyegesebb k\u00f6zjogi eredm\u00e9ny azonban a kir\u00e1ly sarkalatos fels\u00e9gjog\u00e1nak, a ius regiumnak felad\u00e1sa volt. E ius regium \u00e9rtelm\u00e9ben minden nemesi birtok f\u00fcggetlen\u00fcl att\u00f3l, hogy tulajdonosa v\u00e1s\u00e1rolta, \u00f6r\u00f6k\u00f6lte, vagy kir\u00e1lyi adom\u00e1nyb\u00f3l jutott hozz\u00e1, tulajdonos\u00e1nak magtalan hal\u00e1la eset\u00e9n a koron\u00e1ra sz\u00e1ll vissza s az uralkod\u00f3 azt tetsz\u00e9se szerint tov\u00e1bb adom\u00e1nyozhatja. Ezt a visszah\u00e1raml\u00e1si jogot m\u00e1r most a magyar kir\u00e1lyok a Sz\u00e9kely- \u00e9s a Sz\u00e1szf\u00f6ld\u00f6n \u00e9ppen \u00fagy, mint a szepesi n\u00e9metek \u00e9s kunok ter\u00fclet\u00e9n nem gyakorolt\u00e1k, vil\u00e1gos bizonys\u00e1g\u00e1ul annak, hogy ezeket a ter\u00fcleteket az ott \u00e9l\u0151 nemzetis\u00e9g tulajdon\u00e1nak tekintett\u00e9k. \u00c9ppen ez\u00e9rt orsz\u00e1guk b\u00e1r\u00f3inak \u00e9s nemeseinek ezeken a ter\u00fcleteken birtokot sem adom\u00e1nyoztak, mik\u00e9nt ezt II. Andr\u00e1s kir\u00e1ly a kir\u00e1lyf\u00f6ldi sz\u00e1szokat illet\u0151en maga \u00e9s \u00f6sszes ut\u00f3dai nev\u00e9ben \u00fcnnep\u00e9lyesen meg is \u00edg\u00e9rte. Mid\u0151n II. Ul\u00e1szl\u00f3 a XV. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n a nemesi k\u00f6zfelfog\u00e1s hat\u00e1sa alatt k\u00eds\u00e9rletet tesz arra, hogy a ius regiumnak a Sz\u00e9kelyf\u00f6ld\u00f6n \u00e9rv\u00e9nyt szerezzen, azzal az \u00edg\u00e9rettel pr\u00f3b\u00e1lja a sz\u00e9kelyek aggodalmait elaltatni, hogy birtokadom\u00e1nyoz\u00e1si jog\u00e1val kiz\u00e1r\u00f3lag a sz\u00e9kelys\u00e9gre korl\u00e1tozva k\u00edv\u00e1n \u00e9lni.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Megyei ter\u00fcleten a kir\u00e1lyi visszah\u00e1raml\u00e1s elve azonban nem csup\u00e1n a magtalan hal\u00e1l, hanem a h\u0171tlens\u00e9g eset\u00e9ben is \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclt. A fejveszt\u00e9sre \u00edt\u00e9lt nemes birtokait is elkobozt\u00e1k s ezekkel az uralkod\u00f3 szint\u00e9n szabadon rendelkezett. Ezzel szemben a Sz\u00e9kelyf\u00f6ld\u00f6n meggy\u00f6keresedett elv volt, hogy a h\u0171tlen sz\u00e9kely csak fej\u00e9vel, de nem javaival lakolhat. Term\u00e9szetesen ugyanez volt a helyzet a sz\u00e1szokn\u00e1l is, ahol a f\u00f6ldet a Markgenossenschaft \u0151si germ\u00e1n jogint\u00e9zm\u00e9nye szerint tulajdonk\u00e9ppen nem az egy\u00e9n, hanem a k\u00f6zs\u00e9g birtokolta.<\/em><\/p>\n\n\n\n

A r\u00e9gi magyar birodalom nem magyar n\u00e9peinek kiv\u00e1lts\u00e1gos helyzete a birtokjogi engedm\u00e9nyeken t\u00fal els\u0151sorban a k\u00e9t legfontosabb k\u00f6zk\u00f6telezetts\u00e9g, az ad\u00f3z\u00e1s \u00e9s a katon\u00e1skod\u00e1s szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ban \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclt. Elmondhatjuk, hogy az orsz\u00e1g lakoss\u00e1ga nem csup\u00e1n rendi, de n\u00e9pi tekintetben is k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 elb\u00edr\u00e1l\u00e1sban r\u00e9szes\u00fclt.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Ad\u00f3z\u00e1s tekintet\u00e9ben k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl a sz\u00e9kelyek helyzete volt a legkedvez\u0151bb, amennyiben \u0151ket tulajdonk\u00e9ppen nemeseknek tekintett\u00e9k, akik bizonyos alkalmi aj\u00e1nd\u00e9kokon (\u00f6k\u00f6rs\u00fct\u00e9s) k\u00edv\u00fcl minden kir\u00e1lyi szolg\u00e1ltat\u00e1s al\u00f3l mentesek voltak. Az erd\u00e9lyi \u00e9s szepess\u00e9gi sz\u00e1szs\u00e1g, mint eredetileg f\u00f6ldm\u0171vel\u0151, paraszt-n\u00e9p teljes mentess\u00e9get ugyan nem \u00e9lvezett, de terheik igen enyh\u00e9k voltak. Szem\u00e9ly szerint ad\u00f3mentesek s csak az eg\u00e9sz k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g, az eg\u00e9sz n\u00e9p fizette a nekik adom\u00e1nyozott f\u00f6ld fej\u00e9ben az uralkod\u00f3 \u00e1ltal meg\u00e1llap\u00edtott \u00e9vi b\u00e9rt (terragium). Ennek ar\u00e1nyos \u00e9s igazs\u00e1gos eloszt\u00e1sa az \u00f6nkorm\u00e1nyzati szervezet egyik legfontosabb feladat\u00e1t alkotta. Az ad\u00f3-kontingens alacsony meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s\u00e1ra jellemz\u0151, hogy a szebenvid\u00e9ki sz\u00e1szok ad\u00f3ja az Andre\u00e1numt\u00f3l (1224) eg\u00e9szen a XVI. sz\u00e1zad elej\u00e9ig nem v\u00e1ltozott, noha a lakoss\u00e1g nem csak sz\u00e1mszer\u0171en, de teherb\u00edr\u00f3k\u00e9pess\u00e9g\u00e9ben is er\u0151sen gyarapodott. M\u00e9g alacsonyabb volt a kisebbsz\u00e1m\u00fa, de ugyancsak j\u00f3m\u00f3d\u00fa szepesi n\u00e9mets\u00e9g f\u00f6ldb\u00e9re. E f\u00f6ldb\u00e9ren k\u00edv\u00fcl az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok a XV. sz\u00e1zad eleje \u00f3ta n\u00e9h\u00e1ny esetben az orsz\u00e1g v\u00e9delm\u00e9nek, a t\u00f6r\u00f6kveszedelem lek\u00fczd\u00e9s\u00e9nek c\u00e9ljaira kivetett rendk\u00edv\u00fcli ad\u00f3khoz is hozz\u00e1j\u00e1rultak.<\/em><\/p>\n\n\n\n

A hadi terhek elb\u00edr\u00e1l\u00e1s\u00e1n\u00e1l abb\u00f3l a k\u00f6z\u00e9pkori alapelvb\u0151l kell kiindulnunk, mely szerint a katon\u00e1skod\u00e1s a nemess\u00e9gnek, de \u00e1ltal\u00e1ban a szabad \u00e1llapotnak elv\u00e1laszthatatlan j\u00e1rul\u00e9ka. Ez\u00e9rt az \u00f6nkorm\u00e1nyzatok szabad n\u00e9pe m\u00e1r saj\u00e1t \u00e9rdek\u00e9ben is maga v\u00e1llalt bizonyos katonai terheket. Hozz\u00e1j\u00e1rult ehhez hat\u00e1rsz\u00e9li elhelyezked\u00e9s\u00fck is, mely honv\u00e9delmi szempontb\u00f3l \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Erd\u00e9lyben \u2013 kulcshelyzetet biztos\u00edtott nekik.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Harcias n\u00e9pjellem\u00fck \u00e9s l\u00e9nyeg\u00e9ben nemesi jog\u00e1ll\u00e1suk k\u00f6vetkezt\u00e9ben a sz\u00e9kelys\u00e9g honv\u00e9delmi terhei voltak a legs\u00falyosabbak. A sz\u00e9kely ember nemes m\u00f3dj\u00e1ra fejenk\u00e9nt harcolt a kir\u00e1ly sereg\u00e9ben. Hadk\u00f6telezetts\u00e9ge m\u00e9g a k\u00f6z\u00e9pkor v\u00e9g\u00e9n is \u00e1ltal\u00e1nos rendeltet\u00e9s\u0171 \u00e9s elvileg nincsen kiz\u00e1r\u00f3lag az erd\u00e9lyi orsz\u00e1gr\u00e9sz v\u00e9delm\u00e9hez k\u00f6tve.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Sokkal korl\u00e1tozottabb az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok hadk\u00f6telezetts\u00e9ge, noha e n\u00e9p hat\u00e1rv\u00e9d\u0151 szerepe mindenkor igen fontos volt. Az ad\u00f3z\u00e1s rendez\u00e9s\u00e9vel egyez\u0151en itt is a kontingens elve \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclt; a sz\u00e1szok nem fejenk\u00e9nt sz\u00e1llottak t\u00e1borba, hanem a kir\u00e1ly \u00e1ltal meg\u00e1llap\u00edtott l\u00e9tsz\u00e1m\u00fa hader\u0151t voltak k\u00f6telesek ki\u00e1ll\u00edtani. E sz\u00e1sz sereg felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1nak m\u00f3dja azonban igen korl\u00e1tozott, amennyiben teljes l\u00e9tsz\u00e1muk csak a helyi, v\u00e9dekez\u0151 harc eset\u00e9n \u00e1ll az uralkod\u00f3 rendelkez\u00e9s\u00e9re. Az Andre\u00e1num szerint a szebenvid\u00e9ki sz\u00e1szok csak abban az esetben k\u00fcldik el a maximumk\u00e9nt meg\u00e1llap\u00edtott \u00f6tsz\u00e1z harcosukat, ha re\u00e1juk az orsz\u00e1g v\u00e9delm\u00e9ben, az orsz\u00e1gon bel\u00fcl van sz\u00fcks\u00e9g, m\u00edg ha a kir\u00e1ly a hat\u00e1rokon t\u00fal visel h\u00e1bor\u00fat, vagy ha maga helyett vez\u00e9rk\u00e9nt egyik b\u00e1r\u00f3j\u00e1t k\u00fcldi ki, akkor a sz\u00e1szok a seregben csak kontinges\u00fck egy\u00f6t\u00f6d-, illet\u0151leg egytizedr\u00e9sz\u00e9vel szerepelnek. A gyakorlatban ez annyit jelentett, hogy a sz\u00e1szok kiz\u00e1r\u00f3lag a bet\u00f6r\u0151 ellens\u00e9ggel sz\u00e1lltak szembe s a k\u00fclh\u00e1bor\u00fak k\u00f6z\u00fcl legf\u00f6ljebb n\u00e9h\u00e1ny havaselvi expedici\u00f3ban vettek r\u00e9szt. A katona\u00e1ll\u00edt\u00e1s k\u00f6telezetts\u00e9ge lehet\u0151v\u00e9 tette, hogy a sz\u00e1szok ne maguk k\u00f6z\u00fcl v\u00e1lassz\u00e1k ki a katon\u00e1skod\u00e1sra alkalmas egy\u00e9neket, hanem ehelyett egyszer\u0171en meghat\u00e1rozott sz\u00e1m\u00fa zsoldost \u00e1ll\u00edtsanak. Ez a v\u00e1ltoz\u00e1s a k\u00f6z\u00e9pkor v\u00e9g\u00e9re val\u00f3ban be is k\u00f6vetkezett, amid\u0151n a z\u00f6m\u00e9ben v\u00e1rosokban \u00e9l\u0151, polg\u00e1ri hivat\u00e1s\u00fa \u00e9s mentalit\u00e1s\u00fa sz\u00e1szs\u00e1g a katon\u00e1skod\u00e1st kezdte tehernek \u00e9rezni s maga m\u00e1r csak er\u0151s falakkal v\u00e9dett v\u00e1rosainak \u0151rizet\u00e9re v\u00e1llalkozott. A sz\u00e1sz katonas\u00e1g a XV. sz\u00e1zadt\u00f3l kezdve l\u00e9nyeg\u00e9ben m\u00e1r csak polg\u00e1r\u0151rs\u00e9g.<\/em><\/p>\n\n\n\n

M\u00e9g hat\u00e1rozottabban jelentkezik a fejl\u0151d\u00e9snek ez az ir\u00e1nya a szepesi sz\u00e1szokn\u00e1l. A XIII. sz\u00e1zad hetvenes \u00e9veiben m\u00e9g az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok\u00e9hoz hasonl\u00f3, de azok\u00e9n\u00e1l sokkal kisebb sz\u00e1m\u00fa kontingenst \u00e1ll\u00edtanak ki. A XIV. sz\u00e1zad elej\u00e9re azonban maguk k\u00e9rik a kir\u00e1lyt\u00f3l ad\u00f3juk felemel\u00e9s\u00e9t \u00e9s ennek ellen\u00e9ben r\u00e9gi hadk\u00f6telezetts\u00e9g\u00fck elenged\u00e9s\u00e9t. A szepesi sz\u00e1szok a XIV. sz\u00e1zad eleje \u00f3ta szint\u00e9n m\u00e1r csak v\u00e1rosaikat v\u00e9dik s a katonai hivat\u00e1st a k\u00f6z\u00f6tt\u00fck \u00e9l\u0151 magyar nemess\u00e9gnek \u00e9s a l\u00e1ndzs\u00e1s nemeseknek engedik \u00e1t.<\/em><\/p>\n\n\n\n

A kunok katonak\u00f6telezetts\u00e9ge kezdeti st\u00e1dium\u00e1ban a sz\u00e9kelyek\u00e9vel azonos. IV. L\u00e1szl\u00f3 t\u00f6rv\u00e9nyei a kunok eg\u00e9sz k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9t nemesnek mondj\u00e1k, amivel egy\u00fctt j\u00e1r a szem\u00e9lyes \u00e9s kir\u00e1lyi z\u00e1szl\u00f3 alatt t\u00f6rt\u00e9n\u0151 katon\u00e1skod\u00e1s is. A j\u00e1szkunok nom\u00e1d t\u00e1rsadalmi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ge azonban a XIV. sz\u00e1zad folyam\u00e1n felbomlott \u00e9s az \u00e1lland\u00f3 megteleped\u00e9sre val\u00f3 \u00e1tt\u00e9r\u00e9st k\u00f6vet\u0151 kr\u00edzis a j\u00e1szkuns\u00e1g egyedei k\u00f6z\u00f6tt m\u00e9lyrehat\u00f3 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket teremtett; a n\u00e9p egy katon\u00e1skod\u00f3 \u00e9s egy katon\u00e1skod\u00e1s al\u00f3l felmentett, de ennek ellen\u00e9ben ad\u00f3t fizet\u0151 r\u00e9szre bomlott fel. A XV. sz\u00e1zad derek\u00e1n m\u00e1r csak a sz\u00e1ll\u00e1skapit\u00e1nyok vonulnak szem\u00e9lyesen hadba, m\u00edg a k\u00f6zn\u00e9pet hatsz\u00e1z fegyveres ember ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak k\u00f6teless\u00e9ge terheli. Ha ennek eleget tenni nem tudn\u00e1nak, \u00fagy katona\u00e1ll\u00edt\u00e1si k\u00f6telezetts\u00e9g\u00fcket p\u00e9nzzel v\u00e1lthatj\u00e1k meg. M\u00e1s t\u00e1rsadalmi \u00e9s gazdas\u00e1gi okokt\u00f3l meghat\u00e1rozott fejl\u0151d\u00e9s sor\u00e1n a j\u00e1szkunok v\u00e9geredm\u00e9nyben teh\u00e1t szint\u00e9n a kontingensszer\u0171 katona\u00e1ll\u00edt\u00e1si rendszerhez \u00e9rkeztek el, ebben kell a XV. sz\u00e1zad nem magyar eredet\u0171 privilegiz\u00e1lt n\u00e9peinek jellegzetes hadk\u00f6telezetts\u00e9gi form\u00e1j\u00e1t felismern\u00fcnk.<\/em><\/p>\n\n\n\n

A birtokjogra, ad\u00f3z\u00e1sra \u00e9s hadk\u00f6telezetts\u00e9gre vonatkoz\u00f3 vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1saink eredm\u00e9nyek\u00e9ppen teh\u00e1t kimondhatjuk, hogy a k\u00e9s\u0151-k\u00f6z\u00e9pkori Magyarorsz\u00e1g a n\u00e9pi tekintetben vil\u00e1gosan megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetett z\u00e1rt ter\u00fclettel \u00e9s \u00f6nkorm\u00e1nyzattal felruh\u00e1zott nem-magyar elemek k\u00f6zjogi viszonyait a magyars\u00e1gt\u00f3l k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 alapon rendezte s nekik a k\u00f6ztehervisel\u00e9s tekintet\u00e9ben kedvez\u0151bb helyzetet biztos\u00edtott.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

E l\u00e1tsz\u00f3lag apr\u00f3l\u00e9kosan terjedelmes fejezet igen fontos, mert \u00fajfent kider\u00fcl bel\u0151le az igazs\u00e1g, vagyis hogy a magyar kir\u00e1lys\u00e1gban nemzeti elnyom\u00e1sr\u00f3l semmif\u00e9le \u00e9rtelemben nem besz\u00e9lhett\u00fcnk. Ha j\u00f3l figyelt\u00fcnk, sok esetben \u00e9ppen a magyar elem ker\u00fclt h\u00e1tr\u00e1nyosabb helyzetbe. Ami pedig a sz\u00e1mbeli fogy\u00e1st alapvet\u0151en befoly\u00e1sol\u00f3 katonai k\u00f6telezetts\u00e9geket illeti, e t\u00e9ren a magyar \u00e9s a sz\u00e9kely volt az, amely e kock\u00e1zat oroszl\u00e1nr\u00e9sz\u00e9t viselte.<\/p>\n\n\n\n

\u201eA k\u00e9s\u0151k\u00f6z\u00e9pkori Magyarorsz\u00e1g sz\u00e9kely, sz\u00e1sz, szepesi n\u00e9met \u00e9s j\u00e1szkun lakoss\u00e1ga teh\u00e1t hat\u00e1rozott n\u00e9pegy\u00e9nis\u00e9gk\u00e9nt illeszkedett be a magyar kir\u00e1lys\u00e1g szervezet\u00e9nek eg\u00e9sz\u00e9be. A nem-magyar, vagy eredetileg nem-magyar n\u00e9p, mely ebbe a fejl\u0151d\u00e9sbe bele tudott kapcsol\u00f3dni, egy\u00e9nis\u00e9g\u00e9t m\u00e9g akkor is meg tudta \u0151rizni, ha \u00e9ppen legl\u00e9nyegesebb von\u00e1saiban k\u00f6zeli rokona volt a magyars\u00e1gnak. Ha ma a magyars\u00e1gon bel\u00fcl k\u00fcl\u00f6n sz\u00e9kely n\u00e9pjellemr\u0151l, n\u00e9pm\u0171v\u00e9szetr\u0151l \u00e9s k\u00f6lt\u00e9szetr\u0151l besz\u00e9lhet\u00fcnk, \u00fagy ez nem m\u00e1s, mint a k\u00f6z\u00e9pkorban kialakult n\u00e9pi jog\u00e1ll\u00e1snak napjainkig hat\u00f3 egyik k\u00f6vetkezm\u00e9nye. Sokkal elhat\u00e1roz\u00f3bb jelent\u0151s\u00e9g\u0171 volt azonban ez a fejl\u0151d\u00e9s azon n\u00e9pek sz\u00e1m\u00e1ra, melyek n\u00e9pi mivoltuk legl\u00e9nyegesebb jegyeiben, a nyelv \u00e9s a fajis\u00e1g tekintet\u00e9ben is k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztek a magyars\u00e1gt\u00f3l. Ezek sz\u00e1m\u00e1ra a k\u00f6z\u00e9pkor olyan \u00e9letalapot teremtett, melyet a k\u00f6vetkez\u0151 sz\u00e1zadok fejlem\u00e9nyei sem tudtak t\u00f6bb\u00e9 megingatni. A term\u00e9szetes szaporod\u00e1s v\u00e1ltakoz\u00f3 alakul\u00e1sa \u00e9s a gazdas\u00e1gi lehet\u0151s\u00e9gek k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl befoly\u00e1solt\u00e1k a szepess\u00e9gi \u00e9s az erd\u00e9lyi n\u00e9mets\u00e9gnek a ter\u00fclet\u00e9re besziv\u00e1rg\u00f3 szlov\u00e1k, illet\u0151leg rom\u00e1n lakoss\u00e1ghoz val\u00f3 sz\u00e1mszer\u0171 viszony\u00e1t, nem v\u00e1ltoztattak azonban azokon az \u00e9vsz\u00e1zados jogi kereteken, melyek e n\u00e9met csoportok n\u00e9pi \u00e9let\u00e9nek szil\u00e1rd keretet biztos\u00edtottak. Ezt a szervezeti keretet pedig a magyar politikai vezet\u00e9s biztos\u00edtotta a n\u00e9mets\u00e9gnek. A szepess\u00e9gi, de f\u0151k\u00e9nt az erd\u00e9lyi sz\u00e1szs\u00e1g az egyetlen kelet eur\u00f3pai k\u00f6z\u00e9pkori eredet\u0171 n\u00e9met n\u00e9pcsoport, mely a XII. \u00e9s XIII. sz\u00e1zad nagy keleti koloniz\u00e1ci\u00f3s folyamat\u00e1b\u00f3l n\u00e9metnek megmaradt. E megmarad\u00e1s ok\u00e1t a magyar politik\u00e1nak abban a k\u00f6vetkezetes gyakorlat\u00e1ban ismerhetj\u00fck fel, mely az idegen elemeket lehet\u0151s\u00e9g szerint z\u00e1rt, k\u00f6zjogilag elismert szervezetbe t\u00f6m\u00f6r\u00edteni \u00e9s a nagybirtok fennhat\u00f3s\u00e1ga al\u00f3l mentes\u00edteni iparkodott.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

Gouth K\u00e1lm\u00e1n eme 80 \u00e9v el\u0151tti \u00e9rvel\u00e9se ma is figyelemrem\u00e9lt\u00f3 a minket \u00e9rt m\u00e9ltatlan t\u00e1mad\u00e1sok ellen! De \u00e9rdemes j\u00f3l megjegyezni a k\u00f6vetkez\u0151t is:<\/p>\n\n\n\n

\u201eA magyarorsz\u00e1gi n\u00e9mets\u00e9g sem hozott \u00faj haz\u00e1j\u00e1ba magasabb ig\u00e9nyeket, mint a szabad jog\u00e1ll\u00e1s, a falusi b\u00edr\u00f3- \u00e9s papv\u00e1laszt\u00e1s k\u00f6vetelm\u00e9ny\u00e9t. Ennyit cseh \u00e9s lengyel f\u00f6ld\u00f6n is el\u00e9rt, azonban \u2013 s ebben rejlik a l\u00e9nyeges k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g \u2013 nem az uralkod\u00f3t\u00f3l, hanem a nagybirtokost\u00f3l. Ezzel szemben Magyarorsz\u00e1gon k\u00f6zvetlen kir\u00e1lyi v\u00e9delem \u00e9s fel\u00fcgyelet al\u00e1 ker\u00fclt, k\u00fcl\u00f6n szervezetet \u00e9s jogrendszert kapott. A szepess\u00e9gi \u00e9s erd\u00e9lyi sz\u00e1szok ma is sz\u00e1zezres t\u00f6megekben \u00e9lnek a t\u00f6rt\u00e9neti Magyarorsz\u00e1g ter\u00fclet\u00e9n (\u2026).\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

Mint tudhatjuk, ennek az\u00f3ta v\u00e9ge szakadt. Ceau\u015fescu Rom\u00e1ni\u00e1ja az erd\u00e9lyi sz\u00e1szs\u00e1got (ak\u00e1r az orsz\u00e1g marad\u00e9k zsid\u00f3s\u00e1g\u00e1t) a sz\u00f3 legszorosabb \u00e9rtelm\u00e9ben eladta, s a t\u00f6bbi, amint lehet\u0151s\u00e9g ad\u00f3dott, elmenek\u00fclt a helyi gazdas\u00e1gi \u00e9s homogeniz\u00e1ci\u00f3s nyom\u00e1s al\u00f3l. A sz\u00e1sz nemzet 800 \u00e9ves fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t Rom\u00e1nia 80 \u00e9v alatt az etnikai megsemmis\u00fcl\u00e9sig s\u00fcllyesztette. Ma gyakorlatilag csak n\u00e9h\u00e1ny ezer, jobb\u00e1ra id\u0151s sz\u00e1sz \u00e9l \u0151si f\u00f6ldj\u00e9n. De a Szepess\u00e9g helyzete sem sokkal jobb.<\/p>\n\n\n\n

\u201eA magyar t\u00f6rt\u00e9nettudom\u00e1ny mindenkor elismerte azt a szerepet, amelyet a sz\u00e1szs\u00e1g az erd\u00e9lyi v\u00e1rosi kult\u00fara megalapoz\u00e1s\u00e1ban \u00e9s felvir\u00e1goztat\u00e1s\u00e1ban j\u00e1tszott. Ugyanakkor meg\u00e1llap\u00edthatjuk azt is, \u00e9spedig \u00e9ppen a lengyel viszonyokkal val\u00f3 \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1s alapj\u00e1n, hogy ez a szerep nem k\u00edv\u00e1nta \u00e1ldozatul a n\u00e9pis\u00e9g felad\u00e1s\u00e1t.<\/em><\/p>\n\n\n\n

A n\u00e9pi megmarad\u00e1s a magyar \u00e1llamhatalom minden t\u00e1mogat\u00e1sa ellen\u00e9re is lehetetlen lett volna, ha nem \u00e9l mag\u00e1ban a sz\u00e1szs\u00e1gban is a maga k\u00fcl\u00f6n n\u00e9pmivolt\u00e1nak tudata \u00e9s a ter\u00fcleti \u00e9s szervezeti egys\u00e9g v\u00e1gya. A XVI. \u00e9s XVII. sz\u00e1zad sz\u00e1sz statutumai a sz\u00e1sz n\u00e9p egys\u00e9g\u00e9r\u0151l \u00e9s tisztas\u00e1g\u00e1r\u00f3l (Einigkeit und Reinigkeit) mint k\u00f6vetelm\u00e9nyr\u0151l sz\u00f3lnak s a t\u00f6bbi erd\u00e9lyi n\u00e9pr\u0151l, mint nem-n\u00e9met nemzetekr\u0151l (undeutsche Nationen) eml\u00e9keznek meg.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

Ehhez k\u00e9pest mer\u00fcl fel al\u00e1bb az \u00e9rdekes k\u00e9rd\u00e9s:<\/p>\n\n\n\n

\u201eHa a k\u00f6z\u00e9pkori magyar \u00e1llam a rendi princ\u00edpium mellett szervezet\u00e9nek ki\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9n\u00e9l a n\u00e9pi szempontokra is figyelemmel volt, akkor mi magyar\u00e1zza azt a felt\u0171n\u0151 jelens\u00e9get, hogy a XIX. sz\u00e1zadi Magyarorsz\u00e1g par excellence nemzetis\u00e9gei, a ruth\u00e9nek, ol\u00e1hok \u00e9s szlov\u00e1kok nem jutottak a n\u00e9mets\u00e9ghez, sz\u00e9kelys\u00e9ghez, vagy ak\u00e1r – csak a j\u00e1szkunok\u00e9hoz hasonl\u00f3 \u00f6nkorm\u00e1nyzat s n\u00e9pi szervezet birtok\u00e1ba?<\/em><\/p>\n\n\n\n

Erre a k\u00e9rd\u00e9sre vil\u00e1gos feleletet ad az ol\u00e1hs\u00e1g viszonyainak alakul\u00e1sa. A XIII. sz\u00e1zad elej\u00e9n megjelent ol\u00e1hs\u00e1g az egyes kir\u00e1lyi v\u00e1rak k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n m\u00e1r a XIV. sz\u00e1zadban ker\u00fcleteket alkotott. A magyar kir\u00e1lyoknak az a t\u00f6rekv\u00e9se, hogy a j\u00f6vev\u00e9ny n\u00e9peket a nagybirtokt\u00f3l lehet\u0151s\u00e9g szerint elvonja \u00e9s k\u00f6zvetlen kir\u00e1lyi fel\u00fcgyelet alatt tartsa, ir\u00e1nyukban is megnyilv\u00e1nult. III. Andr\u00e1s kir\u00e1ly 1293-ban orsz\u00e1g\u00e1nak \u00f6sszes ol\u00e1hjait egyetlen kir\u00e1lyi birtokra k\u00edv\u00e1nta \u00e1ttelep\u00edteni s a maga sz\u00e1m\u00e1ra visszak\u00f6vetelte a nemesek \u00e9s nagybirtokosok f\u00f6ldj\u00e9n addig megtelepedett ol\u00e1hokat. A hat\u00e1r v\u00e1rak k\u00f6r\u00fcl megindul\u00f3 szervezked\u00e9s is azt mutatja, hogy a Havaselv\u00e9r\u0151l bek\u00f6lt\u00f6z\u0151 ol\u00e1hs\u00e1gra els\u0151sorban a kir\u00e1lyi hatalom tartott ig\u00e9nyt s \u0151ket hat\u00e1rv\u00e9d\u0151 szolg\u00e1latra iparkodott felhaszn\u00e1lni. A XIV. sz\u00e1zadban l\u00e9tes\u00fclt ker\u00fcletek \u00e9l\u00e9n a kir\u00e1lyi v\u00e1rnagyok \u00e1llanak, akik mellett az ol\u00e1hok k\u00f6r\u00e9b\u0151l kiker\u00fcl\u0151 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 nevekkel illetett b\u00edr\u00e1k m\u0171k\u00f6dtek. Hunyadi J\u00e1nos korm\u00e1nyz\u00f3 1451-ben k\u00eds\u00e9rletet tett arra, hogy a h\u00e9t ol\u00e1h ker\u00fcletet egyes\u00edtse \u00e9s azoknak egys\u00e9ges szervezetet adjon. Sz\u00e1sz \u00e9s sz\u00e9kely mint\u00e1ra a ker\u00fcleteket mostm\u00e1r sz\u00e9keknek nevezik, mindegyiknek van b\u00edr\u00f3s\u00e1ga, melynek felebbez\u00e9si f\u00f3ruma a kar\u00e1nsebesi sedes iudiciaria principalis. V. L\u00e1szl\u00f3 kir\u00e1ly 1457-ben k\u00fcl\u00f6n isp\u00e1nt \u00e1ll\u00edt a ker\u00fcletek \u00e9l\u00e9re, vagyis a v\u00e1rnagyoknak az egyes ker\u00fcletek felett gyakorolt hatalma megsz\u0171nik. A kir\u00e1ly \u00fcnnep\u00e9lyesen meg\u00edg\u00e9ri, hogy az \u00edgy \u00f6sszekapcsolt ker\u00fcleteket egym\u00e1st\u00f3l t\u00f6bb\u00e9 el nem v\u00e1lasztja, \u0151ket el nem adom\u00e1nyozza \u00e9s ter\u00fclet\u00fck\u00f6n idegeneknek nem ad birtokot. Az ol\u00e1hs\u00e1g teh\u00e1t l\u00e9nyeg\u00e9ben oly jogokhoz jut a XV. sz\u00e1zad derek\u00e1n, mint a sz\u00e1szs\u00e1g az Andreanum kor\u00e1ban, ami egymag\u00e1ban is mutatja a sz\u00ednvonal l\u00e9nyegbev\u00e1g\u00f3 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g\u00e9t. Van azonban egy jelent\u00e9keny elt\u00e9r\u00e9s, mely magyar\u00e1zat\u00e1t adja annak, hogy mi\u00e9rt nem alakulhatott ki az ol\u00e1hs\u00e1g k\u00f6r\u00e9ben a sz\u00e1szok\u00e9hoz, vagy a sz\u00e9kelyek\u00e9hez hasonl\u00f3 \u00f6nkorm\u00e1nyzat. Az eml\u00edtett kiv\u00e1lts\u00e1glevelekben ugyanis az ol\u00e1h ker\u00fcletek nemes ken\u00e9zeinek v\u00e1lasztott szolgab\u00edr\u00e1ir\u00f3l van sz\u00f3, ami vil\u00e1gosan bizony\u00edtja, hogy az ol\u00e1h ker\u00fcleti szervezked\u00e9s mint\u00e1ja a magyar v\u00e1rmegye volt s hogy abban a f\u0151szerepet a nemesi jog\u00e1ll\u00e1st \u00e9lvez\u0151 ol\u00e1h vezet\u0151r\u00e9teg, a ken\u00e9zs\u00e9g j\u00e1tszotta. A ken\u00e9zi int\u00e9zm\u00e9ny ugyanis az egyetlen, amelyet az ol\u00e1hs\u00e1g balk\u00e1ni haz\u00e1j\u00e1b\u00f3l \u00faj k\u00f6rnyezet\u00e9be mag\u00e1val hozott. A ken\u00e9z n\u00e9v, mely szl\u00e1v eredet\u0171, vil\u00e1gosan bizony\u00edtja az ol\u00e1h vezet\u0151r\u00e9teg idegen eredet\u00e9t. Val\u00f3ban a ken\u00e9zek nemol\u00e1h eredet\u0171ek, hanem a balk\u00e1n valamelyik \u00bbHerrenvolk\u00ab-j\u00e1nak k\u00f6r\u00e9b\u0151l ker\u00fcltek a p\u00e1sztori k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek \u00e9l\u00e9re; rendszerint beseny\u0151, kun vagy bolg\u00e1r sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00faak. Ezek a ken\u00e9zek vezetik az ol\u00e1hok p\u00e1sztor rajait, \u00bbfalca\u00ab-it, \u0151k a telep\u00edt\u00e9si v\u00e1llalkoz\u00f3k, akik Magyarorsz\u00e1gon m\u00e1r t\u00e9nyleges urai n\u00e9p\u00fcknek. Ellen\u00e1llhatatlan vonz\u00e1st gyakorol r\u00e1juk a magyar nemesi \u00e9letforma szabads\u00e1ga \u00e9s nagyvonal\u00fas\u00e1ga, melynek hat\u00e1sa al\u00f3l m\u00e9g a sz\u00e1sz gr\u00e4vek sem tudt\u00e1k magukat kivonni s nincs h\u0151bb v\u00e1gyuk, mint a nemesek sor\u00e1ba emelkedni s ol\u00e1h k\u00f6zn\u00e9p\u00fck, mint jobb\u00e1gy felett birtokos \u00fark\u00e9nt parancsolni. Ha az ol\u00e1h ker\u00fcletek egyes\u00edt\u00e9s\u00fcket szorgalmazt\u00e1k is, ez csak a ken\u00e9zs\u00e9g mozgalma volt s n\u00e9pi \u00f6nkorm\u00e1nyzatot soha sem eredm\u00e9nyezhetett. Az ilyen \u00f6nkorm\u00e1nyzat els\u0151 el\u0151felt\u00e9tele ugyanis a homog\u00e9n \u00e9s szabad t\u00e1rsadalom volt, ami az ol\u00e1hs\u00e1gn\u00e1l \u00e9ppen\u00fagy, mint a felvid\u00e9ki szlov\u00e1ks\u00e1g \u00e9s rut\u00e9ns\u00e1g eset\u00e9ben teljess\u00e9ggel hi\u00e1nyzott. Ez\u00e9rt alakultak ki a t\u00f3t, rut\u00e9n \u00e9s ol\u00e1hlakta ter\u00fcleteken magyaros szervezet\u0171 v\u00e1rmegy\u00e9k, nempedig n\u00e9pi \u00f6nkorm\u00e1nyzatok.<\/em><\/p>\n\n\n\n

N\u00e9met t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00f3, Herbert Sch\u00f6nebaum \u00e1llap\u00edtotta meg, hogy az ol\u00e1hs\u00e1gnak az \u00e1ltal\u00e1nos rendi-n\u00e9pi fejl\u0151d\u00e9s vonal\u00e1r\u00f3l val\u00f3 lemarad\u00e1sa nem a regnum Hungaricum akarat\u00e1b\u00f3l t\u00f6rt\u00e9nt. (\u2026) Az ol\u00e1hs\u00e1g t\u00e1rsadalmi berendezked\u00e9s\u00e9nek \u00e9s kultur\u00e1lis sz\u00ednvonal\u00e1nak ez az elmaradotts\u00e1ga nem szolg\u00e1l jogc\u00edm\u00fcl ahhoz, hogy \u00bbmagyar elnyom\u00e1sr\u00f3l\u00ab besz\u00e9lhess\u00fcnk. Az ol\u00e1hs\u00e1g a rendd\u00e9v\u00e1l\u00e1s d\u00f6nt\u0151 pillanat\u00e1t elmulasztotta s csak a XVIII. sz\u00e1zadban jutott abba a helyzetbe, hogy mag\u00e1t egy\u00e1ltal\u00e1n n\u00e9pnek \u00e9rezhesse, s mint ilyen Erd\u00e9ly elismert \u00bbnemzetei\u00ab k\u00f6z\u00e9 val\u00f3 felv\u00e9tel\u00e9t k\u00e9rje.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Az ol\u00e1h fejl\u0151d\u00e9s teh\u00e1t nem v\u00e1ltoztat a r\u00e9gi magyar \u00e1llam nemzetis\u00e9gi politik\u00e1j\u00e1r\u00f3l a sz\u00e1sz, sz\u00e9kely, szepesi n\u00e9met \u00e9s kun p\u00e9ld\u00e1k alapj\u00e1n kialakul\u00f3 k\u00e9pen. A k\u00f6z\u00e9pkori magyars\u00e1g, noha ar\u00e1nytalanul kedvez\u0151bb helyzetben volt a nemzetis\u00e9geivel szemben, mint a XIX. sz\u00e1zadi, orsz\u00e1gr\u00e9szekben \u00e9s n\u00e9pekben tudott gondolkodni. Nem er\u0151szakolta sem a maga nyelv\u00e9t, sem \u00e9letform\u00e1j\u00e1t a t\u00f6bbi n\u00e9pre, hanem a hajlamoknak \u00e9s adotts\u00e1goknak szabad \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u00e9st engedett. Teljesen elhib\u00e1zott volna azonban mindebb\u0151l arra k\u00f6vetkeztetni, mintha ez a magyar kir\u00e1lys\u00e1g valamif\u00e9le soknyelv\u0171 \u00e9s sokszok\u00e1s\u00fa laza konf\u00f6der\u00e1ci\u00f3 \u2013 nemzetis\u00e9gi \u00e1llam \u2013 lett volna, melyet csup\u00e1n a kir\u00e1ly szem\u00e9lye fogott \u00f6ssze valamin\u0151 egys\u00e9gbe. Itt mindenek el\u0151tt arra az alapvet\u0151 t\u00e9nyre kell r\u00e1mutatnunk, hogy a magyar sz\u00f3nak fokozott m\u00e9rt\u00e9kben megvolt az a n\u00e9pi \u00e9rtelme, mint amin\u0151t a sz\u00e1sz, sz\u00e9kely, ol\u00e1h stb. nevek kifejeztek. A XV. \u00e9s XVI. sz\u00e1zadi magyar t\u00f6rv\u00e9nyek a hivatalvisel\u00e9st ahhoz k\u00f6t\u00f6tt\u00e9k, hogy annak bet\u00f6lt\u0151je vagy magyar, vagy r\u00e9gt\u0151lfogva a magyar szent korona alattval\u00f3ja legyen. Azaz vil\u00e1gosan megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztett\u00e9k a magyars\u00e1got a vele egy\u00fctt\u00e9l\u0151 s az \u00e1llamot egy\u00e9bk\u00e9nt h\u0171s\u00e9ggel szolg\u00e1l\u00f3 nemzetis\u00e9gekt\u0151l. Ahhoz, hogy a magyars\u00e1g a m\u00e1snyelv\u0171eket \u00e9s m\u00e1sfaj\u00faakat n\u00e9pnek tekinthesse, annak term\u00e9szetes el\u0151felt\u00e9tele az volt, hogy a maga n\u00e9pmivolt\u00e1val, erej\u00e9vel, \u00e1llamalkot\u00f3 k\u00e9pess\u00e9g\u00e9vel \u00e9s vezet\u0151szerep\u00e9vel tiszt\u00e1ban legyen. A magyars\u00e1gnak \u00f6nmaga szerep\u00e9r\u0151l m\u00e1r igen kor\u00e1n hat\u00e1rozott k\u00e9pzetei voltak. Nagy Lajos az orsz\u00e1got Hungaricae nationis regnumnak, a magyar nemzet orsz\u00e1g\u00e1nak nevezi, M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly pedig a nemess\u00e9ghez int\u00e9zett harcrah\u00edv\u00f3 ki\u00e1ltv\u00e1ny\u00e1ban a magyar nemzetet a magyar nyelvvel azonos\u00edtja. Laskai Ozsv\u00e1t, a XV. \u00e9s XVI. sz\u00e1zad fordul\u00f3j\u00e1n \u00e9l\u0151 pesti ferences h\u00e1zf\u0151n\u00f6k szerint ugyan \u00bbsokf\u00e9le n\u00e9pet t\u00e1pl\u00e1l az orsz\u00e1g\u00ab, de benne \u00bbaz \u00f6sszes t\u00f6bbi felett uralkod\u00f3 (dominatrix caeterarum omnium) a szittya hunoknak, k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gesen magyarnak mondott, hit\u00e9ben ragyog\u00f3, amellett nagylelk\u0171, er\u0151teljes \u00e9s indulatos s \u00edgy mindenekel\u0151tt a fegyver b\u00e1tor forgat\u00e1s\u00e1ra termett nemzete, mely sz\u00e1m\u00e1n\u00e1l, \u00e9rdemein\u00e9l \u00e9s m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g\u00e1n\u00e1l fogva t\u00falsz\u00e1rnyalja az orsz\u00e1gban \u00e9l\u0151 n\u00e9pek sokf\u00e9les\u00e9g\u00e9t\u00ab.<\/em><\/p>\n\n\n\n

A sz\u00e1mbeli f\u00f6l\u00e9nynek, az \u00e9rdemen \u00e9s m\u00e9lt\u00f3s\u00e1gon alapul\u00f3 vezet\u0151i elhivatotts\u00e1g\u00e1nak ez a tudatoss\u00e1ga magyar\u00e1zza a magyars\u00e1g vezet\u0151r\u00e9teg\u00e9nek, a nemess\u00e9gnek az orsz\u00e1g ter\u00fcleti egys\u00e9g\u00e9hez val\u00f3 szil\u00e1rd ragaszkod\u00e1s\u00e1t is. A XIII. sz\u00e1zad v\u00e9ge \u00f3ta t\u00f6rv\u00e9nyben k\u00f6telezi a nemzet kir\u00e1ly\u00e1t az orsz\u00e1g r\u00e9szeinek megtart\u00e1s\u00e1ra \u00e9s az elidegen\u00edtettek visszaszerz\u00e9s\u00e9re, hogy \u00bbMagyarorsz\u00e1g, mint jogegys\u00e9g \u00f6rvendezhess\u00e9k tagjai \u00e9ps\u00e9g\u00e9nek\u00ab (ut regnum Hungariae, quasi ius totum partium suarum integritate possit gaudere). A magyar uralkod\u00f3k ez\u00e9rt m\u00e1r a k\u00f6z\u00e9pkorban esk\u00fct tesznek a Szent Korona orsz\u00e1gainak v\u00e9delm\u00e9re s a XV. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9t\u0151l kezdve az eg\u00e9sz nemess\u00e9get \u00e1thatja az a meggy\u0151z\u0151d\u00e9s, hogy erre els\u0151sorban a nemzetnek saj\u00e1t v\u00e9r\u00e9b\u0151l \u00e9s nyelv\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 fejedelmei alkalmasak.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Egy ilyen \u00e1llamban a n\u00e9pi-nemzetis\u00e9gi jogok sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 respekt\u00e1l\u00e1sa \u00e9s a messzemen\u0151, l\u00e1tsz\u00f3lag minden pozit\u00edv hatalmi kezess\u00e9get n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u0151 \u00f6nkorm\u00e1nyzati rendszer biztos\u00edt\u00e1sa ellen\u00e9re sem \u00fcthette fel a fej\u00e9t a szeparatizmus. Egyr\u00e9szt az\u00e9rt, mert nem volt re\u00e1 ok, m\u00e1sr\u00e9szt pedig az\u00e9rt, mert a kir\u00e1ly \u00e9s a rendek hatalma b\u0151s\u00e9gesen elegend\u0151 volt minden ilyen t\u00f6rekv\u00e9snek cs\u00edr\u00e1j\u00e1ban val\u00f3 elfojt\u00e1s\u00e1hoz. Ugyanaz a II. Andr\u00e1s kir\u00e1ly, aki a sz\u00e1szok szabads\u00e1gainak alapj\u00e1t \u00e9vsz\u00e1zadokra megvetette s aki t\u00e1volr\u00f3l sem tartozott a legenergikusabb \u00c1rp\u00e1dok k\u00f6z\u00e9, k\u00edm\u00e9letlen er\u00e9llyel s\u00fajtott le a Barcas\u00e1got birtokl\u00f3 \u00e9s fels\u00e9gjogait megs\u00e9rt\u0151 n\u00e9met lovagrendre. Nem v\u00e9letlen az sem, hogy az a K\u00e1roly R\u00f3bert \u00e9s Hunyadi M\u00e1ty\u00e1s, akik a sz\u00e1sz \u00f6nkorm\u00e1nyzatnak \u00faj ir\u00e1nyt szabtak, egy-egy sz\u00e1sz felkel\u00e9st vertek le \u00e9s toroltak meg s\u00falyos b\u00fcntet\u00e9sekkel.<\/em><\/p>\n\n\n\n

A t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00f3, mid\u0151n a k\u00f6z\u00e9pkori Magyarorsz\u00e1g nemzetis\u00e9gi \u00e1llapot\u00e1nak k\u00e9p\u00e9t felv\u00e1zolja, tiszt\u00e1ban van azzal, hogy ebben az esetben is egyedi \u00e9s egyszeri, teh\u00e1t visszahozhatatlan jelens\u00e9gekr\u0151l \u00e9s helyzetekr\u0151l van sz\u00f3. A magyars\u00e1g \u00e9s nemzetis\u00e9gei \u00e9let\u00e9ben \u00e9ppoly kev\u00e9ss\u00e9 t\u00e9rhet vissza a nyugalomnak \u00e9s egyens\u00falynak k\u00f6z\u00e9pkori \u00e1llapota, mint ahogy Eur\u00f3pa nemzetei sem terelhet\u0151k t\u00f6bb\u00e9 az anacion\u00e1lis kereszt\u00e9ny respublika r\u00e9v\u00e9be. A dolgok visszahozhatatlans\u00e1g\u00e1nak tudat\u00e1ban sem \u00e1rt azonban arra eml\u00e9kezn\u00fcnk, hogy a magyars\u00e1g egy t\u00f6rt\u00e9neti helyzetben m\u00e1r megtal\u00e1lta a nemzetis\u00e9gekkel val\u00f3 egy\u00fctt\u00e9l\u00e9s ark\u00e1num\u00e1t.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

Mit tehet ehhez hozz\u00e1 a sz\u00f6vegmagyar\u00e1z\u00f3 sz\u00e1nd\u00e9k? Tal\u00e1n ism\u00e9t csak azt, hogy \u00edme: a Szent Korona orsz\u00e1ga, mely nem volt a n\u00e9pek b\u00f6rt\u00f6ne, amint azt mai ellens\u00e9geink \u00e9s ellenl\u00e1basaink \u00e1ll\u00edtani pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k, hanem ellenkez\u0151leg, \u00e9ppen a n\u00e9pek b\u00f6lcs\u0151je. De az \u201eanacion\u00e1lis\u201d<\/em> Eur\u00f3pa k\u00e9ptelens\u00e9g\u00e9nek \u00fczenete is igen aktu\u00e1lis.<\/p>\n\n\n\n

A tov\u00e1bbiakban vizsg\u00e1ljuk meg ennek a k\u00f6z\u00e9pkornak az Erd\u00e9lyre \u00e9s nemzetis\u00e9geire nagy hat\u00e1ssal b\u00edr\u00f3 egyes esem\u00e9nyeit. Legel\u0151sz\u00f6r a tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s \u00e9s annak a k\u00e9s\u0151bbi korok t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9t meghat\u00e1roz\u00f3 k\u00f6vetkezm\u00e9nyei ker\u00fclnek figyelm\u00fcnk k\u00f6zpontj\u00e1ba.<\/p>\n\n\n\n

Ez\u00e9rt ism\u00e9t Czir\u00e1ki Zsuzs\u00e1hoz t\u00e9r\u00fcnk vissza id\u00e9zeteinkkel. Szerz\u0151nk meg\u00e1llap\u00edtja, hogy a letelep\u00fcl\u00e9s \u00e9vsz\u00e1zada alatt: \u201eErd\u00e9ly n\u00e9met telepesei a fennmaradt adatok tan\u00fas\u00e1ga szerint gyorsan gyarapod\u00e1snak indultak l\u00e9tsz\u00e1mban \u00e9s javakban is. A fejl\u0151d\u00e9s lend\u00fcletes \u00edve azonban dr\u00e1mai m\u00f3don t\u00f6rt meg 1241-ben, a tat\u00e1r h\u00f3d\u00edt\u00f3k bet\u00f6r\u00e9se idej\u00e9n.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

A tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s, b\u00e1r annak okait, az ellen\u00e1ll\u00e1s \u00f6sszeoml\u00e1s\u00e1nak magyar\u00e1zatait, a puszt\u00edt\u00e1s m\u00e9reteit stb. k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek egyre t\u00f6bbf\u00e9le magyar\u00e1zattal k\u00f6zel\u00edtik, a magyar t\u00f6rt\u00e9nelem s benne Erd\u00e9ly t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek hatalmas \u00e9s negat\u00edv el\u0151jel\u0171 fordulat\u00e1t jelentette.<\/p>\n\n\n\n

Czir\u00e1kit id\u00e9zve: \u201eA XIII. sz\u00e1zad elej\u00e9n m\u00e9g ereje telj\u00e9ben \u00e1ll\u00f3 Magyar Kir\u00e1lys\u00e1g test\u00e9n a h\u00f3d\u00edt\u00f3k s\u00falyos sebeket ejtettek: a n\u00e9pess\u00e9g er\u0151sen megfogyatkozott, a munkaer\u0151hi\u00e1ny \u00e9s a f\u00f6ldeken v\u00e9ghezvitt puszt\u00edt\u00e1s k\u00f6vetkezt\u00e9ben az orsz\u00e1g gazdas\u00e1gi ereje megroppant, a muhi katasztr\u00f3fa ut\u00e1n hadserege sz\u00e9thullott. Amikor 1242-ben a tat\u00e1rok v\u00e9g\u00fcl is kivonultak az orsz\u00e1gb\u00f3l \u2013 a nagyk\u00e1n, \u00d6rd\u00f6gej hal\u00e1lh\u00edr\u00e9re Batu visszat\u00e9rt \u00c1zsi\u00e1ba, hogy harcba sz\u00e1lljon a f\u0151hatalom\u00e9rt \u2013, egy teljesen elpuszt\u00edtott vid\u00e9ket hagytak maguk ut\u00e1n. A Dun\u00e1nt\u00fal \u00e9s \u00c9szak-Magyarorsz\u00e1g n\u00e9h\u00e1ny sz\u00edv\u00f3s, k\u0151falakkal er\u0151d\u00edtett v\u00e1r\u00e1n k\u00edv\u00fcl szinte semmi sem menek\u00fclt meg a porty\u00e1z\u00f3 tat\u00e1rok kegyetlenked\u00e9seit\u0151l.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Nem volt ez m\u00e1sk\u00e9pp a kir\u00e1lys\u00e1g keleti fel\u00e9ben, Erd\u00e9lyben sem. Az erd\u0151n t\u00fali tartom\u00e1nyra 1241 kora tavasz\u00e1n k\u00e9t ir\u00e1nyb\u00f3l t\u00f6rt r\u00e1 az ellens\u00e9g: az egyik csapat Kadan vez\u00e9rrel az \u00e9len a Radnai-h\u00e1g\u00f3n kereszt\u00fcl \u00f6z\u00f6nl\u00f6tte el Radna \u00e9s Beszterce vid\u00e9k\u00e9t, m\u00edg a m\u00e1sik Bogut\u00e1j vezet\u00e9s\u00e9vel Ojtozn\u00e1l l\u00e9pett erd\u00e9lyi f\u00f6ldre. Kadan \u00e9s tat\u00e1rjai m\u00e9rhetetlen puszt\u00edt\u00e1st vittek v\u00e9ghez a gazdag b\u00e1nyav\u00e1rosokban, Radn\u00e1n \u00e9s Beszterc\u00e9n, lakosaikat lem\u00e9sz\u00e1rolt\u00e1k vagy rabs\u00e1gba vetett\u00e9k, a v\u00e1rost mag\u00e1t pedig m\u00f3dszeresen kifosztott\u00e1k. Miut\u00e1n felmorzsolt\u00e1k a Beszterce-vid\u00e9k ellen\u00e1ll\u00e1s\u00e1t, hasonl\u00f3an b\u00e1ntak el Kolozsv\u00e1rral is, majd elhagyva Erd\u00e9ly f\u00f6ldj\u00e9t csatlakoztak az Alf\u00f6ldet h\u00f3doltat\u00f3 f\u0151sereghez. A m\u00e1sik Erd\u00e9lybe t\u00f6r\u0151 tat\u00e1r sereg \u2013 miut\u00e1n lesz\u00e1molt a vajda vezet\u00e9s\u00e9vel ellen\u00fck k\u00fcld\u00f6tt haddal \u2013 v\u00e9gigd\u00falta a Barcas\u00e1got, majd az Olt ment\u00e9n el\u00e9rte Szebent, tov\u00e1bb pedig Gyulafeh\u00e9rv\u00e1rt, k\u00edm\u00e9letlen\u00fcl fosztogatva-irtva a lakoss\u00e1got. Egy harmadik tat\u00e1r sereg a K\u00e1rp\u00e1tokon k\u00edv\u00fcl es\u0151, magyar \u00e9s n\u00e9met telepesek \u00e1ltal is lakott Kunorsz\u00e1got pr\u00e9d\u00e1lta fel, ahol egyszer s mindenkorra v\u00e9get vetett a magyar uralkod\u00f3 betelep\u00edt\u00e9sekre, kereszt\u00e9ny t\u00e9r\u00edt\u00e9sre \u00e9s katonai sz\u00f6vets\u00e9gre alapozott uralm\u00e1nak.\u201d <\/em>Czir\u00e1ki egyik forr\u00e1sa az echtarnachi kolostorb\u00f3l sz\u00e1rmazik, s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen pontos adatai vannak az erd\u00e9lyi borzalmakr\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n

Ugyanakkor, mint ismerj\u00fck, \u201eSiralmas \u00e9nek\u201d<\/em> c\u00edm\u0171 \u00edr\u00e1s\u00e1ban Rogerius v\u00e1radi kanonok arr\u00f3l \u00edr, hogy Moldova ter\u00fclet\u00e9n a tat\u00e1r rabs\u00e1gb\u00f3l megsz\u00f6kv\u00e9n, \u00fatban hazafel\u00e9, \u00e9l\u0151 emberrel nem tal\u00e1lkozott eg\u00e9szen a Mez\u0151s\u00e9g k\u00f6zep\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3 Fr\u00e1ta k\u00f6zs\u00e9gig. Csak egy-egy torony jelezte a r\u00e9gi telep\u00fcl\u00e9seket, Torda, Gyulafeh\u00e9rv\u00e1r romhalmazok voltak. A tat\u00e1rd\u00fal\u00e1s teh\u00e1t ezen orsz\u00e1gr\u00e9sz tov\u00e1bbi t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek is meghat\u00e1roz\u00f3ja lett.<\/p>\n\n\n\n

Czir\u00e1ki a tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1st k\u00f6vet\u0151 \u00fajj\u00e1szervez\u00e9sr\u0151l \u00edgy \u00edr: \u201eA nyugati harcmodorban j\u00e1rtas, sz\u00e1mban a tat\u00e1rokt\u00f3l minden bizonnyal j\u00f3csk\u00e1n elmarad\u00f3 sz\u00e1szok sem voltak k\u00e9pesek megv\u00e9delmezni a gondjaikra b\u00edzott vid\u00e9ket. Ezt a k\u00f6vetkeztet\u00e9st vonhatta le IV. B\u00e9la is, hiszen a tat\u00e1rd\u00fal\u00e1st k\u00f6vet\u0151en az eml\u00edtett pontokon kezdte meg Magyarorsz\u00e1g, azon bel\u00fcl Erd\u00e9ly \u00fajj\u00e1szervez\u00e9s\u00e9t. Az orsz\u00e1gl\u00e1sa els\u0151 \u00e9veiben folytatott politik\u00e1j\u00e1val szemben a kir\u00e1lyi birtokok gyarap\u00edt\u00e1sa megsz\u0171nt, ehelyett hatalmas ter\u00fcletek v\u00e1ndoroltak \u00e1t a form\u00e1l\u00f3d\u00f3 feud\u00e1lis arisztokr\u00e1cia tulajdon\u00e1ba. A kir\u00e1ly az adom\u00e1nyok\u00e9rt cser\u00e9be kik\u00f6t\u00f6tte, minden birtokos k\u00f6teles k\u0151falakkal meger\u0151s\u00edtett v\u00e1rat emelni f\u00f6ldj\u00e9n, amelyek egy k\u00f6vetkez\u0151 tat\u00e1r t\u00e1mad\u00e1s eset\u00e9n a v\u00e9delem alapjait k\u00e9pezhett\u00e9k. Hasonl\u00f3 er\u0151d\u00edt\u00e9si munk\u00e1latokra buzd\u00edtotta az Erd\u00e9ly hat\u00e1rvid\u00e9k\u00e9n letelep\u00fclt sz\u00e1szokat is, bel\u00e1tva, hogy a kor\u00e1bbi gyep\u0171rendszer helyett ink\u00e1bb a fallal k\u00f6r\u00fclvett er\u0151ss\u00e9gek jelenthetnek hathat\u00f3s v\u00e9delmet. A tat\u00e1rok a n\u00e9metek lakta ter\u00fcleteken is jelent\u0151s puszt\u00edt\u00e1st vittek v\u00e9ghez, \u00edgy az elveszett n\u00e9pess\u00e9get ott is s\u00fcrg\u0151sen p\u00f3tolni kellett. Felt\u00e9telezhet\u0151en n\u00e9met f\u00f6ldr\u0151l \u00e9rkez\u0151kkel t\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k fel a m\u00e1r l\u00e9tez\u0151 sz\u00e1sz telep\u00fcl\u00e9seket, a bels\u0151-erd\u00e9lyi magyar k\u00f6zigazgat\u00e1si k\u00f6zpontokat \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul Tord\u00e1t \u00e9s Kolozsv\u00e1rt \u2013 \u00e1m \u00fajakat is hoztak l\u00e9tre, els\u0151sorban a K\u00fck\u00fcll\u0151 ment\u00e9n \u00e9s az \u00e9szakkeleti b\u00e1nyavid\u00e9ken. A kir\u00e1lyi birtokok eladom\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1val p\u00e1rhuzamosan elterjedt a telep\u00fcl\u00e9sek \u00faj v\u00e1ltozata is: a javadalmazottak gy\u00e9ren lakott birtokaikra maguk \u00fcltettek n\u00e9met munkaer\u0151t. Az ilyen m\u00f3don l\u00e9trej\u00f6v\u0151 telep\u00fcl\u00e9sek saj\u00e1tos utat j\u00e1rtak be: Miut\u00e1n nem a kir\u00e1ly telep\u00edtette le \u0151ket, nem r\u00e9szes\u00fclhettek a kir\u00e1lyi telepesek sz\u00e1m\u00e1ra biztos\u00edtott el\u0151jogokb\u00f3l sem. (\u2026) sokkal ink\u00e1bb hasonl\u00edtottak a magyar vagy rom\u00e1n lakos\u00fa f\u00f6ldes\u00fari falvakhoz (\u2026).<\/em><\/p>\n\n\n\n

A sz\u00e9p sz\u00e1mmal javadalmazott egyh\u00e1zi \u00e9s vil\u00e1gi nagyurak \u2013 \u00faj nev\u00fck\u00f6n b\u00e1r\u00f3k \u2013 a XIII\u2013 XIV. sz\u00e1zad fordul\u00f3j\u00e1n korl\u00e1tlan hatalmat \u00e9p\u00edtettek ki a r\u00e9gi kir\u00e1lyi v\u00e1rmegy\u00e9kt\u0151l \u00f6r\u00f6k\u00f6lt szolg\u00e1lattev\u0151k f\u00f6l\u00f6tt, akik a Magyarorsz\u00e1gon is teret h\u00f3d\u00edt\u00f3 feud\u00e1lis t\u00e1rsadalom szab\u00e1lyainak megfelel\u0151en betagol\u00f3dtak a vazallus nemess\u00e9g vagy a jobb\u00e1gys\u00e1g r\u00e9tegeibe. (\u2026) Sz\u00e1szf\u00f6ld lak\u00f3i az uralkod\u00f3t\u00f3l nyert el\u0151jogaik \u00e9s az azokhoz val\u00f3 makacs ragaszkod\u00e1suk r\u00e9v\u00e9n f\u00f6l\u00f6tt\u00e9bb kellemetlen sz\u00e1lk\u00e1t jelentettek a befoly\u00e1sukat \u00e9s j\u00f6vedelmeiket mind ink\u00e1bb n\u00f6velni akar\u00f3 hatalmasok szem\u00e9ben. Az \u00c1rp\u00e1dok kor\u00e1ban a XIII. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ig, am\u00edg a magyar kir\u00e1lyok hatalma jelent\u0151sen sz\u0171k\u00fclni nem kezdett, az uralkod\u00f3ra bizton sz\u00e1m\u00edthattak az \u0151ket h\u00e1borgat\u00f3 f\u00f6ldesurak ellen. \u00c1m amikor a m\u00e9rleg nyelve a b\u00e1r\u00f3k oldal\u00e1ra billent, Sz\u00e1szf\u00f6ld lak\u00f3i k\u00e9nytelenek voltak maguk megv\u00e9delmezni r\u00e9gi szabads\u00e1gaikat. IV. (Kun) L\u00e1szl\u00f3 (1272\u201390) \u00e9s III. Andr\u00e1s (1290\u20131301) uralkod\u00e1sa idej\u00e9n \u00e1lland\u00f3sultak az \u00f6sszecsap\u00e1sok Erd\u00e9ly val\u00f3s urai \u00e9s a kiv\u00e1lts\u00e1gaikat v\u00e9d\u0151 sz\u00e1szok k\u00f6z\u00f6tt. A leghosszabb visz\u00e1lykod\u00e1s tal\u00e1n az erd\u00e9lyi p\u00fcsp\u00f6kkel alakult ki: az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 nagyszebeni pr\u00e9posts\u00e1g beolvaszt\u00e1sa gyakorlatilag m\u00e1r megalakul\u00e1sa \u00f3ta az er\u00e9lyi p\u00fcsp\u00f6k c\u00e9ljai k\u00f6z\u00e9 sz\u00e1m\u00edtott, a k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 sz\u00e1sz egyh\u00e1z ellen ir\u00e1nyul\u00f3 t\u00e1mad\u00e1sokat azonban m\u00e9g azzal is tet\u00e9zt\u00e9k, hogy a p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g ad\u00f3t vetett ki a sz\u00e1szok fellend\u00fcl\u0151, egy\u00e9bk\u00e9nt kir\u00e1lyi t\u00f6rv\u00e9ny \u00e1ltal v\u00e9dett kereskedelm\u00e9re. Az esem\u00e9nyek 1277-ben gyorsultak fel, amikor a p\u00fcsp\u00f6k emberei feld\u00falt\u00e1k az egyik befoly\u00e1sos szebeni ger\u00e9bcsal\u00e1d birtok\u00e1t s mag\u00e1t a csal\u00e1df\u0151t Salzuburgi (Vizakna) Alardot is meggyilkolt\u00e1k. Alard fia, Gaan \u00e9s emberei v\u00e1laszul fegyverrel t\u00f6rtek a p\u00fcsp\u00f6ki sz\u00e9khelyre, Gyulafeh\u00e9rv\u00e1rra, ahol sz\u00e1mtalan polg\u00e1rt meg\u00f6ltek, a v\u00e1rost pedig kirabolt\u00e1k \u00e9s felgy\u00fajtott\u00e1k. A l\u00e1ngok martal\u00e9ka lett t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri hiteles hely \u00e9rt\u00e9kes iratt\u00e1ra is. Az akci\u00f3ban r\u00e9sztvev\u0151 sz\u00e1szokat v\u00e9g\u00fcl egyh\u00e1zi \u00e1tokkal s\u00fajtott\u00e1k, \u00e1m a tov\u00e1bbi ellens\u00e9gesked\u00e9snek \u00edgy sem siker\u00fclt elej\u00e9t venni.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Nagyr\u00e9szt a k\u00f6zponti hatalom gyeng\u00fcl\u00e9s\u00e9nek tudhat\u00f3 be az is, hogy az 1285-ben \u00fajra Erd\u00e9lyre t\u00f6r\u0151 tat\u00e1rok puszt\u00edt\u00e1sait megint csak nem siker\u00fclt megakad\u00e1lyozni. Csup\u00e1n a kivonul\u00f3, rablott kincsekt\u0151l neh\u00e9z hadra siker\u00fclt csap\u00e1st m\u00e9rnie egy sz\u00e9kelyekb\u0151l \u00e1ll\u00f3 seregnek.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

Az \u00c1rp\u00e1dok kihal\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151 tr\u00f3nharcban a sz\u00e1szok Ott\u00f3 bajor herceggel sz\u00f6vetkeznek, s neki alakulnak ki szoros kapcsolatai vel\u00fck. De K\u00e1n L\u00e1szl\u00f3 vajda 1308 ut\u00e1n K\u00e1roly R\u00f3bert p\u00e1rtj\u00e1ra \u00e1ll. A sz\u00e1szs\u00e1gnak a vajd\u00e1val kapcsolatos gondjai fokoz\u00f3dnak. \u00cdgy az az erd\u00e9lyi p\u00fcsp\u00f6kkel egyet\u00e9rt\u00e9sben megsarcolja a sz\u00e1szf\u00f6ld hat\u00e1r\u00e1n m\u00e9g egyh\u00e1zmegyei ter\u00fcleten lev\u0151 sz\u00e1sz falvakat. A sz\u00e1sz hadsereg ekkor m\u00e1sodszor is lerohanja Gyulafeh\u00e9rv\u00e1rt \u00e9s a beh\u00e1zasod\u00e1s r\u00e9v\u00e9n l\u00e9trej\u00f6tt magyar nemesi birtokokat. Err\u0151l is Czir\u00e1ki \u00edr, majd folytatja: \u201eA politikai helyzetet \u00fajra\u00e9rt\u00e9kel\u0151 sz\u00e1szok v\u00e9g\u00fcl 1309-ben \u00e1lltak K\u00e1roly R\u00f3bert (1308\/10\u20131342 oldal\u00e1ra, aki 1317-ben az Andreanumban r\u00f6gz\u00edtett kiv\u00e1lts\u00e1gaikat \u00fajb\u00f3l meger\u0151s\u00edtette. A kir\u00e1ly \u00e9s a sz\u00e1sz k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g egyet\u00e9rt\u00e9se azonban r\u00f6vid \u00e9let\u0171nek bizonyult miut\u00e1n K\u00e1roly R\u00f3bert az Andreanum rendeleteit semmibe v\u00e9ve \u00faj vajd\u00e1t, az er\u0151s k\u00e9zzel korm\u00e1nyz\u00f3 Sz\u00e9cs\u00e9nyi Tam\u00e1st tette meg szebeni isp\u00e1nnak, Sz\u00e1szf\u00f6ldet pedig megfosztotta az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 b\u00edr\u00e1skod\u00e1s jog\u00e1t\u00f3l. 1324-ben a szebeni, barcas\u00e1gi \u00e9s besztercei sz\u00e1szok egy\u00fcttes er\u0151vel fordultak szembe az uralkod\u00f3val. J\u00f3llehet a felkel\u00e9s vez\u00e9r\u00e9vel, Petersdorfi Henninggel hamar lesz\u00e1moltak, a Barcas\u00e1gban m\u00e9g hossz\u00fa ideig tartott\u00e1k magukat a felkel\u0151k. A sz\u00e1szokat csak 1335-ben siker\u00fclt megb\u00e9k\u00edteni. Az Anjou-h\u00e1zi uralkod\u00f3k, ett\u0151l kezdve ink\u00e1bb a b\u00e9k\u00e9s egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9st kerest\u00e9k a sz\u00e1sz kol\u00f3ni\u00e1kkal: \u00f6nkorm\u00e1nyzati jogaikat b\u0151v\u00edtett\u00e9k, el\u0151ny\u00f6s kereskedelmi privil\u00e9giumokkal l\u00e1tt\u00e1k el \u0151ket, el\u0151seg\u00edtett\u00e9k v\u00e1rosaik fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t, cser\u00e9be pedig h\u0171s\u00e9get \u00e9s t\u00e1mogat\u00e1st v\u00e1rtak t\u0151l\u00fck.<\/em><\/p>\n\n\n\n

K\u00e1roly R\u00f3bert, Nagy Lajos (1342\u20131382), valamint ut\u00f3daik I. M\u00e1ria (1382\u201395) \u00e9s Luxemburgi Zsigmond (1387\u20131347) mindv\u00e9gig k\u00fcl\u00f6n\u00f6s figyelmet szenteltek az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok \u00fcgy\u00e9nek. A korszakb\u00f3l fennmaradt sz\u00e1mos dokumentum azt bizony\u00edtja, hogy a kir\u00e1lyok b\u0151s\u00e9gesen adom\u00e1nyozott privil\u00e9giumaik r\u00e9v\u00e9n rendk\u00edv\u00fcli m\u00e9rt\u00e9kben el\u0151seg\u00edtett\u00e9k a sz\u00e1sz c\u00e9hipart, kereskedelme \u00e9s v\u00e1rosh\u00e1l\u00f3zta fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t, mindez pedig biztos alapot szolg\u00e1ltatott a k\u00e9s\u0151bb, Hunyadi M\u00e1ty\u00e1s alatt (1455\u201390) bek\u00f6vetkez\u0151 \u00f6nkorm\u00e1nyzati egys\u00e9ges\u00fcl\u00e9shez. Az izmosod\u00f3 sz\u00e1sz k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek nem maradtak h\u00e1l\u00e1tlanok: a f\u0151uri csoportok sz\u00e9th\u00faz\u00f3 hatalmi mesterked\u00e9sei ellen az uralkod\u00f3 bizton sz\u00e1m\u00edthatott a sz\u00e1szok anyagi \u00e9s katonai t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1ra. (\u2026)<\/em><\/p>\n\n\n\n

A form\u00e1l\u00f3d\u00f3 v\u00e1rosokban vir\u00e1gzott a k\u00f6z\u00e9pkori g\u00f3tikus m\u0171v\u00e9szet, err\u0151l tan\u00faskodnak ma is a XIV\u2013XV. sz\u00e1zadb\u00f3l fennmaradt \u00e9p\u00fcletek \u2013 k\u00f6z\u00fcl\u00fck tal\u00e1n a legh\u00edresebb az 1383-ban \u00e9p\u00edtett brass\u00f3i Fekete templom (\u2026).\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

Kulturt\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek nem egyszer ennek a templomnak a hely\u00e9hez igaz\u00edtott\u00e1k a val\u00f3di Eur\u00f3pa keleti hat\u00e1r\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

1330 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9rdekes momentuma t\u00f6rt\u00e9net\u00fcnknek, mert miut\u00e1n Basarab Havasalf\u00f6ld (egy\u00e9bk\u00e9nt kun eredet\u0171) vajd\u00e1ja t\u00f6bbsz\u00f6r is D\u00e9l-Erd\u00e9lyben rabol, K\u00e1roly R\u00f3bert \u2013 akinek balk\u00e1ni tervei is vannak \u2013 szerencs\u00e9tlen megtorol\u00f3 hadj\u00e1ratba bocs\u00e1tkozik, ahol a felperzselt f\u00f6ld taktik\u00e1ja \u00e9s egy az \u00e1rul\u00e1s k\u00e9s\u0151bbi p\u00e9ld\u00e1it id\u00e9z\u0151 f\u00e9lrevezet\u0151 csel nyom\u00e1n, serege egy hegyszorosba csalva \u00e9s nem ny\u00edlt hadakoz\u00e1sben, v\u00e9dtelen \u00e1llapotban a hegyr\u0151l lenyilazva \u00e9s leg\u00f6rgetett sziklat\u00f6mb\u00f6kt\u0151l \u00f6sszez\u00fazatva n\u00e9gy nap alatt j\u00f3form\u00e1n megsemmis\u00fcl. A kir\u00e1ly jelv\u00e9ny\u00e9t egy vit\u00e9z\u00e9vel elcser\u00e9lve menek\u00fcl meg. Az eset a rom\u00e1n t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00e1s egyik legf\u00e9nyesebb lapj\u00e1nak sz\u00e1m\u00edt. K\u00e1roly R\u00f3bert magyar kir\u00e1ly csak \u00e1lruh\u00e1ban menek\u00fclt meg, \u00edrj\u00e1k a rom\u00e1n tank\u00f6nyvek.<\/p>\n\n\n\n

A h\u00e1rom rendi nemzet k\u00e1polnai sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9r\u0151l \u00e9s a M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly alatt, 1486-ban l\u00e9trej\u00f6tt univerzitas saxorumr\u00f3l, <\/em>mely\u00fajabb lehet\u0151s\u00e9geket biztos\u00edtott a sz\u00e1sz nemzet sz\u00e1m\u00e1ra Guoth K\u00e1lm\u00e1n el\u0151bbi soraib\u00f3l m\u00e1r sokat megtudhattunk.<\/p>\n\n\n\n

M\u00e1ty\u00e1s ut\u00e1n a gyenge uralkod\u00f3k korszaka \u00e9s a t\u00f6r\u00f6k veszedelem hat\u00e1rozta meg az orsz\u00e1g s benne a sz\u00e1szs\u00e1g sors\u00e1t is. Ezeknek az id\u0151knek a tanulm\u00e1nyunkat \u00e9rint\u0151 t\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l Czir\u00e1kit id\u00e9zz\u00fck: \u201eOszm\u00e1n, az egyik kis-\u00e1zsiai t\u00f6r\u00f6k lovas nom\u00e1d t\u00f6rzs dinasztiaalap\u00edt\u00f3 vez\u00e9re, a r\u00e9gi szeldzsuk szult\u00e1ns\u00e1g romjain tette le a k\u00e9s\u0151bb r\u00f3la elnevezett birodalom alapjait. Ezut\u00e1n a fiatal \u00e1llam figyelemrem\u00e9lt\u00f3 sebess\u00e9ggel t\u00e1g\u00edtotta hat\u00e1rait, sorra h\u00f3doltatta a kis-\u00e1zsiai fejedelems\u00e9geket, m\u00edgnem 1354-ben, a t\u00f6rt\u00e9nelem szimb\u00f3lumrendszer\u00e9ben kimagasl\u00f3 jelent\u0151s\u00e9ggel felruh\u00e1zott Gallipoli \u00e1tkel\u00e9sn\u00e9l eur\u00f3pai f\u00f6ld\u00f6n is megvetette a l\u00e1b\u00e1t. Az oszm\u00e1n-t\u00f6r\u00f6k\u00f6k addig nem sok fejt\u00f6r\u00e9st okoztak Eur\u00f3pa uralkod\u00f3inak, a XIV. sz\u00e1zad derek\u00e1n azonban vil\u00e1goss\u00e1 v\u00e1lt, hogy a keresztes h\u00e1bor\u00fak lankad\u00f3 t\u00fcze lassan hazai terepen \u00e9led \u00fajj\u00e1. Az \u00f6reg kontinensen terjeszked\u0151 t\u00f6r\u00f6k\u00f6k els\u0151 c\u00e9lpontja a Balk\u00e1n volt, majd az itteni kereszt\u00e9ny uralkod\u00f3k felmorzsol\u00e1sa ut\u00e1n Magyarorsz\u00e1g ker\u00fclt sorra. (\u2026)<\/em><\/p>\n\n\n\n

D\u00e9l-Erd\u00e9ly lak\u00f3i (\u2026) egyre t\u00f6bbet szenvedtek az \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1gra t\u00f6rekv\u0151 havasalf\u00f6ldi vajd\u00e1k k\u00e9s\u0151bb a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k bet\u00f6r\u00e9seit\u0151l. A v\u00e9delem ki\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9ben komoly terhet magukra v\u00e1llal\u00f3 sz\u00e1sz v\u00e1rosokat a kir\u00e1lyok \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Nagy Lajos \u00e9s Luxemburgi Zsigmond \u2013 szem\u00e9lyesen is felkerest\u00e9k, ez\u00faton is helyt\u00e1ll\u00e1sra sarkallva Erd\u00e9ly valamennyi lak\u00f3j\u00e1t. A helyzet akkor fordult igaz\u00e1n komolyra, amikor a Balk\u00e1n utols\u00f3, m\u00e9g kereszt\u00e9ny \u00e9rdekszf\u00e9r\u00e1ba tartoz\u00f3 \u00e1llama, Havasalf\u00f6ld is k\u00e9nytelen volt elismerni a t\u00f6r\u00f6k fennhat\u00f3s\u00e1got. Eddigi ismereteink szerint \u00fagy t\u0171nik, a t\u00f6r\u00f6k hadak 1395\u201396-ban t\u00f6rtek be el\u0151sz\u00f6r Erd\u00e9lybe, m\u00e9gpedig a Barcas\u00e1gba.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

1389 meghat\u00e1roz\u00f3 \u00e9v. Zsigmond az eur\u00f3pai kereszt\u00e9ny hadakkal az ellens\u00e9g f\u00f6ldj\u00e9n, Rig\u00f3mez\u0151n\u00e9l, a mai Koszov\u00f3 ter\u00fclet\u00e9n, a Nik\u00e1poly mellett lezajl\u00f3 \u00fctk\u00f6zetben \u2013 a d\u00f6lyf\u00f6s francia lovagoknak is k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en \u2013 veres\u00e9get szenved. A lovagkor utols\u00f3 nagy csat\u00e1j\u00e1ban az \u00fctk\u00f6zetet eld\u00f6nt\u0151 szerepe volt a t\u00f6r\u00f6kkel sz\u00f6vets\u00e9gben harcol\u00f3 Lazarevics szerb kereszt\u00e9ny fejedelem 5000 p\u00e1nc\u00e9los\u00e1nak is. Ezzel a Balk\u00e1n sorsa megpecs\u00e9tel\u0151d\u00f6tt. M\u00e1ty\u00e1s idej\u00e9re m\u00e1r a d\u00e9l-magyarorsz\u00e1gi v\u00e9dvonal mellett a sz\u00e1szf\u00f6ld is \u00e1lland\u00f3 harck\u00e9sz\u00fclts\u00e9gre k\u00e9nyszer\u00fcl.<\/p>\n\n\n\n

Az elk\u00f6vetkez\u0151 id\u0151kben a gazdag zs\u00e1km\u00e1nyt is \u00edg\u00e9r\u0151 sz\u00e1szf\u00f6ld sokat szenvedett a t\u00f6r\u00f6kt\u0151l s nem egyszer az azzal \u00e9ppen sz\u00f6vets\u00e9gre l\u00e9p\u0151 ol\u00e1h vajd\u00e1kt\u00f3l. Czir\u00e1ki err\u0151l ezeket \u00edrja: \u201eA vesz\u00e9lyeztetett ter\u00fcleten a XIV. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n felgyorsult a v\u00e1rosok, falvak \u00e9s a t\u00e1mad\u00f3 hadak \u00fatj\u00e1ul szolg\u00e1l\u00f3 h\u00e1g\u00f3k meger\u0151s\u00edt\u00e9se \u2013 az ekkor \u00e9p\u00edtett falak pedig hossz\u00fa \u00e9vsz\u00e1zadokon \u00e1t a lakoss\u00e1g egyetlen mened\u00e9k\u00e9\u00fcl szolg\u00e1ltak az idegen \u00e9s a hazai ellens\u00e9ggel szemben egyar\u00e1nt. A falvakban a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g temploma t\u00f6lt\u00f6tte be a mened\u00e9khely szerep\u00e9t. Az a t\u00f6bb sz\u00e1z er\u0151dtemplom, melyek t\u00f6bbs\u00e9ge m\u00e9g ma is megcsod\u00e1lhat\u00f3 Sz\u00e1szf\u00f6ld falvaiban, d\u00f6nt\u0151en a XIV\u2013XVI. sz\u00e1zadban, a vid\u00e9ket d\u00fal\u00f3 t\u00f6r\u00f6k\u00f6k elleni mened\u00e9kk\u00e9nt \u00e9p\u00fclt. (\u2026)<\/em><\/p>\n\n\n\n

A sz\u00e1sz v\u00e1rosok saj\u00e1t er\u0151forr\u00e1saikb\u00f3l mer\u00edtve \u00e9s a mindenkori magyar kir\u00e1ly anyagi t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val a XIII\u2013XV. sz\u00e1zadban vastag, k\u0151b\u0151l \u00e9p\u00edtett falakkal, \u0151rtornyokkal, b\u00e1sty\u00e1kkal \u00e9s j\u00f3l v\u00e9dhet\u0151 kapukkal vett\u00e9k k\u00f6r\u00fcl magukat. Nagyszebenben m\u00e1r a XIII. sz\u00e1zadban, Brass\u00f3 \u00e9s a t\u00f6bbi sz\u00e1sz v\u00e1ros a XIV\u2013XV. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00edtett er\u0151s k\u0151falakat, melyeket folyamatosan b\u0151v\u00edtettek-er\u0151s\u00edtettek. A korai szebeni er\u0151d\u00edt\u00e9si munk\u00e1latok siker\u00e9re utal, hogy a XV. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n rendszeress\u00e9 v\u00e1l\u00f3 t\u00f6r\u00f6k t\u00e1mad\u00e1sokat egyed\u00fcl az \u00e9p\u00edt\u00e9ssel legink\u00e1bb \u00e9len halad\u00f3 Nagyszeben tudta kiv\u00e9deni. (\u2026)<\/em><\/p>\n\n\n\n

A sz\u00e1sz f\u00f6ld legnagyobb r\u00e9sze Erd\u00e9ly hat\u00e1rain fek\u00fcdt, \u00edgy a K\u00e1rp\u00e1tok hegyl\u00e1ncain \u00e1tvezet\u0151 h\u00e1g\u00f3k v\u00e9delme is nagyr\u00e9szt <\/em>\u00bb<\/em>sz\u00e1sz \u00fcgynek<\/em>\u00ab<\/em> sz\u00e1m\u00edtott. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a Havasalf\u00f6ldre \u00e9s a t\u00f6r\u00f6k ter\u00fcletre vezet\u0151 kapuk meger\u0151s\u00edt\u00e9se v\u00e1lt s\u00fcrg\u0151ss\u00e9, hiszen az Erd\u00e9lye t\u00f6r\u0151 seregek rendszerint ezt, a Barcas\u00e1got \u00e9s a Szeben vid\u00e9k\u00e9t k\u00f6zvetlen\u00fcl fenyeget\u0151 \u00fatvonalat v\u00e1lasztott\u00e1k. A Barcas\u00e1got ural\u00f3 Brass\u00f3 m\u00e1r Nagy Lajost\u00f3l enged\u00e9lyt kapott arra, hogy a hasonl\u00f3 nev\u0171 h\u00e1g\u00f3 ment\u00e9n fel\u00e9p\u00edtse T\u00f6rcs v\u00e1r\u00e1t. A szoros fel\u00fcgyelet\u00e9t ell\u00e1t\u00f3 ma is r\u00e9gi pomp\u00e1j\u00e1ban \u00e1ll\u00f3 er\u0151ss\u00e9g egy\u00e9bk\u00e9nt \u2013 a brass\u00f3iak \u00e9l\u00e9nk havasalf\u00f6ldi kereskedelm\u00e9vel \u00f6sszhangban \u2013 fontos \u00e1rumeg\u00e1ll\u00edt\u00f3 hely volt. T\u00f6rcsv\u00e1rhoz hasonl\u00f3an kett\u0151s, v\u00e9delmi \u00e9s kereskedelmi funkci\u00f3kkal b\u00edr\u00f3 v\u00e1r \u00e9p\u00fclt a szebeniek gondjaira b\u00edzott, szint\u00e9n d\u00e9lre ny\u00edl\u00f3 V\u00f6r\u00f6storony-szorosban is.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k 1420-ban a Vaskapun\u00e1l \u00e1tl\u00e9pve, H\u00e1tszeg \u00e9s Sz\u00e1szv\u00e1ros vid\u00e9k\u00e9t d\u00falt\u00e1k. 1421-ben a Barcas\u00e1g ker\u00fclt sorra a sz\u00e9kely\u2013sz\u00e1sz hadak veres\u00e9ge nyom\u00e1n.1426 v\u00e9g\u00e9n Zsigmond Brass\u00f3ba \u00e9rkezik, s h\u00f3napokon \u00e1t innen vezeti a birodalmat, m\u00edg a d\u00e9li v\u00e9delmi vonal szervez\u00e9se folyik. Czir\u00e1ki eml\u00edti azt is, hogy a kir\u00e1ly \u2013 v\u00e9delmi c\u00e9llal \u2013 ekkor pr\u00f3b\u00e1lkozott a N\u00e9met Lovagrend beh\u00edv\u00e1s\u00e1val a B\u00e1n\u00e1tba, de ez nem j\u00e1rt sikerrel. A lovagok feladatukat ell\u00e1tni kev\u00e9snek bizonyultak \u00e9s hamarosan elt\u00e1voztak. Ann\u00e1l sikeresebb volt az er\u0151d\u00edt\u00e9si munka. 1432-ben \u00fagy Brass\u00f3, mint Szeben m\u00e1r sikeresen v\u00e9dekezik.<\/p>\n\n\n\n

A havasalf\u00f6ldi kereskedelem kapcs\u00e1n kialakul a k\u00e9mszolg\u00e1lat is. Egy ilyen titkos jelent\u00e9s az els\u0151 Erd\u00e9lyben felbukkan\u00f3 rom\u00e1n \u00edrott sz\u00f6veg.<\/p>\n\n\n\n

1438-ban II. Mur\u00e1d nagy haddal vonul a sz\u00e1sz f\u00f6ld ellen \u00e9s vele van sz\u00f6vets\u00e9gese a Zsigmondot el\u00e1rul\u00f3 S\u00e1rk\u00e1ny rendet is elnyert Vlad Dracul, Vlad \u0162epes apja. A d\u00fal\u00e1st csak Szeben \u00e9li t\u00fal.<\/p>\n\n\n\n

A t\u00f6r\u00f6kellenes sz\u00e1sz r\u00e9szv\u00e9tel \u2013 erej\u00fckh\u00f6z m\u00e9rten \u2013 a Hunyadiak idej\u00e9n is folytat\u00f3dik. 1457-ben a t\u00f6r\u00f6k feladja Szeben ostrom\u00e1t majd 1479-ben k\u00f6vetkezik M\u00e1ty\u00e1s keny\u00e9rmezei nagy gy\u0151zelme. Ebben a szebeni polg\u00e1rmester is kit\u0171nt s M\u00e1ty\u00e1s lovagg\u00e1 \u00fct\u00f6tte.<\/p>\n\n\n\n

Hunyadi M\u00e1ty\u00e1s alatt b\u00e9k\u00e9s fejl\u0151d\u00e9s veszi kezdet\u00e9t. Az Universitas kiv\u00edv\u00e1sa \u2013 melyr\u0151l m\u00e1r sz\u00f3ltunk \u2013 ekkor egys\u00e9ges\u00edti a sz\u00e1sz telepeket.<\/p>\n\n\n\n

M\u00e1ty\u00e1s ut\u00e1n 1508-ban m\u00e9g van egy sz\u00e1sz r\u00e9szv\u00e9tel\u0171 katonai siker, mikor magyar p\u00e1rti vajd\u00e1t \u00e1ll\u00edtanak Havasalf\u00f6ld \u00e9l\u00e9re.<\/p>\n\n\n\n

A sz\u00e1sz t\u00f6rt\u00e9nelem\u00edr\u00e1s b\u00fcszke Eur\u00f3p\u00e1t is v\u00e9d\u0151 el\u0151retolt b\u00e1stya szerep\u00e9re.<\/p>\n\n\n\n

Nemzetis\u00e9gek az erd\u00e9lyi nemzeti fejedelems\u00e9g kor\u00e1ban,<\/strong><\/p>\n\n\n\n

benne a sz\u00e1szs\u00e1g sors\u00e1nak \u00fajabb fejezet\u00e9vel.<\/strong><\/p>\n\n\n\n

\u201e\u2026helyzet\u00fckben \u2013 szemben a magyarok\u00e9val \u00e9s k\u00f6zsz\u00e9kelyek\u00e9vel \u2013 az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 erd\u00e9lyi \u00e1llam kialakul\u00e1sa sem hozott l\u00e9nyeges v\u00e1ltoz\u00e1st. Privil\u00e9giumaikat az \u00faj Erd\u00e9ly fejedelmei is meger\u0151s\u00edtett\u00e9k, s \u00edgy megny\u00edlt az \u00fat tov\u00e1bbi zavartalan fejl\u0151d\u00e9s\u00fckh\u00f6z.\u201d Puk\u00e1nszky<\/strong><\/em><\/p>\n\n\n\n

Czir\u00e1ki Zsuzsanna figyelmeztet annak jelent\u0151s\u00e9g\u00e9re, hogy a gyenge Jagell\u00f3k kor\u00e1ban nem csak Magyarorsz\u00e1gon, de Erd\u00e9lyben is j\u00f3l \u00e9rezhet\u0151 a k\u00f6zponti hatalom gyeng\u00fcl\u00e9se, s ezt a sz\u00e1szok is \u00e9rz\u00e9kelik. B\u00e1r az orsz\u00e1g egys\u00e9ge mellett a v\u00e9gs\u0151kig kitartanak, t\u00fal\u00e9l\u00e9s\u00fck \u00e9rdek\u00e9ben igyekeznek a lehet\u0151 legnagyobb szabads\u00e1gra szert tenni.<\/p>\n\n\n\n

1526 tragikus \u00e9ve, a m\u00e1sodik nagy magyar Golgota megv\u00e1ltoztatta a viszonyokat.<\/p>\n\n\n\n

Lajos hal\u00e1la ut\u00e1n egy el\u0151z\u0151leg sz\u00fcletett szerz\u0151d\u00e9s l\u00e9pne \u00e9letbe. Lajos apja II. Ul\u00e1szl\u00f3 ugyanis meg\u00e1llapodik Miksa cs\u00e1sz\u00e1rral, kinek unok\u00e1j\u00e1t, M\u00e1ri\u00e1t, fi\u00e1val Lajossal jegyzi el, m\u00edg a k\u00e9s\u0151bbi V. K\u00e1roly testv\u00e9re Ferdin\u00e1nd, Lajos n\u0151v\u00e9r\u00e9t Ann\u00e1t kapja jegyes\u00fcl. Tov\u00e1bb\u00e1 abban is meg\u00e1llapodnak, hogy Lajos gyermektelen hal\u00e1la eset\u00e9n a magyar korona Anna \u00e1g\u00e1n a Habsburgokra sz\u00e1ll.<\/p>\n\n\n\n

A magyar k\u00f6znemesek t\u00f6bbs\u00e9ge \u00e9s a f\u0151urak egy r\u00e9sz\u00e9nek tervei k\u00f6zt viszont a gazdag szepess\u00e9gi \u00far, Szapolyai J\u00e1nos, az erd\u00e9lyi vajda szem\u00e9lye mutatna egy nemzeti kir\u00e1ly lehet\u0151s\u00e9g\u00e9nek ir\u00e1ny\u00e1ba. M\u00e1r az 1505-ben sz\u00fcletett r\u00e1kosi v\u00e9gz\u00e9s is err\u0151l sz\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n

A val\u00f3s\u00e1gban pedig h\u00e1rom er\u0151 fesz\u00fclt egym\u00e1snak, mert ott volt a leghatalmasabb, a szult\u00e1n is, akinek term\u00e9szetesen v\u00e9gs\u0151 c\u00e9lja B\u00e9cs megh\u00f3d\u00edt\u00e1sa lett volna. Ez az \u00e9rdek nagyban ellenkezett a marad\u00e9k Magyarorsz\u00e1g egyes\u00fcl\u00e9si sz\u00e1nd\u00e9kaival. \u00cdgy azt\u00e1n minden erej\u00e9t arra ford\u00edtotta, hogy Kelet-Magyarorsz\u00e1got Szapolyai (illetve annak v\u00e1ratlan hal\u00e1la ut\u00e1n csecsem\u0151 fia J\u00e1nos Zsigmond) kapja, az \u0151 j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l \u00e9s fel\u00fcgyelet\u00e9vel. Megt\u00f6rt\u00e9nhetett az, hogy k\u00e9t koron\u00e1zott magyar kir\u00e1ly pr\u00f3b\u00e1l egym\u00e1son fel\u00fclkerekedni, m\u00edg a t\u00f6r\u00f6k \u00e9s a Habsburg k\u00f6z\u00f6tt sem l\u00e1tszik eld\u0151lni a hatalmi harc. Az 1529-es b\u00e9csi t\u00f6r\u00f6k kudarc is err\u0151l gy\u0151zhette meg a szult\u00e1nt, aki ann\u00e1l makacsabban vigy\u00e1zott az egyes\u00edt\u00e9si sz\u00e1nd\u00e9kok megakad\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n

A h\u00e1rom r\u00e9szre szakadt orsz\u00e1gb\u00f3l v\u00e9g\u00fcl Erd\u00e9ly maradt meg amolyan kis Magyarorsz\u00e1gnak, amely azonban a nemzet \u2013 \u00e9s az azzal egy nyelv \u2013 \u00e1tment\u00e9s\u00e9nek, megmarad\u00e1sunk biztos\u00edt\u00e1s\u00e1nak nagy m\u0171v\u00e9re sikerrel v\u00e1llalkozott.<\/p>\n\n\n\n

A t\u00f6r\u00f6k \u00e9rdekre figyelve \u00e9s \u00fcgyesen man\u0151verezve Fr\u00e1ter Gy\u00f6rgy (Martinuzzi) b\u00e1b\u00e1skod\u00e1sa mellett l\u00e9trej\u00f6tt \u00f6n\u00e1ll\u00f3 fejedelems\u00e9gnek, a zseni\u00e1lis bar\u00e1t tervei szerint is, k\u00e9s\u0151bb egyes\u00fclnie kellett volna a Habsburg orsz\u00e1gr\u00e9sszel. Ennek ellen\u00e9re \u00e9ppen a Habsburgok gyilkoltatj\u00e1k meg alvinci kast\u00e9ly\u00e1ban. A magyar kir\u00e1lys\u00e1g keleti r\u00e9sze m\u00e1r nem sokkal ezt k\u00f6vet\u0151en, Erd\u00e9lyi fejedelems\u00e9g n\u00e9ven \u00e9li napjait.<\/p>\n\n\n\n

Czir\u00e1ki ezt \u00edrja sz\u00e1sz vonatkoz\u00e1sban: \u201eA tr\u00f3n \u00e9s az orsz\u00e1g sorsa k\u00f6r\u00fcl forg\u00f3 diplom\u00e1ciai \u00e9s fegyveres k\u00fczdelemben az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok akt\u00edv szerepet v\u00e1llaltak. Ferdin\u00e1nd \u00e9s Szapolyai J\u00e1nos harc\u00e1ban egy\u00e9rtelm\u0171en az el\u0151bbi mellett foglaltak \u00e1ll\u00e1st, a J\u00e1nos kir\u00e1ly k\u00f6rnyezet\u00e9hez tartoz\u00f3 megfigyel\u0151 szavaival \u00e9lve <\/em>\u00bbsz\u00e1sz uraim\u00e9k \u0151 kegyelmek ink\u00e1bb h\u00faz\u00f3dn\u00e1nak Ferdinandushoz eleit\u0151l fogva\u00ab. (\u2026) A sz\u00e1szok hagyom\u00e1nyosan gazdag kapcsolatrendszer\u00e9nek sz\u00e1lai eg\u00e9szen a r\u00e9gi Jagell\u00f3 kir\u00e1lyi udvarig nyomon k\u00f6vethet\u0151k. Ul\u00e1szl\u00f3 \u00e9s Candele-i Anna udvar\u00e1nak megbecs\u00fclt, befoly\u00e1sos politikusa, Brandenburgi Gy\u00f6rgy \u0151rgr\u00f3f \u2013 mellesleg a gyermek II. Lajos egyik gy\u00e1mja \u2013 Corvin J\u00e1nos \u00f6zvegy\u00e9vel, Frangep\u00e1n Beatrixszal k\u00f6t\u00f6tt h\u00e1zass\u00e1ga r\u00e9v\u00e9n jelent\u0151s uradalmak birtok\u00e1ba jutott D\u00e9l-Erd\u00e9lyben, a sz\u00e1szok szomsz\u00e9ds\u00e1g\u00e1ban. Az \u0151rgr\u00f3f (\u2026) egyfajta \u00f6sszek\u00f6t\u0151 kapcsot jelenthetett a sz\u00e1szok, az udvar \u00e9s a k\u00fclorsz\u00e1gi n\u00e9metek k\u00f6z\u00f6tt. Jelenleg \u00fagy t\u0171nik, hogy a reform\u00e1ci\u00f3 tanai is nagyr\u00e9szt az \u0151 \u00e9s a k\u00f6rnyezet\u00e9ben lev\u0151 n\u00e9metek k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9vel jutottak el az erd\u00e9lyi sz\u00e1szokhoz. Udvari ember, egyben erd\u00e9lyi sz\u00e1sz volt II. Lajos nevel\u0151je, a medgyesi sz\u00fclet\u00e9s\u0171, eur\u00f3pai ismerts\u00e9gre szert tett humanista tud\u00f3s Jacobus Piso is.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

Egy m\u00e1sik er\u0151s kapcsolat Markus Pemfflinger sv\u00e1b sz\u00fclet\u00e9s\u0171 sz\u00e1sz gr\u00f3f lehetett, aki a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g els\u0151 ember\u00e9v\u00e9 v\u00e1lva a v\u00e9gs\u0151kig kitartott Ferdin\u00e1nd oldal\u00e1n.<\/p>\n\n\n\n

A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k p\u00e1rtolta J\u00e1nos Zsigmond ellen sz\u00f3lt a sz\u00e1szok sok keserves t\u00f6r\u00f6k tapasztalata is. (Cz. Zs.) De csal\u00f3dniuk kellett Ferdin\u00e1nd erej\u00e9ben.<\/p>\n\n\n\n

J\u00e1nos Zsigmond hatalm\u00e1nak megszil\u00e1rd\u00edt\u00e1sa v\u00e9gett haddal vonult a sz\u00e1szok ellen, \u00e9s sorra vette be v\u00e1rosaikat. Az ostromz\u00e1r al\u00e1 vett Szeben adta meg mag\u00e1t utols\u00f3nak (1536). Szapolyai b\u00f6lcsnek bizonyult, s a legy\u0151z\u00f6tt sz\u00e1szokat jogaik visszaad\u00e1s\u00e1val \u00e1ll\u00edtotta v\u00e9g\u00fcl maga mell\u00e9. Az 1542 ut\u00e1ni orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9sek, miut\u00e1n 1541-ben Izabell\u00e1t \u00e9s fi\u00e1t befogadt\u00e1k Erd\u00e9lybe, \u00fagy d\u00f6nt\u00f6ttek, hogy befizetik az els\u0151 portai ad\u00f3t. Az orsz\u00e1g vezet\u00e9s\u00e9be a sz\u00e1szok is elnyert\u00e9k hely\u00fcket.<\/p>\n\n\n\n

A sz\u00e1szs\u00e1g nemzeti saj\u00e1ts\u00e1gainak meg\u0151rz\u00e9s\u00e9ben nemsok\u00e1ra a legfontosabb szerepet a XVI. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n m\u00e1r v\u00e9gleg megszervez\u0151d\u0151 erd\u00e9lyi sz\u00e1sz evang\u00e9likus (\u00e1gostai) egyh\u00e1z kapta. Tanai a keresked\u0151k \u00e9s k\u00fclhoni tanulm\u00e1nyokr\u00f3l megt\u00e9r\u0151 di\u00e1kok valamint a m\u00e1r eml\u00edtett Brandenburgi Gy\u00f6rgy \u0151rgr\u00f3f r\u00e9v\u00e9n gyorsan el\u00e9rt\u00e9k k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geiket. Felt\u00e9telez\u00e9sek szerint a titokban szint\u00e9n Luther tanait k\u00f6vet\u0151 M\u00e1ria kir\u00e1lyn\u0151nek is k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy nem sok \u00fcld\u00f6ztet\u00e9sben volt r\u00e9sz\u00fck, s k\u00e9t m\u00e1rt\u00edrjuk ismeretes csup\u00e1n.<\/p>\n\n\n\n

A XVI. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n teh\u00e1t m\u00e1r val\u00f3s\u00e1gg\u00e1 v\u00e1lt a \u201esz\u00e1szok nemzeti egyh\u00e1za.\u201d.(Cz. Zs.)<\/p>\n\n\n\n

Tekints\u00fck \u00e1t most e kort, s a benne \u00e9l\u0151 Erd\u00e9lynek \u00e9s n\u00e9peinek dolgait Juh\u00e1sz Istv\u00e1n tanulm\u00e1ny\u00e1t id\u00e9zve, mely a Hitel 1939\/2. sz\u00e1m\u00e1ban jelent meg \u201eAz erd\u00e9lyi fejedelems\u00e9g t\u00e1rsadalmi t\u00e9nyez\u0151i\u201d <\/em>c\u00edmmel. Ezt az \u00edr\u00e1st nem elemezgetni sz\u00fcks\u00e9geltetik, hanem \u2013 mondhatn\u00e1m \u2013 megtanulni lenne k\u00edv\u00e1natos annak, aki meg akarja \u00e9rteni Erd\u00e9ly bonyolult t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9t, s benne a nemzetis\u00e9gek sors\u00e1nak alakul\u00e1s\u00e1t. Kider\u00fcl bel\u0151le, hogy mennyire nem a nemzeti elnyom\u00e1s jellemezte Erd\u00e9ly t\u00e1rsadalm\u00e1t. Tov\u00e1bbi l\u00e9nyegbev\u00e1g\u00f3 ismereteket nyerhet\u00fcnk a h\u00e1rom rendi nemzetr\u0151l, az unio trium nationumr\u00f3l is, ami \u2013 mint arr\u00f3l m\u00e1r besz\u00e9lt\u00fcnk \u2013 alapvet\u0151 k\u00e9rd\u00e9s az ut\u00f3d\u00e1llami t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek \u00e1ltal kidolgozott \u00e9s a mai rom\u00e1n t\u00e1rsadalomba belesulykolt t\u00f6rt\u00e9nelem eszk\u00f6zt\u00e1r\u00e1ban. Hasonl\u00f3k\u00e9ppen a sz\u00e9kelys\u00e9gnek saj\u00e1tos t\u00e1rsadalmi szerkezet\u00e9r\u0151l, jogai\u00e9rt folytatott k\u00fczdelm\u00e9r\u0151l, ennek k\u00f6vetkezm\u00e9nyeir\u0151l \u00e9s a tanulm\u00e1nyunk kiemelt t\u00e1rgy\u00e1t k\u00e9pez\u0151 sz\u00e1szok saj\u00e1tos szerep\u00e9r\u0151l a h\u00e1rom nemzet k\u00f6z\u00f6tt. Arr\u00f3l, hogy mi\u00e9rt nem lett a fokozatosan t\u00f6bbs\u00e9giv\u00e9 v\u00e1l\u00f3 rom\u00e1ns\u00e1g negyedik befogadott nemzett\u00e9 s volt sz\u00e1mos egyed\u00e9ben m\u00e9gis r\u00e9szese a h\u00e1rom nemzet uni\u00f3j\u00e1nak, amik\u00e9ppen a magyars\u00e1g egy jelent\u0151s jobb\u00e1gyt\u00f6mege, a rom\u00e1n jobb\u00e1gyt\u00f6bbs\u00e9ggel egy\u00fctt, mi\u00e9rt maradt k\u00edv\u00fcl azon, az akkoriban honos rendi t\u00e1rsadalom term\u00e9szetes szab\u00e1lyai szerint.<\/p>\n\n\n\n

Itt kell m\u00e9g megjegyezni azt a t\u00e9nyt, hogy Fr\u00e1ter Gy\u00f6rgy az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 fejedelems\u00e9g gondolat\u00e1t a k\u00e9s\u0151bbi \u00fajraegyes\u00fcl\u00e9s rem\u00e9ny\u00e9vel egy\u00fctt \u00e1polta, \u00e9s a fejedelmek legkiv\u00e1l\u00f3bbjainak is ez volt a c\u00e9lja, term\u00e9szetesen folyamatos tekintettel a mindenkori t\u00f6rt\u00e9nelmi lehet\u0151s\u00e9gekre. Ezt s az erre utal\u00f3 v\u00e9lem\u00e9nyeket \u00f6sszefoglal\u00f3mban az\u00e9rt hangs\u00falyozom k\u00fcl\u00f6n, mert folyamatosan \u00e9lnek azok a hamis v\u00e9lem\u00e9nyek, melyek szerint Erd\u00e9ly nem is volt soha igaz\u00e1n Magyarorsz\u00e1g! Mint az eddigiekb\u0151l \u00e9s az elk\u00f6vetkez\u0151kb\u0151l kider\u00fcl, az volt!<\/p>\n\n\n\n

\u201e(\u2026) Az erd\u00e9lyi fejedelems\u00e9g k\u00fcls\u0151 nyom\u00e1sra, a Magyarorsz\u00e1got feldarabol\u00f3 t\u00f6r\u00f6k politikai akarat folyt\u00e1n \u00e9s r\u00e9szben az ellene val\u00f3 v\u00e9dekez\u00e9s megszervez\u00e9sek\u00e9nt j\u00f6tt l\u00e9tre. A XVI<\/em>\u2013XVII. sz\u00e1zadbeli erd\u00e9lyi \u00e1llam megalkot\u00e1s\u00e1ban a d\u00f6nt\u0151 sz\u00f3t Szolim\u00e1n szult\u00e1n mondta ki, aki 1541-ben a sz\u00e1szf\u00f6ldi Nagyselyk\u00e9n orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9sre \u00f6sszegy\u0171lt h\u00e1rom erd\u00e9lyi nemzetnek meg\u00fczeni a maga akarat\u00e1t: \u00bb (\u2026) Hatalmam telj\u00e9b\u0151l adtam az orsz\u00e1got J\u00e1nos kir\u00e1ly fi\u00e1nak s nem t\u0171r\u00f6m, hogy hat\u00e1rozatom ellen t\u00f6rt\u00e9nj\u00e9k valami.\u00ab A Majl\u00e1d Istv\u00e1n \u00e9s Balassa Imre \u00e1ltal okozott zavar arra ir\u00e1nyul\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9s volt, hogy az orsz\u00e1gr\u00e9sz a kett\u0151s kir\u00e1lys\u00e1g megsz\u0171nt\u00e9vel, Szapolyai J\u00e1nos hal\u00e1la ut\u00e1n, a megmaradt egyed\u00fcli kir\u00e1ly hatalma al\u00e1 t\u00e9rjen vissza. A lelkekben nem \u00e9l egy k\u00fcl\u00f6n erd\u00e9lyi \u00e1llam k\u00e9pe, nincs egy k\u00fcl\u00f6n erd\u00e9lyi \u00e1llam megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1ra t\u00f6r\u0151 politikai akarat. Csup\u00e1n a h\u00f3d\u00edt\u00f3 t\u00f6r\u00f6k politika \u00e9rdeke volt, hogy ne engedje integr\u00e1l\u00f3dni egykori hatalmas ellenfel\u00e9t, a Buda elfoglal\u00e1s\u00e1val h\u00e1rom r\u00e9szre osztott Magyarorsz\u00e1got. Erd\u00e9ly politikai k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00e1s\u00e1hoz, mint Szolim\u00e1n tal\u00e1lm\u00e1ny\u00e1hoz, oly h\u00edven ragaszkodott a t\u00f6r\u00f6k k\u00fclpolitika, hogy mikor Bethlen G\u00e1bor 1620-ban megh\u00f3d\u00edtja az eg\u00e9sz kir\u00e1lyi orsz\u00e1gr\u00e9szt s a kez\u00e9ben volt m\u00e1r a szent korona, a lehet\u0151s\u00e9g a magyars\u00e1g politikai egys\u00e9g\u00e9nek keletr\u0151l val\u00f3 helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra, a t\u00f6r\u00f6k k\u00fclpolitika \u00edgy fogalmazza meg e k\u00e9rd\u00e9sben val\u00f3 magatart\u00e1s\u00e1t: \u00bbBethlen G\u00e1bor, ha Isten adja, legyen magyarorsz\u00e1gi koron\u00e1s kir\u00e1ly b\u00e1tor; de Erd\u00e9lyt mi Magyarorsz\u00e1ghoz soha nem engedj\u00fck, hogy b\u00edrja; mert Erd\u00e9ly Szolim\u00e1n tal\u00e1lm\u00e1nya \u00e9s saj\u00e1tja az hatalmas cs\u00e1sz\u00e1rnak, mi olyan t\u00f6k\u00e9letesen nem b\u00edzhatunk azut\u00e1n Magyarorsz\u00e1ghoz, mint Erd\u00e9lyhez s nem hagyjuk mi m\u00e1snak a mi\u00e9nket\u00ab. Az erd\u00e9lyi politika ir\u00e1ny\u00edt\u00f3i Fr\u00e1ter Gy\u00f6rgyt\u0151l B\u00e1thory Zsigmondig, s\u0151t Bocskai Istv\u00e1nig minden alkalmat megragadtak, hogy Erd\u00e9ly politikai \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1g\u00e1t feladj\u00e1k \u00e9s visszat\u00e9r\u00edts\u00e9k a keleti f\u00f6ldet \u00e9s n\u00e9peit a magyar kir\u00e1lys\u00e1g egys\u00e9g\u00e9be. S hogy ez a t\u00f6rekv\u00e9s nemcsak a vezet\u0151kben \u00e9lt, hanem az akkori erd\u00e9lyi t\u00e1rsadalom sz\u00e9les r\u00e9tegeiben, azt h\u00edven mutatja B\u00e1thory Zsigmond 1595. \u00e9vi t\u00f6r\u00f6k elleni hadj\u00e1rata, melyben mind a h\u00e1rom nemzet nagy lelkesed\u00e9ssel, anyagi \u00e9s katonai ereje megfesz\u00edt\u00e9s\u00e9vel kapcsol\u00f3dott be.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Hogy a k\u00fcl\u00f6n erd\u00e9lyi politika, a fejedelems\u00e9g \u00e1llamis\u00e1ga mennyire Erd\u00e9ly t\u00e1rsadalm\u00e1t\u00f3l idegen akarat \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u00e9se volt, azt leg\u00e9lesebben a Bocskay Istv\u00e1n v\u00e9grendelet\u00e9ben kifejtett int\u00e9s mutatja, mely \u2013 meglep\u0151 ellent\u00e9t \u2013 Erd\u00e9ly k\u00fcl\u00f6n politikai hivat\u00e1s\u00e1r\u00f3l besz\u00e9l. Bocskay Istv\u00e1n int\u00e9se a fejedelems\u00e9g XVII. sz\u00e1zadi \u00f6nc\u00e9l\u00fa erd\u00e9lyi politik\u00e1j\u00e1nak ir\u00e1nyvonala. Az int\u00e9s Erd\u00e9ly k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00e1s\u00e1t, a fejedelems\u00e9g fontoss\u00e1g\u00e1t hangs\u00falyozza, \u2013 de nem Erd\u00e9ly\u00e9rt \u00f6nmag\u00e1\u00e9rt, hanem az egyetemes magyars\u00e1g megmarad\u00e1s\u00e1\u00e9rt. Magyarorsz\u00e1gnak idegen, n\u00e9met elnyom\u00e1st\u00f3l val\u00f3 megszabadul\u00e1s\u00e1\u00e9rt: \u00bbvalameddig pedig a magyar korona ott fenn, n\u00e1lunkn\u00e1l er\u0151sebb nemzets\u00e9g\u00e9n\u00e9l, a n\u00e9metn\u00e9l leszen \u00e9s a magyar kir\u00e1lys\u00e1g is a n\u00e9meteken forog: mindenkor sz\u00fcks\u00e9ges \u00e9s hasznos egy magyar fejedelmet Erd\u00e9lyben fenntartani, mert nekik javukra, oltalmukra leszen; ha pedig az Isten adn\u00e1, hogy a magyar korona Magyarorsz\u00e1gban magyar k\u00e9zhez kelne, egy koron\u00e1s kir\u00e1lys\u00e1g al\u00e1, \u00fagy az erd\u00e9lyieket is intj\u00fck, hogy …azon korona al\u00e1, a r\u00e9gi m\u00f3d szerint adj\u00e1k magukat\u00ab.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Az erd\u00e9lyi fejedelems\u00e9g k\u00e9nyszer\u0171 \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1ga teh\u00e1t a t\u00f6r\u00f6k politika magyarelleness\u00e9ge \u00e9s a nyugati n\u00e9met politik\u00e1nak magyar szempontb\u00f3l val\u00f3 megb\u00edzhatatlans\u00e1ga hat\u00e1sak\u00e9nt j\u00f6tt l\u00e9tre. Ezt az erd\u00e9lyi t\u00f6rt\u00e9net kritikai vizsg\u00e1lat\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 tanuls\u00e1got j\u00f3l szem el\u0151tt kell tartanunk, amikor feladatunk rendj\u00e9n ez alkalommal az erd\u00e9lyi fejedelems\u00e9get alkot\u00f3 t\u00e1rsadalmi t\u00e9nyez\u0151ket vessz\u00fck vizsg\u00e1lat al\u00e1. Ismern\u00fcnk kell a politikai t\u00f6rt\u00e9netnek al\u00e1bb \u00f6sszefoglalt tanuls\u00e1g\u00e1t, hogy helyes m\u00e9rt\u00e9kkel tudjuk lem\u00e9rni az erd\u00e9lyi fejedelems\u00e9get alkot\u00f3, nem l\u00e9trehoz\u00f3, de lehet\u0151v\u00e9 tev\u0151 t\u00e1rsadalmi t\u00e9nyez\u0151k t\u00f6rt\u00e9neti jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t.<\/em><\/p>\n\n\n\n

E t\u00e1rsadalmi t\u00e9nyez\u0151k Erd\u00e9ly nemzetei: a nemesek, sz\u00e9kelyek \u00e9s sz\u00e1szok auton\u00f3m k\u00f6z\u00fcletei voltak. E h\u00e1rom nemzet az, melynek a k\u00fcls\u0151 k\u00e9nyszer\u00edt\u0151 politikai er\u0151k hat\u00e1s\u00e1ra, f\u0151k\u00e9nt v\u00e9delmi szempontb\u00f3l megk\u00f6t\u00f6tt uni\u00f3ja az erd\u00e9lyi fejedelems\u00e9g t\u00e1rsadalmi alap\u00e9p\u00edtm\u00e9nye.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

Enn\u00e9l r\u00f6videbb \u00e9s meggy\u0151z\u0151bb le\u00edr\u00e1sa ennek a fontos \u00e9s sokat vitatott k\u00e9rd\u00e9snek aligha akad. K\u00fcl\u00f6n is felh\u00edvn\u00e1m a figyelmet arra az alapvet\u0151 fontoss\u00e1g\u00fa t\u00e9nyre, hogy Erd\u00e9ly nemzeteinek felsorol\u00e1sakor nem magyarokat, hanem nemeseket \u00edr az egys\u00e9gesen nemes sz\u00e9kelyek \u00e9s a kir\u00e1lyi jogokkal felruh\u00e1zott sz\u00e1szok mellett. Ezut\u00e1n \u00edgy \u00edr: \u201eAz Erd\u00e9lyt alkot\u00f3 nemzetek els\u0151sorban t\u00e1rsadalmi t\u00e9nyez\u0151k, amelyek nem faji, nyelvi, nemzeti k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9geik alapj\u00e1n szervez\u0151dtek k\u00fcl\u00f6n test\u00fcletekk\u00e9, hanem a k\u00f6z\u00e9pkori magyar kir\u00e1lys\u00e1gb\u00f3l hozt\u00e1k magukkal k\u00fcl\u00f6n birtokl\u00e1si, jogi, igazs\u00e1gszolg\u00e1ltat\u00e1si k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gekb\u0151l \u00f6sszetev\u0151d\u0151 rendis\u00e9g\u00fcket. Erd\u00e9ly els\u0151 rendje a natio hungarica tulajdonk\u00e9ppen a K\u00f6z\u00e9p-Erd\u00e9ly vid\u00e9kein kialakult h\u00e9t v\u00e1rmegye nemesi test\u00fcleteivel, az universitas nobilium-mal azonos, melynek tagjai eredet\u00fckben annyira nem mind magyar faj\u00faak, hogy p\u00e9ld\u00e1ul Hunyad megy\u00e9ben mintegy 60 rom\u00e1n ken\u00e9zs\u00e9gb\u0151l nemess\u00e9gre emelkedett csal\u00e1d tagja is van, Krass\u00f3sz\u00f6r\u00e9nyben pedig a t\u00f6r\u00f6k elleni XV. sz\u00e1zadi harcokban privil\u00e9giumot kapott 8 rom\u00e1n ker\u00fclet nemess\u00e9ge is ugyanennek a rendnek kiv\u00e1lts\u00e1gait \u00e9lvezte. K\u00e9ts\u00e9gtelen azonban, hogy ha k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 eredet\u0171 csal\u00e1dok is lehettek a v\u00e1rmegyei nemess\u00e9g tagjai, az a maga egys\u00e9g\u00e9ben magyar volt. Hogy a t\u00f6bb-kevesebb politikai \u00e9s \u00f6nkorm\u00e1nyzati joggal b\u00edr\u00f3 rend nemcsak az orsz\u00e1g t\u00f6bbi, hanem keleti erd\u00e9lyi r\u00e9szein is magyar volt, ahhoz els\u0151sorban az j\u00e1rult hozz\u00e1, hogy a k\u00f6z\u00e9pkori kir\u00e1lyi isp\u00e1ns\u00e1gok, a k\u00e9s\u0151bbi nemesi v\u00e1rmegy\u00e9k alapjai els\u0151sorban a Szamos \u00e9s a Maros ment\u00e9n, teh\u00e1t az erd\u00e9lyi magyars\u00e1g els\u0151 sz\u00e1ll\u00e1sf\u00f6ldjeinek ter\u00fclet\u00e9n a nemzets\u00e9gbirtokok k\u00f6z\u00f6tt, sokszor azokat \u00e1tfog\u00f3an l\u00e9tes\u00fcltek. Az els\u0151 k\u00e9t erd\u00e9lyi megye, mely m\u00e1r a XIII. sz\u00e1zad legelej\u00e9n megalakul, az \u0151si telep\u00fcl\u00e9ster\u00fclet megoszl\u00e1sa szerint: az \u00e9szaki Szamos-menti Szolnok-megye \u00e9s a d\u00e9li Maros-menti Fej\u00e9r-megye. E k\u00e9t \u0151si megye tisztess\u00e9ge egy csom\u00f3 ter\u00fcletnek bel\u0151l\u00fck val\u00f3 kiv\u00e1l\u00e1sa ut\u00e1n is nagyobb volt, mint a t\u00f6bbiek\u00e9. Az erd\u00e9lyi vajda c\u00edm\u00e9ben benne volt \u00bbSzolnokmegye isp\u00e1nja\u00ab c\u00edm, a Fej\u00e9rmegyei f\u0151isp\u00e1n pedig az erd\u00e9lyi hadak vicegener\u00e1lisa volt. E k\u00e9t megy\u00e9b\u0151l alakul ki a t\u00f6bbi: Doboka, Kolozs, Torda, K\u00fck\u00fcll\u0151 \u00e9s Hunyad; Szolnokb\u00f3l lev\u00e1lik K\u00fcls\u0151-Szolnok \u00e9s K\u00f6z\u00e9p-Szolnok, s ezek ter\u00fclet\u00e9nek egy r\u00e9sze m\u00e1r csak a magyarorsz\u00e1gi r\u00e9szekkel egy\u00fctt kapcsol\u00f3dik \u00fajra Erd\u00e9lyhez a fejedelmi korban.<\/em><\/p>\n\n\n\n

E megy\u00e9k kialakul\u00e1sa a XIV. sz\u00e1zadban megy v\u00e9gbe. A ter\u00fclet\u00fck\u00f6n \u00e9l\u0151 birtokosok nemess\u00e9g\u00e9t fogt\u00e1k \u00f6ssze egy test\u00fclett\u00e9, melynek \u00e9l\u00e9n a kir\u00e1ly \u00e1ltal kinevezett isp\u00e1n \u00e9s kir\u00e1lyb\u00edr\u00f3 \u00e1llott; \u0151k v\u00e9gezt\u00e9k a v\u00e1rmegyei igazs\u00e1gszolg\u00e1ltat\u00e1s \u00e9s k\u00f6zigazgat\u00e1s dolgait. A h\u00e9t erd\u00e9lyi megye vajda vagy alvajda \u00f6sszeh\u00edv\u00e1s\u00e1ra \u00e9s eln\u00f6klete alatt m\u00e1r az Anjou-korban tartott k\u00f6z\u00f6s gy\u0171l\u00e9seket, gener\u00e1lisokat, t\u00f6bbnyire Tord\u00e1n. E h\u00e9t megye nemesi t\u00e1rsadalma alkotta az erd\u00e9lyi fejedelems\u00e9g tulajdonk\u00e9ppeni politikai t\u00e1masz\u00e1t. K\u00f6z\u00e9p-Erd\u00e9ly nemesei, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sk\u00e9pp a f\u0151urak \u2013 vagy ahogyan akkor nevezt\u00e9k \u2013 a \u00bbtan\u00e1csi renden\u00ab lev\u0151k, tal\u00e1ltak els\u0151 sorban alkalmat felemelked\u00e9sre az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 politikai \u00e9let kereteiben, \u0151k \u00e1llottak legk\u00f6zelebb a t\u00f6bbnyire Partium-beli (Zar\u00e1nd, Bihar, Kraszna, K\u00f6z\u00e9pszolnok, Szatm\u00e1r, M\u00e1ramaros, Szabolcs, Ugocsa, Bereg), hatalmas csal\u00e1di vagyon\u00fa, erd\u00e9lyi fejedelmekhez \u00e9s a Partium-beli urakkal egy\u00fctt legink\u00e1bb \u0151k tudt\u00e1k \u00e1tl\u00e1tni e k\u00e9nyszer\u0171s\u00e9gb\u0151l, k\u00fcls\u0151 nyom\u00e1sra l\u00e9trej\u00f6tt, de rendeltet\u00e9sszer\u0171 politikai form\u00e1ci\u00f3, az erd\u00e9lyi fejedelems\u00e9g sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9t \u00e9s k\u00f6vetend\u0151 politik\u00e1j\u00e1t.\u201d <\/em>Itt egy l\u00e9nyeges bekezd\u00e9s k\u00f6vetkezik: \u201eE politikai felel\u0151ss\u00e9g hordoz\u00e1sa term\u00e9szetesen nemcsak egyeseknek s csal\u00e1doknak jelentett gondot, sokszor emelked\u00e9st, sokszor \u2013 a politikai v\u00e1ltoz\u00e1sok folyt\u00e1n \u2013 hirtelen j\u00f6tt kiv\u00e9geztet\u00e9st, hanem az eg\u00e9sz test\u00fclet \u00e9s pedig annak nemes \u00e9s nem nemes r\u00e9tegei \u00e1ltal val\u00f3 tehervisel\u00e9st. Az \u00e1llami j\u00f6vedelemm\u00e9 lett tized, a hadi ad\u00f3 (a darabontok eltart\u00e1sa), a portai ad\u00f3 (subsidium) f\u0151k\u00e9pp a v\u00e1rmegy\u00e9k kapusz\u00e1m szerint ad\u00f3z\u00f3 jobb\u00e1gys\u00e1g\u00e1t terhelte \u2013 sokkal ink\u00e1bb, mint a csak v\u00e9res \u00e1ldozatok \u00e1r\u00e1n ad\u00f3z\u00f3 sz\u00e9kelys\u00e9get vagy a jobbm\u00f3d\u00fa sz\u00e1szs\u00e1got. A telekkatonas\u00e1g ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa, adott esetben a nemess\u00e9gnek mag\u00e1nak a felkel\u00e9se a v\u00e1rmegyei nemesi rend s\u0171r\u0171n gyakorolt k\u00f6teless\u00e9ge volt az erd\u00e9lyi \u00e1llam fenntart\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben, s\u0151t 1616 ut\u00e1n az aerarium publicum fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1val Bethlen G\u00e1bor p\u00e9nzbeli terhet is r\u00f3tt a nemess\u00e9gre.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Hogy a fejedelems\u00e9g \u2013 t\u00e9nylegesen a magyar nemess\u00e9g politikai erej\u00e9n \u00e9s akarat\u00e1n \u00e9p\u00fclt fel \u2013 a k\u00fcls\u0151, r\u00e9szben kedvez\u0151, r\u00e9szben k\u00e9nyszer\u00edt\u0151 er\u0151k hat\u00e1sa alatt, azt mutatja ez a k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny, hogy a fejedelems\u00e9g m\u00e1sf\u00e9lsz\u00e1zada alatt a v\u00e1rmegy\u00e9knek egyetemes megmozdul\u00e1sa, az \u00e1llamot eg\u00e9sz \u00e9p\u00fclet\u00e9ben megr\u00e1z\u00f3 l\u00e1zad\u00e1sa nincs. A sz\u00e9kelys\u00e9gr\u0151l, az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 Erd\u00e9ly m\u00e1sodik alkot\u00f3 t\u00e1rsadalmi t\u00e9nyez\u0151j\u00e9r\u0151l ez nem mondhat\u00f3 el. A sz\u00e9kelys\u00e9g t\u00e1rsadalmi helyzet\u00e9t az hat\u00e1rozza meg a fejedelmi kor k\u00fcsz\u00f6b\u00e9n, hogy mint a keleti v\u00e9gek \u00e1lland\u00f3 katon\u00e1skod\u00f3 n\u00e9pe, nem ment \u00e1t azon a fejl\u0151d\u00e9sen, mely a magyar t\u00e1rsadalom k\u00f6z\u00e9perd\u00e9lyi \u00e9s Erd\u00e9lyen k\u00edv\u00fcli r\u00e9sz\u00e9ben a XIII. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9re m\u00e1r le is z\u00e1rult. Ez a t\u00e1rsadalmi folyamat abban \u00e1llott, hogy megsz\u0171ntette az \u0151si nemzets\u00e9gek lesz\u00e1rmazottainak k\u00f6z\u00f6s birtokl\u00e1s\u00e1t, a kir\u00e1lyi isp\u00e1nok, nemzets\u00e9gf\u0151k nagy birtokokat szereztek, a v\u00e1rjobb\u00e1gyokb\u00f3l, a nemzets\u00e9gek egyes tagjaib\u00f3l kialakult a birtokos \u00e1rm\u00e1lis nemess\u00e9g, a k\u00e9s\u0151bbi v\u00e1rmegye alapja, \u2013 a nemzets\u00e9gek szeg\u00e9nyebb r\u00e9sze, a v\u00e1rszolg\u00e1k \u00e9s a felszabadult rabszolg\u00e1k r\u00e9tege pedig a k\u00f6lt\u00f6zk\u00f6d\u00e9si jog\u00e1t is csak r\u00e9szben \u00e9s bizonyos id\u0151kben birtokl\u00f3 f\u00f6ldh\u00f6z k\u00f6t\u00f6tt jobb\u00e1gyr\u00e9tegg\u00e9 lett. A sz\u00e9kelys\u00e9gben ez a folyamat csak k\u00e9s\u0151n indul meg s ha a XVI. sz\u00e1zad elej\u00e9n m\u00e1r k\u00f6zt\u00fck is h\u00e1rom kialakult rendr\u0151l: a primorok, l\u00f3f\u0151k \u00e9s szabadok rendj\u00e9r\u0151l besz\u00e9lhet\u00fcnk, \u2013 a harmadik rend nagy r\u00e9sz\u00e9ben meg \u00fagy szem\u00e9ly\u00e9ben, mint birtok\u00e1t illet\u0151en szabad. E szabads\u00e1ga azonban nem zavartalan. Az erd\u00e9lyi f\u0151urak, a sz\u00e9kely f\u0151emberek r\u00e9sz\u00e9r\u0151l m\u00e1r a XV. sz\u00e1zad folyam\u00e1n is sokszor \u00e9rik s\u00falyos jogfoszt\u00e1sok, s ezek a fejedelems\u00e9g idej\u00e9n betet\u0151z\u0151dnek. M\u00e1r a XV. sz\u00e1zad folyam\u00e1n felt\u0171nnek a \u00bbfejek\u00f6t\u00f6tt sz\u00e9kelyek\u00ab, akik, tal\u00e1n a hadszolg\u00e1lat al\u00f3l val\u00f3 menek\u00fcl\u00e9s\u00e9rt, tal\u00e1n nyomor\u00fas\u00e1guk ok\u00e1b\u00f3l egy-egy f\u0151ember al\u00e1 adj\u00e1k magukat, f\u00f6ldh\u00f6z k\u00f6t\u00f6tt jobb\u00e1gyokk\u00e1 lesznek. A sz\u00e9kely t\u00f6rzsszervezetb\u0151l kifejl\u0151d\u00f6tt sz\u00e9kek v\u00e9rs\u00e9gi lesz\u00e1rmaz\u00e1si alapon val\u00f3 \u00f6sszetartoz\u00e1sa megsz\u0171nik; a hadnagys\u00e1g \u2013 k\u00e9s\u0151bb kapit\u00e1nys\u00e1g \u2013 s a sz\u00e9kb\u00edr\u00f3s\u00e1g sok esetben p\u00e9nz\u00e9rt volt v\u00e1s\u00e1rolhat\u00f3 s a sz\u00e9k esk\u00fcdtjei is t\u00f6bbnyire az els\u0151 k\u00e9t rendb\u0151l val\u00f3k. Ezek az er\u0151szakt\u00e9telek megsokasodtak a XV. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n B\u00e1thory Istv\u00e1n vajda semmi \u0151si jogot nem tisztel\u0151 korm\u00e1nyz\u00e1sa idej\u00e9n, aki szabad sz\u00e9kelyeket v\u00e1rszolg\u00e1latra k\u00e9nyszer\u00edtett, sz\u00e9kely birtokokat pedig famili\u00e1risainak adom\u00e1nyozott. A sz\u00e9kelys\u00e9g XVI. sz\u00e1zad eleji k\u00f6z\u00e1llapotaira r\u00e1vil\u00e1g\u00edtanak Verancsics Antal gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri kanonok, a k\u00e9s\u0151bbi esztergomi \u00e9rsek feljegyz\u00e9sei: \u00bbA sz\u00e9kelyek a gy\u0171l\u00e9seken fegyveresen jelennek meg, a f\u0151bbek k\u00f6rben \u00fclnek, a t\u00f6bbiek \u0151ket k\u00f6r\u00fcl \u00e1llj\u00e1k; ha a gy\u0171l\u00e9s valamilyen szokatlan terhet r\u00f3 re\u00e1juk, elviselik ugyan, de annak okoz\u00f3j\u00e1ra r\u00e1rohannak, h\u00e1z\u00e1t szerteh\u00e1nyj\u00e1k; ha pedig valaki \u0151si szabads\u00e1guk megront\u00e1s\u00e1ra c\u00e9loz, azt fegyverrel \u0171z\u0151be veszik, s a gy\u0171l\u00e9s sz\u00edn\u00e9n meg\u00f6lik\u00ab.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Ilyen t\u00e1rsadalmi forrong\u00e1sban, \u00e1lland\u00f3 izgatott l\u00e9gk\u00f6rben \u00e9l a sz\u00e9kelys\u00e9g, amikor az \u00f6n\u00e1ll\u00f3an berendezked\u0151 erd\u00e9lyi fejedelems\u00e9g alkot\u00f3 t\u00e9nyez\u0151je gyan\u00e1nt \u00faj terheket kell v\u00e1llalnia. A fejedelems\u00e9g els\u0151 idej\u00e9nek sok hadvisel\u00e9se f\u0151k\u00e9nt a sz\u00e9kelyek hadi erej\u00e9t veszi ig\u00e9nybe. Az \u00e1llamh\u00e1ztart\u00e1shoz \u00e9s t\u00f6r\u00f6k ad\u00f3hoz a sz\u00e9kelyeknek is hozz\u00e1 kell j\u00e1rulniok. A hajdani \u00f6k\u00f6rs\u00fct\u00e9s helyett fejad\u00f3 vettetik ki a sz\u00e9kelys\u00e9gre is. Izabella kir\u00e1lyn\u00e9, hogy bossz\u00faj\u00e1t kit\u00f6ltse, az egykori ellenfel\u00e9hez, Fr\u00e1ter Gy\u00f6rgyh\u00f6z mindig h\u0171s\u00e9ges sz\u00e9kelyeken, kimondatja a rendekkel az 1557.-i fej\u00e9rv\u00e1ri orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9sen, hogy ezut\u00e1n, mik\u00e9nt a nemess\u00e9g, \u00fagy a sz\u00e9kelys\u00e9g is h\u0171tlens\u00e9g eset\u00e9n a j\u00f3sz\u00e1g\u00e1t vesz\u00edtse el. Ez a t\u00f6rv\u00e9ny egyik leg\u0151sibb sz\u00e9kely kiv\u00e1lts\u00e1g megsemmis\u00edt\u00e9se volt.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Az elkeseredett sz\u00e9kelys\u00e9g 1562-ben Balassa Menyh\u00e9rt bujtogat\u00e1s\u00e1ra fegyvert fogott. A felkel\u0151k nagyr\u00e9sze, valamint vez\u00e9reik is k\u00f6zsz\u00e9kelyek voltak. Rettent\u0151 fenyeget\u00e9sekkel, az uni\u00f3ra hivatkozva, maguk mell\u00e9 pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k venni a segesv\u00e1ri \u00e9s k\u0151halomsz\u00e9ki sz\u00e1szokat. J\u00e1nos Zsigmond vez\u00e9rei azonban megvert\u00e9k a l\u00e1zad\u00f3k egyr\u00e9sz\u00e9t, m\u00e1sr\u00e9sze \u00f6nk\u00e9nt kiszolg\u00e1ltatta vez\u00e9reit is \u00e9s hazavonult. A megtorl\u00e1s \u00e9ppen olyan teljes volt, mint az 1514.-i parasztl\u00e1zad\u00e1s ut\u00e1n. A vezet\u0151k\u00f6n k\u00edv\u00fcl b\u0171nh\u0151d\u00f6tt a n\u00e9p, a maga teljes eg\u00e9sz\u00e9ben. Az 1562.-i segesv\u00e1ri orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s az 1557-es h\u0171tlens\u00e9gi artikulusnak szerzett \u00e9rv\u00e9nyt, amikor a k\u00f6zsz\u00e9kelyek eg\u00e9sz r\u00e9teg\u00e9t, mintegy 40000 embert jobb\u00e1ggy\u00e1 tett: \u00bbaz f\u0151n\u00e9pek az \u0151 f\u0151s\u00e9gekben, a l\u00f3fejek az \u0151 l\u00f3f\u0151s\u00e9gekben minden sz\u00e9ken szabadon \u00e9ljenek, \u00fagy mint a nemess\u00e9g az \u0151 nemess\u00e9gekben; az \u0151 f\u00f6ldin lak\u00f3kat, kiket j\u00f3 igazs\u00e1ggal b\u00edrnak, \u00fagy mint a nemess\u00e9g b\u00edrj\u00e1k az \u0151 jobb\u00e1gyokat, \u0151k is jobb\u00e1gyul b\u00edrj\u00e1k, kik a r\u00f3v\u00e1snak idej\u00e9n t\u00f6bb k\u00f6zs\u00e9ggel egy\u00fctt megr\u00f3tassanak\u00ab.<\/em><\/p>\n\n\n\n

E kegyetlen t\u00f6rv\u00e9ny Erd\u00e9ly bels\u0151 \u00e9let\u00e9nek a m\u00e9rgez\u0151je lett, \u00e1lland\u00f3 alkalom az izgat\u00e1sra \u00e9s a l\u00e1zad\u00e1s sz\u00edt\u00e1s\u00e1ra. A Sz\u00e9kelyf\u00f6ld\u00f6n \u00e9p\u00edtett v\u00e1rak nem tudt\u00e1k a t\u00e1rsadalmi forrong\u00e1st lecsillap\u00edtani. 1595-ben B\u00e1thory Zsigmond havasalf\u00f6ldi hadj\u00e1rat\u00e1ban az\u00e9rt harcoltak olyan vit\u00e9z\u00fcl, mert a fejedelem szabads\u00e1guk visszaad\u00e1s\u00e1t \u00edg\u00e9rte meg s az 1595. \u00e9vv\u00e9gi \u00fajabb l\u00e1zad\u00e1s, valamint a sz\u00e9kelyeknek Mih\u00e1ly Vit\u00e9zhez val\u00f3 csatlakoz\u00e1sa az\u00e9rt k\u00f6vetkezett be, mivel csalatkoztak ebben az \u00edg\u00e9retben. A sz\u00e9kely k\u00e9rd\u00e9s v\u00e9gleges megold\u00e1s\u00e1t Bocskay Istv\u00e1n hozta meg, aki nemcsak vissza\u00e1ll\u00edtotta a k\u00f6zsz\u00e9kelys\u00e9g szabads\u00e1g\u00e1t, hanem elrendelte, hogy a nemesek a szabads\u00e1gban ne is h\u00e1borgass\u00e1k a sz\u00e9kelyeket. A sz\u00e9kelys\u00e9gnek e fejedelmi v\u00e9gz\u00e9s \u00e1ltal az erd\u00e9lyi \u00e1llamba val\u00f3 b\u00e9k\u00e9s \u00e9s \u00e9p\u00edt\u0151 beletaglal\u00f3d\u00e1sa megold\u00e1st nyert. Ezut\u00e1n a sz\u00e9kelys\u00e9g adta a fejedelems\u00e9g legkiv\u00e1l\u00f3bb haderej\u00e9t. A XVII. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9nek \u00e1lland\u00f3 hadsereg\u00e9ben a sz\u00e9kelys\u00e9g k\u00f6r\u00e9ben toborzott k\u00e9k \u00e9s veres darabontok k\u00e9pezt\u00e9k a fejedelmi hader\u0151 mindenkori alapj\u00e1t. A megv\u00e1ltozott fejedelmi politika, mely nem er\u0151szakkal, hanem az \u0151si jogok tiszteletben tart\u00e1sa alapj\u00e1n igyekezett a sz\u00e9kelys\u00e9get, mint er\u0151s t\u00e1rsadalmi alkot\u00f3 er\u0151t \u00e9p\u00edteni be az erd\u00e9lyi \u00e1llam t\u00e9nyez\u0151i k\u00f6z\u00e9, haszonnal j\u00e1rt a fejedelems\u00e9gre \u00e9s a sz\u00e9kelys\u00e9gre n\u00e9zve is. A sz\u00e9kelys\u00e9g j\u00f6vend\u0151 fejl\u0151d\u00e9s\u00e9re d\u00f6nt\u0151 volt, mivel meger\u0151s\u00f6d\u00f6tt auton\u00f3mi\u00e1ja \u00e9s z\u00e1rt n\u00e9pk\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi szervezete.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

\u00c9s most k\u00f6vetkezzen a minket ez\u00fattal k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9rdekl\u0151 sz\u00e1szs\u00e1gr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 r\u00e9szlet, melyben \u2013 a k\u00e9rd\u00e9s jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t kiemelend\u0151 \u2013 fontosnak tartom a m\u00e1r ismert r\u00e9szleteket is: \u201eA harmadik n\u00e1ci\u00f3, a sz\u00e1szs\u00e1g hasonl\u00f3k\u00e9ppen, mint z\u00e1rt t\u00e1rsadalmi egys\u00e9g illeszkedik be az erd\u00e9lyi fejedelems\u00e9g politikai egys\u00e9g\u00e9be. A fejedelems\u00e9g kialakul\u00e1sakor a sz\u00e1szs\u00e1g k\u00f6zjogi \u00e9s k\u00f6zigazgat\u00e1si egys\u00e9ge m\u00e1r kialakult. Az Andreanum kiv\u00e1lts\u00e1gait, melyek eredetileg csak a Szeben vezet\u00e9se alatt \u00e1ll\u00f3 h\u00e9t sz\u00e9knek sz\u00f3ltak, m\u00e1r M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly kiterjesztette az eg\u00e9sz sz\u00e1szs\u00e1gra. \u00cdgy a kiv\u00e1lts\u00e1g s\u00e1ncai k\u00f6z\u00f6tt helyezkedtek el a meggyesi \u00e9s nagyselyki K\u00e9tsz\u00e9k, Brass\u00f3 \u00e9s Beszterce vid\u00e9ke is. 1583-ban alkott\u00e1k meg a sz\u00e1szs\u00e1g autonom jogait, a kialakult \u00f6nkorm\u00e1nyzatot kodifik\u00e1l\u00f3 t\u00f6rv\u00e9nyk\u00f6nyvet, melyet B\u00e1thory Istv\u00e1n lengyel kir\u00e1ly erd\u00e9lyi fejedelmi hat\u00e1sk\u00f6r\u00e9ben, m\u00e9g abban az \u00e9vben szentes\u00edtett. A t\u00f6rv\u00e9nyk\u00f6nyv szerint az \u00bbUniversitas Saxorum\u00ab mint egyetlen nemzeti szervezet egyes\u00edtette \u00e9s k\u00e9pviselte Erd\u00e9ly 60. 000 f\u0151nyi sz\u00e1szs\u00e1g\u00e1t. Az universitas \u00e9l\u00e9n a szebeni polg\u00e1rmester eln\u00f6k\u00f6l, az universitas \u00e9venk\u00e9nt el\u0151bb egyszer, majd k\u00e9tszer \u00f6sszeh\u00edvott sz\u00e1sz nemzetgy\u0171l\u00e9sen, n\u00e1la \u00e1llott a sz\u00e1sz nemzeti pecs\u00e9t \u00e9s a nemzeti lev\u00e9lt\u00e1r kulcsa. A kir\u00e1lyb\u00edr\u00f3, a sz\u00e1sz comes feladata az egyh\u00e1zak, iskol\u00e1k ellen\u0151rz\u00e9se, fenntart\u00e1sa, a sz\u00e9kek munk\u00e1j\u00e1nak ellen\u0151rz\u00e9se, ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa \u00e9s megv\u00e9delmez\u00e9se. A sz\u00e1szs\u00e1g szervezet\u00e9ben \u00e9s \u00e9let\u00e9ben az id\u0151szak alatt a v\u00e1rosok jutnak vezet\u0151 szerephez, mintegy maguk al\u00e1 rendelve a vid\u00e9ket, melynek sz\u00e9kei sz\u00e1m\u00e1ra a v\u00e1rosi b\u00edr\u00f3 hat\u00f3s\u00e1g fellebbviteli f\u00f3rumk\u00e9nt szerepel. A v\u00e1rosok \u00e9let\u00e9t a c\u00e9hek szab\u00e1lyozott munka- \u00e9s t\u00e1rsadalmi rendje szabta meg. A v\u00e1rosi polg\u00e1rs\u00e1got vagy a c\u00e9hekben val\u00f3 tags\u00e1got m\u00e1s mint sz\u00e1sz nem kaphatta meg. Nemess\u00e9g vagy f\u0151nemess\u00e9g nem alakulhatott ki sz\u00e1sz f\u00f6ld\u00f6n, mivel a sz\u00e1szs\u00e1g \u2013 hogy immunit\u00e1s\u00e1t nehogy saj\u00e1t v\u00e9rei semmis\u00edts\u00e9k meg \u2013 nem engedte, hogy sz\u00e1sz ember nemeslevelet vagy \u00e9ppen h\u00e1z\u00e1ra, f\u00f6ldj\u00e9re nemes\u00edt\u0151 exemci\u00f3t elfogadjon. A vezet\u00e9s \u00edgy egy nem is t\u00fal nagysz\u00e1m\u00fa, 100<\/em>\u2013200 csal\u00e1dot sz\u00e1ml\u00e1l\u00f3 patricius r\u00e9teg kez\u00e9be ment \u00e1t. S b\u00e1r a v\u00e1ros \u00e9l\u00e9n \u00e1ll\u00f3 Stadtrichter-t \u00e9venk\u00e9nt v\u00e1lasztott\u00e1k, volt olyan v\u00e1rosb\u00edr\u00f3, aki 10-12-szer is viselte ezt a tiszts\u00e9get.<\/em><\/p>\n\n\n\n

A sz\u00e1szs\u00e1g a fejedelems\u00e9g \u00e9let\u00e9ben nem politikai vezet\u0151 t\u00e9nyez\u0151, nem is mint katonai szolg\u00e1ltat\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g b\u00edrt jelent\u0151s\u00e9ggel, hanem mint az orsz\u00e1g pontos ad\u00f3fizet\u0151je. A sz\u00e1szs\u00e1g egy \u00f6sszegben fizette a r\u00e1 kir\u00f3tt tax\u00e1t, neh\u00e9z id\u0151kben pedig mint hitelez\u0151 is fontos kiseg\u00edt\u0151 szolg\u00e1latot tett. A m\u00e1sik jelent\u0151s\u00e9ge az volt, hogy ker\u00edtett v\u00e1rosai voltak, ahov\u00e1 veszedelem eset\u00e9n a fejedelem \u00e9s a f\u0151rendek beh\u00faz\u00f3dhattak a t\u00f6r\u00f6k\u2013tat\u00e1r, vallon, hajd\u00fa seregek elvonul\u00e1s\u00e1ig. A sz\u00e1szs\u00e1g megh\u00e1bor\u00edt\u00e1sa is ez\u00e9rt t\u00f6rt\u00e9nt. A v\u00e1rosaikra f\u00e9lt\u00e9keny \u00e9s azok z\u00e1rt n\u00e9pi egys\u00e9g\u00e9ben megh\u00faz\u00f3d\u00f3 sz\u00e1szok v\u00e9glegesen letelepedni senkit sem engedtek maguk k\u00f6z\u00f6tt, a rendeknek falaikon bel\u00fcl h\u00e1zat \u00e9p\u00edteni\u00f6k nem volt szabad. E f\u00e9lt\u00e9kenys\u00e9g \u00f6sszet\u0171z\u00e9sekre adott alkalmat s egy ilyen \u00f6ssze\u00fctk\u00f6z\u00e9sb\u0151l k\u00f6vetkezett be Szebennek B\u00e1thory G\u00e1bor \u00e1ltal val\u00f3 megrohan\u00e1sa \u00e9s megsarcol\u00e1sa, \u2013 melyet a sz\u00e1sz t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00e1s mai napig \u00fagy t\u00e1rgyal, mint egyik legnagyobb nemzeti gy\u00e1sz\u00e1t. A s\u00e9relem miatt elkeseredett sz\u00e1szokat Bethlen G\u00e1bor t\u00e9r\u00edtette vissza a fejedelems\u00e9g ir\u00e1nti h\u0171s\u00e9g\u00fckre \u2013 egyfel\u0151l azzal, hogy Erd\u00e9ly feloszt\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1nyul\u00f3 terv\u00fcket a port\u00e1n meghi\u00fas\u00edtotta, m\u00e1sfel\u0151l politikus, b\u00f6lcs b\u00e1n\u00e1sm\u00f3dj\u00e1val. Az Approbatae Constitutiones ezut\u00e1n v\u00e9glegesen int\u00e9zkedett a sz\u00e1sz v\u00e1rosokban val\u00f3 lakhat\u00e1s fel\u0151l, megengedve, hogy nem sz\u00e1szok is lakhassanak ott, term\u00e9szetesen kik\u00f6tve, hogy ez\u00e1ltal polg\u00e1rjogot nem nyernek.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

A sz\u00e1szs\u00e1g \u00e9s az egyh\u00e1z kapcsolata m\u00e1r a kezdetekt\u0151l eg\u00e9szen saj\u00e1tos volt. II. Endre p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9get alap\u00edtana sz\u00e1mukra, de az esztergomi \u00e9rsek megakad\u00e1lyozza ezt. A sz\u00e1szok viszont minden \u00e1ron egyh\u00e1zilag is f\u00fcggetlenedni akarnak. Amint azt el\u0151bb olvashattuk, egy alkalommal egyik ger\u00e9bj\u00fck m\u00e9g Gyulafeh\u00e9rv\u00e1rt is elfoglalja \u00e9s feld\u00falja a p\u00fcsp\u00f6ki birtokot. Puk\u00e1nszkiy szerint a n\u00e9pi elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u00e9s az egyh\u00e1z bels\u0151 \u00e9let\u00e9ben is \u00e9szrevehet\u0151 a XVI. sz\u00e1zadban. A h\u00edvek mag\u00e1n\u00e9let\u00e9be is belesz\u00f3lnak \u00e9s magyar szok\u00e1sokat nem engednek meghonosodni. M\u00e9g a magyaros ruha vagy hajviselet is tilos.<\/p>\n\n\n\n

(Ennek a szellemnek k\u00e9sei maradv\u00e1nyit a XX. sz\u00e1zadban, a nagy felsz\u00e1mol\u00f3d\u00e1s<\/em> el\u0151tt m\u00e9g magam is tapasztalhattam, mikor rokons\u00e1gunkba ker\u00fclt sz\u00e1sz csal\u00e1dn\u00e1l arr\u00f3l \u00e9rtes\u00fcltem, hogy a le\u00e1nyz\u00f3t nem szabad csak sz\u00e1szhoz adni, de ha nem, akkor m\u00e9g a rom\u00e1n is jobb, mint a magyar.)<\/p>\n\n\n\n

Az egyh\u00e1z \u00e9s az oktat\u00e1s, a templom \u00e9s az iskola viszonya is hull\u00e1mz\u00f3. Egy id\u0151ben a pap a tan\u00edt\u00f3t munk\u00e1ra foghatja.<\/p>\n\n\n\n

Itt kell megeml\u00e9kezn\u00fcnk \u00fajra a sz\u00e1szs\u00e1g \u00e9s a reform\u00e1ci\u00f3 kapcsolat\u00e1r\u00f3l, amely tov\u00e1bbi fennmarad\u00e1suk \u00e9s fejl\u0151d\u00e9s\u00fck egyik meghat\u00e1roz\u00f3ja lett. Ebben Honterus J\u00e1nosnak jelent\u0151s szerep jutott. \u0150 Brass\u00f3ban kezdi el tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t, de mint Ferdin\u00e1nd p\u00e1rti, elhagyja sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1t. A helyzet konszolid\u00e1l\u00f3d\u00e1sa ut\u00e1n hazat\u00e9rve kezd szervezkedni az \u00faj tanok elfogadtat\u00e1s\u00e1ra. A v\u00e1ros legmegbecs\u00fcltebbjei k\u00f6z\u00e9 emelkedv\u00e9n az \u0151 \u00f6szt\u00f6nz\u00e9s\u00e9re foglalj\u00e1k \u00edr\u00e1sba a sz\u00e1sz szok\u00e1sjogot, ami csod\u00e1latos m\u00f3don a XIX. sz\u00e1zadig maradt \u00e9rv\u00e9nyben. Mint azt Czir\u00e1ki is hangs\u00falyozza: \u201eA soknemzetis\u00e9g\u0171 Erd\u00e9lyben azonban a hitvall\u00e1s saj\u00e1ts\u00e1gos m\u00f3don a l\u00e9lek \u00e9s a teol\u00f3gia dolg\u00e1n t\u00falmutat\u00f3 k\u00fcl\u00f6n\u00f6s jelent\u0151s\u00e9ggel b\u00edrt: az evang\u00e9likus hit a sz\u00e1szok sz\u00e1m\u00e1ra egyet jelentett nemzeti egys\u00e9g\u00fck \u00e9s identit\u00e1suk meg\u0151rz\u00e9s\u00e9vel. Az \u00e1gostai hitvall\u00e1s \u00e9s az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 nemzeti egyh\u00e1z saj\u00e1ts\u00e1gos kultur\u00e1lis-felekezeti elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u00e9st is biztos\u00edtott egyben Erd\u00e9ly t\u00f6bbi lak\u00f3j\u00e1t\u00f3l \u00e9s hozz\u00e1seg\u00edtette a sz\u00e1szs\u00e1got ahhoz, hogy a legnehezebb id\u0151kben is k\u00e9pesek legyenek meg\u0151rizni nemzeti identit\u00e1sukat \u00e9s \u00f6sszetart\u00e1sukat. Ez\u00e9rt is jelenthetj\u00fck ki, meglehet\u0151s biztons\u00e1ggal azt, hogy a sz\u00e1szok k\u00f6z\u00f6tt egyfajta nemzeti egyh\u00e1z j\u00f6tt l\u00e9tre, ahogy \u0151k maguk nevezt\u00e9k:<\/em>\u00bbecclesia Dei nationis Saxonica\u00ab\u201d.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Hasonl\u00f3 jelent\u0151s\u00e9ge volt \u00e9s van az Erd\u00e9ly sors\u00e1t eld\u00f6nt\u0151 ortodoxi\u00e1nak is a t\u00f6bbs\u00e9gi rom\u00e1ns\u00e1g \u00e9let\u00e9ben, s ez a mai napig meghat\u00e1rozza el\u0151ret\u00f6r\u00e9s\u00fcket \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmi sikereiket.<\/p>\n\n\n\n

A sz\u00e1sz egyh\u00e1z t\u00f6rt\u00e9nelmi l\u00e9pt\u00e9kkel gyors \u00e1talakul\u00e1s\u00e1nak kedveztek a fesz\u00fclt nemzetk\u00f6zi \u00e1llapotok, melyek miatt a k\u00f6zponti hatalom ezzel nem foglalkozott. Azt\u00e1n viszont az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s 1568-as d\u00f6nt\u00e9se, majd 1570-ben a tordai gy\u0171l\u00e9sen kimondott, a n\u00e9gy befogadott egyh\u00e1zat megjel\u00f6l\u0151 hat\u00e1rozat v\u00e9gleg megoldotta a k\u00e9rd\u00e9st. K\u00e9s\u0151bb azt\u00e1n a toleranci\u00e1t m\u00e1r a t\u00e1mogat\u00e1s v\u00e1ltja fel, \u00e9s Erd\u00e9lyb\u0151l a reform\u00e1ci\u00f3 egyik fellegv\u00e1ra, a m\u00e1sk\u00e9nt gondolkod\u00f3k mentsv\u00e1ra lesz.<\/p>\n\n\n\n

Itt Puk\u00e1nszky meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sait kell k\u00f6zbevetn\u00fcnk: \u201e<\/em>A k\u00fcl\u00f6n sz\u00e1sz fejl\u0151d\u00e9st leghat\u00e9konyabban a protestantizmus seg\u00edtette el\u0151. A sz\u00e1sz nemzet egyeteme elhat\u00e1rozza az \u00e1gostai hitvall\u00e1sra val\u00f3 \u00e1tt\u00e9r\u00e9st, s azt, hogy valamennyi sz\u00e1sz k\u00f6zs\u00e9g ugyanahhoz a felekezethez tartozz\u00e9k. Ezzel megteremtett\u00e9k a sz\u00e1sz egyh\u00e1zat, amely \u00f6sszetart\u00f3 k\u00f6tel\u00e9kk\u00e9, a politikai egys\u00e9g kieg\u00e9sz\u00edt\u0151j\u00e9v\u00e9, a nyelv \u00e9s n\u00e9pis\u00e9g t\u00e1masz\u00e1v\u00e1 lett. Joggal mutat r\u00e1 m\u00e9g ma is a sz\u00e1sz t\u00f6rt\u00e9netpolitikai irodalom arra, hogy a sz\u00e1sz n\u00e9p az egyh\u00e1zat els\u0151sorban mint a n\u00e9pi \u00f6sszetartoz\u00e1s eszk\u00f6z\u00e9t \u00e9rt\u00e9keli. Az egyh\u00e1z a sz\u00e1szok sz\u00e1m\u00e1ra a n\u00e9pi \u00f6sszetartoz\u00e1s l\u00e1that\u00f3 kifejez\u0151je, mely vall\u00e1son k\u00edv\u00fcli szellemi t\u00f6rekv\u00e9seik eg\u00e9sz sor\u00e1t mag\u00e1ban foglalja \u00e9s szervezete annyira egybeforrott a n\u00e9p eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9vel, hogy ez n\u00e9lk\u00fcle m\u00e1r el sem k\u00e9pzelhet\u0151. Igaz, hogy az egyh\u00e1z csak t\u00f6bb \u00e9vtizednyi fejl\u0151d\u00e9s ut\u00e1n er\u0151s\u00f6d\u00f6tt a n\u00e9pi egys\u00e9g szerves kieg\u00e9sz\u00edt\u0151j\u00e9v\u00e9, maga a reform\u00e1ci\u00f3 is csak sok ingadoz\u00e1s ut\u00e1n tal\u00e1lta meg a sz\u00e1szokn\u00e1l azt az utat, melyen haladva a vall\u00e1s egys\u00e9ge egy\u00fattal n\u00e9pi egys\u00e9get is jelent. Az \u00edgy keletkezett \u00bbSiebenb\u00fcrgisch-s\u00e4chsische Landeskirche\u00ab a saj\u00e1tlagos sz\u00e1sz fejl\u0151d\u00e9s legtart\u00f3sabb \u00e9s leg\u00e9letk\u00e9pesebb t\u00e1masz\u00e1v\u00e1 lett: t\u00fal\u00e9lte a kir\u00e1lyok adta kiv\u00e1lts\u00e1gokat, a n\u00e9pi univerzit\u00e1st, a vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat, Erd\u00e9lynek Nagyrom\u00e1ni\u00e1ba val\u00f3 bekebelez\u00e9s\u00e9t \u00e9s ma \u00fagysz\u00f3lv\u00e1n egyetlen l\u00e1that\u00f3 szerve a minden sz\u00e1szok egys\u00e9g\u00e9nek. A reform\u00e1ci\u00f3 \u00fatj\u00e1n a sz\u00e1szs\u00e1g kapcsolatai N\u00e9metorsz\u00e1ggal \u00e1lland\u00f3 jelleg\u0171v\u00e9 \u00e9s folytonoss\u00e1 lesznek. Ezek a kapcsolatok t\u00faln\u0151nek az egyh\u00e1zi k\u00e9rd\u00e9sek k\u00f6r\u00e9n s lassankint \u00e1tfogj\u00e1k az eg\u00e9sz \u00e9letet. A reform\u00e1ci\u00f3 t\u00e1rja fel a sz\u00e1szok sz\u00e1m\u00e1ra a szeretett \u00bbanyaorsz\u00e1got\u00ab, melyt\u0151l f\u00f6ldrajzilag t\u00e1volesnek ugyan, de amely a t\u00e1volban is egyh\u00e1zi, szellemi \u00e9s n\u00e9pi t\u00f6rekv\u00e9seik kiapadhatatlan forr\u00e1s\u00e1t jelenti<\/em>.\u201d Egy m\u00e1sik tanulm\u00e1ny\u00e1ban \u00edgy \u00edr: \u201eA reform\u00e1ci\u00f3 siker\u00e9t a sz\u00e1szokn\u00e1l nemcsak szellemi el\u0151felt\u00e9telek biztos\u00edtott\u00e1k. Fontos k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny volt az is, hogy a mozgalom az Univerzit\u00e1sra t\u00e1maszkodhatott, mely a maga hat\u00e1sk\u00f6r\u00e9ben gondoskodott az \u00faj hit megszil\u00e1rd\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l. Az Univerzit\u00e1snak pedig a t\u00f6r\u00f6k sz\u00e9tv\u00e1laszt\u00f3 politika nyom\u00e1sa alatt a XVI. sz\u00e1zadban megindul\u00f3 \u00f6n\u00e1ll\u00f3sul\u00e1si folyamata az erd\u00e9lyi \u00e1llamis\u00e1g sz\u0171kebb keretei k\u00f6z\u00f6tt az eddigin\u00e9l is jelent\u0151sebb politikai befoly\u00e1st biztos\u00edtott. Ez a n\u00f6vekv\u0151 befoly\u00e1s term\u00e9szetesen szint\u00e9n el\u0151seg\u00edtette a sz\u00e1sz elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u00e9st.\u201d <\/em>A sz\u00e1szok \u00e9s az erd\u00e9lyi gondolat c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1ny\u00e1ban Puk\u00e1nszky \u00fajfent megjegyzi: \u201eA mai sz\u00e1sz t\u00f6rt\u00e9netpolitikai irodalom nem mulasztja el sohasem hangs\u00falyozni azt a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyt, hogy az egyh\u00e1zban a sz\u00e1sz ember els\u0151sorban a faji \u00f6sszetartoz\u00e1s szerv\u00e9t \u00e9rt\u00e9keli, vall\u00e1si szempontb\u00f3l az egyh\u00e1z nem sokat jelentett sz\u00e1m\u00e1ra, hiszen racion\u00e1lis lelkivil\u00e1g\u00e1ban a vall\u00e1sos \u00e9rz\u00e9snek sohasem voltak m\u00e9lyebb gy\u00f6kerei.\u201d<\/em> A reform\u00e1ci\u00f3 erd\u00e9lyi t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben jelent\u0151s a k\u00e9t Kolozsv\u00e1rra sz\u00e1rmazott sz\u00e1sz, D\u00e1vid Ferenc \u00e9s Heltai G\u00e1sp\u00e1r (Caspar Helth) munk\u00e1ss\u00e1ga, akik az \u00e1gostaiakkal folytatott vita kapcs\u00e1n (az \u00farvacsora volt ennek f\u0151 t\u00e1rgya) v\u00e9g\u00fcl nem csak vall\u00e1silag v\u00e1lnak k\u00fcl\u00f6n a n\u00e9mets\u00e9gt\u0151l. Jelent\u0151s szerep\u00fck volt a felekezeti szabads\u00e1g 1568-ban Tord\u00e1n \u2013 mint tudjuk a vil\u00e1gon el\u0151sz\u00f6r \u2013 t\u00f6rt\u00e9nt deklar\u00e1l\u00e1s\u00e1ban. Az \u00c1gostaiak k\u00fcl\u00f6nv\u00e1l\u00e1s\u00e1t tulajdonk\u00e9ppen a Nagyenyeden tartott 1564-es zsinatra tehetj\u00fck, s 1572-ben kapj\u00e1k meg a meger\u0151s\u00edt\u00e9st B\u00e1thory Istv\u00e1n fejedelemt\u0151l. Ezzel megsz\u0171nik minden k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00fck a magyar protest\u00e1nsokkal. De m\u00e1r Hebler M\u00e1ty\u00e1s p\u00fcsp\u00f6k\u00fck \u201eBrevis Confessio\u201d-<\/em>j\u00e1b\u00f3l kit\u0171nik, hogy az egyh\u00e1z \u00e9s a n\u00e9p fogalma teljesen \u00f6sszeforrt. Ezt az \u00e9rtelmez\u0151 iratot a p\u00fcsp\u00f6k az Odera menti Frankfurtba k\u00fcldi j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1sra. Az \u0151shaza vonz\u00e1sa egyre er\u0151sebb. Puk\u00e1nszky \u00edgy fogalmaz: \u201e\u2026de a vall\u00e1si \u00e9s m\u0171vel\u0151d\u00e9si kapcsolatok sz\u00e1laib\u00f3l lassank\u00e9nt \u2013 m\u00e1r a XVI. sz\u00e1zad kezdetleges nacionalizmusa mellett is felismerhet\u0151en \u2013 kialakul a n\u00e9met n\u00e9pi gondolkod\u00e1s alapsz\u00f6ved\u00e9ke.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

Ha a sz\u00e1szoknak a magyarokkal szembeni idegenked\u0151 magatart\u00e1s\u00e1t vizsg\u00e1ljuk, els\u0151sorban alapterm\u00e9szet\u00fckr\u0151l besz\u00e9lhet\u00fcnk, mert m\u00e1s \u201eidegenekkel\u201d<\/em> szemben is \u00edgy viselkedtek 1919-ig, s\u0151t egy\u00e9nileg ezut\u00e1n is. Az els\u0151 olyan eml\u00edt\u00e9sre m\u00e9lt\u00f3 s\u00e9relem, amely \u0151ket r\u00e9sz\u00fcnkr\u0151l \u00e9rhette, az a B\u00e1thory G\u00e1bor \u00e1ltal Szeben ellen elk\u00f6vetett<\/em> lerohan\u00e1s, amely hiba lehetett, de egy \u00f6sszetett, b\u00e1r nagyrav\u00e1gy\u00e1sr\u00f3l is tan\u00faskod\u00f3, terv megval\u00f3s\u00edt\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben \u00e9s nem a sz\u00e1szok ir\u00e1nti ellen\u00e9rz\u00e9st\u0151l vez\u00e9relve t\u00f6rt\u00e9nt. Az ezt megel\u0151z\u0151 \u00e9vsz\u00e1zadokban voltak m\u00e9g konfliktusok, de ezeket a sz\u00e1szok felkel\u00e9sei provok\u00e1lt\u00e1k ki, melyeket azt\u00e1n a kir\u00e1lyi er\u0151 levert, de azt\u00e1n tov\u00e1bbra is kiterjesztette r\u00e1juk el\u0151jogaikat hat\u00e1rozottan v\u00e9delmez\u0151 hatalm\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

A korszak t\u00f6rt\u00e9n\u00e9seit \u00e1tgondolva meg\u00e1llap\u00edthatjuk, hogy b\u00e1r minden fejedelem m\u00e1s \u00e9s m\u00e1s m\u00f3don, m\u00e1s \u00e9s m\u00e1s c\u00e9llal, b\u00f6lcsen vagy kev\u00e9ss\u00e9 b\u00f6lcsen, esetenk\u00e9nt meggondolatlanul vagy hatalmaskodva korm\u00e1nyzott, v\u00e9g\u00fcl is eg\u00e9sz Erd\u00e9ly k\u00f6zponti hatalm\u00e1t jelentette \u00e9s az eg\u00e9sz orsz\u00e1g \u00e9rdekeit is k\u00e9pviselte. \u00cdgy elker\u00fclhetetlen\u00fcl keveredett konfliktusba az \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1guk felett k\u00e9nyesen \u0151rk\u00f6d\u0151 sz\u00e1szokkal. Ugyanakkor eg\u00e9szen m\u00e1sk\u00e9nt kell meg\u00edt\u00e9ln\u00fcnk p\u00e9ld\u00e1ul B\u00e1thory G\u00e1bor \u00e9s Bethlen G\u00e1bor k\u00e9t eg\u00e9szen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szem\u00e9lyis\u00e9get is. De\u2026valamennyien magyarok voltak, s \u00edgy a mindenkori fejedelemmel kapcsolatos mindenkori huzavona, b\u00e9k\u00e9s vagy h\u00e1bor\u00fas\u00e1ghoz is vezet\u0151 alkudoz\u00e1s, s az ezzel j\u00e1r\u00f3 v\u00e9lt vagy val\u00f3s s\u00e9relmek \u00fagy maradtak fenn a sz\u00e1sz eml\u00e9kezetben, mint sz\u00e1sz\u2013magyar ellent\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n

Miel\u0151tt tov\u00e1bbhaladn\u00e1nk Czir\u00e1ki Zsuzsanna a fejedelmi korszakr\u00f3l \u00edrt igen t\u00f6m\u00f6r kronol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t, pontosabban r\u00f6vid \u00f6sszefoglal\u00f3j\u00e1t id\u00e9zz\u00fck meg v\u00e1zlatosan.<\/p>\n\n\n\n

\u201eJ\u00e1nos Zsigmond uralkod\u00e1sa alatt bizonyoss\u00e1 v\u00e1lt, hogy az erd\u00e9lyi \u00e1llamnak egyed\u00fcl kell meg\u00e1llnia a hely\u00e9t a k\u00e9t nagy birodalom, a Habsburg \u00e9s az Oszm\u00e1n k\u00f6z\u00f6tt. (\u2026) Erd\u00e9ly helyzet\u00e9t az 1571-ben Ferdin\u00e1nd fia \u00e9s ut\u00f3da Miksa, valamint J\u00e1nos Zsigmond \u2013 aki II. J\u00e1nos n\u00e9ven v\u00e1lasztott kir\u00e1lyk\u00e9nt uralkodott a keleti Magyarorsz\u00e1gon \u2013 k\u00f6z\u00f6tt l\u00e9trej\u00f6tt speyeri egyezm\u00e9ny rendezte el: ebben v\u00e9gre megh\u00fazt\u00e1k a \u00bbk\u00e9t Magyarorsz\u00e1g\u00ab k\u00f6z\u00f6tti hat\u00e1rvonalat, a Habsburg b\u00e9ke \u00e9rdek\u00e9ben pedig J\u00e1nos Zsigmond lemondott a v\u00e1lasztott kir\u00e1lyi c\u00edm\u00e9r\u0151l. Az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 erd\u00e9lyi \u00e1llam megszil\u00e1rdul\u00e1s\u00e1ban k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl fontos l\u00e9p\u00e9snek sz\u00e1m\u00edtott az is, hogy J\u00e1nos Zsigmond fejedelem gyermektelen hal\u00e1la ut\u00e1n \u2013 a speyeri v\u00e9gz\u00e9ssel ellentmondva \u2013 az orsz\u00e1g nem ker\u00fclt a Habsburgok kez\u00e9re, hanem k\u00e9pes volt megtartani \u00e9s meger\u0151s\u00edteni \u00f6n\u00e1ll\u00f3 \u00e1llamis\u00e1ga kereteit. Az erd\u00e9lyi rendek \u00e1ltal megv\u00e1lasztott ut\u00f3d, B\u00e1thori Istv\u00e1n, aki 1576-t\u00f3l lengyel kir\u00e1ly is volt, b\u00f6lcs korm\u00e1nyz\u00e1s\u00e1val b\u00e9k\u00e9t \u00e9s fejl\u0151d\u00e9st biztos\u00edtott Erd\u00e9ly lak\u00f3inak. Az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok sz\u00e1m\u00e1ra is nyugodtabb, a szellemi \u00e9s anyagi gyarapod\u00e1s\u00e1nak kedvez\u0151 id\u0151szak volt ez. B\u00e1thori Istv\u00e1n fejedelem t\u00e1mogatta gazdas\u00e1gi tev\u00e9kenys\u00e9geiket \u00e9s j\u00f3v\u00e1hagyta a sz\u00e1szok saj\u00e1t t\u00f6rv\u00e9nyk\u00f6nyv\u00e9nek bevezet\u00e9s\u00e9t is Sz\u00e1szf\u00f6ld\u00f6n: az \u00bbEygen-Landrecht\u00ab n\u00e9ven ismert gy\u0171jtem\u00e9ny \u2013 Der Sachsen inn Siebenb\u00fcrgen Statuta oder Eygen-Landrecht \u2013 a Honterus \u00e1ltal lefektetett alapokon v\u00e9g\u00fcl 1583-ban v\u00e1lt teljess\u00e9. Ekkor \u00f6sszegezte Matthias Fronius brass\u00f3i tan\u00e1cs\u00far a honterusi joggy\u0171jtem\u00e9nyt \u00e9s az Altemberger k\u00f3dexet, a sz\u00e1sz szok\u00e1sjoggal kieg\u00e9sz\u00edtve. A k\u00e9sz t\u00f6rv\u00e9nyk\u00f6nyvet a sz\u00e1szok egyetemes k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ge is elfogadta, majd bevezet\u00e9s\u00e9hez megszerezt\u00e9k a fejedelem t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t is. \u00cdgy j\u00f6tt l\u00e9tre az a saj\u00e1tos jogrend Sz\u00e1szf\u00f6ld\u00f6n, mely eg\u00e9szen 1853-ig, az osztr\u00e1k polg\u00e1ri t\u00f6rv\u00e9nykez\u00e9s bevezet\u00e9s\u00e9ig \u00e9rv\u00e9nyben olt.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

B\u00e1thori Istv\u00e1n, a lengyel tr\u00f3nra val\u00f3 t\u00e1voz\u00e1sa ut\u00e1n, 1576-t\u00f3l \u00f6ccs\u00e9t Krist\u00f3fot ruh\u00e1zza fel Erd\u00e9ly korm\u00e1nyz\u00e1s\u00e1ra vajdai jogokkal. Krist\u00f3f 1581<\/a>. m\u00e1jus 27-\u00e9n<\/a> Gyulafeh\u00e9rv\u00e1rott<\/a> halt meg. Hal\u00e1la ut\u00e1n kiskor\u00fa fi\u00e1t, Zsigmondot<\/a> v\u00e1lasztott\u00e1k vajd\u00e1v\u00e1, de tov\u00e1bbra is a Krakk\u00f3ban<\/a> sz\u00e9kel\u0151 B\u00e1thory Istv\u00e1n<\/a> fejedelem, majd ennek hal\u00e1la ut\u00e1n, 1586<\/a>-t\u00f3l Zsigmond gy\u00e1mja: Ghiczy J\u00e1nos<\/a> korm\u00e1nyzott. Ez az id\u0151szak a nagyhatalmak k\u00f6zti egyens\u00falyozgat\u00e1s ideje.<\/p>\n\n\n\n

Az 1590-es \u00e9vek elej\u00e9n szervez\u0151d\u0151 eur\u00f3pai sz\u00f6vets\u00e9g az oszm\u00e1n ellen a 15 \u00e9ves h\u00e1bor\u00faba torkollott, s ez Magyarorsz\u00e1got is hadsz\u00ednt\u00e9rr\u00e9 v\u00e1ltoztatta.<\/p>\n\n\n\n

A kezdeti sikereket l\u00e1tva Zsigmond is a sz\u00f6vets\u00e9get v\u00e1lasztotta volna, de a rendek nem t\u00e1mogatt\u00e1k, ellent\u00e9tben a Habsburgok \u00e1ltal a t\u00f6r\u00f6kt\u0151l val\u00f3 megszabadul\u00e1st rem\u00e9l\u0151 sz\u00e1szokkal. A sz\u00e1sz Huet gr\u00f3f azt\u00e1n m\u00e9gis l\u00e9trehozta az osztr\u00e1k-erd\u00e9lyi sz\u00f6vets\u00e9get, Erd\u00e9lybe hozv\u00e1n Zsigmond menyasszony\u00e1t, M\u00e1ria Krisztina osztr\u00e1k f\u0151hercegn\u0151t.<\/p>\n\n\n\n

Ez a h\u00e1bor\u00fa azonban nem hozott sikert \u00e9s szomor\u00fa k\u00f6vetkezm\u00e9nyekkel j\u00e1rt. A bizonytalan Zsigmond, aki a fejedelems\u00e9gr\u0151l t\u00f6bbsz\u00f6r is lemondott, majd visszat\u00e9rt, ezzel csak n\u00f6velte a bajt. A Habsburgok Erd\u00e9lyt megszerzend\u0151, rom\u00e1n sz\u00f6vets\u00e9ggel d\u00falt\u00e1k az orsz\u00e1got. Ebben az id\u0151ben a sz\u00e1szokat sem k\u00edm\u00e9lve puszt\u00edtott Basta gener\u00e1lis \u00e9s a havasalf\u00f6ldi Mih\u00e1ly vajda, aki a rom\u00e1n t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9vel ellent\u00e9tben, egy\u00e1ltal\u00e1n nem t\u00f6r\u0151d\u00f6tt az erd\u00e9lyi rom\u00e1nokkal, \u00e9s nem a \u00bbnagy egyes\u00fcl\u00e9s\u00ab gondolta \u00e1ltal vezetve h\u00f3d\u00edtott. \u00c9h\u00edns\u00e9g \u00e9s nyomor jellemzi ezeket az \u00e9veket.<\/p>\n\n\n\n

A sz\u00e1szok p\u00e9nzben is kisz\u00e1molt\u00e1k a k\u00e1rt, melyet k\u00f6zel egymilli\u00f3 aranyra becs\u00fcltek. Sorsukr\u00f3l Basta a h\u00e1tuk m\u00f6g\u00f6tt \u00e1llapodott meg a cs\u00e1sz\u00e1rral a Sz\u00e1szf\u00f6ldnek a birodalomba val\u00f3 beintegr\u00e1l\u00e1s\u00e1r\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n

Az erd\u00e9lyi rendek azonban 1604-ben megtal\u00e1lj\u00e1k az er\u0151skez\u0171 vez\u00e9rt Bocskai Istv\u00e1n szem\u00e9ly\u00e9ben. Bocskai \u2013 Zsigmond nagyb\u00e1tyja \u2013 visszavonults\u00e1g\u00e1b\u00f3l csak Bethlen G\u00e1bor r\u00e1besz\u00e9l\u00e9s\u00e9re l\u00e9p \u00fajra porondra. R\u00f6videsen megtal\u00e1lja sz\u00f6vets\u00e9geseit, \u00e9s a lakoss\u00e1g t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9nek, a hajd\u00faknak \u00e9s t\u00f6r\u00f6kp\u00e1rtiaknak t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val, a cs\u00e1sz\u00e1ri er\u0151kkel szembesz\u00e1ll. A sz\u00e1szok ezzel nem \u00e9rtenek egyet \u00e9s zsoldosaikkal ellene vonulnak. A zsoldos had azonban \u0151ket sem k\u00edm\u00e9li, s v\u00e9g\u00fcl elfogadj\u00e1k Bocskait fejedelemnek \u00e9s 1605-ben Medgyesen meg is v\u00e1lasztj\u00e1k. Bocskai sikert sikerre halmoz, \u00e9s 1606-ban kedvez\u0151 b\u00e9k\u00e9t k\u00f6t Rudolf cs\u00e1sz\u00e1rral.<\/p>\n\n\n\n

A Zsitva-toroki b\u00e9ke a t\u00f6r\u00f6k h\u00e1bor\u00fanak is v\u00e9get vet \u00e9s felcsillan a b\u00e9ke rem\u00e9nye. De 1606 v\u00e9g\u00e9n Bocskai meghal.<\/p>\n\n\n\n

Uralkod\u00e1s\u00e1t a b\u00f6lcsess\u00e9g jellemezte, nem fogadta el a t\u00f6r\u00f6k \u00e1ltal neki k\u00fcld\u00f6tt koron\u00e1t sem, de m\u00e1ig hangz\u00f3 m\u00e1r id\u00e9zett v\u00e9grendelete, melyben Magyarorsz\u00e1g \u00e9s Erd\u00e9ly magyars\u00e1g\u00e1nak egym\u00e1srautalts\u00e1g\u00e1t ismeri fel.<\/p>\n\n\n\n

Ut\u00e1na r\u00f6vid ideig \u2013 Erd\u00e9ly korm\u00e1nyz\u00f3ja \u2013 R\u00e1k\u00f3czi Zsigmond ker\u00fcl tr\u00f3nra, de az ambici\u00f3zus B\u00e1thori G\u00e1bor a hajd\u00fak seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel lemond\u00e1sra b\u00edrja.<\/p>\n\n\n\n

A makacs \u00e9s ellentmond\u00e1st nem t\u0171r\u0151 uralkod\u00f3nak nagyrav\u00e1gy\u00f3 tervei voltak. Dunai fejedelems\u00e9gr\u0151l \u00e1lmodott s a pillanatnyilag nyugton lev\u0151 t\u00f6r\u00f6kkel mit sem t\u00f6r\u0151dve Havasalf\u00f6ld \u00e9s Moldova megh\u00f3d\u00edt\u00e1s\u00e1ra k\u00e9sz\u00fclt. El\u0151bb azonban le kellett k\u00fczdenie a kereskedelm\u00fcket f\u00e9lt\u0151 sz\u00e1szok ellen\u00e1ll\u00e1s\u00e1t. \u00cdgy k\u00f6vetkezett be az az esem\u00e9ny, amelyet a sz\u00e1szs\u00e1g soha nem tudott elfelejteni. Ahogyan azt Czir\u00e1ki megjegyzi, Nagyszeben t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek legs\u00f6t\u00e9tebb napjait \u00e9lte ekkor. T\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00f3ik Sodom\u00e1t \u00e9s Gomorr\u00e1t emlegett\u00e9k \u00e9s legend\u00e1k sz\u00fclettek a t\u00f6rt\u00e9ntekr\u0151l. A v\u00e1ros a kicsapong\u00e1sair\u00f3l h\u00edres uralkod\u00f3 k\u00e9ny\u00e9re-kedv\u00e9re lett kiszolg\u00e1ltatva. Brass\u00f3 m\u00e1r nehezebb falatnak bizonyult, de a f\u00f6ldv\u00e1ri csata ennek sors\u00e1t is megpecs\u00e9telte. A sz\u00e1szoknak el kellett fogadniuk a helyzetet, \u00e9s t\u00f6bb\u00e9 nem l\u00e1zadtak.<\/p>\n\n\n\n

Az uralkod\u00f3t azonban saj\u00e1t hajd\u00fai gyilkolj\u00e1k meg 1613-ban. K\u00f6zben azonban a t\u00f6r\u00f6k \u00e1ltal t\u00e1mogatott \u00e9s elismert Bethlen G\u00e1bor m\u00e1r ott \u00e1ll a fejedelems\u00e9g kapuj\u00e1ban. A rendk\u00edv\u00fcl okos, b\u00f6lcs, vall\u00e1sos \u00e9s remek\u00fcl t\u00e1rgyal\u00f3 Bethlen v\u00e9g\u00fcl okt\u00f3ber 23-\u00e1n foglalhatja el a tr\u00f3nt.<\/p>\n\n\n\n

Uralkod\u00e1sa alatt, neh\u00e9z kompromisszumok \u00e1r\u00e1n, de orsz\u00e1g\u00e1t vir\u00e1gz\u00e1snak ind\u00edtja.<\/p>\n\n\n\n

A sz\u00e1szs\u00e1g gyanakv\u00e1ssal fogadja, r\u00e1ad\u00e1sul eleinte Szebenben sz\u00e9kel \u0151 is.<\/p>\n\n\n\n

Czir\u00e1ki Zsuzsanna n\u00e9h\u00e1ny sor\u00e1t most sz\u00f3 szerint id\u00e9zem: \u201eA k\u00f6z\u00e9pkori gy\u00f6kerekre visszatekint\u0151 sz\u00e1sz \u2013 ugyan\u00edgy a sz\u00e9kely \u2013 rendi kiv\u00e1lts\u00e1gok ugyanis a k\u00f6zponti hatalomgyakorl\u00e1ssal ellenkez\u0151 centrifug\u00e1lis er\u0151k\u00e9nt hatottak Erd\u00e9lyben az abszolutizmus kor\u00e1ba l\u00e9p\u0151 Eur\u00f3p\u00e1ban pedig f\u00f6l\u00f6tt\u00e9bb idej\u00e9tm\u00faltnak t\u0171ntek. Az egy k\u00e9zben \u00f6sszpontosul\u00f3 szil\u00e1rd fejedelmi hatalom kialak\u00edt\u00e1s\u00e1n f\u00e1radoz\u00f3 Bethlen G\u00e1bor \u00e9rthet\u0151 okokb\u00f3l arra t\u00f6rekedett, hogy ezeket a sz\u00e9th\u00faz\u00f3 er\u0151ket m\u00e9rs\u00e9kelje, legal\u00e1bbis ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa al\u00e1 vonhassa.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

Ez\u00e9rt okosan nem fesz\u00edti a h\u00fart \u00e9s elhagyja a v\u00e1rost. A k\u00f6zponti hatalom \u00e9rdekeivel ellenkez\u0151 sz\u00e1szokkal m\u00e9g t\u00f6bb m\u00e1s vit\u00e1ja is van idej\u00e9t m\u00falta el\u0151jogaik miatt. Ezek a vit\u00e1k v\u00e9gig k\u00eds\u00e9rik uralkod\u00e1s\u00e1t, de nem viszi azokat szak\u00edt\u00e1sig, mert a harminc \u00e9ves h\u00e1bor\u00faval kapcsolatos teend\u0151ket megzavarta volna egy belvisz\u00e1ly.<\/p>\n\n\n\n

Bethlen sikeres hadvisel\u00e9sei \u00e9s nagyvonal\u00fa k\u00fclpolitik\u00e1ja \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban az orsz\u00e1g val\u00f3ban vir\u00e1gzik, amit a sz\u00e1szs\u00e1g is \u00e9rez. Egyes t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00f3ikt\u00f3l elnyeri m\u00e9g a haza atyja nevet is.<\/p>\n\n\n\n

Sajnos azonban az ut\u00f3dl\u00e1s ism\u00e9t gondot okoz, mert gyermektelen. Feles\u00e9g\u00e9t Brandenburgi Katalint jel\u00f6li ut\u00f3d\u00e1nak, de \u0151 erre alkalmatlannak bizonyul, \u00e9s egy \u00e9vvel Bethlen G\u00e1bor hal\u00e1la ut\u00e1n 1630-ban lemond. Az ezt k\u00f6vet\u0151 hatalmi verseng\u00e9sb\u0151l R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy ker\u00fcl ki gy\u0151ztesen.<\/p>\n\n\n\n

Az id\u0151pont szerencs\u00e9s. Stabilit\u00e1s van bel\u00fcl, a k\u00e9t nagyhatalmat pedig m\u00e1s gondok k\u00f6tik le. Habsburg ellenes koal\u00edci\u00f3beli harcaikban csak erd\u00e9lyi \u00e9s magyarorsz\u00e1gi c\u00e9ljaikig mennek el. \u00cdgy Erd\u00e9ly a XVII. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9re addigi legnagyobb \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1g\u00e1nak kor\u00e1t \u00e9lheti.<\/p>\n\n\n\n

R\u00e1k\u00f3czit fejedelmi hatalm\u00e1n t\u00fal \u00f3ri\u00e1si vagyona is seg\u00edti terveinek megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1ban. A sz\u00e1szokkal konfliktusba ker\u00fcl. 1636-ban Segesv\u00e1r, majd 37-ben Brass\u00f3 nem akarja befogadni a fejedelmet, az univerzit\u00e1s azonban megh\u00e1tr\u00e1l. A k\u00e9t v\u00e1ros neh\u00e9z b\u00fcntet\u0151 ad\u00f3t fizet.<\/p>\n\n\n\n

De a v\u00e1rosok hatalmaskod\u00f3 patr\u00edciusai is bels\u0151 konfliktust okoznak a sz\u00e1sz univerzit\u00e1sban.<\/p>\n\n\n\n

R\u00e1k\u00f3czi 1548-ban hal meg \u00e9s \u0151t uralkod\u00e1sra nevelt fia, II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy k\u00f6veti a tr\u00f3non. Nagy amb\u00edci\u00f3val kezdi korm\u00e1nyz\u00e1s\u00e1t. A t\u00f6r\u00f6k gyeng\u00fcl\u00e9se adta lehet\u0151s\u00e9ggel \u00e9lve befoly\u00e1sa al\u00e1 vonja a k\u00e9t rom\u00e1n fejedelems\u00e9get, mint vazallusait. Azt\u00e1n a sv\u00e9dek nyom\u00e1n, azokkal sz\u00f6vets\u00e9gben Lengyelorsz\u00e1g ellen vonul, hogy annak tr\u00f3nj\u00e1t is megszerezze. Ezt azonban a t\u00f6r\u00f6k m\u00e1r nem t\u0171rheti. Az \u00faj sikeres nagyvez\u00edr, K\u00f6pr\u00fcl\u00fc Mehmed tat\u00e1r sz\u00f6vets\u00e9geseinek odair\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1val torolja meg a kalandor tervet. M\u00edg a sv\u00e9dek m\u00e1s ir\u00e1nyba lesznek \u00e9rdekeltek, R\u00e1k\u00f3czi am\u00fagy is megt\u00e9p\u00e1zott hada d\u00f6nt\u0151 veres\u00e9get szenved. \u0150 maga n\u00e9h\u00e1ny sz\u00e1z harcos\u00e1val nehezen menek\u00fcl meg. A t\u00f6r\u00f6k \u00faj fejedelem v\u00e1laszt\u00e1s\u00e1t k\u00f6veteli. R\u00e1k\u00f3czi ragaszkodik a hatalomhoz s \u00edgy sem Rh\u00e9dey Ferenc, sem pedig Barcsai \u00c1kos nem tud t\u0151le szabadulni. A zavaros helyzetnek egy t\u00f6r\u00f6k had vet v\u00e9get, amikor 1660 m\u00e1jus\u00e1ban Sz\u00e1szfenesn\u00e9l, Kolozsv\u00e1r mellett, v\u00e9gs\u0151 veres\u00e9get m\u00e9r R\u00e1k\u00f3czira, aki hal\u00e1los seb\u00e9vel m\u00e9g eljut V\u00e1radig, de ott meghal. Azt\u00e1n elesik V\u00e1rad, ami az orsz\u00e1g v\u00e9gs\u0151 pusztul\u00e1s\u00e1nak \u00e1rny\u00e1t veti a korra. Erd\u00e9ly kapuj\u00e1nak elest\u00e9vel a t\u00f6r\u00f6k legnagyobb kiterjed\u00e9s\u0171 behatol\u00e1s\u00e1t \u00e9ri el a magyar ter\u00fcleteken.<\/p>\n\n\n\n

A sz\u00e1szok el\u0151jogaival kapcsolatos h\u00e1bor\u00faskod\u00e1s is fell\u00e1ngol II. R\u00e1k\u00f3czi uralkod\u00e1sa alatt. A korl\u00e1tlan fejedelmi hatalom kiteljes\u00edt\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben nem pr\u00f3b\u00e1lta maga mell\u00e9 \u00e1ll\u00edtani a sz\u00e1szokat. 1653-ban a t\u00f6rv\u00e9nyek fel\u00fclvizsg\u00e1lata sor\u00e1n, az Andreanumot fel\u00fclb\u00edr\u00e1lva, elveszi \u00f6n\u00e1ll\u00f3 b\u00edr\u00e1skod\u00e1si jogukat \u00e9s j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1sukt\u00f3l f\u00fcggetlen\u00edti a leteleped\u00e9si jogot. A sz\u00e1szok Kem\u00e9ny J\u00e1nos kancell\u00e1ron kereszt\u00fcl pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k el\u00e9rni a jogok vissza\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t, de ez neki sem siker\u00fcl.<\/p>\n\n\n\n

Azt\u00e1n a dr\u00e1mai esem\u00e9nyek m\u00e1r m\u00e1s ir\u00e1nyba terelik a gondokat, hiszen eg\u00e9sz Erd\u00e9ly sorsa forog kock\u00e1n.<\/p>\n\n\n\n

A XVI\u2013XVII. sz\u00e1zad sor\u00e1n a sz\u00e1sz t\u00e1rsadalomban is v\u00e1ltoz\u00e1sok \u00e9szlelhet\u0151k. B\u00e1r a magyar nemesi \u00e9letforma ut\u00e1n \u00e1h\u00edtoz\u00f3 ger\u00e9beket kitasz\u00edtj\u00e1k maguk k\u00f6z\u00fcl, de a v\u00e1rosok polg\u00e1rainak hatalmasai eluralkodnak a vid\u00e9k felett. S\u0151t, m\u00e9g a falvakban is a m\u00f3dosabbak kez\u00e9be ker\u00fcl a vezet\u00e9s. Az egykor volt sz\u00e1sz egyenl\u0151s\u00e9g megbomlik. Fesz\u00fclts\u00e9g van \u00e9s a forrong\u00e1sok egym\u00e1st k\u00f6vetik.<\/p>\n\n\n\n

Az ipart a jobb min\u0151s\u00e9g\u0171 nyugati \u00e1ru konkurenci\u00e1ja s\u00fajtja, a kereskedelemben pedig versenyt\u00e1rsak jelentkeznek, mint pl. a g\u00f6r\u00f6g keresked\u0151 komp\u00e1ni\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n

R\u00e1k\u00f3czi hal\u00e1la ut\u00e1n, annak Habsburg ellenes terveit nem feledve, Lip\u00f3t cs\u00e1sz\u00e1r ker\u00fcl a d\u00f6nt\u00e9s birtok\u00e1ba.<\/p>\n\n\n\n

Az erd\u00e9lyi urak a tat\u00e1r fogs\u00e1gb\u00f3l kiv\u00e1ltott Kem\u00e9ny J\u00e1nost v\u00e1lasztj\u00e1k meg fejedelemnek. A kir\u00e1lyi Magyarorsz\u00e1g t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1ban b\u00edznak, ann\u00e1l is ink\u00e1bb mert az a Habsburgokkal egy\u00fctt, Montecuccoli vezet\u00e9s\u00e9vel megindul a t\u00f6r\u00f6k ellen, s Kolozsv\u00e1rig is eljutnak, azonban a k\u00e9t nagyhatalom titokban megegyezik. Montecuccoli kivonul, a t\u00f6r\u00f6k a mag\u00e1ra maradt Kem\u00e9ny J\u00e1nost 1662 janu\u00e1rj\u00e1ban Nagysz\u0151ll\u0151sn\u00e9l megveri, s \u0151 maga is ott veszti \u00e9let\u00e9t. K\u00f6zben 1661 szeptembere \u00f3ta m\u00e1r Apafi Mih\u00e1ly a fejedelem.<\/p>\n\n\n\n

Sz\u00e1sz vonatkoz\u00e1sban Czir\u00e1ki ezt \u00edrja: \u201eErd\u00e9ly m\u00e1s r\u00e9szeihez hasonl\u00f3an Sz\u00e1szf\u00f6ld\u00f6n is m\u00e9rhetetlen szenved\u00e9st hozott a R\u00e1k\u00f3czi buk\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151 v\u00e9szterhes id\u0151szak. Az orsz\u00e1gra t\u00f6r\u0151 t\u00f6r\u00f6k \u00e9s tat\u00e1r hadak a sz\u00e1szok k\u00f6r\u00e9ben rengeteg foglyot ejtettek s \u00f3ri\u00e1si puszt\u00edt\u00e1st vittek v\u00e9ghez az anyagi javak ter\u00e9n is. Felm\u00e9rhetetlen nagy \u00f6sszegeket em\u00e9sztettek fel a v\u00e1lts\u00e1gd\u00edjak \u00e9s a rabl\u00f3seregek fosztogat\u00e1sai, mik\u00f6zben \u00e1ldozni kellett az egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 fejedelmek h\u00e1bor\u00fas k\u00f6lts\u00e9geire is. A v\u00e1rosokban \u00e9s falvakban nem kis k\u00e1rokat okoztak a megsz\u00e1ll\u00f3 seregek \u2013 tat\u00e1rok, t\u00f6r\u00f6k\u00f6k, cs\u00e1sz\u00e1riak egyar\u00e1nt.\u201d <\/em>Ugyanis kivonul\u00e1sukig \u2013 nem kis konfliktusok ut\u00e1n \u2013 a cs\u00e1sz\u00e1ri hadak is Sz\u00e1szf\u00f6ld v\u00e1rosaiban \u00e1llom\u00e1soztak \u00e9s az ellens\u00e9ges hadakhoz hasonl\u00f3 k\u00e1rokat \u00e9s felfordul\u00e1st okoztak.<\/p>\n\n\n\n

A t\u00f6r\u00f6k k\u00f6vetel\u00e9seket a hadak elt\u00e1vozt\u00e1val is ki kellett el\u00e9g\u00edteni.Az \u00fajra fell\u00e1ngol\u00f3 Habsburg-t\u00f6r\u00f6k h\u00e1bor\u00faban Apafi k\u00e9nytelen a t\u00f6r\u00f6k oldal\u00e1n maradni.1683-ban a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k elhat\u00e1rozz\u00e1k B\u00e9cs megh\u00f3doltat\u00e1s\u00e1t. Az egyes\u00fclt eur\u00f3pai hadak azonban felmentik B\u00e9cset. Apafi \u00fcgyes man\u0151verez\u00e9ssel megjelenik, de nem vesz r\u00e9szt a k\u00fczdelemben. Azt\u00e1n egym\u00e1st k\u00f6vetik a t\u00f6r\u00f6k ki\u0171z\u00e9s\u00e9nek \u00e1llom\u00e1sai. 1686 Buda visszav\u00e9tele, majd Savoyai Jen\u0151 1697-es zentai gy\u0151zelme. Magyarorsz\u00e1g megszabadul a t\u00f6r\u00f6kt\u0151l. Apafi megegyezik az udvarral \u00e9s csatlakozik a t\u00f6r\u00f6kellenes sz\u00f6vets\u00e9ghez. Jelent\u0151s \u00f6sszeggel j\u00e1rul hozz\u00e1 a hadak k\u00f6lts\u00e9geihez, ami\u00e9rt az auton\u00f3mia, vall\u00e1sszabads\u00e1g \u00e9s t\u00f6r\u00f6k elleni v\u00e9delem \u00edg\u00e9ret\u00e9t kapja. Th\u00f6k\u00f6ly m\u00e9g megpr\u00f3b\u00e1lja visszaford\u00edtani az esem\u00e9nyeket a Porta ir\u00e1nti h\u0171s\u00e9g ir\u00e1ny\u00e1ba, de a sz\u00f6vets\u00e9gesek sikerei \u00e9s Apafi kereszt\u00fclh\u00fazz\u00e1k sz\u00e1m\u00edt\u00e1sait \u00e9s emigr\u00e1ci\u00f3ba k\u00e9nyszer\u00fcl.<\/p>\n\n\n\n

1687-ben Lotharingiai K\u00e1roly \u00e9s serege bevonul Erd\u00e9lybe \u00e9s a sz\u00e1sz v\u00e1rosokban sz\u00e1ll\u00e1solja el mag\u00e1t. A t\u00f6r\u00f6k viszont nem nyugszik bele sz\u00f6vets\u00e9gese elveszt\u00e9s\u00e9be \u00e9s t\u00e1mad. 1688-ban m\u00e1r ism\u00e9t Erd\u00e9ly f\u00f6ldj\u00e9t puszt\u00edtj\u00e1k. Caraffa a v\u00e9delem c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l megsz\u00e1llja Brass\u00f3t, ami nem megy sim\u00e1n. Az ellen\u00e1ll\u00e1st v\u00e9rbe fojtj\u00e1k. A cs\u00e1sz\u00e1ri hadak id\u00e9zik el\u0151 Brass\u00f3 t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek legnagyobb t\u0171zv\u00e9sz\u00e9t is.<\/p>\n\n\n\n

1690 tavasz\u00e1n meghal Apafi \u00e9s kiskor\u00fa fi\u00e1ra, II. Apafi Mih\u00e1lyra sz\u00e1ll a tr\u00f3n. Th\u00f6k\u00f6ly ism\u00e9t megk\u00eds\u00e9rli annak megszerz\u00e9s\u00e9t, de B\u00e1deni Lajos serege kiveri Erd\u00e9lyb\u0151l \u00e9s v\u00e9gleg sz\u00e1m\u0171zet\u00e9sbe ker\u00fcl T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1gba.<\/p>\n\n\n\n

Erd\u00e9ly rendjei l\u00e1tj\u00e1k, hogy a j\u00f6v\u0151 \u00e9rdek\u00e9ben a Habsburgokkal kell megegyezni. 1690-ben, Bethlen Mikl\u00f3s vezet\u00e9s\u00e9vel k\u00fcld\u00f6tts\u00e9g megy B\u00e9csbe, ahol t\u00e1rgyal\u00e1sokat kezdenek. Ennek eredm\u00e9nye lesz a Diploma Leopoldinum, mely hozz\u00e1csatolja Erd\u00e9lyt a Habsburg Birodalomhoz, \u00e9s kijel\u00f6li \u00fatj\u00e1t a k\u00f6vetkez\u0151 m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zadra.<\/p>\n\n\n\n

Ezt a korszakot nevezik Erd\u00e9ly t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben a gubern\u00e1torok kor\u00e1nak.<\/p>\n\n\n\n

Az eddigiek r\u00f6vid t\u00f6rt\u00e9neti \u00e1ttekint\u00e9se ut\u00e1n azonban t\u00e9rj\u00fcnk vissza Juh\u00e1szhoz, aki a k\u00f6vetkez\u0151kben egy Erd\u00e9ly, s benne a sz\u00e1szs\u00e1g j\u00f6v\u0151j\u00e9t is meghat\u00e1roz\u00f3 k\u00e9rd\u00e9s gy\u00f6kerei k\u00f6r\u00fcl is vizsg\u00e1l\u00f3dik, amikor a negyedik nemzet, a rom\u00e1ns\u00e1g vonatkoz\u00e1s\u00e1ban is fontos \u2013 az el\u0151z\u0151 fejezetben m\u00e1r \u00e9rintetteket ism\u00e9tl\u0151, de egyben kieg\u00e9sz\u00edt\u0151 \u2013 sorokat \u00edr: \u201eA magyar, a sz\u00e9kely \u00e9s a sz\u00e1sz Erd\u00e9ly h\u00e1rom \u00e1llamalkot\u00f3 t\u00e1rsadalmi t\u00e9nyez\u0151je. Miel\u0151tt azonban r\u00e1t\u00e9rn\u00e9nk e h\u00e1rom t\u00e1rsadalmi t\u00e9nyez\u0151 egys\u00e9g\u00e9re, az erd\u00e9lyi fejedelems\u00e9g bels\u0151 alapj\u00e1t k\u00e9pez\u0151 unio trium nationumra, feleln\u00fcnk kell egy, a ma \u00e9l\u0151 erd\u00e9lyi ember lelk\u00e9ben felmer\u00fcl\u0151 k\u00e9rd\u00e9sre: hol voltak a rom\u00e1nok Erd\u00e9ly \u00e1llamalkot\u00f3 nemzetei k\u00f6z\u00f6tt? Benne foglaltattak-e valamelyik m\u00e1sik ter\u00fcleti rendis\u00e9gben vagy pedig az \u00e1llamalkot\u00f3 rendeken k\u00edv\u00fcl, a f\u00f6ldh\u00f6z k\u00f6t\u00f6tt jobb\u00e1gy \u00e9letform\u00e1j\u00e1ban \u00e9lt-e eg\u00e9sz nemzet\u00fck? \u015eaguna p\u00fcsp\u00f6k, a XIX. sz\u00e1zadi erd\u00e9lyi rom\u00e1ns\u00e1g nagy vez\u00e9re az erd\u00e9lyi h\u00e1rom unit\u00e1lt nemzetet \u00e9s a n\u00e9gy recipi\u00e1lt vall\u00e1st egy\u00fcttesen a h\u00e9t f\u0151b\u0171nnek nevezte, \u2013 jelezve ez\u00e1ltal, hogy t\u00f6rt\u00e9neti felfog\u00e1sa szerint a rom\u00e1n nemzet \u00e9s a g\u00f6r\u00f6g keleti vall\u00e1s is helyet kellett volna, hogy foglaljon a privil\u00e9giz\u00e1lt test\u00fcletekben. A v\u00e1laszt e v\u00e1dra a XVI\u2013XVII. sz\u00e1zadbeli erd\u00e9lyi rom\u00e1ns\u00e1g \u00e9letviszonyainak \u00e1tn\u00e9z\u00e9se adja meg. Rom\u00e1n \u00e9s magyar k\u00fatf\u0151k szerint a korabeli rom\u00e1ns\u00e1g szoci\u00e1lis \u00e1llapot\u00e1r\u00f3l a k\u00f6vetkez\u0151 k\u00e9pet nyerj\u00fck: Az orsz\u00e1gban szertesz\u00e9t \u00e9l\u0151 rom\u00e1ns\u00e1g legnagyobb r\u00e9sze jobb\u00e1gy, m\u00e9g pedig helyhez nem k\u00f6t\u00f6tt, nom\u00e1d p\u00e1sztorkod\u00f3 jobb\u00e1gy, aki f\u00f6ldesur\u00e1nak, v\u00e1lasztott el\u00f6lj\u00e1r\u00f3j\u00e1nak vagy a k\u00f6rny\u00e9k v\u00e1risp\u00e1nj\u00e1nak kez\u00e9hez fizeti le a fiscusnak j\u00e1r\u00f3 ad\u00f3t. Ez az ad\u00f3 nem tized, nem kilenced, nem a bizonyos r\u00f3vatal, \u2013 hanem az \u00e1llatokb\u00f3l, juhokb\u00f3l j\u00e1r\u00f3 \u00f6tvened, a \u00bbquinquagesima ovium\u00ab. Ennek behajt\u00e1si m\u00f3dj\u00e1t az 1548. \u00e9vi tordai orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s szab\u00e1lyozta, alapegys\u00e9g\u00fcl a 25 juh ut\u00e1n fizetend\u0151 egy juhot \u00e9s egy b\u00e1r\u00e1nyt \u00e1llap\u00edtva meg. Ahogyan n\u00f6vekedtek az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 erd\u00e9lyi \u00e1llam sz\u00fcks\u00e9gletei, olyan m\u00e9rt\u00e9kben szaporodott a nom\u00e1d jobb\u00e1gys\u00e1g anyagi terhe is s \u00edgy az 1578.-i kolozsv\u00e1ri orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s m\u00e1r elrendeli, hogy azok, akiknek \u00f6tvenn\u00e9l t\u00f6bb juhuk van a quinquagesim\u00f3n k\u00edv\u00fcl, az orsz\u00e1gos r\u00f3v\u00e1st is hordozz\u00e1k.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Jelent\u0151s adal\u00e9kk\u00e9nt \u00fajfent megjegyzend\u0151, hogy az \u00f6tvenedet, mint ad\u00f3z\u00e1si form\u00e1t, a rom\u00e1ns\u00e1g m\u00e9g a balk\u00e1ni v\u00e1ndorl\u00e1sai idej\u00e9b\u0151l, az ott honos szok\u00e1sok eml\u00e9kek\u00e9nt hozta mag\u00e1val.<\/p>\n\n\n\n

\u201eSokkal s\u00falyosabb ad\u00f3terheket viseltek azok a rom\u00e1nok, akik bek\u00f6lt\u00f6ztek egy-egy faluba, \u00bbkereszt\u00e9ny\u00ab f\u00f6ldeket \u00e9s telkeket foglalva el. Ez \u00faj telepesek rendszerint megpr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k a letelepedett \u00e9let magasabb szintj\u00e9t s k\u00e9nyelm\u00e9t megszerezni \u00fagy, hogy ugyanakkor az \u00f6tvenedfizet\u00e9s boldog \u00e1llapot\u00e1ban is megmaradjanak. Aminek azonban mind a f\u00f6ldesurak, mind maguk a fejedelmek is t\u00f6bb \u00edzben er\u00e9lyes rendelkez\u00e9sekkel v\u00e9get vetnek, \u2013 hiszen az ilyen pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1sok az \u0151 vesztes\u00e9g\u00fcket jelentett\u00e9k.<\/em><\/p>\n\n\n\n

A jobb\u00e1gy rom\u00e1n n\u00e9p k\u00f6z\u00f6tt \u00e9ltek a ken\u00e9zek, vajd\u00e1k s a papok, akiknek \u00e9letsz\u00ednvonala nem sokban t\u00e9rt el mag\u00e1t\u00f3l a jobb\u00e1gylakoss\u00e1gt\u00f3l, de az\u00e9rt m\u00e9gis megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetett jog\u00e1ll\u00e1suk volt. Mind az eml\u00edtett 1548-as, mind az 1578-as kolozsv\u00e1ri v\u00e9gz\u00e9s k\u00fcl\u00f6n eml\u00e9kezik meg a ken\u00e9zekr\u0151l \u00e9s a papokr\u00f3l, felmentve \u0151ket \u00fagy az \u00f6tvened, mint a r\u00f3vatal fizet\u00e9se al\u00f3l. Ellenben m\u00e1s v\u00e9gz\u00e9sek gondoskodnak arr\u00f3l, hogy ilyen kiv\u00e1lts\u00e1gosok ne nagyon sokasodjanak el, s hogy egy faluban csak egy ken\u00e9z (mintegy falusb\u00edr\u00f3) s legfeljebb k\u00e9t pap legyen. A vajd\u00e1kat f\u0151k\u00e9pp a K\u0151v\u00e1r v\u00e1r\u00e1hoz kapcsolt, katonai szolg\u00e1lattal tartoz\u00f3 v\u00e1rjobb\u00e1gys\u00e1g, pusk\u00e1s gornyik falvakban tal\u00e1ljuk, egy-egy vajda gondnoks\u00e1g\u00e1ra 4<\/em>\u20138 falu l\u00e9v\u00e9n b\u00edzva. A vajd\u00e1k \u00e9s a ken\u00e9zek kisebb \u00fcgyekben \u00edt\u00e9lkeztek is fajtestv\u00e9reik felett. K\u00fcl\u00f6n kell megeml\u00e9kezn\u00fcnk a fogarasi boj\u00e1rokr\u00f3l, akiknek kiv\u00e1lt\u00e1s\u00e1gai azokb\u00f3l az id\u0151kb\u0151l sz\u00e1rmaznak, amikor e ter\u00fclet Havaselv\u00e9hez tartozott. A XVI. sz\u00e1zadra e boj\u00e1ri kiv\u00e1lts\u00e1gok nagyon megnyirb\u00e1l\u00f3dtak, \u2013 v\u00e1rjobb\u00e1gyi szolg\u00e1latokat kellett teljes\u00edteni\u00f6k, s\u0151t az 1561.-i kolozsv\u00e1ri di\u00e9ta \u0151ket is k\u00f6telezi a contributio megfizet\u00e9s\u00e9re. Ism\u00e9t m\u00e1s volt azoknak a rom\u00e1n telepeseknek a helyzete, akik a sz\u00e1sz v\u00e1rosok: Brass\u00f3, Szeben, Beszterce k\u00fclv\u00e1rosaiban, k\u00f6zeli falvakban laktak, s mint k\u00fcld\u00f6nc\u00f6k, szekeresek, tolm\u00e1csok, k\u00e9mek, k\u00e9s\u0151bb, mint keresked\u0151k belekapcsol\u00f3dtak a v\u00e1rosok \u00e9let\u00e9be.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

Most pedig k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen figyelj\u00fcnk az al\u00e1bbi t\u00e9nyekre: \u201eHangs\u00falyoznunk kell azonban, hogy a jobb\u00e1gy \u00e9s f\u00e9lszabad r\u00e9tegeken k\u00edv\u00fcl sok teljes jog\u00fa nemes ember volt a rom\u00e1nok k\u00f6z\u00f6tt. Kar\u00e1nsebes, Lugos k\u00f6rny\u00e9k\u00e9nek, ama bizonyos privil\u00e9giz\u00e1lt 8 b\u00e1ns\u00e1gi ker\u00fcletnek a nemess\u00e9ge szinte teljes eg\u00e9sz\u00e9ben rom\u00e1n. E b\u00e1ns\u00e1gi rom\u00e1n nemess\u00e9g kialakul\u00e1sa, V. L\u00e1szl\u00f3t\u00f3l nyert privil\u00e9gium-level\u00fck (1457) a t\u00f6r\u00f6k elleni harcokkal \u00e1ll \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben. De ugyan\u00edgy harci er\u00e9nyek r\u00e9v\u00e9n s\u0171r\u0171n kaptak nemess\u00e9get m\u00e9g v\u00e9gv\u00e1rak k\u00f6r\u00fcl vit\u00e9zked\u0151 rom\u00e1n jobb\u00e1gyok is. \u00dagy, hogy Fogarasban is, Hunyadban is, Zar\u00e1ndban is, de k\u00fcl\u00f6n\u00f6sk\u00e9ppen K\u0151v\u00e1r vid\u00e9k\u00e9n nagysz\u00e1m\u00fa rom\u00e1n nemess\u00e9get tal\u00e1lunk. A nemess\u00e9gb\u0151l egyes rom\u00e1n urak, ha szem\u00e9lyi arraval\u00f3s\u00e1guk megvolt, k\u00f6nnyen emelkedhettek az orsz\u00e1g vezet\u0151i k\u00f6z\u00e9 is, \u2013 el\u00e9g, ha csak a Szapolyai J\u00e1nossal dacol\u00f3 Majl\u00e1d Istv\u00e1nra, vagy a magyar ellenreform\u00e1ci\u00f3 megind\u00edt\u00f3j\u00e1ra, Ol\u00e1h Mikl\u00f3sra gondolunk.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Az erd\u00e9lyi rom\u00e1ns\u00e1g e korabeli pontos sz\u00e1m\u00e1r\u00f3l nincsenek feljegyz\u00e9seink. Verancsics Antal szerint a rom\u00e1ns\u00e1g sz\u00e1ml\u00e1l annyi tagot, mint a h\u00e1rom nemzet egy\u00fcttv\u00e9ve. Vasile Lupu moldvai vajda 1643-ban a nagyvez\u00e9rhez \u00edrt level\u00e9ben azt \u00edrja, hogy a rom\u00e1ns\u00e1g Erd\u00e9ly lakoss\u00e1g\u00e1nak 1\/3 \u00e1t teszi ki. A sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n Erd\u00e9lybe j\u00f6v\u0151 jezsuit\u00e1k feljegyz\u00e9sei alapj\u00e1n Jancs\u00f3 Benedek azt mondja, hogy a leopoldi diploma kor\u00e1ban, teh\u00e1t az 1658<\/em>\u201362 k\u00f6z\u00f6tti nagy erd\u00e9lyi pusztul\u00e1s \u00e9s rom\u00e1n bev\u00e1ndorl\u00e1s ut\u00e1n, Erd\u00e9ly lakoss\u00e1ga a magyarorsz\u00e1gi r\u00e9szek n\u00e9lk\u00fcl mintegy 500.000 lelket tett ki s ennek fele volt rom\u00e1n.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Erd\u00e9ly rom\u00e1ns\u00e1ga teh\u00e1t e korban sz\u00e1mbelileg az orsz\u00e1gnak jelent\u0151s t\u00e9nyez\u0151je volt, azonban e korszakban, mely nemcsak Erd\u00e9lyben, hanem Eur\u00f3p\u00e1ban minden\u00fctt a rendis\u00e9g kora, \u00e1llamalkot\u00f3 t\u00e9nyez\u0151nek csak a f\u00f6ld \u00e9s jogok birtokosai, ahogyan a korabeli erd\u00e9lyi meghat\u00e1roz\u00e1s mondotta: a tan\u00e1csi rend, a vit\u00e9zl\u0151 rend \u00e9s a polg\u00e1ri rend tekintettek. A rom\u00e1n jobb\u00e1gys\u00e1gb\u00f3l, l\u00e1ttuk, \u00e9pp\u00fagy ker\u00fcltek fel egyesek a vit\u00e9z\u00e9l\u0151 \u00e9s tan\u00e1csi rendbe, mint a magyar jobb\u00e1gyok k\u00f6z\u00fcl, \u2013 ezek azonban t\u00f6bbnyire megtagadt\u00e1k jobb\u00e1gyv\u00e9reikkel val\u00f3 sorsazonoss\u00e1gukat. Amik\u00e9ppen \u2013 nem megb\u00e9lyegz\u00e9s ez, hanem a kor jele \u2013 megtagadta az Erd\u00e9lyt megh\u00f3d\u00edt\u00f3 Mih\u00e1ly Vit\u00e9z is.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Erd\u00e9ly fejedelmeit pedig, kik ez eg\u00e9sz sz\u00e1z\u00f6tven \u00e9v t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9nek a tulajdonk\u00e9ppeni nagy \u00f6sszefog\u00f3, \u00e1llamir\u00e1ny\u00edt\u00f3 \u00e9s \u00e9p\u00edt\u0151 er\u0151i, v\u00e1d rom\u00e1n jobb\u00e1gyaikkal szembeni mulaszt\u00e1s miatt nem terheli. Rom\u00e1n gornyiknak \u00e9ppen \u00fagy adtak \u00e1rm\u00e1list, mint sz\u00e9kely darabontnak. Az eg\u00e9sz rom\u00e1n nemzet nevel\u00e9s\u00e9re, m\u0171vel\u00e9s\u00e9re, nemzett\u00e9 \u00e9s t\u00e1rsadalmi t\u00e9nyez\u0151v\u00e9 val\u00f3 form\u00e1l\u00e1s\u00e1ra kultur\u00e1lis \u00e9s szoci\u00e1lis t\u00e9ren rengeteget tettek. Hogy ne kelljen az annyiszor id\u00e9zett rom\u00e1n nyelv\u0171 egyh\u00e1zi irodalom p\u00e9ld\u00e1j\u00e1t felhozni, hivatkozhatunk arra, hogy B\u00e1thory Istv\u00e1n, az ellenreform\u00e1ci\u00f3 nagy bajnoka volt az, aki az els\u0151 \u00e1llamilag elismert g\u00f6r\u00f6g keleti p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9get fel\u00e1ll\u00edtotta Erd\u00e9ly ter\u00fclet\u00e9n. B\u00e1rhory G\u00e1bor az \u00f6sszes rom\u00e1n papnak szabad k\u00f6lt\u00f6zk\u00f6d\u00e9st enged\u00e9lyezett \u00e9s felmentette \u0151ket a jobb\u00e1gy-szolgalm\u00e1nyok al\u00f3l. Bethlen G\u00e1bor az ortodoxus reform\u00e1tus od\u00e1ig ment a rom\u00e1n egyh\u00e1z ir\u00e1nti megbecs\u00fcl\u00e9sben, hogy k\u00e9t g\u00f6r\u00f6g keleti kalugyernek birtokot adom\u00e1nyozott. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgyt\u0151l eg\u00e9sz sereg rom\u00e1n papoknak kiadott nemes\u00edt\u0151 oklev\u00e9l maradt r\u00e1nk, a feles\u00e9ge Lor\u00e1ntffy Zsuzs\u00e1nna pedig Fogarason rom\u00e1n iskol\u00e1t \u00e1ll\u00edtott fel. Ha egyh\u00e1zi szempontb\u00f3l lehet is sejteni, hogy ez int\u00e9zked\u00e9sek m\u00f6g\u00f6tt reform\u00e1l\u00e1si sz\u00e1nd\u00e9k rejt\u0151z\u00f6tt, m\u0171vel\u0151d\u00e9si \u00e9s t\u00e1rsadalmi szempontb\u00f3l k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl nagy jelent\u0151s\u00e9g\u0171 t\u00e9nyek voltak, megval\u00f3sul\u00e1sai a rom\u00e1n n\u00e9pelem nemzett\u00e9 emel\u00e9se fejedelmi programj\u00e1nak.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Visszat\u00e9rve a tres nationeshez, fel kell vetn\u00fcnk a k\u00e9rd\u00e9st: e h\u00e1rom nemzet, melyek mindegyike k\u00f6z\u00e9pkori rendi kiv\u00e1lts\u00e1gaiban \u00e9lt, azokat \u0151rizte \u00e9s fejlesztette tov\u00e1bb, hogyan alkotott egys\u00e9get, hogyan alakult ki bel\u0151l\u00fck az erd\u00e9lyi fejedelems\u00e9g, az unio trium nationum?<\/em><\/p>\n\n\n\n

L\u00e1ttuk, hogy az erd\u00e9lyi \u00e1llamalakul\u00e1s nem egy els\u0151 t\u00e1rsadalmi fejl\u0151d\u00e9snek politikai keretben val\u00f3 elhelyezked\u00e9se, hanem egy k\u00fcls\u0151 politikai k\u00e9nyszerk\u00e9ppen el\u0151\u00e1llott helyzet, melyben h\u00e1rom k\u00fcl\u00f6n fejl\u0151d\u00f6tt rendi t\u00e1rsadalom k\u00e9nyszer\u00fclt az egys\u00e9g megteremt\u00e9s\u00e9re. Ennek az \u00faj egys\u00e9gnek, az erd\u00e9lyi fejedelems\u00e9gnek a k\u00f6z\u00f6sen val\u00f3 kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00f6szt\u00f6n\u00f6zte \u0151ket az a k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny, hogy eddigi t\u00f6rt\u00e9nelm\u00fck folyam\u00e1n is k\u00f6z\u00f6sen tartoztak bele a t\u00f6rt\u00e9nelmi Magyarorsz\u00e1g \u00e1llamkeret\u00e9be. \u00daj politikai keret\u00fckben is a magyar kir\u00e1lys\u00e1g k\u00f6zvetett tagj\u00e1nak vallj\u00e1k magukat.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Ezzel azonban m\u00e9g nem felelt\u00fcnk a hogyan k\u00e9rd\u00e9s\u00e9re? Hogyan f\u00fcggtek \u00f6ssze ezek a t\u00e1rsadalmi egys\u00e9gek ebben a politikai keretben? Mi volt az \u00f6sszetart\u00f3 er\u0151, ami a fejedelems\u00e9get minden \u00f6sszetetts\u00e9ge dac\u00e1ra is \u00e1llamm\u00e1 \u00e9s er\u0151v\u00e9 tette?<\/em><\/p>\n\n\n\n

Semmi esetre sem az a k\u00f6d\u00f6s erd\u00e9lyi l\u00e9lek \u00e9s bizonytalanul k\u00f6z\u00f6s erd\u00e9lyi szellemis\u00e9g, amelyr\u0151l m\u00e1r a humanista Verancsics Antal, a transzilv\u00e1nist\u00e1k els\u0151 \u0151se elejt n\u00e9h\u00e1ny megjegyz\u00e9st. (\u2026) A rokonszenvn\u00e9l \u00e9s a testv\u00e9ri \u00e9rz\u00e9sn\u00e9l hatalmasabb \u00f6sszetart\u00f3 er\u0151 volt az a felismer\u00e9s, hogy a keletr\u0151l kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00f3 t\u00f6r\u00f6k \u00e9s a nyugatr\u00f3l roml\u00e1sba d\u00f6nt\u0151 n\u00e9met politikai veszedelem k\u00f6z\u00f6tt az erd\u00e9lyi fejedelems\u00e9g kisebb egys\u00e9ge v\u00e9delmi keret lehet mindh\u00e1rom n\u00e1ci\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra. Ez\u00e9rt \u00e9p\u00fclt fel az erd\u00e9lyi fejedelems\u00e9g a huszita jobb\u00e1gyl\u00e1zad\u00e1s idej\u00e9n 1437-ben megk\u00f6t\u00f6tt \u00e9s 1459-ben a t\u00f6r\u00f6k ellen meg\u00faj\u00edtott k\u00e1polnai uni\u00f3n, mivel ez az uni\u00f3 is hasonl\u00f3k\u00e9ppen v\u00e9delmi sz\u00fcks\u00e9gb\u0151l l\u00e9trej\u00f6tt egys\u00e9g volt.<\/em><\/p>\n\n\n\n

E v\u00e9delmi jelleg\u0171 uni\u00f3 a fejedelems\u00e9gben k\u00e9t ponton \u00e9p\u00fcl tov\u00e1bb \u00e9s teszi lehet\u0151v\u00e9 a r\u00e1\u00e9p\u00fcl\u0151 \u00e1llami korm\u00e1nyz\u00e1st. Az egyik az 1545-iki tordai di\u00e9ta hat\u00e1rozata, amely a h\u00e1rom nemzetnek a tehervisel\u00e9sben val\u00f3 egyenl\u0151s\u00e9g\u00e9t mondja ki. Az Erd\u00e9lyben val\u00f3 \u00e9let k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi volt\u00e1r\u00f3l, re\u00e1lis \u00e9let\u00e9rdekeken fel\u00e9p\u00fcl\u0151 nagyobb egys\u00e9gr\u0151l hitvall\u00e1st tev\u0151 gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 hat\u00e1rozat \u00edgy hangzik: \u00bbMivelhogy mindny\u00e1junknak egy a haz\u00e1ja s ez a haza mindny\u00e1junkt\u00f3l ugyanazt a szeretetet k\u00edv\u00e1nja, sz\u00fcks\u00e9ges teh\u00e1t, hogy mindenki egyforma szorgalommal \u00e9s j\u00f3akarattal szolg\u00e1lja a haza \u00fcgy\u00e9t, senki ne h\u00fazza ki mag\u00e1t a haza fenntart\u00e1s\u00e1ra szolg\u00e1l\u00f3 p\u00e9nzbeli \u00e9s v\u00e9rbeli \u00e1ldozatok al\u00f3l s ez\u00e9rt a haza terheit, az orsz\u00e1g r\u00e9gi szok\u00e1sa szerint, mind a h\u00e1rom nemzet egyenl\u0151en viseli, mivelhogy az orsz\u00e1g megmarad\u00e1s\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 hasznokat is egyenl\u0151en \u00e9lvezik.\u00ab E gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 nyilatkozat term\u00e9szetesen rengeteg sz\u00e9th\u00faz\u00e1st \u00e9s a terhek ar\u00e1nyos visel\u00e9s\u00e9nek a megtagad\u00e1s\u00e1t takarta, \u2013 ez\u00e9rt volt sz\u00fcks\u00e9g arra, hogy 12 \u00e9v m\u00falt\u00e1n a feh\u00e9rv\u00e1ri orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s \u00fajabb hat\u00e1rozatban szab\u00e1lyozza a h\u00e1rom nemzetnek a fejedelems\u00e9gekben val\u00f3 egy\u00fcttmunk\u00e1lkod\u00e1s\u00e1t, kimondv\u00e1n: \u00bba harmadik nemzet mindenkor k\u00f6teles a m\u00e1sik k\u00e9t nemzet elhat\u00e1roz\u00e1s\u00e1t elfogadni \u00e9s k\u00f6vetni\u00ab. E t\u00f6bbs\u00e9gi elv alapj\u00e1n m\u0171k\u00f6d\u00f6tt az erd\u00e9lyi di\u00e9ta, melyen a szavaz\u00e1s kuri\u00e1lisan t\u00f6rt\u00e9nt, mindenik nemzet egy szavazatot k\u00e9pviselv\u00e9n. Hasonl\u00f3k\u00e9ppen egyform\u00e1n voltak k\u00e9pviselve a fejedelem tan\u00e1cs\u00e1ban, ahova a fejedelem mindh\u00e1rom nemzet k\u00f6z\u00fcl 4-4 tagot volt k\u00f6teles v\u00e1lasztani.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Hozz\u00e1tehetj\u00fck azonban azt is, hogy a fejedelems\u00e9g nem a neh\u00e9zkes az egyenl\u0151s\u00e9get \u00e1lland\u00f3an v\u00e9delmez\u0151, a privil\u00e9giumokat f\u00e9lt\u00e9kenyen \u0151rz\u0151 n\u00e1ci\u00f3k uni\u00f3ja, az azt kimond\u00f3 t\u00f6rv\u00e9nyek \u00e1ltal \u00e1llott fenn. E t\u00f6rv\u00e9nyek, a di\u00e9ta arra voltak alkalmasok, hogy el\u0151zetesen vagy ut\u00f3lagosan szankcion\u00e1lj\u00e1k azoknak a nagy politikai tehets\u00e9geknek, kiv\u00e1l\u00f3 erd\u00e9lyi fejedelmeknek: B\u00e1thory Istv\u00e1nnak, Bocskay Istv\u00e1nnak, Bethlen G\u00e1bornak, R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgynek a korm\u00e1nyz\u00e1s\u00e1t, akiknek szem\u00e9lyes hatalma, csal\u00e1di vagyona, mag\u00e1nkatonas\u00e1ga, politikai m\u0171v\u00e9szete id\u0151r\u0151l-id\u0151re \u00f6ssze tudta fogni Erd\u00e9ly sz\u00e9th\u00faz\u00f3 bels\u0151 t\u00e1rsadalmi er\u0151t\u00e9nyez\u0151it \u00e9s t\u00e1vol tudta tartani a k\u00edv\u00fclr\u0151l r\u00e1leselked\u0151 veszedelmeket. Ha Erd\u00e9ly fejedelemkori t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben felt\u00e9tlen\u00fcl bizonyos szellem alkot\u00f3 erej\u00e9nek a megval\u00f3sul\u00e1s\u00e1t akarjuk l\u00e1tni, ha a t\u00f6rt\u00e9neti t\u00e9nyek igaz ismerete mellett keress\u00fck az erd\u00e9lyi szellemet, akkor b\u00e1tran vallhatjuk: ez a szellem a nagy er\u0151pr\u00f3b\u00e1kra k\u00e9sz, a m\u00falt hatalmas neh\u00e9zs\u00e9geit \u00e1thidal\u00f3, n\u00e9h\u00e1ny nagy emberben megtestes\u00fclt magyar politikai g\u00e9niusz volt.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

Most l\u00e1ssuk mit \u00edr err\u0151l a korr\u00f3l Puk\u00e1nszky az Erd\u00e9lyi magyarok \u00e9s sz\u00e1szok c\u00edm\u0171 r\u00f6videbb tanulm\u00e1ny\u00e1ban (hasonl\u00f3 c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9b\u0151l is fogunk m\u00e9g id\u00e9zni): \u201eB\u00e1rmint v\u00e9lekedik azonban a r\u00e9gi \u00e9s \u00faj t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00e1s a sz\u00e1szs\u00e1g magatart\u00e1s\u00e1r\u00f3l az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 Erd\u00e9ly kialakul\u00e1s\u00e1ban, annyi bizonyos, hogy a sz\u00e1szoknak semmi okuk nem volt ugyan elszakadni a magyar kir\u00e1lys\u00e1gt\u00f3l, melynek uralkod\u00f3i elhalmozt\u00e1k kiv\u00e1lts\u00e1gokkal \u00e9s adom\u00e1nyokkal, de helyzet\u00fckben \u2013 szemben a magyarok\u00e9val \u00e9s k\u00f6zsz\u00e9kelyek\u00e9vel \u2013 az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 erd\u00e9lyi \u00e1llam kialakul\u00e1sa sem hozott l\u00e9nyeges v\u00e1ltoz\u00e1st. Privil\u00e9giumaikat az \u00faj Erd\u00e9ly fejedelmei is meger\u0151s\u00edtett\u00e9k, s \u00edgy megny\u00edlt az \u00fat tov\u00e1bbi zavartalan fejl\u0151d\u00e9s\u00fckh\u00f6z. Ez az \u00fat pedig tov\u00e1bbra is a lass\u00fa, de k\u00f6vetkezetes elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u00e9s \u00fatja volt.<\/em><\/p>\n\n\n\n

A sz\u00e1szok \u00e9rtettek hozz\u00e1 \u2013 okosak \u00e9s k\u00f6r\u00fcltekint\u0151k (\u00bbprudentes et circumspecti\u00ab) voltak \u2013, hogy az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 Erd\u00e9ly fejedelmeinek kegy\u00e9t megnyerj\u00e9k. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a hatalmas \u2013 sz\u00e1sz t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00f3k \u00e1ltal el\u0151szeretettel \u00bbjezsuitab\u00e9renc\u00ab-nek nevezett \u2013 B\u00e1thori Istv\u00e1n rokonszenv\u00e9t kerest\u00e9k. Mikor e fejedelem elfoglalta a litv\u00e1niai Polocko v\u00e1ros\u00e1t, s mikor b\u00e9k\u00e9t k\u00f6t\u00f6tt az orosz nagyherceggel, a nagyszebeniek f\u00e9nyes \u00fcnnep\u00e9lyt rendeztek. Az egykor\u00fa kr\u00f3nik\u00e1s feljegyezte, hogy az \u00fcnnep\u00e9ly alkalm\u00e1val m\u00e1glya t\u00fcz\u00e9n\u00e9l viaskod\u00f3 cig\u00e1nyok \u00e9s furcs\u00e1n \u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, \u00bbfej\u00fck\u00f6n sisak helyett faed\u00e9nyt visel\u0151 lovasok\u00ab mulattatt\u00e1k a t\u00f6meget. Egy\u00e9bk\u00e9nt a sz\u00e1sz t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00f3k is elismerik, hogy az erd\u00e9lyi fejedelmekben olykor megbecs\u00fclhetetlen p\u00e1rtfog\u00f3kra tal\u00e1ltak. B\u00e1thori Krist\u00f3f hat\u00e9konyan t\u00e1mogatta a sz\u00e1sz egyh\u00e1zat, \u00e9s \u0151szint\u00e9n m\u00e9lt\u00e1nyolta a lelk\u00e9szek munk\u00e1j\u00e1t. S\u00falyosabb \u00f6ssze\u00fctk\u00f6z\u00e9s\u00fck csup\u00e1n B\u00e1thori G\u00e1borral t\u00e1madt a sz\u00e1szoknak. A szertelen k\u00e9pzelet\u0171, erk\u00f6lcsi g\u00e1tl\u00e1sokat nem ismer\u0151, hatalmas dunai birodalom terveit sz\u00f6v\u00f6get\u0151 fejedelem egy\u00e1ltal\u00e1n nem titkolta, hogy megsz\u00fcnteti az alkotm\u00e1nyt \u00e9s korl\u00e1tlan uralma al\u00e1 hajtja Erd\u00e9lyt. C\u00e9lj\u00e1t legjobban \u00fagy v\u00e9lte el\u00e9rhet\u0151nek, hogy el\u0151sz\u00f6r a sz\u00e1szokat ker\u00edti hatalm\u00e1ba. Terv\u00e9t meg is val\u00f3s\u00edtotta: 1610. december elej\u00e9n Nagyszebent rajta\u00fct\u00e9ssel hatalm\u00e1ba ker\u00edtette, valamennyi kiv\u00e1lts\u00e1g\u00e1t megsz\u00fcntette, \u00e9s mint fejedelmi v\u00e1rost katon\u00e1i \u0151rizet\u00e9re b\u00edzta. A sz\u00e1sz kr\u00f3nik\u00e1sok \u00e9l\u00e9nk sz\u00ednekkel \u00edrj\u00e1k meg, hogy a kicsapong\u00f3 fejedelem milyen \u00bbSodom\u00e1t \u00e9s Gomorr\u00e1t\u00ab csin\u00e1lt az erd\u00e9lyi n\u00e9mets\u00e9g f\u0151v\u00e1ros\u00e1b\u00f3l. \u00c1ll\u00edt\u00e1saik igazol\u00e1s\u00e1ra k\u00fcl\u00f6n\u00f6s el\u0151szeretettel id\u00e9zik a sz\u00e9p, szem\u00e9rmes Balk Johanna asszony h\u0151sies alakj\u00e1t: B\u00e1thori G\u00e1bor szemet vetett r\u00e1, de \u0151 ink\u00e1bb a hal\u00e1lt v\u00e1lasztotta, mint a fejedelmi szeret\u0151 k\u00e9tes dics\u0151s\u00e9g\u00e9t. A sz\u00e1szok a fejedelmi \u00f6nk\u00e9nnyel szemben a n\u00e9met cs\u00e1sz\u00e1rhoz \u00e9s a n\u00e9met rendekhez fordultak seg\u00edts\u00e9g\u00e9rt. Seg\u00e9lyk\u00e9r\u00e9s\u00fckben jellemz\u0151en domborodik ki a n\u00e9met n\u00e9pk\u00f6z\u00f6ss\u00e9g tudata: \u00bbSeg\u00edts\u00e9get \u00e9s t\u00e1mogat\u00e1st keres\u00fcnk azokn\u00e1l \u2013 mondott\u00e1k a sz\u00e1szok \u2013, akik erk\u00f6lcseikn\u00e9l, szok\u00e1saikn\u00e1l, hit\u00fckn\u00e9l, bar\u00e1ts\u00e1gukn\u00e1l, s\u0151t v\u00e9rrokons\u00e1gukn\u00e1l fogva igen k\u00f6zel \u00e1llnak hozz\u00e1nk, mert teljes bizodalommal rem\u00e9lj\u00fck, hogy ugyan\u00fagy fogj\u00e1k elh\u00e1r\u00edtani t\u0151l\u00fcnk a jogtalans\u00e1got, mintha rajtuk esett volna, \u00e9s nem fogj\u00e1k megengedni, hogy mintegy saj\u00e1t nemzet\u00fck ilyen fiatal zsarnok elnyom\u00e1sa alatt elpusztuljon.\u00ab A birodalmi k\u00f6r\u00f6k lanyha \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se azonban nem seg\u00edt a sz\u00e1szok helyzet\u00e9n; els\u0151sorban \u00f6nmaguknak kell megv\u00e9deni jogaikat a Nagyszeben elfoglal\u00e1sa ut\u00e1n engesztelhetetlen\u00fcl gy\u0171l\u00f6lt fejedelemmel szemben. Legtov\u00e1bb \u00e9s legsz\u00edv\u00f3sabban a brass\u00f3iak \u00e1llnak ellen. Vez\u00e9r\u00fck, az eszes \u00e9s b\u00e1tor, k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl rendk\u00edv\u00fcli politikai tehets\u00e9g\u0171 Weiss Mih\u00e1ly mindent kock\u00e1ra tesz, messze ny\u00fal\u00f3 \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9s sz\u00e1lait f\u0171zi B\u00e1thori G\u00e1bor ellen. Weiss Mih\u00e1ly p\u00e9ld\u00e1ja azonban \u00faj tettekre serkenti a viszonyokkal egy\u00e9bk\u00e9nt k\u00f6nnyen megalkuv\u00f3 sz\u00e1szokat. Mikor B\u00e1thori G\u00e1bort 1613-ban el\u00e9ri a v\u00e9gzet, egyezs\u00e9gre l\u00e9pnek, hogy visszaszerezz\u00e9k Nagyszebent, melyet \u00bbErd\u00e9ly pestise \u00e9s elpuszt\u00edt\u00f3ja, v\u00e1rosok \u00e9s orsz\u00e1gok fosztogat\u00f3ja\u00ab \u2013 az egykor\u00fa sz\u00e1sz kr\u00f3nik\u00e1s ezekkel a d\u00edszes c\u00edmekkel illeti a tragikus sors\u00fa fejedelmet \u2013 hatalm\u00e1ba ker\u00edtett. A sz\u00e1szoknak ez az uni\u00f3ja els\u0151sorban azzal a k\u00f6vetel\u00e9ssel l\u00e9p Bethlen G\u00e1bor, az \u00fajonnan megv\u00e1lasztott fejedelem el\u00e9, hogy halad\u00e9ktalanul adja vissza nekik f\u0151v\u00e1rosukat, a v\u00e1ros elfoglal\u00e1sa alkalm\u00e1val ott l\u00e9v\u0151 minden \u00e1gy\u00faval \u00e9s hadif\u00f6lszerel\u00e9ssel egy\u00fctt. Az ellent\u00e9tek m\u00e1r-m\u00e1r Bethlen G\u00e1borral szemben is ki\u00e9lez\u0151dtek, mikor a fejedelem a k\u00f6vetel\u00e9snek engedve ki\u00fcr\u00edttette Nagyszebent. A B\u00e1thori G\u00e1borral szemben kegyetlen\u00fcl szigor\u00fa sz\u00e1sz kr\u00f3nik\u00e1s semmit nem hallgat el a Bethlennel t\u00e1madt ellent\u00e9tekb\u0151l, de egy\u00e9bk\u00e9nt rendk\u00edv\u00fcl melegen m\u00e9ltatja a nagy fejedelem \u00e9rdemeit: sok hozz\u00e1 hasonl\u00f3 uralkod\u00f3t k\u00edv\u00e1n az orsz\u00e1gnak, mert igazi \u00bbpater patriae\u00ab volt, aki Erd\u00e9lyt \u00bbteljes vir\u00e1gz\u00e1sban\u00ab hagyta \u00f6r\u00f6k\u00fcl ut\u00f3d\u00e1nak. A t\u00f6r\u00f6k veszedelem \u00e9s a k\u00f6zponti hatalom gy\u00f6nges\u00e9ge el\u0151sz\u00f6r 1437-ben k\u00e9szteti a h\u00e1rom erd\u00e9lyi nemzetet arra, hogy a k\u00f6z\u00f6s v\u00e9delem \u00e9rdek\u00e9ben uni\u00f3ba l\u00e9pjen. A XV. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n szorosabb\u00e1 fon\u00f3dik ez a sz\u00f6vets\u00e9g azzal, hogy a sz\u00e1szok mened\u00e9kjogot adnak er\u0151d\u00edtm\u00e9nyeikben a m\u00e1sik k\u00e9t nemzetnek: a XVI. sz\u00e1zad elej\u00e9n meg\u00faj\u00edtott uni\u00f3ban a h\u00e1rom n\u00e1ci\u00f3 k\u00f6z\u00f6s \u00edt\u00e9l\u0151sz\u00e9k fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t hat\u00e1rozza el, a 30-as \u00e9vekben megszervezi a k\u00f6z\u00f6s honv\u00e9delmet, majd harmadszor is meg\u00faj\u00edtotta a sz\u00f6vets\u00e9get. Ez a politikai uni\u00f3 joggal kelthette azt a rem\u00e9nyt, hogy a testv\u00e9ries egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s r\u00e9v\u00e9n a sz\u00e1szs\u00e1g is \u00f6sszeforr a m\u00e1sik k\u00e9t nemzettel, \u00e9s elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u00e9si folyamata meg\u00e1ll. A h\u00e1rom n\u00e1ci\u00f3 azonban csak id\u0151nk\u00e9nt fogott \u00f6ssze; az \u00f6sszefog\u00e1s rendesen r\u00e9szleges \u00e9s alkalomszer\u0171 maradt, \u00e9s nem volt alkalmas arra, hogy k\u00f6zt\u00fck az \u00f6sszetart\u00f3 sz\u00e1lakat er\u0151s\u00edtse.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Tagadhatatlan, hogy a XVI. \u00e9s XVII. sz\u00e1zadban a sz\u00fcntelen s\u00farl\u00f3d\u00e1sok \u00e9s az egy\u00fctt\u00e9l\u00e9s neh\u00e9zs\u00e9geinek ellen\u00e9re is er\u0151s k\u00f6zeled\u00e9s mutatkozik a sz\u00e1szs\u00e1g \u00e9s a magyars\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a mindennapi \u00e9letm\u00f3dban \u00e9s az iskol\u00e1z\u00e1s ter\u00e9n. A pr\u00e9dik\u00e1torok legn\u00e9metesebbnek l\u00e1tsz\u00f3 hivatali ruh\u00e1j\u00e1n is \u2013 a k\u00f6telez\u0151 Luther-k\u00f6penyhez hossz\u00fa, el\u00f6l \u00e9s ujjain f\u00e9mkapcsokkal z\u00e1r\u00f3d\u00f3 mell\u00e9ny j\u00e1rul, mely a mai szeml\u00e9l\u0151nek is felt\u0171nik sz\u00e1sz papi gy\u0171l\u00e9seken \u2013 tal\u00e1lunk magyaros jelleget. M\u00e9g ink\u00e1bb a tisztvisel\u0151k\u00e9n \u00e9s el\u0151kel\u0151 polg\u00e1rok\u00e9n: \u0151k is dolm\u00e1nyt, fels\u0151t, ment\u00e9t, csizm\u00e1t, kalpagot viselnek, \u00e9s e ruhadarabok neveit a sz\u00e1sz t\u00e1jnyelv is \u00e1tveszi. J\u00f3val er\u0151sebben ragaszkodnak a sz\u00e1sz hagyom\u00e1nyhoz a viseletben az asszonyok, f\u0151leg a paraszti r\u00e9teg, de lassank\u00e9nt itt is ut\u00e1nz\u00e1sra cs\u00e1b\u00edt a magyar p\u00e9lda. Jelent\u00e9kenyen el\u0151mozd\u00edtja a sz\u00e1sz\u2013magyar k\u00f6zeled\u00e9st az egyh\u00e1zi rendtart\u00e1s 1616-ban kelt utas\u00edt\u00e1sa, mely el\u0151\u00edrja, hogy a sz\u00e1sz iskol\u00e1kban alkalmazott tan\u00edt\u00f3knak kiel\u00e9g\u00edt\u0151 m\u00f3don kell b\u00edrniok a magyar nyelvet; 1637-t\u0151l kezdve pedig a brass\u00f3i gimn\u00e1ziumban megb\u00edzz\u00e1k a legid\u0151sebb magyar di\u00e1kot, hogy \u00bbpraeceptor scholae hungaricae\u00ab legyen, \u00e9s tan\u00edtsa meg magyarul besz\u00e9lni a t\u00f6bbi di\u00e1kot. A n\u00e9metorsz\u00e1gi egyetemek l\u00e1togat\u00e1sa a XVII. sz\u00e1zadban er\u0151sen cs\u00f6kken. A cs\u00f6kken\u00e9s oka r\u00e9szben az, hogy a zavaros viszonyok \u00e9s h\u00e1bor\u00faskod\u00e1sok miatt megnehez\u00fclt az utaz\u00e1s, r\u00e9szben az is, hogy a tanulni v\u00e1gy\u00f3 sz\u00e1sz ifj\u00fas\u00e1g sz\u00edvesen kereste fel \u2013 gyakran takar\u00e9koss\u00e1gb\u00f3l is \u2013 a j\u00f3 h\u00edr\u0171 fels\u0151-magyarorsz\u00e1gi protest\u00e1ns iskol\u00e1kat. Felt\u0171n\u0151, hogy a protest\u00e1ns sz\u00e1sz ifjak ism\u00e9telten megfordulnak tanulm\u00e1nyi c\u00e9lb\u00f3l Nagyszombatban is. Az 1629-ben megh\u00edvott n\u00e9met tan\u00e1rok, Alstedt, Bisterfeld \u00e9s Piscator m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fckkel k\u00f6zvetve eg\u00e9sz Erd\u00e9ly iskolai \u00e9let\u00e9t ir\u00e1ny\u00edtott\u00e1k, \u00e9s m\u00e9g jobban vonzott\u00e1k a sz\u00e1szokat. Fels\u0151-magyarorsz\u00e1gi, nagyszombati \u00e9s gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri iskol\u00e1k l\u00e1togat\u00e1sa hozz\u00e1j\u00e1rul ahhoz, hogy a sz\u00e1sz \u00e9rtelmis\u00e9g \u00e9s a magyars\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb sz\u00e1lak sz\u00f6v\u0151dnek. Az iskol\u00e1z\u00e1s ter\u00e9n er\u0151sb\u00f6d\u0151 magyar\u2013sz\u00e1sz kapcsolatok bizony\u00edt\u00e9kai a sz\u00e1sz nyomd\u00e1kb\u00f3l magyar\u2013n\u00e9met vagy magyar\u2013n\u00e9met\u2013latin p\u00e1rhuzamos sz\u00f6veggel egyre nagyobb sz\u00e1mban kiker\u00fcl\u0151 tank\u00f6nyvek is. M\u00e1r a XVI. sz\u00e1zad utols\u00f3 \u00e9veiben Nagyszebenben megjelenik Erasmus \u00f3kori \u00edr\u00f3k szentenci\u00e1it tartalmaz\u00f3 gy\u0171jtem\u00e9nye magyar\u2013n\u00e9met\u2013latin magyar\u00e1zatokkal, a XVII. sz\u00e1zadban pedig Brass\u00f3ban adj\u00e1k ki egym\u00e1s ut\u00e1n Comenius tank\u00f6nyveit, f\u0151k\u00e9pp a \u00bbIanua linguarum\u00ab-ot \u00e9s az \u00bbOrbis sensualium pictus\u00ab-t hasonl\u00f3 alakban. S az iskol\u00e1z\u00e1s mellett er\u0151sb\u00f6dnek a sz\u00e1lak a magyar szellemi \u00e9let fel\u00e9 az egyh\u00e1zi irodalomban is. Az erd\u00e9lyi sz\u00e1sz pr\u00e9dik\u00e1torok m\u0171veikben gyakran eml\u00e9keznek meg a magyar fejedelmekr\u0151l, a magyar vit\u00e9zs\u00e9gr\u0151l, a magyar protestantizmus jelesebb szellemi k\u00e9pvisel\u0151ir\u0151l, vagy pedig a magyar ellenreform\u00e1ci\u00f3 ismert irodalmi harcosaival \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen S\u00e1mb\u00e1r M\u00e1ty\u00e1ssal \u2013 sz\u00e1llnak vit\u00e1ba. A m\u0171vel\u0151d\u00e9si kapcsolatok k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl megvannak, s\u0151t fejl\u0151dnek; de \u00f6nmagukban nem tudj\u00e1k a minduntalan ad\u00f3d\u00f3 politikai fesz\u00fclts\u00e9get enyh\u00edteni s a sz\u00e1sz \u00e9s magyar t\u00f6megek k\u00f6zeled\u00e9s\u00e9t l\u00e9trehozni. Az igazi bels\u0151 uni\u00f3 hi\u00e1nyzik; legf\u0151bb akad\u00e1lyai a sz\u00e1szokn\u00e1l k\u00f6zigazgat\u00e1si z\u00e1rt egys\u00e9g\u00fck\u00f6n \u00e9s a vall\u00e1si k\u00e9rd\u00e9sen k\u00edv\u00fcl a m\u00e1sik k\u00e9t nemzet\u00e9t\u0151l l\u00e9nyegesen elt\u00e9r\u0151 t\u00e1rsadalmi fejl\u0151d\u00e9s\u00fck \u00e9s az egyre gyakoribb nemzetis\u00e9gi s\u00farl\u00f3d\u00e1sok.<\/em><\/p>\n\n\n\n

A sz\u00e1szokn\u00e1l nem tal\u00e1ljuk meg a f\u00f6ldes\u00fari hatalomnak azt az el\u0151ret\u00f6r\u00e9s\u00e9t, mely a XVI. sz\u00e1zadban a t\u00e1rsadalmi fejl\u0151d\u00e9st Magyarorsz\u00e1gon \u00e1ltal\u00e1ban jellemzi. A f\u00f6ldes\u00fari hatalom helyett itt a falvak agr\u00e1rlakoss\u00e1ga lassank\u00e9nt mindink\u00e1bb a v\u00e1rosok politikai befoly\u00e1sa al\u00e1 ker\u00fcl. Ezek d\u00f6nt\u00f6ttek a sz\u00e9khivatalnokok v\u00e1laszt\u00e1s\u00e1n\u00e1l, \u00e1tvett\u00e9k fels\u0151 fokon a b\u00edr\u00e1skod\u00e1st, s \u00edgy a falusi lakoss\u00e1g auton\u00f3m politikai jogai az \u0151 kez\u00fckbe mennek \u00e1t. A v\u00e1rosokban \u2013 Nagyszebenben, Segesv\u00e1rott, Medgyesen, Brass\u00f3ban, Beszterc\u00e9n \u2013 pedig az iparos- \u00e9s keresked\u0151t\u00e1rsadalomt\u00f3l egyre ink\u00e1bb a polg\u00e1ri \u00e9rtelmis\u00e9g n\u00e9h\u00e1ny csal\u00e1dja veszi \u00e1t a politikai \u00e9s szellemi vezet\u00e9st. Az a k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny, hogy ezek a vezet\u0151 csal\u00e1dok \u2013 Teutsch, Brandsch stb. \u2013 ma is j\u00f3r\u00e9szt ugyanazok, mint a XVI. \u00e9s XVII. sz\u00e1zadban, azt mutatja, hogy a sz\u00e1sz egys\u00e9gen bel\u00fcl is k\u00f6vetkezetesen \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclt a kiv\u00e1laszt\u00e1s \u00e9s elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u00e9s elve. Az \u00e9rtelmis\u00e9g vezet\u0151 tagjai \u00e9beren \u0151rzik a sz\u00e1sz n\u00e9pegys\u00e9get, hat\u00e9konyan \u00e9s sz\u00edv\u00f3san v\u00e9delmezik a magyar nemess\u00e9g vonz\u00f3erej\u00e9vel \u00e9s t\u00e9rfoglal\u00e1s\u00e1val szemben. 1613-ban a sz\u00e1sz v\u00e1rosok sz\u00f6vets\u00e9ge, felismerve a magyar nemess\u00e9g vonz\u00f3erej\u00e9ben rejl\u0151 vesz\u00e9lyt, \u00e9rdekes hat\u00e1rozatokat hoz a n\u00e9pis\u00e9g v\u00e9delm\u00e9re. \u00bbQuia virtus nobilitat hominem\u00ab \u2013 olvassuk az egyik hat\u00e1rozatban \u2013, \u00bbmivel a szabads\u00e1g teszi az embert nemess\u00e9\u2026 s mivel itt szebb kiv\u00e1lts\u00e1gok nem lehetnek quam libertates Saxonum, min\u00e9lfogva a sz\u00e1szok igazi nemesemberek, ha a nemess\u00e9ggel helyesen \u00e9lnek, mindazokat, akik e kiv\u00e1lts\u00e1gokkal nem el\u00e9gednek meg, hanem nemesi jogokra t\u00f6rekednek, nemesi birtokot v\u00e1s\u00e1rolnak \u00e9s a nemess\u00e9ghez tartoz\u00f3knak tekintik magukat, nem szabad hivatalhoz juttatni, mert a v\u00e1rosok sz\u00e1m\u00e1ra ebb\u0151l csak baj \u00e9s kellemetlens\u00e9g ad\u00f3dik\u00ab.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Els\u0151sorban az \u00e9rtelmis\u00e9g k\u00e9pviseli minden erej\u00e9vel \u00e9s tehets\u00e9g\u00e9vel a sz\u00e1sz \u00e1ll\u00e1spontot, mikor a h\u00e1rom erd\u00e9lyi n\u00e1ci\u00f3 k\u00f6z\u00f6tt m\u00e1r a XVI. sz\u00e1zad utols\u00f3 negyed\u00e9t\u0151l kezdve meglehet\u0151sen \u00e9les form\u00e1ban jelentkeznek a nemzeti elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u00e9s sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1b\u00f3l ered\u0151 ellent\u00e9tek \u00e9s s\u00farl\u00f3d\u00e1sok. Mondottuk, hogy a sz\u00e1szlakta v\u00e1rosok polg\u00e1rs\u00e1ga \u2013 a t\u00f6bbi magyarorsz\u00e1gi n\u00e9met lakoss\u00e1g\u00fa v\u00e1roshoz hasonl\u00f3an \u2013 m\u00e1r a k\u00f6z\u00e9pkorban sz\u00edv\u00f3san k\u00fczd\u00f6tt minden \u00bbidegen\u00ab beteleped\u00e9s ellen. M\u00edg azonban a magyar kir\u00e1lys\u00e1g ter\u00fclet\u00e9n a n\u00e9met polg\u00e1rs\u00e1g a XVI. sz\u00e1zadban a megv\u00e1ltozott politikai \u00e9s t\u00e1rsadalmi viszonyok hat\u00e1sa alatt enged\u00e9kenys\u00e9gre k\u00e9nyszer\u00fcl, addig a sz\u00e1szok a h\u00e1rom nemzet politikai uni\u00f3ja ellen\u00e9re is mereven kiz\u00e1rj\u00e1k a magyar nemess\u00e9get v\u00e1rosaikb\u00f3l. Mikor az 1625-i gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s kimondja, hogy a magyar \u00e9s sz\u00e9kely nemesek szabadon v\u00e1s\u00e1rolhatnak h\u00e1zakat a sz\u00e1sz lakta v\u00e1rosokban, a sz\u00e1szok kiv\u00e1lts\u00e1gaik s\u00falyos s\u00e9relm\u00e9t l\u00e1tva a hat\u00e1rozatban, halad\u00e9ktalanul \u00f6sszeh\u00edvj\u00e1k az univerzit\u00e1st; ez \u00fagy d\u00f6nt, hogy k\u00fcld\u00f6tts\u00e9ggel fordul a fejedelemhez a hat\u00e1rozat \u00e9rv\u00e9nytelen\u00edt\u00e9se c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l. A fejedelem el\u0151sz\u00f6r r\u00e1mutatott a nemess\u00e9gnek arra a t\u00f6rekv\u00e9s\u00e9re, hogy az egy\u00fctt\u00e9l\u00e9ssel szorosabbra f\u0171zze a kapcsolatokat a sz\u00e1szok \u00e9s az orsz\u00e1g t\u00f6bbi n\u00e9pe k\u00f6z\u00f6tt, de csakhamar be kellett l\u00e1tnia, hogy a sz\u00e1szok a l\u00e1zad\u00e1st\u00f3l sem riadnak vissza, ha nem enged k\u00f6vetel\u00e9s\u00fcknek. V\u00e9g\u00fcl a kancell\u00e1r \u00fatj\u00e1n csup\u00e1n annyit k\u00edv\u00e1nt, hogy a nemess\u00e9g h\u00e1bor\u00fa eset\u00e9n kapjon mened\u00e9ket a sz\u00e1szlakta v\u00e1rosokban. Ebben a megold\u00e1sban \u2013 minthogy nem \u00e1llott ellent\u00e9tben az addigi gyakorlattal \u2013 a sz\u00e1sz kik\u00fcld\u00f6ttek is megnyugodnak.<\/em><\/p>\n\n\n\n

A XVII. sz\u00e1zad folyam\u00e1n a nemzeti \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g az addigin\u00e1l is \u00e9lesebb form\u00e1kban jelentkezik. K\u00f6zvetlen ind\u00edt\u00e9kai azok az elkeseredett harcok, melyek az ad\u00f3terhek eloszt\u00e1sa k\u00f6r\u00fcl a h\u00e1rom politikai nemzet k\u00f6z\u00f6tt minden orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9sen meg-meg\u00fajultak. De egy\u00e9b forr\u00e1sok is t\u00e1pl\u00e1lj\u00e1k. Vall\u00e1si t\u00e9ren az \u00e1gostai hitvall\u00e1s\u00fa sz\u00e1szoknak a reform\u00e1tus erd\u00e9lyi fejedelmek alatt ugyan hasonl\u00edthatatlanul jobb sorsuk volt, mint az unit\u00e1riusoknak vagy \u00e9ppen katolikusoknak, de az\u00e9rt minduntalan tartaniok kellett att\u00f3l, hogy a \u00bbk\u00e1lvinista m\u00e9reg\u00ab megbontja soraikat. M\u00e1rpedig tudjuk, hogy a k\u00e1lvinizmus egyet jelentett a magyars\u00e1ggal vagy legal\u00e1bbis nem sz\u00e1szs\u00e1ggal. S amint a sz\u00e1szok mereven szembesz\u00e1lltak minden k\u00eds\u00e9rlettel, hogy v\u00e1rosaikban reform\u00e1tus templomot \u00e9p\u00edtsenek vagy reform\u00e1tusok telepedjenek le, akk\u00e9nt \u00e9lesedtek ki a nemzeti ellent\u00e9tek is. Leghat\u00e9konyabban azonban maguknak a sz\u00e1szoknak p\u00e9ld\u00e1tlanul megn\u00f6vekedett nemzeti \u00f6ntudata seg\u00edtette el\u0151 az elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u00e9s folyamat\u00e1t. Ezt az \u00f6ntudatot b\u00e1mulja m\u00e1r a XVII. sz\u00e1zad elej\u00e9n Opitz M\u00e1rton, amikor Erd\u00e9lyben tal\u00e1lt fajtestv\u00e9reit a \u00bbgermanissimi Germanorum\u00ab elnevez\u00e9ssel tiszteli meg.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

A korabeli sz\u00e1sz\u2013rom\u00e1n \u00e9s az ett\u0151l nehezen elv\u00e1laszthat\u00f3 magyar kapcsolatokr\u00f3l Puk\u00e1nszkyt\u00f3l a k\u00f6vetkez\u0151ket olvashatjuk: \u201eKev\u00e9sb\u00e9 ismert az \u00fajabbkori sz\u00e1sz\u2013rom\u00e1n kapcsolatok n\u00e9h\u00e1ny magyar szempontb\u00f3l fontos fejezete. A 17. sz\u00e1zadban a Havasalf\u00f6ld \u00e9s Moldova kor\u00e1bban sz\u00e1sz telepei egyre ink\u00e1bb beolvadtak a gyorsan szaporod\u00f3 rom\u00e1ns\u00e1gba, a 18. sz\u00e1zadban viszont \u00faj sz\u00e1sz kiv\u00e1ndorl\u00e1s indult meg Erd\u00e9lyb\u0151l a K\u00e1rp\u00e1tokon t\u00fal es\u0151 ter\u00fcletekre. A kiv\u00e1ndorl\u00e1st el\u0151mozd\u00edthatta az a k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny is, hogy a sz\u00e1szok k\u00f6z\u00f6tt a 18. sz\u00e1zad folyam\u00e1n er\u0151sen terjedt a rom\u00e1n nyelv ismerete. Heydendorf Konr\u00e1d medgyesi polg\u00e1rmester II. J\u00f3zsefet k\u00eds\u00e9rve egyik erd\u00e9lyi \u00fatj\u00e1n, tolm\u00e1csk\u00e9nt szerepelt az uralkod\u00f3nak egy rom\u00e1n paraszttal folytatott besz\u00e9lget\u00e9s\u00e9n\u00e9l. II. J\u00f3zsef a tolm\u00e1csol\u00e1s ut\u00e1n megk\u00e9rdezte t\u0151le, j\u00f3l b\u00edrja-e a rom\u00e1n nyelvet, mire Heydendorf azt v\u00e1laszolta, hogy az \u0151 sz\u00e9k\u00e9ben minden sz\u00e1sz \u00fagy besz\u00e9l ol\u00e1hul, ak\u00e1r anyanyelv\u00e9n, hiszen naponta akad dolguk egym\u00e1ssal \u00e9s az ol\u00e1hoknak esz\u00fckbe sem jut, hogy a sz\u00e1szok nyelv\u00e9t megtanulj\u00e1k. A sz\u00e1sz v\u00e1llalkoz\u00e1si kedv, meg egy\u00e9b k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek mellett nyilv\u00e1n a rom\u00e1n nyelvismeret terjed\u00e9se is hozz\u00e1j\u00e1rulhatott ahhoz, hogy a 19. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben sz\u00e1mottev\u0151 polg\u00e1ri, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen iparosr\u00e9teget tal\u00e1lunk a K\u00e1rp\u00e1tokon t\u00fal lassabban fejl\u0151d\u0151 rom\u00e1n v\u00e1rosokban. Ez a r\u00e9teg a szellemi \u00e9letbe is egyre er\u0151sebben bekapcsol\u00f3dik, ann\u00e1l ink\u00e1bb, mert a sz\u00e1sz \u00e9rtelmis\u00e9gb\u0151l is t\u00f6bben Moldv\u00e1ban telepednek le, \u00e9s \u00edr\u00f3i meg tudom\u00e1nyos munk\u00e1ss\u00e1gukkal a rom\u00e1ns\u00e1g szolg\u00e1lat\u00e1ba \u00e1llanak. A sz\u00e1sz \u00e9rtelmis\u00e9g Rom\u00e1ni\u00e1ba szakadt tagjai k\u00f6z\u00fcl sokoldal\u00fa munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1n\u00e1l fogva els\u0151sorban Flechtenmacher Kereszt\u00e9ly \u00e9rdemel figyelmet. Flechtenmacher a moldvai korm\u00e1ny megh\u00edv\u00e1s\u00e1ra 1813-ban ment Jassyba, hogy ott Ananias g\u00f6r\u00f6g jogtud\u00f3ssal egy\u00fctt a moldvai polg\u00e1ri t\u00f6rv\u00e9nyk\u00f6nyvet megszerkessze. K\u00e9s\u0151bb, \u2013 mikor a gimn\u00e1ziumokba bevezett\u00e9k a n\u00e9met nyelv tan\u00edt\u00e1s\u00e1t \u2013 mint tan\u00e1r m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, majd \u00e1llami jogtud\u00f3ss\u00e1 nevezt\u00e9k ki, 1835-ben pedig kultur\u00e1lis \u00e9rdemeinek elismer\u00e9s\u00e9\u00fcl az \u00f6r\u00f6k\u00f6s boj\u00e1rok rendj\u00e9be emelkedett. Flechtenmacher sokir\u00e1ny\u00fa m\u0171k\u00f6d\u00e9se rom\u00e1n szempontb\u00f3l val\u00f3ban figyelemrem\u00e9lt\u00f3: Moldv\u00e1ban \u0151 vezette be a korszer\u0171 jogszolg\u00e1ltat\u00e1st \u00e9s f\u00e1radhatatlan szervez\u0151k\u00e9szs\u00e9g\u00e9vel, sz\u00fcntelen \u00f6szt\u00f6nz\u00e9seivel \u00faj, v\u00e1lasztott haz\u00e1ja szellemi \u00e9let\u00e9nek k\u00f6ztiszteletben \u00e1ll\u00f3, vezet\u0151 szem\u00e9lyis\u00e9ge lett. Irodalmi munk\u00e1ss\u00e1ga magyar szempontb\u00f3l legal\u00e1bb is naiv t\u00e1j\u00e9kozatlans\u00e1gra vall t\u00f6rt\u00e9nelm\u00fcnk fontos szakaszaiban, s ezt a t\u00e1j\u00e9kozatlans\u00e1got lelkes rom\u00e1nbar\u00e1ts\u00e1ga sem \u00e9rteti meg. Hol n\u00e9met\u00fcl, hol rom\u00e1nul \u00edr. 1839-ben az \u00faj esztend\u0151re \u00edrt terjedelmes k\u00f6ltem\u00e9nye a rom\u00e1n n\u00e9pnek, a r\u00e9gi R\u00f3ma m\u00e9lt\u00f3 fiainak h\u0151si tetteit magasztalja: a rom\u00e1n dics\u0151s\u00e9g legnagyobb megtestes\u00edt\u0151je azonban nem m\u00e1s, mint Hunyadi J\u00e1nos, a m\u00e1sodik Traj\u00e1n, aki rettenthetetlen\u00fcl szembesz\u00e1llt az ozm\u00e1n birodalom el\u0151ret\u00f6r\u00e9s\u00e9vel. Rom\u00e1n h\u0151sk\u00e9nt \u00e1ll el\u0151tt\u00fcnk Hunyadi Flechtenmacher egy m\u00e1sik hosszabb k\u00f6ltem\u00e9ny\u00e9ben is, de itt mellette \u00e1ll m\u00e9lt\u00f3 ut\u00f3da, Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n, a magyars\u00e1g nagy fia is. A Vaskapu megnyit\u00e1sa a haj\u00f3z\u00e1s sz\u00e1m\u00e1ra, mely a nyugati m\u0171vel\u0151d\u00e9s v\u00e9gleges gy\u0151zelm\u00e9t jelenti a keleti barb\u00e1rs\u00e1ggal szemben, a sz\u00e1sz k\u00f6lt\u0151 szerint nem egy\u00e9b, mint Hunyadi h\u0151si harc\u00e1nak diadalmas \u00e9s korszer\u0171 betet\u0151z\u00e9se. Aligha lenne igazunk, ha Flechtenmacher torz t\u00f6rt\u00e9netszeml\u00e9let\u00e9ben elfogults\u00e1got vagy \u00e9ppen magyarellenes c\u00e9lzatot akarn\u00e1nk felfedezni. Egyszer\u0171en naiv t\u00e1j\u00e9kozatlans\u00e1ggal \u00e1llt a magyar t\u00f6rt\u00e9nelemmel szemben, vagy pedig eszm\u00e9nyei szellem\u00e9ben vegy\u00edtette a magyar \u00e9s rom\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nelem r\u00e9szleteit. Mert Flechtenmacher sz\u00edvvel-l\u00e9lekkel a nyugati szabadelv\u0171 eszm\u00e9k h\u00edve volt. Rend\u00fcletlen\u00fcl hitt a n\u00e9pek testv\u00e9ri egyes\u00fcl\u00e9s\u00e9ben s e c\u00e9l \u00e9rdek\u00e9ben kereste a kapcsolatot \u2013 a rom\u00e1n, s\u0151t a magyar szellemi \u00e9let fel\u00e9 is. Fia, S\u00e1ndor a 19. sz\u00e1zad negyvenes \u00e9veiben a r\u00e9gi Rom\u00e1nia, f\u0151k\u00e9nt a Havasalf\u00f6ld zenei \u00e9let\u00e9t pr\u00f3b\u00e1lta eur\u00f3pai sz\u00ednvonalra emelni \u00e9s a magasabb kult\u00far\u00e1j\u00fa orsz\u00e1gok zenei fejl\u0151d\u00e9s\u00e9be bekapcsolni. Munk\u00e1ss\u00e1ga r\u00e9szleteit vizsg\u00e1lva a magyar el\u0151zm\u00e9nyekre, erd\u00e9lyi f\u0151uraink hat\u00e9kony zenep\u00e1rtol\u00e1s\u00e1ra \u00e9s erd\u00e9lyi v\u00e1rosaink vir\u00e1gz\u00f3 zenei \u00e9let\u00e9re kell gondolnunk, melyre \u00e9ppen a legut\u00f3bbi \u00e9vekben meggy\u0151z\u0151en mutatott r\u00e1 zenet\u00f6rt\u00e9neti irodalmunk. Ezek a magyar el\u0151zm\u00e9nyek teremtett\u00e9k meg az el\u0151felt\u00e9teleket Flechtenmacher S\u00e1ndor t\u00f6rekv\u00e9sei sz\u00e1m\u00e1ra is. \u0150 maga mint zeneszerz\u0151 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen n\u00e9h\u00e1ny dal\u00e1val k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl maradand\u00f3 \u00e9rt\u00e9keket adott a rom\u00e1n zeneirodalomnak, de szervez\u0151 munk\u00e1j\u00e1t, s ennek zenei kult\u00far\u00e1t teremt\u0151 eredm\u00e9nyeit a magyar p\u00e9ldaad\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl csak hi\u00e1nyosan \u00e9rtj\u00fck meg. A sz\u00e1sz\u2013rom\u00e1n kapcsolatok ism\u00e9telten azt is igazolj\u00e1k, hogy a magyars\u00e1g gyakran hat\u00e9konyan t\u00e1mogatta a rom\u00e1n m\u0171vel\u0151d\u00e9si t\u00f6rekv\u00e9seket. \u00c9rdekes \u00e9s eddig kev\u00e9ss\u00e9 ismert p\u00e9ld\u00e1t tal\u00e1lunk erre az els\u0151 rom\u00e1nnyelv\u0171 h\u00edrlap megind\u00edt\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1nyul\u00f3 k\u00eds\u00e9rletek k\u00f6r\u00fcl. A sz\u00e1sz kutat\u00e1s r\u00e1mutatott arra, hogy a Bausznern Frigyes \u00e1ltal 1776-ban alap\u00edtott nagyszebeni Szent Andr\u00e1s szabadk\u0151m\u0171ves p\u00e1holy, melynek sok magyar \u00e9s rom\u00e1n tagja is volt, az alap\u00edt\u00e1s ut\u00e1n nemsok\u00e1ra irodalmi t\u00e1rsas\u00e1gg\u00e1 alakult \u00e1t \u00e9s t\u00f6bb sz\u00e1sz meg rom\u00e1n szellemi mozgalom k\u00f6z\u00e9ppontja lett. Ebben a t\u00e1rsas\u00e1gban mer\u00fclt fel el\u0151sz\u00f6r egy erd\u00e9lyi rom\u00e1n h\u00edrlap megind\u00edt\u00e1s\u00e1nak terve. A tervet leghat\u00e9konyabban B\u00e1nffy Gy\u00f6rgy szabadk\u0151m\u0171ves \u00bbtestv\u00e9r\u00ab, erd\u00e9lyi gubern\u00e1tor karolta fel, aki 1789-ben maga j\u00e1rt el B\u00e9csben, hogy megszerezze a lapenged\u00e9lyt \u00e9s biztos\u00edtsa a kedvezm\u00e9nyes postai sz\u00e1ll\u00edt\u00e1st. F\u00e1radoz\u00e1sa azonban nem j\u00e1rt sikerrel: a lapenged\u00e9lyt megszerezte ugyan, de a kedvezm\u00e9nyes postai sz\u00e1ll\u00edt\u00e1st a b\u00e9csi udvari kancell\u00e1ria nem volt hajland\u00f3 biztos\u00edtani. Ilyenm\u00f3don a h\u00edrlap megind\u00edt\u00e1s\u00e1nak terve nem val\u00f3sulhatott meg, s\u0151t az ezir\u00e1ny\u00fa k\u00eds\u00e9rletek k\u00e9s\u0151bb is sikertelenek maradtak, mert a reakci\u00f3 el\u0151ret\u00f6r\u00e9s\u00e9vel az udvari k\u00f6r\u00f6k az erd\u00e9lyi rom\u00e1ns\u00e1got is f\u00e9ltett\u00e9k a francia forradalmi eszm\u00e9kt\u0151l, \u00e9s hit\u00fck szerint minden h\u00edrlap k\u00f6zvetve, vagy k\u00f6zvetlen\u00fcl ezeket terjesztette.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Hasonl\u00f3 magyar \u00e9rdek\u0171 r\u00e9szletek b\u0151ven akadnak a sz\u00e1sz\u2013rom\u00e1n m\u0171vel\u0151d\u00e9si kapcsolatok t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben. K\u00f6zv\u00e9lem\u00e9nyform\u00e1l\u00f3 hat\u00e1suk \u00e9vtizedeken kereszt\u00fcl, s\u0151t olykor napjainkig \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl \u2013 rendesen a magyars\u00e1g h\u00e1tr\u00e1ny\u00e1ra. T\u00e1rgyilagos felt\u00e1r\u00e1suk, r\u00e9szletes vizsg\u00e1latuk \u00e9ppen ez\u00e9rt fontos feladat; fontos az\u00e9rt is, mert ism\u00e9telten a t\u00e9nyek erej\u00e9vel igazolj\u00e1k a magyars\u00e1g kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9t a dunav\u00f6lgyi n\u00e9pek szellemi \u00e9let\u00e9nek kialakul\u00e1s\u00e1ban.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

Ekkor \u00e9rkez\u00fcnk el az eredetkutat\u00e1sok \u00e9s m\u00edtosz\u00e9p\u00edt\u00e9sek kor\u00e1hoz. Tudjuk, hogy a k\u00f6rnyez\u0151 n\u00e9pek k\u00f6z\u00fcl nem csak a sz\u00e1szs\u00e1g esik \u00e1ldozat\u00e1ul az ilyen barokkos \u00e1lmodoz\u00e1soknak.<\/p>\n\n\n\n

\u201e<\/em>A magyar f\u00f6ldet \u00e9r\u0151 v\u00e9gzetes esem\u00e9nyek a v\u00e1rosi \u00e9rtelmis\u00e9g soraib\u00f3l kiker\u00fclt sz\u00e1sz helyi kr\u00f3nik\u00e1sokat ism\u00e9telten \u00e9s egyre fokozottabb m\u00e9rt\u00e9kben \u00f6szt\u00f6nzik t\u00f6rt\u00e9nelm\u00fck tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1ra. (\u2026) Az \u0151st\u00f6rt\u00e9neti kutat\u00f3k felh\u0151kben j\u00e1r\u00f3 feltev\u00e9sei ellen az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok k\u00f6z\u00f6tt el\u0151sz\u00f6r Franckensieini Franck B\u00e1lint comes emelte fel szav\u00e1t. Frankensieini Franck k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen azokkal sz\u00e1ll szembe, akik az \u201eAndreanum\u201d-ot a d\u00e1k-g\u00f3t sz\u00e1rmaztat\u00e1si elm\u00e9let \u00e9rdek\u00e9ben meghamis\u00edtott\u00e1k.<\/em> (\u2026) A sz\u00e1sz autochtons\u00e1g elm\u00e9lete k\u00fcl\u00f6nben a nagytekint\u00e9ly\u0171 Franck megnyilatkoz\u00e1sa ut\u00e1n is makacsul tov\u00e1bb tartja mag\u00e1t. Meg \u03b1 magas m\u0171velts\u00e9g\u0171 \u00e9s felvil\u00e1gosodott b\u00e1r\u00f3 Brukenthal S\u00e1muel is szorgalmasan keresi a bizony\u00edt\u00e9kokat arra, hogy a sz\u00e1szok a g\u00f3tok lesz\u00e1rmazottai. Persze \u0151 m\u00e1r tudatosan politikai okokb\u00f3l ragaszkodik az \u00e9l\u00e9nk k\u00e9pzelet\u0171 eredetkutat\u00f3k feltev\u00e9s\u00e9hez: milyen j\u00f3 is lenne bebizony\u00edtani, hogy a sz\u00e1szok \u0151si jogon, nem pedig \u00bbmagyar kir\u00e1lyok kegy\u00e9b\u0151l\u00ab \u00e9lnek Erd\u00e9lyben.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Az eredet \u00e9s sz\u00e1rmaz\u00e1s k\u00e9rd\u00e9s\u00e9nek \u00bbtiszt\u00e1z\u00e1sa\u00ab \u00fajabb kivezet\u0151 utat nyitott az erd\u00e9lyi elszigetelts\u00e9gb\u0151l a nagyn\u00e9mets\u00e9ghez, \u00fajabb hatalmas k\u00f6tel\u00e9kkel kapcsolta az \u00bbanyaorsz\u00e1ghoz\u00ab a sz\u00e1szs\u00e1got, mely az autochtons\u00e1g hirdet\u0151i szerint \u00e9ppen olyan \u0151si \u00e9s saj\u00e1tos, mint b\u00e1rmely m\u00e1s n\u00e9met n\u00e9pt\u00f6rzs. A reform\u00e1ci\u00f3 teremtette vall\u00e1si \u00e9s m\u0171vel\u0151d\u00e9si kapcsolatok ut\u00e1n most a k\u00f6z\u00f6s eredet \u00e9s sz\u00e1rmaz\u00e1s kapcsolata is t\u00e1pl\u00e1lja \u00e9s \u00e9leszti a sz\u00e1sz n\u00e9pi \u00f6ntudatot; s amint az eredet \u00e9s sz\u00e1rmaz\u00e1s kimutat\u00e1s\u00e1ban ott lappangott az elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u00e9s sz\u00e1nd\u00e9ka Erd\u00e9ly t\u00f6bbi n\u00e9peivel szemben, \u00fagy az eredet \u00e9s sz\u00e1rmaz\u00e1s tudat\u00e1b\u00f3l \u00faj er\u0151t mer\u00edt\u0151 n\u00e9pi \u00e9rz\u00fclet term\u00e9szetesen szint\u00e9n csak el\u0151seg\u00edtette az elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u00e9s folyamat\u00e1t. A barokk k\u00e9pzelet sz\u00e1rnyain magasba lend\u00fcl\u0151, szertelen feltev\u00e9sekre \u00e9p\u00edt\u0151 sz\u00e1sz t\u00f6rt\u00e9netpolitikai irodalom, b\u00e1rmennyire csak az \u00e9rtelmis\u00e9g sz\u0171k k\u00f6r\u00e9nek munk\u00e1ja volt, \u00e9ppen ennek az \u00e9rtelmis\u00e9gnek k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9nyform\u00e1l\u00f3 ereje folyt\u00e1n az erd\u00e9lyi n\u00e9met n\u00e9pi \u00f6ntudat kialakul\u00e1s\u00e1nak egyik jelent\u0151s t\u00e9nyez\u0151je.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Ezt a n\u00e9pi \u00f6ntudatot az \u00bbanyaorsz\u00e1g\u00ab egyel\u0151re nem nagyon vette tudom\u00e1sul. A XVII. sz\u00e1zad els\u0151 \u00e9veiben a n\u00e9mets\u00e9g egyik legnagyobb gondolkod\u00f3ja, Leibniz h\u00edvja fel a tudom\u00e1ny figyelm\u00e9t a sz\u00e1szokra meg t\u00e1jnyelv\u00fckre. Szavaib\u00f3l meleg rokonszenv \u00e9s a sz\u00e1sz n\u00e9pcsoport sors\u00e1\u00e9rt \u00e9rzett \u0151szinte aggodalom csend\u00fcl ki: \u00bb\u0151r\u00f6k sz\u00e9gyen lenne \u2013 mondotta Leibniz \u2013, ha n\u00e9met nyelv\u00fcnk Erd\u00e9lyben hanyags\u00e1gunk miatt kipusztulna, mert idegen nyelv \u00e1tv\u00e9tele rendesen szabads\u00e1gveszt\u00e9ssel \u00e9s idegen ig\u00e1val j\u00e1r egy\u00fctt\u00ab. Leibniz \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se azonban meglehet\u0151sen mag\u00e1ban \u00e1ll\u00f3 \u00e9s szem\u00e9lyes jelleg\u0171. Igaz, hogy a sz\u00e1szok ekkor m\u00e1r maguk is el\u00e9g er\u0151sek voltak ahhoz, hogy n\u00e9p\u00fck egys\u00e9g\u00e9t \u00e9s saj\u00e1toss\u00e1gait s\u00e9rtetlen\u00fcl meg\u0151rizz\u00e9k, \u00e9s mereven elutas\u00edtsanak minden politikai tervet, mely azt vesz\u00e9lyeztethette.<\/em><\/p>\n\n\n\n

A vesz\u00e9ly most n\u00e9met r\u00e9szr\u0151l j\u00f6tt; s\u00falyoss\u00e1g\u00e1t fokozta az a k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny, hogy kecsegtet\u0151 rem\u00e9nyek alakj\u00e1ban jelentkezett.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

Id\u00e1ig \u00e9rkezv\u00e9n id\u0151ben, m\u00e1r tulajdonk\u00e9ppen a gubern\u00e1torok kor\u00e1t vizsg\u00e1ljuk, teh\u00e1t a Leopold-diploma, vagyis 1690-91 ut\u00e1n vagyunk.<\/p>\n\n\n\n

A gubern\u00e1torok kora<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A Leopold Diplom\u00e1t k\u00f6vet\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1sokat Erd\u00e9lyben, Apor P\u00e9ter nyom\u00e1n, a Metamorphosis Transylvaniae<\/strong><\/em><\/p>\n\n\n\n

n\u00e9ven emlegetik, amely elhozta ugyan a \u201enajm\u00f3dit\u201d, de bizonyos \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1g megmaradt,<\/strong><\/em><\/p>\n\n\n\n

amint akkor mondt\u00e1k: B\u00e9cs messze volt.<\/strong><\/em><\/p>\n\n\n\n

Most \u00fajfent Czir\u00e1ki Zsuzsann\u00e1nak adjuk \u00e1t a sz\u00f3t: \u201eM\u00e9g jav\u00e1ban d\u00f6r\u00f6gtek a fegyverek Magyarorsz\u00e1gon, amikor B\u00e9csben kibocs\u00e1tott\u00e1k a Diploma Leopoldinumot. (\u2026) Th\u00f6k\u00f6ly \u00e9s a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k ellent\u00e1mad\u00e1sai (\u2026) arra figyelmeztettek, hogy \u00e1tfog\u00f3bb szab\u00e1lyoz\u00e1s sz\u00fcks\u00e9ges Erd\u00e9ly megtart\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben. Bel\u00e1tt\u00e1k ezt a fejedelems\u00e9g vezet\u0151i \u00e9s a cs\u00e1sz\u00e1ri udvar is, \u00edgy sz\u00fclethetett meg 1691. december 4. \u00e9n a nevezetes dokumentum.<\/em><\/p>\n\n\n\n

A Leopoldinum mindk\u00e9t f\u00e9l sz\u00e1m\u00e1ra kiel\u00e9g\u00edt\u0151 megold\u00e1snak t\u0171nt, hiszen betagolta ugyan Erd\u00e9lyt a Habsburg Birodalomba, \u00e1m l\u00e9nyeg\u00e9ben nem v\u00e1ltoztatott az orsz\u00e1g kiv\u00e1lts\u00e1gos helyzet\u00e9n. A t\u00f6r\u00f6k h\u00e1bor\u00fa hev\u00e9ben Lip\u00f3t cs\u00e1sz\u00e1r k\u00e9szs\u00e9gesen elismerte Erd\u00e9ly valamennyi szabads\u00e1g\u00e1t: biztos\u00edtotta a vall\u00e1sszabads\u00e1got, meger\u0151s\u00edtette a fejedelmek \u00e1ltal hozott t\u00f6rv\u00e9nyeket \u00e9s az auton\u00f3m k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek el\u0151jogait, tov\u00e1bb\u00e1 nem g\u00f6rd\u00edtett akad\u00e1lyt az \u00e9vente \u00fcl\u00e9sez\u0151 erd\u00e9lyi orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s el\u00e9 sem\u201d.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Erd\u00e9ly \u00fcgyeivel a B\u00e9csben sz\u00e9kel\u0151 Erd\u00e9lyi Kancell\u00e1ria foglalkozott s az orsz\u00e1g \u00e9l\u00e9n korm\u00e1nyz\u00f3, a gubern\u00e1tor \u00e1llt, aki a polg\u00e1ri k\u00f6zigazgat\u00e1s \u0151re volt, katonailag azonban szigor\u00fa ellen\u0151rz\u00e9st vezettek be, s ez\u00e9rt katonai f\u0151parancsnok felelt. A gubernium sz\u00e9khelye az id\u0151k\u00f6zben Karlsbug nevet kapott Gyulafeh\u00e9rv\u00e1r, majd a R\u00e1k\u00f3czi szabads\u00e1gharc alatt a megb\u00edzhat\u00f3bb Nagyszeben volt, v\u00e9g\u00fcl 1790-ben Kolozsv\u00e1r lett Erd\u00e9ly k\u00f6zigazgat\u00e1si k\u00f6zpontja. Erd\u00e9lyt azonban B\u00e9csb\u0151l ir\u00e1ny\u00edtott\u00e1k, a helyi hivatalnokok csak v\u00e9grehajt\u00f3i szereppel b\u00edrtak.<\/p>\n\n\n\n

1699, a karl\u00f3cai b\u00e9ke lez\u00e1rta a t\u00f6r\u00f6k vil\u00e1got a r\u00e9gi Magyarorsz\u00e1g ter\u00fclet\u00e9n. Ugyanakkor vil\u00e1goss\u00e1 v\u00e1lt, hogy a felszabad\u00edt\u00e1st szervez\u0151 Habsburg-dinasztia lett az \u00far. Erd\u00e9lyben az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s csak a gubern\u00e1tor enged\u00e9ly\u00e9vel volt \u00f6sszeh\u00edvhat\u00f3, minden rendeletet csak cs\u00e1sz\u00e1ri meger\u0151s\u00edt\u00e9ssel l\u00e9ptethettek \u00e9letbe. Sz\u00e1mos Habsburg-h\u0171 szem\u00e9ly lelt otthonra Erd\u00e9lyben.<\/p>\n\n\n\n

A korl\u00e1tlan uralkod\u00f3i hatalom szokatlan volt az erd\u00e9lyiek sz\u00e1m\u00e1ra. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9rintette ez az el\u0151jogokhoz szokott sz\u00e1szs\u00e1got. K\u00e9t jeles\u00fck, n\u00e9vszerint: Valentin Franck von Franckenstein \u00e9s Johannes Zabanius Sachs von Harteneck gr\u00f3f pr\u00f3b\u00e1lkoznak a fesz\u00fcl\u0151 ellent\u00e9tek felsz\u00e1mol\u00e1s\u00e1ra, de ez nem k\u00f6nny\u0171. Az udvar a k\u00f6z\u00e9pkori privil\u00e9giumokat \u201evadhajt\u00e1soknak<\/em>\u201d tekinti. A sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9re \u00edgy v\u00e9gleg \u00e9rthet\u0151v\u00e9 v\u00e1lik, hogy ezeknek a privil\u00e9giumoknak a napjai megsz\u00e1ml\u00e1ltattak.<\/p>\n\n\n\n

Fels\u0151-Magyarorsz\u00e1gon elindul a kuruc h\u00e1bor\u00fa, s ennek l\u00e1ngjai \u00e1tterjednek Erd\u00e9lyre is. II. R\u00e1k\u00f3czi Ferencet fejedelemm\u00e9 v\u00e1lasztj\u00e1k, a cs\u00e1sz\u00e1rh\u0171 nemess\u00e9g Szebenbe h\u00faz\u00f3dik \u00e9s a jogaiban s\u00e9rtett sz\u00e1szs\u00e1g sem vesz r\u00e9szt a fejedelemv\u00e1laszt\u00e1sban. A cs\u00e1sz\u00e1ri hadak vezet\u0151je Rabutin nem k\u00e9pes ellen\u00e1llni, de a kuruc sereg sem el\u00e9g szervezett Erd\u00e9lyben. A meg\u00fajul\u00f3 cs\u00e1sz\u00e1ri ellent\u00e1mad\u00e1st m\u00e1r nem k\u00e9pesek feltart\u00f3ztatni.<\/p>\n\n\n\n

A szatm\u00e1ri b\u00e9ke Erd\u00e9lyt ism\u00e9t a Habsburgok kez\u00e9n hagyja. A cs\u00e1sz\u00e1rra felesk\u00fcd\u0151k amneszti\u00e1ban r\u00e9szes\u00fclnek. Minden marad a r\u00e9giben, csak a puszt\u00edt\u00e1sok nyomainak terhe marad Erd\u00e9lyre.<\/p>\n\n\n\n

Ezut\u00e1n azt\u00e1n b\u00e9ke\u00e9vek k\u00f6vetkeznek, de Erd\u00e9ly a birodalmi \u00e9rdekek kiszolg\u00e1l\u00f3ja marad. A felvil\u00e1gosult abszolutizmus int\u00e9zked\u00e9seinek hat\u00e1sai els\u0151sorban a sz\u00e9kely \u00e9s sz\u00e1sz el\u0151jogok ter\u00e9n v\u00e1lnak nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1. A katolikus hit terjeszt\u00e9se is nagy lend\u00fcletet vesz. Ezt tet\u00e9zi, hogy a sz\u00e1sz elit vil\u00e1ga \u00e9ppen negat\u00edv, korrupci\u00f3val \u00e9s vissza\u00e9l\u00e9sekkel terhelt kort \u00e9l meg.<\/p>\n\n\n\n

A sz\u00e1sz k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00faj k\u00fczdelmet kezd, a helyzetet elismerve \u00e9s az adott lehet\u0151s\u00e9gekkel \u00e9lve. Ennek \u00e9lharcosa \u00e9s t\u00e1mogat\u00f3ja Samuel von Bruckenthal sz\u00e1sz politikus, M\u00e1ria Ter\u00e9zia bizalmas embere. A politikai eredm\u00e9nyn\u00e9l j\u00f3val t\u00f6bb azonban az, amit a m\u0171vel\u0151d\u00e9s ter\u00e9n siker\u00fcl el\u00e9rni\u00fck.<\/p>\n\n\n\n

Ezt k\u00f6vette II. J\u00f3zsef, a \u201ekalapos kir\u00e1ly\u201d<\/em> kora. Ez az id\u0151szak a sz\u00e1szs\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra legszomor\u00fabb \u00e9veket jelentette, b\u00e1r minden botladoz\u00f3 l\u00e9p\u00e9s\u00e9vel egy\u00fctt a t\u00f6rt\u00e9nelmi fejl\u0151d\u00e9snek elker\u00fclhetetlen k\u00f6vetkezm\u00e9nye volt.<\/p>\n\n\n\n

Mint arra Czir\u00e1ki is figyelmeztet, II. J\u00f3zsef felismerte a birodalom gyenge pontjait, a feud\u00e1lis viszonyok tov\u00e1bb\u00e9l\u00e9s\u00e9t s az ebb\u0151l fakad\u00f3 neh\u00e9zs\u00e9geket, melyek meghat\u00e1rozt\u00e1k a K\u00e1rp\u00e1t-medence sors\u00e1t is. B\u00e1r a sz\u00e1sz jogok megvon\u00e1sa, az univerzitas felsz\u00e1mol\u00e1sa, vagyon\u00e1nak elkobz\u00e1sa, a sz\u00e1sz ter\u00fcletek betagol\u00e1sa a megyerendszerbe, a concivilit\u00e1s bevezet\u00e9se stb. hal\u00e1la el\u0151tt visszavonatott, de nem teljes eg\u00e9sz\u00e9ben. A sz\u00e1szok demogr\u00e1fiai gondjaik kor\u00e1t is \u00e9lt\u00e9k \u00e9s saj\u00e1t f\u00f6ldj\u00fck\u00f6n ker\u00fcltek kisebbs\u00e9gbe. Ahogy Czir\u00e1ki mondja: \u201ehossz\u00fa t\u00e1von nem tarthatt\u00e1k meg a politikai vezet\u0151 szerepet, k\u00f6z\u00e9pkori kiv\u00e1lts\u00e1gaikra pedig m\u00e1r r\u00e9ges-r\u00e9g kimondt\u00e1k a hal\u00e1los \u00edt\u00e9letet.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

L\u00e9nyeges elmondanunk azt is, hogy a demogr\u00e1fiai probl\u00e9m\u00e1t megoldand\u00f3 t\u00f6bbrendb\u00e9li betelep\u00edt\u00e9s is t\u00f6rt\u00e9nt Sz\u00e1szf\u00f6ldre. R\u00e9szben B\u00e9cs telep\u00edtett oda a birodalomb\u00f3l hit\u00fckh\u00f6z ragaszkod\u00f3 protest\u00e1nsokat, m\u00e1sr\u00e9szt \u0151k maguk is toboroztak n\u00e9met nyelvter\u00fcletr\u0151l, s\u0151t volt spont\u00e1n betelep\u00fcl\u00e9s is, de ezek nem voltak jelent\u0151sek \u00e9s megmaradtak n\u00e9gysz\u00e1mjegy\u0171nek. Ugyanakkor elkezd\u0151d\u00f6tt az Amerik\u00e1ba t\u00f6rt\u00e9n\u0151 kiv\u00e1ndorl\u00e1s is. Minden csal\u00f3d\u00e1sa ellen\u00e9re, az erd\u00e9lyi magyar nemess\u00e9g n\u00f6vekv\u0151 hatalma ellen a sz\u00e1szs\u00e1g tov\u00e1bbra is megmarad a cs\u00e1sz\u00e1rh\u0171s\u00e9gen.<\/p>\n\n\n\n

A II. J\u00f3zsef hal\u00e1la ut\u00e1ni restituci\u00f3s edictum ut\u00e1n \u00fajrav\u00e1lasztj\u00e1k vezet\u0151j\u00fcket, a sz\u00e1sz gr\u00f3fot, Michael von Bruckenthal szem\u00e9ly\u00e9ben. De a birodalom tov\u00e1bbra is k\u00e9zben tartja az \u00fcgyeket, cenz\u00far\u00e1z, k\u00e9mh\u00e1l\u00f3zata is m\u0171k\u00f6dik. A k\u00f6zpontos\u00edt\u00e1s tov\u00e1bb folyik, s Erd\u00e9ly t\u00f6bbi n\u00e9pcsoportj\u00e1val egy\u00fctt a sz\u00e1szs\u00e1gnak is egyetlen mened\u00e9ke marad, nemzeti saj\u00e1ts\u00e1gainak felt\u00e1r\u00e1sa \u00e9s meg\u0151rz\u00e9se, \u00e1tad\u00e1sa k\u00f6vetkez\u0151 gener\u00e1ci\u00f3knak.<\/p>\n\n\n\n

A n\u00e9pcsoportok k\u00f6zti megegyez\u00e9st azonban a megold\u00e1s fel\u00e9 vezet\u0151 m\u00e1s \u00e9s m\u00e1s elk\u00e9pzel\u00e9sek akad\u00e1lyozt\u00e1k. \u00c9s ezzel B\u00e9cs kit\u0171n\u0151en tudott \u00e9lni.<\/p>\n\n\n\n

De f\u0151leg az idegenben tanul\u00f3 di\u00e1kok r\u00e9v\u00e9n besziv\u00e1rognak a korszer\u0171 gondolatok \u00e9s form\u00e1l\u00f3dni kezd egy \u00faj, jogait kiv\u00edvni k\u00e9sz politikai r\u00e9teg. Ezzel p\u00e1rhuzamosan a m\u0171vel\u0151d\u00e9s tov\u00e1bb fejl\u0151dik. Nagy lend\u00fcletet vesz a publicisztika, az irodalom, a m\u0171v\u00e9szetek \u00e9s kiv\u00e1l\u00f3 eredm\u00e9nyeket \u00e9rnek el az oktat\u00e1s ter\u00fclet\u00e9n, megjelenik az er\u00e9lyi sz\u00e1sz sz\u00f3t\u00e1r \u00e9s iratt\u00e1raik anyag\u00e1nak feldolgoz\u00e1s\u00e1ra is figyelmet szentelnek. Igen fontos eredm\u00e9ny, hogy l\u00e9trehozz\u00e1k az Erd\u00e9lyi Orsz\u00e1gismereti Egyes\u00fcletet. K\u00e9s\u0151bb megjelennek az els\u0151 p\u00e9nzint\u00e9zetek, el\u0151bb Brass\u00f3ban, majd Szebenben.<\/p>\n\n\n\n

Az oktat\u00e1sban el\u00e9rt eredm\u00e9nyeket k\u00fcl\u00f6n ki kell emelni, hiszen a XVIII. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9re m\u00e1r \u00e1ltal\u00e1nos tank\u00f6telezetts\u00e9g van, \u00e9s minden gyermek megtanul \u00edrni \u00e9s olvasni. B\u00e1r B\u00e9cs egy ideig g\u00e1tolja, de egyre t\u00f6bben mennek nyugati egyetemekre, s ennek k\u00e9s\u0151bb nagy fontoss\u00e1ga lesz.<\/p>\n\n\n\n

A gazdas\u00e1g ter\u00e9n a Birodalom hib\u00e1j\u00e1b\u00f3l is nagy az elmaradotts\u00e1g. Az osztr\u00e1k \u00e9s cseh tartom\u00e1nyok ipar\u00e1t Magyarorsz\u00e1g \u00e9s Erd\u00e9ly ink\u00e1bb nyersanyagokkal l\u00e1tja el. A c\u00e9hek m\u00e9g m\u0171k\u00f6dnek, mikor nyugatabbra m\u00e1r manufakt\u00far\u00e1k gy\u00e1rtj\u00e1k a versenyk\u00e9pesebb \u00e1rukat. A polg\u00e1rosod\u00e1s k\u00e9ts\u00e9gtelen jeleivel egy\u00fctt a polg\u00e1ri ig\u00e9nyek is felbukkannak. A nyugati minta begy\u0171r\u0171zik, gy\u00f6keret ver a sz\u00ednh\u00e1zi \u00e9s zenekult\u00fara is. A sz\u00e1sz t\u00e1rsadalom \u00e1trendez\u0151d\u00e9se kapcs\u00e1n j\u00f6nnek l\u00e9tre az els\u0151 szabadk\u0151m\u0171ves p\u00e1holyok.<\/p>\n\n\n\n

Mindez azonban egy er\u0151sen kiv\u00e9reztetett orsz\u00e1gban zajlik, amelynek a t\u00f6r\u00f6k id\u0151k \u00e9s az \u00e1tmeneti peri\u00f3dus rabl\u00e1sai nyom\u00e1n leszeg\u00e9nyedve is hatalmas, 800.000\u20131 000.000 aranyat kitev\u0151 ad\u00f3t kell fizetnie a Port\u00e1nak, s r\u00e1ad\u00e1sul el kell tartania az itt \u00e1llom\u00e1soz\u00f3 osztr\u00e1k katonas\u00e1got.<\/p>\n\n\n\n

A n\u00e9mets\u00e9g egyre t\u00f6bb gyanakv\u00e1ssal szeml\u00e9li a magyar nemess\u00e9g hatalomra t\u00f6r\u00e9s\u00e9t, behatol\u00e1s\u00e1t a sz\u00e1sz ter\u00fcletekre. Ez\u00e9rt a rom\u00e1ns\u00e1gra eleinte nem figyel, de a hegyeken t\u00fali rom\u00e1n orsz\u00e1gokat vezet\u0151 g\u00f6r\u00f6g-fanari\u00f3ta uralkod\u00f3k kegyetlen kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1sa nyom\u00e1n kialakul\u00f3 hatalmas m\u00e9ret\u0171 rom\u00e1n be\u00e1raml\u00e1s nyom\u00e1n, amely a kinti viszonyok ut\u00e1n az erd\u00e9lyi szeg\u00e9nys\u00e9get is el\u0151rel\u00e9p\u00e9snek \u00e9rte meg, nagym\u00e9rt\u00e9kben eltol\u00f3dnak a nemzetis\u00e9gi ar\u00e1nyok. A rom\u00e1ns\u00e1g is k\u00f6veteli a t\u00f6bbi nemzethez hasonl\u00f3 jogokat, \u00e9s a t\u00e1rsadalmi fesz\u00fclts\u00e9gek fokozatosan nemzetis\u00e9gi jelleget kezdenek \u00f6lteni.<\/p>\n\n\n\n

Czir\u00e1ki ezekr\u0151l az id\u0151kr\u0151l \u00edgy \u00edr: \u201eAz erd\u00e9lyi nemzetek helyzet\u00e9r\u0151l \u00e9s jogair\u00f3l folytatott vita a XIX. sz\u00e1zadban egyre ink\u00e1bb elm\u00e9rgesedett. A rom\u00e1nok egyar\u00e1nt s\u00e9relmezt\u00e9k a magyarok \u00e9s sz\u00e1szok kiz\u00e1r\u00f3lagos r\u00e9szesed\u00e9s\u00e9t a gazdas\u00e1gi \u00e9s politikai vezet\u00e9s ter\u00e9n, \u00e9s kult\u00far\u00e1juk, nemzet\u00fck egyenjog\u00fas\u00e1g\u00e1t k\u00f6vetelt\u00e9k. A sz\u00e1szok, mik\u00f6zben gyanakv\u00f3an n\u00e9zt\u00e9k a rom\u00e1ns\u00e1g mind er\u0151sebb \u00e9rdekk\u00e9pviselet\u00e9t, neh\u00e9zm\u00e9nyezt\u00e9k a magyarok azon t\u00f6rekv\u00e9seit, melyek a magyar nemess\u00e9g hatalm\u00e1nak tov\u00e1bbi n\u00f6vel\u00e9s\u00e9t, valamint a magyar nyelv \u00e9s kult\u00fara prim\u00e1tus\u00e1nak elismertet\u00e9s\u00e9t c\u00e9lozt\u00e1k. Ek\u00f6zben a magyars\u00e1g joggal tarthatott att\u00f3l, hogy a felt\u00f6r\u0151 rom\u00e1n nemzeti mozgalom, illetve az \u0151si \u00f6nrendelkez\u00e9si jog talaj\u00e1n \u00e1ll\u00f3 sz\u00e1sz k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u2013 ak\u00e1r er\u0151ik egyes\u00edt\u00e9se r\u00e9v\u00e9n is \u2013 meghi\u00fas\u00edtj\u00e1k az erd\u00e9lyi magyars\u00e1g r\u00e9gi \u00e1lm\u00e1t, Erd\u00e9ly \u00e9s Magyarorsz\u00e1g \u00e9vezredes hagyom\u00e1nyban gy\u00f6kerez\u0151 egys\u00e9g\u00e9t. A fenn\u00e1ll\u00f3 helyzet bonyolults\u00e1g\u00e1val a kort\u00e1rsak is t\u00f6k\u00e9letesen tiszt\u00e1ban lehettek, m\u00e9gsem siker\u00fclt olyan megold\u00e1sra jutni, amely valamennyi felet megb\u00e9k\u00edtette volna. Az adott helyzetben a sz\u00e1sz t\u00e1rsadalom magatart\u00e1sa is kett\u0151s jelleg\u0171 volt: sokan ragaszkodtak a tradicion\u00e1lis sz\u00e1sz izol\u00e1ci\u00f3hoz \u00e9s \u00f3dzkodtak a t\u00e1rsnemzeteknek tett engedm\u00e9nyekt\u0151l, \u00e1m egyre t\u00f6bben hangoztatt\u00e1k azt az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 erd\u00e9lyi fejedelems\u00e9g hagyom\u00e1nyaib\u00f3l eredeztethet\u0151 v\u00e9lem\u00e9nyt, mely szerint Erd\u00e9ly sors\u00e1r\u00f3l az ott \u00e9l\u0151 nemzetek k\u00f6z\u00f6sen hozzanak d\u00f6nt\u00e9st.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

Most azonban engedj\u00fck el Czir\u00e1ki Zsuzsanna fonal\u00e1t \u00e9s hallgassuk meg m\u00e1sok v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t is e korr\u00f3l \u00e9s el\u0151zm\u00e9nyeir\u0151l.<\/p>\n\n\n\n

Puk\u00e1nszky A sz\u00e1szok \u00e9s az erd\u00e9lyi gondolat<\/em> c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1ny\u00e1ban a szabadk\u0151m\u0171vess\u00e9g sz\u00e1szf\u00f6ldi gy\u00f6kereir\u0151l is \u00edr mikor b\u00e1r\u00f3 Brukenthal S\u00e1muel \u00e9rdemeit m\u00e9ltatja, aki mint M\u00e1ria Ter\u00e9zia bels\u0151 embere el\u00e9rhette, hogy a sz\u00e1sz \u00e9rdekek II. J\u00f3zsef fell\u00e9p\u00e9s\u00e9ig nem s\u00e9r\u00fcltek.<\/p>\n\n\n\n

\u201eA b\u00e9csi korm\u00e1nyk\u00f6r\u00f6k k\u00e9tes \u00e9rt\u00e9k\u0171 \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t igaz\u00e1n csak a sz\u00e1szok legnagyobb \u00e1llamf\u00e9rfija, b\u00e1r\u00f3 Brukenthal S\u00e1muel (1721-1803) tudta n\u00e9pe jav\u00e1ra ford\u00edtani. Brukenthal a gyakorlati politika \u00e9s a m\u0171vel\u0151d\u00e9s ter\u00e9n egyform\u00e1n a felvil\u00e1gosod\u00e1s legk\u00e9pzettebb \u00e9s legtev\u00e9kenyebb el\u0151harcosa a sz\u00e1szok k\u00f6z\u00f6tt. N\u00e9met egyetemeken sz\u00edvta mag\u00e1ba a felvil\u00e1gosod\u00e1s eszm\u00e9it; tanulm\u00e1nyai befejez\u00e9se ut\u00e1n b\u00e1mulatos gyorsas\u00e1ggal felfel\u00e9 \u00edvel\u0151 p\u00e1ly\u00e1j\u00e1n csakhamar alkalma ny\u00edlt arra, hogy a becsi udvarn\u00e1l n\u00e9pe \u00e9rdekeit k\u00e9pviselje. 1753-t\u00f3l kezdve M\u00e1ria Ter\u00e9zia bizalmas tan\u00e1csad\u00f3ja lett minden erd\u00e9lyi \u00fcgyben. Brukenthal t\u00fcnem\u00e9nyes k\u00f6z\u00e9leti p\u00e1ly\u00e1j\u00e1n is megmaradt n\u00e9pe h\u0171 fi\u00e1nak. \u00bbFidem genusque servabo\u00ab \u2013 ez volt jelszava, melyhez val\u00f3ban k\u00f6vetkezetesen ragaszkodott; menn\u00e9l magasabbra jutott, ann\u00e1l hat\u00e9konyabban \u00e9rv\u00e9nyes\u00edtette befoly\u00e1s\u00e1t n\u00e9pe \u00e9rdekeinek \u00e9s kiv\u00e1lts\u00e1gainak v\u00e9delm\u00e9ben. B\u00fcszke volt sz\u00e1sz sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00e1ra \u00e9s b\u00fcszkes\u00e9g\u00e9nek minden alkalommal kifejez\u00e9st adott. Ak\u00e1r alaposan \u00e1tgondolt \u00e1llamiratokban sz\u00e1llt s\u00edkra n\u00e9pe jogai\u00e9rt, ak\u00e1r hivatalszolg\u00e1j\u00e1t szoktatta arra, hogy kiz\u00e1r\u00f3lag sz\u00e1sz t\u00e1jnyelven \u00e9rintkezz\u00e9k vele. Ak\u00e1r a nemess\u00e9gre kapaszkodott Rosenfeld szebeni f\u0151isp\u00e1nt utas\u00edtotta rendre magyar besz\u00e9de miatt, ak\u00e1r otthon\u00e1ban vette mag\u00e1t k\u00f6r\u00fcl a n\u00e9p hagyom\u00e1ny kincseivel \u2013 mindig megbecs\u00fclte nemzetis\u00e9g\u00e9t \u00e9s p\u00e9ld\u00e1ja buzd\u00edt\u00f3an hatott honfit\u00e1rsaira. Nem v\u00e9letlen, hogy Brukenthal m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek \u00e9ppen a sz\u00e1sz m\u0171vel\u0151d\u00e9s\u00fcgy ter\u00e9n mutatkozik legmaradand\u00f3bb hat\u00e1sa. Alap\u00edtv\u00e1nya, a r\u00f3la elnevezett m\u00fazeum 1817-ben ny\u00edlt meg a nagyszebeni, a sz\u00e1sz univerzit\u00e1s lev\u00e9lt\u00e1r\u00e1val egyes\u00edtett lev\u00e9lt\u00e1r mellett a sz\u00e1szok legjelent\u0151sebb tudom\u00e1nyos int\u00e9zm\u00e9nye; legink\u00e1bb ismert r\u00e9szein, a k\u00e9pt\u00e1ron \u00e9s iparm\u0171v\u00e9szeti gy\u0171jtem\u00e9nyen k\u00edv\u00fcl tekint\u00e9lyes k\u00f6nyvt\u00e1rt \u00e9s k\u00e9ziratgy\u0171jtem\u00e9nyt foglal mag\u00e1ban. (\u2026)<\/em><\/p>\n\n\n\n

Bruckenthal akt\u00edv, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen szem\u00e9lyi int\u00e9zked\u00e9sekben minduntalan \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u0151 szabadk\u0151m\u0171vess\u00e9ge vil\u00e1gosan mutatja, hogy az erd\u00e9lyi sz\u00e1szokn\u00e1l a n\u00e9met egyetemek r\u00e9v\u00e9n gyorsan \u00e9s er\u0151teljesen terjed\u0151 felvil\u00e1gosod\u00e1snak igazi f\u00e9szkei a szabadk\u0151m\u0171ves p\u00e1holyok voltak, amelyek Erd\u00e9lyen k\u00edv\u00fcl is, szinte eg\u00e9sz Magyarorsz\u00e1gon, s\u0151t Ausztri\u00e1ban is j\u00f3r\u00e9szt porosz mint\u00e1k ut\u00e1n honosodtak meg. A szabadk\u0151m\u0171vess\u00e9g hivatalos nyelve eg\u00e9sz Magyarorsz\u00e1gon a n\u00e9met volt, s term\u00e9szetes, hogy az erd\u00e9lyi v\u00e1rosokban (Nagyszebenben \u00e9s Brass\u00f3ban) megalakult p\u00e1holyok kiz\u00e1r\u00f3lag az erd\u00e9lyi sz\u00e1sz politikai m\u0171vel\u0151d\u00e9s k\u00fcl\u00f6n \u00e9rdekeinek propagat\u00edv szervei lettek.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

Azt\u00e1n k\u00f6vetkeztek II J\u00f3zsef csal\u00f3d\u00e1st okoz\u00f3 int\u00e9zked\u00e9sei, s az \u00fajabb csal\u00f3d\u00e1s, hogy mikor azok visszavon\u00e1sra ker\u00fclnek, nem kapj\u00e1k vissza valamennyi r\u00e9gebbi jogukat. Az volna v\u00e1rhat\u00f3, hogy meginog a Habsburg-im\u00e1datuk, de nem ez t\u00f6rt\u00e9nik. A privil\u00e9giumok\u00e9rt foly\u00f3 harc nemzetis\u00e9gi jelleg\u0171re v\u00e1lt, s mint Puk\u00e1nszky megjegyzi, lassan \u201ea n\u00e9pi \u00f6ntudat min\u00e9l teljesebb kialak\u00edt\u00e1sa \u00f6nc\u00e9ll\u00e1 v\u00e1lik\u201d. <\/em>A n\u00e9met n\u00e9pgondolat k\u00e9s\u0151bbi tartalm\u00e1val \u00e9s mozgat\u00f3erej\u00e9vel el\u0151bb jelentkezik n\u00e1luk, mint csod\u00e1lt anyaorsz\u00e1gukban.<\/p>\n\n\n\n

A fentieket olvas\u00f3, \u00fagy hiszem, hogy sz\u00e1mos vaskos k\u00f6nyv \u00e1ttanulm\u00e1nyoz\u00e1sa n\u00e9lk\u00fcl kapta meg Juh\u00e1sz Istv\u00e1nt\u00f3l \u00e9s Puk\u00e1nszky B\u00e9l\u00e1t\u00f3l az Erd\u00e9lyi fejedelems\u00e9ggel kapcsolatos legfontosabb tudnival\u00f3kat s \u00e1ltala a benne megtelep\u00fclt nemzetis\u00e9gek egy\u00fctt\u00e9l\u00e9s\u00e9nek meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen ismereteket.<\/p>\n\n\n\n

Mint l\u00e1thattuk, az Erd\u00e9lyi Fejedelems\u00e9g l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t k\u00f6vet\u0151en a sz\u00e1szok ebbe is betagoz\u00f3dtak. El\u0151ny\u00fckre szolg\u00e1lt az Erd\u00e9lyben 1568-ban (a vil\u00e1gon el\u0151sz\u00f6r) Tord\u00e1n meghirdetett \u00e9s ut\u00e1na be is tartott vall\u00e1sszabads\u00e1g is. Az id\u0151k\u00f6zben lezajl\u00f3 reform\u00e1ci\u00f3 folyam\u00e1n megalakult az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 sz\u00e1sz luther\u00e1nus egyh\u00e1z \u00e9s nyugati testv\u00e9reivel szemben itt val\u00f3ban \u00e9lvezte ennek el\u0151nyeit.<\/p>\n\n\n\n

A fejedelmekkel jogaik v\u00e9delm\u00e9ben el\u0151fordult konfliktusok nem egyszer a k\u00f6telezetts\u00e9gek be nem tart\u00e1sa, illetve a neh\u00e9z pillanatokban hi\u00e1nyz\u00f3 szolidarit\u00e1s k\u00f6vetkezm\u00e9nyei voltak, de a B\u00e1thory G\u00e1bor nagyrat\u00f6r\u0151 tervei miatt lezajlott legf\u00e1jdalmasabb eset er\u0151teljesen megmaradt a sz\u00e1szs\u00e1g eml\u00e9kezet\u00e9ben. Egy\u00e9bk\u00e9nt, mint olvashatjuk, \u0151k katonai k\u00f6telezetts\u00e9g\u00fcket t\u00f6bbnyire p\u00e9nzre \u00e9s egy\u00e9b szolg\u00e1ltat\u00e1sokra v\u00e1ltott\u00e1k, illetve maguk helyett zsoldosokat \u00e1ll\u00edthattak, ilyen t\u00e9ren kedvez\u0151 helyzet\u00fckr\u0151l a Guoth K\u00e1lm\u00e1n \u00edr\u00e1s\u00e1t is id\u00e9z\u0151 fejezetben olvashattunk. Z\u00e1rt \u00e9s v\u00e1rfalakkal v\u00e9dett v\u00e1rosaikban relat\u00edv b\u00e9k\u00e9ben \u00e9ltek, m\u00edg az Erd\u00e9ly-szerte v\u00e9dekez\u0151 magyars\u00e1g \u00e9rt\u00fck is v\u00e9rezve fogyatkozott v\u00e9gzetesen.<\/p>\n\n\n\n

\u00c9rdekes megjegyezni, hogy a Leopold-diploma kiad\u00e1s\u00e1t megel\u0151z\u0151 t\u00e1rgyal\u00e1sokon a magyar Alvinczi \u00e9s a sz\u00e1szok egy\u00fctt tiltakoztak Erd\u00e9lynek a magyar kancell\u00e1ria al\u00e1 val\u00f3 helyez\u00e9se ellen.<\/p>\n\n\n\n

A Leopold-diplom\u00e1t k\u00f6vet\u0151en azt\u00e1n a Habsburgok elveszik \u0151si jogaikat. II. J\u00f3zsef elismeri a kir\u00e1lyf\u00f6ldi rom\u00e1nok polg\u00e1ri jogait \u00e9s megkapj\u00e1k a h\u00e1zv\u00e1s\u00e1rl\u00e1si jogot is. \u00cdgy az addig z\u00e1rt sz\u00e1sz v\u00e1rosok etnikai ar\u00e1nyai csorb\u00e1t szenvednek. A sz\u00e1sz n\u00e1ci\u00f3 vagyon\u00e1t is lefoglalja, majd az Univerzitas \u00e9s a sz\u00e1sz sz\u00e9kek megsz\u0171ntet\u00e9s\u00e9vel Erd\u00e9lyt tizenegy v\u00e1rmegy\u00e9re osztja. A sz\u00e1szok tiltakoznak, de m\u00e9gis v\u00e9gig Habsburg p\u00e1rtiak maradnak. B\u00e1r f\u00e9lnek a k\u00f6zjogi v\u00e1ltoz\u00e1sokt\u00f3l, f\u00e9ltik n\u00e9pi egys\u00e9g\u00fcket \u00e9s protest\u00e1ns kultur\u00e1lis gy\u00f6kereiket, m\u00e9gis: \u201eb\u00e1mulattal vegyes ideges nyugtalans\u00e1ggal tekintenek B\u00e9cs fel\u00e9\u201d <\/em>mondja Puk\u00e1nszky.<\/p>\n\n\n\n

A Habsburg jogfoszt\u00e1sok idej\u00e9n volt egy r\u00f6vid peri\u00f3dus, amikor k\u00f6zelebb ker\u00fcltek a magyarokhoz a II. J\u00f3zsef elleni k\u00fczdelemben, de ez nem sok\u00e1ig tartott, mert a II. J\u00f3zsef hal\u00e1lakor m\u00e9g egy\u00fctt \u00fcnnepl\u0151 sz\u00e1szok \u00e9s magyarok hamarosan \u00fajb\u00f3l elt\u00e1volodtak egym\u00e1st\u00f3l. Egy\u00e9bk\u00e9nt a kalapos kir\u00e1ly hal\u00e1la ut\u00e1n, mint arr\u00f3l m\u00e1r eml\u00edt\u00e9s t\u00f6rt\u00e9nt, a sz\u00e1szok visszakapj\u00e1k jogaikat, de nem teljes eg\u00e9sz\u00fckben.<\/p>\n\n\n\n

A Habsburg uralom alatt Erd\u00e9lyben m\u00e9g jobban fell\u00e1ngolnak az ellent\u00e9tek. 1701-1702-ben az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s idej\u00e9n, az ad\u00f3k eloszt\u00e1sa \u00fcgy\u00e9ben hatalmas fesz\u00fclts\u00e9g alakul ki.<\/p>\n\n\n\n

Itt kell megeml\u00edten\u00fcnk azt, hogy a nemzettudat kialakul\u00e1s\u00e1nak \u00e9s meger\u0151s\u00f6d\u00e9s\u00e9nek idej\u00e9t \u00e9lj\u00fck. Guoth K\u00e1lm\u00e1n igen vil\u00e1gosan \u00edr err\u0151l a Hitel 1943\/12. sz\u00e1m\u00e1\u00e9ban \u201eA nem-magyar n\u00e9pelemek helyzete k\u00f6z\u00e9pkori t\u00e1rsadalmunkban\u201d c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1ny\u00e1ban: \u201ea XVIII. sz\u00e1zadban eg\u00e9sz Eur\u00f3p\u00e1ban egyszerre fell\u00e1ngol\u00f3 nemzeti \u00e9rz\u00e9s eg\u00e9szen \u00faj helyzetet teremtett az egyes nemzetek egym\u00e1shoz val\u00f3 viszony\u00e1ban. Nem csoda teh\u00e1t, ha mindazok, akik e viszonyt vizsg\u00e1lt\u00e1k, eg\u00e9szen a legutols\u00f3 \u00e9vtizedekig alig-alig ny\u00faltak vissza r\u00e9gebbi id\u0151kbe; term\u00e9szetesnek tartott\u00e1k, hogy a nemzeti \u00f6ntudat \u00e9s \u00e9rz\u00e9s kialakul\u00e1sa el\u0151tt a n\u00e9pek k\u00f6zti viszony sem igen lehetett k\u00e9rd\u00e9s t\u00e1rgya. F\u0151k\u00e9nt a k\u00f6z\u00e9pkorban nem: hiszen akkor eg\u00e9sz Eur\u00f3p\u00e1t a kereszt\u00e9ny univerzalismus gondolata fogta egys\u00e9gbe, s ez m\u00e1r eleve \u00fatj\u00e1t \u00e1llta annak \u2013 gondolt\u00e1k \u2013, hogy a n\u00e9pi, nemzetis\u00e9gi tudat nagyobb m\u00e9rt\u00e9kben befoly\u00e1solhatta l\u00e9gyen az egyes n\u00e9pek egym\u00e1shoz val\u00f3 viszony\u00e1t.\u201d <\/em>Ez azonban szerinte sem volt egy\u00e9rtelm\u0171, mert a nyelvek alapj\u00e1n fenn\u00e1ll\u00f3 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek okoztak ellens\u00e9gesked\u00e9st, s\u0151t gy\u0171l\u00f6lk\u00f6d\u00e9st is k\u00f6z\u00f6tt\u00fck. Azonban a magyars\u00e1g viszonyul\u00e1s\u00e1t vizsg\u00e1lv\u00e1n a betelep\u00fcl\u0151 n\u00e9pekhez \u2013 Szekf\u0171 nyom\u00e1n \u2013 meg\u00e1llap\u00edtja, hogy e t\u00e9ren az egykori t\u00fcrk lovas nom\u00e1d szok\u00e1s szerint ezek bels\u0151 \u00e9let\u00e9be nem avatkoztak be, csup\u00e1n szerep\u00fcket hat\u00e1rozt\u00e1k meg pontosan, ahogyan azt a v\u00e1ndorl\u00e1sok \u00e9s h\u00f3d\u00edt\u00e1sok idej\u00e9n maguk is meg\u00e9lt\u00e9k. Ez a kereszt\u00e9ny univerzalizmus idej\u00e9n is \u00edgy m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Mindezekr\u0151l azonban m\u00e1r t\u00f6bbet is megtudhattunk az el\u0151zm\u00e9nyekb\u0151l.<\/p>\n\n\n\n

A sz\u00e1szok \u00e9s Erd\u00e9ly t\u00f6bbi nemzetis\u00e9gei k\u00f6z\u00f6tt l\u00e9tezett viszonyr\u00f3l \u00e1ltal\u00e1ban s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen e korszakban, Puk\u00e1nszky egy Sz\u00e1szok c\u00edmen megjelent ismertet\u0151j\u00e9ben ezeket \u00edrja: \u201eDe b\u00e1rmily hat\u00e9konyak voltak is azok az er\u0151k, melyek a sz\u00e1szok k\u00fcl\u00f6n fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t meghat\u00e1rozt\u00e1k, m\u00e9gis mindenkor \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcltek olyan er\u0151k is, melyek t\u0151l\u00fck a m\u00e1sik k\u00e9t erd\u00e9lyi \u00bbnemzettel\u00ab val\u00f3 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9st k\u00edv\u00e1nt\u00e1k. A t\u00f6r\u00f6k veszedelem \u00e1lland\u00f3 n\u00f6veked\u00e9se hozta l\u00e9tre a h\u00e1rom erd\u00e9lyi nemzet v\u00e9d\u0151sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9t. 1437-ben j\u00f6tt l\u00e9tre az erd\u00e9lyi rendek uni\u00f3ja. Ett\u0151l fogva k\u00f6z\u00f6s orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9seket tartottak. Az uni\u00f3t t\u00f6bbsz\u00f6r meg\u00faj\u00edtott\u00e1k, s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Erd\u00e9ly \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1ga \u00e9s a t\u00f6r\u00f6k harcok idej\u00e9n hat\u00e9konynak \u00e9s n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlennek bizonyult. Az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9seken a h\u00e1rom nemzet k\u00e9pvisel\u0151i k\u00f6zt sokszor ker\u00fclt heves vit\u00e1kra sor, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az ad\u00f3terhek megoszl\u00e1s\u00e1nak k\u00e9rd\u00e9s\u00e9ben, de v\u00e9g\u00fcl is a sz\u00fcks\u00e9g mindig annak a bel\u00e1t\u00e1s\u00e1ra k\u00e9nyszer\u00edtette \u0151ket, hogy a k\u00f6z\u00f6s vesz\u00e9lyt csak \u00f6sszetart\u00e1ssal h\u00e1r\u00edthatj\u00e1k el.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Az uni\u00f3 a sz\u00e1szok sz\u00e1m\u00e1ra k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Erd\u00e9lynek a Habsburg-birodalomhoz val\u00f3 visszacsatol\u00e1sa \u00e9s a t\u00f6r\u00f6k uralom megsz\u0171n\u00e9se ut\u00e1n mutatkozott sz\u00fcks\u00e9gesnek. A sz\u00e1szok k\u00f6z\u00fcl egyesek azt v\u00e9lt\u00e9k, hogy el\u00e9rkezett annak a lehet\u0151s\u00e9ge, hogy n\u00e9pi t\u00f6rekv\u00e9seiket egy hatalmas \u00e9s n\u00e9met uralkod\u00f3h\u00e1z vezet\u00e9se alatt \u00e1ll\u00f3 birodalom v\u00e9delme al\u00e1 helyezz\u00e9k. A b\u00e9csi \u00e1llamf\u00e9rfiak val\u00f3ban n\u00e9met testv\u00e9reknek tekintett\u00e9k a sz\u00e1szokat \u00e9s minden eszk\u00f6zt ig\u00e9nybevettek, hogy politikai t\u00fals\u00falyt biztos\u00edtsanak sz\u00e1mukra. Ezt a c\u00e9lt szolg\u00e1lta volna a h\u00e1rom nemzet uni\u00f3j\u00e1nak megsz\u00fcntet\u00e9se vagy \u00e1tszervez\u00e9se, a sz\u00e1mban er\u0151sen megfogyatkozott sz\u00e1szs\u00e1gnak \u00faj n\u00e9met telepesekkel val\u00f3 meger\u0151s\u00edt\u00e9se \u00e9s a sz\u00e1sz telep\u00fcl\u00e9si ter\u00fcleteknek k\u00f6zvetlen\u00fcl a b\u00e9csi haditan\u00e1cs al\u00e1 val\u00f3 rendel\u00e9se. Azonban a sz\u00e1szok t\u00f6bbs\u00e9ge egy\u00e1ltal\u00e1ban nem k\u00f6sz\u00f6nt\u00f6tte lelkesed\u00e9ssel a cs\u00e1sz\u00e1ri uralmat. A b\u00e9csi korm\u00e1nyzattal szemben elfoglalt \u00f3vatos magatart\u00e1sukat a fejlem\u00e9nyek teljes m\u00e9rt\u00e9kben igazolt\u00e1k. B\u00e9cs sz\u00e1nd\u00e9ka mindenekel\u0151tt arra ir\u00e1nyult, hogy a cs\u00e1sz\u00e1ri \u00f6nk\u00e9nyuralmat hat\u00e9konyan biztos\u00edtsa \u00e9s ezzel a f\u0151c\u00e9llal szemben a sz\u00e1szok kiv\u00e1lts\u00e1gai \u00e9pp\u00fagy nem r\u00e9szes\u00fclhettek v\u00e9delemben, mint a m\u00e1sik k\u00e9t erd\u00e9lyi nemzet. A b\u00e9csi korm\u00e1nyzati szervekkel szemben is csak az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s \u00fatj\u00e1t v\u00e1laszthatt\u00e1k. Mindenekel\u0151tt a vall\u00e1si k\u00e9rd\u00e9s meredt a sz\u00e1szok \u00e9s az uralkod\u00f3h\u00e1z k\u00f6z\u00e9 \u00e1tt\u00f6rhetetlen v\u00e1laszfal gyan\u00e1nt. \u00cdgy esett meg, hogy a sz\u00e1szok nem kisebb sz\u00edv\u00f3ss\u00e1ggal k\u00fczd\u00f6ttek Erd\u00e9ly \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1g\u00e1\u00e9rt, mint a magyarok \u00e9s a t\u00e1rgyal\u00e1sokon, melyeket a XVII. sz\u00e1zad utols\u00f3 \u00e9veiben Erd\u00e9ly sorsa \u00fcgy\u00e9ben folytattak, a sz\u00e1szok \u00e9s magyarok k\u00e9pvisel\u0151i egy\u00fctt tiltakoztak az erd\u00e9lyi kancell\u00e1ri\u00e1nak a magyar kancell\u00e1ria al\u00e1 val\u00f3 rendel\u00e9se ellen. A h\u00e1rom nemzet uni\u00f3j\u00e1t mint bev\u00e1lt sz\u00f6vets\u00e9get tov\u00e1bb is fenn kellett tartani.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

Mennyire neh\u00e9z \u00e9les vonalakat h\u00fazni a sz\u00e1szs\u00e1g korszakokat \u00e1t\u00edvel\u0151 \u00e9s folyamatosan v\u00e1ltoz\u00f3 viszonyul\u00e1sa ter\u00e9n, legyen sz\u00f3 a magyars\u00e1gr\u00f3l vagy m\u00e1s nemzetis\u00e9gekr\u0151l. A v\u00e9gs\u0151 \u00e9s r\u00f6vid k\u00f6vetkezet\u00e9s e t\u00e9ren tal\u00e1n akkor helyes, ha kett\u00e9v\u00e1lasztjuk a jelens\u00e9get. Egyr\u00e9szt \u00e9lt v\u00e9gig benn\u00fck egy elz\u00e1rk\u00f3z\u00f3 \u00e9s a m\u00e1sik f\u00e9l kibenl\u00e9t\u00e9t\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl m\u0171k\u00f6d\u0151 alapterm\u00e9szet, m\u00e1sr\u00e9szt viszont a pillanatnyi \u00e9rdek, a t\u00f6bbin\u00e9l kisebb k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g megmarad\u00e1s\u00e1nak v\u00e1gy\u00e1b\u00f3l \u00e9s f\u00e9lelmeib\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 ind\u00edt\u00e9kok mozgatt\u00e1k \u0151ket.<\/p>\n\n\n\n

De eml\u00e9kezz\u00fcnk meg alaposabban e korszaknak egy a sz\u00e1szokat is sokkol\u00f3 szakasz\u00e1r\u00f3l, II. J\u00f3zsef, a kalapos kir\u00e1ly, uralkod\u00e1s\u00e1r\u00f3l. Puk\u00e1nszky err\u0151l \u00edrja: \u201eL\u00e9nyegesen m\u00e1s k\u00e9pet kapunk II. J\u00f3zsefr\u0151l \u00e9s korm\u00e1nyzati int\u00e9zked\u00e9seir\u0151l, ha az erd\u00e9lyi sz\u00e1sz t\u00f6rt\u00e9nettud\u00f3sok \u00e9s sz\u00e9p\u00edr\u00f3k m\u0171veit lapozgatjuk. A sz\u00e1sz \u00edr\u00f3k elismerik a nagy racionalista uralkod\u00f3 kiv\u00e9teles k\u00e9pess\u00e9geit, sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1nak nemess\u00e9g\u00e9t, f\u00e9rfias k\u00f6vetkezetess\u00e9g\u00e9t, de k\u00e9nytelenek r\u00e1mutatni arra is, hogy n\u00e9p\u00fcket \u00e9ppen II. J\u00f3zsef r\u00e9sz\u00e9r\u0151l \u00e9rte tal\u00e1n a legkeser\u0171bb csal\u00f3d\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nelme folyam\u00e1n\u201d.<\/em> A sz\u00e1szok ugyanis nagy v\u00e1rakoz\u00e1sokkal tekintettek II. J\u00f3zsef uralkod\u00e1sa el\u00e9. Sok\u00e1ig tartotta is mag\u00e1t ez a k\u00f6zhangulat. \u201eA sz\u00e1sz nemzet elismeri, hogy a legdics\u0151s\u00e9gesebb osztr\u00e1k jogar alatt aranykor\u00e1t \u00e9rte meg, s \u00f6r\u00f6mmel, h\u00e1latelten tekint a j\u00f6v\u0151be, melyben Isten mellett a legmagasztosabb emberbar\u00e1t, a nagy J\u00f3zsef ir\u00e1ny\u00edtja sors\u00e1t.\u201d <\/em>id\u00e9zi a Siebenb\u00fcrger Zeitung ismeretlen tud\u00f3s\u00edt\u00f3j\u00e1t Puk\u00e1nszky. II. J\u00f3zsef egys\u00e9ges birodalmat akart teremteni \u00e9s az \u00f6sszes nemzete sz\u00e1m\u00e1ra egyenl\u0151 jogokat \u00f3hajtott biztos\u00edtani. Ez\u00e9rt az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 n\u00e9pi \u00e9rdekek ellen fell\u00e9pett. A csal\u00f3d\u00e1s els\u0151 fontos \u00e1llom\u00e1sa az volt, amikor az iskola\u00fcgyh\u00f6z is hozz\u00e1ny\u00falt \u00e9s az egyh\u00e1zi igazgat\u00e1st a korm\u00e1ny fel\u00fcgyelete al\u00e1 vonta. Enn\u00e9l is f\u00e1jdalmasabb volt az, amikor 1781-ben, a M\u00e1ria Ter\u00e9zia alatt elkezd\u0151d\u00f6tt el\u0151k\u00e9sz\u00fcletek nyom\u00e1n, elrendelte a concivilit\u00e1st, \u00e9s b\u00e1rki bek\u00f6lt\u00f6zhetett a sz\u00e1sz v\u00e1rosokba. Ekkoriban a sz\u00e1sz \u00edr\u00f3k s\u0171r\u0171n emlegett\u00e9k, hogy a magyar kir\u00e1lyok meg\u00e9rt\u0151bbek voltak a sz\u00e1sz k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00e1s ig\u00e9nye dolg\u00e1ban. Azt\u00e1n k\u00f6vetkezett a M\u00e1rton-napi ad\u00f3 kifizet\u00e9s\u00e9nek visszamen\u0151leges \u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9se. Mintegy 350.000 forintr\u00f3l volt sz\u00f3. Hatalmas huzavona kezd\u0151d\u00f6tt s v\u00e9g\u00fcl elengedt\u00e9k a h\u00e1tral\u00e9kot, de ugyanakkor az erd\u00e9lyi kancell\u00e1ri\u00e1t a magyarral egyes\u00edtett\u00e9k, \u00e9s a sz\u00e1szok nem is kaptak benne k\u00e9pviseletet.<\/p>\n\n\n\n

Azt\u00e1n k\u00f6vetkezett a mindent betet\u0151z\u0151 rendelet. Az uralkod\u00f3 az orsz\u00e1g \u00faj beoszt\u00e1s\u00e1t hat\u00e1rozta el, s Erd\u00e9ly m\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nelmi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gei\u00e9vel egy\u00fctt a sz\u00e1sz univerzit\u00e1st is megsz\u0171ntette. Egys\u00e9ges erd\u00e9lyi nemzet l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t vizion\u00e1lta. Megsz\u0171nt a h\u00e1rom nemzet uni\u00f3ja \u00e9s a guberniumot Szebenb\u0151l Kolozsv\u00e1rra helyezt\u00e9k. Nem kev\u00e9s f\u00e9lelmet gerjesztett a Horea, Clo\u015fca \u00e9s Cri\u015fan vezette l\u00e1zad\u00e1s a sz\u00e1szokat sem k\u00edm\u00e9l\u0151 vihara.<\/p>\n\n\n\n

A nyelvrendelet, mely a n\u00e9met nyelvet akarta \u00e1ltal\u00e1nos\u00edtani, \u00e9rdekes ellentmond\u00e1snak t\u0171n\u0151 sz\u00e1sz ellen\u00e1ll\u00e1st v\u00e1ltott ki. \u0150k ugyanis addig is ezt a nyelvet haszn\u00e1lt\u00e1k hivatalosan, de att\u00f3l tartottak, hogy ha ezt a magyarokra er\u0151ltetik, azok ellenszenv\u00e9nek minden k\u00f6vetkezm\u00e9nye rajtuk csattan. A h\u00e1rom nemzet most, ezen a barik\u00e1don, ker\u00fclt k\u00f6zelebb egym\u00e1shoz. Sz\u00e1sz forr\u00e1st id\u00e9z Puk\u00e1nszky mikor ezt \u00edrja: \u201eEz id\u0151t\u0151l fogva lett a magyar nyelv m\u0171vel\u00e9se hazafias \u00e9s ellenz\u00e9ki \u00fcgy, ett\u0151l fogva \u00fajb\u00f3l gy\u0171l\u00f6lettel fordultak a n\u00e9met nyelv ellen, melyet h\u00edvatlan vend\u00e9gnek, alkotm\u00e1nyellenes \u00faj\u00edt\u00e1sok eszk\u00f6z\u00e9nek \u00e9reztek.\u201d <\/em>Heydendorf Konr\u00e1d \u00edgy kesereg: \u201eBizony minden v\u00e1ltoz\u00f3, m\u00e9g t\u00edz esztend\u0151vel ezel\u0151tt azt hitt\u00fck, hogy a monarchia szemef\u00e9nye vagyunk, most meg kegyvesztetts\u00e9g \u00e9s baj szakadt re\u00e1nk\u2026\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

A sz\u00e1szs\u00e1g Erd\u00e9ly m\u00e1sik k\u00e9t nemzet\u00e9vel \u00f6sszefogva k\u00e9rte a Lip\u00f3t-f\u00e9le diplom\u00e1ban foglalt alkotm\u00e1ny vissza\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t. De a sok bizonytalankod\u00e1s v\u00e9ge az lett, hogy a sz\u00e1sz \u00e9s a magyar k\u00e9r\u00e9s k\u00fcl\u00f6n-k\u00fcl\u00f6n ment el \u00e9s egy\u00fctt lett eredm\u00e9nytelen. \u00cdgy alakulhatott ki az a helyzet, hogy a nagy rem\u00e9nyekkel v\u00e1rt uralkod\u00f3 betegesked\u00e9se lett az \u00fajabb rem\u00e9nyek forr\u00e1sa. Rendeleteinek visszavon\u00e1s\u00e1t pedig a h\u00e1rom nemzet m\u00e1moros \u00f6r\u00f6mujjong\u00e1ssal \u00fcnnepelte. Az uralkod\u00f3 hal\u00e1l\u00e1t senki sem gy\u00e1szolta \u0151szint\u00e9n.<\/p>\n\n\n\n

Mint el\u0151bb m\u00e1r olvashattuk, a nagy Brukenthal fi\u00e1nak, Michaelnek, az \u00faj comesnek vezet\u00e9se alatt a r\u00e9gi jogok vissza\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak folyamat\u00e1t gondosan szervezt\u00e9k \u00e9rdekeik figyelembev\u00e9tel\u00e9vel. A h\u00e1rom nemzet arra a megegyez\u00e9sre jutott, hogy a rom\u00e1ns\u00e1g m\u00e9g nem ruh\u00e1zhat\u00f3 fel rendi jogokkal, egyel\u0151re csak vall\u00e1s\u00e1nak szabad gyakorl\u00e1s\u00e1t biztos\u00edtott\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n

Azt\u00e1n l\u00e1thattuk, hogy m\u00e9gis csal\u00f3dottak maradtak, mert a jogok vissza\u00e1ll\u00edt\u00e1sa nem vonatkozott mindegyikre \u00e9s a concivilit\u00e1s megmaradt. Ez vezetett szakad\u00e1shoz a t\u00f6bbi erd\u00e9lyi nemzettel. A rendelet visszavon\u00e1s\u00e1ra vonatkoz\u00f3 pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1suk nem siker\u00fclt, s az \u00e9rv\u00e9nyben maradt.<\/p>\n\n\n\n

Amint el\u0151bb e korszakr\u00f3l m\u00e1r olvashattunk, k\u00f6zben folytat\u00f3dik a sz\u00e1sz nemzet t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00fatj\u00e1n az egy\u00e9b ter\u00fcleteken igen fontos el\u0151rehalad\u00e1s. K\u00fcl\u00f6n kiemelend\u0151, hogy a t\u00f6rt\u00e9nettudom\u00e1ny felvir\u00e1gz\u00e1sa a n\u00e9pi \u00f6ntudatot fejleszti, mert a fejlett iskolarendszernek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en lehatol a n\u00e9p minden r\u00e9teg\u00e9be. Ez tov\u00e1bb t\u00e1vol\u00edtja egym\u00e1st\u00f3l a sz\u00e1szs\u00e1got \u00e9s a magyars\u00e1got. N\u00e9metorsz\u00e1gban m\u00e9g alig ismerik \u0151ket, de itt minden n\u00e9met t\u00f6rzs \u00f6sszeforr\u00e1s\u00e1r\u00f3l \u00e1lmodoznak.<\/p>\n\n\n\n

A reformkor<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Fejteget\u00e9seink sor\u00e1n m\u00e1r el\u00e9rkezt\u00fcnk a reformkorig. Ezekben az id\u0151kben az egys\u00e9ges nemzett\u00e9 v\u00e1l\u00e1s \u00fatj\u00e1n megindul\u00f3 magyars\u00e1g \u00e9s a m\u00e1r kialakult k\u00f6z\u00f6s nemzettudattal rendelkez\u0151 sz\u00e1szok szinte mindenben az ellenkez\u0151 v\u00e9lem\u00e9nyen voltak. Komoly ellen\u00e9rz\u00e9st sz\u00fclt a sz\u00e1szokban a magyar nyelv hivataloss\u00e1 t\u00e9tele (1836 majd 1844). Eg\u00e9szen addig a latin (\u00e9s nem a n\u00e9met) volt Magyarorsz\u00e1g \u201elingua franc\u00e1ja<\/em>\u201d Ennek ellen\u00e9re a Sz\u00e1szf\u00f6ld\u00f6n a hivatalos \u00fcgyint\u00e9z\u00e9s nyelve a XVI. sz\u00e1zad \u00f3ta a n\u00e9met volt, de az erd\u00e9lyi orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9sen a rendek latinul k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k a hivatalos iratokat. A sz\u00e1szok s\u00e9relmezt\u00e9k, hogy az egyik erd\u00e9lyi nyelv a t\u00f6bbiek rov\u00e1s\u00e1ra kiemelt st\u00e1tuszt kap, a mindenki sz\u00e1m\u00e1ra semleges latin helyett. A sz\u00e1szoknak nem az \u00faj nyelv megtanul\u00e1s\u00e1val voltak probl\u00e9m\u00e1ik, szinte mindegyik\u00fck besz\u00e9lt rom\u00e1nul (korabeli forr\u00e1sok szerint a rom\u00e1nok k\u00e9ptelenek voltak megtanulni n\u00e9met\u00fcl), \u00e9s legt\u00f6bbj\u00fck magyarul is, hanem a h\u00e1rom nemzet erd\u00e9lyi uni\u00f3j\u00e1nak megs\u00e9rt\u00e9s\u00e9t l\u00e1tt\u00e1k ebben. Ugyancsak komoly ellent\u00e9t alakult ki Erd\u00e9ly uni\u00f3j\u00e1val kapcsolatban is. B\u00e1r nem voltak teljesen egys\u00e9gesek a magyar t\u00f6rekv\u00e9sek t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1nak k\u00e9rd\u00e9s\u00e9ben, a brass\u00f3iak \u201ehalad\u00f3bb\u201d<\/em> szeml\u00e9lete k\u00f6zelebb \u00e1llt a magyar \u00e1ll\u00e1sponthoz, mint a \u201ekonok\u201d<\/em> szebeniek\u00e9. V\u00e9g\u00fcl azonban \u0151k is megszavazt\u00e1k az uni\u00f3t 1848-ban (\u00e9rdekess\u00e9g: 1867-ben m\u00e1r nem). <\/p>\n\n\n\n

A legnagyobb probl\u00e9m\u00e1t a sz\u00e1szok m\u00e1r kialakult \u00e9s alaposan megcsontosodott nemzettudata jelentette. N\u00e1luk m\u00e1r megval\u00f3sult mindaz, ami\u00e9rt a magyarok ekkor kezdtek el k\u00fczdeni. Sz\u00e1szf\u00f6ld\u00f6n a sz\u00e1szok anyanyelve volt a hivatalos, saj\u00e1t egyh\u00e1zi rendj\u00fck volt, n\u00e1luk nem l\u00e9tezett sem jobb\u00e1gys\u00e1g, sem nemess\u00e9g, saj\u00e1t b\u00edr\u00e1ik \u00edt\u00e9lkeztek felett\u00fck, saj\u00e1t iskolarendszert tartottak fenn, auton\u00f3mi\u00e1juk ter\u00fcleti szinten is elk\u00fcl\u00f6n\u00fclt a k\u00f6rnyez\u0151 ter\u00fcletekt\u0151l. Nemzeti t\u00f6rekv\u00e9seik mindennek meg\u0151rz\u00e9s\u00e9re ir\u00e1nyult, \u00e9s nem tov\u00e1bbi jogok k\u00f6vetel\u00e9s\u00e9re. Ezen nincs mit csod\u00e1lkozni, ugyanezt tett\u00e9k a sz\u00e9kelyek is. Term\u00e9szetesen a sz\u00e1szok k\u00f6z\u00f6tt is voltak olyanok, akik rem\u00e9nykedtek a nagyobb auton\u00f3mi\u00e1ban mely k\u00f6zvetlen\u00fcl B\u00e9cs fennhat\u00f3s\u00e1ga alatt \u00e1llana, de ezek csup\u00e1n egy kisebbs\u00e9g v\u00e1gy\u00e1lmai voltak.<\/p>\n\n\n\n

Kazinczy Ferenc 1816-os erd\u00e9lyi utaz\u00e1sa alkalm\u00e1val tapasztalja, hogy: \u201eHa t\u00edz sz\u00e1sz \u00fcl egy\u00fctt s n\u00e9met l\u00e9p k\u00f6z\u00e9j\u00fck, a t\u00edz sz\u00e1sz egy\u00fcv\u00e9 b\u00fa, s mag\u00e1t hagyja a n\u00e9met rokont.\u201d<\/em> Szerinte nem irigylend\u0151 a sz\u00e1szok sorsa, mert: makacs magan\u00e9z\u00e9s\u00e9ben boldogtalannak tartja ezt a n\u00e9pet.<\/p>\n\n\n\n

Puk\u00e1nszky szerint a sz\u00e1zadel\u0151n bek\u00f6vetkez\u0151 pang\u00e1s nem csak a sz\u00e1szs\u00e1g hib\u00e1ja, ugyanis az abszolutizmust \u0151k is megszenvedt\u00e9k, \u00e9s r\u00e1ad\u00e1sul a regul\u00e1ci\u00f3k, a b\u00e9csi alkotm\u00e1nykorl\u00e1toz\u00e1sok b\u00e9n\u00edt\u00f3lag hatva, megf\u00e9kezt\u00e9k a halad\u00e1st. A Nap\u00f3leon elleni harc azonban a fiatal sz\u00e1szs\u00e1got lelkes\u00edti. A \u201emi N\u00e9metorsz\u00e1gunk\u201d<\/em> \u00fcgy\u00e9r\u0151l besz\u00e9lnek. \u00d6szt\u00f6nzi \u0151ket a n\u00e9met szellemi \u00e9let is. De a n\u00e9met egyetemekkel ekkorra meglazulnak a kapcsolatok. A nagy v\u00e1ltoz\u00e1st 1848 hozza majd el.<\/p>\n\n\n\n

M\u00edg a sz\u00e1szs\u00e1g elz\u00e1rk\u00f3zva k\u00fczd nemzeti j\u00f6v\u0151j\u00e9\u00e9rt, a magyars\u00e1g is nagy \u00e9p\u00edt\u0151 munk\u00e1ban van. A kett\u0151 olyan ellent\u00e9tet hoz felsz\u00ednre, amely t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s \u00e1tt\u00e9tek \u00fatj\u00e1n k\u00e9s\u0151bb mindk\u00e9t nemzetnek nagy k\u00e1rokat okoz.<\/p>\n\n\n\n

Egyel\u0151re azonban szaporodnak az egyes\u00fcletek, fejl\u0151dik a sajt\u00f3, pezsg\u0151 kultur\u00e1lis \u00e9let alakul ki. Az Erd\u00e9lyi Mez\u0151gazdas\u00e1gi Egyes\u00fclet p\u00e9ld\u00e1j\u00e1ra az Erd\u00e9lyi Sz\u00e1sz Mez\u0151gazdas\u00e1gi Egyes\u00fclet is l\u00e9trej\u00f6n. A meg\u00fajul\u00e1s munk\u00e1j\u00e1ban jelent\u0151s szerepet kap Roth Istv\u00e1n Lajos, a sz\u00e1szok Lutherje, b\u00e1r Puk\u00e1nszky szerint ezt a c\u00edmet ink\u00e1bb Honterus J\u00e1nos \u00e9rdemelte ki.<\/p>\n\n\n\n

Felismerik a rom\u00e1ns\u00e1g el\u0151ret\u00f6r\u00e9s\u00e9nek vesz\u00e9ly\u00e9t \u00e9s az ernyed\u0151 nemzetbe friss v\u00e9rt hozni w\u00fcrtenbergieket hoznak be, de beilleszkedni nem tudv\u00e1n, hamarosan visszat\u00e9rnek sz\u00fcl\u0151f\u00f6ldj\u00fckre.<\/p>\n\n\n\n

1844-ben saj\u00e1t jogakad\u00e9mi\u00e1t \u00e1ll\u00edtanak fel Nagyszebenben, de ez a v\u00e1rakoz\u00e1sok ellen\u00e9re nem j\u00e1rul hozz\u00e1 a nemzeti \u00f6ntudat rem\u00e9lt er\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9hez.<\/p>\n\n\n\n

A sz\u00e1sz\u2013magyar viszonyban m\u00e9g \u00e9lnek elemei az \u00f6sszetartoz\u00e1snak, de az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9sen fell\u00e1ngol\u00f3 nyelvi h\u00e1bor\u00fa ezt is megrontja. A sz\u00e1szs\u00e1g egyre ink\u00e1bb N\u00e9metorsz\u00e1g fel\u00e9 orient\u00e1l\u00f3dik. \u00c9rdekes m\u00f3don ezzel nem p\u00e1rhuzamos a magyarorsz\u00e1gi n\u00e9metek magatart\u00e1sa. A sz\u00e1szok ekkor kezdenek lemondani t\u00e1jnyelviekb\u0151l kialakult k\u00f6znyelv\u00fckr\u0151l s \u2013 Puk\u00e1nszky szav\u00e1val \u00e9lve \u2013 a n\u00e9met nyelv v\u00e9delme al\u00e1 menek\u00fclnek. Err\u0151l \u00edgy \u00edr: \u201eAz 1845-i orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9sre kik\u00fcld\u00f6tt sz\u00e1sz urak k\u00fcl\u00f6n \u00f6sszej\u00f6veteleiken utolj\u00e1ra t\u00e1rgyaltak <\/em>\u00bb<\/em>sz\u00e1sz<\/em>\u00ab<\/em> nyelven. K\u00e9t esztend\u0151vel k\u00e9s\u0151bb Binder p\u00fcsp\u00f6k a sz\u00e1sz egyh\u00e1z jogk\u00f6r\u00e9be es\u0151 eg\u00e9sz ter\u00fcleten elrendelte az irodalmi n\u00e9met nyelv haszn\u00e1lat\u00e1t. (\u2026) egys\u00e9ges n\u00e9pi \u00f6ntudat\u00e1ban meger\u0151s\u00f6dve, tele hittel \u00e9s \u00f6nbizalommal haladt a sz\u00e1sz n\u00e9p a maga \u00fatj\u00e1n 1848 fel\u00e9.\u201d\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

Egyed \u00c1kos \u00edr\u00e1s\u00e1b\u00f3l (1848 erd\u00e9lyi magyar vez\u00e9ralakjai<\/em>) is levonhatjuk a k\u00f6vetkeztet\u00e9st, hogy a kegyetlen magyar nemzetis\u00e9gi elnyom\u00e1s v\u00e1dja folyton visszat\u00e9r\u0151 besz\u00e9dt\u00e9ma a kor meg\u00edt\u00e9l\u00e9se sor\u00e1n. Egyed c\u00e1folatul Wessel\u00e9nyit id\u00e9zi, s ebb\u0151l val\u00f3ban k\u00f6vetkeztethet\u00fcnk e v\u00e1dak elt\u00falzott, s\u0151t hazug volt\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n

Wessel\u00e9nyi a beolvaszt\u00e1s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t is felveti, \u00e9s err\u0151l k\u00e9s\u0151bb besz\u00e9l is az 1848-as fels\u0151h\u00e1zban. De mit mond! Szerinte h\u00e1rom \u00fat vezet a megmarad\u00e1shoz: az er\u0151szak, amihez er\u0151 kell, ami, mint mondja, m\u00e1r nincs. A m\u00e1sik, a mag\u00e1ba olvaszt\u00e1s \u201eprocedusa\u201d:<\/em> \u201eErre nagyon is t\u00falnyom\u00f3 gazdas\u00e1gi, \u00e9rtelmi s divat s\u00faly mellett, bizonyos saj\u00e1ts\u00e1g is tulajdon s tehets\u00e9g kell, mellyel n\u00e9mely nemzet igen, m\u00e1s alig vagy \u00e9ppen nem b\u00edr\u2026\u201d<\/em> Ilyenek vagyunk mi is, s ez\u00e9rt \u00edgy folytatja \u201e\u2026s\u0151t saj\u00e1t nemzet\u00fcnk lassankinti felolvad\u00e1sa az mit\u0151l ink\u00e1bb tarthatunk.\u201d<\/em> Mondta ezt, amikor erre m\u00e9g volt frissen \u00e9l\u0151, s\u0151t m\u0171k\u00f6d\u0151 ellenp\u00e9lda. V\u00e9g\u00fcl a harmadik \u00fat lenne: \u201eazokat mag\u00e1hoz \u00e9des\u00edteni, mag\u00e1hoz csatolni, s v\u00e9l\u00f6k mint j\u00f3 rokonnal, j\u00f3 egyet\u00e9rt\u00e9sben \u00e9lni\u2026 A k\u00f6z\u00f6s szabads\u00e1g a k\u00f6z\u00f6s jogok k\u00f6tel\u00e9k\u00e9vel.\u201d <\/em>A k\u00e9tely itt is felr\u00f6ppent, mert hiszen ez a harmadik \u00fat \u00fagyszint\u00e9n vesz\u00e9lyes lehet sz\u00e1munkra a sz\u00e1mb\u00e9li h\u00e1tr\u00e1nyban k\u00e9t kult\u00fara hat\u00e1rvonal\u00e1n teng\u0151d\u0151 \u00e1llapotunkban.<\/p>\n\n\n\n

\u00c9s ism\u00e9t el\u0151refutv\u00e1n az id\u0151ben, mit mond k\u00e9s\u0151bb Wessel\u00e9nyi Mikl\u00f3s az 1848. augusztus 25-\u00e9n beny\u00fajtott t\u00f6rv\u00e9nyjavaslat\u00e1ban. Az id\u00e9zetet ism\u00e9t Egyed \u00c1kos remek k\u00f6nyv\u00e9b\u0151l mer\u00edtem. A vak honatya nem keveset k\u00e9r, olvassuk csak!<\/p>\n\n\n\n

\u201e\u2026A hon rom\u00e1n ajk\u00fa polg\u00e1rainak nyilv\u00e1nult aggodalmai s \u00f3hajt\u00e1sai tekintet\u00e9b\u0151l rendeltetik:<\/em><\/p>\n\n\n\n

  1. \u00a7 A g\u00f6r\u00f6g egyes\u00fclt \u00e9s nem egyes\u00fclt vall\u00e1sok s vall\u00e1s\u00fa polg\u00e1rok, a t\u00f6bbi kereszt\u00e9ny vall\u00e1sokkal s vall\u00e1sb\u00e9liekkel az eg\u00e9sz honban egyenl\u0151 jogokkal b\u00edrv\u00e1n az eddigi Erd\u00e9lyben is az egyes\u00fclt \u00fagy mint nem egyes\u00fclt vall\u00e1s\u00faak, egyh\u00e1zi dolgaik felett, a felel\u0151s ministeriumnak alkotm\u00e1nyos fel\u00fcgyelete alatt szabadon rendelkezhessenek.<\/em><\/li>
  2. \u00a7 Ezen egyh\u00e1zi bel\u00fcgyek folyt\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 jegyz\u0151k\u00f6nyveiket szerkessz\u00e9k magyar \u00e9s rom\u00e1n nyelven.<\/em><\/li>
  3. \u00a7 Elemi iskol\u00e1ikban is a tan\u00edt\u00e1s nyelve rom\u00e1n lehet, a magyar nyelv a mellett tan\u00edttatv\u00e1n.<\/em><\/li>
  4. \u00a7 A rom\u00e1n ajk\u00fa k\u00f6zs\u00e9gekben a falusi jegyz\u0151k \u00e1ltal vinni kellet\u0151 jegyz\u0151k\u00f6nyvek rom\u00e1n \u00e9s magyar nyelven szerkesztend\u0151k.<\/em><\/li>
  5. \u00a7 A rom\u00e1n nyelven \u00edrt k\u00e9r- k\u00f6t- s m\u00e1s mag\u00e1ny oklevelek mindenhol elfogadand\u00f3k, hogyha latin bet\u00fckkel s ortographi\u00e1val \u00edrv\u00e1k, mi a 2-ik s 4-ik \u00a7-ban<\/em> \u00e9rdeklett jegyz\u0151k\u00f6nyveket illet\u0151leg is \u00e9rtend\u0151.<\/em><\/li><\/ol>\n\n\n\n

    E t\u00f6rv\u00e9nyjavaslatban ol\u00e1h polg\u00e1rt\u00e1rsaink rom\u00e1nnak vannak nevezve, oka: mivel \u0151k ezt \u00f3hajtj\u00e1k, s teh\u00e1t nekik e n\u00e9v megad\u00e1sa kedves leend; s mivel tagadhatatlanul is \u0151k r\u00f3mai nagy nemzetnek ivad\u00e9kai, mit sok szok\u00e1saik, m\u00e9g arcvon\u00e1saik is, mindenek felett pedig nyelv\u00fck el\u00e9gg\u00e9 bizony\u00edt\u2026\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

    A kedves olvas\u00f3 tudja legjobban, hogy e bekezd\u00e9sekben napokra elegend\u0151 besz\u00e9lgetnival\u00f3 rejlik.<\/p>\n\n\n\n

    Wessel\u00e9nyi a magyarok vesz\u00e9lyeztet\u00e9s\u00e9t l\u00e1tja feloldhat\u00f3nak ezzel, hiszen a XIX. sz\u00e1zad elej\u00e9n m\u00e9g jelent\u0151s rom\u00e1n t\u00f6meg szimpatiz\u00e1l a Magyarorsz\u00e1ggal val\u00f3 uni\u00f3val minthogy el\u0151nyeit tapasztalja. Ezt Makkai L\u00e1szl\u00f3 is \u00edgy v\u00e9li. De nem sok\u00e1ig van ez \u00edgy. Az ortodox t\u00f6r\u00e9svonalon t\u00fali rom\u00e1nok m\u00e1r a h\u00e1rom \u201erom\u00e1n \u00e1llam\u201d<\/em> egyes\u00edt\u00e9s\u00e9t emlegetik k\u00fclf\u00f6ldi k\u00f6r\u00f6kben is. Tudatosan t\u00e1pl\u00e1lj\u00e1k az erd\u00e9lyi rom\u00e1ns\u00e1g magyarelleness\u00e9g\u00e9t. Ez a c\u00e9ltudatos tev\u00e9kenys\u00e9g \u00e1lland\u00f3sul. Mikor k\u00e9s\u0151bb p\u00e9ld\u00e1ul a m\u00e1ramarosi rom\u00e1nok a sz\u00e1mukra idegen n\u00e9met nyelv helyett a telekk\u00f6nyvez\u00e9sben a magyart k\u00e9rik bevezetni, melyet \u2013 mint \u00edrj\u00e1k \u2013 mindenki \u00e9rt, Bukarest sajt\u00f3ja felh\u00e1borodva t\u00f6r a m\u00e1ramarosi testv\u00e9rekre. A magyar nyelv haszn\u00e1lat\u00e1nak er\u0151ltet\u00e9s\u00e9re tett magyar k\u00eds\u00e9rletek pedig egy\u00f6ntet\u0171 felh\u00e1borod\u00e1st keltenek. Az erd\u00e9lyi rom\u00e1n \u00e9s a magyar nacionalizmus egym\u00e1st fokozza. Az ellent\u00e9tek forradalmi hangulathoz vezetnek.<\/p>\n\n\n\n

    Nem elhanyagolhat\u00f3 a sz\u00e1szok Jancs\u00f3 Benedek \u00e1ltal eml\u00edtett ellenkez\u00e9se sem. Erre j\u00e1tszik r\u00e1 Metternich \u201eEur\u00f3pa kelet\u00e9nek\u201d<\/em> n\u00e9metes\u00edt\u00e9s\u00e9t \u00f3hajt\u00f3 politik\u00e1ja, mely a nemzetis\u00e9gi mozgalmak egym\u00e1s ellen ford\u00edt\u00e1s\u00e1t m\u00e1r ekkor legjobb eszk\u00f6z\u00e9nek tekinti. Ennek r\u00e9sze az a Habsburg k\u00eds\u00e9rlet, amikor 1845 \u00e9s 48 k\u00f6z\u00f6tt 2000 w\u00fcrtenbergi parasztot telep\u00edtenek a sz\u00e1szf\u00f6ld meger\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9re, s hogy friss v\u00e9rt vigyenek a sz\u00e1szs\u00e1gba. De nem siker\u00fcl. Legt\u00f6bbj\u00fck hamarosan hazat\u00e9r a sz\u00e1mukra idegen, elutas\u00edt\u00f3 k\u00f6rnyezetb\u0151l.<\/p>\n\n\n\n

    Olvassuk el most Czir\u00e1ki v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t is a korabeli helyzetr\u0151l \u00e9s esem\u00e9nyekr\u0151l: \u201eA reformkori Magyarorsz\u00e1gon bel\u00fcl azonban a vezet\u00e9s ugyanazokkal a nemzetis\u00e9gi probl\u00e9m\u00e1kkal szembes\u00fclt, mint a b\u00e9csi korm\u00e1nyzat birodalmi szinten. A nemzetis\u00e9gi konfront\u00e1ci\u00f3k Erd\u00e9ly tekintet\u00e9ben bizonyultak a legl\u00e1tv\u00e1nyosabbnak: a magyar nyelv hivataloss\u00e1 t\u00e9tele, valamint a Magyarorsz\u00e1g \u00e9s Erd\u00e9ly uni\u00f3ja a kezdetekt\u0151l fogva a legfontosabb magyar c\u00e9lkit\u0171z\u00e9sek k\u00f6z\u00f6tt szerepeltek. Ez azonban aggodalommal t\u00f6lt\u00f6tte el az Erd\u00e9lyben \u00e9l\u0151, az egyre akt\u00edvabb\u00e1 v\u00e1l\u00f3 magyaros\u00edt\u00e1si t\u00f6rekv\u00e9seket s\u00e9relmez\u0151 m\u00e1s nemzeteket, p\u00e9ld\u00e1ul rom\u00e1nokat, n\u00e9meteket. 1842-ben a sz\u00e1szok \u00e9s rom\u00e1nok ellen\u00e1ll\u00e1s\u00e1n elbukott ugyan az \u00e1llamnyelvnek javasolt magyar nyelv \u00fcgye, \u00e1m Erd\u00e9ly \u00e9s Magyarorsz\u00e1g t\u00f6rt\u00e9nelmi hagyom\u00e1nyban gy\u00f6kerez\u0151 egys\u00e9g\u00e9t nem lehetett megakad\u00e1lyozni.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

    \u00cdgy \u00e9rkez\u00fcnk el 1848-hoz.<\/p>\n\n\n\n

    1848-49 \u2013 1867 \u2013 1920, Trianon<\/strong><\/p>\n\n\n\n

    1846-ban f\u00e9nyes \u00fcnneps\u00e9ggel iktatj\u00e1k be az ism\u00e9t szabadon v\u00e1laszthat\u00f3 comest, Salmen Ferencet. Puk\u00e1nszky nem felejti elmondani, hogy: \u201eGr\u00f3f Teleki az els\u0151 beiktat\u00e1si biztos, n\u00e9metnyelv\u0171 besz\u00e9ddel nyitotta meg az aktust, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt r\u00e1mutatva a h\u00e1rom erd\u00e9lyi nemzet uni\u00f3j\u00e1ra \u00e9s a k\u00e9t magyar testv\u00e9rnemzettel, valamint az uni\u00f3ban nem k\u00e9pviselt rom\u00e1ns\u00e1ggal szemben fenn\u00e1ll\u00f3 k\u00f6teless\u00e9gekre.\u201d<\/em> Salmen Ferenc hossz\u00fa \u00e9letet \u00e9lt \u00e9s az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatt hunyt el, a sz\u00e1sz\u2013magyar testv\u00e9ris\u00e9g rem\u00e9ny\u00e9vel s nem sejtve, hogy t\u00f6bb comest m\u00e1r nem fognak beiktatni. K\u00f6zben azonban lezajlott a magyar nyelv hivatalosan is t\u00f6rv\u00e9nybe iktatott t\u00e9rfoglal\u00e1sa \u00e9s az uni\u00f3 elfogadtat\u00e1sa. M\u00edg az egyikben egys\u00e9ges volt az ellen\u00e1ll\u00e1s, az ut\u00f3bbi megosztotta \u0151ket, de m\u00e9g a magyarokat is, akik k\u00f6zt volt, aki a f\u00fcggetlens\u00e9get f\u00e9ltette.<\/p>\n\n\n\n

    A sz\u00e1sz t\u00e1bor legelfogultabb m\u00f3don magyarellenes vez\u00e9re Roth D\u00e1niel reg\u00e9ny\u00edr\u00f3, a cs\u00e1sz\u00e1r uralma alatt akarta volna Erd\u00e9ly \u00e9s a rom\u00e1n fejedelems\u00e9gek, a k\u00e9s\u0151bb Rom\u00e1nia egyes\u00fcl\u00e9s\u00e9t. Err\u0151l m\u00e9g k\u00e9s\u0151bb olvashatunk Puk\u00e1nszky egyik tanulm\u00e1nya nyom\u00e1n. Ugyanakkor pl. Goss K\u00e1roly k\u00f6z\u00edr\u00f3 nyomat\u00e9kosan hirdeti a magyar\u2013sz\u00e1sz egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s fontoss\u00e1g\u00e1t. A vit\u00e1k azonban sokszor bar\u00e1ti \u00e9s csal\u00e1di k\u00f6tel\u00e9keket is vesz\u00e9lyeztetnek. Az ifj\u00fas\u00e1got er\u0151teljes n\u00e9met \u00f6ntudat hatja \u00e1t. \u0150k az \u201eanyaorsz\u00e1g\u201d <\/em>fel\u00e9 tekintenek. De az \u00e1llamh\u0171s\u00e9g jelei is felfedezhet\u0151k. Az 1848 augusztus\u00e1ban tapasztaltak szerint m\u00e9g nem \u00e9rezt\u00e9k sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171nek a szak\u00edt\u00e1st. A fegyveres \u00f6ssze\u00fctk\u00f6z\u00e9s azonban v\u00e1laszt\u00e1s el\u00e9 \u00e1ll\u00edtja \u0151ket \u2013 \u00e9s f\u0151leg Roth Istv\u00e1n Lajos hat\u00e1sa alatt \u2013 a magyarok ellen fordulnak. S\u0151t az uralkod\u00f3 sz\u00f3zata nyom\u00e1n szent h\u00e1bor\u00faba indulnak a cs\u00e1sz\u00e1r\u00e9rt \u00e9s a sz\u00e1sz n\u00e9p j\u00f6v\u0151j\u00e9\u00e9rt. Term\u00e9szetes, hogy az ez\u00e9rt j\u00e1r\u00f3 jutalmat is rem\u00e9lt\u00e9k.<\/p>\n\n\n\n

    Mint m\u00e1r olvashattuk, Erd\u00e9lyben a forradalmiv\u00e1 tereb\u00e9lyesed\u0151 esem\u00e9nyek els\u0151 felvon\u00e1s\u00e1t az uni\u00f3\u00e9rt \u00e9s az ellen k\u00fczd\u0151 p\u00e1rtok vit\u00e1ja jelentette. M\u00e9g a magyar oldal sem volt egys\u00e9ges ebben. V\u00e9g\u00fcl 1848. j\u00fanius 10-\u00e9n B\u00e9cs is elfogadta \u00e9s al\u00e1\u00edrta. Csak \u00e9ppen \u00e9letbel\u00e9ptet\u00e9se maradt el.<\/p>\n\n\n\n

    Czir\u00e1ki \u00edgy v\u00e9lekedik: \u201eaz 1848 m\u00e1rciusa ut\u00e1n elm\u00e9rgesed\u0151, az uni\u00f3r\u00f3l folytatott vit\u00e1ban a sz\u00e1szok ellentmond\u00e1sosan reag\u00e1ltak: n\u00e9h\u00e1ny sz\u00e1sz k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u2013 \u00edgy p\u00e9ld\u00e1ul Brass\u00f3 \u00e9s a Barcas\u00e1g \u2013 b\u00f6lcsebbnek l\u00e1tta beleegyezni Magyarorsz\u00e1g \u00e9s Erd\u00e9ly egyes\u00edt\u00e9s\u00e9be, m\u00edg m\u00e1sok a hangad\u00f3 Nagyszebennel az \u00e9len a magyar uralom ellen, a k\u00f6zvetlen cs\u00e1sz\u00e1ri fennhat\u00f3s\u00e1g mellett foglaltak \u00e1ll\u00e1st. Mindemellett sz\u00e1mos sz\u00e1sz a rom\u00e1nokkal \u00e9s a sz\u00e9kelyekkel t\u00f6rt\u00e9n\u0151 \u00f6sszefog\u00e1sban l\u00e1tta az orsz\u00e1g f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9nek \u00e9s prosperit\u00e1s\u00e1nak z\u00e1log\u00e1t. 1848 egyik legnagyobb kudarcak\u00e9nt k\u00f6nyvelhet\u0151 el az, hogy a magyar vezet\u0151 politikusok z\u00f6me, reakci\u00f3s \u00e9s a <\/em>\u00bbmagyar \u00fcgyre\u00ab n\u00e9zve vesz\u00e9lyes elemeket l\u00e1ttak Erd\u00e9ly nemzetis\u00e9geiben, \u00edgy a sz\u00e1szokban is, \u00e9s csak k\u00e9s\u0151n ismert\u00e9k fel, az orsz\u00e1g demokratikus \u00e1talakul\u00e1sa nem lehet teljes a nem magyar ajk\u00fa lakoss\u00e1g t\u00e1mogat\u00f3 r\u00e9szv\u00e9tele n\u00e9lk\u00fcl. Nem k\u00e9ts\u00e9ges azonban, hogy a sz\u00e1szok t\u00f6bbs\u00e9ge 1848 tavasz\u00e1n a magyar nemess\u00e9g \u00e1ltal gerjesztett, \u00f6nc\u00e9l\u00fa \u00e1talakul\u00e1s kiszolg\u00e1ltatott t\u00e1rgy\u00e1nak v\u00e9lte mag\u00e1t. T\u00e9ny, hogy az 1848. m\u00e1jus 29-\u00e9n Kolozsv\u00e1ron tartott orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s a nemzetis\u00e9gek beleegyez\u00e9se n\u00e9lk\u00fcl mondta ki Magyarorsz\u00e1g \u00e9s Erd\u00e9ly uni\u00f3j\u00e1t. Gr\u00f3f Teleki Mih\u00e1ly korm\u00e1nyz\u00f3 kijelentette, hogy az uni\u00f3 k\u00e9rd\u00e9se eld\u00f6nt\u00f6tt dolog. A Szebenben az uni\u00f3 ellen m\u00e9g csak t\u00fcntet\u0151, s a magyar korm\u00e1nnyal val\u00f3 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9st megtagad\u00f3 t\u00f6meg szeptemberre m\u00e1r fegyvert is ragadott: Erd\u00e9ly ter\u00fclet\u00e9n egyre t\u00f6bb nemzeti alapon kirobban\u00f3 \u00f6sszecsap\u00e1sr\u00f3l hallunk, a konfliktust pedig csak m\u00e9ly\u00edtett\u00e9k a meg nem oldott szoci\u00e1lis \u00e9s gazdas\u00e1gi probl\u00e9m\u00e1k. Nem meglep\u0151, hogy a sz\u00e1szok \u00e9s rom\u00e1nok el\u00e9gedetlens\u00e9g\u00e9t kihaszn\u00e1lva az osztr\u00e1kok k\u00f6z\u00fcl\u00fck toboroztak a \u00bbmagyar l\u00e1zad\u00e1s\u00ab ellen szervez\u0151d\u0151 hadsereg sz\u00e1m\u00e1ra. 1848 december\u00e9t\u0151l Bem J\u00f3zsef t\u00e1bornok honv\u00e9dserege megkezdte Erd\u00e9ly elfoglal\u00e1s\u00e1t, s Kolozsv\u00e1rott ki\u00e1ltv\u00e1nyban sz\u00f3l\u00edtotta fel Erd\u00e9ly n\u00e9peit a kiegyez\u00e9sre, megb\u00e9k\u00e9l\u00e9sre. Bem t\u00e1bornokr\u00f3l maguk a sz\u00e1szok is tisztelettel eml\u00e9keznek meg, hiszen a gy\u0151ztes hadvez\u00e9r s\u00edkrasz\u00e1llat az erd\u00e9lyi nemzetek k\u00f6zti ellens\u00e9gesked\u00e9s megsz\u0171n\u00e9s\u00e9\u00e9rt, s minden erej\u00e9vel azon f\u00e1radozott, hogy b\u00e9k\u00e9s \u00e9s igazs\u00e1gos \u00e1llapotokat teremtsen az orsz\u00e1gban.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Milyen volt ekkor a rom\u00e1n\u2013sz\u00e1sz viszony?<\/p>\n\n\n\n

    A sz\u00e1szok az egys\u00e9ges osztr\u00e1k birodalom h\u00edvei, \u00e9s k\u00fczdelm\u00fckben azzal pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k magukhoz szel\u00edd\u00edteni a rom\u00e1nokat, hogy Kir\u00e1lyf\u00f6ld\u00f6n a maguk\u00e9val azonos jogokat \u00edg\u00e9rnek nekik.<\/p>\n\n\n\n

    A nemzetis\u00e9gi \u00e9s a szoci\u00e1lis jogok\u00e9rt val\u00f3 k\u00fczdelem saj\u00e1tos m\u00f3don egym\u00e1s ellen fordult. A rom\u00e1n t\u00f6megek nem a magyar reformerekre tekintettek, hanem most m\u00e1r a sz\u00e1szokkal egy\u00fctt B\u00e9csre n\u00e9ztek. A lezajl\u00f3 rom\u00e1n \u00e9s magyar orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9sek \u2013 mintegy kirajzolv\u00e1n a t\u00f6r\u00e9s vonal\u00e1t \u2013 ellent\u00e9tes c\u00e9lokat szolg\u00e1ltak. B\u00e1r az uni\u00f3t siker\u00fclt kereszt\u00fclvinni az udvarn\u00e1l, a magyarokkal l\u00e1tsz\u00f3lag loj\u00e1lis cs\u00e1sz\u00e1r is eszk\u00f6zt l\u00e1tott a nemzetis\u00e9gek egym\u00e1s elleni kij\u00e1tsz\u00e1s\u00e1ban. A rom\u00e1ns\u00e1got a \u201e<\/em>j\u00f3 cs\u00e1sz\u00e1r\u201d<\/em> m\u00edtosza ink\u00e1bb meg\u00e9rintette, mint a magyar reformok rem\u00e9nye. Minden a magyar Erd\u00e9ly ellen hatott. Az ortodox t\u00f6r\u00e9svonalon innen magyar t\u00e1mogat\u00e1ssal l\u00e9trej\u00f6tt rom\u00e1n \u00e9rtelmis\u00e9g nacionalizmusa, mely kiv\u00e1ndorl\u00e1suk nyom\u00e1n m\u00e1r a t\u00f6r\u00e9svonalon t\u00falr\u00f3l t\u00e1madt, \u00e9ppen \u00fagy fenyegetett, mint az onnan \u00e1tsziv\u00e1rgott t\u00f6megek \u2013 ottani gy\u00f6kerekkel b\u00edr\u00f3 \u2013 elmaradotts\u00e1ga, mely szint\u00e9n a magyarelleness\u00e9g t\u00e1ptalaj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt.<\/p>\n\n\n\n

    De a negyvennyolcas id\u0151kben \u00e9rdekes m\u00f3don a rom\u00e1ns\u00e1g elitje m\u00e9g mindig a rendis\u00e9g s\u00e1ncai k\u00f6z\u00e9 v\u00e1gyott volna negyedikk\u00e9nt a magyar, sz\u00e9kely \u00e9s sz\u00e1sz mell\u00e9, akkor, amikor a rendis\u00e9g Erd\u00e9lyben m\u00e1r feled\u00e9sre volt \u00edt\u00e9lve. A t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sek, a m\u00f6g\u00f6ttes eszm\u00e9k \u00e9s v\u00e1gy\u00e1lmok ilyen \u00f6sszetettek voltak. Wessel\u00e9nyi, majd Kossuth t\u00e1n ezt \u00e9szlelve hitte, amit hitt? A t\u00f6redezett t\u00f6r\u00e9svonal, t\u00e9rben \u00e9s gondolkod\u00e1sa id\u0151belis\u00e9g\u00e9ben egyar\u00e1nt \u00f6sszekusz\u00e1ltan, megzavarta a felek politikai gondolkod\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

    Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy sz\u00e1sz\u2013rom\u00e1n ellen\u00e9rdekelts\u00e9gek is befoly\u00e1solt\u00e1k az esem\u00e9nyeket. Eg\u00e9sz\u00e9ben v\u00e9ve mindk\u00e9t \u00e9rdek a magyarok ellen m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Beadv\u00e1nyok mentek az udvarhoz, majd a k\u00e9relmez\u0151ket nem kiel\u00e9g\u00edt\u0151 v\u00e1laszok \u00e9rkeztek. De ebb\u0151l sem \u00e9rz\u00e9kelt\u00e9k, hogy nem j\u00f3 ir\u00e1nyban keresik nemzeti \u00e9rdekeiket.<\/p>\n\n\n\n

    Mint arr\u00f3l Makkai besz\u00e1mol, magyar oldalon kezdett tiszt\u00e1z\u00f3dni a k\u00e9p, \u00e9s Kossuth B\u0103lcescura rem\u00e9lte b\u00edzni a kiegyez\u00e9s megszervez\u00e9s\u00e9t. M\u00e9g az is sz\u00f3ba j\u00f6tt, hogy Avram Iancu \u201e<\/em>a hegyek kir\u00e1lya\u201d<\/em> az elk\u00f6vetett sz\u00f6rny\u0171s\u00e9gek dac\u00e1ra magyar honv\u00e9dt\u00e1bornokk\u00e9nt t\u00e1madja oldalba a bet\u00f6r\u0151 oroszokat. V\u00e9g\u00fcl napvil\u00e1got l\u00e1tott az \u00faj k\u00edv\u00e1nalmait kiel\u00e9g\u00edt\u0151 nemzetis\u00e9gi t\u00f6rv\u00e9ny is. K\u00e9s\u0151n. A t\u00f6r\u00e9svonalon t\u00fali szellem nem engedte kiszabadulni hat\u00e1sa al\u00f3l gyermekeit.<\/p>\n\n\n\n

    A lezajlott borzalmakkal kapcsolatban Jancs\u00f3 Benedek egy sz\u00e1sz \u00edr\u00f3t id\u00e9z: \u201eDe h\u00e1t mire val\u00f3 lenne itt feljegyezni a sz\u00e9td\u00falt helys\u00e9geknek nev\u00e9t \u00e9s a lem\u00e9sz\u00e1rolt \u00e1ldozatoknak sz\u00e1m\u00e1t? A mongolok bet\u00f6r\u00e9se \u00e9s a XVI-XVII. sz\u00e1zad harcait\u00f3l eltekintve, nem volt egyetlen olyan id\u0151szak sem, melyben az elszabadult szenved\u00e9lyek az eg\u00e9sz orsz\u00e1gban annyi rabl\u00e1st, gy\u00fajtogat\u00e1st, \u00e9s gyilkol\u00e1st okoztak volna, mint ebben az esztend\u0151ben.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

    A sz\u00e1szok k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Sz\u00e1szv\u00e1ros megsarcol\u00e1s\u00e1ra eml\u00e9keztek retteg\u00e9ssel a k\u00e9s\u0151bbiekben Olyannyira, hogy m\u00e9g Trianon el\u0151tt is, a rom\u00e1n bet\u00f6r\u00e9s h\u00edr\u00e9re, sokan fogt\u00e1k menek\u00fcl\u0151re \u00e9s meg sem \u00e1lltak Budapestig.<\/p>\n\n\n\n

    Mivel a sz\u00e1szok \u00fagy \u00e9rezt\u00e9k, hogy a reformkori \u00e9s 1848-as magyar elk\u00e9pzel\u00e9sek fenyegetik az \u00e1ltaluk megszokott \u00e9s megszil\u00e1rdult t\u00f6bb sz\u00e1z \u00e9ves rendszert, a fegyveres harcban ahhoz csatlakoztak, aki k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00e1suk meg\u0151rz\u00e9s\u00e9t \u00edg\u00e9rte. Roth istv\u00e1n Lajos (Stephan Ludwig) lelk\u00e9sz, tan\u00e1r 1848 okt\u00f3ber\u00e9ben \u00edgy l\u00e1tta a sz\u00e1szok el\u0151tt \u00e1ll\u00f3 lehet\u0151s\u00e9geket:<\/p>\n\n\n\n

    \u201e1. A magyarok mell\u00e9 \u00e1llunk, \u00edgy a rom\u00e1nok \u00e9s az \u00f6sszmonarchia ellen lesz\u00fcnk.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    2. A rom\u00e1nok mell\u00e9 \u00e1llunk, \u00edgy a magyarok ellen lesz\u00fcnk az \u00f6sszmonarchi\u00e1\u00e9rt.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    A magyarok \u00e9s a rom\u00e1nok v\u00e9letlen dolgok. A fontos az \u00f6sszmonarchia elve, mert ez az eszme Ausztria proklam\u00e1lt alkotm\u00e1ny\u00e1nak biztos\u00edt\u00e9ka.”<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Alkotm\u00e1nyoss\u00e1g, n\u00e9met nemzeti \u00e9rz\u00e9s, cs\u00e1sz\u00e1rh\u0171s\u00e9g \u2013 ezek az ir\u00e1nyad\u00f3 \u00e9rt\u00e9kszempontok, \u00e9s Roth v\u00e1laszt\u00e1s\u00e1t m\u00e9g arra az esetre is helyesnek tartotta, ha a magyar vezet\u0151 k\u00f6r\u00f6k \u201evalamennyi felt\u00e9tel\u00fcnket elfogadt\u00e1k volna<\/em>\u201d, de mivel \u201eez nem \u00edgy van, a d\u00f6nt\u00e9s m\u00e9g k\u00f6nnyebb.<\/em>\u201d<\/p>\n\n\n\n

    Ez a sz\u00e1sz szempontb\u00f3l nagyon is racion\u00e1lis d\u00f6nt\u00e9s magyar szempontb\u00f3l egy\u00e9rtelm\u0171 \u00e1rul\u00e1snak min\u0151s\u00fclt. Persze ha a sz\u00e1szok el\u0151re l\u00e1tt\u00e1k volna mi lesz kitart\u00f3 h\u0171s\u00e9g\u00fck jutalma, feltehet\u0151en m\u00e1sk\u00e9ppen d\u00f6nt\u00f6ttek volna. A sz\u00e1szs\u00e1g azonban a forradalom \u00e9s szabads\u00e1gharc idej\u00e9n is Habsburg h\u0171 maradt. A sz\u00e1sz v\u00e1rosok a cs\u00e1sz\u00e1ri seregek biztos b\u00e1zisai voltak. De amint azt m\u00e1r r\u00e9gen mondj\u00e1k, a szabads\u00e1gharc lever\u00e9se ut\u00e1n a \u201ej\u00f3s\u00e1gos cs\u00e1sz\u00e1r\u00e9rt\u201d<\/em> v\u00e9r\u00fcket ont\u00f3 rom\u00e1nok \u00e9s sz\u00e1szok azt kapt\u00e1k jutalmul, amit a magyarok b\u00fcntet\u00e9s\u00fcl. Puk\u00e1nszky \u00edrja, hogy \u201eEz az abszolutizmus \u2013 annak ellen\u00e9re, hogy n\u00e9met volt a hivatalos nyelve \u2013 nem sok meg\u00e9rt\u00e9st mutatott a n\u00e9met szellem ir\u00e1nt, a protest\u00e1ns sz\u00e1szok n\u00e9pi \u00f6ntudat\u00e1val pedig \u00e9ppen nem rokonszenvezett.\u201d<\/em> V\u00e1lasztott tisztvisel\u0151ket k\u00fcld\u00f6tt sz\u00e1szf\u00f6ldre is, \u00e9s felf\u00fcggesztette az alkotm\u00e1nyt. A sz\u00e1sz \u00e9rtelmis\u00e9g k\u00f6z\u00f6nybe s\u00fcllyedt.<\/p>\n\n\n\n

    Dermeszt\u0151 \u00e9s n\u00e9metes\u00edt\u0151 id\u0151szak k\u00f6vetkezett. A legt\u00f6bb magyar f\u0151szerepl\u0151 elhal, vagy b\u00f6rt\u00f6nbe ker\u00fcl, a rom\u00e1nok emigr\u00e1lnak. Miut\u00e1n pedig mindk\u00e9t f\u00e9l vesztesnek \u00e9rzi mag\u00e1t, ink\u00e1bb egym\u00e1st okolj\u00e1k, mint a val\u00f3di b\u0171n\u00f6s\u00f6ket, \u00e9s a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s ellenszenv csak fokoz\u00f3dik. A paraszts\u00e1gra is r\u00e1telepszik a k\u00f6z\u00f6ny, ann\u00e1l ink\u00e1bb berzenkedik egym\u00e1ssal az \u00e9rtelmis\u00e9g, mely a Habsburgok \u00e1ltal t\u00f6nkretett kisnemess\u00e9g soraib\u00f3l gyarapodik magyar oldalon, mik\u00f6zben a fontos \u00e1ll\u00e1sokat javar\u00e9sz\u00e9t osztr\u00e1k hivatalnokok t\u00f6ltik be.<\/p>\n\n\n\n

    Czir\u00e1ki gondolatait id\u00e9zve: \u201e1849 ny\u00e1rut\u00f3j\u00e1n a magyar szabads\u00e1gharc v\u00e9rbe fojt\u00e1s\u00e1val visszat\u00e9rt az abszolutizmus kora Magyarorsz\u00e1gon \u00e9s Erd\u00e9lyben. (\u2026) A szab\u00e1lyos hajt\u00f3vad\u00e1szat sor\u00e1n a nyomoz\u00f3bizotts\u00e1gok \u00e9s a sebt\u00e9ben fel\u00e1ll\u00edtott \u00edt\u00e9l\u0151sz\u00e9kek tucatj\u00e1val hozt\u00e1k a hal\u00e1los \u00e9s az \u00e9letfogytiglani b\u00f6rt\u00f6nr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 \u00edt\u00e9leteket az \u00f6sszegy\u0171jt\u00f6tt l\u00e1zad\u00f3k ellen, sok esetben tekintet n\u00e9lk\u00fcl arra, milyen m\u00e9rt\u00e9kben is v\u00e1llaltak r\u00e9szt a szabads\u00e1gharcban. A hamvaib\u00f3l \u00fajj\u00e1\u00e9led\u0151 cs\u00e1sz\u00e1ri korm\u00e1nyzat azonban a jutalmak osztogat\u00e1s\u00e1ban sem bizonyult sz\u0171kmark\u00fanak: kit\u00fcntett\u00e9k azokat a szem\u00e9lyeket, akik mindv\u00e9gig kitartottak a dinasztia mellett. (\u2026) A sz\u00e1szok els\u0151sorban abban voltak \u00e9rdekeltek, hogy (\u2026) megakad\u00e1lyozz\u00e1k azt, hogy a f\u00f6ldj\u00fck\u00f6n m\u00e1s n\u00e9pek ragadj\u00e1k magukhoz a hatalmat. Sokan voltak a sz\u00e1szok k\u00f6z\u00f6tt olyanok, akik ezt a c\u00e9lt a magyarokkal \u00e9s rom\u00e1nokkal t\u00f6rt\u00e9n\u0151 b\u00e9k\u00e9s egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel k\u00edv\u00e1nt\u00e1k el\u00e9rni, s\u0151t k\u00e9pesek voltak azonosulni a polg\u00e1ri \u00e1llam megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1\u00e9rt v\u00edvott magyar szabads\u00e1gharccal is. (\u2026) Akadtak azonban olyanok is, akik a r\u00e9gi sz\u00e1sz izolacionizmus talaj\u00e9n \u00e1llva elutas\u00edtott\u00e1k a kompromisszumokon alapul\u00f3 megegyez\u00e9st. (\u2026) sok esetben a magyars\u00e1g \u00e9s a r\u00e9gi Magyar Kir\u00e1lys\u00e1g ter\u00fclet\u00e9n \u00e9l\u0151 nem magyar n\u00e9pek indulatokt\u00f3l t\u00falf\u0171t\u00f6tt harc\u00e1ban gyakran ugyanazon n\u00e1ci\u00f3 k\u00e9pvisel\u0151i is k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 oldalon \u00e1lltak.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Az 1849 ut\u00e1ni id\u0151kr\u0151l is \u00edr. B\u00e9cs a megb\u00edzhat\u00f3 Szebent teszi meg ism\u00e9t k\u00f6zpontnak. De a megsz\u00e1ll\u00f3 hadak eltart\u00e1sa, fuvaroz\u00e1sa, stb. hatalmas terhet r\u00f3 a sz\u00e1szs\u00e1gra is. Az erd\u00e9lyi nemzetek ir\u00e1nt er\u0151s ellenszenvet t\u00e1pl\u00e1l\u00f3 diktat\u00f3rikus Wohlgemut ut\u00e1n Schwarzenberg a p\u00e1rbesz\u00e9d lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t teremti meg, de a d\u00f6nt\u00e9s B\u00e9csben van minden tekintetben s ott m\u00e1r a megegyez\u00e9snek \u00fatj\u00e1t \u00e1ll\u00f3 Bach a bel\u00fcgyminiszter.<\/p>\n\n\n\n

    Sorra ker\u00fclt Erd\u00e9ly \u00fcgy\u00e9nek rendez\u00e9se is. A sz\u00e1szok azt v\u00e1rt\u00e1k, hogy visszakapj\u00e1k hagyom\u00e1nyos el\u0151jogaikat, amiree B\u00e9csnek a szabads\u00e1gharc elej\u00e9n tett \u00edg\u00e9retei is feljogos\u00edtott\u00e1k \u0151ket. Annyi t\u00e9ny, hogy a szebeni ker\u00fclet meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s\u00e1n\u00e1l finomabban ny\u00faltak a k\u00e9rd\u00e9shez. A sz\u00e1szok \u00f6n\u00e1ll\u00f3 koronatartom\u00e1nny\u00e1 szerettek volna v\u00e1lni, de ez sz\u00f6ges ellent\u00e9t\u00e9ben volt a neoabszolutizmust \u00e9p\u00edt\u0151 B\u00e9cs elk\u00e9pzel\u00e9seivel. De az udvar okozta minden csal\u00f3d\u00e1s sem volt el\u00e9g ahhoz, hogy felmondj\u00e1k dinasztiah\u0171s\u00e9g\u00fcket. A k\u00f6zpontilag okozott sebek pedig nem seg\u00edtett\u00e9k az \u00e9rintettek \u00f6sszefog\u00e1s\u00e1t. V\u00e9g\u00fcl a magyarok beemel\u00e9s\u00e9vel a hatalomba, a kiegyez\u00e9s meghozta a monarchia megszil\u00e1rdul\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

    Ez id\u0151 t\u00e1jt a b\u00e9csi tervek c\u00e9lja a N\u00e9met-R\u00f3mai Cs\u00e1sz\u00e1rs\u00e1g Habsburg korona alatti egyes\u00edt\u00e9se volt, de az egyre er\u0151s\u00f6d\u0151 Poroszorsz\u00e1g \u00e9s Nagy Frigyes is ezt a c\u00e9lt t\u0171zte ki maga el\u00e9. Ausztria pedig gyeng\u00e9bb volt.<\/p>\n\n\n\n

    Erd\u00e9lyben az uralkod\u00f3 a legv\u00e1ltozatosabb kezdem\u00e9nyez\u00e9sekkel pr\u00f3b\u00e1lkozik, mint az Okt\u00f3beri Diploma, amelyet az uni\u00f3t rem\u00e9l\u0151 magyarok nem fogadnak el, de a rom\u00e1nokban \u00e9s a sz\u00e1szokban rem\u00e9nyeket \u00e9breszt. A diploma a birodalom centraliz\u00e1ci\u00f3s h\u00edvei miatt megbukik. 1861-ben napvil\u00e1got l\u00e1t a Febru\u00e1ri P\u00e1tens, a n\u00e9pek ir\u00e1ny\u00e1ba bejelentett engedm\u00e9nyeivel. Felk\u00e9sz\u00fclnek az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s \u00f6sszeh\u00edv\u00e1s\u00e1ra, B\u00e9cs hozz\u00e1j\u00e1rul a sz\u00e1sz jogok vissza\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1hoz \u00e9s a Sz\u00e1sz Egyetem elismer\u00e9s\u00e9hez. De ez sem hoz megold\u00e1st, \u00e9s a cs\u00e1sz\u00e1r 1861 v\u00e9g\u00e9n felf\u00fcggeszti a birodalom \u00e1talak\u00edt\u00e1si folyamat\u00e1t. Ezt k\u00f6veti a proviz\u00f3rium ideje, a megold\u00e1skeres\u00e9s korszaka, melyben a f\u0151 c\u00e9l a magyar nemess\u00e9g ellen\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak megt\u00f6r\u00e9se. Ennek \u00e9rdek\u00e9ben v\u00e1ltoztatj\u00e1k a v\u00e1laszt\u00e1si cenzusokat, \u00e9s 1863-ra kialakul egy sz\u00e1mar\u00e1nyoknak megfelel\u0151 helyzet. Nagyszebenben \u00edgy \u00fcl \u00f6ssze az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s. A sz\u00e9th\u00faz\u00e1s azonban itt is kudarcot eredm\u00e9nyez. Sz\u00f3 szerint id\u00e9zve Czir\u00e1kit: \u201eB\u00e9cs pedig k\u00e9nytelen volt bel\u00e1tni, a birodalmi \u00e1talak\u00edt\u00e1s sor\u00e1n a Magyarorsz\u00e1gon \u00e9s Erd\u00e9lyben is makacsul ellen\u00e1ll\u00f3 magyar nemess\u00e9get nem lehet egy ingatag l\u00e1bakon \u00e1ll\u00f3 erd\u00e9lyi orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9ssel megker\u00fclni.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

    A poroszokt\u00f3l elszenvedett veres\u00e9gek is \u00e9rlelik az udvar elhat\u00e1roz\u00e1s\u00e1t, hogy a magyarok megnyer\u00e9s\u00e9vel \u00e9rj\u00e9k el a birodalom \u00e1talak\u00edt\u00e1s\u00e1t. \u201e\u2026a szebeni orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s feloszlott, helyette Kolozsv\u00e1ron gy\u0171ltek \u00f6ssze a r\u00e9gi v\u00e1laszt\u00f3jog alapj\u00e1n v\u00e1lasztott k\u00fcld\u00f6ttek, akik \u2013 er\u0151teljes magyar t\u00f6bbs\u00e9ggel \u2013 megszavazt\u00e1k az uni\u00f3t Magyarorsz\u00e1ggal.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

    A sz\u00e1szs\u00e1g hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1sa megoszlott. Az uni\u00f3p\u00e1rtiakat \u00fajsz\u00e1szoknak, az ellenz\u0151ket \u00f3sz\u00e1szoknak nevezt\u00e9k. El\u0151bbiek a kiegyez\u00e9sben rejl\u0151 lehet\u0151s\u00e9gek kihaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1t rem\u00e9lt\u00e9k.<\/p>\n\n\n\n

    A tov\u00e1bbiakban fontos Czir\u00e1ki id\u00e9zet k\u00f6vetkezik: \u201e1867-68 folyam\u00e1n megsz\u00fclettek azok az \u00faj t\u00f6rv\u00e9nyes keretek, melyek a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vtizedekben beemelt\u00e9k a sz\u00e1szs\u00e1got Magyarorsz\u00e1g \u00faj, polg\u00e1ri \u00e1llamszervezet\u00e9be. A Gubernium megsz\u0171nt, hat\u00e1sk\u00f6r\u00e9t a magyar bel\u00fcgyminiszt\u00e9rium vehette \u00e1t. Magyarorsz\u00e1g r\u00e9szek\u00e9nt most m\u00e1r nem l\u00e9tezett \u00f6n\u00e1ll\u00f3 orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s a Kir\u00e1lyh\u00e1g\u00f3n t\u00fali r\u00e9szek sz\u00e1m\u00e1ra, a k\u00e9pvisel\u0151ket a magyar parlament fogadta mag\u00e1ba. K\u00f6z\u00f6tt\u00fck voltak a sz\u00e1sz nemzet k\u00fcld\u00f6ttei, akik az als\u00f3h\u00e1zban foglaltak helyet. Kiv\u00e9telt k\u00e9pezett a sz\u00e1sz evang\u00e9likus p\u00fcsp\u00f6k, aki a fels\u0151h\u00e1z \u00fcl\u00e9sein vehetett r\u00e9szt. Az \u00faj rendszerben megtartott\u00e1k a kir\u00e1lyb\u00edr\u00f3i tiszts\u00e9get, j\u00f3llehet a hagyom\u00e1nyos szabad v\u00e1laszt\u00e1s helyett most a kir\u00e1ly \u00e1ll\u00edtotta a poszt bet\u00f6lt\u0151j\u00e9t, term\u00e9szetesen az erd\u00e9lyi \u00fcgyekben illet\u00e9kes magyar korm\u00e1ny beleegyez\u00e9s\u00e9vel. A kiegyez\u00e9si \u00e9s egyes\u00fcl\u00e9si t\u00f6rv\u00e9ny \u00e9rtelm\u00e9ben a sz\u00e1szs\u00e1g egyike volt a magyar \u00e1llam test\u00e9n bel\u00fcl \u00e9l\u0151 sz\u00e1mos nemzetis\u00e9gnek. E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsef miniszteri tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en azonban t\u00f6rv\u00e9nyes keretek k\u00f6z\u00f6tt szab\u00e1lyozt\u00e1k a sz\u00e1sz \u2013 \u00e9s m\u00e1s nemzetis\u00e9gek szabad vall\u00e1sgyakorlat\u00e1hoz, nyelvhaszn\u00e1lat\u00e1hoz \u00e9s kultur\u00e1lis \u00e9let\u00e9hez val\u00f3 jog\u00e1t, j\u00f3llehet a magyar nemzet egy \u00e9s oszthatatlan volt\u00e1t lesz\u00f6gezt\u00e9k. A t\u00f6rv\u00e9ny bevezet\u0151je szerint: <\/em>\u00bbMagyarorsz\u00e1g \u00f6sszes honpolg\u00e1rai az alkotm\u00e1ny alapelvei szerint is politikai tekintetben egy nemzetet k\u00e9peznek, az oszthatatlan, egys\u00e9ges magyar nemzetet, melynek a hon minden polg\u00e1ra, b\u00e1rmely nemzetis\u00e9ghez tartozz\u00e9k is, egyenjog\u00fa tagja; minthogy tov\u00e1bb\u00e1 ezen egyenjog\u00fas\u00e1g egyed\u00fcl az orsz\u00e1gban divatoz\u00f3 t\u00f6bbf\u00e9le nyelvek hivatalos haszn\u00e1lat\u00e1ra n\u00e9zve, \u00e9s csak annyiban eshetik k\u00fcl\u00f6n szab\u00e1lyok al\u00e1, amennyiben ezt az orsz\u00e1g egys\u00e9ge, a korm\u00e1nyzat \u00e9s k\u00f6zigazgat\u00e1s gyakorlati lehet\u0151s\u00e9ge s az igazs\u00e1g pontos kiszolg\u00e1ltat\u00e1sa sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 teszik;\u2026\u00ab A t\u00f6rv\u00e9ny emellett azonban az \u00e9let minden ter\u00fclet\u00e9n biztos\u00edtotta a nem magyar ajk\u00fa lakoss\u00e1g szabad nyelvhaszn\u00e1lat\u00e1t: a hivatalos szervekkel mindenki anyanyelv\u00e9n \u00e9rintkezhetett, az egyh\u00e1zi \u00e9letben, az oktat\u00e1sban az adott ter\u00fcleten \u00e9l\u0151k anyanyelv\u00e9t haszn\u00e1lhatt\u00e1k, lehet\u0151v\u00e9 v\u00e1lt nemzetis\u00e9gi nyelv \u00e9s irodalom tansz\u00e9kek ind\u00edt\u00e1sa, az orsz\u00e1g nemzetis\u00e9gei \u00f6n\u00e1ll\u00f3 szervezetet, t\u00e1rsulatot, iskol\u00e1t, tudom\u00e1nyos, gazdas\u00e1gi, m\u0171vel\u0151d\u00e9si int\u00e9zetet szervezhettek, melyek egyenjog\u00faak voltak az \u00e1llami alap\u00edt\u00e1s\u00faakkal. A k\u00f6zigazgat\u00e1si hivatalok bet\u00f6lt\u00e9s\u00e9ben az \u00e1llam elm\u00e9letileg megsz\u0171ntette a magyar nemzetis\u00e9g\u0171ek els\u0151bbs\u00e9g\u00e9t, s a nem magyar ajk\u00fa ter\u00fcleteken a helyi nyelvet besz\u00e9l\u0151 hivatalnokokat helyezett el\u0151t\u00e9rbe. A halad\u00f3 szellem\u0171 t\u00f6rv\u00e9ny Eur\u00f3p\u00e1ban egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 jogokat biztos\u00edtott az \u00e1llam ter\u00fclet\u00e9n \u00e9l\u0151 nemzetis\u00e9gek sz\u00e1m\u00e1ra. Volt azonban egy nagy hi\u00e1nyoss\u00e1ga: a t\u00f6rv\u00e9ny betart\u00e1s\u00e1r\u00f3l, alkotm\u00e1nyos garanci\u00e1r\u00f3l a magyar \u00e1llam nem rendelkezett. Sz\u00e1monk\u00e9rhet\u0151s\u00e9g h\u00edj\u00e1n pedig semmit sem lehetett tenni a t\u00f6rv\u00e9nyszeg\u00e9sek, jogi s\u00e9relmek ellen, pedig az ellentmond\u00e1sos helyzet sz\u00e1mtalan esetben komoly vissza\u00e9l\u00e9seket eredm\u00e9nyezett. A kisebbs\u00e9gi t\u00f6rv\u00e9ny azonban m\u00e9g ilyen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt is igen figyelemre m\u00e9lt\u00f3 szabads\u00e1got biztos\u00edtott a magyarorsz\u00e1gi nemzetis\u00e9geknek arra a r\u00f6vid id\u0151re, m\u00edg be nem k\u00f6vetkezett az a fordulat a magyar politikai \u00e9letben, mely egyre ink\u00e1bb a nem magyar nemzetis\u00e9g\u0171ek min\u00e9l gyorsabb asszimil\u00e1l\u00e1s\u00e1t \u00e9s auton\u00f3mi\u00e1ra ir\u00e1nyul\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9seik felmorzsol\u00e1s\u00e1t t\u0171zte ki c\u00e9lul.\u201d <\/em>Eddig Czir\u00e1ki v\u00e9lem\u00e9nye.<\/p>\n\n\n\n

    T\u00e9rj\u00fcnk vissza most a szabads\u00e1gharc lever\u00e9s\u00e9nek id\u0151pontj\u00e1hoz. Wohlgemut alt\u00e1bornagy szigor\u00fa int\u00e9zked\u00e9sei \u2013 mint a n\u00e9met nyelv hivataloss\u00e1 t\u00e9tele \u2013 mellett, nagy vesztes\u00e9ge a magyars\u00e1gnak, hogy a kegyetlen \u00edt\u00e9letek sokas\u00e1ga \u00e9s az elbujdos\u00e1s miatt Erd\u00e9ly magyar \u00e9rtelmis\u00e9g\u00e9nek k\u00e9tharmada elt\u0171nik.<\/p>\n\n\n\n

    A rom\u00e1nok \u00e9s sz\u00e1szok viszonya is jelent\u0151sen romlik. A magyarok elleni k\u00fczdelemben szerzett \u00e9rdemeik jutalm\u00e1ul a sz\u00e1szoknak a magyar kir\u00e1lyok \u00e1ltal biztos\u00edtott \u00e9vsz\u00e1zados alkotm\u00e1nya a t\u00f6rt\u00e9nelem lomt\u00e1r\u00e1ba ker\u00fcl.<\/p>\n\n\n\n

    Az ad\u00f3 \u00e9s p\u00e9nzpolitika \u00fagyszint\u00e9n hatalmas terheket r\u00f3 a tartom\u00e1ny lakoss\u00e1g\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n

    A Wohlgemut 1850-ben bek\u00f6vetkezett hal\u00e1la ut\u00e1n kinevezett Schwarzenberg K\u00e1roly herceg \u00e9vei alatt a helyzet valamivel jobb. \u0150 a magyar arisztokr\u00e1ci\u00e1val igyekszik j\u00f3 kapcsolatokat \u00e1polni.<\/p>\n\n\n\n

    Azt\u00e1n ism\u00e9t elj\u00f6n az \u00e9bredez\u00e9s ideje. Elgondolkodnak, hogy tal\u00e1n jobb lenne a magyars\u00e1ggal k\u00f6z\u00f6s \u00fatra l\u00e9pni. Ennek t\u00f6bb jel\u00e9t is \u00e9rezni lehet magatart\u00e1sukban. Az 1852-ben utolj\u00e1ra \u00f6ssze\u00fcl\u0151 sz\u00e1sz univerzitas mintha v\u00e9grendelkezne, Teutsch Gy\u00f6rgy D\u00e1niel p\u00fcsp\u00f6k egyh\u00e1zi alkotm\u00e1nyt teremt, mely azt\u00e1n 1926-ig m\u0171k\u00f6dik. Hol a magyarokkal, hol Ausztri\u00e1val egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u0151 v\u00e9lem\u00e9nyek bukkannak fel a kultur\u00e1lis \u00e9s a politikai \u00e9let \u00edrott eml\u00e9keiben. A 48-as csal\u00f3dott ifj\u00fas\u00e1g ism\u00e9t rem\u00e9nykedik, \u00e9s k\u00f6z\u00f6s m\u00faltr\u00f3l \u00e1lmodoznak a Habsburg Birodalommal, valamif\u00e9le \u201e<\/em>nagyosztr\u00e1k\u201d<\/em> politik\u00e1t tervezgetnek.<\/p>\n\n\n\n

    Ferenc J\u00f3zsef 1852-ben nagy erd\u00e9lyi k\u00f6rutat tesz. Ennek hat\u00e1sa n\u00e9mileg csendes\u00edti a ked\u00e9lyeket, de ekkor teljesedik ki Avram Iancu trag\u00e9di\u00e1ja, akit a cs\u00e1sz\u00e1r semmibe sem vesz. A rom\u00e1n n\u00e9pvez\u00e9r ezt k\u00f6vet\u0151en megt\u00e9bolyul, s hal\u00e1l\u00e1ig ilyen \u00e1llapotban j\u00e1rja a m\u00f3cvid\u00e9k hegyeit.<\/p>\n\n\n\n

    A rom\u00e1n t\u00e9rnyer\u00e9s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben az 1854-ben fel\u00e1ll\u00edtott f\u00f6ldtehermentes\u00edt\u00e9si bizotts\u00e1g tev\u00e9kenys\u00e9ge igen fontos fejezetet jelent. A bizotts\u00e1g munk\u00e1j\u00e1t elv\u00e9gezv\u00e9n 5158 f\u00f6ldesurat r\u00e9szes\u00edt 38 milli\u00f3 forint k\u00e1rp\u00f3tl\u00e1sban k\u00f6zel 13 000 birtoktest ut\u00e1n. T\u00f6bb mint 1 600000 hold f\u00f6ld ker\u00fcl a jobb\u00e1gys\u00e1g birtok\u00e1ba. \u00c9s ennek 80 sz\u00e1zal\u00e9ka a rom\u00e1nok\u00e9 lesz!<\/p>\n\n\n\n

    1854. november 30-\u00e1n a cs\u00e1sz\u00e1r megsz\u0171nteti az ostrom\u00e1llapotot Erd\u00e9lyben.<\/p>\n\n\n\n

    1861-ben Ferenc J\u00f3zsef cs\u00e1sz\u00e1r Erd\u00e9ly k\u00f6zigazgat\u00e1s\u00e1t megpr\u00f3b\u00e1lja magyar alapon ujj\u00e1szervezni. Ekkor nevezi ki Mik\u00f3 Imre gr\u00f3fot az erd\u00e9lyi korm\u00e1nysz\u00e9k eln\u00f6k\u00e9v\u00e9, aki eleget is tesz a feladatnak. Az igazs\u00e1gszolg\u00e1ltat\u00e1s \u00fajj\u00e1szervez\u0151dik. A Bach-korszak emberei elt\u00e1voznak. K\u00f6zben mindenki a pesti orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9sre figyel, ahol De\u00e1k Ferenc az uni\u00f3t a kiegyez\u00e9s felt\u00e9tel\u00e9\u00fcl szabja. Azonban az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9st feloszlatja egy kir\u00e1lyi leirat.<\/p>\n\n\n\n

    Erd\u00e9lyben az \u00e1tmeneti b\u00e9k\u00fcl\u00e9keny hangulatot ism\u00e9t az ellent\u00e9tek v\u00e1ltj\u00e1k fel. Mik\u00f3 gr\u00f3f \u00e9s a vele egy\u00fctt dolgoz\u00f3k t\u00f6bbs\u00e9ge lemond. A sz\u00e1szok \u00e9s a rom\u00e1nok ism\u00e9t azt hiszik, hogy kez\u00fckbe ker\u00fclt a d\u00f6nt\u00e9s.<\/p>\n\n\n\n

    A sz\u00e1sz k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9nyt befoly\u00e1sol\u00f3 Quartalschrift<\/em> bizonytalankodik. B\u00e1r a sz\u00e1sz j\u00f6v\u0151t kiz\u00e1r\u00f3lag Ausztri\u00e1val egys\u00e9gben l\u00e1tja biztos\u00edtottnak, m\u00e9gis megpengeti a magyarok ir\u00e1nti rokonszenv hangjait, majd gyors v\u00e1lt\u00e1ssal \u00f3va int a sz\u00e1sz\u2013magyar testv\u00e9ris\u00e9g gondolat\u00e1t\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n

    A meghirdetett tartom\u00e1nyi gy\u0171l\u00e9sekre a megv\u00e1lasztott magyar k\u00e9pvisel\u0151k k\u00f6vetkezetesen nem mennek el, \u00e9s nem mennek el B\u00e9csbe a birodalmi gy\u0171l\u00e9sre sem. A sz\u00e1sz \u00e9s rom\u00e1n k\u00fcld\u00f6ttek ann\u00e1l ink\u00e1bb, de csal\u00f3d\u00e1s \u00e9ri \u0151ket rem\u00e9nyeikben, s \u00edgy t\u00e9rnek haza.<\/p>\n\n\n\n

    A birodalmi tan\u00e1csban ism\u00e9t csal\u00f3dhatnak az abban r\u00e9szt venni hajland\u00f3 rom\u00e1nok \u00e9s sz\u00e1szok, Erd\u00e9ly 14 milli\u00f3 forint feletti ad\u00f3j\u00e1val szemben kevesebb, mint 4 milli\u00f3t kap csup\u00e1n vissza k\u00f6lts\u00e9geire. A rom\u00e1n egyh\u00e1zak \u00e9s iskol\u00e1k mostoha sorsra jutnak.<\/p>\n\n\n\n

    Erd\u00e9ly politikai k\u00e9pviselete a magyarok n\u00e9lk\u00fcl nem b\u00edr tekint\u00e9llyel. Szellemi sz\u00ednvonalukon B\u00e9csben tr\u00e9f\u00e1lkoznak. Egy\u00e9bk\u00e9nt, felm\u00e9r\u00e9sek szerint, a hivatalokat elfoglalni nem akar\u00f3 magyarok \u00e1ltal \u00fcresen maradt helyekre nincs ember. A rom\u00e1nok eg\u00e9sz Erd\u00e9lyben mind\u00f6ssze 300 erre alkalmas \u00e9rtelmis\u00e9git tudnak felmutatni.<\/p>\n\n\n\n

    A sz\u00e1szok B\u00e9cs im\u00e1data annak ellen\u00e9re szil\u00e1rd, hogy k\u00e9tszer is megfosztja \u0151ket f\u00e9ltve \u0151rizgetett kiv\u00e1lts\u00e1gaikt\u00f3l melyek felett igazs\u00e1g szerint elj\u00e1rt az id\u0151 (Puk\u00e1nszky). A \u201enagyosztr\u00e1k\u201d<\/em> politik\u00e1t tov\u00e1bb d\u00e9delgetik, nem ismerik fel annak \u00e9letk\u00e9ptelens\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n

    Pesten k\u00f6zben megjelenik De\u00e1k h\u00edres h\u00fasv\u00e9ti cikke, \u00e9s vil\u00e1goss\u00e1 v\u00e1lik, hogy a kiegyez\u00e9snek nincs alternat\u00edv\u00e1ja.<\/p>\n\n\n\n

    A kiegyez\u00e9s kor\u00e1nak nemzetis\u00e9gi kapcsolatrendszer\u00e9r\u0151l is \u00e9rtekezik Puk\u00e1nszky: \u201eLegkev\u00e9sb\u00e9 l\u00e1tjuk a magyarellenes c\u00e9lzatot a szorosabb \u00e9rtelemben vett m\u0171vel\u0151d\u00e9si kapcsolatokn\u00e1l, melyeknek helyes meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9hez azonban m\u00e9gis sz\u00fcks\u00e9g lenne kutat\u00f3ink helyreigaz\u00edt\u00f3, kieg\u00e9sz\u00edt\u0151 munk\u00e1j\u00e1ra. A n\u00e9pi hagyom\u00e1ny k\u00f6r\u00e9ben mutatkoz\u00f3 kapcsolatok felt\u00e1r\u00e1s\u00e1n\u00e1l pl. a sz\u00e1sz kutat\u00f3k m\u00e1r r\u00e9gebben azt pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k bizony\u00edtani, hogy \u00c1mor \u00e9s Pszih\u00e9 t\u00f6rt\u00e9nete, mely Apuleiusn\u00e1l olvashat\u00f3, rom\u00e1n k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s \u00fatj\u00e1n ker\u00fclt az erd\u00e9lyi sz\u00e1sz mes\u00e9be. A k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s \u00fatja persze hom\u00e1lyban maradt, mert a t\u00f6rt\u00e9net magyar v\u00e1ltozatait csaknem teljesen figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyt\u00e1k. Hasonl\u00f3an egyoldal\u00fa elj\u00e1r\u00e1s volt a rom\u00e1n n\u00e9pdalkutat\u00e1s r\u00e9sz\u00e9r\u0151l a \u00bbd\u00e1korom\u00e1n\u00ab n\u00e9pdal hat\u00e1s\u00e1nak tulajdon\u00edtani az erd\u00e9lyi magyar meg sz\u00e1sz n\u00e9pdalok bevezet\u0151 term\u00e9szeti k\u00e9p\u00e9t. Mindenki, aki ak\u00e1r csak fel\u00fcletesen is ismeri a magyar n\u00e9pdalt, tudja, hogy a bevezet\u0151 term\u00e9szeti k\u00e9p legjellegzetesebb \u0151si saj\u00e1toss\u00e1ga. \u2013 \u00c1tt\u00e9rve a szellemi fejl\u0151d\u00e9s dokumentumaira tudjuk, hogy a humanizmus, reform\u00e1ci\u00f3 \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban a rom\u00e1n \u00edr\u00e1sbelis\u00e9g megindul\u00e1sa k\u00f6r\u00fcl ad\u00f3d\u00f3 sz\u00e1sz\u2013rom\u00e1n kapcsolatokat kutat\u00e1sunk magyar szempontb\u00f3l is kiel\u00e9g\u00edt\u0151en tiszt\u00e1zta. Tudjuk pl., hogy Frankensteini Franck B\u00e1lint 1679-ben magyar alexandrinusokban ford\u00edtotta le Ovidius szentenci\u00e1it n\u00e9gy nyelvre: magyarra, n\u00e9metre, rom\u00e1nra \u00e9s sz\u00e1sz t\u00e1jnyelvre; a ford\u00edt\u00e1s rom\u00e1n sz\u00f6vegei a rom\u00e1n irodalom legr\u00e9gibb id\u0151belileg r\u00f6gz\u00edthet\u0151 k\u00f6lt\u0151i k\u00eds\u00e9rletei k\u00f6z\u00e9 tartoznak. Franck ford\u00edt\u00e1saiban magyar helyes\u00edr\u00e1st haszn\u00e1l \u2013 amint a korabeli rom\u00e1n nyomtatv\u00e1nyokban \u00e1ltal\u00e1ban gyakran tal\u00e1lkozunk magyar helyes\u00edr\u00e1ssal \u2013 \u00e9s mint\u00e1ja val\u00f3sz\u00edn\u0171leg Fogarasi Istv\u00e1n 1558-ban megjelent zsolt\u00e1rford\u00edt\u00e1sa volt.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    (\u2026) figyelmet \u00e9rdemelnek a 19. sz\u00e1zad negyvenes \u00e9veit\u0151l kezdve fejl\u0151d\u0151 sz\u00e1sz\u2013rom\u00e1n politikai kapcsolatok, melyekben m\u00e1r k\u00f6zvetlen\u00fcl \u00e9s tudatosan \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl a magyarellenes sz\u00e1nd\u00e9k. Flechtenmacher Kereszt\u00e9ly p\u00e9ld\u00e1ja mutatja, hogy a sz\u00e1sz \u00e9rtelmis\u00e9g a nyugati liber\u00e1lis eszm\u00e9k szellem\u00e9ben k\u00f6zeledik a rom\u00e1ns\u00e1ghoz. Elv\u00e9tve hallunk ugyan hangokat a sz\u00e1sz sajt\u00f3ban \u00e9s irodalomban a \u00bbrom\u00e1n veszedelemr\u0151l\u00ab is, de nagyobb hat\u00e1st nem keltenek. A \u00bbrom\u00e1n veszedelem\u00ab hangoztat\u00e1sa sz\u00e1sz r\u00e9szr\u0151l a negyvenes \u00e9vekben fell\u00e1ngol\u00f3 nyelvi harc folyam\u00e1n egy\u00e9bk\u00e9nt sem \u0151szinte: rejtett c\u00e9lzata az, hogy a sz\u00e1sz n\u00e9p vezet\u0151i ezt a veszedelmet id\u00e9zve hat\u00e9konyabban g\u00e1ncsolhass\u00e1k el a magyar nemzeti reformpolitika t\u00f6rekv\u00e9seit. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9rdekes ebb\u0151l a szempontb\u00f3l Roth Istv\u00e1n Lajos, az ismert nagy sz\u00e1sz n\u00e9pnevel\u0151 \u00bbDer Sprachkampf in Siebenb\u00fcrgen\u00ab c. sokat id\u00e9zett r\u00f6pirat\u00e1nak \u00bbPanslavismus oder Wallachen und Adel\u00ab felirat\u00fa fejezete. \u00bbA kolozsv\u00e1ri orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9sre egybegy\u0171lt urak \u2013 olvassuk itt \u2013 hadd teremtsenek csak hivatalos nyelvet \u00e9s \u00f6r\u00fcljenek, hogy a gyermek megsz\u00fcletett; arra azonban semmi sz\u00fcks\u00e9g nincs, hogy valamelyik erd\u00e9lyi n\u00e9p nyelv\u00e9t orsz\u00e1gos k\u00f6znyelvnek nyilv\u00e1n\u00edts\u00e1k. Ez a k\u00f6znyelv nem a n\u00e9met lesz, de a magyar sem, hanem az ol\u00e1h… Hi\u00e1ba dugja a kergetett strucc fej\u00e9t a bokorba. Mihelyt k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 nemzetis\u00e9g\u0171 atyafi tal\u00e1lkozik, akik nem \u00e9rtik meg egym\u00e1s nyelv\u00e9t, r\u00f6gt\u00f6n az ol\u00e1hhoz folyamodnak, mint biztos tolm\u00e1cshoz\u00ab. A sz\u00e1sz kult\u00farpolitikus egy\u00e9bk\u00e9nt saj\u00e1t n\u00e9pe szempontj\u00e1b\u00f3l nem tartja agg\u00e1lyosnak az ol\u00e1h nyelv el\u0151ret\u00f6r\u00e9s\u00e9t, csup\u00e1n az\u00e9rt hivatkozik r\u00e1, hogy gondolatsora v\u00e9g\u00e9n ann\u00e1l hat\u00e1sosabban emelje fel komor, int\u0151 szav\u00e1t az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si rendek fel\u00e9: \u00bbUrak! Szelet vettek \u00e9s vihart arattok majd!\u00ab<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Az uni\u00f3 k\u00f6r\u00fcl harcc\u00e1 \u00e9lesedett vit\u00e1ban a sz\u00e1sz t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00f3k \u00e9s publicist\u00e1k szerint k\u00f6nnyen alakulhatott volna ki term\u00e9szetes sz\u00f6vets\u00e9g a sz\u00e1szok \u00e9s rom\u00e1nok k\u00f6z\u00f6tt, \u2013 ha az erd\u00e9lyi sz\u00e1sz meg rom\u00e1n k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny \u00f6nmag\u00e1ban is nem oszlott volna meg a Magyarorsz\u00e1ggal val\u00f3 k\u00f6zjogi kapcsolat k\u00e9rd\u00e9s\u00e9ben. De mindk\u00e9t n\u00e9p soraiban akadtak s\u00falyosszav\u00fa, k\u00f6ztiszteletben \u00e1ll\u00f3 f\u00e9rfiak, \u2013 p\u00e9ldak\u00e9nt csak Cipariu \u00e9s Gooss nev\u00e9t eml\u00edtj\u00fck \u2013 akik nemcsak elker\u00fclhetetlennek, hanem egyenesen k\u00edv\u00e1natosnak tartott\u00e1k a Magyarorsz\u00e1ggal val\u00f3 egyes\u00fcl\u00e9st. A legt\u00f6bben tan\u00e1cstalanul \u00e1lltak \u00e9s tehetetlen\u00fcl verg\u0151dtek a neh\u00e9z elhat\u00e1roz\u00e1s k\u00e9nyszer\u00e9ben.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    A harcban n\u00e9h\u00e1ny sz\u00e1sz \u00edr\u00f3 \u00e9s politikus m\u00e9gis hat\u00e1rozottan a rom\u00e1n megold\u00e1s mellett sz\u00e1llt s\u00edkra. K\u00f6zt\u00fck els\u0151sorban a reg\u00e9ny\u00edr\u00f3 Roth D\u00e1nielt, a \u00bbTranssylvania\u00ab szerkeszt\u0151j\u00e9t kell kiemeln\u00fcnk, akinek 1848 m\u00e1jus\u00e1ban Nagyszebenben n\u00e9vtelen\u00fcl megjelent r\u00f6pirata \u00bbVon der Union und nebenbei ein Wort \u00fcber eine m\u00f6gliche dakoromanische Monarchie\u00ab egy ideig szenved\u00e9lyes vit\u00e1k k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban \u00e1llott. Roth D\u00e1niel B\u00e9csben t\u00f6lt\u00f6tt theol\u00f3giai tanulm\u00e1ny\u00e9vei ut\u00e1n Jassyba ker\u00fclt n\u00e9met lelk\u00e9sznek. Itt Flechtenmacher Kereszt\u00e9ly t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban \u00e9s az el\u0151kel\u0151 boj\u00e1r-csal\u00e1dokkal val\u00f3 \u00e9rintkez\u00e9sben t\u00e1madt fel m\u00e9ly rokonszenve a rom\u00e1ns\u00e1g ir\u00e1nt. Igaz, hogy nemsok\u00e1ra elhagyta Jassyt, s\u0151t a lelk\u00e9szi p\u00e1ly\u00e1nak is h\u00e1tat ford\u00edtott \u00e9s M\u00fcnchenbe ment, hogy ott orvoss\u00e1 k\u00e9pezze ki mag\u00e1t, de rom\u00e1nbar\u00e1ts\u00e1g\u00e1t v\u00e1ltozatlanul meg\u0151rizte. Erd\u00e9lybe visszat\u00e9rve m\u00e9gis lelk\u00e9szi \u00e1ll\u00e1st v\u00e1llalt Herm\u00e1nyban, mint k\u00f6z\u00edr\u00f3, majd mint lapszerkeszt\u0151 azonban csakhamar a politikai \u00e9let sodr\u00e1ba ker\u00fcl. R\u00f6pirat\u00e1ban az uni\u00f3 k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t term\u00e9szetesen mindenekel\u0151tt a sz\u00e1szok szempontj\u00e1b\u00f3l vizsg\u00e1lja. Ebben a s\u00falyos k\u00e9rd\u00e9sben az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s szerinte semmiesetre sem d\u00f6nthet a harmadik rendi nemzet, a sz\u00e1szs\u00e1g n\u00e9lk\u00fcl, a sz\u00e1szoknak pedig \u00e9let\u00e9rdeke, hogy az uni\u00f3 ne j\u00f6jj\u00f6n l\u00e9tre, mert ez \u0151si jogaiknak \u00e9s politikai s\u00falyuknak felad\u00e1s\u00e1t jelenten\u00e9. Ez\u00e9rt a sz\u00e1sz n\u00e9p ne t\u00fcntessen elhamarkodott m\u00f3don a magyars\u00e1g mellett, amint ezt a brass\u00f3iak tett\u00e9k, hanem \u0151rizze meg j\u00f3zans\u00e1g\u00e1t, egys\u00e9g\u00e9t \u00e9s egyszer\u0171en ne k\u00fcldj\u00f6n k\u00f6veteket az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9sre. Pozit\u00edv javaslata az, hogy a sz\u00e1szs\u00e1g l\u00e9pjen szorosabb k\u00f6zjogi kapcsolatba a rom\u00e1ns\u00e1ggal; k\u00f6z\u00f6s \u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1suk \u00e9s t\u00f6rekv\u00e9seik c\u00e9lja pedig egy nagy d\u00e1korom\u00e1n birodalom legyen, mely Erd\u00e9lyt, Moldov\u00e1t \u00e9s a sz\u0171kebb Rom\u00e1ni\u00e1t egyes\u00edtse az osztr\u00e1k cs\u00e1sz\u00e1r uralma alatt. \u00bbD\u00e1cia j\u00f6v\u0151je \u2013 mondja Roth D\u00e1niel \u2013 egy\u00e9bk\u00e9nt is a sz\u00e1mbelileg er\u0151s rom\u00e1ns\u00e1g kez\u00e9ben van\u00ab. Rom\u00e1n szempontb\u00f3l pedig szerinte egyed\u00fcl a javasolt nagyrom\u00e1n megold\u00e1s a helyes, mert Erd\u00e9ly n\u00e9lk\u00fcl a j\u00f6v\u0151 Rom\u00e1ni\u00e1j\u00e1nak \u00bbigen kedvez\u0151tlen f\u00f6ldrajzi helyzete lenne, s m\u00e1r ez\u00e9rt sem \u00e1llhatna meg sok\u00e1ig, Erd\u00e9llyel egy\u00fctt viszont kerek, z\u00e1rt szil\u00e1rd egys\u00e9get alkothatna az orsz\u00e1g\u00ab. De igen kedvez\u0151nek l\u00e1tja ezt a megold\u00e1st sz\u00e1sz szempontb\u00f3l is: a rom\u00e1ns\u00e1g h\u00e1l\u00e1t \u00e9rezhet a sz\u00e1szok ir\u00e1nt, akiknek f\u00f6ldj\u00e9n mind\u00e9g szabadnak tekinthette mag\u00e1t, \u00edgy joggal rem\u00e9lhet\u0151, hogy a n\u00e9mets\u00e9g a megalakul\u00f3 rom\u00e1n birodalomban nemzeti jelleg\u00e9t meg\u0151rizve, vall\u00e1serk\u00f6lcsi, m\u0171vel\u0151d\u00e9si \u00e9s politikai szempontb\u00f3l egyform\u00e1n sokat \u00edg\u00e9r\u0151 fejl\u0151d\u00e9s el\u00e9 tekinthet.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    \u00c9rdekes, hogy Roth D\u00e1niel mer\u00e9sz terv\u00e9t a sz\u00e1sz \u00e9s rom\u00e1n \u00e9rtelmis\u00e9g \u00e9ppen olyan beteges agyr\u00e9mnek tekintette, mint a magyar k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny. A sz\u00e1sz sajt\u00f3 r\u00e9sz\u00e9r\u0151l az \u00e9l\u00e9nk k\u00e9pzelet\u0171 \u00e1llamszervez\u0151 mindj\u00e1rt a r\u00f6pirat megjelen\u00e9se ut\u00e1n szigor\u00fa leck\u00e9ztet\u00e9st kap: hagyja abba a rom\u00e1ns\u00e1g izgat\u00e1s\u00e1t, mert ez aligha h\u00e1l\u00e1lja majd meg \u00bbapostoli\u00ab \u00e9breszt\u0151 munk\u00e1j\u00e1t. A sz\u00e1sz sajt\u00f3 intelmeit meg\u00e9rtj\u00fck: Roth D\u00e1niel terve a sz\u00e1szs\u00e1g legf\u00e9ltettebb kincs\u00e9nek, a privil\u00e9giumoknak \u00e9ps\u00e9gben tart\u00e1s\u00e1ra semmivel sem ny\u00fajtott t\u00f6bb garanci\u00e1t, mint a Magyarorsz\u00e1ggal val\u00f3 uni\u00f3, de nem vette el\u00e9gg\u00e9 figyelembe a n\u00e9met faji gondolatot sem, mely ekkor m\u00e1r az eg\u00e9sz sz\u00e1sz \u00e9rtelmis\u00e9get egyform\u00e1n \u00e1thatotta. De \u00e9rthet\u0151 volt a rom\u00e1n k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny idegenked\u00e9se is: ha j\u00f3zanul gondolkodott, a n\u00e9vtelen r\u00f6pirat\u00edr\u00f3 koncepci\u00f3j\u00e1ban alig l\u00e1thatott egyebet, mint ravasz fog\u00e1st arra, hogy a rom\u00e1ns\u00e1got gyan\u00faba keverje \u00e9s kompromitt\u00e1lja; ez a koncepci\u00f3 \u2013 mondott\u00e1k az erd\u00e9lyi rom\u00e1nok politikai vezet\u0151i \u2013 ink\u00e1bb a gyan\u00fas\u00edt\u00f3, mint a gyan\u00fas\u00edtott jellem\u00e9re vet \u00e1rny\u00e9kot. Ez az \u00edt\u00e9let n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vtizeden kereszt\u00fcl v\u00e1ltozatlanul fenntartotta mag\u00e1t; csak a kilencvenes \u00e9vekben figyeltek fel Roth D\u00e1niel r\u00f6pirat\u00e1ra: leford\u00edtott\u00e1k rom\u00e1n nyelvre, m\u00e9ltatt\u00e1k m\u00e9ly meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9t a rom\u00e1ns\u00e1g t\u00f6rekv\u00e9sei ir\u00e1nt, 1918 ut\u00e1n pedig mint Nagyrom\u00e1nia els\u0151 publicisztikai dokumentum\u00e1t magasztalt\u00e1k. V\u00e9g\u00fcl a magyars\u00e1ggal szemben Roth D\u00e1niel maga is annyira v\u00e9tkesnek \u00e9rezte mag\u00e1t, hogy a honv\u00e9dcsapatok el\u0151renyomul\u00e1sakor Rom\u00e1ni\u00e1ba menek\u00fclt; nem is t\u00e9rt vissza t\u00f6bb\u00e9 sz\u0171kebb haz\u00e1j\u00e1ba: szemevil\u00e1g\u00e1t vesztve, honv\u00e1gyt\u00f3l gy\u00f6t\u00f6rve k\u00ednl\u00f3dta \u00e1t \u00e9let\u00e9nek utols\u00f3 10 esztendej\u00e9t. Rend\u00edthetetlen rom\u00e1nbar\u00e1ts\u00e1ga sz\u00e9pirodalmi munk\u00e1iban is minduntalan kifejez\u00e9sre jut. Rom\u00e1njai idealiz\u00e1lt alakok; nem f\u00e9lvad barb\u00e1rok, hanem magas erk\u00f6lcsi fokon \u00e1ll\u00f3, fejlett jog\u00e9rz\u00e9kkel b\u00edr\u00f3, b\u00e1tor \u00e9s lovagias emberek. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00bbDer Pfarrhof von Kleinschenk\u00ab c. kuruckori novell\u00e1j\u00e1nak egyik alakja, Mustez b\u00e9res, val\u00f3s\u00e1gos J\u00f3kaih\u0151s, aki eszm\u00e9nyien tiszta lelk\u00e9vel \u00e9s ragyog\u00f3 tehets\u00e9g\u00e9vel az eg\u00e9sz vil\u00e1got b\u00e1mulatba ejti.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Most egy l\u00e9legzetv\u00e9telnyi sz\u00fcnetre \u00e1lljunk csak meg. A nagy terv, mint tudjuk, minden ellenkez\u0151 v\u00e1rakoz\u00e1st c\u00e1folva, megval\u00f3sult. Csak \u00e9ppen annyiban t\u00e9vedett a meg\u00e1lmod\u00f3ja, hogy a \u201eh\u00e1l\u00e1s\u201d<\/em> \u00e9s \u201emagas erk\u00f6lcsi fokon \u00e1ll\u00f3\u201d<\/em> rom\u00e1ns\u00e1g 80 \u00e9v alatt felsz\u00e1molta a sz\u00e1sz nemzetet.<\/p>\n\n\n\n

    \u201eHasonl\u00f3 m\u00f3don, mint Roth, gondolkodott egy ideig az erd\u00e9lyi k\u00e9rd\u00e9sr\u0151l a sz\u00e1szok egy m\u00e1sik \u00e9rdekes \u00edr\u00f3 egy\u00e9nis\u00e9ge, Marlin J\u00f3zsef is. L\u00e1ngol\u00f3 szabads\u00e1gszeretete \u00e9s v\u00e9rm\u00e9rs\u00e9klete val\u00f3ban eml\u00e9keztet Pet\u0151fi\u00e9re, akivel a sz\u00e1sz irodalomt\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00f3k sz\u00edvesen hasonl\u00edtj\u00e1k \u00f6ssze. Nyugtalan v\u00e9re azonban sz\u00fcntelen\u00fcl egyik t\u00e1borb\u00f3l a m\u00e1sikba hajtja. A m\u00e1rciusi napok lend\u00fclete mag\u00e1val ragadja: Pestre megy, be\u00e1ll nemzet\u0151rnek \u00e9s a szerkeszt\u00e9s\u00e9ben megjelen\u0151 \u00bbPesther Zeitung\u00ab-ban k\u00f6zreadja politikai programj\u00e1t \u00bbPolitisches Program an die Siebenb\u00fcrger Sachsen\u00ab c\u00edmen, melyben lelkes hangon pr\u00f3b\u00e1lja megnyerni sz\u0171kebb honfit\u00e1rsait a magyar szabads\u00e1g \u00e9s az uni\u00f3 \u00fcgy\u00e9nek. De csakhamar \u00e9les fordulat \u00e1ll be magatart\u00e1s\u00e1ban, s m\u00e1r 1848 okt\u00f3ber\u00e9t\u0151l kezdve olyan szellemben szerkeszti a \u00bbPesther Zeitung\u00ab-ot, hogy menek\u00fclni k\u00e9nytelen, mikor a honv\u00e9dcsapatok Pest-Bud\u00e1t elfoglalj\u00e1k. Marlin alig egy esztend\u0151 m\u00falva osztr\u00e1k szolg\u00e1latban fejezi be r\u00f6vid, h\u00e1nyatott \u00e9let\u00e9t.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    A rom\u00e1ns\u00e1g fel\u00e9 m\u00e1r b\u00e9csi tanulm\u00e1ny\u00e9vei alatt \u00e9rdekl\u0151d\u00e9ssel fordul, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg egy rom\u00e1n di\u00e1kt\u00e1rsa \u00f6szt\u00f6nz\u00e9s\u00e9re. Egyik b\u00e9csi foly\u00f3iratban terjedelmes tanulm\u00e1nyt k\u00f6z\u00f6l a rom\u00e1n nyelvr\u0151l, n\u00e9pk\u00f6lt\u00e9szetr\u0151l \u00e9s irodalomr\u00f3l, \u00e9s sikerrel ford\u00edt rom\u00e1n n\u00e9pdalokat. M\u00e9g fontosabb azonban, hogy sz\u00e1sz n\u00e9pt\u00e1rsaival szemben is hangs\u00falyozza a rom\u00e1ns\u00e1g jogos politikai ig\u00e9nyeit \u00e9s m\u00e9g magyarbar\u00e1t programj\u00e1ban is elengedhetetlennek tartja ezeknek az ig\u00e9nyeknek a kiel\u00e9g\u00edt\u00e9s\u00e9t. Sz\u00e9pirodalmi m\u0171vei, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00bbBaba Novac, der Walache\u00ab c. novell\u00e1ja \u00e9s \u00bbHorra\u00ab c. t\u00f6red\u00e9kben maradt reg\u00e9nye, ugyancsak tele van a rom\u00e1ns\u00e1g ir\u00e1nt \u00e9rzett rokonszenv\u00e9nek megnyilatkoz\u00e1saival. Hora \u00e9s Kloska l\u00e1zad\u00e1s\u00e1t a liberalizmus szellem\u00e9ben \u00e9ppen \u00fagy a nagy vil\u00e1gszabads\u00e1gharc egyik szakasz\u00e1nak tekinti, mint a francia forradalmat, vagy a magyar szabads\u00e1gt\u00f6rekv\u00e9seket, s ez\u00e9rt fenntart\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl lelkesedik \u00e9rte. A rom\u00e1n n\u00e9pvez\u00e9rek tragikuma szerinte az volt, hogy megel\u0151zt\u00e9k korukat \u00e9s \u00bbminthogy saj\u00e1t soraikban a szabads\u00e1gnak m\u00e9g gondolat\u00e1t is meg\u00f6lt\u00e9k, a t\u00f6rv\u00e9ny bossz\u00faja r\u00e9gi ig\u00e1jukba hajtotta \u0151ket vissza\u00ab.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    \u00c9rdekes, hogy egyidej\u0171leg Schuller J\u00e1nos K\u00e1roly, \u00e9rdemes sz\u00e1sz tud\u00f3s mer\u0151ben m\u00e1s \u00e1ll\u00e1spontot foglal el a rom\u00e1nok eredet\u00e9t \u00e9s k\u00f6zjogi helyzet\u00e9t illet\u0151leg. M\u00edg Roth \u00e9s Marlin a rom\u00e1nok r\u00f3mai lesz\u00e1rmaz\u00e1s\u00e1t hirdett\u00e9k a sz\u00e9pirodalomban \u00e9s publicisztik\u00e1ban, Schuller germ\u00e1n eredet\u0171eknek, vagy legal\u00e1bb a germ\u00e1nok rokonainak tartja \u0151ket, s ezt a n\u00e9zet\u00e9t csak \u00e9let\u00e9nek utols\u00f3 \u00e9veiben volt hajland\u00f3 rev\u00edzi\u00f3 al\u00e1 venni. Sz\u00e1sz\u2013rom\u00e1n politikai kapcsolatokra nem gondol: mint a sz\u00e1sz \u00e9rtelmis\u00e9g legnagyobb r\u00e9sze, Schuller is t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 \u00f6n\u00e1ll\u00f3 Erd\u00e9ly keret\u00e9ben l\u00e1tta biztos\u00edthat\u00f3nak a sz\u00e1szs\u00e1g privil\u00e9giumait s ezzel zavartalan politikai meg szellemi fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    1867 ut\u00e1n megint ism\u00e9telten ker\u00fclt sor alkalmi politikai \u00f6sszefog\u00e1sra a sz\u00e1szs\u00e1g \u00e9s a rom\u00e1ns\u00e1g vezet\u0151i k\u00f6z\u00f6tt az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9sen \u00e9s az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9sen k\u00edv\u00fcl. Mint Teutsch m\u0171v\u00e9vel kapcsolatban eml\u00edtett\u00fck, a sz\u00e1sz \u00e9s rom\u00e1n k\u00e9pvisel\u0151k a nemzetis\u00e9gi t\u00f6rv\u00e9nyjavaslatok t\u00e1rgyal\u00e1s\u00e1n\u00e1l gyakran harcoltak egym\u00e1s mellett, term\u00e9szetesen mindig els\u0151sorban saj\u00e1t n\u00e9p\u00fck \u00e9rdekeit tartva szem\u00fck el\u0151tt. De helyi jelleg\u0171 v\u00e1laszt\u00e1sokn\u00e1l is sz\u00edvesen sz\u00f6vetkeztek, mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151en nem a magyar t\u00f6rekv\u00e9sek t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1ra. Sz\u00e1sz \u00e9s rom\u00e1n politikusok egy\u00fctt csatlakoztak ahhoz a mozgalomhoz, melyet 1882-ben Steinacker \u00d6d\u00f6n, a magyarorsz\u00e1gi n\u00e9met n\u00e9pi \u00f6ntudat\u00fa polg\u00e1rs\u00e1g politikai vez\u00e9re ind\u00edtott abb\u00f3l a c\u00e9lb\u00f3l, hogy egys\u00e9ges arcvonalban egyes\u00edtse a magyarorsz\u00e1gi nemzetis\u00e9geket, valamennyi s\u00e9relm\u00fck orvosl\u00e1s\u00e1ra. Steinacker mindenekel\u0151tt hatalmas munka kiad\u00e1s\u00e1t tervezte \u00bbRecht, Beschwerden und Forderungen der nicht magyarischen Bewohner Ungarns\u00ab c\u00edmen \u00e9s k\u00f6rlev\u00e9lben anyaggy\u0171jt\u00e9sre sz\u00f3l\u00edtotta fel a magyarorsz\u00e1gi nemzetis\u00e9gek vezet\u0151 f\u00e9rfiait; a k\u00f6rlev\u00e9lhez k\u00e9rd\u0151\u00edvet is csatolt, mely rendk\u00edv\u00fcl \u00e9rdekes vil\u00e1got vet a hazai kisebbs\u00e9gek fejl\u0151d\u00e9s\u00e9n\u00e9l felmer\u00fcl\u0151 szempontokra. A kezdem\u00e9nyez\u00e9snek orsz\u00e1gos szempontb\u00f3l nem lett ugyan meg a k\u00edv\u00e1nt eredm\u00e9nye, de tudjuk, hogy a sz\u00e1sz meg rom\u00e1n politikusok egym\u00e1ssal egyet\u00e9rtve, egys\u00e9ges elvek szerint v\u00e1laszoltak Steinacker k\u00e9rd\u0151\u00edveire.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Ugyanakkor a sz\u00e1zadv\u00e9gen, m\u00e9g a sz\u00e1sz \u00e9rdekek ment\u00e9n is felismerik, hogy helyesebb lenne a magyars\u00e1ggal \u00e1polt kapcsolatok jav\u00edt\u00e1sa. A k\u00f6zeled\u00e9st a vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fas menek\u00fcl\u00e9s, a budapesti testv\u00e9ri fogadtat\u00e1s \u00e9s a magyar-n\u00e9met katonai sz\u00f6vets\u00e9g \u00e9s h\u0171s\u00e9g er\u0151s\u00edti, de azt\u00e1n 1919 m\u00e9gis a gy\u00e1szos medgyesi janu\u00e1r nyolcadik\u00e1val kezd\u0151dik.<\/p>\n\n\n\n

    A kiegyez\u00e9s kapcs\u00e1n Czir\u00e1ki is fontos gondolatokkal \u00e9s t\u00e9nyekkel b\u0151v\u00edti ismereteinket. \u201eA kiegyez\u00e9s teh\u00e1t egy id\u0151re ugyan megold\u00e1st jelentett Ausztria\u2013Magyarorsz\u00e1g gondjaira, \u00e1m hossz\u00fa t\u00e1von nem orvosolta a birodalom bajait. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen j\u00f3l \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 ez a helyzet Erd\u00e9ly eset\u00e9ben, ahol tov\u00e1bbra sem ker\u00fclt le a napirendr\u0151l az erd\u00e9lyi t\u00e1rsnemzetek egyenjog\u00fas\u00edt\u00e1sa k\u00f6r\u00fcl folytatott vita. (\u2026) A sz\u00e1sz politikai \u00e9let kor\u00e1ntsem nevezhet\u0151 egys\u00e9gesnek a k\u00f6z\u00e9let k\u00e9t egym\u00e1ssal szemben\u00e1ll\u00f3 csoport torzsalkod\u00e1s\u00e1t\u00f3l volt hangos. A szebeni vezet\u00e9st is markukba tart\u00f3 konzervat\u00edv \u00d3sz\u00e1szok (Altsachsen) el\u00edt\u00e9lt\u00e9k az uni\u00f3 \u00e9s a magyarokkal val\u00f3 sz\u00f6vets\u00e9g gondolat\u00e1t. (\u2026) vel\u00fck ellent\u00e9tben az \u00dajsz\u00e1szok (Jungsachsen) az egyes\u00fcl\u00e9s t\u00e9ny\u00e9nek elfogad\u00e1s\u00e1ra \u00e9s a magyar vezet\u00e9ssel t\u00f6rt\u00e9n\u0151 \u00e9szszer\u0171 megegyez\u00e9sre sz\u00f3l\u00edtottak fel. A demokratikus eszm\u00e9ket k\u00e9pvisel\u0151 csoport \u2013 r\u00e9gi mint\u00e1t k\u00f6vetve \u2013 Szeben riv\u00e1lis v\u00e1ros\u00e1ban, Brass\u00f3ban \u00e9p\u00edtette ki sz\u00e9khely\u00e9t (\u2026).<\/em><\/p>\n\n\n\n

    A sz\u00e1sz t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00e1s \u00e1ltal <\/em>\u00bbgener\u00e1ci\u00f3s konfliktusk\u00e9nt\u00ab meghat\u00e1rozott helyzet 1872-ben, a k\u00f6z\u00f6sen v\u00e1llalt \u00e9rdekv\u00e9delem jegy\u00e9ben \u00e1tmeneti nyugv\u00f3pontra jutott. Ekkor a sz\u00e1szok medgyesi gy\u0171l\u00e9s\u00e9n a k\u00e9t p\u00e1rt k\u00f6z\u00f6s nemzeti programot fogadott el, melyben els\u0151sorban a sz\u00e1szok egys\u00e9ges fell\u00e9p\u00e9s\u00e9t szorgalmazt\u00e1k a politikai \u00e9letben (\u2026) Sz\u00fcks\u00e9g is volt az \u00f6sszefog\u00e1sra, hiszen a hetvenes \u00e9vek elej\u00e9t\u0151l bek\u00f6vetkez\u0151 ir\u00e1nyv\u00e1lt\u00e1s a magyar politikai \u00e9letben egyre kedvez\u0151tlenebb felt\u00e9teleket szabott az \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1gra t\u00f6rekv\u0151 sz\u00e1szok sz\u00e1m\u00e1ra, f\u00f6ldjeiken pedig a nagy sz\u00e1m\u00fa, egyenl\u0151 b\u00e1n\u00e1sm\u00f3dot k\u00f6vetel\u0151 rom\u00e1n lakoss\u00e1g gyakorolt nyom\u00e1st a sz\u00e1sz vezet\u00e9sre.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    A Tisza-korm\u00e1ny 1876-ban l\u00e1tta el\u00e9rkezettnek az id\u0151t ahhoz, hogy v\u00e9gleg felsz\u00e1molja Sz\u00e1szf\u00f6ld mintegy h\u00e9tsz\u00e1z \u00e9ves politikai \u00f6nrendelkez\u00e9si jog\u00e1nak utols\u00f3 maradv\u00e1nyait. A hagyom\u00e1nyos sz\u00e1sz sz\u00e9keket betagolt\u00e1k a magyar megyerendszerbe, b\u00e1r a k\u00f6zigazgat\u00e1sban a hivatalokat igyekeztek sz\u00e1szokkal felt\u00f6lteni. Jelent\u0151s engedm\u00e9nynek sz\u00e1m\u00edtott az is, hogy nem h\u00e1borgatt\u00e1k a sz\u00e1szok kultur\u00e1lis auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1t sem. A modern k\u00f6zigazgat\u00e1s megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1nak fontos \u00e1llom\u00e1sa volt az olyan, t\u00falhaladott hagyom\u00e1nyokon alapul\u00f3 auton\u00f3m ter\u00fcletek felsz\u00e1mol\u00e1sa, mint amilyen a Sz\u00e9kelyf\u00f6ld \u00e9s Sz\u00e1szf\u00f6ld volt. (\u2026) A budapesti parlament alig tucatnyi n\u00e9met k\u00e9pvisel\u0151je k\u00e9ptelen volt megakad\u00e1lyozni a folyamatot, a sz\u00e1sz territori\u00e1lis auton\u00f3mia egyszer\u0171en nem volt \u00f6sszeegyeztethet\u0151 a homog\u00e9n magyar nemzet\u00e1llam megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1nak programj\u00e1val. Az egys\u00e9ges Magyarorsz\u00e1g szempontj\u00e1b\u00f3l hasznos int\u00e9zked\u00e9st a sz\u00e1szok \u00e1ltal\u00e1ban v\u00e9ve politikai kudarck\u00e9nt \u00e9rt\u00e9kelt\u00e9k. (\u2026)<\/em><\/p>\n\n\n\n

    A sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n a Tisza K\u00e1lm\u00e1n k\u00f6r\u00fcl csoportosul\u00f3 magyar vezet\u00e9s tov\u00e1bbra is kitartott az orsz\u00e1g nemzetis\u00e9geinek auton\u00f3m t\u00f6rekv\u00e9seit korl\u00e1toz\u00f3 program mellett azt az \u00e1br\u00e1ndot kergetve, hogy siker\u00fclhet megval\u00f3s\u00edtani az egys\u00e9ges, id\u0151vel asszimil\u00e1l\u00f3d\u00f3, loj\u00e1lis polg\u00e1rok alkotta magyar \u00e1llamot. (\u2026) Az egyes\u00edtett N\u00e9metorsz\u00e1g tudom\u00e1nyos \u00e9s k\u00f6z\u00e9leti foly\u00f3irataiban egyre-m\u00e1sra jelentek meg a sz\u00e1sz t\u00e9m\u00e1val foglalkoz\u00f3 k\u00f6zl\u00e9sek, jeles szem\u00e9lyek sz\u00f3laltak fel a sz\u00e1szok \u00e9rdek\u00e9ben. (\u2026) Nyilv\u00e1nval\u00f3 volt, hogy a sz\u00e1szok fel\u00e9lesztve hagyom\u00e1nyos kapcsolataikat az \u00bbanyaorsz\u00e1giakkal\u00ab, Nyugat-Eur\u00f3p\u00e1ban tal\u00e1ltak p\u00e1rtfog\u00f3kat. (\u2026) Hasonl\u00f3 folyamat figyelhet\u0151 meg az erd\u00e9lyi rom\u00e1nok eset\u00e9ben is, akik feladv\u00e1n abb\u00e9li rem\u00e9ny\u00fcket, hogy siker\u00fcl meggy\u0151zni B\u00e9cset \u00e9s a magyar elitet k\u00f6vetel\u00e9seik jogoss\u00e1g\u00e1r\u00f3l, a Havasalf\u00f6ld \u00e9s Moldva egyes\u00fcl\u00e9s\u00e9b\u0151l megalakul\u00f3 Rom\u00e1nia fel\u00e9 fordultak. A rom\u00e1n mozgalom annyiban meghaladta a sz\u00e1sz t\u00f6rekv\u00e9seket, hogy a rom\u00e1niai elk\u00e9pzel\u00e9sekkel \u00f6sszhangban k\u00edv\u00e1natosnak tartott\u00e1k Erd\u00e9ly elszak\u00edt\u00e1s\u00e1t. (\u2026)<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Az Erd\u00e9lyben \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u0151 \u00bbMagyarisirung\u00ab elleni v\u00e9dekez\u00e9s tarthatatlan volt a szil\u00e1rd hatalmi b\u00e1zissal rendelkez\u0151 magyar korm\u00e1nyok ellen\u00e9ben, az alig k\u00e9tsz\u00e1zezres sz\u00e1sz k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g el kellett ismerje, hogy az adott k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt csak az \u00e1ldozatk\u00e9sz kompromisszumos politika vezethet eredm\u00e9nyre. E felismer\u00e9st t\u00fckr\u00f6zte a sz\u00e1szok 1890 nyar\u00e1n megtartott m\u00e1sodik gy\u0171l\u00e9se, ahol az 1876 \u00f3ta m\u0171k\u00f6d\u0151 S\u00e4chsische Volkspartei, azaz Sz\u00e1sz N\u00e9pp\u00e1rt vezet\u00e9s\u00e9vel a sz\u00e1sz k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g v\u00e9gre megv\u00e1ltoztathatatlan t\u00e9nynek ismerte el a magyar uralmat \u00e9s az ebb\u0151l fakad\u00f3 igen korl\u00e1tozott auton\u00f3mi\u00e1t biztos\u00edt\u00f3 nemzetis\u00e9gi l\u00e9tet. A budapesti korm\u00e1ny fel\u00e9 nyit\u00f3 sz\u00e1szs\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra ez a d\u00f6nt\u00e9s visszal\u00e9p\u00e9st jelentett ugyan a kor\u00e1bbi \u00e9vsz\u00e1zadok sor\u00e1n \u00e9lvezett sz\u00e9les k\u00f6r\u0171 \u00f6nrendelkez\u00e9si joghoz k\u00e9pest, \u00e1m a gazdas\u00e1g \u00e9s a kultur\u00e1lis \u00e9let ter\u00e9n hozz\u00e1j\u00e1rult a sz\u00e1sz hegem\u00f3nia fenntart\u00e1s\u00e1hoz a r\u00e9gi Sz\u00e1szf\u00f6ld\u00f6n. (\u2026) A sz\u00e1zadfordul\u00f3 t\u00f6rv\u00e9nyei \u00edgy f\u00e1jdalmas csal\u00f3d\u00e1st keltettek a sz\u00e1sz vid\u00e9keken is: a magyar nyelv k\u00f6telez\u0151 oktat\u00e1sa, a nemzetis\u00e9gek nyelv\u00e9nek kiszor\u00edt\u00e1sa a k\u00f6zigazgat\u00e1sb\u00f3l \u00e9s a jogszolg\u00e1ltat\u00e1sb\u00f3l, de m\u00e9g az olyan, a polg\u00e1ri \u00e1talakul\u00e1s jegy\u00e9ben sz\u00fclet\u0151 t\u00f6rv\u00e9ny is \u00e9rz\u00e9kenyen \u00e9rintette a sz\u00e1szs\u00e1got, mint a sz\u00e1sz konzervativizmus b\u00e1sty\u00e1j\u00e1t k\u00e9pz\u0151 evang\u00e9likus egyh\u00e1zat s\u00e9rt\u0151 polg\u00e1ri anyak\u00f6nyvez\u00e9s bevezet\u00e9se. Mindezt a sz\u00e1sz sajt\u00f3 folyamatos ellen\u0151rz\u00e9se k\u00eds\u00e9rte, amelynek k\u00f6vetkezt\u00e9ben Sz\u00e1szf\u00f6ld\u00f6n is egyre szaporodtak az \u00bb\u00e1llam elleni usz\u00edt\u00e1s miatt\u00ab a sajt\u00f3botr\u00e1nyok \u00e9s h\u0171tlens\u00e9gi perek. A kedvez\u0151tlen folyamat koron\u00e1ja az 1907-es Apponyi f\u00e9le oktat\u00e1si reform volt, mely a magyar \u00e1llampolg\u00e1ri nevel\u00e9st tette k\u00f6telez\u0151v\u00e9 az iskol\u00e1kban, szavatolva a magyar nyelv \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelem, a magyar \u00e1llamis\u00e1g szimb\u00f3lumai \u00e9s a magyar nemzethez tartoz\u00e1s \u00e9rz\u00e9s\u00e9nek felt\u00e9tlen els\u0151bbs\u00e9g\u00e9t.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Ilyen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt \u00fajj\u00e1\u00e9ledtek a magyar uralom ellen l\u00e1z\u00edt\u00f3 hangok is a sz\u00e1szok k\u00f6r\u00e9ben. A sz\u00e1zadv\u00e9gen ebben az \u00fajabb kih\u00edv\u00e1sokra adott v\u00e1laszk\u00e9nt rendez\u0151d\u00f6tt \u00e1t a sz\u00e1sz politikai \u00e9let is. (\u2026) Sz\u00e1szf\u00f6ld\u00f6n sem lehetett t\u00f6bb\u00e9 eltussolni a t\u00e9nyt, hogy a vir\u00e1gz\u00f3 gazdas\u00e1gi \u00e9s kultur\u00e1lis \u00e9letnek nagy \u00e1ra van: a magyar korm\u00e1ny sz\u00e1nd\u00e9kainak megfelel\u0151en az orsz\u00e1g nem magyar n\u00e9peit\u0151l nemzetei t\u00f6rekv\u00e9seik felad\u00e1s\u00e1t, \u00e9s az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 nemzeti identit\u00e1st h\u00e1tt\u00e9rbe k\u00e9nyszer\u00edt\u0151 loj\u00e1lis \u00e1llampolg\u00e1ri magatart\u00e1st v\u00e1rt el. A Monarchia vezet\u00e9s\u00e9nek sz\u0171kl\u00e1t\u00f3k\u00f6r\u0171s\u00e9ge Erd\u00e9ly n\u00e9pei k\u00f6z\u00f6tt s\u00falyos ellenszenvet sz\u00edtott a magyars\u00e1g ellen, amely hozz\u00e1j\u00e1rult az orsz\u00e1g XX. sz\u00e1zadi trag\u00e9di\u00e1j\u00e1hoz. Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151 esem\u00e9nyek azt igazolj\u00e1k, hogy Erd\u00e9lyben a legfejlettebb \u00f6nigazgat\u00e1si strukt\u00far\u00e1val, szil\u00e1rd politikai hagyom\u00e1nyokkal rendelkez\u0151 nemzetis\u00e9g, a sz\u00e1szs\u00e1g nem k\u00e9rt a magyar uralomb\u00f3l. M\u00e9g ink\u00e1bb igaz volt ez a rom\u00e1nokra, akik sem a sz\u00e1szokhoz hasonl\u00f3 kultur\u00e1lis auton\u00f3mi\u00e1val, sem kell\u0151 gazdas\u00e1gi h\u00e1tt\u00e9rrel nem rendelkeztek \u00e9rdekeik hat\u00e9konyabb \u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9s\u00e9hez. Erd\u00e9ly e k\u00e9t nemzete a mindent felforgat\u00f3 h\u00e1bor\u00fas viszonyok k\u00f6zepette tal\u00e1lt egym\u00e1sra a k\u00f6z\u00f6s ellenf\u00e9l, a mindkett\u0151j\u00fcket kirekeszt\u0151 magyar korm\u00e1ny ellen\u00e9ben.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

    A kiegyez\u00e9s ut\u00e1ni magyar politika mibenl\u00e9t\u00e9t vizsg\u00e1lhatjuk m\u00e1s v\u00e9lem\u00e9nyek szerint is. Egyesek \u00fagy magyar\u00e1zz\u00e1k, hogy a magyar \u00e1llam vezet\u0151i csup\u00e1n az Eur\u00f3p\u00e1ban akkor \u00e1ltal\u00e1nos nemzeti egys\u00e9g\u00e1llam eszm\u00e9j\u00e9nek megfelel\u0151 politik\u00e1t folytattak. A kiv\u00e1lts\u00e1gok megnyirb\u00e1l\u00e1sa term\u00e9szetesnek, sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171nek t\u0171nt. A sz\u00e1szokat azonban v\u00e1ratlanul \u00e9rte.<\/p>\n\n\n\n

    Itt tart a t\u00f6rt\u00e9nelem, mikor 1867 ut\u00e1n az erd\u00e9lyi hegem\u00f3ni\u00e1\u00e9rt folytatott harc \u00faj szakaszba l\u00e9p. A rom\u00e1ns\u00e1g el\u00e9gedetlens\u00e9ge \u00faj dimenzi\u00f3kat nyer. Ez az \u00e9rz\u00e9s azt\u00e1n elnyomja annak a lehet\u0151s\u00e9gnek a v\u00e1rhat\u00f3 \u00f6r\u00f6m\u00e9t, melyet a magyarok 1868-i XLIV. t\u00f6rv\u00e9nycikke jelenthetne. Ez ugyanis a kor legmodernebb \u00e9s eladdig sehol le nem \u00edrt nemzetis\u00e9gi t\u00f6rv\u00e9nye, s ezt \u00e9rdemes j\u00f3l megjegyezn\u00fcnk! \u0150k azonban nem \u00f6rvendenek a kultur\u00e1lis auton\u00f3mi\u00e1nak, hanem f\u00f6derat\u00edv \u00e1llamform\u00e1t k\u00f6veteln\u00e9nek.<\/p>\n\n\n\n

    A kiss\u00e9 balkezes magyaros\u00edt\u00f3 k\u00eds\u00e9rletek t\u00e1volr\u00f3l sem \u00e9rik el a m\u00e1shol foly\u00f3 homogeniz\u00e1ci\u00f3, p\u00e9ld\u00e1ul \u00e9ppen a francia, vagy a k\u00e9s\u0151bbi, Trianon ut\u00e1ni ut\u00f3d\u00e1llamok \u00e1ltal folytatott gyakorlat durvas\u00e1g\u00e1t. S\u0151t! Az ortodox t\u00f6r\u00e9svonalat \u201emozgat\u00f3\u201d ortodoxia jeles pillanatot jegyezhet ekkor. Az E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsef vall\u00e1s- \u00e9s k\u00f6zoktat\u00e1s\u00fcgyi miniszter \u00e1ltal beny\u00fajtott 1868-i IX. t\u00f6rv\u00e9nycikk \u00e9s az \u00fagynevezett \u201eszervezeti szab\u00e1lyzat\u201d<\/em> alapj\u00e1n megteremt\u0151dik a magyarorsz\u00e1gi g\u00f6r\u00f6gkeleti rom\u00e1n egyh\u00e1z auton\u00f3mi\u00e1ja.<\/p>\n\n\n\n

    Saguna p\u00fcsp\u00f6k felismeri a lehet\u0151s\u00e9get, mely az erd\u00e9lyi \u00e9s magyarorsz\u00e1gi rom\u00e1nok egyes\u00fcl\u00e9se r\u00e9v\u00e9n keletkezett, \u00e9s az egyh\u00e1zat egy k\u00e9zbe veszi. A t\u00f6r\u00e9svonal felett ism\u00e9t megjelenik az egyh\u00e1z \u00e9s hidat \u00e9p\u00edt, vagy ink\u00e1bb \u00e1tny\u00fal. Tudnunk kell, hogy ebben m\u00e1r ekkor kev\u00e9ss\u00e9 van jelent\u0151s\u00e9ge a rom\u00e1n vall\u00e1si megosztotts\u00e1gnak, hiszen gondolkod\u00e1sm\u00f3dj\u00e1ban, ak\u00e1rcsak a megengedett r\u00edtusokban, az unitus is ink\u00e1bb ortodox.<\/p>\n\n\n\n

    Most dr. Mester Mikl\u00f3st id\u00e9zn\u00e9m egy 1937-ben \u00edrott r\u00f6vid fejteget\u00e9s\u00e9b\u0151l: \u201e\u201eMagyar r\u00e9szr\u0151l sokszor hallani azt a kijelent\u00e9st, hogyha a vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa nem t\u00f6r ki \u00e9s a b\u00e9ke csendes \u00e9vei tov\u00e1bb folytat\u00f3dnak, n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vtized alatt Magyarorsz\u00e1g \u00f6sszes nemzetis\u00e9gei megmagyarosodnak. Az 1900-as \u00e9vekben t\u00f6bb k\u00f6nyv jelent meg, amelyekben ezt az id\u0151pontot 1950\u20131960-ra j\u00f3solt\u00e1k. Illuzionista elk\u00e9pzel\u00e9s, amely a t\u00e9nyek teljes f\u00e9lreismer\u00e9s\u00e9n alapult. Annyi bizonyos, hogy az 1840-es \u00e9vekt\u0151l kezdve nagyar\u00e1ny\u00fa magyarosod\u00e1s ment v\u00e9gbe Magyarorsz\u00e1gon, de csak a v\u00e1rosokban. (\u2026) De az sem ritka eset, hogy a falvakban a csek\u00e9lysz\u00e1m\u00fa magyars\u00e1g olvadt bele a n\u00e9pess\u00e9g nagy t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t alkot\u00f3 nemzetis\u00e9gekbe.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Horv\u00e1th Jen\u0151 a politikai nevel\u00e9sr\u0151l a Hitelben \u00edrott tanulm\u00e1ny\u00e1ban az 1944\/4. sz\u00e1mban a dualizmus kor\u00e1r\u00f3l \u00edrja: \u201eA dualizmusnak ebben az id\u0151szak\u00e1ban k\u00e9t sz\u00e1mbavehet\u0151 esem\u00e9ny t\u00f6rt\u00e9nt a fels\u0151oktat\u00e1s ter\u00e9n.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Az egyik az 1874-i tanulm\u00e1nyi rendelet volt, mely a jogi szigorlatok kiz\u00e1r\u00f3lagos jog\u00e1t az egyetemeknek tartotta fenn \u00e9s ezzel megt\u00f6rt\u00e9nt az els\u0151 l\u00e9p\u00e9s az akad\u00e9mi\u00e1k elsorvaszt\u00e1sa, az egyetemek t\u00falzs\u00fafol\u00e1sa, \u00faj egyetemek fel\u00e1ll\u00edt\u00e1sa \u00e9s az akad\u00e9mi\u00e1k megsz\u00fcntet\u00e9se fel\u00e9.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    (\u2026)Ugyanebben az id\u0151ben a hal\u00e1lra \u00edt\u00e9lt akad\u00e9miai rendszernek a Dunamedence nem-magyar n\u00e9pei, a nemzetis\u00e9gek keltek v\u00e9delm\u00e9re. Azok ugyanis a magyars\u00e1g politikai sikereit az akad\u00e9mi\u00e1knak az \u00e1ltalok j\u00f3l ismert politikai nevel\u00e9snek \u00e9s oktat\u00e1snak tudt\u00e1k be. Ugyanakkor teh\u00e1t, mikor a korm\u00e1nyzat a magyar akad\u00e9mi\u00e1t\u00f3l az egyetemi monop\u00f3lium oldal\u00e1ra t\u00e9rt \u00e1t, a nemzetis\u00e9gek a magok r\u00e9sz\u00e9re akad\u00e9mi\u00e1kat k\u00f6veteltek.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok meg voltak el\u00e9gedve az 1844-ben fel\u00e1ll\u00edtott szebeni jogakad\u00e9mi\u00e1val, mert az r\u00e9gi kiv\u00e1lts\u00e1gaik felkutat\u00e1s\u00e1val tett szolg\u00e1latot a sz\u00e1sz \u00e9rdekeknek. A jogakad\u00e9mia sors\u00e1t a kolozsv\u00e1ri egyetemnek 1872-ben t\u00f6rt\u00e9nt fel\u00e1ll\u00edt\u00e1sa pecs\u00e9telte meg.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Itt ism\u00e9t Puk\u00e1nszkihoz folyamodunk, aki ezeket mondja: \u201eEgy tekint\u00e9lyes sz\u00e1sz vezet\u0151 f\u00e9rfi\u00fa m\u00e1r 1869-ben az amerikai n\u00e9mets\u00e9get \u00e1ll\u00edtotta p\u00e9ldak\u00e9nt n\u00e9pe el\u00e9, mely szerinte <\/em>\u00bbj\u00f3 n\u00e9met \u00e9rz\u00fclet\u0171\u00ab, de m\u00e9gis mindenekel\u0151tt \u00faj haz\u00e1j\u00e1hoz ragaszkodik. Igaz, hogy a der\u00e9k \u00fategyenget\u0151 csakhamar megkapta a v\u00e1laszt a privil\u00e9giumok\u00e9rt harcol\u00f3 t\u00e1borb\u00f3l: \u00bbsaxones sint ut sunt, aut non sint\u00ab. De a k\u00f6zeled\u00e9sre val\u00f3 hajland\u00f3s\u00e1g a politikai szempontb\u00f3l m\u00e9rt\u00e9kad\u00f3 sz\u00e1sz k\u00f6r\u00f6k egy r\u00e9sz\u00e9ben m\u00e9gis megmaradt \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen meggy\u0151z\u0151en nyilatkozott meg a k\u00f6zigazgat\u00e1s egys\u00e9ges\u00edt\u00e9s\u00e9r\u0151l 1876-ban hozott t\u00f6rv\u00e9ny k\u00f6r\u00fcli kialakult vit\u00e1ban.<\/em> Az 1876. \u00e9vi XII. t.c. megvonta az univerzitast\u00f3l a jogszab\u00e1lyalkot\u00f3 \u00e9s k\u00f6zigazgat\u00e1si jogk\u00f6rt, s az univerzitas hat\u00e1sk\u00f6re alatt \u00e1ll\u00f3 ter\u00fcletet a v\u00e1rmegy\u00e9k k\u00f6z\u00f6tt osztotta fel. Megsz\u0171nt a sz\u00e1szok comes v\u00e1laszt\u00f3 joga is. A r\u00e9gi k\u00f6zigazgat\u00e1si egys\u00e9g alaki eml\u00e9kek\u00e9nt a monarchia \u00f6sszeoml\u00e1s\u00e1ig megmaradt a <\/em>\u00bb<\/em> sz\u00e1szok gr\u00f3fja<\/em>\u00ab c\u00edme, melyet az uralkod\u00f3 \u00e1ltal kinevezett nagyszebeni f\u0151isp\u00e1nra ruh\u00e1ztak. A k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny megoszt\u00e1s\u00e1ra semmisem jellemz\u0151bb ann\u00e1l a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyn\u00e9l, hogy a sz\u00e1szlakta f\u00f6ld k\u00f6zigazgat\u00e1si k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00e1s\u00e1t megsz\u00fcntet\u0151 t\u00f6rv\u00e9nyjavaslat k\u00e9pvisel\u0151h\u00e1zi t\u00e1rgyal\u00e1s\u00e1n\u00e1l W\u00e4chter k\u00e9pvisel\u0151 v\u00e1llalta az el\u0151ad\u00f3i tisztet, t\u00e1rsa Fabricius pedig besz\u00e9d\u00e9ben a t\u00f6rv\u00e9nyjavaslatot a sz\u00e1sz n\u00e9p \u00faj felvir\u00e1goz\u00e1s\u00e1nak el\u0151felt\u00e9telek\u00e9nt \u00fcdv\u00f6z\u00f6lte. A \u00bbKir\u00e1lyf\u00f6ld feldarabol\u00e1s\u00e1t\u00ab \u2013 a harcos sz\u00e1sz sajt\u00f3 ezt a sz\u00f3lamot ism\u00e9telgette keser\u0171 v\u00e1dk\u00e9nt a magyars\u00e1g fel\u00e9 \u2013 az ut\u00f3kor egy r\u00e9sze m\u00e9g k\u00e9t ember\u00f6lt\u0151 t\u00e1vol\u00e1b\u00f3l is hasonl\u00f3k\u00e9ppen \u00edt\u00e9lte meg.\u201d<\/em> A sz\u00e1szs\u00e1gnak a megteleped\u00e9s\u00fck \u00f3ta elszenvedett legnagyobb traum\u00e1jak\u00e9nt \u00e9lt\u00e9k meg a kiegyez\u00e9st. Zillich Henrik m\u00e9g 1929-ben is ezen a v\u00e9lem\u00e9nyen van. Mert \u2013 folytatja Puk\u00e1nszky: \u201e Most (\u2026) t\u00f6bbr\u0151l volt sz\u00f3, mint kellemetlen v\u00e1ltoz\u00e1sr\u00f3l. A kiegyez\u00e9st sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9ppen k\u00f6vet\u0151 int\u00e9zked\u00e9sek val\u00f3ban a fenyegetetts\u00e9g \u00e9rzet\u00e9t kelthett\u00e9k a n\u00e9met n\u00e9pi \u00f6ntudat\u00e1t t\u00f6rhetetlen\u00fcl meg\u0151rz\u0151 sz\u00e1szs\u00e1gban, mely hozz\u00e1szokott ahhoz a gondolathoz, hogy \u0151si m\u0171velts\u00e9g\u00e9nek birtok\u00e1llom\u00e1ny\u00e1t a kiv\u00e1lts\u00e1gok eg\u00e9sz sora v\u00e9di. (\u2026) a magyar nyelvtan\u00edt\u00e1s kiterjeszt\u00e9s\u00e9t biztos\u00edt\u00f3 int\u00e9zked\u00e9sek t\u00f6rv\u00e9nyek, majd k\u00e9s\u0151bb az Apponyi-f\u00e9le n\u00e9piskolai t\u00f6rv\u00e9ny k\u00f6r\u00fcl egyform\u00e1n elkeseredett harcok t\u00e1madtak \u2013 sajnos t\u00f6bbnyire merev visszautas\u00edt\u00e1s \u00e9s term\u00e9ketlen tiltakoz\u00e1s fegyvereivel, an\u00e9lk\u00fcl, hogy az \u00bb\u0151si jogokat\u00ab v\u00e9d\u0151 sz\u00e1sz k\u00f6r\u00f6k t\u00e1rgyal\u00e1sra alkalmas ellenjavaslatokkal \u00e1lltak volna el\u0151. (\u2026) N\u00e9h\u00e1ny esztend\u0151n \u00e1t veszedelmesen terjed a nyugtalans\u00e1g, s\u0151t k\u00e9ts\u00e9gbees\u00e9s hangulata. Sokan egyed\u00fcl a kiv\u00e1ndorl\u00e1sban l\u00e1tt\u00e1k a j\u00f6v\u0151j\u00fck biztos\u00edt\u00e9k\u00e1t. (\u2026) De a cs\u00fcgged\u00e9s nem sok\u00e1ig \u00fcli meg a lelkeket; csakhamar \u00faj \u00fatra l\u00e9p a harcos sz\u00e1szok t\u00e1bora. A r\u00e9gi, id\u0151szer\u0171tlen vagy az egys\u00e9ges magyar \u00e1llamban haszn\u00e1lhatatlann\u00e1 v\u00e1lt \u00e9letkereteket r\u00e9szben \u00fajakkal igyekszik p\u00f3tolni.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Visszat\u00e9rve Horv\u00e1th Jen\u0151h\u00f6z, folytassuk:<\/p>\n\n\n\n

    \u201eA szlov\u00e1kok, kiket a csehek mell\u00e9 \u00e1llott politikai vezet\u0151ik a magyarokkal szemben B\u00e9cs oldal\u00e1ra vontak, 1861-ben kelt felterjeszt\u00e9s\u00fckben jogakad\u00e9mi\u00e1t k\u00f6veteltek.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    A ruszinok (oroszok) 1861-ben m\u00e9g a szlov\u00e1kokn\u00e1l is tov\u00e1bb mentek, mert a Magyarorsz\u00e1g hat\u00e1rain k\u00edv\u00fcles\u0151 Galici\u00e1ban, teh\u00e1t osztr\u00e1k igazgat\u00e1s al\u00e1 vont lengyel ter\u00fcleten, a lembergi egyetemnek magyar szab\u00e1s\u00fa jogakad\u00e9mi\u00e1v\u00e1 val\u00f3 \u00e1talak\u00edt\u00e1s\u00e1t k\u00e9rt\u00e9k; olyan \u00e1llamba k\u00edv\u00e1nt\u00e1k bevinni az akad\u00e9mia int\u00e9zm\u00e9ny\u00e9t, mely az egyetemi rendszert ismerte kiz\u00e1r\u00f3lagosnak. Nyilv\u00e1nval\u00f3nak l\u00e1tszott, hogy az egyetemi oktat\u00e1s elm\u00e9leti jelleg\u00e9vel szemben gyakorlati jogi \u00e9s politikai oktat\u00e1st k\u00edv\u00e1ntak.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    A szerbek patri\u00e1rk\u00e1ja m\u00e1r 1852-ben k\u00e9rte szerb jogakad\u00e9mia fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t, mikor Thun gr\u00f3f az egyetemi rendszer monop\u00f3lium\u00e1t k\u00edv\u00e1nta bevezetni. Ugyan\u0151 1860-ban k\u00e9t szerb jogakad\u00e9mi\u00e1t k\u00e9rt, mivel pedig ez az 1861-i orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s feloszlat\u00e1sa miatt sz\u00f3ba nem ker\u00fclt, a szerb k\u00e9pvisel\u0151jel\u00f6ltek az 1865-i v\u00e1laszt\u00e1sokban programjukba vett\u00e9k fel a szerb jogakad\u00e9mia k\u00f6vetel\u00e9s\u00e9t.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    A rom\u00e1nok 1848. \u00f3ta k\u00e9rtek akad\u00e9mi\u00e1t; ezt az 1863\u201364. erd\u00e9lyi orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9sen azzal indokolt\u00e1k, hogy az erd\u00e9lyi magyaroknak Kolozsv\u00e1rott, az erd\u00e9lyi sz\u00e1szoknak Szebenben van jogakad\u00e9mi\u00e1jok.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    A nemzetis\u00e9gek egy\u00fctt emeltek sz\u00f3t az akad\u00e9mi\u00e1k fel\u00e1ll\u00edt\u00e1sa mellett 1868-ban, de akkor m\u00e1r a k\u00f6vetel\u00e9s \u00e1ldozatul esett a centralista-egyetemi programnak, melyet 1867\u20131888. E\u00f6tv\u00f6s \u00e9s Trefort k\u00e9pviseltek.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Horv\u00e1th, Cs\u00e1ky Albin kultuszminiszter terveit m\u00e9ltatja: \u201eGr. Cs\u00e1ky Albin kultuszminisztert ez b\u00edrta arra, hogy a hanyatl\u00e1s be\u00e1llott folyamat\u00e1t meg\u00e1ll\u00edtsa. (\u2026) Cs\u00e1ky az egyetem \u00e9s az akad\u00e9mia k\u00e9rd\u00e9s\u00e9nek egy\u00fcttes megold\u00e1s\u00e1val k\u00edv\u00e1nta elt\u00fcntetni. (\u2026)\u2026t\u00e1voz\u00e1sa ut\u00e1n minden a r\u00e9giben maradt.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Az egyetemi rendszer monop\u00f3liuma kiv\u00e9gezte az akad\u00e9mi\u00e1kat, de Tisza Istv\u00e1n gr\u00f3f, egyik k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9si besz\u00e9d\u00e9ben abban foglalta \u00f6ssze \u00e9szrev\u00e9teleit, hogy a jogi oktat\u00e1s a nemzeti sz\u00fcks\u00e9glett\u0151l m\u00e1s ir\u00e1nyba t\u00e9rt el.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Miut\u00e1n a jogi oktat\u00e1s reformj\u00e1nak k\u00e9rd\u00e9se nem a k\u00fclvil\u00e1gra vonatkoz\u00f3 ismeretek vissza\u00e1ll\u00edt\u00e1sa k\u00f6r\u00fcl forgott, a k\u00fclvil\u00e1g ismeret\u00e9t n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u0151 orsz\u00e1gnak az \u0151t nem ismer\u0151 hatalmak \u00e1ltal t\u00f6rt\u00e9nt feloszt\u00e1sa olyan \u00e1llapotban t\u00f6rt\u00e9nt meg, hogy azt a magyar nemzet nem sejtette, annak lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t nem hitte el; a korabeli nemzed\u00e9k m\u00e1r nem ismerte a k\u00fclvil\u00e1got \u00e9s annak politikai fejlem\u00e9nyeit.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Csak most \u00e9rthetj\u00fck meg igaz\u00e1n azt, hogy egy l\u00e1tsz\u00f3lag oktat\u00e1spolitikai, struktur\u00e1lis vita mik\u00e9nt szolg\u00e1lta az osztr\u00e1k elnyom\u00f3 politika megoszt\u00f3 eszk\u00f6zeit, s ennek eredm\u00e9nyei mennyire hatottak vissza az eg\u00e9sz monarchia l\u00e9t\u00e9re k\u00e9s\u0151bb s egyebek mellett a nemzetis\u00e9gek el\u00e9gedetlen\u00e9g\u00e9n \u00e1t Magyarorsz\u00e1g sors\u00e1ra<\/p>\n\n\n\n

    Szint\u00e9n Cs\u00e1ky Albin volt az, aki felismerv\u00e9n Jancs\u00f3 Benedek tehets\u00e9g\u00e9t, kik\u00fcldte \u0151t Bukarestbe a rom\u00e1niai viszonyok, hangulatok \u00e9s tervek megismer\u00e9s\u00e9re. Visszat\u00e9rte ut\u00e1n m\u00e1r B\u00e1nffy Dezs\u0151 volt a minisztereln\u00f6k, aki \u00e9rt\u00e9kelte Jancs\u00f3 munk\u00e1j\u00e1t \u00e9s a kisebbs\u00e9gi k\u00e9rd\u00e9sekkel foglalkoz\u00f3 oszt\u00e1lyt hozott l\u00e9tre sz\u00e1m\u00e1ra. Sajnos azonban \u0151t az obstrukci\u00f3 megbuktatta \u00e9s ut\u00f3da Sz\u00e9ll K\u00e1lm\u00e1n az oszt\u00e1lyt feleslegesnek tartv\u00e1n, azt feloszlatta, Jancs\u00f3t k\u00f6z\u00e9piskolai tan\u00e1rnak k\u00fcldte vissza.<\/p>\n\n\n\n

    Pedig Jancs\u00f3 fontos tudnival\u00f3kkal szolg\u00e1lt, \u0151 nem volt egy v\u00e9lem\u00e9nyen az illuzionista magyarokkal s: \u201eM\u00e1r az 1890-es \u00e9vekben szembesz\u00e1llt a magyar k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9nnyel \u00e9s hirdette, hogy a rom\u00e1n nemzetis\u00e9gi mozgalmaknak okai t\u00e1volabbiak \u00e9s sokkal \u00f6sszetettebbek, mint ahogy azt sokan a felsz\u00edn fel\u00f6tl\u0151 jelens\u00e9geib\u0151l \u00edt\u00e9lve megtal\u00e1lt\u00e1k. Jancs\u00f3 szeml\u00e9let\u00e9ben a rom\u00e1n nemzetis\u00e9gi mozgalom olyan jelens\u00e9gnek t\u0171nik fel, amely a t\u00f6rt\u00e9neti fejl\u0151d\u00e9s ir\u00e1nyvonal\u00e1ba esik. A t\u00f6rt\u00e9nelmi mozgalmakr\u00f3l pedig tudni kell, hogy azokat lehet k\u00e9sleltetni, akad\u00e1lyozni, de nincs olyan f\u00f6ldi er\u0151hatalom, amely v\u00e9gs\u0151 kifejl\u0151d\u00e9s\u00fckben meg tudn\u00e1 g\u00e1tolni. Ez\u00e9rt Jancs\u00f3 \u00e1lland\u00f3an s\u00fcrgette, hogy (\u2026) komoly \u00e1llampolitikai int\u00e9zked\u00e9sekkel \u2013 int\u00e9zm\u00e9nyesen \u2013 oldj\u00e1k meg azt, mert m\u00e1sk\u00fcl\u00f6nben a t\u00fcneti kezel\u00e9s trag\u00e9di\u00e1hoz fog vezetni. Els\u0151 munk\u00e1j\u00e1ban komoly kult\u00farpolitikai javaslatokkal \u00e1llt el\u0151, de senki sem volt k\u00edv\u00e1ncsi r\u00e1.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Lett volna teh\u00e1t helyes ir\u00e1ny, de mint annyiszor, \u00e9s mint manaps\u00e1g is, a helyes ir\u00e1nyt tagad\u00f3k, s\u0151t t\u00e1mad\u00f3k t\u00e1bora n\u00e1lunk folyamatosan er\u0151s volt s maradt.<\/p>\n\n\n\n

    Ezzel szemben l\u00e1ssuk, hogy mi is t\u00f6rt\u00e9nt ebben a sokat vitatott id\u0151szakban, melynek k\u00fclhoni visszhangja \u00e9s a propaganda \u00e1ltal fel\u00e9p\u00edtett torzk\u00e9pe Magyarorsz\u00e1g eg\u00e9sz ezer esztendej\u00e9nek meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9t eld\u00f6nt\u00f6tte.<\/p>\n\n\n\n

    Tudnival\u00f3, hogy a magyar nacionalizmus is megtette a mag\u00e1\u00e9t. A nemess\u00e9gb\u0151l fel\u00e1ll\u00f3 hivatalnoki r\u00e9teg rendi gondolkod\u00e1ssal vezetett, \u00e9s a magyar kult\u00farf\u00f6l\u00e9nyt pr\u00f3b\u00e1lta \u00e9reztetni. A bocskoros ol\u00e1h, a buta t\u00f3t jelleg\u0171 hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s, teh\u00e1t az ellenf\u00e9l lebecs\u00fcl\u00e9se, m\u00e1ig kihat\u00f3 gondolat a magyar t\u00e1rsadalom egyes r\u00e9tegeiben, \u00e9s nagy h\u00e1tr\u00e1nyt jelent a mai szomsz\u00e9dokkal alakul\u00f3 kapcsolatainkban. A szomsz\u00e9d nem ismer\u00e9se, legyen az bar\u00e1t vagy ellens\u00e9g, j\u00f3ra nem vezet.<\/p>\n\n\n\n

    Besz\u00e9ln\u00fcnk kell azonban arr\u00f3l is, hogy a magyar hegem\u00f3n t\u00f6rekv\u00e9sekb\u0151l a gazdas\u00e1gi kimaradt. A feud\u00e1lkapitalizmus egyform\u00e1n s\u00fajtott rom\u00e1n \u00e9s magyar kisembert. A rom\u00e1n \u00e9rtelmis\u00e9g egy r\u00e9sze, kiszorulv\u00e1n a hivatalokb\u00f3l, ism\u00e9t a fejedelems\u00e9gek fel\u00e9 vette \u00fatj\u00e1t, s a t\u00f6r\u00e9svonalon t\u00fal alak\u00edtotta a hangulatot. A t\u00f6bbiek azonban \u00e9lve a bankrendszer lehet\u0151s\u00e9geivel, az Albina \u00e9s m\u00e1s rom\u00e1n bankok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel a t\u00f6nkremen\u0151 birtokosok f\u00f6ldjeit szerezt\u00e9k meg, \u00e9s egyre t\u00f6bb f\u00f6ld v\u00e1ndorolt a rom\u00e1n k\u00f6z\u00e9pr\u00e9teg birtok\u00e1ba. Ez az egyik legk\u00e9zenfekv\u0151bb sikere volt a biz\u00e1nci \u00fcgyesked\u00e9snek, annak, ami a t\u00f6r\u00e9svonal egyik legjellemz\u0151bb eleme.<\/p>\n\n\n\n

    Gr\u00f3f Mik\u00f3 Imre m\u00e9g kor\u00e1bban felismerte a veszedelmet \u00e9s megalap\u00edtotta az Erd\u00e9lyi Gazdas\u00e1gi Egyes\u00fcletet (K\u00e9s\u0151bbi nev\u00e9n: Erd\u00e9lyi Magyar Gazdas\u00e1gi Egyes\u00fclet). Ez az eur\u00f3pai sz\u00ednvonal\u00fa val\u00f3s\u00e1gos int\u00e9zm\u00e9nyh\u00e1l\u00f3zat t\u00f6bb mint sz\u00e1z \u00e9vig t\u00e1mogatta a magyar birtokoss\u00e1got. Eleinte a k\u00f6z\u00e9p \u00e9s nagybirtok l\u00e1tta haszn\u00e1t, k\u00e9s\u0151bb egyre ink\u00e1bb a kisbirtok is. De mindez nem el\u00e9g. A XX. sz\u00e1zad elej\u00e9n a magyar \u201ef\u00f6ldvesztes\u00e9g\u201d<\/em> jelent\u0151s m\u00e9reteket \u00f6lt. Csup\u00e1n az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat megel\u0151z\u0151 t\u00edz \u00e9vben 1.260000 hold f\u00f6ld megy \u00e1t magyar k\u00e9zb\u0151l rom\u00e1nba. Venczel J\u00f3zsef kit\u0171n\u0151 tanulm\u00e1nyban bizony\u00edtotta, hogy mire Erd\u00e9lyt Rom\u00e1ni\u00e1hoz csatolt\u00e1k a \u201emagyar elnyomat\u00e1s \u00e9veiben\u201d<\/em> m\u0171k\u00f6d\u0151 rom\u00e1n bankok sz\u00e1mtalan fi\u00f3kjukon kereszt\u00fcl \u00e9s az ortodox egyh\u00e1z t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val annyi f\u00f6ldet szereztek meg a rom\u00e1ns\u00e1gnak, hogy a f\u00f6ldter\u00fcletek tekintet\u00e9ben kiegyenl\u00edt\u0151dtek a birtokviszonyok.<\/p>\n\n\n\n

    Ism\u00e9tlem, mindez a magyar hegem\u00f3nia \u00e9s annyit emlegetett s\u00f6t\u00e9t elnyom\u00e1s \u00e9veiben! Az azonban k\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy sem a magyar, sem a rom\u00e1n nacionalizmus nem foglalkozott a szoci\u00e1lis gondokkal. A k\u00fczdelem els\u0151sorban a k\u00e9t k\u00f6z\u00e9pr\u00e9teg harca volt, \u00e9s ebben a rom\u00e1n \u00fcgyesebbnek bizonyult. Az ortodox t\u00f6r\u00e9svonal szeml\u00e9letbeli el\u0151nyei <\/em>ehhez nem kis m\u00e9rt\u00e9kben j\u00e1rultak hozz\u00e1. Ahogy mondt\u00e1k: \u201eaki\u00e9 a f\u00f6ld, az\u00e9 az orsz\u00e1g\u201d.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    A magyar nemzetis\u00e9gi politika legk\u00e1rosabb l\u00e9p\u00e9sei az oktat\u00e1s\u00fcgy ter\u00e9n t\u00f6rt\u00e9ntek, b\u00e1r \u2013 mint m\u00e1r jeleztem \u2013 t\u00e1volr\u00f3l sem voltak a k\u00fclf\u00f6ldi vagy a k\u00e9s\u0151bbi p\u00e9ld\u00e1khoz m\u00e9rhet\u0151en durv\u00e1k. Az oktat\u00e1s\u00fcgy mindent\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl lend\u00fcletet kapott. 1870-ben 22, 1908-ban pedig m\u00e1r 64 milli\u00f3 korona a Vall\u00e1s \u00e9s K\u00f6zoktat\u00e1s\u00fcgyi Miniszt\u00e9rium k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9se. Ez azonban ar\u00e1nyaiban kev\u00e9s volt \u00e9s nem volt m\u00e9rhet\u0151 a fejlett Nyugat orsz\u00e1gainak kiad\u00e1saihoz. Itt a k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9s 1,8%-\u00e1t, Sv\u00e9dorsz\u00e1gban 13,13%-\u00e1t kapta a k\u00f6zoktat\u00e1s. De a fejl\u0151d\u00e9s az\u00e9rt k\u00e9ts\u00e9gtelen volt.1870-t\u0151l 1910-ig az analfab\u00e9t\u00e1k ar\u00e1nya 68,7%-r\u00f3l 31,3%-ra cs\u00f6kkent.<\/p>\n\n\n\n

    A magyar kult\u00far\u00e1t \u00f3hajtott\u00e1k vezet\u0151 kult\u00far\u00e1v\u00e1 tenni, s ez\u00e9rt egy egys\u00e9ges magyar nyelv\u0171 \u00e1llami k\u00f6zoktat\u00e1st vizion\u00e1ltak. Tal\u00e1n francia p\u00e9ld\u00e1ra? A t\u00f6rt\u00e9nelmi pillanat erre m\u00e1r alkalmatlan volt. A pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1s messzemen\u0151 visszhangot v\u00e1ltott ki, \u00e9s m\u00e1ig tart\u00f3 v\u00e1daskod\u00e1s bizony\u00edt\u00e9k\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt.<\/p>\n\n\n\n

    A t\u00f6rv\u00e9ny elrendelte a nem magyar anyanyelv\u0171 gyermekek magyar nyelv\u0171 foglalkoztat\u00e1s\u00e1t az \u00f3vod\u00e1kban is. Annak ellen\u00e9re, hogy az \u00f3vod\u00e1k sz\u00e1ma rohamosan n\u0151tt (1867: 97, 1914: 2259) a gyermekek nagy r\u00e9sze nem r\u00e9szes\u00fclt az \u00f3voda \u00e1ld\u00e1saib\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n

    Ami a n\u00e9piskol\u00e1kat illeti, 1868-ban l\u00e9pett \u00e9letbe a korszakos jelent\u0151s\u00e9g\u0171 E\u00f6tv\u00f6s-f\u00e9le n\u00e9poktat\u00e1si t\u00f6rv\u00e9ny (1868. \u00e9vi XXXVIII. tc.), amely \u2013 t\u00f6bb nyugat-eur\u00f3pai \u00e1llamot megel\u0151zve \u2013 el\u0151\u00edrta a tank\u00f6telezetts\u00e9get, s kimondta, hogy minden sz\u00fcl\u0151 vagy gy\u00e1m k\u00f6teles gyermek\u00e9t annak 6 \u00e9ves kor\u00e1t\u00f3l 12 \u00e9ves kor\u00e1ig iskol\u00e1ba j\u00e1ratni. Az els\u0151 hazai tan\u00fcgyi t\u00f6rv\u00e9ny rendelkez\u00e9se alapj\u00e1n a kor\u00e1bbi n\u00e9piskol\u00e1t hatoszt\u00e1lyos elemi n\u00e9piskol\u00e1v\u00e1 kellett \u00e1tszervezni. A t\u00f6rv\u00e9ny megjelen\u00e9s\u00e9nek idej\u00e9n a tank\u00f6teles kor\u00fa gyermekeknek csup\u00e1n 48%-a j\u00e1rt rendszeresen iskol\u00e1ba. 1872-re ez az ar\u00e1ny 55%-ra emelkedett, 1896-ban a tank\u00f6telesek 79%-a, 1913-ben pedig m\u00e1r 93%-a l\u00e1togatta az iskol\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

    K\u00f6zben eml\u00edt\u00e9sre \u00e9rdemes, hogy 1881-ben Berlinben megalakul az \u201eAllgemainer Deutscher Schulverein\u201d<\/em> \u00e9s hatalmas sajt\u00f3hadj\u00e1ratot ind\u00edt a magyarok ellen, amelyet a magyarorsz\u00e1gi n\u00e9mets\u00e9g nem t\u00e1mogat, ellent\u00e9tben a sz\u00e1szokkal, akik nagy lelkesed\u00e9ssel csatlakoznak hozz\u00e1. Az ezt megel\u0151z\u0151, 1870-es nagy n\u00e9met sikerek jelent\u0151sen felfokozz\u00e1k a sz\u00e1szok n\u00e9pi \u00f6ntudat\u00e1t. M\u00edg a hazai n\u00e9mets\u00e9g nagy t\u00f6megei olvadtak be a magyars\u00e1gba, a sz\u00e1szok f\u00e9ltve \u0151rizt\u00e9k identit\u00e1sukat. A n\u00e9pi k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00e1st az egyh\u00e1z keretei garant\u00e1lt\u00e1k. Minden er\u0151fesz\u00edt\u00e9st az egyh\u00e1z \u00e9s az iskola v\u00e9delme k\u00f6r\u00e9 szerveztek. Ugyanakkor b\u00e1r\u00f3 E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsef nagy meg\u00e9rt\u00e9ssel viszonyult gondjaikhoz. A megsz\u0171nt univerzitas vagyon\u00e1hoz, II J\u00f3zseffel ellent\u00e9tben a magyar \u00e1llam nem ny\u00falt, meghagyta a sz\u00e1szs\u00e1g rendelkez\u00e9s\u00e9re.<\/p>\n\n\n\n

    Megszervezik hitelint\u00e9zet\u00fcket, alapvet\u0151 fontoss\u00e1g\u00fanak hirdetik \u00e9s tartj\u00e1k azt, hogy sz\u00e1sz f\u00f6ld csak sz\u00e1sz k\u00e9zbe ker\u00fclhet. Ezen a ponton jelent hatalmas kontrasztot a magyars\u00e1g hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1sa a magyar f\u00f6ldek sors\u00e1hoz \u00e9s a rom\u00e1n f\u00f6ldszerz\u0151 politika \u00fcgyess\u00e9ge.<\/p>\n\n\n\n

    A sz\u00e1szs\u00e1g nagy \u00f6sszegeket ford\u00edt m\u0171vel\u0151d\u00e9si c\u00e9lokra, egyes\u00fcletek szervez\u00e9s\u00e9re, fejlesztik a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00e9letet \u00e9s magas szintre fejlesztik tan\u00edt\u00f3 k\u00e9pz\u00e9s\u00fcket.<\/p>\n\n\n\n

    Mindent \u00f6sszevetve a kiegyez\u00e9s ut\u00e1n hat\u00e1rozott fejl\u0151d\u00e9sr\u0151l besz\u00e9lhet\u00fcnk sz\u00e1sz f\u00f6ld\u00f6n. Csak a magyars\u00e1ghoz f\u0171z\u0151d\u0151 viszonnyal nem tudnak mit kezdeni. Pedig egyre ink\u00e1bb l\u00e1that\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt, hogy t\u00f6bb \u0151ket \u00e9rt s\u00e9relem sem ellen\u00fck ir\u00e1nyult l\u00e9p\u00e9sb\u0151l sz\u00e1rmazott, hanem sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171 int\u00e9zked\u00e9sek k\u00f6vetkezm\u00e9nye volt.<\/p>\n\n\n\n

    Visszat\u00e9rv\u00e9n az oktat\u00e1si t\u00f6rv\u00e9nykez\u00e9s korabeli t\u00f6rt\u00e9net\u00e9hez, az 1905 j\u00fanius\u00e1ban kiadott n\u00e9piskolai tanterv nem t\u00f6rekedett tudom\u00e1nyos ig\u00e9ny\u0171 ismeretek ny\u00fajt\u00e1s\u00e1ra, s a tanul\u00f3k gyakorlati \u00e9letre val\u00f3 felk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9t \u00e1ll\u00edtotta el\u0151t\u00e9rbe.<\/p>\n\n\n\n

    Az 1905-ben megtartott \u00f6t\u00f6dik egyetemes tan\u00edt\u00f3gy\u0171l\u00e9s idej\u00e9n ezer tank\u00f6teles gyermek k\u00f6z\u00fcl csak 47 v\u00e9gezte el a hatodik oszt\u00e1lyt. A sz\u00e1zadfordul\u00f3 k\u00f6r\u00fcli \u00e9vekben \u00faj iskolat\u00edpus, a polg\u00e1ri iskola indult gyors fejl\u0151d\u00e9snek. Elv\u00e9gz\u00e9se ut\u00e1n az alacsonyabb k\u00e9pzetts\u00e9get ig\u00e9nyl\u0151 tisztvisel\u0151i, ipari, keresked\u0151i p\u00e1ly\u00e1k bet\u00f6lt\u00e9s\u00e9re ny\u00edlt lehet\u0151s\u00e9g<\/p>\n\n\n\n

    A korm\u00e1nyzat sok gondot \u00e9s p\u00e9nzt ford\u00edtott a k\u00f6z\u00e9piskolai oktat\u00e1s korszer\u0171s\u00edt\u00e9s\u00e9re a sz\u00e1zadfordul\u00f3 k\u00f6r\u00fcli \u00e9vekben, hiszen a polg\u00e1ri fejl\u0151d\u00e9s ig\u00e9nyei megk\u00edv\u00e1nt\u00e1k a megb\u00edzhat\u00f3, az \u00e1llamrend ir\u00e1nt loj\u00e1lis magatart\u00e1st tan\u00fas\u00edt\u00f3 hivatalnoki \u00e9s \u00e9rtelmis\u00e9gi r\u00e9teg k\u00e9pz\u00e9s\u00e9t. K\u00fczdelem indult a le\u00e1nygimn\u00e1ziumok l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1\u00e9rt.<\/p>\n\n\n\n

    A rendszeres magyarorsz\u00e1gi iparoktat\u00e1s felt\u00e9teleit az 1884. \u00e9vi XVII. tc. teremtette meg. A t\u00f6rv\u00e9ny \u00e9rtelm\u00e9ben a v\u00e1rosok \u00e9s k\u00f6zs\u00e9gek feladata volt a tanonciskol\u00e1k megszervez\u00e9se \u00e9s fenntart\u00e1sa<\/p>\n\n\n\n

    A t\u00e1rgyalt korszakban n\u00e9gy tudom\u00e1nyegyetem\u00fcnk volt. A pesti mellett 1872-ben Kolozsv\u00e1rott, 1914-ben Debrecenben \u00e9s Pozsonyban nyitotta meg kapuit \u00fajonnan l\u00e9tes\u00edtett egyetem.<\/p>\n\n\n\n

    Milyenek voltak az oktat\u00e1si t\u00f6rv\u00e9nyek a nemzetis\u00e9gek szempontj\u00e1b\u00f3l?<\/p>\n\n\n\n

    De az 1883. \u00e9vi XXX. t\u00f6rv\u00e9nycikk, a lex Trefort, m\u00e1r szigor\u00fabb a nyelvhaszn\u00e1lat dolg\u00e1ban. Olvassuk: \u201e<\/em>7. \u00a7 A hitfelekezetek maguk hat\u00e1rozz\u00e1k meg az \u00e1ltaluk fentartott nyilv\u00e1nos k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1k tannyelv\u00e9t \u00e9s a mennyiben ez nem a magyar, k\u00f6telesek a tannyelven \u00e9s irodalm\u00e1n k\u00edv\u00fcl a magyar nyelv \u00e9s irodalm\u00e1nak t\u00f6rt\u00e9nelme, mint rendes tant\u00e1rgy tanit\u00e1s\u00e1r\u00f3l is gondoskodni \u00e9s pedig oly \u00f3rasz\u00e1mban, mely annak kell\u0151 elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1t lehet\u0151v\u00e9 tegye. Ennek ellen\u0151rizhet\u00e9se v\u00e9gett k\u00f6telesek a magyar nyelv \u00e9s irodalm\u00e1nak t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9re vonatkoz\u00f3 tantervet \u00e9s \u00f3rabeoszt\u00e1st a vall\u00e1s- \u00e9s k\u00f6zoktat\u00e1si ministernek el\u0151legesen bemutatni. A nem magyar tannyelv\u0171 k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1kban a 7-ik \u00e9s 8-ik oszt\u00e1lyban a magyar nyelv \u00e9s irodalm\u00e1nak t\u00f6rt\u00e9nelme magyar nyelven tan\u00edttatik s e tant\u00e1rgyb\u00f3l az \u00e9retts\u00e9gi vizsg\u00e1lat is ezen nyelven teend\u0151.\u201d A<\/em>z E\u00f6tv\u00f6s-f\u00e9le oktat\u00e1si t\u00f6rv\u00e9ny nem v\u00e1rta el a magyar nyelvtud\u00e1st, addig az 1883-as m\u00e1r igen, ez pedig egy\u00e9rtelm\u0171 visszal\u00e9p\u00e9st jelentett..<\/p>\n\n\n\n

    Az 1907. \u00e9vi XXVII. t\u00f6rv\u00e9nycikk<\/a>, az annyit vitatott lex Apponyi,  tov\u00e1bb l\u00e9pett vissza. A t\u00f6rv\u00e9ny m\u00e9g t\u00f6bb t\u00e1rgy eset\u00e9n, \u00e9s m\u00e9g kor\u00e1bbi \u00e9vfolyamokn\u00e1l \u00edrja el\u0151 a magyar nyelv\u0171 oktat\u00e1st, illetve a magyar nyelv elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1t, \u00e9s szankci\u00f3kat helyez kil\u00e1t\u00e1sba, ha nem tartj\u00e1k be. De err\u0151l m\u00e1r olvashattunk az el\u0151z\u0151ekben is.<\/p>\n\n\n\n

    \u201e<\/em>17. \u00a7. Minden iskola \u00e9s minden tan\u00edt\u00f3, tekintet n\u00e9lk\u00fcl az iskola jelleg\u00e9re \u00e9s arra, hogy \u00e1llami seg\u00e9lyt \u00e9lvez-e vagy sem, a gyermekek lelk\u00e9ben a magyar haz\u00e1hoz val\u00f3 ragaszkod\u00e1s szellem\u00e9t \u00e9s a magyar nemzethez val\u00f3 tartoz\u00e1s tudat\u00e1t, valamint a vall\u00e1serk\u00f6lcs\u00f6s gondolkod\u00e1st tartozik kifejleszteni \u00e9s meger\u0151s\u00edteni. Ennek a szempontnak az eg\u00e9sz tan\u00edt\u00e1sban \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclni kell; k\u00fcls\u0151 kifejez\u00e9s\u00fcl minden iskol\u00e1ban, jellegk\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl, \u00fagy a f\u0151bej\u00e1rat f\u00f6l\u00f6tt, mint megfelel\u0151 helyen a tantermekben Magyarorsz\u00e1g cz\u00edmere helyezend\u0151 el, a tantermekben a magyar t\u00f6rt\u00e9netb\u0151l vett falit\u00e1bl\u00e1k alkalmazand\u00f3k, nemzeti \u00fcnnepeken pedig az \u00e9p\u00fcleten a magyar nemzeti cz\u00edmeres z\u00e1szl\u00f3 t\u0171zend\u0151 ki. E jelv\u00e9nyeken k\u00edv\u00fcl csak a t\u00f6rv\u00e9nyhat\u00f3s\u00e1g \u00e9s a k\u00f6zs\u00e9g cz\u00edmere \u00e9s az iskola k\u00f6zs\u00e9gi, illet\u0151leg felekezeti jelleg\u00e9t a t\u00f6rv\u00e9nyesen meg\u00e1llap\u00edtott kit\u00e9telekkel megjel\u00f6l\u0151 magyar nyelv\u0171 k\u00fcls\u0151 felirat \u00e9s a tantermekben az illet\u0151 hitfelekezet egyh\u00e1zi f\u0151p\u00e1sztorainak arczk\u00e9pei, vall\u00e1si jelv\u00e9nyek, vall\u00e1skegyeleti k\u00e9pek, \u00e9s az oktat\u00e1shoz sz\u00fcks\u00e9ges tanszerek alkalmaz\u00e1sa van megengedve, melyek azonban idegen t\u00f6rt\u00e9neti vagy f\u00f6ldrajzi vonatkoz\u00e1sokat nem tartalmazhatnak \u00e9s csakis hazai k\u00e9sz\u00edtm\u00e9nyek lehetnek. A vall\u00e1s- \u00e9s k\u00f6zoktat\u00e1s\u00fcgyi minister a t\u00e1rcz\u00e1ja terh\u00e9re gondoskodik arr\u00f3l, hogy az \u00f6sszes iskol\u00e1k a magyar cz\u00edmerrel \u00e9s z\u00e1szl\u00f3val, valamint az iskolafenntart\u00f3 hat\u00f3s\u00e1g meghallgat\u00e1s\u00e1val meg\u00e1llap\u00edtand\u00f3 magyar t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9pekkel ell\u00e1ttassanak. E t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9pek a tantermekben kell\u0151 m\u00f3don elhelyezend\u0151k \u00e9s a tan\u00edt\u00f3 tartozik jelent\u0151s\u00e9g\u00fcket a nyelv- \u00e9s \u00e9rtelemgyakorlatok, tov\u00e1bb\u00e1 a f\u00f6ldrajz \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelem tan\u00edt\u00e1sa sor\u00e1n a gyermekeknek megmagyar\u00e1zni.  Ezen szakasz azon rendelkez\u00e9seinek v\u00e9grehajt\u00e1sa, a melyek nem a tan\u00edt\u00f3 m\u0171k\u00f6d\u00e9si k\u00f6r\u00e9be esnek, az iskolasz\u00e9knek feladata \u00e9s \u00e9rette els\u0151 sorban az iskolasz\u00e9k eln\u00f6ke felel\u0151s. Ezen rendelkez\u00e9seknek sz\u00e1nd\u00e9kos elmulaszt\u00e1sa kih\u00e1g\u00e1st k\u00e9pez, mely felett azok a k\u00f6zigazgat\u00e1si hat\u00f3s\u00e1gok illet\u00e9kesek b\u00edr\u00e1skodni, melyeket az 1891. \u00e9vi XX. tc. kijel\u00f6lt. Az ilyk\u00e9pp meg\u00e1llap\u00edtott kih\u00e1g\u00e1s b\u00fcntet\u00e9se 500 koron\u00e1ig terjedhet\u0151 p\u00e9nzb\u00fcntet\u00e9s mellyel a mulaszt\u00e1s elk\u00f6vet\u0151je s\u00fajtand\u00f3. A befoly\u00f3 p\u00e9nzb\u00fcntet\u00e9s az orsz\u00e1gos tan\u00edt\u00f3i nyugd\u00edj- \u00e9s gy\u00e1malap cz\u00e9ljaira ford\u00edtand\u00f3; egy\u00e9b tekintetben az 1879:XL. tc. \u00e1ltal\u00e1nos hat\u00e1rozatai ir\u00e1nyad\u00f3k.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Ma az interneten, a hozz\u00e1sz\u00f3l\u00e1sok t\u00f6meg\u00e9t kiv\u00e1lt\u00f3, ismeretlen szerz\u0151 foglalja \u00f6ssze igen j\u00f3l a k\u00e9rd\u00e9st, ezt \u00edrja: \u201eAz oktat\u00e1si t\u00f6rv\u00e9nyek kapcs\u00e1n (\u2026) arr\u00f3l besz\u00e9lhet\u00fcnk, hogy egy elfogadhat\u00f3 kiindul\u00e1si pontt\u00f3l (E\u00f6tv\u00f6s-f\u00e9le t\u00f6rv\u00e9ny) nemhogy el\u0151rel\u00e9p\u00e9s nem volt, hanem az \u00e1llam folyamatosan egyre jobban korl\u00e1tozta a nemzetis\u00e9gi nyelv\u0171 oktat\u00e1st – nem v\u00e9letlen\u00fcl v\u00e1ltva ki a kisebbs\u00e9gek haragj\u00e1t, \u00e9s a k\u00f6rnyez\u0151 orsz\u00e1gok t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00e1sa ez\u00e9rt nevezi ezt a fajta politik\u00e1t elmagyaros\u00edt\u00f3nak. M\u00e1s k\u00e9rd\u00e9s, hogy a gyakorlatban az iskolarendszer fejletlens\u00e9ge \u00e9s a t\u00f6rv\u00e9nyekben foglalt irre\u00e1lis elv\u00e1r\u00e1sok (magyar nyelvtud\u00e1s megszerz\u00e9se r\u00f6vid id\u0151 alatt) miatt ez az eg\u00e9sz csak arra volt j\u00f3, hogy a nem magyar lakoss\u00e1got hergelje (mint itt a szocializmus alatt bevezetett orosz nyelvtanul\u00e1s). Azokon a ter\u00fcleteken, ahol nem \u00e9lt sz\u00e1mottev\u0151 magyar lakoss\u00e1g, nem volt haszna a magyar nyelvtud\u00e1snak, ahol meg \u00e9lt, ott a nem magyar anyanyelv\u0171ek t\u00f6rv\u00e9nyekt\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl r\u00e1 voltak k\u00e9nyszer\u00edtve a magyar nyelv elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1ra, merthogy an\u00e9lk\u00fcl nem boldogultak volna. A magyar korm\u00e1nyzat nyilv\u00e1nval\u00f3an az oktat\u00e1si t\u00f6rv\u00e9nyeken kereszt\u00fcl pr\u00f3b\u00e1lta a nemzetis\u00e9gek asszimil\u00e1ci\u00f3j\u00e1t felgyors\u00edtani, de ez ebben a form\u00e1ban nem volt hat\u00e9kony eszk\u00f6z, a nemzetis\u00e9gek asszimil\u00e1ci\u00f3ja nem a korm\u00e1nyzati eszk\u00f6z\u00f6knek, hanem legink\u00e1bb term\u00e9szetes folyamatoknak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Az oktat\u00e1spolitik\u00e1nak van azonban egy m\u00e1sik r\u00e9sze, amely a t\u00f6rv\u00e9nyi szab\u00e1lyz\u00e1s mellett hasonl\u00f3an fontos: a lex Apponyi utal r\u00e1, hogy a finansz\u00edroz\u00e1s nagyr\u00e9szt az \u00e1llamon m\u00falott, az \u00e1llam pedig egy\u00e1ltal\u00e1n nem prefer\u00e1lta a nemzetis\u00e9gi nyelv\u0171 oktat\u00e1st, amennyiben a saj\u00e1t iskol\u00e1ir\u00f3l volt sz\u00f3. A nemzetis\u00e9gi nyelv\u0171 oktat\u00e1s ez\u00e9rt els\u0151sorban az egyh\u00e1zi iskol\u00e1k keretein bel\u00fcl zajlott, de itt is voltak k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek. Az el\u0151z\u0151 posztban m\u00e1r volt sz\u00f3 r\u00f3la, hogy a szlov\u00e1kok \u00e9s a n\u00e9metek eset\u00e9n, mivel a nagy r\u00e9sz\u00fck a magyarokkal azonos vall\u00e1s\u00fa volt, a saj\u00e1t egyh\u00e1zuk sem felt\u00e9tlen\u00fcl t\u00e1mogatta az anyanyelvi oktat\u00e1sukat, merthogy az egyh\u00e1z is magyar ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s alatt volt. 1918-ban p\u00e9ld\u00e1ul alig volt szlov\u00e1k tannyelv\u0171 iskola a szlov\u00e1klakta megy\u00e9kben, mi t\u00f6bb, szlov\u00e1k nyelven tan\u00edtani k\u00e9pes tan\u00e1rb\u00f3l is \u00f3ri\u00e1si hi\u00e1ny volt, \u00edgy Csehszlov\u00e1kia megalakul\u00e1sa ut\u00e1n cseh ter\u00fcletr\u0151l kellett tan\u00e1rokat \u00bbimport\u00e1lni\u00ab. Az ortodoxok \u00e9s g\u00f6r\u00f6gkatolikusok eset\u00e9n jobb volt a helyzet (rom\u00e1nok, szerbek), mert ott az egyh\u00e1z az adott nemzetis\u00e9g ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa alatt \u00e1llt. Nagyj\u00e1b\u00f3l ugyanez mondhat\u00f3 el a tan\u00e1rk\u00e9pz\u00e9sr\u0151l is. Az ortodox \u00e9s g\u00f6r\u00f6gkatolikus egyh\u00e1zak meg tudt\u00e1k szervezni a saj\u00e1t tan\u00e1rk\u00e9pz\u00e9s\u00fcket, de a katolikus \u00e9s protest\u00e1ns nemzetis\u00e9gek sz\u00e1m\u00e1ra jobb\u00e1ra csak k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n (cseh vagy n\u00e9met ter\u00fcleten) volt lehet\u0151s\u00e9g, hogy anyanyelvi tan\u00e1rk\u00e9pz\u00e9sben r\u00e9szt vegyenek. R\u00e9szt vehettek persze a magyar nyelv\u0171 tan\u00e1rk\u00e9pz\u00e9sben is, de az nem k\u00e9pezte volna \u0151ket arra, hogy nemzetis\u00e9gi nyelven oktassanak.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Magyar\u00e1n a magyar korm\u00e1nyzat az oktat\u00e1spolitik\u00e1n kereszt\u00fcl k\u00e9pzelte el azt, hogy a nemzetis\u00e9gi lakoss\u00e1g jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9t elmagyaros\u00edtsa. Vannak persze a t\u00f6rt\u00e9netben ellentmond\u00e1sok: legf\u0151k\u00e9ppen az a k\u00e9rd\u00e9s, hogy a kiegyez\u00e9s idej\u00e9ben m\u00e9g viszonylag liber\u00e1lis szab\u00e1lyoz\u00e1sokat mi\u00e9rt fogadta el az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s, ha k\u00e9s\u0151bb azt\u00e1n rendre szigor\u00edtott azon. (\u2026) A liber\u00e1lisokat a nemesi elit vezet\u0151 erej\u00e9v\u00e9 az tette, hogy \u0151k l\u00e9ptek fel annak idej\u00e9n a legradik\u00e1lisabban a b\u00e9csi udvar k\u00f6zpontos\u00edt\u00f3 elk\u00e9pzel\u00e9seivel szemben. A n\u00f6vekv\u0151 befoly\u00e1suk azonban nem jelentette azt, hogy a korabeli elit nagy r\u00e9sze liber\u00e1liss\u00e1 is v\u00e1lt, hanem csak alkalmazkodott az \u00e9ppen n\u00e9pszer\u0171 n\u00e9zetekhez. A szabads\u00e1gharc buk\u00e1s\u00e1val ugyanakkor a liber\u00e1lisok f\u0151bb k\u00e9pvisel\u0151i emigr\u00e1ci\u00f3ba k\u00e9nyszer\u00fcltek. A kiegyez\u00e9s el\u0151tti politikai vit\u00e1k sor\u00e1n m\u00e1r l\u00e1that\u00f3 volt, hogy az itthonmaradtak h\u00e1tt\u00e9rbe fognak szorulni, r\u00e1ad\u00e1sul a prominens k\u00e9pvisel\u0151ik sem lettek fiatalabbak. A kiegyez\u00e9s pedig okafogyott\u00e1 tette a tov\u00e1bbi sz\u00f6vets\u00e9get a liber\u00e1lisok \u00e9s a nemesi elit t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t alkot\u00f3 konzervat\u00edvabb (vagy \u00e9ppen pragmatista, karrierista) r\u00e9sze k\u00f6z\u00f6tt. E\u00f6tv\u00f6s \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny m\u00e1sik liber\u00e1lis politikus m\u00e9g a tekint\u00e9lye miatt fontos szerepet j\u00e1tszhatott kezdetben, de komolyabb szerep ez ut\u00e1n nem jutott nekik \u2013 noha az \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00fcket propaganda szinten, de tartalom n\u00e9lk\u00fcl egyes p\u00e1rtok m\u00e9g rendre felv\u00e1llalt\u00e1k. (\u2026) b\u00e1r szok\u00e1s a kiegyez\u00e9st a polg\u00e1ri \u00e1talakul\u00e1s id\u0151pontj\u00e1nak tartani \u00e9s t\u00e9ny, hogy jogszab\u00e1lyok szintj\u00e9n ez meg is t\u00f6rt\u00e9nt, de nem k\u00f6vetkezett be elitv\u00e1lt\u00e1s. Az egyed\u00fcli v\u00e1ltoz\u00e1s annyi volt, hogy B\u00e9cs politikai fennhat\u00f3s\u00e1ga megsz\u0171nt, de a helyi \u00e9s region\u00e1lis k\u00f6zigazgat\u00e1s, ill. a politikai elit nem cser\u00e9l\u0151d\u00f6tt ki, hanem \u00e1tmentette a hatalm\u00e1t (mint 1889-ben), nem utols\u00f3sorban az\u00e9rt, mert nem volt kikre lecser\u00e9lni \u0151ket, de az\u00e9rt is, mert vel\u00fck t\u00e1rgyalt B\u00e9cs. Az \u00edgy a hatalm\u00e1t \u00e1tment\u0151 nemesi elit nem els\u0151sorban nacionalista alapon pr\u00f3b\u00e1lta k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 eszk\u00f6z\u00f6kkel elmagyaros\u00edtani a nemzetis\u00e9geket, hanem az\u00e9rt, mert a nemzetis\u00e9gi politikai mozgalmak t\u00e9nyleges vesz\u00e9lyt jelentettek a hatalm\u00e1ra, mik\u00f6zben a magyarok k\u00e9pviselet\u00e9t monopoliz\u00e1lni tudt\u00e1k (b\u00e1r t\u00e9ny, hogy volt ellenz\u00e9k, de annak a tagjai ugyanabb\u00f3l a k\u00f6rb\u0151l ker\u00fcltek ki, \u00e9s ideol\u00f3giailag nem \u00e1lltak t\u00fal messze a korm\u00e1nyzatt\u00f3l).<\/em><\/p>\n\n\n\n

    A fentiekb\u0151l k\u00f6vetkezik, hogy az \u00e1llamigazgat\u00e1si poz\u00edci\u00f3k is az elit\u00e9i lettek, \u00e9s ehhez ragaszkodtak is \u2013 err\u0151l Miksz\u00e1thn\u00e1l sokat lehet olvasni, de m\u00e1sok is meg\u00f6r\u00f6k\u00edtett\u00e9k a dzsentrik vil\u00e1g\u00e1t. Term\u00e9szetszer\u0171leg ez is egy olyan ter\u00fclet volt, ahol a korm\u00e1nyzathoz nem el\u00e9gg\u00e9 loj\u00e1lisnak tartott elemek ki voltak rekesztve, nem felt\u00e9tlen\u00fcl nemzetis\u00e9gi alapon, de a nemzetis\u00e9gi \u00e9rtelmis\u00e9g beletartozott ebbe a kateg\u00f3ri\u00e1ba. R\u00e1ad\u00e1sul az \u00e1llamigazgat\u00e1si, k\u00f6zigazgat\u00e1si poz\u00edci\u00f3k sz\u00e1m\u00e1nak n\u00f6vel\u00e9se kisebb v\u00e1rosok etnikai viszonyainak megv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1ra is alkalmas volt, \u00edgy n\u00f6vekedett a magyar nemzetis\u00e9g\u0171ek ar\u00e1nya egy sereg olyan v\u00e1rosban, amely nemzetis\u00e9gi ter\u00fcleten fek\u00fcdt.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Noha a nemzetis\u00e9gi p\u00e1rtok nem voltak betiltva (bizonyos mozgalmak azonban jutottak ilyen sorsra, mint pl. a Matica Slovenska), de a v\u00e1laszt\u00e1si rendszer saj\u00e1toss\u00e1gai miatt nem tudtak labd\u00e1ba r\u00fagni. Az \u00e1ltal\u00e1nos \u00e9s titkos v\u00e1laszt\u00f3jogt\u00f3l m\u00e9g messze vagyunk \u00e9s a v\u00e1laszt\u00f3ker\u00fcletek hat\u00e1rainak megh\u00faz\u00e1s\u00e1n\u00e1l is igyekeztek minim\u00e1lisra reduk\u00e1lni azokat a ker\u00fcleteket, ahol a nem magyar p\u00e1rtoknak es\u00e9lye lehet. Ahol a magyar lakoss\u00e1g alacsony sz\u00e1ma miatt a v\u00e1laszt\u00f3k nagyobb r\u00e9sze sem volt magyar, ott pedig a korm\u00e1nyp\u00e1rtok rendre \u00fan. magyar\u00f3n politikusokat ind\u00edtottak, akiket kev\u00e9sb\u00e9 eufemisztikusan nyugodtan lehet kollabor\u00e1nsoknak nevezni, merthogy \u00e1ltal\u00e1ban nem voltak t\u00f6bbek egyszer\u0171 mamelukokn\u00e1l (ahogy akkoriban nevezt\u00e9k a mezei k\u00e9pvisel\u0151ket, akik csak az\u00e9rt voltak a Parlamentben, hogy szavazzanak). Ezek az etnikailag valamelyik nemzetis\u00e9ghez tartoz\u00f3 politikusok nyilv\u00e1nval\u00f3an nem k\u00e9pviselt\u00e9k az adott etnikumot. A nemzetis\u00e9gi p\u00e1rtok viszont hol bojkott\u00e1lt\u00e1k a v\u00e1laszt\u00e1sokat, hol elindultak, de n\u00e9h\u00e1ny helyn\u00e9l t\u00f6bbet nem tudtak szerezni.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Eur\u00f3pa t\u00f6bb orsz\u00e1g\u00e1ban az \u00e1llam maga pr\u00f3b\u00e1lta telep\u00edt\u00e9sekkel megv\u00e1ltoztatni az etnikai viszonyokat: N\u00e9metorsz\u00e1gban p\u00e9ld\u00e1ul a lengyelek lakta ter\u00fcleteken folyt telep\u00edt\u00e9s, vagy Rom\u00e1ni\u00e1ban Erd\u00e9lybe t\u00f6bb hull\u00e1mban 1920 ut\u00e1n, de Dobrudzsa t\u00f6r\u00f6k lakoss\u00e1ga is \u00edgy lett rom\u00e1n. Magyarorsz\u00e1gon \u00e1llami telep\u00edt\u00e9s – b\u00e1r elk\u00e9pzel\u00e9sk\u00e9nt felmer\u00fclt – de nem zajlott. Mivel ez az etnikai viszonyok megv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1nak a legk\u00e9zenfekv\u0151bb eszk\u00f6ze, e tekintetben a nemzetis\u00e9gek t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00e1s\u00e1nak a magyaros\u00edt\u00e1sban nincs igaza. A k\u00e9ts\u00e9gtelen restrikt\u00edv nemzetis\u00e9gpolitika ink\u00e1bb csak arra a kuty\u00e1ra hasonl\u00edtott, amelyik ugat, de nem harap – a korabeli asszimil\u00e1ci\u00f3s folyamatok alapvet\u0151en m\u00e1s t\u00e9nyez\u0151k k\u00f6vetkezm\u00e9nyei, b\u00e1r f\u0151leg az oktat\u00e1spolitikai restrikci\u00f3knak voltak t\u00e9nyleges hat\u00e1sai.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Ami pedig a propagand\u00e1t illeti err\u0151l \u00edgy \u00edr: \u201e<\/em>Gyakorlatilag ez az ter\u00fclet, amelyre a fenti kuty\u00e1s p\u00e1rhuzam a legjobban illik. A – k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a Millenium k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n hangos – magyar hazafias, ill. nacionalista propaganda a magyar fels\u0151bbrend\u0171s\u00e9g hangs\u00falyoz\u00e1s\u00e1val term\u00e9szetszer\u0171leg cs\u00f6kkentette a nemzetis\u00e9gek lojalit\u00e1s\u00e1t, merthogy \u0151k nem \u00e9rezt\u00e9k maguk\u00e9nak mindezt. (\u2026) Az, hogy Magyarorsz\u00e1g 1918 ut\u00e1n nem sz\u00e1m\u00edthatott szinte senki szimp\u00e1ti\u00e1j\u00e1ra, ennek a k\u00f6vetkezm\u00e9nye, mint ahogy az is, hogy a nemzetis\u00e9gek magyar elnyom\u00e1sra val\u00f3 hivatkoz\u00e1sa meg\u00e9rt\u0151 f\u00fclekre tal\u00e1lt. \u00c9s, mintha a Horthy-korm\u00e1nyzat nem tanult volna ebb\u0151l, a b\u00e9kekonferenci\u00e1ra azt az Apponyi Albertet k\u00fcldt\u00e9k deleg\u00e1ci\u00f3vezet\u0151nek, aki mindennek az emblematikus alakja volt.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Ez az ut\u00f3bbi szempont \u00e9rdekes lehet, b\u00e1r Apponyi k\u00fcldet\u00e9se semmin sem v\u00e1ltoztatott, annak ellen\u00e9re, hogy m\u00e9lt\u00f3s\u00e1ggal, magas sz\u00ednvonalon, s mint napjaink igazolj\u00e1k v\u00e1teszi besz\u00e9ddel k\u00e9pviselte Magyarorsz\u00e1got.<\/p>\n\n\n\n

    Minthogy dolgozatunkban a sz\u00e1szokkal kiemelten foglalkozunk, megjegyezni fontos, hogy a sz\u00e1szokat a vall\u00e1soktat\u00e1ssal kapcsolatos nyelvi javaslatok k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen irrit\u00e1lt\u00e1k. A sz\u00e1sz egyh\u00e1z volt nemzeti l\u00e9t\u00fck legf\u0151bb b\u00e1sty\u00e1ja, s mint l\u00e1thattuk az anyak\u00f6nyvez\u00e9s \u00e1llami k\u00f6zigazgat\u00e1sba t\u00f6rt\u00e9n\u0151 \u00e1thelyez\u00e9se is f\u00e1jdalmas pontnak bizonyult.<\/p>\n\n\n\n

    A nagy kiv\u00e1ndorl\u00e1sok ideje ez a korszak, de a felfokozott \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9ggel meg\u00e9lt s\u00e9relmek \u00e9s a n\u00e9met sikerek \u00e1ltal \u00e9bred\u0151 nagyn\u00e9met tudat egy\u00fctt j\u00e1rulhattak hozz\u00e1 egy sz\u00e1sz kiv\u00e1ndorl\u00e1si hull\u00e1mhoz. Az ekkor 228.000 lelket sz\u00e1ml\u00e1l\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gb\u0151l a sz\u00e1zadfordul\u00f3 \u00e9veiben t\u00f6bb mint 10.000 l\u00e9lek vette a v\u00e1ndorbotot. F\u0151leg iparosok \u00e9s \u00e9rtelmis\u00e9giek d\u00f6nt\u00f6ttek \u00edgy.<\/p>\n\n\n\n

    A paps\u00e1g elszeg\u00e9nyed\u00e9se, az egyh\u00e1zban tapasztalhat\u00f3 boml\u00e1s is jelent\u0151sen gyeng\u00edtette a sz\u00e1sz k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get. Eset\u00fckben az egyh\u00e1z egys\u00e9ge \u00e9s a n\u00e9pi egys\u00e9g szorosan \u00f6sszef\u00fcggtek. Mindek\u00f6zben pedig az egyke is tov\u00e1bb fokozta sz\u00e1mbeli fogy\u00e1sukat.<\/p>\n\n\n\n

    Ekkoriban azonban l\u00e9teznek pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1sok a megb\u00e9k\u00e9l\u00e9sre is. Meltzl Oszk\u00e1r a nem v\u00e9letlen\u00fcl szepess\u00e9gi sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa n\u00e9met, r\u00f6piratot is k\u00e9sz\u00edt, s ezt a k\u00f6vetkez\u0151 szavakkal z\u00e1rja: \u201eHa a sz\u00e1szokat megnyugtatj\u00e1k, \u00e9s szil\u00e1rd biztos\u00edt\u00e9kokat ny\u00fajtanak nekik arra n\u00e9zve, hogy a nemzeti birtok\u00e1llom\u00e1nyukat nem vesz\u00e9lyeztetni, hanem minden megengedett \u00e9s jogos eszk\u00f6zzel v\u00e9deni akarj\u00e1k, a magyar \u00e1llamnak nem lesznek n\u00e1lukn\u00e1l h\u00edvebb \u00e9s megb\u00edzhat\u00f3bb polg\u00e1rai, akik sz\u00edvesebben adj\u00e1k majd v\u00e9r\u00fcket Magyarorsz\u00e1g\u00e9rt.\u201d <\/em>Mellette a f\u0151isp\u00e1n, gr\u00f3f Bethlen Andr\u00e1s loj\u00e1lis magatart\u00e1sa is ebbe az ir\u00e1nyba hatott. \u00daj politikai ir\u00e1ny kont\u00faroz\u00f3dott Tisza K\u00e1lm\u00e1n buk\u00e1sa ut\u00e1n pedig \u00faj politikai ir\u00e1ny kont\u00faroz\u00f3dott \u00e9s a sz\u00e1sz \u00e9rtelmis\u00e9g t\u00f6bb szerephez jutott az orsz\u00e1g k\u00f6z\u00e9let\u00e9ben. Ez Tisza Istv\u00e1n alatt tov\u00e1bb n\u0151tt. A nyelvi t\u00f6rv\u00e9nyeket csak igen enyhe form\u00e1ban hajtott\u00e1k v\u00e9gre sz\u00e1sz f\u00f6ld\u00f6n. Sajnos azonban a k\u00f6zeled\u00e9snek komoly ellenz\u00e9ke is volt, amely harcot hirdetett a magyars\u00e1g mindennem\u0171 t\u00e9rfoglal\u00e1sa ellen. A \u201ez\u00f6ld\u201d<\/em> sz\u00e1szok mozgalma a magyarorsz\u00e1gi n\u00e9metek nemzettudat\u00e1t is \u00fajra akarta \u00e9leszteni. \u00dcdv\u00f6z\u00f6lt\u00e9k a sv\u00e1bs\u00e1g \u00f6ntudatra \u00e9bred\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n

    Szellemi t\u00e9ren valamivel jobbak voltak a viszonyok \u00e9s a k\u00f6zeled\u00e9s kil\u00e1t\u00e1sai. A \u201eDie Karpathen\u201d<\/em> nagyj\u00e1b\u00f3l a Nyugattal egy id\u0151ben indul, \u00e9s a kapcsolatokat nagym\u00e9rt\u00e9kben mozd\u00edtja el\u0151. Hasonl\u00f3 a helyzet a tudom\u00e1ny ter\u00e9n is.<\/p>\n\n\n\n

    Most Puk\u00e1nszky v\u00e9gk\u00f6vetkeztet\u00e9s\u00e9t olvassuk: \u201eA sz\u00e1sz\u2013magyar k\u00f6zeled\u00e9s nem j\u00e1rt teljes sikerrel. A s\u00farl\u00f3d\u00e1si fel\u00fcletek tov\u00e1bbra is megmaradtak, de a nyugodtabb l\u00e9gk\u00f6rben legal\u00e1bb esetenk\u00e9nt k\u00f6nnyebb volt megegyezni \u00e9s a sz\u00e1sz \u00e9rtelmis\u00e9g egy r\u00e9sze lassank\u00e9nt m\u00e9gis eg\u00e9szs\u00e9gesebb bels\u0151 viszonyba ker\u00fclt a magyar \u00e1llammal. A magyar korm\u00e1ny k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl sok meg\u00e9rt\u00e9ssel b\u00e1nt a sz\u00e1szokkal \u00e9s b\u0151kez\u0171en gondoskodott az ig\u00e9nyeik kiel\u00e9g\u00edt\u00e9s\u00e9r\u0151l. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen gr\u00f3f Tisza Istv\u00e1n munk\u00e1lkodott azon, hogy a sz\u00e1sz\u2013magyar k\u00f6zeled\u00e9s formai elhat\u00e1roz\u00e1sb\u00f3l val\u00f3s\u00e1gg\u00e1 v\u00e1lj\u00e9k. Minden alkalmat megragadott, hogy r\u00e1mutasson a sz\u00e1szs\u00e1g n\u00e9pi jogaira, mindenekel\u0151tt pedig arra, hogy a n\u00e9pi jogok gyakorl\u00e1sa zavartalanul megf\u00e9r az \u00e1llamh\u0171s\u00e9ggel. A nemzetis\u00e9gi k\u00e9rd\u00e9sr\u0151l 1913 december\u00e9ben mondott elvi jelent\u0151s\u00e9g\u0171 k\u00e9pvisel\u0151h\u00e1zi besz\u00e9d\u00e9ben p\u00e9ldak\u00e9nt id\u00e9zte a sz\u00e1szokat arra, <\/em>\u00bbhogy orsz\u00e1gunk nem magyarajk\u00fa polg\u00e1raiban er\u0151s n\u00e9pi \u00f6ntudat \u00e9lhet, hogy maradand\u00f3 szellemi k\u00f6tel\u00e9kek f\u0171zhetik \u0151ket a vel\u00fck rokon k\u00fcls\u0151 nagy nemzet\u00e1llamokhoz a n\u00e9lk\u00fcl, hogy e miatt h\u0171s\u00e9g\u00fck \u00e9s a magyar \u00e1llam szolg\u00e1lat\u00e1ban v\u00e9gzett munk\u00e1juk b\u00e1rmilyen vonatkoz\u00e1sban is csorb\u00e1t szenvedne\u00ab.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    A n\u00e9h\u00e1ny h\u00f3nap m\u00falva megindul\u00f3 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa b\u0151ven alkalmat adott a sz\u00e1szoknak arra, hogy cselekv\u0151 \u00e1ldozatk\u00e9szs\u00e9ggel tegyenek bizonys\u00e1got magyar \u00e1llamh\u0171s\u00e9g\u00fckr\u0151l s egyben n\u00e9met n\u00e9pi \u00f6ntudatukr\u00f3l.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

    M\u00e1sr\u00e9szt tanuls\u00e1gk\u00e9nt s jelenkori gondjainkra is utalva, Mester \u00c1kos ma is \u00e9rv\u00e9nyes szavait id\u00e9zem: \u201eHa egy kisebbs\u00e9get megfosztanak iskol\u00e1it\u00f3l, akkor m\u00e9g mindig alkalom van arra, hogy a papok a hitoktat\u00e1son kereszt\u00fcl anyanyelv\u00fck\u00f6n \u00e9rintkezzenek a saj\u00e1t fajt\u00e1jukbeli gyermekekkel. (\u2026) a m\u00falt t\u00f6rt\u00e9nete azt bizony\u00edtja, hogy am\u00edg ar\u00e1nylag egyes orsz\u00e1gokban az \u00e1llamhatalomnak az auton\u00f3m k\u00f6zigazgat\u00e1sb\u00f3l, \u00e1llami hivatalokb\u00f3l, s\u0151t az iskol\u00e1kb\u00f3l is siker\u00fclt kiszor\u00edtania a nemzetis\u00e9geket, addig egyh\u00e1zi t\u00e9ren sohasem t\u00f6rt\u00e9nt meg ez az int\u00e9zked\u00e9s komoly zavarg\u00e1sok \u00e9s megr\u00e1zk\u00f3dtat\u00e1sok n\u00e9lk\u00fcl.\u201d<\/em> Ez a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s oda-vissza \u00e9rv\u00e9nyes volt \u00e9s maradt.<\/p>\n\n\n\n

    V\u00e9g\u00fcl tekints\u00fcnk \u00e1t n\u00e9h\u00e1ny egy\u00e9b vonatkoz\u00e1st a sz\u00e1szs\u00e1g korabeli \u00e9let\u00e9b\u0151l, ism\u00e9t Czir\u00e1ki soraira hivatkozva.<\/p>\n\n\n\n

    A XIX. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n a moderniz\u00e1ci\u00f3s k\u00eds\u00e9rletek sz\u00e1rba sz\u00f6kkennek Erd\u00e9lyben is, s ebben a sz\u00e1sz vid\u00e9k \u00e9len j\u00e1r. Sikeresen kapcsol\u00f3dnak be Ausztria\u2013Magyarorsz\u00e1g v\u00e9rkering\u00e9s\u00e9be. A hosszas recesszi\u00f3 ut\u00e1n lefektetik egy modern \u00e9s fejl\u0151dni k\u00e9pes sz\u00e1szf\u00f6ldi gazdas\u00e1g alapjait.<\/p>\n\n\n\n

    A Sz\u00e1szf\u00f6ld\u00f6n tov\u00e1bbra is d\u00f6nt\u0151 fontoss\u00e1g\u00fa mez\u0151gazdas\u00e1g \u00e9let\u00e9ben az 1848-as jobb\u00e1gyfelszabad\u00edt\u00e1s okozta v\u00e1ltoz\u00e1s, az \u00farb\u00e9ri viszonyok z\u0171rzavara, melyet a gy\u0151ztes hatalom 1853-54-es f\u00f6ldreformja valamelyest rendez, a kett\u0151s monarchia idej\u00e9n nyer v\u00e9gleges form\u00e1t. Erd\u00e9lyben a polg\u00e1ri \u00e1talakul\u00e1s kor\u00e1ban a modernebb \u00e9s a feud\u00e1lis gazd\u00e1lkod\u00e1si form\u00e1k m\u00e9g tov\u00e1bb \u00e9lnek egym\u00e1s mellett. Erd\u00e9lyben a termel\u00e9si \u00e1tlagok Sz\u00e1szf\u00f6ld\u00f6n a legmagasabbak. Ebben a mez\u0151gazdas\u00e1gi iskol\u00e1k \u00e9s a k\u00f6zponti t\u00e1mogat\u00e1sok is szerepet kaptak.<\/p>\n\n\n\n

    Az ipar is lend\u00fcletesen fejl\u0151dik. A c\u00e9hek megsz\u0171nt\u00e9vel el\u0151sz\u00f6r a mez\u0151gazdas\u00e1gra alapozott ipar kezd fejl\u0151dni. Azt\u00e1n \u00faj elemk\u00e9nt megjelenik a g\u00e9pgy\u00e1rt\u00e1s a finommechanika, a koh\u00e1szat \u00e9s a vegyipar is. Csal\u00e1di kezdem\u00e9nyez\u00e9sek \u00e9s n\u00e9met befektet\u00e9sek egyar\u00e1nt v\u00e1llalnak szerepet ebben, de a sz\u00e1szf\u00f6ldi p\u00e9nzint\u00e9zetek is adnak hitelt. Fokozatosan nem csak a Monarchi\u00e1ban \u00e1llnak helyt, de kitelep\u00fclnek Rom\u00e1ni\u00e1ba is. Erd\u00e9ly ipari teljes\u00edtm\u00e9ny\u00e9b\u0151l j\u00f3val sz\u00e1mar\u00e1nyuk felett r\u00e9szesednek.<\/p>\n\n\n\n

    Hossz\u00fa id\u0151 ut\u00e1n fel\u00e9lednek a sz\u00e1sz keresked\u0151h\u00e1zak is.<\/p>\n\n\n\n

    Mindezt nagyban seg\u00edtette az orsz\u00e1gos infrastrukt\u00fara h\u00e1l\u00f3zat fejl\u0151d\u00e9se. A Kolozsv\u00e1r\u2013Brass\u00f3 vonal n\u00e9gy \u00e9v alatt k\u00e9sz\u00fclt el, s ezt hosszabb\u00edtj\u00e1k meg a hegyeken \u00e1t Rom\u00e1ni\u00e1ig. A sz\u00e1zadfordul\u00f3n a k\u00f6z\u00fath\u00e1l\u00f3zat is fejl\u0151d\u00e9snek indult. M\u00e9g rep\u00fcl\u0151t is \u00e9p\u00edtett egy sz\u00e1sz tervez\u0151. Sorra l\u00e9tes\u00fcltek a telefonk\u00f6zpontok. A K\u00fck\u00fcll\u0151 menti g\u00e1zmez\u0151k szerepet kaptak, f\u0151leg Medgyes gy\u00e1raiban. H\u00f3d\u00edt\u00f3 \u00fatj\u00e1ra indult az elektromos \u00e1ram.<\/p>\n\n\n\n

    A v\u00e1rosok fejl\u0151d\u00e9snek indultak. A k\u00f6zvil\u00e1g\u00edt\u00e1s \u00e9s a csatorn\u00e1z\u00e1s is kezdett elterjedni.<\/p>\n\n\n\n

    Sz\u00e1szf\u00f6ld nagym\u00e9rt\u00e9kben j\u00e1rult hozz\u00e1 Erd\u00e9ly fejl\u0151d\u00e9s\u00e9hez \u00e9s helyt\u00e1llt az orsz\u00e1gosan er\u0151s\u00f6d\u0151 versenyben. T\u00fal\u00e9l\u00e9s\u00fck lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t a gazdas\u00e1gi \u00e9s kultur\u00e1lis f\u00f6l\u00e9ny kiv\u00edv\u00e1s\u00e1ban l\u00e1tt\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n

    Nagy fontoss\u00e1got tulajdon\u00edtottak iskolah\u00e1l\u00f3zatuk fejleszt\u00e9s\u00e9nek. Nagy m\u00falt\u00fa k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1ik sikeresen m\u0171k\u00f6dtek. Anyanyelvi szinten is lehet\u0151v\u00e9 v\u00e1lt a hazai fels\u0151fok\u00fa oktat\u00e1s. A kolozsv\u00e1ri egyetem 1872-es megnyit\u00e1sa azt\u00e1n v\u00e1ltoztatott a fels\u0151oktat\u00e1s helyzet\u00e9n annak el\u0151nyeivel \u00e9s h\u00e1tr\u00e1nyaival egy\u00fctt, mert a nemzeti szempontb\u00f3l jelent\u0151s akad\u00e9mi\u00e1k automatikusan megsz\u0171ntek.<\/p>\n\n\n\n

    A fejlett \u00f3voda\u00fcgy mellett kiemelend\u0151, hogy 1870-t\u0151l a sz\u00e1sz fiatalok 19 \u00e9ves korukig iskolak\u00f6telesek voltak! \u00c9s ez alatt az anyanyelv\u0171 oktat\u00e1s, a sz\u00e1sz t\u00f6rt\u00e9nelem oktat\u00e1sa biztos\u00edtva volt, b\u00e1r a magyar nyelv ismeret\u00e9t t\u00f6rv\u00e9ny \u00edrta el\u0151.<\/p>\n\n\n\n

    Nehezebb k\u00fczdelmek v\u00e1rtak a n\u0151k helyzet\u00e9vel kapcsolatban, f\u0151leg a fels\u0151oktat\u00e1sba val\u00f3 befogadtat\u00e1suk ter\u00e9n. Erre a XX. sz\u00e1zadig kellett v\u00e1rniuk.<\/p>\n\n\n\n

    A kultur\u00e1lis, sport \u00e9s turisztikai \u00e9let vir\u00e1gzott. Sorra l\u00e9tes\u00fcltek az egyes\u00fcletek.<\/p>\n\n\n\n

    A k\u00e9tsz\u00e1zezres sz\u00e1szs\u00e1got s\u00falyosan \u00e9rintette az amerikai kiv\u00e1ndorl\u00e1si hull\u00e1m.<\/p>\n\n\n\n

    Eg\u00e9sz\u00e9ben azonban a r\u00e9gi viszonyokat felv\u00e1ltotta egy \u00faj, modern t\u00e1rsadalmi modell ki\u00e9p\u00fcl\u00e9s\u00e9nek folyamata.<\/p>\n\n\n\n

    Eur\u00f3p\u00e1ban a sz\u00e1zadfordul\u00f3 nagyhatalmi sz\u00f6vets\u00e9gek l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t hozza. Az antant \u00e9s a k\u00f6zponti hatalmak k\u00f6z\u00f6tt pattan\u00e1sig fesz\u00fclt a hangulat. Csak egy szikra kell a robban\u00e1shoz. \u00c9s ekkor, vagy ink\u00e1bb \u00e9ppen ez\u00e9rt kapja meg gy\u00e1szos szerep\u00e9t Gavrilo Princip, a szarajev\u00f3i gyilkos mer\u00e9nyl\u0151.<\/p>\n\n\n\n

    Ferenc Ferdin\u00e1nd tr\u00f3n\u00f6r\u00f6k\u00f6s a f\u00f6deraliz\u00e1l\u00e1s h\u00edve, a nemzetis\u00e9gek k\u00e9pvisel\u0151inek t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t keresve k\u00e9sz\u00fclt a hatalom\u00e1tv\u00e9telre. Az erd\u00e9lyi sz\u00e1szs\u00e1g azonban megmaradt a magyar \u00e1llam \u00e9s a dinasztia ir\u00e1nti lojalit\u00e1s mellett. A sz\u00e1sz katon\u00e1k lelkesen k\u00fczd\u00f6ttek a haza v\u00e9delm\u00e9ben, de ezt az \u00e9rz\u00e9st megtoldotta az eur\u00f3pai n\u00e9mets\u00e9ggel t\u00e1pl\u00e1lt k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e9rz\u00e9se is. 1917-ben II. Vilmos nagyszebeni l\u00e1togat\u00e1s\u00e1t lelkes t\u00f6megek \u00fcdv\u00f6z\u00f6lt\u00e9k. Az orsz\u00e1g m\u00e1s nemzetis\u00e9geivel ellent\u00e9tben a sz\u00e1szs\u00e1g k\u00e9sz volt \u00f6nk\u00e9nt v\u00e1llalni a harcot. Ez pedig mintegy 30 000 sz\u00e1sz katon\u00e1t jelentett a k\u00e9tsz\u00e1zezres sz\u00e1sz nemzetb\u0151l. A vesztes\u00e9g k\u00f6zel \u00f6tezer halott \u00e9s majdnem annyi sebes\u00fclt.<\/p>\n\n\n\n

    1916-ban \u2013 a titkos bukaresti szerz\u0151d\u00e9st k\u00f6vet\u0151en \u2013 Rom\u00e1nia az antant oldal\u00e1ra \u00e1ll. Az \u00fczlet sz\u00e1m\u00e1ra nyeres\u00e9ges oldala egy \u00edg\u00e9ret a monarchia d\u00e9lkeleti fel\u00e9nek \u00e1tad\u00e1s\u00e1r\u00f3l, Bukovin\u00e1t\u00f3l B\u00e1n\u00e1tig, a Tisza vonal\u00e1ig.<\/p>\n\n\n\n

    Erd\u00e9lyben nincs sz\u00e1mottev\u0151 v\u00e9delmi er\u0151, amikor a rom\u00e1nok r\u00e1t\u00f6rnek. A v\u00e9delmet csak a Maros vonala ment\u00e9n siker\u00fcl megszervezni. A Sz\u00e9kelyf\u00f6ld \u00e9s Sz\u00e1szf\u00f6ld nagy k\u00e1rokat \u00e9s m\u00e9gnagyobb atrocit\u00e1sokat szenved el. A menek\u00fcl\u00e9s t\u00f6meges. Szeben 30 000 lakos\u00e1b\u00f3l kevesebb, mint 10 000 marad a v\u00e1rosban. A Teutsch p\u00fcsp\u00f6kr\u0151l \u00e9s a Budapestig menek\u00fclt \u00e9s ott testv\u00e9ri fogadtat\u00e1sban r\u00e9szes\u00fclt sz\u00e1sz h\u00edveir\u0151l el\u0151bb le\u00edrt t\u00f6rt\u00e9netnek ez a kiindul\u00f3pontja.<\/p>\n\n\n\n

    Az ellent\u00e1mad\u00e1s azonban Bukarestig nyomja vissza a rom\u00e1n hader\u0151t. De az eur\u00f3pai frontokon egyre rem\u00e9nytelenebb\u00e9 v\u00e1lik a k\u00f6zponti hatalmak helyzete. Nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 v\u00e1lik, hogy ez a h\u00e1bor\u00fa elveszett. A felocs\u00fad\u00f3 erd\u00e9lyi rom\u00e1ns\u00e1g akci\u00f3ba l\u00e9p. A sz\u00e1szs\u00e1g arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jut, hogy az omladoz\u00f3 Monarchi\u00e1ban egy\u00fctt kell haladnia a t\u00f6bbi nemzetis\u00e9ggel. R\u00e1j\u00f6nnek, hogy az adott k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt \u2013 hiszen IV. K\u00e1roly lemond \u00e9s Magyarorsz\u00e1gon az \u0151szir\u00f3zs\u00e1s forradalmat k\u00f6vet\u0151 esem\u00e9nyek zajlanak \u2013 sem Magyarorsz\u00e1g, sem a Habsburgok nem tudj\u00e1k megtartani Erd\u00e9lyt. (Cz. Zs.) A v\u00e1rhat\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1s bek\u00f6vetkezt\u00e9t csak meger\u0151s\u00edti az 1918. december elsej\u00e9n tartott gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri rom\u00e1n gy\u0171l\u00e9s, mely kimondja a Rom\u00e1ni\u00e1val val\u00f3 egyes\u00fcl\u00e9st. Ezt k\u00f6veti 1919. janu\u00e1r 8-\u00e1n a sz\u00e1sz gy\u0171l\u00e9s medgyesi hat\u00e1rozata Rom\u00e1nia mellett. A gy\u0171l\u00e9st rom\u00e1n \u00edg\u00e9rtek el\u0151zt\u00e9k meg \u00e9s rom\u00e1n katonai megsz\u00e1ll\u00e1s alatt t\u00f6rt\u00e9nt. R\u00e9szleteir\u0151l m\u00e1shol sz\u00f3lunk.<\/p>\n\n\n\n

    A fenti el\u0151zm\u00e9nyek kapcs\u00e1n 1916-ban volt egy r\u00f6vid id\u0151szaka a magyarokhoz val\u00f3 k\u00f6zeled\u00e9snek. Ekkor azonban a k\u00f6z\u00f6s haza m\u00e1r a v\u00e9g\u00e9t j\u00e1rta. Rom\u00e1nia ugyanis hadat \u00fczent \u00e9s Erd\u00e9ly v\u00e9delm\u00e9t a szebeni sz\u00e1sz Arthur Arz von Straussenberg<\/a>re b\u00edzt\u00e1k, m\u00edg a n\u00e9met csaptok meg\u00e9rkeznek. A sz\u00e1szok \u00e9s sz\u00e9kelyek 1849 eml\u00e9k\u00e9t\u0151l hajtva nyugat fel\u00e9 menek\u00fcltek. Magyarorsz\u00e1gon testv\u00e9ri szeretettel fogadt\u00e1k a menek\u00fclteket. A sz\u00e1sz egyh\u00e1z nagytekint\u00e9ly\u0171 p\u00fcsp\u00f6ke, Teutsch Frigyes a De\u00e1k t\u00e9ri evang\u00e9likus templomban \u00edgy pr\u00e9dik\u00e1lt sorst\u00e1rsaihoz: \u201eOtthonunkat elvesztett\u00fck, de megtal\u00e1ltuk haz\u00e1nkat.\u201d E sz\u00e1ll\u00f3ige megmaradt, a pillanat azonban tovasz\u00e1llt.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Trianont megel\u0151z\u0151en Teutsch Frigyes m\u00e9g t\u00f6bbsz\u00f6r is felemeli szav\u00e1t a magyar\u2013n\u00e9met bar\u00e1ts\u00e1g elm\u00e9ly\u00edt\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben, ebben l\u00e1tja Magyarorsz\u00e1g meger\u0151s\u00f6d\u00e9s\u00e9nek \u00e9s a sz\u00e1sz n\u00e9p fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek biztos z\u00e1log\u00e1t: \u201e\u2026ha Magyarorsz\u00e1g t\u00f6nkremegy \u2013 hangoztatja egyik cikk\u00e9ben \u2013 mi is elpusztulunk, s elv\u00e9sz n\u00e9p\u00fcnk meg egyh\u00e1zunk; ha orsz\u00e1gunkat elszak\u00edtj\u00e1k Magyarorsz\u00e1gt\u00f3l, v\u00e9ge \u00e9vsz\u00e1zados t\u00f6rt\u00e9nelm\u00fcnknek s j\u00f6v\u0151nknek.<\/em>\u201d Vagyis voltak k\u00f6zt\u00fck is \u00e9lesen l\u00e1t\u00f3k, de sajnos nem sz\u00e1m\u00edthattak meghallgat\u00e1sra, mi t\u00f6bb, amint majd l\u00e1tjuk, saj\u00e1t l\u00e1t\u00e1suk is elhom\u00e1lyosult.<\/p>\n\n\n\n

    Az \u00e9rzelmi k\u00f6zeled\u00e9st a vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6s vesz\u00e9lyei \u00e9s neh\u00e9zs\u00e9gei mondhatni rokonszenvv\u00e9 n\u00f6velik. A h\u00e1bor\u00fa ugyanis n\u00e9met\u2013magyar k\u00f6z\u00f6s \u00fcgy. K\u00f6zel 38.000 sz\u00e1sz f\u00e9rfi k\u00fczd a harctereken.<\/p>\n\n\n\n

    K\u00f6z\u00edr\u00f3ik kezdik felismerni a magyar \u00e1llamszervez\u0151 er\u0151 \u00e9s, a magyar katonai er\u00e9nyek fontoss\u00e1g\u00e1t. Mintha \u00faj magyars\u00e1gszeml\u00e9let form\u00e1l\u00f3dna. A felfokozott n\u00e9met n\u00e9pi \u00f6ntudat most nem a magyarok ellen hat. Felismerik, hogy \u00fatjaik k\u00f6z\u00f6sek. H\u0171s\u00e9gnyilatkozatokat hallani, olvasni \u00e9vsz\u00e1zados t\u00f6rhetetlen \u00e9s kitart\u00f3 ragaszkod\u00e1sukr\u00f3l a magyar haz\u00e1hoz.<\/p>\n\n\n\n

    Most azonban egy rom\u00e1n szerz\u0151 \u00edr\u00e1s\u00e1b\u00f3l ismerkedj\u00fcnk ezekkel a napokkal. Az \u00edr\u00e1s c\u00edme: \u201e1918-1919 az erd\u00e9lyi sz\u00e1sz elit politikai diskurzus\u00e1ban\u201d<\/em>, szerz\u0151je Vasile Ciobanu. \u0150 ezeket \u00edrja: \u201eAz 1918-1919-ben bek\u00f6vetkezett v\u00e1ltoz\u00e1sok meglepet\u00e9sk\u00e9nt \u00e9rt\u00e9k az erd\u00e9lyi sz\u00e1szokat is, akik egyik napr\u00f3l a m\u00e1sikra a magyar \u00e1llam kereteib\u0151l \u00e1tker\u00fcltek a rom\u00e1n \u00e1llam\u00e9ba. (\u2026) A medgyesi nagygy\u0171l\u00e9sen elfogadt\u00e1k ugyan Erd\u00e9ly egyes\u00fcl\u00e9s\u00e9t Rom\u00e1ni\u00e1val, de el\u0151tte is meg ut\u00e1na is a sz\u00e1sz elit k\u00f6r\u00e9ben \u00e9l\u00e9nk vita zajlott nagyon sok r\u00e9szletk\u00e9rd\u00e9sr\u0151l. (\u2026) 800 \u00e9ves t\u00f6rt\u00e9net\u00fck sor\u00e1n az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok mindig a magyar kir\u00e1lyokt\u00f3l kapott el\u0151jogokra hivatkozva pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k meg \u00e9rv\u00e9nyes\u00edteni saj\u00e1t c\u00e9ljaikat. Az Osztr\u00e1k\u2013Magyar Monarchia megsz\u0171n\u00e9se viszont teljesen felbor\u00edtotta ezt a hivatkoz\u00e1si alapot. A sz\u00e1szoknak, alkalmazkodva az \u00faj, mondhatni forradalmi id\u0151k kih\u00edv\u00e1saihoz \u00faj \u00e9rvrendszert, egy \u00faj politikai diskurzust kellett kidolgozniuk.(\u2026)<\/em><\/p>\n\n\n\n

    1918. okt\u00f3ber 23-\u00e1n Rudolf Brandsch a magyar parlamentben elmondott besz\u00e9d\u00e9ben a magyar \u00e1llam ter\u00fcleti integrit\u00e1sa mellett tette le a voks\u00e1t \u00e9s azt k\u00e9rte, hogy tov\u00e1bbra is tarts\u00e1k tiszteletben a magyarorsz\u00e1gi n\u00e9metek jogait. (\u2026) A Sz\u00e1sz Nemzeti Tan\u00e1cs els\u0151 l\u00e9p\u00e9sben a magyar \u00e1llam integrit\u00e1s\u00e1nak megtart\u00e1sa mellett tette le a voks\u00e1t, a sz\u00e1szokat Erd\u00e9lybe letelep\u00edt\u0151 magyar \u00e1llam melletti lojalit\u00e1st v\u00e1lasztotta. (\u2026) 1918. november 25-\u00e9n a Sz\u00e1szok K\u00f6zponti Tan\u00e1cs\u00e1nak szebeni \u00fcl\u00e9s\u00e9n m\u00e9gis az a d\u00f6nt\u00e9s sz\u00fcletett, hogy az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok <\/em>\u00bb<\/em>Erd\u00e9ly k\u00e9rd\u00e9s\u00e9ben a teljes semlegess\u00e9get v\u00e1lasztj\u00e1k<\/em>\u00ab<\/em> \u00e9s <\/em>\u00bb<\/em>nem k\u00f6telezik el magukat sem a rom\u00e1nok, sem a magyarok oldal\u00e1n.<\/em>\u00ab<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Az 1918. december 1-jei gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri rom\u00e1n nagygy\u0171l\u00e9s \u00e9s Erd\u00e9lynek a rom\u00e1n csapatok \u00e1ltali megsz\u00e1ll\u00e1sa ut\u00e1n n\u00e9h\u00e1ny sz\u00e1sz politikai vezet\u0151 \u00fagy \u00e9rezte \u2013 \u00e9s k\u00e9s\u0151bb kider\u00fclt, megalapozott volt a felt\u00e9telez\u00e9s \u2013, hogy Erd\u00e9ly \u00e9s Rom\u00e1nia egyes\u00fcl\u00e9s\u00e9t t\u00e9nyk\u00e9nt kell kezelni. (\u2026) tov\u00e1bbra is sz\u00e9les k\u00f6r\u0171 auton\u00f3mi\u00e1t k\u00f6veteltek maguknak. (\u2026) Egyes sz\u00e1sz k\u00f6r\u00f6k az 1867-ben megsz\u00fcntetett auton\u00f3mia vissza\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t \u00e9s kiterjeszt\u00e9s\u00e9t k\u00e9rt\u00e9k. 1919 febru\u00e1rj\u00e1ban egy memorandumot k\u00fcldenek a Consiliul Dirigent-hez, amelyben egy k\u00fcl\u00f6n n\u00e9met ter\u00fcleti-k\u00f6zigazgat\u00e1si egys\u00e9get k\u00e9rtek. Ebbe a szervezetbe tagoz\u00f3dott volna be az \u00f6sszes erd\u00e9lyi n\u00e9met ajk\u00fa k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g. A n\u00e9met munic\u00edpium hivatalos nyelve, term\u00e9szetesen a n\u00e9met lett volna (\u2026) p\u00e1rhuzamosan volt jelen a sz\u00e1sz n\u00e9p \u00e9s a n\u00e9met nemzet kifejez\u00e9sek. (\u2026) 1918. janu\u00e1r 8-\u00e1n Medgyesen Rudolf Brandsch \u00fagy fogalmazott, hogy a Gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri Nyilatkozat jelenti <\/em>\u00bb<\/em>a sz\u00e1szok Magna Chartaj\u00e1t, Aranybull\u00e1j\u00e1t<\/em>\u00ab<\/em>. Hogy megnyugtassa nemzett\u00e1rsait, azt is megjegyezte, hogy <\/em>\u00bb<\/em>a jogaink a mi er\u0151nkt\u0151l \u00e9s akaratunkt\u00f3l f\u00fcggenek.<\/em>\u00ab<\/em> Realista m\u00f3don l\u00e1tta azonban, hogy az \u00faj helyzetben nem teljes\u00fcl majd a sz\u00e1szok \u00f6sszes k\u00e9r\u00e9se \u00e9s, hogy kem\u00e9ny politikai harcokra van kil\u00e1t\u00e1s. Brandsch medgyesi vet\u00e9lyt\u00e1rsa Friedrich Ipsen viszont nem b\u00edzott a Gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri Nyilatkozatban. \u0150 egy f\u00fcggetlen, kantonokb\u00f3l \u00e1ll\u00f3, sv\u00e1jci minta alapj\u00e1n megszervezett Erd\u00e9lyt vizion\u00e1lt. Javaslat\u00e1t azonban a sz\u00e1sz elit nem fogadta el. \u00cdgy a sz\u00e1szok ki\u00e1ltv\u00e1nya, a N\u00e9p\u00fcnkh\u00f6z elfogadta Erd\u00e9ly egyes\u00fcl\u00e9s\u00e9t Rom\u00e1ni\u00e1val \u00e9s garanciak\u00e9nt a Gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri Nyilatkozatot. Az egyes\u00fcl\u00e9st k\u00f6vet\u0151 t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sek (a n\u00e9met tiszts\u00e9gvisel\u0151k elt\u00e1vol\u00edt\u00e1sa, az anyanyelv haszn\u00e1lat\u00e1nak akad\u00e1lyoztat\u00e1sa, a f\u00f6ldreform, a Gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri Nyilatkozat kihagy\u00e1sa az alkotm\u00e1nyb\u00f3l) csal\u00f3d\u00e1st \u00e9s keser\u0171s\u00e9get eredm\u00e9nyezett a sz\u00e1sz elit k\u00f6r\u00e9ben.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

    \u00cdme, ez az omin\u00f3zus medgyesi nyilatkozat t\u00f6rt\u00e9nete s nem felejthet\u0151 az sem, hogy akkor Medgyest m\u00e1r megsz\u00e1llt\u00e1k a rom\u00e1n csapatok \u00e9s Maniu becs\u00fclet szav\u00e1t adta, hogy Erd\u00e9lyt m\u00e1r nekik \u00edg\u00e9rt\u00e9k. A t\u00e9ny azonban t\u00e9ny maradt, \u00e9s elind\u00edtotta a 800 \u00e9ves erd\u00e9lyi sz\u00e1sz nemzetet a 80 \u00e9ves megsemmis\u00fcl\u00e9s \u00fatj\u00e1n.<\/p>\n\n\n\n

    Most azonban olvassuk el Czir\u00e1ki egy id\u00e9zet\u00e9t: \u201e\u2026a kor\u00e1bbi magyar hegem\u00f3ni\u00e1t\u00f3l \u00e9s asszimil\u00e1ci\u00f3s t\u00f6rekv\u00e9sekt\u0151l nem kev\u00e9sb\u00e9 s\u00fajtott rom\u00e1ns\u00e1g k\u00e9sz volt elismerni a <\/em>\u00bbsorst\u00e1rs elnyomott kisebbs\u00e9gek\u00ab<\/em> \u00f6nrendelkez\u00e9si jog\u00e1t. Elk\u00f6telezetts\u00e9g\u00e9t bizony\u00edtand\u00f3 Rom\u00e1nia m\u00e9g ebben az \u00e9vben al\u00e1\u00edrta a wilsoni elvek alapj\u00e1n meghat\u00e1rozott n\u00e9psz\u00f6vets\u00e9gi kisebbs\u00e9gv\u00e9delmi egyezm\u00e9nyt, mely kimondta: <\/em>\u00bba rom\u00e1n korm\u00e1ny k\u00f6telezi mag\u00e1t, hogy sz\u00fclet\u00e9sre, \u00e1llampolg\u00e1rs\u00e1gra, nyelvre, n\u00e9pcsoportra \u00e9s vall\u00e1sra val\u00f3 tekintet n\u00e9lk\u00fcl biztos\u00edtja valamennyi lak\u00f3ja sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9let\u00fck \u00e9s szabads\u00e1guk teljesk\u00f6r\u0171 v\u00e9delm\u00e9t.\u00ab<\/em> A versailles-i b\u00e9kekonferenci\u00e1n meghozott d\u00f6nt\u00e9st, melynek \u00e9rtelm\u00e9ben Erd\u00e9ly, Bukovina, a B\u00e1n\u00e1t \u00e9s Szatm\u00e1r a r\u00e9gi Partium egy r\u00e9sz\u00e9vel elszakadt Magyarorsz\u00e1gt\u00f3l \u00e9s Rom\u00e1nia r\u00e9sze lett, 1920. j\u00fanius 4-\u00e9n al\u00e1\u00edr\u00e1sukkal szentes\u00edtett\u00e9 a Trianon-kast\u00e9lyban \u00f6ssze\u00fcl\u0151 felek\u201d.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Nem sokan tudj\u00e1k, hogy az a Bene\u0161, aki figyelmeztetett az esetleges n\u00e9pszavaz\u00e1s sz\u00e1mukra vesz\u00e9lyes volt\u00e1ra, azt is kital\u00e1lta, hogy nem hangzik j\u00f3l ennyi ter\u00fclet elcsatol\u00e1sa Magyarorsz\u00e1gt\u00f3l. El\u00e9g, ha csak Erd\u00e9lyt kapja meg Rom\u00e1nia, de az foglalja mag\u00e1ba az \u00f6sszes t\u00f6bbit. \u00c9s l\u00e1ss csod\u00e1t, m\u00e1ig Erd\u00e9lynek nevezik ezeket az elvesz\u00edtett ter\u00fcleteket. M\u00e9g mi is \u00edgy emlegetj\u00fck.<\/p>\n\n\n\n

    Trianont\u00f3l a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9ig<\/strong><\/p>\n\n\n\n

    A trianoni b\u00e9kedikt\u00e1tumot k\u00f6vet\u0151en azonnal elkezd\u0151dik a balkano-bizantin rom\u00e1n homogeniz\u00e1ci\u00f3s politika. B\u00e1r ezt a \u201em\u0171velt\u201d<\/em> Nyugat is elk\u00f6vette, de r\u00e9szben egy m\u00e1sik t\u00f6rt\u00e9nelmi korszakban, m\u00e1sr\u00e9szt nagyobb teret engedve a spontaneit\u00e1snak. A francia sz\u00e1zadfordul\u00f3s p\u00e9lda azonban balk\u00e1nibb volt a balk\u00e1nin\u00e1l is. Err\u0151l ma m\u00e1r a vil\u00e1g nem sz\u00f3l, s arr\u00f3l sem, hogy \u00e9ppen \u0151k voltak f\u0151v\u00e1dl\u00f3ink.<\/p>\n\n\n\n

    Az \u00fan. Br\u0103tianu-terv m\u00e1r kijel\u00f6lte a teend\u0151ket. A K\u00f6zponti Statisztikai Hivatal vezet\u0151je, Sabin Manoila neves szakember \u00e9s nacionalista kapja a feladatot s szerinte a f\u0151 csap\u00e1s ir\u00e1nya a nyugati hat\u00e1rmente 100 km. sz\u00e9less\u00e9gben, nyugatr\u00f3l kelet fel\u00e9 a nagy magyar v\u00e1rosok \u00e9s a sz\u00e9kelys\u00e9g. Kiemelt feladat az iskolarendszeren kereszt\u00fcl t\u00f6rt\u00e9n\u0151 rom\u00e1nos\u00edt\u00e1s is. Ennek a feladatnak Spiru Haret felel meg, aki elind\u00edtja a \u201eKulturkampfot\u201d.<\/em> Egy\u00e9bk\u00e9nt a kisebbs\u00e9gek t\u00f6bb mint fele nem is besz\u00e9li a rom\u00e1n nyelvet. A rom\u00e1n nemzeti iskola \u00e9s az ortodox ellen\u00e1ll\u00e1s k\u00f6z\u00f6s c\u00e9lja, hogy amint Lucian Boia \u00edrja: \u201eA ter\u00fclet\u00fcnk\u00f6n \u00e9l\u0151 \u00f6sszes nemzetis\u00e9gek olvadjanak \u00f6ssze egyetlen egybe\u2026\u201d<\/em> 1920-ban ugyanis a Magyarorsz\u00e1gt\u00f3l elcsatolt ter\u00fcleteken az \u00f6sszlakoss\u00e1gon bel\u00fcl m\u00e9g csak 53% volt a rom\u00e1ns\u00e1g l\u00e9tsz\u00e1mbeli ar\u00e1nya.<\/p>\n\n\n\n

    A korabeli sz\u00e1sz t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00e1s nem volt rest \u00e9s felz\u00e1rk\u00f3zott<\/em> az \u00faj helyzethez. \u00c9rdekes meg\u00e1llap\u00edtani, hogy ilyen felz\u00e1rk\u00f3z\u00e1snak<\/em> az el\u0151z\u0151 800 \u00e9v alatt nem \u00e9rezte sz\u00fcks\u00e9g\u00e9t. A bizant\u00edn nyom\u00e1s alatt ann\u00e1l ink\u00e1bb pr\u00f3b\u00e1l megfelelni az \u00faj k\u00f6rnyezetnek. Ez is k\u00f6zvetett bizony\u00edt\u00e9ka a kialakult er\u0151viszonyoknak. A magyar kapcsolat elhalv\u00e1nyul s egyre ink\u00e1bb el\u0151t\u00e9rbe ker\u00fcl a rom\u00e1n, s\u0151t az addig \u00edrott t\u00f6rt\u00e9nelem er\u0151vonalait is \u00e1tmin\u0151s\u00edtik.<\/p>\n\n\n\n

    Az erd\u00e9lyi (k\u00e9s\u0151bb rom\u00e1niai) sz\u00e1szok \u00e9s n\u00e9metek m\u00e1r 1919 tavasz\u00e1n egys\u00e9ges politikai programot dolgoznak ki \u00e9s l\u00e9trej\u00f6n a N\u00e9met\u2013Sz\u00e1sz N\u00e9pi Tan\u00e1cs. A vezet\u0151 szerepet a sz\u00e1szok szerzik meg. Ez a Tan\u00e1cs \u00f6sszehangolja munk\u00e1j\u00e1t az \u00f6sszes n\u00e9met n\u00e9pcsoport \u00e9rdekeit k\u00e9pvisel\u0151 a Nagy-Rom\u00e1niai N\u00e9metek Sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9vel. Ut\u00f3bbi a rom\u00e1n belpolitika tev\u00e9keny r\u00e9szese lesz. A k\u00e9t szervezet sz\u00f6vets\u00e9ge a N\u00e9met P\u00e1rt nevet viseli, \u00e9s k\u00e9pvisel\u0151ket k\u00fcld a parlamentbe, de elk\u00f6veti azt a hib\u00e1t, hogy nem m\u0171k\u00f6dik egy\u00fctt a n\u00e9pesebb magyar k\u00e9pvisel\u0151csoporttal. Erre pedig egyre nagyobb sz\u00fcks\u00e9g lett volna.<\/p>\n\n\n\n

    A sz\u00e1szs\u00e1g eleinte \u00fagy \u00e9rzi, hogy helyzete a kor\u00e1bbiakhoz k\u00e9pest javul.<\/p>\n\n\n\n

    A sz\u00e1sz\u2013rom\u00e1n kapcsolatok k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t vizsg\u00e1lva, most egyn\u00e9h\u00e1ny bekezd\u00e9s erej\u00e9ig adjunk sz\u00f3t ism\u00e9t Puk\u00e1nszkynak: \u201eA magyar kutat\u00e1s az ut\u00f3bbi esztend\u0151kben r\u00e1mutatva a magyars\u00e1g sokir\u00e1ny\u00fa \u00f6szt\u00f6nz\u00e9s\u00e9re \u00e9s kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re a rom\u00e1n szellemi \u00e9let, f\u0151k\u00e9pp pedig a rom\u00e1n tudom\u00e1ny \u00e9s irodalom kialakul\u00e1s\u00e1ban, gyakran vet\u00edtett f\u00e9nyt a sz\u00e1sz\u2013magyar m\u0171vel\u0151d\u00e9si kapcsolatok n\u00e9mely r\u00e9szlet\u00e9re is. Legyen szabad ebb\u0151l a szempontb\u00f3l csup\u00e1n G\u00e1ldi L\u00e1szl\u00f3 alapos tanulm\u00e1nyaira hivatkoznom. Mind \u0151, mind a t\u00f6bbi magyar kutat\u00f3 t\u00e1rgyilagosan mutatott r\u00e1 a sz\u00e1szs\u00e1g m\u0171velts\u00e9gterjeszt\u0151 \u00e9rdemeire a sz\u00e1sz\u2013rom\u00e1n kapcsolatok n\u00e9h\u00e1ny szakasz\u00e1ban, de term\u00e9szetesen nem hagyhatt\u00e1k figyelmen k\u00edv\u00fcl a magyars\u00e1g szerep\u00e9t sem. \u00dagy hissz\u00fck azonban, hogy m\u00e9g igen sok r\u00e9szletet nem l\u00e1tunk tiszt\u00e1n; ezeknek felt\u00e1r\u00e1s\u00e1ra egyform\u00e1n k\u00f6telez az igazs\u00e1g tudom\u00e1nyos szolg\u00e1lata \u00e9s a magasabb nemzeti \u00e9rdek. K\u00f6telez akkor is, ha a sz\u00e1sz\u2013rom\u00e1n kapcsolatok vizsg\u00e1lat\u00e1n\u00e1l t\u00f6bbnyire magyarellenes sz\u00e1nd\u00e9kokba \u00fctk\u00f6zn\u00e9nk, ha e kapcsolatok vizsg\u00e1lat\u00e1nak eredm\u00e9nye magyar szempontb\u00f3l lehangol\u00f3, elszomor\u00edt\u00f3 k\u00e9p lenne is. Mert hi\u00e1ba akarn\u00f3k sz\u00e9p\u00edteni a val\u00f3s\u00e1got: b\u00e1rmennyire sz\u00e1mot vet\u00fcnk a sz\u00e1sz, meg a rom\u00e1n kutat\u00f3k elfogults\u00e1g\u00e1val, el kell ismern\u00fcnk, hogy a sz\u00e1sz\u2013rom\u00e1n kapcsolatok egy r\u00e9sze val\u00f3ban magyarellenes c\u00e9lzattal j\u00f6tt l\u00e9tre. Ez a keser\u0171 igazs\u00e1g azonban nem menthet fel benn\u00fcnket a kapcsolatok szigor\u00faan t\u00e1rgyilagos vizsg\u00e1lata al\u00f3l. Csak akkor j\u00e1rhatjuk biztosan a j\u00f6v\u0151 k\u00f6z\u00f6s \u00fatj\u00e1t, ha ill\u00fazi\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl ismert\u00fck meg n\u00e9peink egym\u00e1sk\u00f6z\u00f6tti viszony\u00e1t a m\u00faltban.\u201d <\/em>M\u00e1shol \u00edgy \u00edr: \u201e\u201eA sz\u00e1sz\u2013rom\u00e1n kapcsolatok felt\u00e1r\u00e1s\u00e1n\u00e1l a magyars\u00e1ggal szemben rendesen kett\u0151s elfogults\u00e1g vezette a kutat\u00f3kat; k\u00e9tszeres kritik\u00e1val kell vizsg\u00e1lat al\u00e1 venn\u00fcnk az eddigi eredm\u00e9nyeket, ha e kapcsolatokat a mi szempontunkb\u00f3l is helyes megvil\u00e1g\u00edt\u00e1sban \u00f3hajtjuk l\u00e1tni.\u201d<\/em> A k\u00e9s\u0151bbiekben, amikor a sz\u00e1sz \u00e1ll\u00e1spont \u00e1ttekint\u00e9s\u00e9re t\u00e9r\u00fcnk \u00e1t, err\u0151l m\u00e9g sz\u00f3lunk.<\/p>\n\n\n\n

    A sz\u00e1szok rom\u00e1nokkal kapcsolatos naiv rem\u00e9nyeit a k\u00f6vetkez\u0151 id\u00e9zet mutatja be: \u201e(\u2026) a rom\u00e1ns\u00e1g h\u00e1l\u00e1t \u00e9rezhet a sz\u00e1szok ir\u00e1nt, akiknek f\u00f6ldj\u00e9n mindig szabadnak tekinthette mag\u00e1t, \u00edgy joggal rem\u00e9lhet\u0151, hogy a n\u00e9mets\u00e9g a megalakul\u00f3 rom\u00e1n birodalomban nemzeti jelleg\u00e9t meg\u0151rizve, vall\u00e1serk\u00f6lcsi, m\u0171vel\u0151d\u00e9si \u00e9s politikai szempontb\u00f3l egyform\u00e1n sokat \u00edg\u00e9r\u0151 fejl\u0151d\u00e9s el\u00e9 tekinthet.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

    A sz\u00e1szok az els\u0151 pillanatokban megk\u00f6nnyebb\u00fcl\u00e9st \u00e9rezhetnek, de a balkano-bizantin rom\u00e1niai szellem r\u00f6videsen kimutatja foga feh\u00e9rj\u00e9t. Legel\u0151sz\u00f6r a diszkriminat\u00edv gazdas\u00e1gi rendelkez\u00e9sek j\u00f3zan\u00edtj\u00e1k ki a sz\u00e1szokat. Ezek eg\u00e9szen k\u00fcl\u00f6n b\u00e1n\u00e1sm\u00f3dot alkalmaznak az orsz\u00e1g nem rom\u00e1n n\u00e9pess\u00e9g\u00e9vel szemben. M\u00e9g a f\u00f6ldreform is \u2013 a vil\u00e1gon egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 m\u00f3don \u2013 m\u00e1s szab\u00e1lyok szerint zajlik az \u00f3-rom\u00e1n \u00e9s a kisebbs\u00e9gi ter\u00fcleteken. Nem csak a nagybirtokok ker\u00fclnek ter\u00edt\u00e9kre, de a k\u00f6ztulajdon is. Az elvett f\u00f6ldeket a rom\u00e1n parasztok k\u00f6z\u00f6tt osztj\u00e1k sz\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n

    Fontos tudnival\u00f3, hogy mik\u00f6zben mindez az igazs\u00e1goss\u00e1g \u00e9s az addigi ar\u00e1nytalans\u00e1gok kik\u00fcsz\u00f6b\u00f6l\u00e9se c\u00edm\u00e9n t\u00f6rt\u00e9nik, pontos adatok igazolj\u00e1k, hogy Trianonig az erd\u00e9lyi rom\u00e1ns\u00e1g f\u00f6ldtulajdon\u00e1nak ar\u00e1nyai pontosan megfeleltek sz\u00e1mar\u00e1nyuknak, k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a bankjaik \u00e1ltal nagy \u00fcgyess\u00e9ggel, a \u201emagyar elnyom\u00e1s\u201d \u00e9veiben megszerzett f\u00f6ldter\u00fcleteknek.<\/p>\n\n\n\n

    Az \u00edg\u00e9retek sorra bizonyulnak \u00fcres sz\u00f3lamnak. Nem csup\u00e1n a sz\u00e1szok \u00e1ltal a Monarchi\u00e1nak kibocs\u00e1jtott k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6k miatt meg\u00edg\u00e9rt k\u00e1rp\u00f3tl\u00e1s marad el, de Rom\u00e1nia h\u00e1bor\u00fas vesztes\u00e9geit szint\u00e9n a kisebbs\u00e9gekkel akarj\u00e1k megfizettetni, s\u0151t \u00e1ll\u00edt\u00f3lagos \u00e9vsz\u00e1zados s\u00e9relmeiket is. A rom\u00e1n gazdas\u00e1g j\u00f6v\u0151j\u00e9t a megszerzett ter\u00fcletek kifoszt\u00e1s\u00e1ra akarj\u00e1k alapozni.<\/p>\n\n\n\n

    A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi f\u00f6ldek j\u00f6vedelm\u00e9b\u0151l m\u0171k\u00f6d\u0151 szervezetek, egyh\u00e1zi iskol\u00e1k stb. ellehetetlen\u00fclnek. A n\u00e9meteknek szerencs\u00e9j\u00fck van az anyaorsz\u00e1gb\u00f3l kapott seg\u00edts\u00e9ggel, de saj\u00e1t \u00e1ldozatk\u00e9szs\u00e9g\u00fck is seg\u00edt \u00e1thidalni egyes neh\u00e9zs\u00e9geket.<\/p>\n\n\n\n

    Mint azt Czir\u00e1ki m\u00e9g \u00edrja: \u201eAz oktat\u00e1s \u00e9s a hit\u00e9let ter\u00e9n kezdem\u00e9nyezett megszor\u00edt\u00e1sok valamennyi sz\u00e1sz \u00e1llampolg\u00e1r sz\u00e1m\u00e1ra nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 tett\u00e9k, hogy az olyannyira s\u00e9relmes <\/em>\u00bbMagyrisierung\u00ab politik\u00e1j\u00e1t a semmivel sem elviselhet\u0151bb<\/em>\u00bbRum\u00e4nisierung\u00ab bel\u00e1thatatlan k\u00f6vetkezm\u00e9nyeket val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00edt\u0151 programja v\u00e1ltotta fel.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

    A sz\u00e1szok csal\u00f3dottak, m\u00e9g olyan is el\u0151fordul, hogy a medgyesi nyilatkozatban ludasnak tartott papok miatt az egyh\u00e1zat t\u00e1madj\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n

    Az 1923-as alkotm\u00e1ny, mely az el\u0151z\u0151 francia t\u00edpus\u00fanak a puccsszer\u0171en elfogadott m\u00e1sa, lesz\u00f6gezi a rom\u00e1n nemzet egy \u00e9s oszthatatlan volt\u00e1t \u00e9s v\u00e9gleg elt\u00f6rli a kisebbs\u00e9gek kollekt\u00edv jogait, biztos\u00edtv\u00e1n a rom\u00e1ns\u00e1g el\u0151jogait, s benne az ortodox egyh\u00e1z prim\u00e1tus\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

    A kij\u00f3zanod\u00e1s jele Teutsch p\u00fcsp\u00f6k 1924-es meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa: \u201ea csek\u00e9lysz\u00e1m\u00fa sz\u00e1szs\u00e1g a legnagyobb vesz\u00e9lynek van kit\u00e9ve, ami csak n\u00e9pet \u00e9rhet: szak\u00edtania kell m\u00faltj\u00e1val\u201d. <\/em>A p\u00fcsp\u00f6k szellemi k\u00e1lv\u00e1ri\u00e1j\u00e1nak ez a leg\u00fajabb \u00e1llom\u00e1sa. Eml\u00e9kezhet\u00fcnk el\u0151z\u0151 \u201eszerepl\u00e9seire\u201d.<\/p>\n\n\n\n

    Az erd\u00e9lyi gondolat fel\u00fcti fej\u00e9t. N\u00e9met lapban a rom\u00e1n Lemenyi J\u00f3zsef \u00edr az erd\u00e9lyi politika feladatir\u00f3l, mely szerint \u201eaz erd\u00e9lyi ember lelk\u00e9t <\/em>\u2013 szellemi birtok\u00e1llom\u00e1ny\u00e1t \u00e9rintetlen\u00fcl hagyva \u2013 \u00fagy fejleszteni, hogy a fajis\u00e1gon fel\u00fclemelkedve az orsz\u00e1gnak megadja saj\u00e1tos jelleg\u00e9t.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Zillich, a \u201eKlinsor\u201d <\/em>szerkeszt\u0151je, m\u00e9g k\u00f6z\u00f6s faji tulajdons\u00e1gokat felfedez\u00e9s\u00e9t\u0151l sem riad vissza, Hajek Egon pedig \u00e9ppen egys\u00e9ges erd\u00e9lyi fajr\u00f3l besz\u00e9l. Az erd\u00e9lyi gondolat kultusza terjed a sz\u00e1sz \u00e9rtelmis\u00e9gi k\u00f6r\u00f6kben. Feladatot is l\u00e1tnak e gondolat \u0151riz\u00e9s\u00e9ben. A sorsk\u00f6z\u00f6ss\u00e9g k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Hans Otto Roth j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l v\u00e1lt felismer\u00e9ss\u00e9. Ez a sz\u00e1sz transzszilvanizmus jelent\u0151sen seg\u00edtette a sz\u00e1sz\u2013magyar k\u00f6zeled\u00e9st, csakhogy m\u00e1r \u201e<\/em>id\u0151nt\u00fali\u201d<\/em> jelens\u00e9gr\u0151l volt sz\u00f3. 1935 k\u00f6r\u00fcl pedig m\u00e1r ism\u00e9t elhideg\u00fcl\u00e9sr\u0151l lehet besz\u00e9lni. \u00c9ppen Zillich az, aki az erd\u00e9lyis\u00e9get kisaj\u00e1t\u00edtja, \u00e9s a magyars\u00e1got kiz\u00e1rja bel\u0151le.<\/p>\n\n\n\n

    Az elt\u00e1volod\u00e1st fokozz\u00e1k a nemzeti szocialista N\u00e9metorsz\u00e1g sikerei, b\u00e1r az ahhoz val\u00f3 k\u00f6zeled\u00e9st eleinte vit\u00e1k \u00f6vezik. Azt\u00e1n val\u00f3ban d\u00e9delgetett n\u00e9pcsoportt\u00e1 v\u00e1lnak a hitleri politik\u00e1ban. Fabritius l\u00e9trehozza a Rom\u00e1niai N\u00e9metek Nemzetiszocialista \u00d6nseg\u00e9lyez\u0151 Mozgalm\u00e1t \u00e9s a sz\u00e1szs\u00e1g nev\u00e9ben k\u00e9sz\u00edtenek nemzetiszocialista programot. 1934-ben betiltj\u00e1k m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fcket.<\/p>\n\n\n\n

    1938-ban K\u00e1roly kir\u00e1ly ny\u00edlt sz\u00e9ls\u0151jobboldali programmal veszi k\u00e9zbe a hatalmat, ez volt a kir\u00e1lyi diktat\u00fara. Betiltj\u00e1k az \u00f6sszes politikai p\u00e1rtot. \u00dajabb vagyonelkobz\u00e1sok k\u00f6vetkeznek, \u00e9s az univerzitast megfosztj\u00e1k vagyon\u00e1t\u00f3l. Az oktat\u00e1si t\u00f6rv\u00e9nyt is szigor\u00edtj\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n

    Alapj\u00e1ban v\u00e9ve azonban a korszakot, az err\u0151l \u00e9ppen akkor \u00edr\u00f3 Puk\u00e1nszky v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9vel jellemezhetj\u00fck. A sz\u00e1szok bizonytalanok, bizalmatlanok, gyanakv\u00f3k \u00e9s ez g\u00e1tolja \u0151ket a m\u00e1s n\u00e9pekkel val\u00f3 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sben. Z\u00e1rk\u00f3zottak \u00e9s mozdulatlanok, \u00edrja r\u00f3luk. S ez r\u00e9gebben v\u00e9dte \u0151ket, de az adott t\u00f6rt\u00e9nelmi pillanatban nem el\u0151reviv\u0151.<\/p>\n\n\n\n

    Cs\u00e1ky Rich\u00e1rd \u00edrja, hogy b\u00e1rmennyire v\u00e1gynak az anyaorsz\u00e1gba, visszav\u00e1gynak az erd\u00e9lyi otthonba.<\/p>\n\n\n\n

    A sz\u00e1szs\u00e1g keresi j\u00f6v\u0151j\u00e9t, keresi hely\u00e9t a majdani Eur\u00f3p\u00e1ban. Puk\u00e1nszky szerint a \u201eSz\u00f3zat\u201d<\/em> szavai a sz\u00e1szokhoz is sz\u00f3lnak. \u201eA sz\u00e1sz ember nem tud elszakadni haz\u00e1j\u00e1t\u00f3l \u2013 \u00e1ttelep\u00edt\u00e9se egyet jelentene pusztul\u00e1s\u00e1val \u2013, csak saj\u00e1t k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9ben \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmi kereteiben \u00e9rv\u00e9nyes\u00edtheti igazi k\u00e9pess\u00e9geit. Ez\u00e9rt fog\u00f3dzik eg\u00e9szs\u00e9ges \u00e9let\u00f6szt\u00f6n\u00e9vel egyre er\u0151sebben az erd\u00e9lyi talajba, ez\u00e9rt pr\u00f3b\u00e1l \u00fajra az erd\u00e9lyi \u00e9letk\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00fatj\u00e1ra t\u00e9rni.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

    K\u00e9s\u0151 b\u00e1nat! Puk\u00e1nszky \u00e9s a sz\u00e1szok m\u00e9g nem tudhatj\u00e1k, hogy az az \u00e1ttelep\u00edt\u00e9s nagyon k\u00f6zel van. Ak\u00e1rcsak ama pusztul\u00e1s.<\/p>\n\n\n\n

    A kit\u00f6r\u0151 II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa hat\u00e1s\u00e1t igaz\u00e1n akkor \u00e9rzi meg a sz\u00e1szs\u00e1g, amikor 1940 \u0151sz\u00e9n lev\u00e1lasztj\u00e1k \u00c9szek-Erd\u00e9lyt Rom\u00e1ni\u00e1r\u00f3l \u00e9s visszaadj\u00e1k Magyarorsz\u00e1gnak. A II. b\u00e9csi d\u00f6nt\u00e9ssel a sz\u00e1szs\u00e1g egy r\u00e9sze ism\u00e9t Magyarorsz\u00e1gon tal\u00e1lja mag\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

    A n\u00e9metek t\u00f6bb n\u00e9met telepet sz\u00e1ll\u00edtanak \u00e1t a birodalomba Dobrudzs\u00e1b\u00f3l, Bukovin\u00e1b\u00f3l, Besszar\u00e1bi\u00e1b\u00f3l, de Erd\u00e9ly eset\u00e9ben ett\u0151l el\u00e1llnak. Vel\u00fck m\u00e1s terveik vannak \u00e9s p\u00e1rtot hoznak l\u00e9tre, amely a birodalom \u00e9rdekeinek megfelel\u0151 politik\u00e1t folytat Rom\u00e1ni\u00e1ban. A sz\u00e1sz politikai \u00e9s kultur\u00e1lis \u00e9let n\u00e1ci jelleget \u00f6lt. N\u00e9met nyom\u00e1sra visszakapj\u00e1k jogaikat is. A sz\u00e1sz f\u00e9rfiakat azonban besorozz\u00e1k az SS alakulataiba. 1943-ig t\u00f6bb mint 50.000 katon\u00e1t nyernek sz\u00e1sz f\u00f6ld\u00f6n. \u0150k n\u00e9met \u00e1llampolg\u00e1rs\u00e1got kapnak, \u00e9s aki \u00e9letben maradt, soha t\u00f6bb\u00e9 nem t\u00e9r vissza Erd\u00e9lybe. (Cz. Zs.)<\/p>\n\n\n\n

    Minden hirtelen v\u00e9get \u00e9r 1944. augusztus 23-\u00e1n a rom\u00e1n \u00e1t\u00e1ll\u00e1ssal. A sz\u00e1szok fejvesztve menek\u00fclnek, ki ahogy tud, N\u00e9metorsz\u00e1g \u00e9s Ausztria fel\u00e9. Az otthon marad\u00f3 sz\u00e1sz \u00e9s magyar lakoss\u00e1g, mint ellens\u00e9g ker\u00fcl a megtorl\u00e1sok c\u00e9lkeresztj\u00e9be. 1945-ben megkezd\u0151dik a n\u00e9metek deport\u00e1l\u00e1sa. T\u00f6bb mint 25 ezer sz\u00e1szt visznek k\u00e9nyszermunk\u00e1ra a Szovjetuni\u00f3ba, k\u00f6zt\u00fck asszonyokat \u00e9s l\u00e1nyokat is.<\/p>\n\n\n\n

    Az ezt k\u00f6vet\u0151 id\u0151szak r\u00f6vid \u00f6sszefoglal\u00e1sa el\u0151tt azonban r\u00e9szben szak\u00edtsuk meg kronol\u00f3gi\u00e1nkat, hogy egy kiv\u00e9telesen \u00e9rdekes tanulm\u00e1ny, n\u00e9h\u00e1ny Puk\u00e1nszky v\u00e9lem\u00e9ny \u00e9s egy fontos k\u00f6nyve \u00f6sszefoglal\u00e1s\u00e1nak olvas\u00f3i lehess\u00fcnk. Ha azonban \u00e1tolvassuk ezeket, r\u00e1j\u00f6het\u00fcnk, hogy nem is t\u00f6rik meg id\u0151rendis\u00e9gbe tagozott mondand\u00f3nkat.<\/p>\n\n\n\n

    Hossz\u00fa t\u00f6rt\u00e9net\u00fcnk egy\u00e9b r\u00e9szletei<\/strong><\/p>\n\n\n\n

    Mindazt, amit az\u00f3ta siker\u00fclt a rom\u00e1n l\u00e9lek \u00e9s az azt mindenek felett ural\u00f3 \u00e9s mozgat\u00f3 ortodoxia dolg\u00e1ban felismern\u00fcnk, a Hitelben \u00e1ln\u00e9v m\u00f6g\u00e9 visszavonult szerz\u0151 (Miles Transsylvanicus, kir\u0151l azt\u00e1n kider\u00fcl, hogy igazi neve Mathias Miles) hihetetlen pontoss\u00e1ggal \u00edrja le m\u00e1r 1943-ban a 11. sz\u00e1m\u00e1ban: A rom\u00e1n lelkis\u00e9g alakul\u00e1sa a b\u00e9csi d\u00f6nt\u00e9s \u00f3ta <\/em>c\u00edm\u0171 \u00edr\u00e1s\u00e1ban.<\/strong> Ha b\u00e1rki meg akarja tudni azt, mit jelentett \u00e9s mit jelent ma is Erd\u00e9lyben az ortodox t\u00f6r\u00e9svonal, annak ez a tanulm\u00e1ny seg\u00edts\u00e9g\u00e9re lehet. De arra is r\u00e1\u00e9bredhet, hogy az ortodox vil\u00e1ggal nem lehet \u00fagy t\u00e1rgyalni, amint azt ma is pr\u00f3b\u00e1lja Eur\u00f3pa. \u00c9s, hogy mai legnagyobb gondjainkra is r\u00e1ismerj\u00fcnk, m\u00e9g valamire figyelmeztet: a vele valahol k\u00f6z\u00f6s keleti gondolkod\u00e1s\u00fa iszl\u00e1mhoz val\u00f3 bizonyos hasonlatoss\u00e1gra, amib\u0151l ugyanarra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre lehet jutni. A g\u00f6r\u00f6g \u00e9s a t\u00f6r\u00f6k f\u00e9llel foly\u00f3 alkudoz\u00e1sok k\u00ednkeserves bukd\u00e1csol\u00e1sa \u00edgy \u00e9rthet\u0151 meg, s ezzel a meg nem \u00e9rt\u00e9ssel tal\u00e1lkozhattunk a d\u00e9lszl\u00e1v h\u00e1bor\u00fa \u00e9veiben is. Ez t\u00f6rt\u00e9nik, amikor egy vall\u00e1s \u00f6sszefon\u00f3dik az \u00e1llammal, az \u00e1llami l\u00e9ttel \u00e9s \u00e9letform\u00e1v\u00e1, gondolkod\u00e1sm\u00f3dd\u00e1 v\u00e1lik. Az iszl\u00e1m annyival \u201ekarakteresebb\u201d<\/em> hogy eset\u00e9ben mindez sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gesebb \u00e9s k\u00f6telez\u0151. Ugyanakkor nem jelent diktat\u00far\u00e1t sz\u00e1mukra, csak mi hissz\u00fck annak, mert saj\u00e1t \u201eparam\u00e9tereinket\u201d akarjuk r\u00e1er\u0151ltetni, Prokruszt\u00e9sz agyunkhoz akarn\u00e1nk szabni \u00e9let\u00fcket. Ez az oka a demokr\u00e1ciaexport esztelen er\u0151ltet\u00e9se kudarc\u00e1nak, ez sz\u00fcli azokat a borzalmas anom\u00e1li\u00e1kat az \u00e9rintett orsz\u00e1gokban, vagy a migr\u00e1ci\u00f3val imm\u00e1ron vil\u00e1gszerte, melyekr\u0151l naponta \u00e9rtes\u00fclhet\u00fcnk \u2013 ott, ahol ezt nem tiltj\u00e1k ki a helyi m\u00e9di\u00e1b\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n

    De vissza eredeti t\u00e9m\u00e1nkhoz! Miles ezt a k\u00e9rd\u00e9s egyes r\u00e9szleteit bemutatva is taglalja. \u00cdgy kapunk k\u00e9pet arr\u00f3l, hogy a sz\u00e1szs\u00e1g s vele term\u00e9szetesen a magyars\u00e1g is milyen k\u00f6zegben tal\u00e1lta mag\u00e1t a b\u00e9keszerz\u0151d\u00e9st k\u00f6vet\u0151en, s\u0151t bizonyos m\u00e9rt\u00e9kig m\u00e1r 1919-t\u0151l. Ez\u00e9rt el\u0151re is sz\u00fcks\u00e9ges az olvas\u00f3 t\u00fcrelme \u00e9s meg\u00e9rt\u00e9se a terjedelem\u00e9rt, melyet, mint ma m\u00e1r tudjuk, egy trag\u00e9di\u00e1ba v\u00e9gz\u0151d\u0151 t\u00f6rt\u00e9net indokol.<\/p>\n\n\n\n

    \u00cdr\u00e1s\u00e1t \u00edgy kezdi: \u201eA rom\u00e1ns\u00e1g mind\u00f6ssze hetven \u00e9v \u00f3ta \u00e9l korszer\u0171 \u00e1llami \u00e9letet. Az idegen uralmak alatt \u00e9vsz\u00e1zadokon \u00e1t az egyh\u00e1z jelentette (meglehet\u0151sen t\u00e1g \u00e9rtelemben persze) egyetlen k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi szervezet\u00e9t. A vall\u00e1st a rom\u00e1n n\u00e9p ma is \u00bbt\u00f6rv\u00e9ny\u00ab-nek (lege) nevezi. A magyar azt mondja, hogy a \u00bbkir\u00e1lyt\u00f3l az utols\u00f3 polg\u00e1rig\u00ab, m\u00edg a rom\u00e1n k\u00f6zmond\u00e1s \u00bba p\u00fcsp\u00f6kt\u0151l a bocskorig\u00ab teszi k\u00f6telez\u0151v\u00e9 egy s m\u00e1s szab\u00e1ly betart\u00e1s\u00e1t. Ebb\u0151l az \u0151si, mondhatni teokratikus rendb\u0151l szinte \u00e1tmenet n\u00e9lk\u00fcl ugrott \u00e1t a rom\u00e1ns\u00e1g a liber\u00e1lis demokr\u00e1ci\u00e1ra, kihagyva azokat a fejl\u0151d\u00e9si fokozatokat, amelyek nyugaton szellemileg \u00e9s t\u00e1rsadalmilag el\u0151k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k a n\u00e9peket a francia forradalom eszm\u00e9nyeinek befogad\u00e1s\u00e1ra. A negyvennyolcas id\u0151k havaselvei forradalm\u00e1rainak \u00e9lcsapata rakta le a dunai fejedelems\u00e9g, majd a rom\u00e1n kir\u00e1lys\u00e1g alapj\u00e1t, s munk\u00e1jukat azok a politikusok folytatt\u00e1k, akik a sz\u00e1zadel\u0151 francia szocializmus\u00e1nak egyh\u00e1zellenes l\u00e9gk\u00f6r\u00e9ben v\u00e9gezt\u00e9k f\u0151iskolai tanulm\u00e1nyaikat. Ami nyugaton hossz\u00fa fejl\u0151d\u00e9s, gyakran a t\u00f6rt\u00e9neti er\u0151k v\u00e9res \u00f6sszecsap\u00e1s\u00e1nak eredm\u00e9nye volt, lett l\u00e9gyen \u00e9letforma, jogszab\u00e1ly vagy int\u00e9zm\u00e9ny, m\u00e1r\u00f3l-holnapra polg\u00e1rjogot nyert itt. \u00cdgy m\u00e1solt\u00e1k le a belga alkotm\u00e1nyt s ut\u00e1na reformt\u00f6rv\u00e9nyek sz\u00e1zait a rom\u00e1n t\u00e1rsadalom t\u00e9nyleges sz\u00fcks\u00e9gletei \u00e9s er\u0151viszonyai figyelembev\u00e9tele n\u00e9lk\u00fcl. Term\u00e9szetesen m\u00e1s eur\u00f3pai behat\u00e1sok is \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcltek. \u00c9s a zsenge rom\u00e1n \u00e1llamis\u00e1g m\u00e9gcsak hozz\u00e1 sem l\u00e1thatott megem\u00e9szt\u00e9s\u00fckh\u00f6z, az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n m\u00e1ris \u00fajabb sodra kapta el a nyugateur\u00f3pai politikai zajl\u00e1snak.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    \u00cdgy t\u00e1gult a szakad\u00e9k az \u0151si l\u00e9tform\u00e1khoz ragaszkod\u00f3 egyh\u00e1z s a maga k\u00fcl\u00f6n \u00fatjait j\u00e1r\u00f3 \u00e1llam k\u00f6z\u00f6tt, amellyel az ortodoxia nem tudott \u00e9s nem is akart l\u00e9p\u00e9st tartani. Merev dogm\u00e1it, hatalmi ig\u00e9nyeit \u00e9s hajthatatlan kritika-elleness\u00e9g\u00e9t semmik\u00e9ppen sem tudta \u00f6sszeegyeztetni az \u00e1llam liber\u00e1lis eszm\u00e9nyeivel \u00e9s b\u00edr\u00e1l\u00f3 szellem\u00e9vel. Kezdeti tart\u00f3zkod\u00e1sa gyanakv\u00e1ss\u00e1 \u00e9s ellens\u00e9gesked\u00e9ss\u00e9 v\u00e1lt k\u00e9s\u0151bb. Ez a k\u00e9tir\u00e1ny\u00fa folyamat term\u00e9szetszer\u0171en lelki meghasonl\u00e1st eredm\u00e9nyezett: megbomlott a sz\u00e1zados egyens\u00faly s azt nem \u00e1ll\u00edthatt\u00e1k helyre sem a parlamentbe bevonult papok, sem azok a politikusok, akik \u00fagy igyekeztek szint\u00e9zist teremteni, hogy szob\u00e1ikat aranyozott biz\u00e1nci k\u00e9pekkel aggatt\u00e1k tele, mik\u00f6zben korm\u00e1nyz\u00e1si cselekedeteikkel buzg\u00f3n ut\u00e1nozt\u00e1k az egyh\u00e1zellenes franci\u00e1kat. A k\u00f6vetkezm\u00e9nyek r\u00f6videsen az irodalomban \u00e9s m\u0171v\u00e9szetben is mutatkozni kezdtek. Sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges ir\u00e1nyok hajtottak ki a t\u00f6rzsb\u0151l, amelyet a rom\u00e1n irodalmat \u00e9s m\u0171v\u00e9szetet az el\u0151id\u0151kt\u0151l kezdve t\u00e1pl\u00e1l\u00f3 \u00e9s sugalmaz\u00f3 ortodoxia jelentett. M\u00edg azonban Kis-Rom\u00e1nia idej\u00e9n az ortodoxia k\u00e9nyszer\u0171 belenyugv\u00e1ssal viselte el hatalm\u00e1nak megt\u00e9p\u00e1z\u00e1s\u00e1t, Nagy-Rom\u00e1nia megalakul\u00e1sa ut\u00e1n felhagyott passz\u00edv magatart\u00e1s\u00e1val, mert hatalmas seg\u00edts\u00e9get kapott Erd\u00e9lyb\u0151l, ahol az ortodox egyh\u00e1z m\u00e9g az \u00f3kir\u00e1lys\u00e1gin\u00e1l is t\u00f6m\u00f6rebb \u00e9s szervezettebb lelki \u00e9s politikai er\u0151t k\u00e9pviselt. A reakci\u00f3 els\u0151 jele a \u00bbG\u00e2ndirea\u00ab c\u00edm\u0171 foly\u00f3irat megind\u00edt\u00e1sa volt. A hagyom\u00e1nyok felt\u00e1maszt\u00e1s\u00e1nak, az \u0151si erk\u00f6lcsi- \u00e9s sz\u00e9ps\u00e9geszm\u00e9nyek \u00e1pol\u00e1s\u00e1nak jelszav\u00e1val indult a foly\u00f3irat, amely k\u00f6r\u00fcl kiv\u00e1l\u00f3 tollak sorakoztak fel. Szellemi f\u00f6l\u00e9ny\u00e9vel hamarosan az irodalmi \u00e9s m\u0171v\u00e9szeti ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s \u00e9lvonal\u00e1ba r\u00fagtatott. Hat\u00e1s\u00e1t tekintve, egyetlen \u00fajabb rom\u00e1n szellemi t\u00f6m\u00f6r\u00fcl\u00e9s vagy ir\u00e1nyzat sem m\u00e9rhet\u0151 hozz\u00e1. A budapesti \u00bbNyugat\u00ab-ra kell utalnunk, hogy jelent\u0151s\u00e9g\u00e9r\u0151l fogalmat alkothassunk. A folyamat persze, amit elind\u00edtott, a \u00bbNyugat\u00ab-hoz viszony\u00edtva, teljess\u00e9ggel ellent\u00e9tes ir\u00e1ny\u00fa volt. Legels\u0151 t\u00e1bora az ortodox paps\u00e1gb\u00f3l \u00e9s az ortodox egyh\u00e1zhoz tartoz\u00f3 \u00e9rtelmis\u00e9gb\u0151l ker\u00fclt ki \u00e9s a \u00bbg\u00e2ndirizmus\u00ab lassan behatolt az egyetemi ifj\u00fas\u00e1g k\u00f6z\u00e9 is \u00e9s kialak\u00edtotta azt a szellemis\u00e9get, mely \u00fatt\u00f6r\u0151je \u00e9s t\u00e1masza lett azt\u00e1n a Vasg\u00e1rda mozgalm\u00e1nak.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Legt\u00f6bben azt hiszik, hogy a rom\u00e1n belpolitika term\u00e9kek\u00e9nt l\u00e9pett a sz\u00ednre a k\u00e9s\u0151bb oly rettent\u0151 t\u00e9velyg\u00e9sekbe bonyol\u00f3dott Vasg\u00e1rda, holott ez a mozgalom els\u0151sorban szellemi, s\u0151t vall\u00e1sos term\u00e9szet\u0171 volt. M\u00e1s\u00e1t \u2013 bels\u0151 tartalm\u00e1r\u00f3l besz\u00e9l\u00fcnk \u00e9s nem idegen mint\u00e1kat is ut\u00e1nz\u00f3 k\u00fcls\u0151s\u00e9geir\u0151l \u2013 hi\u00e1ba keresn\u0151k korunk politikai mozgalmai k\u00f6z\u00f6tt. Vezet\u0151i mintegy a k\u00f6z\u00e9pkorb\u00f3l l\u00e9pnek el\u00e9nk, l\u00e1tom\u00e1saik vannak, szentk\u00e9pek sz\u00f3lnak hozz\u00e1juk, titokzatos jelad\u00e1sokra figyelnek, kolostorokba elvonulva keresik lelki tisztul\u00e1sukat, beteg rajong\u00e1s t\u00f6lti el \u0151ket a hal\u00e1l ir\u00e1nt \u00e9s a legsz\u00f6rny\u0171bb b\u0171n\u00f6ket k\u00f6vetik el vagy sugalmazz\u00e1k szentnek hitt c\u00e9ljaik el\u00e9r\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben. Messzi sz\u00e1zadok misztikuma, r\u00e9v\u00fclete, szenved\u00e9lye \u00e9s rajong\u00e1sa vetette ki mag\u00e1b\u00f3l ezt az \u00e1ramlatot, amelynek Zelea-Codreanu szervez\u0151 tehets\u00e9ge adott form\u00e1t. \u00c1ltala a rom\u00e1n ortodoxia politikai s\u00edkon folytatta azt, amit a \u00bbG\u00e2ndirea\u00ab-val elkezdett: a harcot a \u00bbhagyom\u00e1nyokt\u00f3l elszakadt\u00ab, laikus \u00e1llam \u00e9s ennek szellemis\u00e9ge ellen a r\u00e9gi poz\u00edci\u00f3k visszaszerz\u00e9s\u00e9\u00e9rt. Nem v\u00e9letlen, hogy Nichifor Crainic, a \u00bbG\u00e2ndirea\u00ab f\u0151szerkeszt\u0151je ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1val indul a Vasg\u00e1rd\u00e1t t\u00e1mogat\u00f3 els\u0151 napilap. K\u00f6ztudom\u00e1s\u00fa k\u00fcl\u00f6nben az a szerep, amit az ortodox paps\u00e1g j\u00e1tszott a Mih\u00e1ly arkangyal v\u00e9dn\u00f6ks\u00e9ge al\u00e1 helyezett mozgalomban.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    A nemzetk\u00f6zi politikai \u00e9let alakul\u00e1sa is az ortodoxia malm\u00e1ra hajtja a vizet. Egyre t\u00f6m\u00f6rebb\u00e9 v\u00e1lik az arcvonal, mely rohamra indul a t\u00e1pl\u00e1l\u00f3 forr\u00e1sait\u00f3l t\u00e1volod\u00f3, talajtalan, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 mimikrikkel v\u00e9dekez\u0151 liber\u00e1lis-demokrata \u00e1llam ellen. Kit\u0171nik az igazs\u00e1g, hogy az \u00fagynevezett korm\u00e1nyz\u00f3p\u00e1rtok rezoluci\u00f3k term\u00e9kei \u00e9s nem revoluci\u00f3k\u00e9. Most azonban m\u00e1r nem haszn\u00e1lnak a r\u00e9gi \u00fcgyesked\u00e9sek: az ellenfelek teljes gy\u0151zelmet akarnak. Egyideig m\u00e9g k\u00e9tes, ki \u00e9r hamar\u00e1bb c\u00e9lba a rendszer romjai felett: II. K\u00e1roly vagy Zelea-Codreanu? II. K\u00e1roly diktat\u00far\u00e1ja d\u00f6nti el a versenyfut\u00e1st s a sors ir\u00f3ni\u00e1ja, hogy a rom\u00e1n demokr\u00e1ci\u00e1val \u00e9s parlament\u00e1rizmussal egy\u00fctt pusztul Zelea-Codreanu is. Azt\u00e1n j\u00f6nnek az 1940-es esem\u00e9nyek \u00e9s most a poraib\u00f3l fel\u00e9ledett Vasg\u00e1rda s\u00f6pri el II. K\u00e1roly diktat\u00far\u00e1j\u00e1t. Egyre ritkulnak az ortodoxia \u00fatj\u00e1ban \u00e1ll\u00f3 akad\u00e1lyok. Az egyetlen v\u00e1ls\u00e1gos pillanat akkor k\u00f6vetkezik el, amikor a G\u00e1rda Zelea-Codreanu szentt\u00e9avat\u00e1s\u00e1t k\u00f6veteli \u00e9s a p\u00e1tri\u00e1rka a k\u00e9r\u00e9st kereken elutas\u00edtja. N\u00e9gy h\u00f3napon kereszt\u00fcl n\u00e9z a G\u00e1rda farkasszemet a f\u0151papi karral. Az als\u00f3paps\u00e1g ugyan h\u00edven kitart m\u00e9g a G\u00e1rda mellett, a magas kl\u00e9rus azonban tiszt\u00e1n l\u00e1tja a helyzetet: tudja, hogy elker\u00fclhetetlen az \u00f6ssze\u00fctk\u00f6z\u00e9s Antonescuval. A m\u00f3r teh\u00e1t mehet; mennie kell, mert nem engedelmes szolg\u00e1ja t\u00f6bb\u00e9 az ortodoxia akarat\u00e1nak, \u00bbtradicionalizmusa\u00ab egyre v\u00f6r\u00f6sebb sz\u00ednt kezd \u00f6lteni. Mellesleg pedig Antonescu mellett \u00e1ll a hadsereg s nem k\u00e9ts\u00e9ges, ki fog fel\u00fclmaradni az \u00f6sszecsap\u00e1sban. Mindenn\u00e9l fontosabb a visszaszerzett poz\u00edci\u00f3k megtart\u00e1sa. A reverenda f\u00f6l\u00e9 vett z\u00f6ld ing kellemetlen\u00fcl akad\u00e1lyozza a szabad mozg\u00e1st.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

    A rom\u00e1ns\u00e1g erd\u00e9lyi terjeszked\u00e9se, vagyis az ortodox t\u00f6r\u00e9svonal el\u0151rek\u00fasz\u00e1s\u00e1nak t\u00f6rt\u00e9nete valamennyi erd\u00e9lyi nemzet, \u00edgy a sz\u00e1szs\u00e1g sors\u00e1t is meghat\u00e1rozta. Rejt\u0151zk\u00f6d\u0151 szerz\u0151nk r\u00f6vid le\u00edr\u00e1sa j\u00f3l magyar\u00e1zza el ennek a szellemis\u00e9gnek a l\u00e9nyeg\u00e9t \u00e9s f\u0151leg a harmincas-negyvenes \u00e9vek fordul\u00f3j\u00e1ra gyakorolt hat\u00e1s\u00e1t. E tanulm\u00e1ny most e t\u00e9ren enn\u00e9l t\u00f6bbet nem sz\u00e1nd\u00e9kozik ebb\u0151l bemutatni, de annyit \u00e9rdemes megjegyezni, hogy m\u00e9g a k\u00e9s\u0151bb bek\u00f6sz\u00f6nt\u0151 kommunista vil\u00e1g, s\u0151t a Ceau\u015fescu-diktat\u00fara idej\u00e9n is gyakorolta hat\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

    Sokat besz\u00e9lnek a rom\u00e1n \u00e1rul\u00e1sok sor\u00e1r\u00f3l, a sz\u00f6vets\u00e9gesi h\u0171s\u00e9g semmibevev\u00e9s\u00e9r\u0151l, az ide-oda ingadoz\u00e1sr\u00f3l. \u00c9rdekes \u00e1tgondolni, hogy ezt a tulajdons\u00e1gukat, bels\u0151 \u00e9let\u00fckben is gyakorolt\u00e1k. <\/em>Az \u0151si, ink\u00e1bb egyh\u00e1zi vezet\u00e9s alatt zajl\u00f3 \u00e9let \u00e9s az ezt felv\u00e1ltani pr\u00f3b\u00e1l\u00f3 modern liber\u00e1lis \u00e1llam k\u00f6zti hatalmas szakad\u00e9k, mely v\u00e1ratlanul jelent meg a rom\u00e1n t\u00e1rsadalom \u00e9let\u00e9ben, nem v\u00e9letlen\u00fcl okozhatott bakugr\u00e1sokat. De t\u00e9ny, amint az az\u00f3ta eltelt id\u0151 igazolta, hogy mindkett\u0151, s\u0151t a k\u00f6zben \u00e1t\u00e9lt kommunizmus is hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa el\u0151nyt jelentett sz\u00e1mukra. Az ortodoxia biztos\u00edtotta a szakr\u00e1lis szintre emelt nemzetszeretetet s a velej\u00e1r\u00f3 \u00e1ldozatk\u00e9szs\u00e9get, a gyors \u00e1tv\u00e1lt\u00e1s pedig a rugalmass\u00e1got, melyet eset\u00fckben nevezhet\u00fcnk g\u00e1tl\u00e1stalans\u00e1gnak is. Az \u00e1llamot valaha kv\u00e1zi helyettes\u00edt\u0151 ortodoxia \u00fajra \u00f6sszeolvadt az \u00e1llammal. \u00cdgy ma mindkett\u0151 el\u0151nyei \u00e9s h\u00e1tr\u00e1nyai egy\u00fctt alak\u00edtj\u00e1k Rom\u00e1nia k\u00fclpolitik\u00e1j\u00e1t \u00e9s bels\u0151 \u00e9let\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n

    M\u00edg egykor az egyh\u00e1z \u00e9s az \u00e1llam egybeolvad\u00e1s\u00e1t az jelentette, hogy az ortodoxia priorit\u00e1sa mindenekfelett volt, ma ez m\u00e1sk\u00e9nt nyilv\u00e1nul meg. A k\u00f6z\u00f6s c\u00e9l egyes\u00edti \u0151ket, \u00e9s az egyh\u00e1z, mondhatjuk \u00fagy is, hogy az \u00e1llam egyik meghosszabb\u00edtott keze. Az \u00e1llam a modern vil\u00e1g lehet\u0151s\u00e9geit pr\u00f3b\u00e1lja az egys\u00e9ges \u00e9s oszthatatlan nemzet\u00e1llam jav\u00e1ra felhaszn\u00e1lni, az ortodox egyh\u00e1z viszont a tradicion\u00e1lis, olykor m\u00e9g ma is a s\u00f6t\u00e9t babon\u00e1kig visszany\u00fal\u00f3 vil\u00e1g el\u0151nyeivel szolg\u00e1l. A szerz\u0151 szerint az egykor volt bizalmatlans\u00e1got az egyh\u00e1z makacs tradicionalizmusa \u00e9s a v\u00e1ratlanul bek\u00f6sz\u00f6nt\u0151 liber\u00e1lis \u00e1llam k\u00f6zti szakad\u00e9k okozta. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy az ortodoxia ismer\u0151i szerint, annak mindenkor alkot\u00f3 eleme volt az idegennel, az \u00fajjal szembeni gyanakv\u00e1s, els\u0151sorban a xenof\u00f3bia. Ebb\u0151l ma az \u00e1llam is t\u00e1pl\u00e1lkozik. Egyr\u00e9szt szellemis\u00e9g\u00e9ben \u00e9rhet\u0151 tetten, de a p\u00e1rtpolitikai \u00e9letben, mint h\u00e9tk\u00f6znapi \u00e9s mindenkor k\u00e9zn\u00e9l lev\u0151 eszk\u00f6zt is haszn\u00e1lja. Az \u00faj probl\u00e9m\u00e1kat r\u00e9gi mor\u00e1lis talajukon meg\u00e9lve, hallatlan, a g\u00e1tl\u00e1stalans\u00e1gig fokoz\u00f3d\u00f3 rugalmass\u00e1ggal oldott\u00e1k \u00e9s oldj\u00e1k meg.<\/p>\n\n\n\n

    Ebb\u0151l a kett\u0151ss\u00e9gb\u0151l j\u00f3l kirajzol\u00f3dik az a vil\u00e1g, amely Erd\u00e9lyben az \u00faj imp\u00e9rium r\u00e9v\u00e9n el\u0151ret\u00f6rt \u00e9s hatalomba ker\u00fclve a m\u00e1r el\u0151bb fokozatosan el\u0151nyomul\u00f3 \u00e1ll\u00e1sait, az ortodox t\u00f6r\u00e9svonalat, orsz\u00e1gnyi t\u00e1vols\u00e1gra tolta ki nyugat fel\u00e9, imm\u00e1r hivatalos \u00e9s l\u00e1tv\u00e1nyos form\u00e1j\u00e1ban. Ennek mai legismertebb k\u00fcls\u0151 jegye a hagymakupol\u00e1s honfoglal\u00e1snak nevezett templom\u00e9p\u00edt\u00e9si roham. Bels\u0151 jelei pedig enn\u00e9l is f\u00e1jdalmasabbak.<\/p>\n\n\n\n

    Szerz\u0151nk a rom\u00e1n \u201elelki egyens\u00falytalans\u00e1gr\u00f3l\u201d<\/em> \u00edgy \u00edr: \u201eK\u00fcls\u0151 \u00e9s bels\u0151, politikai \u00e9s gazdas\u00e1gi \u00e9rvek eg\u00e9sz sereg\u00e9t lehetne felhozni e gyors\u00fctem\u0171 v\u00e1ltoz\u00e1sok k\u00f6zvetlen ind\u00edt\u00f3 okainak megvil\u00e1g\u00edt\u00e1s\u00e1ra. Az igazi, v\u00e9gs\u0151 ok azonban m\u00e9lyebben van: a rom\u00e1n l\u00e9lek egyens\u00falytalans\u00e1g\u00e1ban, mely hol a nemzed\u00e9ki ellent\u00e9tek, hol a nacionalista tobz\u00f3d\u00e1s, hol a m\u00faltban val\u00f3 elmer\u00fcl\u00e9s, hol az \u00fajszer\u0171s\u00e9g l\u00e1zas keres\u00e9se, hol a m\u00e9rt\u00e9ktelen \u00f6nbizalom, hol a tehetetlen \u00f6sszeroppan\u00e1s form\u00e1j\u00e1t \u00f6lti. A szellemi \u00e9letben pedig h\u0171 t\u00fckr\u00e9t lelj\u00fck ezeknek az idegen szeml\u00e9l\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra bizony\u00e1ra \u00e9rthetetlen\u00fcl v\u00e1ltakoz\u00f3 metamorf\u00f3zisoknak. Mert az a rom\u00e1n szellemis\u00e9g, amely a h\u00faszas \u00e9vek elej\u00e9n m\u00e9g a francia forradalom nagy eszm\u00e9nyeit\u0151l megb\u0171v\u00f6lve bontogatja sz\u00e1rny\u00e1t \u00e9s fuvol\u00e1z\u00f3 humanizmussal veszi v\u00e9delm\u00e9be az orsz\u00e1g kisebbs\u00e9geit a politika t\u00falkap\u00e1saival szemben, t\u00edz \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb m\u00e1r el\u0151l j\u00e1r a nacionalista izgat\u00e1sban, s t\u00f6rt\u00e9nelmi j\u00f3v\u00e1t\u00e9telt, faji els\u0151bbs\u00e9get, gazdas\u00e1gi imperi\u00e1lizmust \u00e9s t\u00e1rsadalmi elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u00e9st hirdet. Lehetetlen fel nem fedezni az ortodoxia jellegzetes hangjait e hars\u00e1ny k\u00f3rusban. A rom\u00e1n \u00f3hit\u0171 egyh\u00e1z hi\u00e1nytalanul \u00e9rv\u00e9nyes\u00edteni k\u00edv\u00e1nja a maga t\u00f6rt\u00e9neti tapasztalatait \u00e9s ezek a tapasztalatok azt mondj\u00e1k, hogy a nemzet megv\u00e1lt\u00e1sa, ereje \u00e9s boldogul\u00e1sa az \u0151si hit s\u00e1ncai k\u00f6z\u00f6tti l\u00e9gmentes elz\u00e1rk\u00f3z\u00e1sban van. Val\u00f3ban, viszontags\u00e1gos sz\u00e1zadok folyam\u00e1n ez az elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u00e9s adta az ortodoxia \u00e9s egyben a rom\u00e1n n\u00e9p erej\u00e9t. T\u00f6r\u00f6k, n\u00e9met \u00e9s magyar uralom alatt a biz\u00e1nci egyh\u00e1z \u00e9les elhat\u00e1rolts\u00e1ga, minden \u00e9letmegnyilv\u00e1nul\u00e1sra kiterjed\u0151 merev t\u00f6rv\u00e9nyei tartott\u00e1k egy akolban a politikailag szervezetlen rom\u00e1ns\u00e1got. \u00d6nc\u00e9l\u00fa, z\u00e1rt nemzeti egyh\u00e1zz\u00e1 lett \u00edgy. M\u00e9g csak nyomot sem hagyott rajta a katolicizmusnak \u00e9s protestantizmusnak a szoci\u00e1lis fejl\u0151d\u00e9ssel l\u00e9p\u00e9st tart\u00f3, s a hat\u00e1rok feletti testv\u00e9ris\u00e9get hirdet\u0151 univerzalizmusa. \u00d6nmag\u00e1ba z\u00e1rk\u00f3zva alkotta meg saj\u00e1tos vil\u00e1gk\u00e9p\u00e9t, alig \u00fcgyelv\u00e9n a k\u00fcls\u0151 vil\u00e1gra, amelyb\u0151l egyed\u00fcl a tartalm\u00e1t vesztett orosz \u00e9s a metafizik\u00e1v\u00e1 l\u00e9giesedett g\u00f6r\u00f6g ortodoxia behat\u00e1sait engedte mag\u00e1hoz.(\u2026)<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Sem egy\u00e9n, sem \u00e1llam nem adhat m\u00e1st, csak ami l\u00e9nyege. Egy n\u00e9p, mely a m\u00faltb\u00f3l korm\u00e1nyz\u00e1si gyakorlat \u00e9s szervez\u0151 hajlamok helyett \u00e1llamellenes \u00e9rz\u00e9seket \u00f6r\u00f6k\u00f6lt, s politikai \u00e9s lelki hely\u00e9t meg nem lelve, h\u00e1nykol\u00f3dik kelet \u00e9s nyugat, m\u00falt \u00e9s jelen, durva \u00f6nz\u00e9s \u00e9s g\u00e1ttalan nagylelk\u0171s\u00e9g k\u00f6zt, v\u00e9gzetszer\u0171en tehetetlen j\u00e1t\u00e9kszer\u00e9v\u00e9 v\u00e1lik a f\u00f6l\u00f6tte \u00e1tcsap\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nelmi er\u0151knek, \u00f6szt\u00f6n\u00e9letet \u00e9l, hivat\u00e1sa m\u00e9g nem tudatosodott benne, hi\u00e1nyzik \u00f6nb\u00edr\u00e1lata s c\u00e9ljait a kevesebb ellen\u00e1ll\u00e1s t\u00f6rv\u00e9ny\u00e9nek megfelel\u0151en v\u00e1ltoztatja. (\u2026) Nem egy neves k\u00f6lt\u0151t, \u00edr\u00f3t, gondolkoz\u00f3t tal\u00e1lunk, aki eszm\u00e9nyeit \u00e9s meggy\u0151z\u0151d\u00e9s\u00e9t csaknem \u00e9venk\u00e9nt v\u00e1ltoztatta.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Az \u00f6nc\u00e9l\u00fa \u00e9s z\u00e1rt nemzeti egyh\u00e1z az ortodox t\u00f6r\u00e9svonalat l\u00e1thatatlans\u00e1g\u00e1ban is v\u00e9delmet ny\u00fajt\u00f3 szakad\u00e9k, vagy nagy fal<\/em> gyan\u00e1nt haszn\u00e1lta. A modern kor bek\u00f6sz\u00f6nte hi\u00e1ba okozott hull\u00e1mz\u00e1sokat, a ki-kit\u00f6r\u0151 szellem mindenkor visszat\u00e9rt az \u0151si eszten\u00e1ra. A rom\u00e1ns\u00e1gnak val\u00f3ban ebben rejlett az ereje, s ma is \u00edgy van. Megd\u00f6bbent\u0151 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g ez, ha a mindenkor ennek ellenkez\u0151j\u00e9t felmutat\u00f3 magyar m\u00faltat \u00e9s jelent, a mindenkori magyar val\u00f3s\u00e1got hasonl\u00edtjuk hozz\u00e1. Ez\u00e9rt lehetett a hatalmas bels\u0151 puszt\u00edt\u00e1st v\u00e9gz\u0151 magyar internacionalizmus idej\u00e9n is a rom\u00e1n kommunizmus a legsz\u00e9ls\u0151s\u00e9gesebben nacionalista, \u00e9s haladhatott el\u0151re a k\u00f6z\u00f6s nagy v\u00e1gy, az egys\u00e9ges nemzet\u00e1llam \u00e1lm\u00e1nak megval\u00f3s\u00edt\u00e1sa fel\u00e9. G\u00e1tl\u00e1stalanul! A szerz\u0151 szerint az ingadoz\u00e1soknak v\u00e9gzetszer\u0171en j\u00e1t\u00e9kszer\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt rom\u00e1ns\u00e1g h\u00e1nykol\u00f3dik a v\u00e9gletek k\u00f6z\u00f6tt. Val\u00f3ban ezt l\u00e1thattuk. Csakhogy ezek a l\u00e1tsz\u00f3lagos h\u00e1nykol\u00f3d\u00e1sok minden egyes esetben a nemzet jav\u00e1ra fordultak. Lehet-e ez v\u00e9letlen, vagy t\u00e9nyleg v\u00e9gzetszer\u0171? Vagy a zavaros \u00e1llapotokban \u00e9ppen az egyh\u00e1z \u00e9s az \u00e1llam egys\u00e9gbe vont kett\u0151ss\u00e9g\u00e9nek el\u0151nyei seg\u00edtettek azokat kihaszn\u00e1lni? S ezt nagyon is tudatosan.<\/p>\n\n\n\n

    Ha azonban el\u0151re tekint\u00fcnk, a vil\u00e1gban oly hatalmas v\u00e1ltoz\u00e1sok \u00e1lltak be, hogy ma m\u00e1r nem biztos ennek a b\u00f3dulatnak a fenntarthat\u00f3s\u00e1ga. A rom\u00e1n tervek r\u00f6vidl\u00e1t\u00f3v\u00e1 v\u00e1ltak, \u00e9s az egys\u00e9ges nemzet\u00e1llam hajszol\u00e1sa, a homogeniz\u00e1ci\u00f3 val\u00f3ban b\u00f3dult \u00f3haja elfeledtetheti a k\u00fcls\u0151 v\u00e9gvesz\u00e9lyt, azt, amelyik k\u00f6z\u00f6s az eddig sz\u00fcks\u00e9ges ellens\u00e9gk\u00e9pet szolg\u00e1l\u00f3 szomsz\u00e9dokat is fenyeget\u0151vel. A m\u00falt \u201e<\/em>extatikus b\u00e1mulata\u201d<\/em> ma \u00e9letvesz\u00e9lyes vaks\u00e1ghoz vezethet. Ami viszont az 1943-as fatalizmust illeti, az akkor val\u00f3ban l\u00e9tez\u0151 lelki \u00e1llapot volt a nagyrom\u00e1n \u00e1lom \u00f6sszeoml\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en, de nem sok\u00e1ig tartott. A t\u00f6rt\u00e9nelem kerek\u00e9t megint siker\u00fclt megfogniuk, s \u00fajra fel\u00fclkerekedtek rem\u00e9nytelens\u00e9g\u00fck\u00f6n.<\/p>\n\n\n\n

    Nagyrom\u00e1n vil\u00e1g boldog el\u00e9gedetts\u00e9g\u00e9b\u0151l a szovjet ultim\u00e1tum \u00e9s Besszar\u00e1bia elveszt\u00e9se, majd a b\u00e9csi d\u00f6nt\u00e9s \u00e9breszti fel a rom\u00e1n vil\u00e1got.<\/p>\n\n\n\n

    Err\u0151l \u00edgy \u00edr a rejt\u0151zk\u00f6d\u0151: \u201eLogikus felt\u00e9telez\u00e9s szerint egy ilyen tragikus esem\u00e9nynek a bels\u0151 vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1s folyamat\u00e1t kellene elind\u00edtania az illet\u0151 nemzet \u00e9let\u00e9ben. Versailles \u00e9s Trianon, l\u00e1thattuk, az \u00f6nmarcangol\u00e1s eg\u00e9sz irodalm\u00e1t termelte ki, melyben \u00fajb\u00f3l \u00e9s \u00fajb\u00f3l visszat\u00e9rt a harcban elbukott nemzeteket k\u00ednz\u00f3 k\u00e9rd\u00e9s: hol \u00e9s hogyan k\u00f6vett\u00fck el a hib\u00e1t? A term\u00e9szetes \u00e9let\u00f6szt\u00f6n dolgozik \u00edgy s a helyes diagn\u00f3zis \u00e1ld\u00e1ss\u00e1 v\u00e1ltoztathatja a csap\u00e1st, ha fel tudja lelni a szervezetet em\u00e9szt\u0151 k\u00f3rs\u00e1g forr\u00e1s\u00e1t.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    A b\u00e9csi d\u00f6nt\u00e9s ut\u00e1ni letargi\u00e1b\u00f3l felt\u00e1p\u00e1szkod\u00f3 rom\u00e1n szellemi \u00e9let is felveti e k\u00e9rd\u00e9seket. S hihetetlen\u00fcl gyorsan, szinte kap\u00e1sb\u00f3l tal\u00e1lja meg a v\u00e1laszt r\u00e1juk. Hirdeti, hogy a rom\u00e1n \u00f6ntudat sek\u00e9lyess\u00e9ge, az \u0151si hagyom\u00e1nyokt\u00f3l val\u00f3 elt\u00e1volod\u00e1s, a Nagy-Rom\u00e1nia hat\u00e1raiban val\u00f3 j\u00f3llakott megnyugv\u00e1s, azaz imperialista eszm\u00e9ny hi\u00e1nya \u00e9s a kisebbs\u00e9gek ir\u00e1ny\u00e1ban k\u00f6vetett nagylelk\u0171 politika okozta a trag\u00e9di\u00e1t. A Vasg\u00e1rda r\u00e9muralm\u00e1nak bizonytalans\u00e1gokkal teli l\u00e9gk\u00f6re egyideig m\u00e9g f\u00e9kentartja ugyan a tollakat, amikor azonban megindul a keleti h\u00e1bor\u00fa s a n\u00e9met hadseregbe \u00e9kelt rom\u00e1n csapatok \u00e1tl\u00e9pik el\u0151bb a Prut, majd a Dnyeszter vonal\u00e1t, \u00faj eszm\u00e9ny kezd kibontakozni a k\u00f6nyvkeresked\u00e9sek polcait rohamosan ellep\u0151 kiadv\u00e1nyokb\u00f3l. P\u00e1nrom\u00e1nia ez az eszm\u00e9ny, egy \u00faj keleti birodalom \u00e1lomk\u00e9pe. K\u00f6nyvek, tanulm\u00e1nyok, tekint\u00e9lyes foly\u00f3iratok fejtegetik a rom\u00e1ns\u00e1gnak a tr\u00e1k, d\u00e1k, r\u00f3mai \u00e9s biz\u00e1nci \u00f6r\u00f6ks\u00e9ghez val\u00f3 juss\u00e1t, s\u0151t hat\u00e1rait is megvonj\u00e1k: a B\u00fag foly\u00f3t\u00f3l a Tisz\u00e1ig, a m\u00e1ramarosi havasokt\u00f3l a Pindosz hegys\u00e9gig terjedne az a birodalom, amely m\u00e9lt\u00f3 \u00f6lt\u00f6z\u00e9ke lehet a rom\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nelmi szerep-tudatnak \u00e9s \u00e9lettani potenci\u00e1nak. H\u00fasz, s\u0151t huszonk\u00e9t milli\u00f3 rom\u00e1nr\u00f3l besz\u00e9lnek s hangoztatj\u00e1k, hogy ebben a birodalomban csak egyetlen nemzetnek lehet helye: a rom\u00e1nnak. A kisebbs\u00e9gi k\u00e9rd\u00e9s t\u00f6bb\u00e9 sem gyakorlati, sem elm\u00e9leti form\u00e1ban nem \u00e9rdekelheti a rom\u00e1n \u00e1llampolitik\u00e1t. Fantasztikus ki- \u00e9s betelep\u00edt\u00e9si tervek l\u00e1tnak napvil\u00e1got. Erd\u00e9lyt a magyarokt\u00f3l szeretn\u00e9k megtiszt\u00edtani, Bukovin\u00e1t \u00e9s Besszar\u00e1bi\u00e1t pedig az oroszokt\u00f3l, ukr\u00e1nokt\u00f3l \u00e9s bolg\u00e1rokt\u00f3l. A hat\u00e1rs\u00e1vokat oda telep\u00edtett rom\u00e1n frontharcosokkal n\u00e9pes\u00edten\u00e9k be. A Bukovin\u00e1ban \u00e9s Besszar\u00e1bi\u00e1ban vissza\u00e1ll\u00edtott rom\u00e1n \u00e1llamhatalom els\u0151 jellemz\u0151 int\u00e9zked\u00e9se az, hogy megsz\u00fcnteti a tolm\u00e1csi int\u00e9zm\u00e9nyt, azzal az indokol\u00e1ssal, hogy Rom\u00e1nia nemzeti \u00e1llam s mindenkinek ismernie kell az \u00e1llamnyelvet. A transznisztriai korm\u00e1nyz\u00f3s\u00e1got, ahol a szl\u00e1v \u00e9rz\u00e9s\u0171 \u00e9s kult\u00far\u00e1j\u00fa n\u00e9pelemre az \u00fajkelet\u0171 imprializmus alig \u00e9p\u00edthet, az ortodox egyh\u00e1z veszi munk\u00e1ba: k\u00f6zvetlen\u00fcl a harcok megsz\u0171n\u00e9se ut\u00e1n t\u00f6bb p\u00fcsp\u00f6kkel egy\u00fctt megjelenik itt a nagyszebeni ortodox metropolita, megbesz\u00e9l\u00e9seket tart, s \u00e1ld\u00e1s\u00e1t adja a foglal\u00e1sra indul\u00f3 rom\u00e1n ortodoxia misszion\u00e1riusaira.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    K\u00f6zben napirenden tartj\u00e1k a szerbiai, alb\u00e1niai, bulg\u00e1riai \u00e9s g\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1gi sz\u00f3rv\u00e1nyok k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t is. Ny\u00edlt c\u00e9lozgat\u00e1sok f\u0171tik a Nyugat-B\u00e1ns\u00e1g visszaszerz\u00e9s\u00e9nek a rem\u00e9ny\u00e9t: az lenne a balk\u00e1ni rom\u00e1n terjeszked\u00e9s h\u00eddja. A figyelem k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban m\u00e9giscsak Erd\u00e9ly \u00e1ll. Az erd\u00e9lyi k\u00e9rd\u00e9ssel val\u00f3 agit\u00e1ci\u00f3 j\u00f3l kitaposott utakkal rendelkezik. (…)<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151, hogy az ilyen szeml\u00e9let nem k\u00edv\u00e1natos \u00bbbesziv\u00e1rgott j\u00f6vev\u00e9nyt\u00ab l\u00e1t a magyarban, a sz\u00e1szban, a sv\u00e1bban \u00e9s minden m\u00e1s itt \u00e9l\u0151 nemrom\u00e1n n\u00e9pben. Az orsz\u00e1got, a magyar t\u00f6rt\u00e9neti felfog\u00e1ssal ellent\u00e9tben, kiz\u00e1r\u00f3lagos birtoknak tekinti, amelyen m\u00e1s n\u00e9pek sz\u00e1m\u00e1ra az \u00e9letlehet\u0151s\u00e9gek forr\u00e1s\u00e1t nem a term\u00e9szetes \u00e9letjog elismer\u00e9se jelenti, hanem egyed\u00fcl a rom\u00e1n nagylelk\u0171s\u00e9g. Ebben a feud\u00e1lis felfog\u00e1sban kell keresni azoknak a t\u00fcrelmetlen kifejez\u00e9seknek a nyitj\u00e1t, amelyek legs\u0171r\u0171bben a \u00bbrom\u00e1n keny\u00e9r fogyaszt\u00e1s\u00e1t\u00ab vetik a kisebbs\u00e9giek szem\u00e9re. Nagym\u00falt\u00fa, t\u00f6rt\u00e9neti \u00e1llamokban \u00e9rthetetlenek lenn\u00e9nek az ilyen \u00e9s ehhez hasonl\u00f3 kifakad\u00e1sok, itt azonban eg\u00e9szen logikusan burj\u00e1nzanak fel abb\u00f3l a k\u00f6zgondolkoz\u00e1sb\u00f3l, amelyet a kontinuit\u00e1s elm\u00e9lete \u00e9s ennek elfajzott mell\u00e9kterm\u00e9kei alak\u00edtottak ki. A lelki elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u00e9st t\u00fckr\u00f6zi a rom\u00e1n nyelv is, amikor \u00bbidegeneknek\u00ab mondja az orsz\u00e1g m\u00e1sajk\u00fa, pap\u00edron teljesjog\u00fa polg\u00e1rait. (\u2026)<\/em><\/p>\n\n\n\n

    S m\u00edg itt, a \u00bbhegyeken innen\u00ab az 1918-iki nemzed\u00e9k bab\u00e9rjaira v\u00e1gy\u00f3 \u00e9rtelmis\u00e9g szorgosan tatarozza a saj\u00e1t haszn\u00e1lat\u00e1ra ki\u00e1sott m\u00edtoszt, oda\u00e1t a bukaresti Akad\u00e9mia sem \u00fcl t\u00e9tlen. Egym\u00e1sut\u00e1n jelenteti meg a nagyrom\u00e1n eszm\u00e9nyt szolg\u00e1l\u00f3 t\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s folklorisztikai kiadv\u00e1nyait.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

    A szerz\u0151 joggal jegyzi meg: \u201eAgg\u00f3dva figyelhetj\u00fck, mint vonja hatalm\u00e1ba e saj\u00e1tos t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00e1s nyom\u00e1n a rom\u00e1n k\u00f6zfelfog\u00e1st s ami m\u00e9g lehangol\u00f3bb: a tud\u00f3sok \u00faj nemzed\u00e9k\u00e9t is, valami dogmatikus xenof\u00f3bia \u00e9s fellengz\u0151ss\u00e9g. Sz\u00f6rnyetegek ezek, amiket ha fel\u00e9bresztett\u00e9k, sohasem lehet j\u00f3llakatni. L\u00e1m, m\u00e1r akadnak neves k\u00f6z\u00e9leti f\u00e9rfiak, akiknek nemzeti becsv\u00e1gy\u00e1t a kontinuit\u00e1s, a r\u00f3mai folytonoss\u00e1g tana sem tudja kiel\u00e9g\u00edteni.\u201d <\/em>Ez volt az a rem\u00e9nytelens\u00e9get ellens\u00falyoz\u00f3 hangulat, amelyben nem verhetett gy\u00f6keret a transzszilv\u00e1nizmus.<\/p>\n\n\n\n

    Ezzel kapcsolatban is id\u00e9zhet\u00fcnk egy \u00e9rdekes \u00e1ll\u00e1spontot: \u201eS itt a saj\u00e1tosan mell\u00e9rendel\u0151, a n\u00e9pi egy\u00e9nis\u00e9gek megbecs\u00fcl\u00e9s\u00e9t\u0151l \u00e1thatott transzilv\u00e1nizmus, mely szint\u00e9n ennek a durva exkluzivit\u00e1snak a form\u00e1j\u00e1t \u00f6lti egyes rom\u00e1n elm\u00e9letekben. Id\u00e9zz\u00fcnk Grigore Popa dr.-t\u00f3l, a fiatal rom\u00e1n \u00edr\u00f3nemzed\u00e9k hangad\u00f3 tagj\u00e1t\u00f3l: \u00bb…A (magyar) transsilv\u00e1nist\u00e1k felednek egy elemi igazs\u00e1got, azt nevezetesen, hogy ami egy t\u00e1jat r\u00f6gz\u00edt, neki determin\u00e1lts\u00e1got, jellegzetess\u00e9get \u00e9s \u00e9rt\u00e9ket ad: a t\u00f6rt\u00e9neti elhivatotts\u00e1g \u00e9rz\u00e9se, az az \u00e9rz\u00e9s, amelyet egy n\u00e9pi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g t\u00f6meglelke \u00f6nt a t\u00e1ji form\u00e1ba… Ugyanannak a f\u00f6ldrajzi t\u00e1jnak a keret\u00e9ben a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 n\u00e9pi lelkek egym\u00e1st\u00f3l mer\u0151ben elt\u00e9r\u0151 \u00e9letform\u00e1kat, szerepeket \u00e9s alkot\u00e1sokat teremtenek. A transzilv\u00e1n t\u00e1j p\u00e9ld\u00e1ja ebb\u0151l a szempontb\u00f3l igen szeml\u00e9ltet\u0151. Ezen a t\u00e1jon az el\u0151\u00edt\u00e9letek \u00e9s idegen \u00e9rdekek befoly\u00e1sa al\u00f3l felszabadult szem k\u00f6nny\u0171szerrel felfedezheti, hogyan emelkedik az \u0151si rom\u00e1n berendezked\u00e9s mellett a hossz\u00fak\u00e1s \u00e9s cs\u00facsos sz\u00e1sz rend, arccal \u00f6r\u00f6kk\u00e9 az \u00f3haza fel\u00e9, amely ut\u00e1n az erd\u00e9lyi sz\u00e1sz, ma, idegenbe szakad\u00e1s\u00e1nak k\u00f6zel ezer esztendeje ut\u00e1n is, g\u00f3tikus honv\u00e1gyat \u00e9rez. \u00c1m ugyanazon a t\u00e9rs\u00e9gen, a rom\u00e1n \u00e9s sz\u00e1sz l\u00e9lek mellett, ott lakozik a sztepp\u00e9k ut\u00e1ni v\u00e1gyt\u00f3l \u00e1thatott magyar l\u00e9lek is… A fenti \u00e9szrev\u00e9telek konkl\u00fazi\u00f3ja a k\u00f6vetkez\u0151: transzilv\u00e1nizmus nincs. Ha azonban egyesek m\u00e9gis besz\u00e9lni akarnak r\u00f3la, \u00fagy a transzilv\u00e1nizmus k\u00e9plete, a p\u00e1nrom\u00e1nizmus k\u00e9plet\u00e9v\u00e9 v\u00e1ltozik \u00e1t… A rom\u00e1n sorshivat\u00e1s dimenzi\u00f3i egybeesnek a rom\u00e1nlakta f\u00f6ld imperi\u00e1lis dimenzi\u00f3ival, mag\u00e1ba foglalv\u00e1n a pannon alf\u00f6ldt\u0151l a B\u00fagon t\u00falig terjed\u0151 t\u00e9rs\u00e9get, Maced\u00f3ni\u00e1t, a Timok v\u00f6lgy\u00e9t, a volt jugoszl\u00e1v B\u00e1ns\u00e1got \u00e9s Isztria rom\u00e1ns\u00e1g\u00e1t. A p\u00e1nrom\u00e1nizmus nem m\u00e1s, mint a rom\u00e1n l\u00e9leknek a t\u00e1jjal val\u00f3 szolidarit\u00e1sa. A rom\u00e1ns\u00e1g erej\u00e9t Erd\u00e9lyben ez a szolidarit\u00e1s adja.\u00ab (\u2026)<\/em><\/p>\n\n\n\n

    \u201eEml\u00edtett\u00fck el\u0151bb, hogy a b\u00e9csi d\u00f6nt\u00e9s ut\u00e1ni rom\u00e1n k\u00f6zfelfog\u00e1s mily k\u00f6nnyed\u00e9n igyekszik szabadulni az \u00e1llam r\u00e1kfen\u00e9j\u00e9nek tekintett kisebbs\u00e9gi k\u00e9rd\u00e9s gondj\u00e1t\u00f3l. Ma m\u00e1r ott tartunk, hogy a hangad\u00f3 rom\u00e1n nacionalista gondolkod\u00e1s csak lakoss\u00e1gcser\u00e9vel tudja elk\u00e9pzelni az erd\u00e9lyi k\u00e9rd\u00e9s megold\u00e1s\u00e1t, azaz pontosan: r\u00e9szben lakoss\u00e1gcser\u00e9vel, r\u00e9szben a rom\u00e1n eredet\u0171nek tekintett sz\u00e9kelys\u00e9g \u00bbvisszarom\u00e1nos\u00edt\u00e1s\u00e1val\u00ab. Err\u0151l legut\u00f3bb a nagyszebeni \u00bbTransilvania\u00ab m\u00e1jusi sz\u00e1m\u00e1ban olvashattunk igen \u0151szinte sorokat. (\u00bbSemmilyen \u00e1ldozatt\u00f3l nem szabad visszariadnunk, hogy az els\u0151 alkalmas pillanatban a sz\u00e9kelyeket visszavezess\u00fck rom\u00e1n nyelv\u00fckh\u00f6z \u00e9s hagyom\u00e1nyaikhoz\u00ab.)<\/em><\/p>\n\n\n\n

    A sz\u00e1szokr\u00f3l \u00e9s sv\u00e1bokr\u00f3l egyel\u0151re \u2013 \u00e9rthet\u0151 okokb\u00f3l \u2013 csak burkoltan esik sz\u00f3, bizonyos azonban, hogy sz\u00e1mukra sem tartogatnak k\u00fcl\u00f6nb sorsot. A mindennapok t\u00e9nyei besz\u00e9lnek err\u0151l. Tudjuk, hogy a rom\u00e1nok \u00e9s az erd\u00e9lyi n\u00e9metek k\u00f6z\u00f6tt az elm\u00falt sz\u00e1zadok folyam\u00e1n sohasem fejl\u0151d\u00f6tt ki meghittebb viszony. Az \u00e9rzelmeknek ezen a kikrist\u00e1lyosodott \u00e1llapot\u00e1n Rom\u00e1nia legut\u00f3bbi k\u00fclpolitikai t\u00e1j\u00e9koz\u00f3d\u00e1sa sem tudott v\u00e1ltoztatni. A vezet\u00e9st mindink\u00e1bb az a fiatal rom\u00e1n nemzed\u00e9k veszi \u00e1t, amelynek hatalmasan megn\u0151tt a politikai \u00e9s gazdas\u00e1gi \u00e9tv\u00e1gya s az erd\u00e9lyi n\u00e9metben, ak\u00e1rcsak a magyarban, az \u00bb\u0151slak\u00f3\u00ab rom\u00e1ns\u00e1g \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u00e9s\u00e9t akad\u00e1lyoz\u00f3 idegent l\u00e1t. M\u00e9rt\u00e9ktelen\u00fcl felfokozott ig\u00e9nyek \u00fctk\u00f6znek bele a n\u00e9met kisebbs\u00e9g gazdas\u00e1gi berendezked\u00e9s\u00e9be. A zsid\u00f3tlan\u00edt\u00e1s politik\u00e1ja soha nem \u00e1lmodott j\u00f6vedelmeket hullajtott a rom\u00e1n k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly \u00f6l\u00e9be. S miut\u00e1n az \u00e9tv\u00e1gy ev\u00e9s k\u00f6zben szokott megj\u00f6nni igaz\u00e1n, rom\u00e1n oldalon egyre n\u00f6vekv\u0151 ellenszenvvel figyelik a szervezettebben \u00e9s komolyabb anyagi lehet\u0151s\u00e9ggel cselekv\u0151 n\u00e9met t\u0151ke terjeszked\u00e9s\u00e9t.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Ami a vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1sunk f\u0151 sodr\u00e1ba lev\u0151 sz\u00e1szokat illeti, ekkoriban a vel\u00fck kapcsolatos p\u00e1nrom\u00e1n elgondol\u00e1sokat csak a n\u00e9met sikerek tartott\u00e1k n\u00e9mileg f\u00e9ken. A rom\u00e1n csapatok bel\u00e9p\u00e9se a keleti hadj\u00e1ratba \u00e9s a Prut \u00e1tl\u00e9p\u00e9se, majd Transznyisztria, Odessza elfoglal\u00e1sa er\u0151s\u00edtette a d\u00e9lib\u00e1bos rom\u00e1n \u00e1lmokat. A xenof\u00f3bia cs\u00facsa, a meglep\u0151en keveset emlegetett rom\u00e1n holokauszt j\u00f3l illeszkedett a k\u00e9pbe. A szerz\u0151 err\u0151l akkor vajmi keveset tudhatott, csak szellem\u00e9nek szele volt \u00e9szlelhet\u0151.<\/p>\n\n\n\n

    Itt igen \u00e9rdekes id\u00e9zet k\u00f6vetkezik, olyan, amelyb\u0151l a sz\u00e1szokkal \u00e9s sv\u00e1bokkal szembeni rom\u00e1n \u00e1ll\u00e1spont is kidombnorodik: \u201eA kisebbs\u00e9gellenes rom\u00e1n k\u00f6zgondolkod\u00e1s alapt\u00e9teleinek ismerete szempontj\u00e1b\u00f3l tanuls\u00e1gos fellapozni egy erd\u00e9lyi sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa rom\u00e1n gazdas\u00e1gi szakember, Iosif Maior \u00bbProblema rom\u00e2niz\u0103rii economiei na\u0163ionale\u00ab (\u00bbA nemzetgazdas\u00e1g rom\u00e1nos\u00edt\u00e1s\u00e1nak k\u00e9rd\u00e9se\u00ab) c\u00edm\u0171 1941 tavasz\u00e1n megjelent, f\u00f6l\u00f6tte jellemz\u0151 okfejt\u00e9s\u0171 k\u00f6nyv\u00e9t.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Ilyen meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sokat tal\u00e1lunk benne:<\/em><\/p>\n\n\n\n

    \u00bbA sz\u00e1szok kiv\u00e1lts\u00e1gainak a rom\u00e1n lakoss\u00e1g mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151en semmi haszn\u00e1t nem l\u00e1tta, ellenkez\u0151leg. A kereskedelmet, amennyire m\u00f3djukban \u00e1llott, kivett\u00e9k a rom\u00e1nok kez\u00e9b\u0151l… v\u00e1s\u00e1rhelyeik \u00e1ltal pedig val\u00f3s\u00e1ggal monopoliz\u00e1lt\u00e1k az erd\u00e9lyi k\u00e9zm\u0171ipart. Nemcsak a rom\u00e1n n\u00e9pelem kereskedelmi \u00e9s ipari tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek szabad fejl\u0151d\u00e9s\u00e9re m\u00e9rtek ez\u00e1ltal csap\u00e1st, de elszigetel\u0151d\u00e9s\u00fck, kiz\u00e1r\u00f3lagoss\u00e1gi t\u00f6rekv\u00e9s\u00fck \u00e9s sz\u0171kkebl\u0171s\u00e9g\u00fck, ahogyan kiv\u00e1lts\u00e1gaik f\u00f6l\u00f6tt \u0151rk\u00f6dtek, csap\u00e1st m\u00e9rt Erd\u00e9ly eg\u00e9sz gazdas\u00e1gi \u00e9let\u00e9re. Elszigetel\u0151d\u00e9s\u00fck nem csup\u00e1n az erd\u00e9lyi rom\u00e1nokkal szemben nyilv\u00e1nult meg, de az \u00f3kir\u00e1lys\u00e1gi rom\u00e1nokkal szemben is\u00ab.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    \u00bbT\u00e9ves az a v\u00e9lem\u00e9ny, mintha a kereskedelmi v\u00e1rosokat a sz\u00e1szok alap\u00edtott\u00e1k volna. Azok, mik\u00e9nt Brass\u00f3 is, m\u00e1r el\u0151bb l\u00e9teztek region\u00e1lis k\u00f6zpontokk\u00e9nt, miut\u00e1n fontos hegyi \u00e1tj\u00e1r\u00f3k mellett, forgalmi \u00fatkeresztez\u0151d\u00e9sekn\u00e9l vagy gazdag vid\u00e9keken fek\u00fcdtek… Ezek az erd\u00e9lyi v\u00e1rosok nem ny\u00fajtottak v\u00e9delmet \u00e9s biztons\u00e1got a k\u00fcls\u0151 be\u00f6z\u00f6nl\u0151kkel szemben. Nem teljes\u00edtett\u00e9k azt a k\u00f6teless\u00e9g\u00fcket, hogy megszervezz\u00e9k \u00e9s megv\u00e9dj\u00e9k a lakoss\u00e1g nagy t\u00f6meg\u00e9t… A >Hinterland< munk\u00e1j\u00e1b\u00f3l \u00e9ltek, de v\u00e9le csak b\u00e9keid\u0151kben t\u00f6r\u0151dtek.\u00ab (49. old.)<\/em><\/p>\n\n\n\n

    \u00bbA K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3pa \u00e9s D\u00e9lkelet k\u00f6zti \u00e1lland\u00f3 kereskedelmi kapcsolatok az idegen elemek folytonos besziv\u00e1rg\u00e1s\u00e1t id\u00e9zt\u00e9k el\u0151. Bukovin\u00e1ba a n\u00e9metek \u00fagy j\u00f6ttek, mik\u00e9nt a zsid\u00f3k… \u00c9s ak\u00e1rcsak a zsid\u00f3k, \u00fagy sz\u0171r\u0151dtek be Bukovin\u00e1b\u00f3l Moldv\u00e1ba, Erd\u00e9lybe \u00e9s Besszar\u00e1bi\u00e1ba.\u00ab (50. old.)<\/em><\/p>\n\n\n\n

    \u00bbAz ipar \u00e9s kereskedelem gyakorl\u00e1sa nemcsak a v\u00e1rosokban k\u00e9pezte a sz\u00e1szok el\u0151jog\u00e1t. M\u00e9g a falvakon \u00e9l\u0151 rom\u00e1noknak is megtiltott\u00e1k, hogy valamilyen ipar\u00e1gat \u0171zzenek. \u00cdgy p\u00e9ld\u00e1ul a XVIII-ik sz\u00e1zadban a nagyszebeni magisztr\u00e1tus eltiltotta a falusi rom\u00e1nokat att\u00f3l, hogy \u00faj szekeret, vagy ak\u00e1r \u00faj kereket is k\u00e9sz\u00edtsenek. Ilyen munk\u00e1t csak a sz\u00e1szok v\u00e9gezhettek. A nagyszebeni kerekesek jogot kaptak, hogy kutat\u00e1sokat v\u00e9gezzenek a rom\u00e1n falvakban s elfogj\u00e1k \u00e9s b\u00fcntet\u00e9s v\u00e9gett besz\u00e1ll\u00edts\u00e1k azokat, akik ellenszeg\u00fcltek a fenti rendelkez\u00e9snek. Brass\u00f3ba csak a sz\u00e1sz c\u00e9hiparosok \u00e1ltal k\u00e9sz\u00edtett faed\u00e9nyekben lehetett tejet behozni. Egyed\u00fcl a sz\u00e1sz m\u00e9sz\u00e1rosok v\u00e1s\u00e1rolhattak szarvasmarh\u00e1t a brass\u00f3i piacon. A rom\u00e1nokat csak akkor engedt\u00e9k be, ha a sz\u00e1szok saj\u00e1t sz\u00fcks\u00e9glet\u00fcket m\u00e1r kiel\u00e9g\u00edtett\u00e9k.\u00ab (51. old.)<\/em><\/p>\n\n\n\n

    \u00bbNem k\u00e9ts\u00e9ges, hogy ha nem l\u00e9teztek volna ezek, az idegenek kereskedelmi \u00e9s ipari fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t mind erk\u00f6lcsi, mind anyagi szempontb\u00f3l el\u0151seg\u00edt\u0151 \u00e9s a rom\u00e1n v\u00e1llalkoz\u00f3 szellem szabad megnyilv\u00e1nul\u00e1s\u00e1t elnyom\u00f3 kiv\u00e1lts\u00e1gok, Erd\u00e9ly eg\u00e9sz ipari \u00e9s kereskedelmi \u00e9lete ma sokkal fejlettebb lenne. Sz\u00e1mos rom\u00e1n kereskedelmi c\u00e9g m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek besz\u00fcntet\u00e9s\u00e9t okozta a sz\u00e1sz kiz\u00e1r\u00f3lagoss\u00e1g.\u00ab (52. old.)<\/em><\/p>\n\n\n\n

    \u00bbA n\u00e9metek, ak\u00e1r a zsid\u00f3k, kereskedelmi \u00e9s ipari t\u00e9ren semmivel sem j\u00e1rultak hozz\u00e1 nevel\u00e9s\u00fcnkh\u00f6z. B\u00e1r elvben megengedt\u00e9k a rom\u00e1n ifjaknak, hogy tanoncok lehessenek n\u00e9h\u00e1ny foglalkoz\u00e1si \u00e1gban, ez az engedelem nem \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclt a gyakorlatban, mert a rom\u00e1nokat vissza\u0171zte az el\u00e9j\u00fck \u00e1ll\u00edtott sok akad\u00e1ly. Ek\u00e9ppen a c\u00e9hek a sz\u00e1sz iparosok \u00e9s k\u00e9zm\u0171vesek monop\u00f3liumai maradtak Erd\u00e9ly eg\u00e9sz gazdas\u00e1gi \u00e9let\u00e9nek a k\u00e1r\u00e1ra.\u00ab (52. old.)<\/em><\/p>\n\n\n\n

    A sv\u00e1bokr\u00f3l \u00edgy \u00edr:<\/em><\/p>\n\n\n\n

    \u00bbAzokon a ter\u00fcleteken, ahol letelep\u00edtett\u00e9k \u0151ket, t\u00f6m\u00f6r rom\u00e1n lakoss\u00e1g \u00e9lt. A sv\u00e1bok betelep\u00edt\u00e9se \u2013 a legterm\u00e9kenyebb f\u00f6ldeket kapt\u00e1k \u2013 ennek az \u0151slakoss\u00e1gnak a k\u00e1r\u00e1ra t\u00f6rt\u00e9nt. A rom\u00e1nok nem kaptak t\u0151l\u00fck mez\u0151gazdas\u00e1gi nevel\u00e9st, amint azt gyakran \u00e1ll\u00edtj\u00e1k, tekintve, hogy ott, ahova sv\u00e1bokat telep\u00edtettek, az \u0151slakoss\u00e1g teljess\u00e9ggel f\u00f6ldtelen, mint p\u00e9ld\u00e1ul az aradmegyei Gutenbrun k\u00f6zs\u00e9gben… Vagy a sv\u00e1bok b\u00e9resei a rom\u00e1nok, vagy igen szeg\u00e9nyes a gazdas\u00e1guk, miut\u00e1n nem rendelkeznek f\u00f6ldvagyonnal. A B\u00e1ns\u00e1gban gazdag rom\u00e1nok csak ott vannak, ahol nem \u00e9lnek sv\u00e1b telepesek s \u00edgy f\u00f6ldjeik megmaradtak. Figyelemrem\u00e9lt\u00f3, hogy nem l\u00e9tezik sv\u00e1b falu, amelyet term\u00e9ketlen f\u00f6ldekb\u0151l \u00e1ll\u00f3 hat\u00e1r venne k\u00f6r\u00fcl. \u00cdgy k\u00f6nny\u0171 volt nekik el\u00e9rni j\u00f3m\u00f3djuk mai sz\u00ednvonal\u00e1t. Ott viszont, ahol azonosak a munkafelt\u00e9telek, vagyis a sv\u00e1bok is a rom\u00e1nok is ugyanolyan nagys\u00e1g\u00fa \u00e9s min\u0151s\u00e9g\u0171 f\u00f6ldter\u00fcleten gazd\u00e1lkodnak, a rom\u00e1nok, sok helyen, szebb gazdas\u00e1gokkal rendelkeznek, mint a sv\u00e1bok.\u00ab (53. old.)<\/em><\/p>\n\n\n\n

    \u00bbMiut\u00e1n a t\u0151ke nagyr\u00e9szt az idegenek kez\u00e9ben van, ezek az idegenek szuver\u00e9n urak atekintetben, hogy kiket alkalmaznak. El\u0151nyben term\u00e9szetesen azt r\u00e9szes\u00edtik, aki k\u00f6zelebb \u00e1ll hozz\u00e1juk. Tekintve, hogy a kisebbs\u00e9gi n\u00e9pi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek er\u0151teljesen meg vannak szervezve, ezeknek fiatals\u00e1ga mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151en t\u00f6k\u00e9letes t\u00e1mogat\u00e1sban r\u00e9szes\u00fcl av\u00e9gett, hogy kedvez\u0151bb erk\u00f6lcsi \u00e9s anyagi felt\u00e9telek mellett hatolhasson be a rom\u00e1n gazdas\u00e1gi \u00e9letbe, mint a rom\u00e1n n\u00e9pelem.\u00ab (133. old.)<\/em><\/p>\n\n\n\n

    A tov\u00e1bbiakban az ipari kisaj\u00e1t\u00edt\u00e1s, illetve birtokos\u00edt\u00e1s eszm\u00e9j\u00e9t veti fel a szerz\u0151.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    \u00bbHa rom\u00e1nos\u00edtani akarjuk a kereskedelmet \u00e9s az ipart, mindenekel\u0151tt azokra a nagy v\u00e1llalatokra kell gondolnunk, amelyekb\u0151l az apr\u00f3bb nemzeti v\u00e1llalkoz\u00e1sok ezrei \u00e9lnek. Rom\u00e1n vezet\u00e9st kell e nagyv\u00e1llalatok \u00e9l\u00e9re \u00e1ll\u00edtanunk… Nem k\u00e9pzelhet\u0151 el a munka nemzeti \u00e9s szoci\u00e1lis \u00e9rd\u00e9keit\u0151l f\u00fcggetlen, kiz\u00e1r\u00f3lagos tulajdonjog. Ha nem teremthet\u0151 meg az \u00f6sszhang a tulajdonjog \u00e9s a nemzet szuver\u00e9n joga k\u00f6z\u00f6tt, a tulajdonjognak meg kell hajlania a k\u00f6z\u00e9rdek el\u0151tt.\u00ab (138. old.)<\/em><\/p>\n\n\n\n

    \u00bbA mez\u0151gazdas\u00e1gi birtokos\u00edt\u00e1shoz hasonl\u00f3 ipari birtokos\u00edt\u00e1si t\u00f6rv\u00e9nyre van sz\u00fcks\u00e9g. Az \u00e1llam nem tekintheti mag\u00e1t a rom\u00e1n nemzett\u0151l t\u00e1vol \u00e1ll\u00f3 egyszer\u0171 jog\u00e1llamnak. Az \u00e1llam: maga a nemzet szervezete \u00e9s akarata. Nincs \u00e9s nem lehet m\u00e1s c\u00e9lja, minthogy a hat\u00e1rok k\u00f6z\u00f6tt kiz\u00e1r\u00f3lagosan a nemzet l\u00e9te \u00e9s fejl\u0151d\u00e9se f\u00f6l\u00f6tt \u0151rk\u00f6dj\u00e9k.\u00ab (141. old.)<\/em><\/p>\n\n\n\n

    \u00bbOrsz\u00e1gunkban az \u00far joga benn\u00fcnket, rom\u00e1nokat illet meg. Nemcsak jogunk, de k\u00f6teless\u00e9g\u00fcnk is urakk\u00e1 lenni.\u00ab (145. old.)<\/em><\/p>\n\n\n\n

    \u00bbMiut\u00e1n \u00e1llamunk \u00e9rdekei nem mindig fedik a szomsz\u00e9dos \u00e1llamok \u00e9rdekeit… nagysz\u00e1m\u00fa kisebbs\u00e9g jelenl\u00e9te nemzeti \u00e1llamunkban k\u00e1ros lehet az \u00e1llam biztons\u00e1g\u00e1ra…\u00ab (178. old.)<\/em><\/p>\n\n\n\n

    \u00bbA k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeknek az egyetlen hathat\u00f3s megold\u00e1sra kell sarkallniok benn\u00fcnket: valamennyi\u00fck kitelep\u00edt\u00e9s\u00e9re. Telep\u00edts\u00fck haza a k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n \u00e9l\u0151 rom\u00e1nokat \u00e9s repatri\u00e1ltassuk vagy v\u00e1ndoroltassuk ki a rom\u00e1niai idegeneket\u00ab (180. old.)<\/em><\/p>\n\n\n\n

    A bels\u0151 imperi\u00e1lizmus k\u00e9p\u00e9t eg\u00e9sz\u00edts\u00fck ki a k\u00fcls\u0151 imperi\u00e1lizmus\u00e1\u00e9val:<\/em><\/p>\n\n\n\n

    \u201e… A T\u00e1tr\u00e1t\u00f3l a Jalt\u00e1ig,<\/em><\/p>\n\n\n\n

    A Tisz\u00e1t\u00f3l a Kauk\u00e1zusig,<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Hotint\u00f3l Tessz\u00e1li\u00e1ig \u00e9s a Pindoszig,<\/em><\/p>\n\n\n\n

    M\u00e1ramarost\u00f3l Krajn\u00e1ig \u00e9s Timokig,<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Az Az\u00f3vi tengert\u0151l az Adri\u00e1ig<\/em><\/p>\n\n\n\n

    h\u00fasz milli\u00f3 sz\u00edv gyullad ki \u00e9s \u00e9g \u00e9s mer \u00e9s zakatol<\/em><\/p>\n\n\n\n

    \u00e9s v\u00e1gyik ugyanazon hat\u00e1r ut\u00e1n… \u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

    (Aron Cotru\u015f: Rapsodie Dac\u0103)<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Egy m\u00e1sik \u00edr\u00f3 erre \u00edgy licit\u00e1l r\u00e1:<\/em><\/p>\n\n\n\n

    \u00bbOlyan \u00e1llamot kell teremten\u00fcnk, amelynek 50\u201360 milli\u00f3 rom\u00e1nja sz\u00e1z \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb egymaga is szembe tud sz\u00e1llani a kelet fel\u0151l t\u00e1mad\u00f3 veszedelmekkel.\u00ab (Ilie R\u0103dulescu: Pentru un imperialism rom\u00e2nesc.)<\/em><\/p>\n\n\n\n

    \u00c9s v\u00e9g\u00fcl egy j\u00f3slat: \u00bbH\u00e9t nemzed\u00e9k m\u00falt\u00e1n, vagyis 2057-ben a magyarok a dunai t\u00e9rs\u00e9gen csak 11.3 sz\u00e1zal\u00e9kot fognak k\u00e9pviselni, a szerbek 42.7 \u00e9s a rom\u00e1nok 46 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1val szemben.\u00ab (P. R\u00e2mnean\u0163u : Problemele etnobiopolitice ale Transilvaniei.)\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

    A rom\u00e1n szellemis\u00e9gnek ezek a konkr\u00e9t lenyomatai tal\u00e1n \u00e9rz\u00e9keltetik a t\u00e9m\u00e1t nem ismer\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra is azt, ami az ortodox t\u00f6r\u00e9svonal m\u00f6g\u00f6tti gondolkod\u00e1st jelenti.<\/p>\n\n\n\n

    Tov\u00e1bbra is n\u00e9vtelen szerz\u0151nkn\u00e9l maradva m\u00e9g id\u00e9zz\u00fck \u0151t: \u201eFej\u00fcnket nem rejthetj\u00fck sem a homokba, sem a fellegek k\u00f6z\u00e9, amikor azt l\u00e1tjuk, hogy egy vel\u00fcnk v\u00e9gzetes \u00f6sszefon\u00f3dotts\u00e1gban \u00e9l\u0151 n\u00e9p, melynek \u2013 \u00e9s ezt a t\u00f6rt\u00e9nelem hangs\u00falyozza \u2013 nagyobb sz\u00fcks\u00e9ge van mire\u00e1nk, mint nek\u00fcnk \u0151re\u00e1, a hamleti szitu\u00e1ci\u00f3k mai idej\u00e9n ir\u00e1ny\u00edtott sajt\u00f3ban \u00e9s irodalm\u00e1ban tervszer\u0171 k\u00f6vetkezetess\u00e9ggel a magyar t\u00f6rt\u00e9nelem ama lapjait p\u00e9c\u00e9zi ki, amelyekb\u0151l izgat\u00e1si anyag ad\u00f3dik bizonyos politikai elgondol\u00e1sok sz\u00e1m\u00e1ra.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

    A szerz\u0151 joggal jegyzi meg: \u201eAgg\u00f3dva figyelhetj\u00fck, mint vonja hatalm\u00e1ba e saj\u00e1tos t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00e1s nyom\u00e1n a rom\u00e1n k\u00f6zfelfog\u00e1st s ami m\u00e9g lehangol\u00f3bb: a tud\u00f3sok \u00faj nemzed\u00e9k\u00e9t is, valami dogmatikus xenof\u00f3bia \u00e9s fellengz\u0151ss\u00e9g.\u201d <\/em>Ez volt az a rem\u00e9nytelens\u00e9get ellens\u00falyoz\u00f3 hangulat, amely az\u00f3ta is \u00e1thatja a rom\u00e1n lelkeket, \u00e9s amelyben nem verhetett gy\u00f6keret a transzszilv\u00e1nizmus, amint azt fentebb Grigore Popa \u00edr\u00e1s\u00e1b\u00f3l meg\u00e9rthetj\u00fck.\u00c9s ism\u00e9t egy fontos mondat arr\u00f3l, ami\u00e9rt meg sem pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k megismerni a magyar lelket: \u201eFelsz\u00ednes politikai megnyilatkoz\u00e1sokb\u00f3l sz\u0171rte le az \u00edt\u00e9let\u00e9t, nem akadt \u00edr\u00f3ja, gondolkoz\u00f3ja, m\u0171v\u00e9sze, akinek \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se t\u00falhaladt volna a nemzetegyh\u00e1z tilalomf\u00e1in.\u201d<\/em> S bizony abban is igaza van, hogy amikor a magyar \u00f6nkritikus \u00f6nvizsg\u00e1lat eredm\u00e9nyei megsz\u00fcletnek, m\u00e1ris ellen\u00fcnk ford\u00edtj\u00e1k fegyver gyan\u00e1nt.<\/p>\n\n\n\n

    K\u00f6zben lezajlott a soha fel nem \u00e9p\u00fclt szocializmus korszaka s benne a Ceau\u015fescu-\u00e9ra, majd az uni\u00f3ig, s m\u00e1ra m\u00e1r azon bel\u00fcl zajl\u00f3 \u00e9vek sora, de b\u00e1r ma m\u00e1r \u00e9szlelhet\u0151 a rom\u00e1n t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00e1snak egy \u00f3vatosan t\u00e1rgyilagosabb vonulata, ez m\u00e9g nem jelenti az eg\u00e9szet, s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen nem a k\u00f6ztudatban val\u00f3 megjelen\u00e9s\u00e9t. Pedig \u00fagy l\u00e1tszik, elj\u00f6tt ennek az ideje, amint szerz\u0151nk is rem\u00e9li: \u201eTal\u00e1n elj\u00f6n az id\u0151, amikor a k\u00f6z\u00f6s szenved\u00e9sek gyehennat\u00fcze \u00e9rt\u0151bb\u00e9 \u00e9s l\u00e1t\u00f3bb\u00e1 puh\u00edtja majd az \u00bbapage satanas\u00ab megk\u00f6vesedett magatart\u00e1s\u00e1t. \u00c1m addig is szembe kell n\u00e9zn\u00fcnk a val\u00f3s\u00e1ggal.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Ha az sem puh\u00edt a rom\u00e1n \u00e1ll\u00e1sponton, ami ma t\u00f6rt\u00e9nik a vil\u00e1gban, akkor vajmi kev\u00e9s a rem\u00e9ny, hogy valaha is megv\u00e1ltozzon. De m\u00e9gis, a szerz\u0151 int, hogy: \u201e(\u2026) S\u00falyos hib\u00e1t k\u00f6vetn\u00e9nk el teh\u00e1t, ha \u00e1ltal\u00e1nos k\u00f6vetkeztet\u00e9seket vonn\u00e1nk le az im\u00e9nt v\u00e1zolt hipernacionalista mutatv\u00e1nyokb\u00f3l. Ezt az intelmet k\u00f6zvet\u00edti fel\u00e9nk egyebek k\u00f6z\u00f6tt a vezet\u0151 rom\u00e1n \u00edr\u00f3k j\u00f3r\u00e9sz\u00e9nek tart\u00f3zkod\u00f3 magatart\u00e1sa is. Soha annyi m\u0171ford\u00edt\u00e1s \u00e9s soha oly kev\u00e9s eredeti munka, mint manaps\u00e1g! Utal\u00e1sunk els\u0151sorban az \u00f3kir\u00e1lys\u00e1gra \u00e9rv\u00e9nyes, ahol finomabb a politikai \u00e9rz\u00e9k s messzebb tud ell\u00e1tni a j\u00f6v\u0151t k\u00e9mlel\u0151 szem. Az erd\u00e9lyi rom\u00e1n \u00e9vsz\u00e1zadokon \u00e1t a magyar \u00e1llamhatalom biztons\u00e1gos v\u00e9d\u0151b\u00e1sty\u00e1i m\u00f6g\u00fcl tekintett keletre, m\u00edg az \u00f3kir\u00e1lys\u00e1gi sz\u00e1m\u00e1ra \u00f6r\u00f6k\u00f6s Demoklesz-kardot jelentett a Pruton t\u00fali vil\u00e1g. Ma teh\u00e1t arra n\u00e9z akkor is, amikor lelkesen b\u00f3logat az Erd\u00e9lyb\u0151l j\u00f6v\u0151 unszol\u00e1sokra.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    De tal\u00e1lkozhatunk pozit\u00edv \u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1ssal is. A \u00bbG\u00e2ndul Nostru\u00ab c\u00edm\u0171 hirtelen megsz\u0171nt bukaresti foly\u00f3iratban (h\u00e1rom sz\u00e1ma jelent meg csup\u00e1n 1942 els\u0151 h\u00f3napjaiban; a megsz\u0171n\u00e9s ok\u00e1t nem ismerj\u00fck, annyit tudunk mind\u00f6ssze, hogy egyik f\u0151munkat\u00e1rs\u00e1t, Mihail Ralea egyetemi tan\u00e1rt \u00e9s v. minisztert intern\u00e1lt\u00e1k) ilyen b\u00edr\u00e1latot olvashattunk: \u00bbT\u00f6rt\u00e9nelm\u00fcnk nagyon \u00e9rdekes t\u00f6rt\u00e9nelem \u00e9s ak\u00e1r sz\u00e1z reg\u00e9nyt is ell\u00e1thatna anyaggal. Jellege azonban ink\u00e1bb negat\u00edv. A mostoha sors, mely a >gonosz dolgok< \u00fatj\u00e1ba helyezett benn\u00fcnket, nem tette lehet\u0151v\u00e9, hogy valamit is alkothassunk az eur\u00f3pai kult\u00fara \u00e9s civiliz\u00e1ci\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra. Arra k\u00e9nyszer\u00edtett, hogy l\u00e9t\u00fcnk\u00e9rt harcoljunk sz\u00e1zadokon kereszt\u00fcl. Hozad\u00e9kunk az eur\u00f3pai kult\u00far\u00e1ban \u00e9s civiliz\u00e1ci\u00f3ban a semmivel egyenl\u0151. Egyetlen nagy k\u00f6lt\u0151t, filoz\u00f3fust \u00e9s m\u0171v\u00e9szt sem adtunk Eur\u00f3p\u00e1nak. Az eur\u00f3pai civiliz\u00e1ci\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nete meg\u00edrhat\u00f3 (amint meg is \u00edrt\u00e1k) an\u00e9lk\u00fcl, hogy r\u00f3lunk eml\u00edt\u00e9st kellene tenni.\u00ab A nyugateur\u00f3pai szellemis\u00e9ggel val\u00f3 kapcsolatokr\u00f3l: \u00bbA nyugat-eur\u00f3pai k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g j\u00f3t\u00e9tem\u00e9nyeiben val\u00f3 r\u00e9szesed\u00e9s els\u0151 alkalm\u00e1t a k\u00f6z\u00e9pkorban szalasztottuk el, amikor visszautas\u00edtottuk a katolicizmus felv\u00e9tel\u00e9t (b\u00e1r akadnak m\u00e9g t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek, akik megv\u00e1lt\u00e1sunknak tekintik ezt a visszautas\u00edt\u00e1st, azaz kitart\u00e1sunkat egy statikus, megk\u00f6vesedett hit mellett). A m\u00e1sodik alkalom a XIX. sz\u00e1zadban ad\u00f3dott \u00e9s a gener\u00f3zus, szabadelv\u0171 eszm\u00e9k terjed\u00e9se hozta el… A nyugati \u00e9let kifinomodott form\u00e1it v\u00e1ratlanul bocs\u00e1tott\u00e1k annak a n\u00e9pnek a rendelkez\u00e9s\u00e9re, amely sz\u00e1zadokon \u00e1t bez\u00e1rva \u00e9lt a keleti \u00e9letform\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt. A dolgok j\u00f3l mentek addig, am\u00edg a nyugati f\u0151v\u00e1rosok \u00e9let\u00e9vel ismer\u0151s boj\u00e1rokr\u00f3l volt sz\u00f3. A fejl\u0151d\u00e9s folyamata azonban ezeket a form\u00e1kat r\u00f6videsen azoknak az \u00faj embereknek a kez\u00e9re futtatta, akik a csiszolt k\u0151korszak szok\u00e1sair\u00f3l alig p\u00e1r \u00e9vtized alatt t\u00e9rtek \u00e1t a p\u00e1risi mani\u00e9re-re. Egyetlen emberi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g sem b\u00edrhatta volna ki ezt a gyors \u00e1tmenetet. M\u00e9g mindig csod\u00e1lkozunk azon, hogy nem id\u00e9zett \u00e9l\u0151 nagyobb katasztr\u00f3f\u00e1t. A k\u00f6vetkezm\u00e9ny pedig amennyire v\u00e1ratlan, \u00e9pp oly abszurd volt. A civiliz\u00e1ci\u00f3s k\u00eds\u00e9rlet cs\u0151dj\u00e9\u00e9rt a nyugati \u00e9letform\u00e1kat tett\u00e9k felel\u0151ss\u00e9. Visszafordultunk a m\u00faltba \u00e9s b\u00e1mulattal t\u00e9rdelt\u00fcnk le el\u0151tte… A prehisztorikus \u00e1llapotban leledz\u0151 n\u00e9pi t\u00f6megek el\u00e9 egy prehisztorikus civiliz\u00e1ci\u00f3t \u00e1ll\u00edtottak p\u00e9ldak\u00e9p\u00fcl a m\u00falt k\u00f6lt\u00f6get\u0151i: a tr\u00e1k-szkita-d\u00e1k korszakot, mely teljesen ismeretlen, teh\u00e1t a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeknek s b\u00e1rki k\u00e9pzelet\u00e9nek megfelel\u0151en mutathat\u00f3 be. A b\u00edr\u00e1lat szellem\u00e9t n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u0151 \u00f6nb\u00e1mulat term\u00e9szetesen k\u00e9nyelmes \u00e1ll\u00e1spont. Mert ha a n\u00e9p oly sok kiv\u00e1l\u00f3 tulajdons\u00e1ggal van felruh\u00e1zva, f\u00f6l\u00f6slegesek az er\u0151fesz\u00edt\u00e9sek, amelyek \u00e1ltal magasabb kultur\u00e1lis sz\u00ednvonalra akarjuk emelni. B\u0171n\u00f6s dezert\u00e1l\u00e1st jelent ez a tan azokt\u00f3l az er\u0151fesz\u00edt\u00e9sekt\u0151l, melyeket sok \u00e9vtizeden, s\u0151t \u00e9vsz\u00e1zadon \u00e1t kellene kifejten\u00fcnk, hogy el\u00e9rhess\u00fck a nyugati orsz\u00e1gok sz\u00ednvonal\u00e1t.\u00ab<\/em><\/p>\n\n\n\n

    (\u2026) A rom\u00e1n t\u00e1rsadalomtudom\u00e1ny sem n\u00e9mult el eg\u00e9szen.\u201d <\/em>Itt a nagyh\u00edr\u0171 Dimitrie Gusti professzor munk\u00e1j\u00e1t eml\u00edti:<\/p>\n\n\n\n

    \u201e1938 nyar\u00e1n nyolcsz\u00e1z\u00f6tven \u00f6nk\u00e9nt jelentkezett rom\u00e1n egyetemi hallgat\u00f3 a Kir\u00e1lyi Alap\u00edtv\u00e1nyok (\u00bbFunda\u0163iile Regale\u00ab) \u00e9s a Rom\u00e1n T\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyi Int\u00e9zet (\u00bbInstitutul de \u015etiin\u0163e Sociale a Rom\u00e2niei\u00ab) t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val tudom\u00e1nyosan el\u0151k\u00e9sz\u00edtett t\u00e1rsadalomkutat\u00f3 munk\u00e1t v\u00e9gzett az akkori Rom\u00e1nia hatvan faluj\u00e1ban. (\u2026)<\/em><\/p>\n\n\n\n

    A k\u00f6zz\u00e9tett anyagb\u00f3l (mik\u00e9nt a K\u00f6zponti Statisztikai Int\u00e9zet mell\u00e9kelt adataib\u00f3l is) meg\u00e1llap\u00edthat\u00f3, hogy Erd\u00e9ly \u00e9s B\u00e1ns\u00e1g mind gazdas\u00e1gi, mind kultur\u00e1lis \u00e9s eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi szempontb\u00f3l kedvez\u0151bb helyzetben van, mint a t\u00f6bbi tartom\u00e1ny. K\u00fcl\u00f6n\u00f6s figyelmet \u00e9rdemel m\u00e9g a K\u00f6zponti Statisztikai Int\u00e9zetnek az 1928\u20131937 k\u00f6zti n\u00e9pesed\u00e9si viszonyokra vonatkoz\u00f3 grafikonja, melyen \u2013 a rom\u00e1n terjeszked\u00e9s manaps\u00e1g annyiszor \u00e9s a magyars\u00e1g fel\u00e9 oly \u00e9les fenyeget\u00e9ssel el\u0151r\u00e1ngatott biopolitikai \u00e9rveinek komor c\u00e1folatak\u00e9ppen \u2013 lefel\u00e9 hajl\u00f3 vonal mutatja a sz\u00fclet\u00e9st \u00e9s a term\u00e9szetes szaporulatot.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Vajon v\u00e9letlen-e, hogy a t\u00e1rgyilagosabb hangv\u00e9tel\u0171 lap sz\u0171nt meg h\u00e1rom sz\u00e1m ut\u00e1n? Ki tudhatn\u00e1 ma m\u00e1r megmondani. Gusti professzor val\u00f3ban eur\u00f3pai sz\u00ednvonal\u00fa falukutat\u00e1st v\u00e9gzett, k\u00f6vetkeztet\u00e9sei tudom\u00e1nyosan meglapozottak, nem \u00e1llnak szubjekt\u00edv befoly\u00e1s alatt. N\u00e1la t\u00f6bb erd\u00e9lyi magyar fiatal is elsaj\u00e1t\u00edtotta a korszer\u0171 kutat\u00e1si m\u00f3dszereket. K\u00f6z\u00f6tt\u00fck volt a tragikus sors\u00fa Venczel J\u00f3zsef, a korszak egyik legf\u00e9nyesebb magyar elm\u00e9je. Ami minket k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9rdekelhet az az Erd\u00e9ly \u00e9s \u00d3-Rom\u00e1nia rom\u00e1n falvai k\u00f6z\u00f6tt kimutatott jelent\u0151s k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g az el\u0151bbi jav\u00e1ra. Vagyis az ezer \u00e9ves elnyom\u00e1s<\/em> alatt az erd\u00e9lyi rom\u00e1nok t\u00f6bbre vitt\u00e9k, mint szabadabb, K\u00e1rp\u00e1tokon k\u00edv\u00fcli t\u00e1rsaik?<\/p>\n\n\n\n

    Az eddigiekben sokszor mer\u00fclt fel az ortodoxia szerepe a rom\u00e1ns\u00e1g \u00e9s a rom\u00e1n \u00e1llam kisebbs\u00e9gekkel szembeni magatart\u00e1sa kapcs\u00e1n. Ennek a megismer\u00e9se n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen a Rom\u00e1ni\u00e1ba szakadt erd\u00e9lyi kisebbs\u00e9gek sors\u00e1nak meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez.<\/p>\n\n\n\n

    Err\u0151l is olvashatunk szerz\u0151nkt\u0151l \u00e9rdekes sorokat:<\/p>\n\n\n\n

    \u201eVeszedelmes szakad\u00e9kok t\u00e1tonganak a mindennapok val\u00f3s\u00e1ga \u00e9s a j\u00f6v\u0151be sz\u00e1ll\u00f3 k\u00e9pzelet k\u00f6z\u00f6tt. Nem k\u00fcl\u00f6nleges rom\u00e1n jelens\u00e9g ez ugyan, mert hiszen minden \u00e9lettel teli nemzet eszm\u00e9nyteremt\u0151 k\u00e9pzelete \u00f6r\u00f6mest sz\u00e1rnyal a re\u00e1lit\u00e1sok f\u00f6l\u00e9, ama sejt\u00e9st\u0151l hajtva, melyet Kossuth \u00fagy fejezett ki, hogy t\u00f6rt\u00e9neti \u00e9tv\u00e1gy n\u00e9lk\u00fcli n\u00e9pnek nem ter\u00edtenek asztalt, \u2013 de egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 abban, ahogy a val\u00f3s\u00e1got \u00e1t tudja sz\u00ednes\u00edteni a k\u00e9pzelet, ahogyan a v\u00e1gyak el tudj\u00e1k hom\u00e1lyos\u00edtani a t\u00e9nyeket. \u00dajb\u00f3l \u00e9s \u00fajb\u00f3l az ortodox spiritualizmus kisug\u00e1rz\u00e1saira kell utalnunk. (Az erd\u00e9lyi g\u00f6r\u00f6g katolikus egyh\u00e1zr\u00f3l az\u00e9rt nem tesz\u00fcnk k\u00fcl\u00f6n eml\u00edt\u00e9st, mivel szellemt\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s nem dogmatikai alapon vizsg\u00e1ljuk a jelens\u00e9geket, ebb\u0151l a szempontb\u00f3l pedig alig tal\u00e1lunk k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get a k\u00e9t nemzeti egyh\u00e1z felfog\u00e1sa, szerepe \u00e9s hat\u00e1sa k\u00f6z\u00f6tt. \u00bbEgy katolikus nem lehet rom\u00e1n \u2013 \u00edrja Nae Jonescu, a rom\u00e1n egyh\u00e1zb\u00f6lcs\u00e9szek legkiv\u00e1l\u00f3bbja >Rosa V\u00e2nturilor< c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9ben. \u2013 Egy\u00e1ltal\u00e1n nem v\u00e9letlen \u2013 folytatja, \u2013 hogy Eur\u00f3pa keleti r\u00e9sze ortodox, m\u00edg d\u00e9lnyugati fele katolikus. A vall\u00e1s az illet\u0151 t\u00e1j lelkis\u00e9g\u00e9t fejezi ki… K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 vall\u00e1sok vannak, mert a nemzetek lelki anyaga is k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151. Mi rom\u00e1nok vagyunk, mert ortodoxok vagyunk \u00e9s ortodoxok vagyunk, mivel rom\u00e1nok vagyunk… Hogyan? 1518-ig a n\u00e9metek igaz katolikusok voltak \u00e9s ett\u0151l az id\u0151pontt\u00f3l kezdve igaz protest\u00e1nsokk\u00e1 v\u00e1ltak? \u00c9s az erd\u00e9lyi rom\u00e1nok egyr\u00e9sze 1690-ig igaz ortodox volt, majd igaz katolikuss\u00e1 v\u00e1lt? Ugyan! Ne tr\u00e9f\u00e1ljunk. Gondolom, hely\u00e9nval\u00f3bb, ha azt mondjuk, hogy a n\u00e9metek sohasem voltak katolikusok, hanem mindig protest\u00e1nsok s igaz\u00e1ban a rom\u00e1nok sem v\u00e1ltak katolikusokk\u00e1: megmaradtak ortodoxnak, m\u00e9gha egyesek m\u00e1sk\u00e9ppen v\u00e9lekednek \u00e9s nyilatkoznak err\u0151l.\u00ab<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Itt \u00e9lt h\u00e1t egy n\u00e9p, melyet racionalist\u00e1v\u00e1 edzettek t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9nek viszontags\u00e1gai, \u00e9s hit\u00e9nek elvonts\u00e1ga r\u00e9v\u00e9n m\u00e9gis a f\u00f6ld f\u00f6l\u00f6tt lebeg; elb\u0171v\u00f6ltje a nyugati szellemis\u00e9gnek, m\u00edg egyh\u00e1za, erk\u00f6lcse, t\u00e1rsadalmi berendezked\u00e9se s j\u00f3r\u00e9szt nyelve is kelethez l\u00e1ncolja; hajszoltja a magateremtette t\u00f6rt\u00e9neti m\u00edtosznak, mely erej\u00e9nek legjav\u00e1t vonja el a val\u00f3s\u00e1gos t\u00f6rt\u00e9nelme s\u00fcrgette d\u00e9lkeleteur\u00f3pai k\u00f6z\u00f6s \u00e9p\u00edt\u0151munk\u00e1t\u00f3l; eur\u00f3pai szerepet \u00e1lmodik mag\u00e1nak \u00e9s m\u00e9gis az Eur\u00f3p\u00e1hoz vezet\u0151 egyetlen hidat gy\u00fajtogatja a magyarelleness\u00e9g kultusz\u00e1val. S itt van maga az egyh\u00e1z, mely a nemzettel egy\u00fctt szint\u00e9n \u00e9g \u00e9s f\u00f6ld k\u00f6z\u00f6tt lebeg: az isteni \u00e9s politikai kinyilatkoztat\u00e1s, a f\u00f6ldi uralom \u00e9s az isteni rend szolg\u00e1lata, a kereszt\u00e9ny univerz\u00e1lizmus \u00e9s a betokosodott xenofobia k\u00f6z\u00f6tt.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    A rom\u00e1n \u00f6nvizsg\u00e1lat k\u00e9s\u0151bbi eredm\u00e9nyei szempontj\u00e1b\u00f3l b\u00edztat\u00f3 jel, hogy a rom\u00e1n b\u00f6lcs\u00e9szet m\u00e1r r\u00e9g\u00f3ta nem siklik el \u00e9rz\u00e9ketlen\u00fcl a k\u00e9rd\u00e9sek f\u00f6l\u00f6tt. Ez\u00fattal csak az \u00faj filoz\u00f3fiai ir\u00e1ny k\u00e9t kiemelked\u0151 k\u00e9pvisel\u0151j\u00e9re: R\u0103dulescu Motru-ra, a Rom\u00e1n Akad\u00e9mia volt eln\u00f6k\u00e9re \u00e9s az erd\u00e9lyi Lucian Blaga-ra hivatkozzunk. Az el\u0151bbi \u00bbRomanismul\u00ab c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9ben ny\u00edltan kimondja, hogy az egyszer francia, m\u00e1sszor n\u00e9met \u00e9s olasz mint\u00e1kat ut\u00e1nz\u00f3 rom\u00e1n szellemis\u00e9g m\u00e9g mindig nem lelte fel \u00f6nmag\u00e1t. \u00c1tmeneti helyzet a mai, mely eltarthat m\u00e9g n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vtizedig. Tagadja a rom\u00e1ns\u00e1g \u00e9s az ortodoxia egy\u00e9rtelm\u0171s\u00e9g\u00e9t. \u00bbAz ortodoxia \u2013 \u00edrja \u2013 nem \u00e1llhat tov\u00e1bbra is a nacionalista szeml\u00e9let szolg\u00e1lat\u00e1ban an\u00e9lk\u00fcl, hogy el ne vesz\u00edten\u00e9 a maga szellemis\u00e9g\u00e9nek vall\u00e1sos jelleg\u00e9t, a rom\u00e1n szellemis\u00e9g pedig csak azon az \u00e1ron maradhat meg az ortodox alapon, ha lemond Rom\u00e1nia politikai \u00e9s gazdas\u00e1gi fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek el\u0151harcosi szerep\u00e9r\u0151l. Egybeolvad\u00e1suk egyikt\u0151l is, a m\u00e1sikt\u00f3l is az igazi hivat\u00e1s cserben hagy\u00e1s\u00e1t ig\u00e9nyli\u00ab.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Lucian Blaga nev\u00e9t a magyar k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g is j\u00f3l ismeri, irodalmunk kell\u0151k\u00e9ppen felfigyelt annakidej\u00e9n \u00fajszer\u0171 verseire \u00e9s dr\u00e1m\u00e1ira. Filoz\u00f3fiai ir\u00e1nya, amely a gondolat szabads\u00e1g\u00e1nak a t\u00e9tel\u00e9n nyugszik, v\u00e9gzetszer\u0171en szembe kellett, hogy forduljon az ortodoxia t\u00e9teleivel. Elm\u00e9let\u00e9t legel\u0151sz\u00f6r \u00bbReligie \u015fi spirit\u00ab c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben fejtette ki, mag\u00e1ra z\u00fad\u00edtv\u00e1n egyh\u00e1za heves helytelen\u00edt\u00e9s\u00e9t. A nagyszebeni ortodox lelk\u00e9szk\u00e9pz\u0151 akad\u00e9mia rektora sz\u00e1z\u00f6tven oldalas tanulm\u00e1nyban v\u00e1laszolt neki, de felvonult ellene a bukaresti \u00bbG\u00e2ndirea\u00ab t\u00e1bora is, s az\u00f3ta sem sz\u0171nt meg a harc k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte. Blaga legut\u00f3bb \u00bbSaeculum\u00ab c\u00edmmel filoz\u00f3fiai foly\u00f3iratot ind\u00edtott Nagyszebenben. Programcikk\u00e9b\u0151l vessz\u00fck az al\u00e1bbi id\u00e9zetet:<\/em><\/p>\n\n\n\n

    \u00bbEgy id\u0151 \u00f3ta el\u00e9gg\u00e9 gyakran halljuk e sz\u00f3lamot: nem rom\u00e1n az, ami nem ortodox. N\u00e1lam jobban senki sem \u00e9rt\u00e9keli a vall\u00e1sos buzg\u00f3s\u00e1got, b\u00e1rmilyen form\u00e1ban nyilatkozz\u00e9k is meg, \u00e1m, nehezen tudom meg\u00e9rteni, micsoda sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171 \u00e9s kiz\u00e1r\u00f3lagos kapcsolat l\u00e9tezik az ortodoxia \u00e9s a rom\u00e1ns\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt… Mert vagy egyet\u00e9rt\u00fcnk a teol\u00f3gusokkal abban, hogy az ortodoxia isteni eredet\u0171 \u00e9s ebben az esetben isteni, \u00e9s nem rom\u00e1n, vagy a filoz\u00f3fusokkal tartva, azt valljuk, hogy az ortodox doktrina, maga is igen nemes emberi m\u0171 \u00e9s ebben az esetben a szent egyh\u00e1zaty\u00e1k elm\u00e9je teremtette, akik viszont g\u00f6r\u00f6g\u00f6k, sz\u00edriaiak vagy bizonytalan faj\u00fa egyiptomiak voltak. A rom\u00e1nok teh\u00e1t, hivatott papjaik \u00e1ltal, az \u0151 gondolataikat tett\u00e9k maguk\u00e9v\u00e1, vagyis sz\u00e1rmaz\u00e1silag g\u00f6r\u00f6g, sz\u00edriai vagy egyiptomi eszm\u00e9ket… Valaki ezzel az ellenvet\u00e9ssel \u00e9lhet: az ortodox doktrina isteni eredet\u0171, teh\u00e1t el\u00e9be kell helyezni b\u00e1rmif\u00e9le rom\u00e1n gondolkoz\u00e1snak. \u00d6r\u00f6mmel fogadn\u00e1m el ezt a v\u00e1laszt, ha nem jelentene burkolt k\u00eds\u00e9rletet mindenf\u00e9le alkot\u00f3 jelleg\u0171 filoz\u00f3fiai-metafizikai gondolkod\u00e1s megtilt\u00e1s\u00e1ra. Mert ez a helyzet: az ortodox doktrina v\u00e9gleges alakot nyert \u00e9s teljes. Aki pedig elfogadja, annak le kell mondania minden \u00faj metafizikai alkot\u00e1sr\u00f3l… \u00cdr\u00e1saimban eg\u00e9sz sereg bizony\u00edt\u00e9k\u00e1t adtam annak, hogy teljes m\u00e9rt\u00e9kben tiszt\u00e1ban vagyok azzal, micsoda \u00f3ri\u00e1si jelent\u0151s\u00e9ge volt az ortodoxi\u00e1nak a rom\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nelemben \u00e9s van jelenleg is, ez azonban nem jelentheti azt, hogy valaha is egyet\u00e9rtsek azzal a b\u00e1rhonnan j\u00f6v\u0151 k\u00eds\u00e9rlettel, mely a b\u00f6lcseleti gondolkoz\u00e1st alantas szerepre akarja k\u00e9nyszer\u00edteni s korl\u00e1tok k\u00f6z\u00e9 szor\u00edtani, vagy \u00e9ppen term\u00e9ketlens\u00e9gre k\u00e1rhoztatni mag\u00e1t a rom\u00e1n szellem \u00e9p\u00edt\u0151 erej\u00e9t. Az ortodoxia szil\u00e1rd form\u00e1i \u00e1ltal nagyszer\u0171 konzerv\u00e1l\u00f3 t\u00e9nyez\u0151, egy n\u00e9p g\u00e9niusza azonban az alkot\u00e1s elv\u00e9nek alapj\u00e1n \u00e9s jegy\u00e9ben t\u00f6r a cs\u00facsok fel\u00e9… Sajn\u00e1latunkra az ortodoxia \u00e9s a rom\u00e1ns\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt nem tudjuk meglelni azt a sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171 \u00e9s kiz\u00e1r\u00f3lagos kapcsolatot, amelynek l\u00e9tez\u00e9s\u00e9t nem csup\u00e1n azok hirdetik, akikn\u00e9l ez a v\u00e9lem\u00e9ny term\u00e9szetes \u00e9s nem meglep\u0151, hanem egyes szellemi \u00e9s irodalmi k\u00f6r\u00f6k is… Az ortodox doktr\u00edna a VIII. sz\u00e1zadban m\u00e1r t\u00f6k\u00e9letesen megszil\u00e1rdult, \u00f6nmag\u00e1nak el\u00e9gs\u00e9ges, kerek vil\u00e1got foglalt mag\u00e1ban \u00e9s nem t\u0171rt semmif\u00e9le l\u00e9nyeges hozz\u00e1t\u00e9telt. Bel\u0151le k\u00e9s\u0151bb sem probl\u00e9m\u00e1k, sem f\u0151benj\u00e1r\u00f3 megold\u00e1sok nem sz\u00fclettek… Z\u00e1rt rendszert k\u00e9pviselt. Ek\u00e9ppen az ortodox felfog\u00e1s soksz\u00e1z \u00e9v \u00f3ta v\u00e9dekez\u0151 gondolkoz\u00e1sra van \u00edt\u00e9lve. \u00dagy v\u00e9dekezik m\u00e1s metafizikai felfog\u00e1sokt\u00f3l, ahogy tud, gyakran nagy \u00fcgyess\u00e9ggel. Eur\u00f3pa lelki t\u00e9rk\u00e9p\u00e9n Rom\u00e1nia k\u00f6zvet\u00edt\u0151 helyet foglal el k\u00e9t kult\u00fara: a csontozat\u00e1ban teljesen kifejl\u0151d\u00f6tt, lehet\u0151s\u00e9geiben megval\u00f3sult, a m\u00falthoz tartoz\u00f3, de a d\u00e9lkeleteur\u00f3pai n\u00e9pek szellemis\u00e9g\u00e9ben lelki \u00e1llapotk\u00e9nt tov\u00e1bb \u00e9l\u0151 biz\u00e1nci kult\u00fara \u00e9s a nyugati n\u00e9pek kult\u00far\u00e1ja k\u00f6z\u00f6tt, amely ut\u00f3bbi, v\u00e9lem\u00e9nyem szerint, az eddigiekn\u00e9l is magasabb cs\u00facsokra fog h\u00e1gni. A rom\u00e1n b\u00f6lcseletnek, an\u00e9lk\u00fcl, hogy elszigetel\u0151dn\u00e9k, az eml\u00edtett k\u00e9t kult\u00far\u00e1val szemben meg kell \u0151riznie alkot\u00f3 kezdem\u00e9nyez\u00e9seinek f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9t.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

    El\u0151sz\u00f6r egy igen \u00e9rdekes meg\u00e1llap\u00edt\u00e1st kell kiemelnem, melynek ismerete az erd\u00e9lyi rom\u00e1ns\u00e1g ortodox szellem\u00e9nek \u00e9s az ortodox t\u00f6r\u00e9svonalnak tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa sor\u00e1n mindenkor sz\u00fcks\u00e9ges: \u201eAz erd\u00e9lyi g\u00f6r\u00f6g katolikus egyh\u00e1zr\u00f3l az\u00e9rt nem tesz\u00fcnk k\u00fcl\u00f6n eml\u00edt\u00e9st, mivel szellemt\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s nem dogmatikai alapon vizsg\u00e1ljuk a jelens\u00e9geket, ebb\u0151l a szempontb\u00f3l pedig alig tal\u00e1lunk k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get a k\u00e9t nemzeti egyh\u00e1z felfog\u00e1sa, szerepe \u00e9s hat\u00e1sa k\u00f6z\u00f6tt.\u201d <\/em>De a magateremtette m\u00edtoszok hajszol\u00e1sa \u00e9s a xenof\u00f3bia \u00e1ltal elfecs\u00e9relt \u00e9p\u00edt\u0151 energi\u00e1kkal kapcsolatos megl\u00e1t\u00e1s szint\u00e9n figyelmet \u00e9rdemel.Lucian Blaga meg\u00e1llap\u00edtja, hogy az ortodoxia \u00e9s a nacionalizmus \u00f6sszeolvad\u00e1sa mindk\u00e9t f\u00e9lnek h\u00e1tr\u00e1nyos. Nem fogadja el a m\u00e1ig kedvelt t\u00e9telt, mely szerint nem rom\u00e1n, ami nem ortodox. \u201eAz ortodoxia szil\u00e1rd form\u00e1i \u00e1ltal nagyszer\u0171 konzerv\u00e1l\u00f3 t\u00e9nyez\u0151, egy n\u00e9p g\u00e9niusza azonban az alkot\u00e1s elv\u00e9nek alapj\u00e1n \u00e9s jegy\u00e9ben t\u00f6r a cs\u00facsok fel\u00e9…\u201d<\/em> mondja, de elismeri az ortodoxia t\u00f6rt\u00e9nelmi szerep\u00e9t is a rom\u00e1n n\u00e9p \u00e9let\u00e9ben.<\/p>\n\n\n\n

    Miles Transsilvanicus \u00edgy z\u00e1rja tanulm\u00e1ny\u00e1t: \u201eLesznek tal\u00e1n rom\u00e1n oldalon, akik ortodoxellenes elfogults\u00e1got olvasnak majd ki ig\u00e9nytelen, sok tekintetben h\u00e9zagos tanulm\u00e1nyunkb\u00f3l. Az ilyen feltev\u00e9sek ellen term\u00e9szetesen nem tudunk v\u00e9dekezni. De nem is akarunk. A k\u00e9rd\u00e9sek t\u00faln\u0151tt\u00e9k a klerik\u00e1lis \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g kereteit s jelent\u0151s\u00e9g\u00fck felm\u00e9r\u00e9se szempontj\u00e1b\u00f3l igaz\u00e1n nem lenne l\u00e9nyeges az a vallom\u00e1sunk, hogy az ortodox egyh\u00e1z ir\u00e1nt ugyanazt a tiszteletet \u00e9rezz\u00fck, mint amely mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151en kij\u00e1r az isteni tan\u00edt\u00e1sokat \u0151rz\u0151 \u00e9s \u00e1pol\u00f3 t\u00f6bbi egyh\u00e1znak. Politikai \u00e9s t\u00e1rsadalmi kihat\u00e1sait vizsg\u00e1ltuk \u00e9s nem dogmatikai rendj\u00e9t. K\u00fcl\u00f6nben \u2013 mint l\u00e1thattuk \u2013 rom\u00e1n b\u00edr\u00e1l\u00f3i is ezen az alapon pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k megjel\u00f6lni a modern Rom\u00e1nia nemzeti \u00e9s ortodox szimbi\u00f3zis\u00e1nak k\u00e1ros \u00f6sszen\u00f6v\u00e9seit. S ki tudja, nem \u00e9ppen az ortodox egyh\u00e1z fogja-e els\u0151sorban haszn\u00e1t l\u00e1tni a rom\u00e1n b\u00f6lcs\u00e9szet kritikai ir\u00e1nyzata \u00e1ltal megind\u00edtott bels\u0151 erjed\u00e9snek? Igazi szerep\u00e9nek felismer\u00e9se, megszabadul\u00e1sa hatalmi v\u00e1gyait\u00f3l, a h\u00edvs\u00e1gos f\u00f6ldi dolgok f\u00f6l\u00e9 emelked\u00e9se mindenesetre hamarabb hozhatja el a rom\u00e1n ortodoxia \u00fajj\u00e1sz\u00fclet\u00e9s\u00e9t, mint a k\u00f6z\u00e9letre alkalmazott k\u00e9nyszerzubbony vagy az \u00bbistenl\u00e1t\u00f3\u00ab juhp\u00e1sztor nyolchengeres luxuskocsija.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Azok el\u00e9 pedig, akik illet\u00e9ktelen beavatkoz\u00e1st emlegetnek, e t\u00e9rs\u00e9g elszak\u00edthatatlan n\u00e9pi kapcsolatait \u00e1ll\u00edtjuk. Azt a v\u00e9rs\u00e9gi, kultur\u00e1lis \u00e9s gazdas\u00e1gi \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st, melyet kend\u0151zetlen\u00fcl t\u00e1r fel a m\u00falt s m\u00e9gink\u00e1bb a jelen. Sz\u00e1munkra, magyarok sz\u00e1m\u00e1ra nem k\u00f6z\u00f6mb\u00f6s az, hogy milyen ir\u00e1nyban halad \u00e9s fejl\u0151dik a rom\u00e1n \u00e9let, aminthogy a rom\u00e1ns\u00e1g sem szeml\u00e9lheti \u00e9rdektelen\u00fcl a magyar c\u00e9lok, tervek \u00e9s eszm\u00e9nyek rajz\u00e1s\u00e1t. \u00c9s ha \u00edgy fogjuk fel helyzet\u00fcnket \u00e9s sorsunkat, s hivat\u00e1sunkat e helyzet \u00e9s e sors \u00f6sszhangra t\u00f6r\u0151 adotts\u00e1gainak fellel\u00e9s\u00e9ben l\u00e1tjuk, nemes el\u00e9gt\u00e9telt kell \u00e9rezn\u00fcnk azon, hogy Erd\u00e9ly igazi s\u00falyt \u00e9s \u00e9rt\u00e9ket jelent\u0151 rom\u00e1n szellemis\u00e9ge sem r\u00e1zza le mag\u00e1r\u00f3l az \u00fatkeres\u00e9s feladat\u00e1t.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Mint a m\u00faltban annyiszor, ez\u00fattal is kit\u0171nik, hogy Erd\u00e9ly f\u00f6ldje k\u00f6telez valamire, \u00e9s els\u0151sorban: a halad\u00e1s nagy eszm\u00e9nyeinek szolg\u00e1lat\u00e1ra. Mert, ha az ismert propaganda a magyar \u00e9lettel val\u00f3 \u00e9rintkez\u00e9st illet\u0151en ma m\u00e1st hangoztat is, mit sem v\u00e1ltoztathat azon a t\u00e9nyen, hogy Erd\u00e9lyben jelenik meg az els\u0151 rom\u00e1n k\u00f6nyv, itt ny\u00edlik meg az els\u0151 rom\u00e1n iskola, e f\u00f6ld\u00f6n alakul az els\u0151 rom\u00e1n p\u00e9nzint\u00e9zet, itt teszi legels\u0151 sz\u00e1rnypr\u00f3b\u00e1lgat\u00e1s\u00e1t a rom\u00e1n ipar s itt lelj\u00fck fel a rom\u00e1n t\u00e1rsadalmi szervezked\u00e9s kezdeteit. Nem tartozunk ugyan azok k\u00f6z\u00e9, akik mindenben csup\u00e1n magyar \u00e9rdemet l\u00e1tnak, tagadv\u00e1n a friss, \u00e9ber \u00e9s tanul\u00e9kony rom\u00e1n szellem hozad\u00e9k\u00e1t; Erd\u00e9ly kov\u00e1sz-szerep\u00e9re s e k\u00e9t n\u00e9p viszony\u00e1ra gondolva m\u00e9gsem feledhetj\u00fck soha, hogy a rom\u00e1n nyelv a magyarb\u00f3l vett k\u00f6lcs\u00f6nsz\u00f3val fejezi ki a gondolatot \u00e9s a gondolkoz\u00e1s fogalm\u00e1t.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Kem\u00e9ny pr\u00f3bat\u00e9telek fel\u00e9 sodornak az id\u0151k egy\u00e9nt, n\u00e9pet \u00e9s \u00e1llamot. Tal\u00e1n k\u00f6zel j\u00e1runk az igazs\u00e1ghoz, ha a rom\u00e1n \u00f6nvizsg\u00e1lat ind\u00edt\u00f3 okait kutatva, sz\u00e1m\u00edt\u00e1sba vessz\u00fck azt a f\u00e9lelem\u00e9rz\u00e9st is, mely ott lappang a t\u00e1rsadalmi fesz\u00edt\u0151er\u0151k gomolyg\u00e1s\u00e1t figyel\u0151 rom\u00e1n l\u00e9lekben. Gy\u0171lnek, s\u0171r\u0171s\u00f6dnek, robbant\u00f3 energi\u00e1kk\u00e1 pr\u00e9sel\u0151dnek ezek az er\u0151k az ortodoxia mozd\u00edthatatlan sziklat\u00f6mbje alatt. M\u00edg a t\u00f6bbi kereszt\u00e9ny egyh\u00e1z serkent\u0151 szav\u00e1val sietteti a sz\u00fcks\u00e9ges t\u00e1rsadalmi \u00e1talakul\u00e1sokat, emitt az ortodoxia megk\u00f6vesedett, mozdulatlan vil\u00e1ga idegen\u00fcl, mintegy \u00e9vezredes t\u00e1vlatb\u00f3l figyeli a s\u00falya alatt verg\u0151d\u0151 t\u00e1rsadalmat, holott hajdani mintak\u00e9pe, az orosz ortodoxia, szeme el\u0151tt z\u00faz\u00f3dott pozdorj\u00e1v\u00e1, \u00e9ppen \u00e9lettelen merevs\u00e9ge folyt\u00e1n. De k\u00f6zvetlenebb intelmekre sem lett figyelmes, mint p\u00e9ld\u00e1ul az 1907-iki parasztforradalom, mely m\u00e1r\u00f3l-holnapra robbant ki s a zsid\u00f3 b\u00e9rl\u0151k lem\u00e9sz\u00e1rl\u00e1s\u00e1val kezd\u0151d\u00f6tt, hogy boj\u00e1rkast\u00e9lyokban rendezett v\u00e9rf\u00fcrd\u0151vel v\u00e9gz\u0151dj\u00e9k; vagy a Vasg\u00e1rda forradalm\u00e1ra, mely legutols\u00f3 rohama alatt egy \u00faj Szent Bertalan-\u00e9jszak\u00e1nak, egy eg\u00e9sz nemzed\u00e9k kiirt\u00e1s\u00e1nak sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1val bontotta ki z\u00e1szl\u00f3it, azokat a z\u00e1szl\u00f3kat, amelyekre eredetileg szentelt v\u00edz hullott.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Ez az agg\u00f3d\u00f3 rom\u00e1n l\u00e9lek \u00e9rzi, s\u0151t tudja m\u00e1r, hogy az \u0151si dics\u0151s\u00e9g mesters\u00e9gesen el\u0151\u00e1ll\u00edtott m\u00edtosza s az ebb\u0151l fakad\u00f3 imperialista \u00e1lomk\u00e9pek csak ideig-\u00f3r\u00e1ig tudj\u00e1k elleplezni a term\u00e9szetes fejl\u0151d\u00e9s vonal\u00e1b\u00f3l kiszak\u00edtott \u00e9s ideiglenes megold\u00e1sok k\u00f6zt h\u00e1ny\u00f3d\u00f3 rom\u00e1n \u00e9let \u00fcszk\u00f6s\u00f6d\u0151 sebeit. Mit is \u00e9r az annyit s oly hetvenkedve emlegetett biol\u00f3giai f\u00f6l\u00e9ny, ha ijeszt\u0151 m\u00e9reteket \u00f6lt a csecsem\u0151haland\u00f3s\u00e1g, s ha ott a szl\u00e1v n\u00e9pgy\u0171r\u0171, melynek fenyeget\u0151 szaporas\u00e1g\u00e1r\u00f3l j\u00f3val magasabb ar\u00e1nysz\u00e1mok besz\u00e9lnek. Mi haszna a f\u00f6ldreform szembehelyez\u00e9s\u00e9nek a magyar \u00bbfeudalizmussal\u00ab, amikor hiteles adatok adnak h\u00edrt a mez\u0151gazdas\u00e1gi termel\u00e9s szervezetlens\u00e9g\u00e9r\u0151l s az agr\u00e1rprolet\u00e1ri\u00e1tus sz\u00e1zezres t\u00f6megeir\u0151l. Mit seg\u00edt a nemzeten a k\u00e9pzelet sz\u00e1rnyal\u00e1sa a Dnyesztert\u0151l a Tisz\u00e1ig \u00e9s a m\u00e1ramarosi havasokt\u00f3l Maced\u00f3ni\u00e1ig, ha a k\u00f6z\u00e9letben gazd\u00e1tlanul kall\u00f3dnak a rom\u00e1n munk\u00e1ss\u00e1g, paraszts\u00e1g \u00e9s kispolg\u00e1rs\u00e1g nagy \u00e9letprobl\u00e9m\u00e1i. Mire val\u00f3 egy felkutathatatlan, nyomtalanul els\u00fcllyedt m\u00falt reg\u00e9nyes id\u00e9zget\u00e9se, amikor a talaj inog a l\u00e1bak alatt. Milyen haszonnal van bizonyos fajta civiliz\u00e1ci\u00f3s k\u00fcldet\u00e9s g\u00e9pies ism\u00e9telget\u00e9se, ha az \u00f6nmag\u00e1t keres\u0151 rom\u00e1n szellem m\u00e9g mindig t\u00e1j\u00e9kozatlanul \u00e9s haz\u00e1tlanul bolyong e t\u00e1j n\u00e9gy sarka k\u00f6z\u00f6tt. Micsoda nagy el\u0151ny\u00f6ket hozhat a nemzeti kiz\u00e1r\u00f3lagoss\u00e1g dogm\u00e1v\u00e1 emel\u00e9se, amikor b\u00f6rt\u00f6n\u00f6k r\u00e1csai m\u00f6g\u00f6tt \u00e9rik a nacionalista t\u00e9velyg\u00e9sb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 nemzed\u00e9ki harc utols\u00f3 fejezete. Mif\u00e9le eredm\u00e9nnyel kecsegtet a \u00bbbal\u00e1zsfalvi politika\u00ab \u00fcv\u00f6lt\u0151 k\u00f6lt\u00f6get\u00e9se, amikor a j\u00f6v\u0151 k\u00f6d\u00e9b\u0151l mindink\u00e1bb az az Erd\u00e9ly t\u0171nik el\u00e9nk, amelynek term\u00e9szeti v\u00e1r\u00e1ban a magyar kard \u00e9s a magyar \u00e1llamszervez\u0151 gondolat ny\u00fajtott otthont \u00e9s v\u00e9delmet a rom\u00e1n szellemnek \u00e9s etnikumnak.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    T\u00e1j\u00e9koztat\u00f3 szerep\u00fcnk e k\u00e9rd\u00e9sek lejegyz\u00e9s\u00e9vel v\u00e9get is \u00e9r. Ezeket a k\u00e9rd\u00e9seket ma ink\u00e1bb \u00e9rezni lehet, mint hallani. Tal\u00e1n elj\u00f6n az id\u0151, amikor majd hallhat\u00f3kk\u00e1 v\u00e1lnak. \u00c1m addig is j\u00f3, ha tudunk r\u00f3luk, sz\u00e1mon tartjuk \u0151ket \u00e9s felk\u00e9sz\u00fcl\u00fcnk a minket illet\u0151 v\u00e1laszra, arra, amelyet minden bizonnyal a t\u00f6rt\u00e9neti hagyom\u00e1nyainkb\u00f3l \u00e1rad\u00f3 politikai okoss\u00e1g, seg\u00edt\u0151 k\u00e9szs\u00e9g \u00e9s hivat\u00e1studat fog sugalmazni.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Az \u00e1ln\u00e9v alatt megjelentetett \u00f6sszefoglal\u00f3 rendk\u00edv\u00fcl fontos \u00e9s informat\u00edv. Sajnos az 1943-ban le\u00edrt \u201etal\u00e1n\u201d<\/em> egy majdan elk\u00f6zelg\u0151 id\u0151r\u0151l m\u00e1ig az maradt. A mai id\u0151k azonban egyre jobban s\u00fcrgetik ama \u201etal\u00e1n\u201d-<\/em>nak az elj\u00f6vetel\u00e9t. Az ortodox t\u00f6r\u00e9svonalnak meg kell ny\u00edlnia, vagy \u00e9vezredes nemzetment\u0151 szerep\u00e9b\u0151l nemzetpuszt\u00edt\u00f3 er\u0151v\u00e9 v\u00e1lhat, mag\u00e1val sodorva m\u00e1s nemzeteket is. K\u00fcl\u00f6n\u00f6s \u00e9rdekess\u00e9get ad ennek a veszedelemnek az, hogy az ortodoxia biz\u00e1nci szelleme \u2013 mint arr\u00f3l m\u00e1r sz\u00f3ltunk \u2013 nem idegen a fenyeget\u0151 iszl\u00e1m szellem\u00e9t\u0151l. Hogy ez mennyire h\u00e1tr\u00e1ny, s hogyan lehet bel\u0151le el\u0151ny, ezt tal\u00e1lj\u00e1k most ki az \u00fcgyes rom\u00e1n politikusok.<\/p>\n\n\n\n

    \u00dagy hiszem \u00e9rdemes volt ezt a hosszabb \u00e9s magyar\u00e1zatot jelent\u0151 tanulm\u00e1nyt ismertetni, mert mint azt el\u0151tte is mondottam, Erd\u00e9ly minden nemzeti kisebbs\u00e9ge, k\u00f6zt\u00fck teh\u00e1t a sz\u00e1szs\u00e1g is, ebben a vil\u00e1gban tal\u00e1lta mag\u00e1t 1920. j\u00fanius 4. ut\u00e1n. S ha valaki arra gondol, hogy ar\u00e1nytalanul nagy teret kapott Mathias Miles, mondhatni tanulm\u00e1nyt a tanulm\u00e1nyban, akkor el\u00e9g arra gondolni, hogy itt egy nemzet megsemmis\u00fcl\u00e9s\u00e9nek t\u00f6rt\u00e9neti okait is kutatjuk, \u00e9s annak meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9t illetve meg\u00e9rtet\u00e9s\u00e9t \u00f3hajtan\u00e1nk.<\/p>\n\n\n\n

    A k\u00f6vetkez\u0151kben viszont id\u00e9zz\u00fck Puk\u00e1nszkyt sokadszor \u00e9s szint\u00e9n 1943-b\u00f3l: \u201eA legut\u00f3bbi esztend\u0151k sz\u00e1sz publicisztik\u00e1ja f\u00e9lre\u00e9rthetetlen\u00fcl s\u00falyos bels\u0151 nyugtalans\u00e1got, \u00faj utak keres\u00e9s\u00e9t t\u00e1rja el\u00e9nk, mely els\u0151sorban a sz\u00e1sz\u2013rom\u00e1n viszony gy\u00f6keres tiszt\u00e1z\u00e1s\u00e1hoz fog majd vezetni.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

    A k\u00e9rd\u00e9st a t\u00f6rt\u00e9nelem sajnos \u201egy\u00f6keresen\u201d oldotta meg.<\/p>\n\n\n\n

    A Puk\u00e1nszky id\u00e9zetek most k\u00f6vetkez\u0151 sokas\u00e1ga r\u00e9szben tanulm\u00e1nyaib\u00f3l s r\u00e9szben Az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok \u00e9s magyarok<\/em> c\u00edm\u0171 alapvet\u0151 k\u00f6nyv\u00e9b\u0151l vagy az arr\u00f3l \u00edrottakb\u00f3l sz\u00e1rmazik. A Miles Transilvanicus tanulm\u00e1ny ut\u00e1n, \u00edg\u00e9ret\u00fcnk szerint sz\u00fcks\u00e9ges ismertetni Zathureczky Gyul\u00e1nak ez ut\u00f3bbi k\u00f6nyvvel kapcsolatos gondolatib\u00f3l is, melyek a Hitel 1943\/2. sz\u00e1m\u00e1ban jelentek meg.<\/p>\n\n\n\n

    Erd\u00e9ly h\u00e1rom nemzet\u00e9nek a rendi id\u0151kb\u0151l r\u00e1nk maradt hagyom\u00e1nya szerint az egyik a sz\u00e1sz nemzet. Puk\u00e1nszky B\u00e9la a m\u00faltr\u00f3l \u00edr. A j\u00f6v\u0151t nem sejtheti.<\/p>\n\n\n\n

    \u201eHabent sua fata libelli. Hissz\u00fck, hogy Puk\u00e1nszky B\u00e9la k\u00f6nyv\u00e9nek a szerz\u0151 \u00e1ltal k\u00edv\u00e1nt sors jut oszt\u00e1lyr\u00e9sz\u00fcl. A t\u00f6rt\u00e9nelem szele f\u00fa fel\u00e9nk a sorok k\u00f6z\u00fcl s a perg\u0151 mondatok megvil\u00e1g\u00edtj\u00e1k a j\u00f6vend\u0151t. \u00c9rtelmetlenn\u00e9 v\u00e1lt ellent\u00e9tek, k\u00fczdelmek, vaj\u00fad\u00e1sok csitulnak el a k\u00f6nyv has\u00e1bjain s az olvas\u00f3 lelk\u00e9ben. A szerz\u0151 v\u00e9gigvezet a t\u00f6rt\u00e9nelem k\u00e9rlelhetetlen logik\u00e1j\u00fa sorrendj\u00e9n, el\u00e9rkezik vel\u00fcnk a jelenhez, amelyet \u00faj t\u00f6rv\u00e9nyek szabnak meg, hogy bel\u0151l\u00fck alakuljon ki a j\u00f6vend\u0151: az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok \u00e9s magyarok j\u00f6vend\u0151je.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Feljajdul az olvas\u00f3, hiszen az egyik sorsa m\u00e1r megpecs\u00e9tel\u0151d\u00f6tt, a m\u00e1sik pedig most k\u00fczd, hogy oszt\u00e1lyr\u00e9sze ne legyen hasonlatos!<\/p>\n\n\n\n

    De olvassuk tov\u00e1bb az 1943-ban \u00edrott sorokat: \u201eSzigor\u00faan tudom\u00e1nyos munka, de majd minden sora programatikus \u00e9s id\u0151szer\u0171. Egy s\u00falyosan elk\u00f6d\u00f6s\u00f6d\u00f6tt, f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9sekkel \u00e9s f\u00e9lremagyar\u00e1z\u00e1sokkal, hamis \u00e9s igaz \u00e9rzelmekkel terhelt k\u00e9rd\u00e9s tiszt\u00e1z\u00f3dik benne. Magas a s\u00edk, amelyre Puk\u00e1nszky B\u00e9la felemelkedik, de magasak a jelen s a j\u00f6vend\u0151 k\u00f6vetelm\u00e9nyei is. A felemelked\u00e9s el\u0151l nem szabad megh\u00e1tr\u00e1lnunk, mert ez egyetlen lehet\u0151s\u00e9ge annak, hogy az annyiszor egym\u00e1sfel\u00e9 ny\u00fajtott sz\u00e1sz \u00e9s magyar k\u00e9z \u00f6r\u00f6k testv\u00e9ri szor\u00edt\u00e1sba egyes\u00fclhessen. Nem siklik \u00e1t rajtuk, de \u00e9rthet\u0151v\u00e9 teszi a r\u00e9gi s\u00farl\u00f3d\u00e1sokat, a r\u00e9gi ellent\u00e9teket, a r\u00e9gi v\u00e1gyakat, rem\u00e9nyeket, amelyek a kor parancsainak felismer\u00e9s\u00e9b\u0151l, vagy fel nem ismer\u00e9s\u00e9b\u0151l fakadtak. Az \u00edr\u00f3 \u00e9s tud\u00f3s ragyog\u00f3 tehets\u00e9g\u00e9vel vezet benn\u00fcnket v\u00e9gig az \u00faton, amelyet az erd\u00e9lyi sz\u00e1szs\u00e1g nyolc \u00e9vsz\u00e1zad alatt megtett II. G\u00e9za h\u00edv\u00e1s\u00e1t\u00f3l, az Andreanumon, a Landeskirch\u00e9n, az universit\u00e1son, J\u00f3zsef cs\u00e1sz\u00e1ron, 1848-on, a Schulverein harcain \u00e9s a vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fan \u00e1t napjainkig, amikor a sz\u00e1sz n\u00e9p egy t\u00f6red\u00e9ke ism\u00e9t a magyar \u00e1llamban \u00e9l. Az \u00fat a fejl\u0151d\u00e9s \u00fatja volt, amely a t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171en sz\u00fcks\u00e9ges elz\u00e1rts\u00e1gb\u00f3l vezetett az egyes\u00fcl\u00e9s t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171 sz\u00fcks\u00e9g\u00e9nek nagy felismer\u00e9s\u00e9hez. M\u00e9ly \u00e9s komoly tanuls\u00e1gokat tartalmaz a k\u00f6nyv korunk minden magyarja s minden sz\u00e1sza sz\u00e1m\u00e1ra. \u00c9rthet\u0151v\u00e9 teszi a m\u00faltat, amelyben annyiszor \u00e1llottunk egym\u00e1s mellett s egym\u00e1ssal szemben s ebb\u0151l a meg\u00e9rt\u00e9sb\u0151l fakasztja a j\u00f6v\u0151 meg\u00e9rthet\u00e9s\u00e9t.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Neh\u00e9z s tal\u00e1n felesleges is volna err\u0151l a k\u00f6nyvr\u0151l \u00bbkritik\u00e1t\u00ab \u00edrni. Puk\u00e1nszky B\u00e9la m\u0171ve t\u00f6bb, mint \u00bbk\u00f6nyv\u00ab. Az a szellemi munka, amire erd\u00e9lyi fogalmaz\u00e1sban azt szoktuk mondani, hogy: cselekedet. A t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz tal\u00e1n tal\u00e1l benne hi\u00e1nyoss\u00e1gokat vagy t\u00e9ved\u00e9seket. A politikus vit\u00e1ba sz\u00e1llhat egyes meg\u00e1llap\u00edt\u00e1saival. De \u00fagy \u00e9rezz\u00fck, ez\u00fattal nem a hib\u00e1kat kell keress\u00fck benne, hanem azt, ami l\u00e9nyege: az alkot\u00f3 er\u0151t, azt a szellemi fluidumot, amely alkalmas arra, hogy megtiszt\u00edtsa gondolatainkat, vil\u00e1gosabb\u00e1 tegye el\u0151tt\u00fcnk a t\u00e9nyeket, megmutassa sz\u00e1munkra az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seket.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Avult sz\u00f3val azt mondhatn\u00f3k, hogy Puk\u00e1nszky k\u00f6nyve h\u00e9zagot p\u00f3tol. Hiszen a sz\u00e1szokr\u00f3l magyar nyelven eddig csak a sz\u00e1sz Neugeboren Emil \u00edrt r\u00f6vid t\u00f6rt\u00e9neti v\u00e1zlatot, az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat megel\u0151z\u0151 esztend\u0151ben, s az nem egy\u00e9b, mint a sz\u00e1sz \u00f6nszeml\u00e9let t\u00fckre. 1910-ben Enesei Dorner B\u00e9la \u00edrt figyelemrem\u00e9lt\u00f3 tanulm\u00e1nyt \u00bbAz erd\u00e9lyi sz\u00e1szok mez\u0151gazdas\u00e1ga\u00ab c\u00edmen. T\u00f6bbnyire Erd\u00e9lyi sz\u00e1szok \u00e9s magyarok, majd a kisebbs\u00e9gi id\u0151kben f\u0151leg K\u00f3s K\u00e1roly helikoni \u00edr\u00e1sai mutatt\u00e1k be sz\u00e1munkra anyanyelv\u00fcnk\u00f6n a sz\u00e1sz k\u00e9rd\u00e9st. A t\u00f6bbi, amit fel\u0151l\u00fck tudunk, heves vit\u00e1k pattan\u00f3 szikr\u00e1ib\u00f3l, a napi politika ferde t\u00fckr\u00e9b\u0151l, egy \u00f6nmaga fel\u00e9 fordult n\u00e9p komor elz\u00e1rk\u00f3zotts\u00e1g\u00e1b\u00f3l sz\u0171r\u0151d\u00f6tt gondolatainkba. Nem l\u00e1tjuk j\u00f3l a sz\u00e1szokat s \u0151k nem l\u00e1tnak j\u00f3l benn\u00fcnket. A j\u00f3akarat, a sz\u00e1nd\u00e9k egyform\u00e1n er\u0151s mindk\u00e9t f\u00e9l r\u00e9sz\u00e9r\u0151l arra, hogy erd\u00e9lyi testv\u00e9ris\u00e9gben egyes\u00fclj\u00f6n, a magyar \u00e1llam atyai \u00f6l\u00e9n, de az egym\u00e1s fel\u00e9 t\u00e1rt karok mind\u00e9g lelankadtak az \u00f6lel\u00e9s el\u0151tt, az egym\u00e1s fel\u00e9 ny\u00fajtott kezek sohasem fon\u00f3dhattak \u00f6r\u00f6k bar\u00e1ts\u00e1gban s testv\u00e9ris\u00e9gben \u00f6ssze. Mi\u00e9rt? Mi\u00e9rt? K\u00e9rdj\u00fck mi s k\u00e9rdezik \u0151k. Ezekre a mi\u00e9rtekre igyekszik, sokszor j\u00f3 sikerrel v\u00e1laszt adni Puk\u00e1nszky B\u00e9la.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Tal\u00e1n \u00e9rdemes ehely\u00fctt is nyomon k\u00f6vetni az \u0151 gondolatmenet\u00e9t s mondataib\u00f3l id\u00e9zve ismertetni a m\u0171vet.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

    A k\u00e9t erd\u00e9lyi nemzet h\u00e9tk\u00f6znapjaiban sajnos nem felel meg sem a befogad\u00f3, sem a m\u00e1r \u0151slakosnak sz\u00e1m\u00edt\u00f3 befogadott \u00e9rdekeinek az egym\u00e1sr\u00f3l alkotott k\u00e9p. Hiszen a hamis k\u00e9pb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 hamis \u00e9rzelmek \u00e9s k\u00f6vetkeztet\u00e9sek, hamis d\u00f6nt\u00e9seket eredm\u00e9nyeznek. Ennek tragikus k\u00e1rvallottja a sz\u00e1szs\u00e1g, mely 800 \u00e9ves egy\u00fctt\u00e9l\u00e9s \u00e9s k\u00f6z\u00f6s t\u00f6rt\u00e9nelem ut\u00e1n, 80 \u00e9v alatt semmis\u00fclt meg annak a nemzetnek az \u00e1ls\u00e1gos kebel\u00e9n, amelyet mag\u00e1nak v\u00e1lasztott. Err\u0151l a trag\u00e9di\u00e1r\u00f3l azonban sem a jelen k\u00f6nyvet bemutat\u00f3, sem az azt meg\u00edr\u00f3 szerz\u0151 m\u00e9g nem tudhatott. B\u00e1r\u2026<\/p>\n\n\n\n

    \u201eA k\u00f6nyv \u00bb\u00fatraval\u00f3\u00ab c\u00edm\u0171 els\u0151 fejezet\u00e9ben plasztikusan festi a szerz\u0151, hogy mik\u00e9ppen v\u00e9lekedik egym\u00e1sr\u00f3l a magyar s a sz\u00e1sz. \u00bbA sz\u00e1sz >m\u00e1s<, mint a k\u00f6z\u00f6tt\u00fcnk \u00e9l\u0151 t\u00f6bbi n\u00e9met. Ebben a >m\u00e1s<-ban azt\u00e1n mindenki k\u00f6nnyen megnyugszik \u00e9s a t\u00e1rsas\u00e1g napirendre t\u00e9rhet a t\u00e1rgy f\u00f6l\u00f6tt\u00ab. A sz\u00e1szok \u00bbszeretetrem\u00e9lt\u00f3aknak\u00ab mondanak benn\u00fcnket, de Meschend\u00f6rfer \u00edgy fogalmazza meg ezt a szeretetrem\u00e9lt\u00f3s\u00e1got: \u00bbA magyar ember szeretetrem\u00e9lt\u00f3an eleven, \u00f6r\u00f6kk\u00e9 szikr\u00e1z\u00f3 t\u0171zij\u00e1t\u00e9k, ak\u00e1rcsak el\u0151kel\u0151 francia s\u00f3gora; nem olyan okos \u00e9s m\u0171velt, de becs\u00fcletesebb, kev\u00e9sb\u00e9 elhaszn\u00e1lt, naivabb \u00e9s eg\u00e9szen gyermekes, ha r\u00f6geszm\u00e9j\u00e9hez, a piros-feh\u00e9r-z\u00f6ld gl\u00f3bushoz ny\u00falnak. S ebben megint szinte ikerk\u00e9nt hasonl\u00edt el\u0151kel\u0151 rokon\u00e1hoz, aki eg\u00e9sz Eur\u00f3p\u00e1t k\u00e9k-feh\u00e9r-pirosra szeretn\u00e9 m\u00e1zolni\u00ab.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Puk\u00e1nszky ezut\u00e1n annak a bizonyos \u00bbm\u00e1s\u00ab-nak a meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1hoz ny\u00fal biztos s b\u00e1tor k\u00e9zzel. \u00bbA sz\u00e1szok \u00f6nszeml\u00e9lete \u2013 \u00edrja \u2013 nem maradhatott mentes bizonyos egyoldal\u00fas\u00e1gt\u00f3l. A sz\u00e1sz t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00e1s k\u00f6z\u00e9pponti gondolata kezdett\u0151l fogva az >anyaorsz\u00e1ggal< val\u00f3 szellemi egys\u00e9g tudata \u00e9s t\u00f6rekv\u00e9se mind\u00e9g az, hogy ez a tudat a t\u00f6rt\u00e9nelmi fejl\u0151d\u00e9s sz\u00e9t\u00e1gaz\u00f3 r\u00e9szjelens\u00e9geiben is vil\u00e1gosan bontakozz\u00e9k ki az olvas\u00f3 el\u0151tt.\u00ab\u2026 \u00bbK\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy ennek a szeml\u00e9letnek megvan a maga jogosults\u00e1ga: A sz\u00e1sz n\u00e9pis\u00e9g \u00e9s kult\u00fara val\u00f3ban mindenekel\u0151tt annak k\u00f6sz\u00f6nheti csod\u00e1latos z\u00e1rt egys\u00e9g\u00e9t, hogy \u00e1lland\u00f3an kapcsolatban \u00e1llt N\u00e9metorsz\u00e1ggal, mindig \u00e9l\u00e9nk fog\u00e9konys\u00e1got mutatott az anyaorsz\u00e1gb\u00f3l j\u00f6v\u0151 \u00f6szt\u00f6nz\u00e9sek ir\u00e1nt\u00ab… \u00bbBleyer Jakab, a magyarorsz\u00e1gi n\u00e9mets\u00e9g egyik tiszta l\u00e1t\u00e1s\u00fa vez\u00e9re, a magyar\u2013n\u00e9met viszonyr\u00f3l elm\u00e9lkedve tal\u00e1l\u00f3an \u00fagy jellemezte a nagyn\u00e9mets\u00e9g tudat\u00e1n alapul\u00f3 sz\u00e1sz k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9rz\u00e9st, hogy a sz\u00e1szok >lelkileg irredentist\u00e1k< voltak, sohasem tekintett\u00e9k magukat igazi hazai n\u00e9meteknek, sohasem nevezt\u00e9k magukat >Deutsch Ungar<-ok-nak \u00e9s meg\u00e1llap\u00edtotta, hogy a magyar\u2013sz\u00e1sz viszony \u2013 ellent\u00e9tben azzal a kapcsolattal, amely a magyarorsz\u00e1gi n\u00e9mets\u00e9g t\u00f6bbi r\u00e9sz\u00e9vel fenn\u00e1ll \u2013 sohasem volt igaz\u00e1n meleg \u00e9s bens\u0151s\u00e9ges. Igen \u2013 \u00edrja Puk\u00e1nszky \u2013 itt van egyik nyitja annak a >m\u00e1s< \u00e9rzetnek, annak az idegenked\u00e9snek, mellyel mind\u00e9g tal\u00e1lkozunk, valah\u00e1nyszor a cipszerekr\u0151l, hiencekr\u0151l vagy >sv\u00e1bokr\u00f3l< a sz\u00e1szokra terel\u0151dik a besz\u00e9d.<\/em>\u00ab<\/em><\/p>\n\n\n\n

    \u00bb<\/em>Azonban \u2013 \u00edrja tov\u00e1bb a szerz\u0151 \u2013 a sz\u00e1szs\u00e1g nemcsak a nagyn\u00e9met n\u00e9pegys\u00e9g egyik alkot\u00f3 eleme, hanem erd\u00e9lyi is. Az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 fejedelems\u00e9g kor\u00e1ban kialakult \u00e1llamtudatuk azt bizony\u00edtja, hogy a sz\u00e1szok is felismert\u00e9k erd\u00e9lyi sorsukat: ennek az \u00e1llamtudatnak tartalm\u00e1t l\u00e9nyeg\u00e9ben a mai napig Erd\u00e9ly \u00e9s csak Erd\u00e9ly alkotja. B\u00e1rmilyen eleven \u00e9s m\u00e9ly kapcsolatokat tartott fenn a sz\u00e1szs\u00e1g N\u00e9metorsz\u00e1ggal, tagadhatatlan, hogy \u00e1llamh\u0171s\u00e9g szempontj\u00e1b\u00f3l mind\u00e9g rend\u00fcletlen\u00fcl ragaszkodott Erd\u00e9lyhez.\u00ab<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Bevezet\u0151j\u00e9nek v\u00e9g\u00e9n Puk\u00e1nszky B\u00e9la eljut a jelenhez, a n\u00e9pi gondolat kiteljesed\u00e9s\u00e9hez. \u00bbMa m\u00e1s a helyzet \u2013 \u00edrja \u2013: tengernyi szenved\u00e9s \u00e9s csap\u00e1s \u00e1r\u00e1n megtanultuk, hogy mit jelent a n\u00e9pi gondolat sz\u00e1munkra; nincs okunk r\u00e1, hogy idegenked\u00e9ssel gondoljunk azokra, akik a m\u00faltban k\u00f6z\u00f6tt\u00fcnk ennek a gondolatnak az \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u00e9s\u00e9\u00e9rt k\u00fczd\u00f6ttek. Ny\u00edltan n\u00e9zhet\u00fcnk egym\u00e1s szem\u00e9be: mindk\u00e9t n\u00e9p meg\u00e9rett arra, hogy \u0151szint\u00e9n besz\u00e9ljen egym\u00e1s viszony\u00e1r\u00f3l, m\u00e9g ha az \u0151szintes\u00e9g olykor f\u00e1j\u00f3 eml\u00e9keket \u00e9rint is. Erre k\u00f6telez az \u00e9vsz\u00e1zados m\u00falt, k\u00f6telez a jelen, mely visszahozta k\u00f6z\u00e9nk a sz\u00e1szok egy r\u00e9sz\u00e9t \u00e9s k\u00f6telez a j\u00f6v\u0151, melyben a K\u00e1rp\u00e1t-medence n\u00e9peinek fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t \u00e9s boldogul\u00e1s\u00e1t egyed\u00fcl a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s \u0151szinte megbecs\u00fcl\u00e9s \u00e9s jogtisztelet biztos\u00edthatja.\u00ab\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok teh\u00e1t Puk\u00e1nszky szerint is v\u00e9gig ragaszkodtak n\u00e9mets\u00e9g\u00fckh\u00f6z. B\u00e1r nyelv\u00fck nem eg\u00e9szen tekinthet\u0151 t\u00e1jsz\u00f3l\u00e1snak, \u00e9s felmen\u0151ik nem voltak csup\u00e1n n\u00e9metek. \u00d6sszeolvad\u00e1suk Erd\u00e9lyben alakult ki, s nemcsak a nyelv, de a 800 \u00e9ves kult\u00fara \u00fagyszint\u00e9n olyan saj\u00e1tos, hogy eset\u00fckben nyugodtan besz\u00e9lhet\u00fcnk egy eur\u00f3pai sz\u00e1sz nemzetr\u0151l. Illetve \u2013napjainkban sajnos m\u00e1r \u2013 az els\u0151 eur\u00f3pai nemzeti (etnikai) katasztr\u00f3f\u00e1r\u00f3l: elt\u0171n\u00e9s\u00fckr\u0151l.<\/p>\n\n\n\n

    A m\u00e1sik \u00e9rdekess\u00e9g, hogy a k\u00e9s\u0151bb betelep\u00fclt sv\u00e1boknak nem egy esetben m\u00e9ly magyar gy\u00f6kereik nevel\u0151dtek a magyar talajon, \u00e9s j\u00f3ban-rosszban k\u00e9pesek voltak magyar sz\u00edvvel is \u00e9rezni. Ennek okait szakembereknek volna \u00e9rdemes tanulm\u00e1nyozni. A magyar rendi, nemesi \u00e9letm\u00f3d vonzerej\u00e9re hivatkoznak egyesek, m\u00e1sok azzal magyar\u00e1zz\u00e1k, hogy nem egy t\u00f6mbben telep\u00fcltek a magyars\u00e1g k\u00f6z\u00e9, de nem val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy csup\u00e1n ennyir\u0151l lenne sz\u00f3.<\/p>\n\n\n\n

    \u201eA sz\u00e1sz m\u00falt k\u00fczdelmein \u00e9s harcain vezetnek v\u00e9gig a k\u00f6vetkez\u0151 fejezetek. Megismerj\u00fck a beteleped\u00e9s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t, a sz\u00e1sz egyh\u00e1z megalakul\u00e1s\u00e1t, az Universit\u00e1s kifejl\u0151d\u00e9s\u00e9t, a sz\u00e1sz jogok kialakul\u00e1s\u00e1t, a politikai k\u00fczdelmeket az erd\u00e9lyi fejedelems\u00e9g kor\u00e1ban. Felt\u00e1rulnak el\u0151tt\u00fcnk a sz\u00e1szs\u00e1g nagy v\u00e1rakoz\u00e1sai a fejedelems\u00e9g megsz\u0171n\u00e9se idej\u00e9n s megismerj\u00fck azokat a rem\u00e9nyked\u00e9seket s csal\u00f3d\u00e1sokat, amelyek a sz\u00e1szs\u00e1got a Habsburgokhoz f\u0171zik. V\u00e9szteljes, neh\u00e9z id\u0151k. A sz\u00e1szs\u00e1g mag\u00e1ba z\u00e1rk\u00f3zik, bevonul privil\u00e9giumainak b\u00e1sty\u00e1i k\u00f6z\u00e9, a n\u00e9met birodalom fel\u00e9 tekint s nem ismeri fel a magyars\u00e1ggal k\u00f6z\u00f6s sorsot \u00e9s k\u00fcldet\u00e9st. Val\u00f3ban igaza van Bleyernek, \u00bblelkileg irredenta\u00ab. Ilyen elz\u00e1rts\u00e1gban, a lass\u00fa gazdas\u00e1gi, n\u00e9pi \u00e9s szoci\u00e1lis pusztul\u00e1s \u00e1llapot\u00e1ban, a Habsburgokba vetett bizalom ill\u00fazi\u00f3j\u00e1ban tal\u00e1lja a sz\u00e1szs\u00e1got az Eur\u00f3p\u00e1t megmozgat\u00f3 nagy \u00e1ramlat: a n\u00e9pi meg\u00fajhod\u00e1s kora. A XIX. sz\u00e1zad els\u0151 \u00e9vtizedeit ezek az eszm\u00e9k s mozgalmak t\u00f6ltik meg. \u00bbA sz\u00e1szs\u00e1g \u00e9s magyars\u00e1g voltak\u00e9ppen sohasem haladt annyira egy \u00faton, mint amikor legjobb fiai tud\u00e1suk jav\u00e1t szentelt\u00e9k n\u00e9p\u00fck j\u00f6v\u0151j\u00e9nek biztos\u00edt\u00e1s\u00e1ra. De nem is ker\u00fcltek soha annyira \u00e9lesen szembe egym\u00e1ssal, mint ekkor: a magyars\u00e1g hatalmas \u00e9p\u00edt\u0151 munk\u00e1j\u00e1ban, az igazi nemzett\u00e9v\u00e1l\u00e1s mindent \u00e1tj\u00e1r\u00f3 l\u00e1z\u00e1ban sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9ppen g\u00e1tnak l\u00e1tta a privil\u00e9giumokba burkol\u00f3z\u00f3, mindink\u00e1bb elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u0151 sz\u00e1sz n\u00e9ptestet, a sz\u00e1szs\u00e1g pedig \u00e9ppen ebben az elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u00e9sben l\u00e1tva boldogul\u00e1s\u00e1nak biztos z\u00e1log\u00e1t, ennek megszil\u00e1rd\u00edt\u00e1s\u00e1ra fogott \u2013 a magyars\u00e1g p\u00e9ld\u00e1j\u00e1t k\u00f6vetve \u2013 bels\u0151 reformmunk\u00e1ba\u00ab. \u00bbA sz\u00e1sz\u2013magyar viszonyban \u2013 \u00edrja tov\u00e1bb a szerz\u0151 \u2013 minden fesz\u00fclts\u00e9g ellen\u00e9re m\u00e9g j\u00f3ideig ink\u00e1bb az \u00f6sszetart\u00f3, mint a bont\u00f3 er\u0151k \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcltek. S\u00falyosabbra fordult a helyzet, mikor az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9seken fell\u00e1ngolt a nyelvi harc.\u00ab…\u00bbEgys\u00e9gesen, n\u00e9pi \u00f6ntudat\u00e1ban meger\u0151s\u00f6dve, tele hittel \u00e9s \u00f6nbizalommal halad a sz\u00e1sz n\u00e9p a maga \u00fatj\u00e1n 1848 fel\u00e9. Hit\u00e9re \u00e9s \u00f6nbizalm\u00e1ra val\u00f3ban sz\u00fcks\u00e9g volt: \u00e1llania kellett a harcot k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00e1s\u00e1\u00e9rt \u00e9s kiv\u00e1lts\u00e1gai\u00e9rt, s v\u00e1llalnia kellett a harc tov\u00e1bbi menet\u00e9b\u0151l ad\u00f3d\u00f3 minden s\u00falyos d\u00f6nt\u00e9st \u00e9s k\u00f6vetkezm\u00e9nyt. A szabads\u00e1g \u00e9s nemzetis\u00e9g eszm\u00e9it\u0151l \u00e1thatott magyars\u00e1g \u00e9s a n\u00e9pi k\u00fcldet\u00e9st \u00e1t\u00e9rz\u0151 sz\u00e1szs\u00e1g a k\u00fczdelemnek ebben az \u00faj szakasz\u00e1ban \u00e9lesebben szembeker\u00fclt egym\u00e1ssal, mint valaha. 1848 a sz\u00e1sz\u2013magyar viszony legs\u00falyosabb teherpr\u00f3b\u00e1j\u00e1t hozta.\u00ab<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Ismert esem\u00e9nyek peregnek a k\u00f6nyvben. 1848. augusztus 13-\u00e1n Medgyesen, mintegy k\u00e9tsz\u00e1z ifj\u00fa r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9vel megalakult a Siebenb\u00fcrgisch-Deutscher Jugenbund. Eln\u00f6ke Roth Istv\u00e1n Lajos. Tal\u00e1n nem \u00e9rdektelen, ha a Sz\u00f6vets\u00e9gnek a n\u00e9met ifj\u00fas\u00e1ghoz int\u00e9zett felirat\u00e1b\u00f3l n\u00e9h\u00e1ny mondatot id\u00e9z\u00fcnk: <\/em>\u00bb<\/em>N\u00e9metorsz\u00e1g megkezdett \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek befejez\u00e9s\u00e9ben saj\u00e1t nemzeti l\u00e9t\u00fcnk, n\u00e9metszellem\u0171 tov\u00e1bbfejl\u0151d\u00e9s\u00fcnk biztos\u00edt\u00e9k\u00e1t is l\u00e1tjuk. F\u00f6ldrajzilag elv\u00e1lasztva \u00e9s an\u00e9lk\u00fcl, hogy a f\u00f6ld fel\u00fclet\u00e9n l\u00e1that\u00f3 kapcsolatunk lenne az anyaorsz\u00e1ggal, a sajt\u00f3, az egyetemek, k\u00e9zm\u0171veseink v\u00e1ndor\u00fatjai, a m\u00falt eml\u00e9kei \u00e9s a j\u00f6v\u0151 rem\u00e9nyei kapcs\u00e1n m\u00e9gis N\u00e9metorsz\u00e1ggal \u00e9s N\u00e9metorsz\u00e1g \u00e1ltal \u00e9l\u00fcnk. B\u00fcszkes\u00e9g\u00fcnk odalesz, ha N\u00e9metorsz\u00e1g darabokra szakad, er\u0151sek lesz\u00fcnk, ha N\u00e9metorsz\u00e1g is az. B\u00fcszk\u00e9n hivatkozhatunk h\u0171s\u00e9g\u00fcnkre a magyar kir\u00e1lyok ir\u00e1nt, kiknek el\u0151dei t\u00f6bb mint h\u00e9tsz\u00e1z esztend\u0151vel ezel\u0151tt h\u00edvtak benn\u00fcnket ide; joggal mondhatjuk, hogy magunk v\u00e1lasztotta, forr\u00f3n szeretett haz\u00e1nkban vil\u00e1gosan felfogtuk helyzet\u00fcnket \u00e9s teljesen aszerint cselekedt\u00fcnk.\u00ab A frankfurti parlamenthez int\u00e9zett felirat\u00e1ban a Sz\u00f6vets\u00e9g a k\u00f6vetkez\u0151 mondatot \u00edrja: \u00bbAzok akarunk maradni, akik mind\u00e9g voltunk: becs\u00fcletes n\u00e9met n\u00e9p \u00e9s becs\u00fcletes polg\u00e1rai annak az \u00e1llamnak, amelyhez tartozunk.\u00ab\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

    A nemzettudat \u00e9s a nemzett\u00e9 v\u00e1l\u00e1s eur\u00f3pai folyamata \u00fagy a sz\u00e1sz, mint a magyar oldalon, olyan tudati v\u00e1ltoz\u00e1sokkal j\u00e1rt, melyeknek \u00fatveszt\u0151iben mindk\u00e9t f\u00e9l nehezen \u00e9s bukd\u00e1csolva haladt el\u0151re. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen csal\u00f3ka volt a magyar f\u00e9l eset\u00e9ben, hogy maga is ekkor volt szabadul\u00f3ban a n\u00e9metes\u00edt\u00e9si nyom\u00e1s hat\u00e1sai al\u00f3l. Sajnos ez az id\u0151szak igen k\u00f6zel volt a k\u00e9s\u0151bb bek\u00f6vetkez\u0151 trag\u00e9di\u00e1hoz, \u00e9s az al\u00e1bb megismerend\u0151 s\u0171r\u0171 hangulati hull\u00e1mz\u00e1sok ellen\u00e9re, eg\u00e9szben v\u00e9ve az ellenszenv domin\u00e1lhatta a sz\u00e1sz nemzet k\u00e9s\u0151bbi medgyesi \u00f6ngyilkos d\u00f6nt\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n

    \u201e\u00bbA k\u00e9t felirat tartalma \u00e9s hangja \u2013 \u00edrja Puk\u00e1nszky \u2013 f\u00e9lre\u00e9rthetetlen\u00fcl arra vall, hogy 1848. augusztus\u00e1ban m\u00e9g a sz\u00e1szs\u00e1g n\u00e9met \u00e9rz\u00fclet\u00e9ben legtudatosabb r\u00e9tege sem gondolt sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9ppen a magyars\u00e1ggal val\u00f3 szak\u00edt\u00e1sra vagy az \u00e9ppen ellene val\u00f3 harcra.\u00ab A sors azonban m\u00e1sk\u00e9ppen rendelkezett. Az uralkod\u00f3h\u00e1z felh\u00edv\u00e1s\u00e1ra megalakul a sz\u00e1sz z\u00e1szl\u00f3alj s a sz\u00e1szs\u00e1g fegyverrel a kez\u00e9ben k\u00fczd a magyars\u00e1g ellen. Ferenc J\u00f3zsef cs\u00e1sz\u00e1r tr\u00f3nral\u00e9p\u00e9se alkalm\u00e1val sz\u00f3zatot int\u00e9z a sz\u00e1sz n\u00e9phez, k\u00f6sz\u00f6ni h\u0171s\u00e9g\u00e9t s \u00edg\u00e9reteket tesz neki.<\/em> Az abszolutizmus ugyan\u00fagy s\u00fajtotta a sz\u00e1szokat, mintha nem a magyarok ellen, hanem mellett\u00fck harcoltak volna. A s\u00falyos csal\u00f3d\u00e1s letargi\u00e1j\u00e1t azonban csakhamar \u00fajabb tev\u00e9kenys\u00e9g v\u00e1ltotta fel. \u00bbAz abszolutizmus nyom\u00e1sa alatt a szabads\u00e1g eszm\u00e9nye nemsok\u00e1ra \u00faj f\u00e9nyben ragyog \u00e9s \u2013 legal\u00e1bb a sz\u00e1sz \u00e9rtelmis\u00e9g egy r\u00e9sz\u00e9n\u00e9l \u2013 egyre ink\u00e1bb magyar eszm\u00e9nny\u00e9 v\u00e1lik. (\u2026) Ezt a hangulatot azonban lassank\u00e9nt h\u00e1tt\u00e9rbe szor\u00edtja az \u00fajb\u00f3l meger\u0151s\u00f6d\u0151 n\u00e9met eszme. \u00bbNagyosztr\u00e1k\u00ab politik\u00e1t csin\u00e1ltak a sz\u00e1szok, saj\u00e1t t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00f3ik mondj\u00e1k ezt \u2013 \u00edrja Puk\u00e1nszky \u2013, j\u00f3hiszem\u0171 rem\u00e9nyked\u00e9ssel v\u00e1lasztott\u00e1k meg k\u00e9pvisel\u0151iket az osztr\u00e1k \u00e1llamtan\u00e1csba, s ezzel term\u00e9szetesen \u00fajb\u00f3l v\u00e1laszfalat emeltek maguk \u00e9s a magyars\u00e1g k\u00f6z\u00e9, melyhez nemr\u00e9gen m\u00e9g k\u00e9szek voltak k\u00f6zeledni. Nem ismert\u00e9k fel a B\u00e9csb\u0151l kiindul\u00f3 k\u00eds\u00e9rletek \u00e9letk\u00e9ptelens\u00e9g\u00e9t, s csak kevesen k\u00f6z\u00fcl\u00fck l\u00e1tt\u00e1k el\u0151re a sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9ppen bek\u00f6vetkez\u0151 nagy fordulatot, mely ut\u00e1n n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen lett volna sz\u00e1mukra a magyars\u00e1g rokonszenve… A kiegyez\u00e9s a sz\u00e1szok t\u00falnyom\u00f3 t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t v\u00e1ratlanul \u00e9rte. T\u00e9ved\u00e9s lenne azt hinni, hogy a privil\u00e9giumok felsz\u00e1mol\u00e1sa 1867 ut\u00e1n a sz\u00e1sz politika k\u00fcl\u00f6n \u00fatjai n\u00e9lk\u00fcl nem t\u00f6rt\u00e9nt volna meg.\u00ab…\u00bbA privil\u00e9giumok megnyirb\u00e1l\u00e1sa teh\u00e1t szinte a term\u00e9szeti t\u00f6rv\u00e9ny sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171s\u00e9g\u00e9vel t\u00f6rt\u00e9nt. De bizonyos, hogy olyan nemzetis\u00e9g, mely \u00e9vsz\u00e1zadokon kereszt\u00fcl nem torlaszolta volna el k\u00f6vetkezetesen a magyars\u00e1ghoz vezet\u0151 utat, l\u00e9nyegesen jobb kil\u00e1t\u00e1sokkal vehette volna fel a harcot leg\u00e9rt\u00e9kesebbnek tartott jogai\u00e9rt.\u00ab…\u00bbA n\u00e9piskolai \u00e9s k\u00f6z\u00e9piskolai t\u00f6rv\u00e9ny, az egyh\u00e1zpolitikai t\u00f6rv\u00e9nyek, majd k\u00e9s\u0151bb az Apponyi-f\u00e9le n\u00e9piskolai t\u00f6rv\u00e9ny k\u00f6r\u00fcl ilyenform\u00e1n elkeseredett harcok t\u00e1madtak, sajnos, t\u00f6bbnyire a merev visszautas\u00edt\u00e1s \u00e9s term\u00e9ketlen tiltakoz\u00e1s fegyvereivel, an\u00e9lk\u00fcl, hogy az >\u0151si jogokat< v\u00e9d\u0151 sz\u00e1sz k\u00f6r\u00f6k t\u00e1rgyal\u00e1sra alkalmas ellenjavaslatokkal \u00e1lltak volna el\u0151\u00ab. Ebben az id\u0151ben t\u00f6rt ki az Allgemeiner Deutscher Schulverein \u00e1ltal megind\u00edtott \u00e1ldatlan harc, mely hossz\u00fa id\u0151re megm\u00e9rgezte a k\u00f6zhangulatot. \u00bbA sz\u00e1sz m\u0171vel\u0151d\u00e9s\u00fcgy fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek leg\u00e9rt\u00e9kesebb biztos\u00edt\u00e9ka azonban az volt \u2013 \u00edrja Puk\u00e1nszky \u2013 hogy a k\u00f6zjogilag megsz\u0171nt universit\u00e1s, l\u00e9nyegileg szabadon rendelkezett vagyon\u00e1val. A magyar \u00e1llam a kiv\u00e1lts\u00e1goknak ezt az \u00e9rt\u00e9kes \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9t \u00e9rintetlen\u00fcl hagyta; az \u00e9venk\u00e9nt \u0151sszel \u00fcl\u00e9sez\u0151 universit\u00e1s vagyon\u00e1nak kamatait tov\u00e1bbra is az iskol\u00e1k fenntart\u00e1s\u00e1ra \u00e9s a sz\u00e1sz n\u00e9pi m\u0171velts\u00e9g fejleszt\u00e9s\u00e9re ford\u00edthatta\u00ab. A Raiffeisen sz\u00f6vetkezetek \u00e9s a sz\u00e1sz bankok, valamint egy\u00e9b gazdas\u00e1gi szervek, biztos\u00edtott\u00e1k a sz\u00e1sz vagyoni \u00e1llag n\u00f6vel\u00e9s\u00e9t.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    A dualizmus \u00e1tmenetinek tartott \u00e1llapota tart\u00f3snak bizonyult s a sz\u00e1szs\u00e1gnak v\u00e1lasztania kellett, hogy tov\u00e1bbra is a term\u00e9ketlen duzzog\u00e1s politik\u00e1j\u00e1t folytassa-e vagy utat keressen a magyars\u00e1g fel\u00e9. A sz\u00e1szs\u00e1g az ut\u00f3bbi megold\u00e1st v\u00e1lasztotta. Bels\u0151 t\u00e1rsadalmi \u00e9s gazdas\u00e1gi bajok \u00fct\u00f6tt\u00e9k fel a fej\u00fcket s a sz\u00e1szs\u00e1gnak gyorsan kellett hat\u00e1roznia. 1885 k\u00f6r\u00fcl k\u00f6vetkezett be a nagy fordulat. Siettette a k\u00f6zeled\u00e9st Tisza K\u00e1lm\u00e1n korm\u00e1ny\u00e1nak 1890 tavasz\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nt buk\u00e1sa. A sz\u00e1szok ugyanez \u00e9v nyar\u00e1n nagygy\u0171l\u00e9st tartottak Nagyszebenben. \u00bbA nagygy\u0171l\u00e9s feladata nem volt k\u00f6nny\u0171 \u2013 \u00edrja Puk\u00e1nszky \u2013 mert a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le p\u00e1rt\u00e1ll\u00e1s\u00fa sz\u00e1sz politikusokat k\u00f6z\u00f6s munkatervnek kellett megnyerni; t\u00f6bben k\u00f6z\u00fcl\u00fck elvben is idegenkedtek a sz\u00e1sz\u2013magyar k\u00f6zeled\u00e9st\u0151l s jellemz\u0151, hogy a megegyez\u00e9st biztos\u00edt\u00f3 ir\u00e1nyelvek a k\u00f6zponti v\u00e1lasztm\u00e1nyban mind\u00f6ssze egy szavazatt\u00f6bbs\u00e9get kaptak. Szenved\u00e9lyes vit\u00e1k ut\u00e1n v\u00e9gre l\u00e9trej\u00f6tt az \u00faj politikai program, mely a n\u00e9pi k\u00fcl\u00f6nfejl\u0151d\u00e9s biztos\u00edt\u00e9kainak k\u00f6vetel\u00e9s\u00e9ben sz\u00e1mot vetett az egys\u00e9ges magyar \u00e1llam \u00e9rdekeivel \u00e9s hangs\u00falyozta a sz\u00e1szok egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9si k\u00e9szs\u00e9g\u00e9t minden ir\u00e1nyban. (\u2026) A magyar korm\u00e1ny sz\u00edvesen fogadta a sz\u00e1sz hat\u00e1rozatot \u00e9s a sz\u00e1sz k\u00e9pvisel\u0151k a korm\u00e1nyp\u00e1rt padjaiban folytatt\u00e1k politik\u00e1jukat. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Tisza Istv\u00e1n hivatalbal\u00e9p\u00e9se ut\u00e1n alakult ki kedvez\u0151 l\u00e9gk\u00f6r, \u00e9s a s\u00e9relmezett t\u00f6rv\u00e9nyeket legenyh\u00e9bben a sz\u00e1szok k\u00f6z\u00f6tt hajtott\u00e1k v\u00e9gre. Ugyanekkor azonban Brandsch Rudolf vezet\u00e9s\u00e9vel megindult az \u00fagynevezett \u00bbz\u00f6ld sz\u00e1szok\u00ab mozgalma. Brandsch\u00e9k mit sem t\u00f6r\u0151dve azzal, hogy korm\u00e1nyp\u00e1rti k\u00e9pvisel\u0151k, korm\u00e1nyellenes agit\u00e1ci\u00f3t fejtettek ki az orsz\u00e1gban \u00e9l\u0151 n\u00e9mets\u00e9g k\u00f6r\u00e9ben. A t\u00f6bbs\u00e9g el\u00edt\u00e9lte Brandsch\u00e9kat \u00e9s Tisza Istv\u00e1n kem\u00e9ny szavai ut\u00e1n Brandsch t\u00e1rsaival egy\u00fctt kil\u00e9pett a korm\u00e1nyp\u00e1rtb\u00f3l. Egyidej\u0171en azonban megindult a szellemi k\u00f6zeled\u00e9s a sz\u00e1szok s a magyarok k\u00f6z\u00f6tt. Egyesek k\u00f6z\u00fcl\u00fck a magyar k\u00f6z\u00e9letben sz\u00e9p p\u00e1ly\u00e1t futottak be, azonban \u00bb…otthon az erd\u00e9lyi v\u00e1rosokban \u2013 \u00edrja Puk\u00e1nszky \u2013 a sz\u00e1sz\u2013magyar t\u00e1rsadalmi \u00e9rintkez\u00e9s csak \u00fagy alkalomszer\u0171 maradt \u00e9s sz\u0171k t\u00e9rre szorult, mint a rom\u00e1n\u2013magyar bar\u00e1tkoz\u00e1s\u00ab. (\u2026) a sz\u00e1sz \u00e9rtelmis\u00e9g egy r\u00e9sze lassank\u00e9nt m\u00e9gis eg\u00e9szs\u00e9gesebb bels\u0151 viszonyba ker\u00fclt a magyar \u00e1llammal\u00ab. Tisza Istv\u00e1n a nemzetis\u00e9gi k\u00e9rd\u00e9sr\u0151l 1913 december\u00e9ben mondott elvi jelent\u0151s\u00e9g\u0171 besz\u00e9d\u00e9ben p\u00e9ldak\u00e9ppen id\u00e9zte a sz\u00e1szokat arra, \u00bb\u2026hogy orsz\u00e1gunk nem magyarajk\u00fa polg\u00e1raiban er\u0151s n\u00e9pi \u00f6ntudat \u00e9lhet, hogy maradand\u00f3 szellemi k\u00f6tel\u00e9kek f\u0171zhetik \u0151ket a vel\u00fck rokon k\u00fcls\u0151 nagy nemzet\u00e1llamhoz an\u00e9lk\u00fcl, hogy emiatt h\u0171s\u00e9g\u00fck \u00e9s a magyar \u00e1llam szolg\u00e1lat\u00e1ban v\u00e9gzett munk\u00e1juk b\u00e1rmilyen vonatkoz\u00e1sban is csorb\u00e1t szenvedne\u00ab.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    \u00bbOtthonunkat elvesztett\u00fck, de megtal\u00e1ltuk haz\u00e1nkat\u00ab, ez a c\u00edme Puk\u00e1nszky k\u00f6nyve utols\u00f3 el\u0151tti fejezet\u00e9nek. E szavakat Teutsch Frigyes p\u00fcsp\u00f6k mondotta az 1916. \u00e9vi rom\u00e1n bet\u00f6r\u00e9s ut\u00e1n Budapesten, a De\u00e1k-t\u00e9ri templomban \u00f6sszesereglett, menek\u00fclt h\u00edveinek. \u00bbA sz\u00e1zad elej\u00e9n fokoz\u00f3d\u00f3 sz\u00e1sz\u2013magyar politikai enyh\u00fcl\u00e9st \u00e9s \u00e9rzelmi k\u00f6zeled\u00e9st \u2013 \u00edrja Puk\u00e1nszky \u2013 a vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6s vesz\u00e9lyei, k\u00fczdelmei \u00e9s megpr\u00f3b\u00e1ltat\u00e1sai szinte meleg rokonszenvv\u00e9, testv\u00e9ries egy\u00fctt\u00e9rz\u00e9ss\u00e9 hev\u00edtett\u00e9k.\u00ab…\u00bbAz erd\u00e9lyi n\u00e9met sajt\u00f3 magyar sorsk\u00e9rd\u00e9sekkel foglalkoz\u00f3 cikkeiben sok \u00e9rdekes helyreigaz\u00edt\u00e1ssal, \u00faj magyars\u00e1gszeml\u00e9letet sejtet\u0151 \u00edt\u00e9lettel tal\u00e1lkozunk, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a h\u00e1bor\u00fa els\u0151 fel\u00e9ben. A cikk\u00edr\u00f3k tisztelettel sz\u00f3lnak a magyars\u00e1g sz\u00f6vets\u00e9gi h\u0171s\u00e9g\u00e9r\u0151l, \u00e1ldozatk\u00e9szs\u00e9g\u00e9r\u0151l \u00e9s kitart\u00e1s\u00e1r\u00f3l, s nyomat\u00e9kkal hangs\u00falyozz\u00e1k az elv\u00e1laszthatatlan magyar\u2013n\u00e9met sorsk\u00f6z\u00f6ss\u00e9get, f\u0151k\u00e9pp pedig azt a megsz\u00edvlelend\u0151 igazs\u00e1got, hogy a sz\u00e1sz n\u00e9p j\u00f6v\u0151je is a magyars\u00e1g \u00e9s a magyar f\u00f6ld sors\u00e1t\u00f3l f\u00fcgg. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a sz\u00e1sz egyh\u00e1z nagytekint\u00e9ly\u0171 p\u00fcsp\u00f6ke, Teutsch Frigyes, emeli fel ism\u00e9telten szav\u00e1t a magyar\u2013n\u00e9met bar\u00e1ts\u00e1g elm\u00e9ly\u00edt\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben, ebben l\u00e1tja Magyarorsz\u00e1g meger\u0151s\u00f6d\u00e9s\u00e9nek \u00e9s a sz\u00e1sz n\u00e9p fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek biztos z\u00e1log\u00e1t: ha Magyarorsz\u00e1g t\u00f6nkremegy \u2013 hangoztatja egyik cikk\u00e9ben \u2013 mi is elpusztulunk, s elv\u00e9sz n\u00e9p\u00fcnk meg egyh\u00e1zunk; ha orsz\u00e1gunkat elszak\u00edtj\u00e1k Magyarorsz\u00e1gt\u00f3l, v\u00e9ge \u00e9vsz\u00e1zados t\u00f6rt\u00e9nelm\u00fcnknek s j\u00f6v\u0151nknek.\u00ab…\u00bbLevelekb\u0151l, cikkekb\u0151l, a sz\u00e9pirodalom alkot\u00e1saib\u00f3l tudjuk, hogy \u00e9ppen a legnehezebben megk\u00f6zel\u00edthet\u0151 sz\u00e1sz vezet\u0151 r\u00e9teg ekkor val\u00f3ban sz\u00edve szerint val\u00f3 haz\u00e1j\u00e1nak \u00e9rezte Magyarorsz\u00e1got, mely\u00e9rt szenvedni \u00e9s \u00e1ldozni is \u00e9rdemes, nemcsak \u00e1llamnak, mellyel szemben r\u00e9sen kell \u00e1llania az \u0151si jogok v\u00e9delm\u00e9ben\u00ab.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Teh\u00e1t nem mondhatjuk, hogy a sz\u00e1szok k\u00f6z\u00f6tt ne lett volna \u00e9lesl\u00e1t\u00f3 \u00e9s v\u00e1teszi k\u00e9pess\u00e9ggel rendelkez\u0151 \u00e9rtelmis\u00e9gi. De hangja nem lehetett el\u00e9g er\u0151s. Valami makacs t\u00f6rt\u00e9nelmi ellenszenv m\u00e9gis uralta a sz\u00e1szs\u00e1g nagy r\u00e9sz\u00e9t. Mintha a lak\u00f3nak a h\u00e1zigazda ir\u00e1ny\u00e1ba t\u00e1pl\u00e1lt rejtett ellenszenv\u00e9r\u0151l lenne sz\u00f3. Hiszen \u0151 tulajdonos, a lak\u00f3 meg csak b\u00e9rl\u0151? Pedig gyakorlatilag csorb\u00edtatlan jogaikat nyolc \u00e9vsz\u00e1zadon \u00e1t gyakorolhatt\u00e1k, s v\u00e9gig k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl el\u0151nyben voltak az erd\u00e9lyi magyars\u00e1ggal a mindenkor sz\u00fcks\u00e9ges \u00e1ldozatv\u00e1llal\u00e1s s\u00faly\u00e1t \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen min\u0151s\u00e9g\u00e9t illet\u0151en. Ugyanis a v\u00e9r\u00e1ldozat dolg\u00e1ban a magyars\u00e1g volt a legnagyobb teherhordoz\u00f3.<\/p>\n\n\n\n

    \u201eA h\u00e1bor\u00fas \u00e9rintkez\u00e9s k\u00f6vetkezt\u00e9ben \u00bber\u0151teljesen fell\u00e1ngol\u00f3 n\u00e9met n\u00e9pi \u00f6ntudat azonban a legcsek\u00e9lyebb m\u00e9rt\u00e9kben sem idegen\u00edti el most a sz\u00e1szs\u00e1got a magyars\u00e1gt\u00f3l. Mindenki tudja, hogy a magyars\u00e1g \u00e9s a n\u00e9mets\u00e9g \u00fatja k\u00f6z\u00f6s, mindenki tudja azt is, hogy az er\u0151s \u00e9s csorb\u00edtatlan magyar \u00e1llam egy\u00fattal a n\u00e9met \u00fcgyet is el\u0151seg\u00edti. A sz\u00e1sz k\u00f6z\u00edr\u00f3k ugyan hangoztatj\u00e1k n\u00e9p\u00fck saj\u00e1tos m\u0171vel\u0151d\u00e9si ig\u00e9nyeit, megjel\u00f6lik a j\u00f6v\u0151ben k\u00f6vetend\u0151 kisebbs\u00e9gpolitika ir\u00e1nyelveit, de m\u00e9g er\u0151teljesebben hangs\u00falyozz\u00e1k azt, hogy t\u00f6rhetetlen h\u0171s\u00e9ggel kitartanak a magyars\u00e1g mellett s ezzel egyet\u00e9rt\u00e9sben k\u00edv\u00e1nj\u00e1k n\u00e9pi ig\u00e9nyeik kiel\u00e9g\u00edt\u00e9s\u00e9t\u00ab. A kib\u0151v\u00edtett sz\u00e1sz nagyv\u00e1lasztm\u00e1ny 1918. okt\u00f3ber 22-\u00e9n hozott egyhang\u00fa hat\u00e1rozat\u00e1b\u00f3l id\u00e9z ezut\u00e1n n\u00e9h\u00e1ny mondatot Puk\u00e1nszky B\u00e9la: \u00bbA sz\u00e1sz n\u00e9p \u00e9vsz\u00e1zados hagyom\u00e1nyaihoz h\u00edven ebben a s\u00falyos id\u0151ben is szil\u00e1rdan \u00e9s rend\u00fcletlen\u00fcl ragaszkodik a magyar haz\u00e1hoz. Abban a meggy\u0151z\u0151d\u00e9sben, hogy haz\u00e1nkat leghat\u00e9konyabban mint n\u00e9metek szolg\u00e1lhatjuk, k\u00edv\u00e1njuk, hogy a viszonyok \u00fajj\u00e1rendez\u00e9s\u00e9n\u00e9l a nemzeti kisebbs\u00e9gek egyenjog\u00fas\u00edt\u00e1s\u00e1nak megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1val szabad \u00e9letteret \u00e9s teljes fejl\u0151d\u00e9si lehet\u0151s\u00e9get biztos\u00edtsanak sz\u00e1munkra a politikai, t\u00e1rsadalmi \u00e9s kultur\u00e1lis \u00e9let minden \u00e1g\u00e1ban.\u00ab\u2026\u00bbN\u00e9h\u00e1ny nap m\u00falva sz\u00e9tfoszlottak a n\u00e9met nemzeti gondolat diadal\u00e1ba vetett rem\u00e9nys\u00e9gek; mer\u0151ben \u00faj helyzet ad\u00f3dott, mely s\u00falyos elhat\u00e1roz\u00e1sokat k\u00edv\u00e1nt a sz\u00e1sz n\u00e9p vezet\u0151it\u0151l. Ezek a vezet\u0151k \u2013 \u00edrja Puk\u00e1nszky \u2013 j\u00f3nak l\u00e1tt\u00e1k n\u00e9p\u00fck h\u0171s\u00e9gnyilatkozat\u00e1val a hatalom \u00faj birtokosai fel\u00e9 fordulni, t\u0151l\u00fck v\u00e1rva a sz\u00e1szs\u00e1g \u0151si jogainak int\u00e9zm\u00e9nyes biztos\u00edt\u00e1s\u00e1t is. A sz\u00e1szs\u00e1g \u00e9s a magyars\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt fon\u00f3dott k\u00f6tel\u00e9kek az \u00f6sszeoml\u00e1s fergeteg\u00e9ben nem bizonyultak el\u00e9g \u00e9letk\u00e9peseknek.\u00ab\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

    \u00c9s ekkor bek\u00f6vetkezett az \u00f6ngyilkoss\u00e1g!<\/p>\n\n\n\n

    A k\u00f6nyv utols\u00f3 fejezete az \u00f6sszeoml\u00e1s ut\u00e1ni id\u0151ket v\u00e1zolja. Puk\u00e1nszky id\u00e9zi Teutsch szavait, melyek szerint \u00bbNagyrom\u00e1nia megval\u00f3sul\u00e1s\u00e1val t\u00f6rt\u00e9nelmi folyamat jutott befejez\u00e9shez; ezzel szembesz\u00e1llni d\u0151res\u00e9g lett volna.\u00ab<\/em> A sz\u00e1szs\u00e1g azonban m\u00e9gsem k\u00e9pes lek\u00fczdeni szorong\u00f3 \u00e9rz\u00e9s\u00e9t, melyet Teutsch a k\u00f6vetkez\u0151 szavakban juttat kifejez\u00e9sre: \u00bbMinden nagy \u00e1talakul\u00e1sn\u00e1l, \u00edgy 1691-ben \u00e9s 1867-ben joggal hivatkozhattak a sz\u00e1szok bizonyos biztos\u00edt\u00e9kokra. Egyed\u00fcl Nagyrom\u00e1ni\u00e1hoz csatlakoztak biztos\u00edt\u00e9kok n\u00e9lk\u00fcl.\u00ab\u201d<\/em> Annyit m\u00e1r sejthetett volna, hogy m\u00e9g ha kapnak biztos\u00edt\u00e9kokat, azok sem jelentettek volna semmit a bizant\u00edn vil\u00e1gnak a politik\u00e1ban is \u00e9rv\u00e9nyes erk\u00f6lcsi norm\u00e1i mellett.<\/p>\n\n\n\n

    \u201eAz 1919. janu\u00e1r 8-\u00e1n, Medgyesen megtartott gy\u0171l\u00e9s hat\u00e1rozataival kapcsolatban Puk\u00e1nszky a k\u00f6vetkez\u0151ket \u00edrja: \u00bbNem tudjuk, hogy a medgyesi ki\u00e1ltv\u00e1ny szerkeszt\u0151i figyelemre m\u00e9ltatt\u00e1k-e a gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri hat\u00e1rozatok nyolcadik pontj\u00e1t; ez a pont a rom\u00e1ns\u00e1g csod\u00e1lat\u00e1t \u00e9s h\u00e1l\u00e1j\u00e1t fejezi ki az \u00e1nt\u00e1nt-hatalmak ir\u00e1nt, melyek >egy \u00e9vtizedek \u00f3ta h\u00e1bor\u00fara k\u00e9sz\u00fcl\u0151 ellens\u00e9ggel szemben v\u00edvott nagyszer\u0171 \u00e9s sz\u00edv\u00f3s k\u00fczdelem \u00e1r\u00e1n megmentett\u00e9k a civiliz\u00e1ci\u00f3t a barb\u00e1rs\u00e1g k\u00f6rmei k\u00f6z\u00fcl.< \u00dagy \u00e9rezz\u00fck, hogy err\u0151l a pontr\u00f3l a ki\u00e1ltv\u00e1ny szerkeszt\u0151inek is tudniok kellett, \u00e9s bizony rendk\u00edv\u00fcl sajn\u00e1latos, hogy a sz\u00e1sz n\u00e9p vezet\u0151i b\u00e1nt\u00f3 hamars\u00e1ggal tagadt\u00e1k meg azt a h\u00e1bor\u00fat, melyet mindv\u00e9gig joggal hirdettek N\u00e9metorsz\u00e1g nagy harc\u00e1nak \u00e9s mellyel saj\u00e1t t\u00f6megeik gyakran \u00e9let\u00fck meg vagyonuk \u00e1r\u00e1n m\u00e9gis csak k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get v\u00e1llaltak.\u00ab Az \u00faj \u00e9letkeretben a sz\u00e1szokat a csal\u00f3d\u00e1sok sorozata \u00e9ri. Megint a magyars\u00e1g fel\u00e9 keresnek utat. A szellemi \u00e9s irodalmi k\u00f6zeled\u00e9s jelei mutatkoznak. Hangs\u00falyozz\u00e1k az erd\u00e9lyis\u00e9get s ennek \u00e9rdek\u00e9ben egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dnek a magyar szellemi f\u00e9rfiakkal. A Klingsor \u00e9s az Erd\u00e9lyi Helikon k\u00f6z\u00f6tt egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s j\u00f6n l\u00e9tre \u00e9s 1933-ban megt\u00f6rt\u00e9nik Brass\u00f3ban a sz\u00e1sz\u2013magyar \u00edr\u00f3i tal\u00e1lkoz\u00f3. A sz\u00e1szok a politik\u00e1ban is egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dnek a magyarokkal, 1927-ben v\u00e1laszt\u00e1si kartellt is k\u00f6tnek a Magyar P\u00e1rttal, de mert Brandsch a korm\u00e1nyp\u00e1rttal is lepakt\u00e1l, az egyezm\u00e9ny gyakorlati megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1ra nem ker\u00fcl sor.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

    \u00dajfent Brandsch!<\/p>\n\n\n\n

    \u201eA Harmadik Birodalom megsz\u00fclet\u00e9se ut\u00e1n azonban a finom sz\u00e1lak ism\u00e9t elszakadnak \u00e9s a sz\u00e1szs\u00e1g lelk\u00e9ben ism\u00e9t a nagyn\u00e9met gondolat lesz \u00farr\u00e1. Egyidej\u0171leg halv\u00e1nyul el benn\u00fck az erd\u00e9lyis\u00e9g gondolata is. \u00bbMa \u2013 \u00edrj a Puk\u00e1nszky \u2013 az erd\u00e9lyi sz\u00e1szs\u00e1g, mint a hatalm\u00e1nak tet\u0151pontj\u00e1n \u00e1ll\u00f3 Nagyn\u00e9met Birodalom d\u00e9delgetett n\u00e9pcsoportja, jogos rem\u00e9nyked\u00e9ssel \u00e9s bizalommal tekinthet a j\u00f6v\u0151be. A magyar \u00e1llam k\u00f6tel\u00e9k\u00e9be visszat\u00e9rt t\u00f6red\u00e9k\u00e9nek n\u00e9pi \u00e9rdekeit a b\u00e9csi kisebbs\u00e9gi egyezm\u00e9ny biztos\u00edtja, s a Rom\u00e1ni\u00e1ban maradt t\u00f6bbs\u00e9g is bizton v\u00e1rhatja az anyaorsz\u00e1g hat\u00e9kony v\u00e9delme alatt r\u00e9gi v\u00e1gyainak, s\u0151t legmer\u00e9szebb \u00e1lmainak teljes\u00fcl\u00e9s\u00e9t. \u00c9s m\u00e9gis valami nyugtalans\u00e1g lobog, valami szabatosan meg nem hat\u00e1rozhat\u00f3 aggodalom \u00e9l a sz\u00e1sz \u00e9rtelmis\u00e9g lelk\u00e9ben. Mintha a nagyhatalmi er\u0151viszonyok megoszl\u00e1s\u00e1nak sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9ppen v\u00e1ltoz\u00f3, szesz\u00e9lyes j\u00e1t\u00e9k\u00e1n k\u00edv\u00fcl m\u00e1s, k\u00f6zelebbi, k\u00e9zzelfoghat\u00f3bb \u00e9s szil\u00e1rdabbnak l\u00e1tsz\u00f3 biztos\u00edt\u00e9kot is keresne n\u00e9pe zavartalan fejl\u0151d\u00e9se, boldogul\u00e1sa sz\u00e1m\u00e1ra, \u00e9s k\u00f6zben \u00e9szrevenn\u00e9, hogy e biztos\u00edt\u00e9kok megszerz\u00e9s\u00e9re saj\u00e1t n\u00e9p\u00e9b\u0151l is hi\u00e1nyzik a kell\u0151 lelki k\u00e9szs\u00e9g, hogy saj\u00e1t n\u00e9p\u00e9nek is az egy\u00e9ni l\u00e9lekig hat\u00f3 bels\u0151 meg\u00fajhod\u00e1sra van sz\u00fcks\u00e9ge.\u00ab A sz\u00e1szs\u00e1gnak ki kell t\u00f6rnie elz\u00e1rt \u00e9let\u00e9b\u0151l, le kell vetnie neh\u00e9zkess\u00e9g\u00e9t, le kell mondjon otthon bel\u00e9nevelt \u00e9rzelmeir\u0151l \u00e9s n\u00e9zeteir\u0151l \u2013 \u00edrja Cs\u00e1ki Richard \u2013 \u00bbde rendesen b\u00e1tors\u00e1gunk sincsen arra, hogy nagyobb st\u00edl\u0171 \u00e9letet \u00e9lj\u00fcnk, amint azt sz\u00edv\u00fcnk szerint szeretn\u00e9nk\u00ab.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    \u00bbIsm\u00e9telj\u00fck: \u2013 \u00edrja Puk\u00e1nszky \u2013 a bels\u0151 nyugtalans\u00e1gra, j\u00f3zanabb \u00f6nszeml\u00e9letre, szigor\u00fa \u00f6nb\u00edr\u00e1latra vall\u00f3 sz\u00f3lamok nem eg\u00e9szen \u00fajkelet\u0171ek. De m\u00e9gis mintha napjainkban gyakrabban tal\u00e1lkozn\u00e1nk vel\u00fck, t\u00f6bben figyeln\u00e9nek fel r\u00e1juk; mintha ebben a nyugtalans\u00e1gban l\u00e1zas keres\u00e9s jutna kifejez\u00e9sre, a sz\u00e1sz n\u00e9p keres\u00e9se, hogy az \u00faj Eur\u00f3pa kialakul\u00e1s\u00e1nak borzalmasan fens\u00e9ges sz\u00ednj\u00e1t\u00e9k\u00e1ban merre forduljon, kivel fogjon kezet az ismeretlen j\u00f6v\u0151 \u00fatj\u00e1n. \u00c9s mintha a keres\u00e9s k\u00f6zben \u00faj f\u00e9nyben jelenn\u00e9k meg a nyolcsz\u00e1z esztend\u0151s m\u00falt is, kir\u00e1lyaival, kiv\u00e1lts\u00e1gaival, harcaival, csal\u00f3d\u00e1saival, val\u00f3di \u00e9s k\u00e9pzelt s\u00e9relmeivel \u00e9s \u2013 magyars\u00e1g\u00e1val\u2026 A sz\u00e1sz ember nem tud elszakadni erd\u00e9lyi haz\u00e1j\u00e1t\u00f3l \u2013 \u00e1ttelep\u00edt\u00e9se egyet jelentene elpusztul\u00e1s\u00e1val \u2013 csak saj\u00e1t k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9ben \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmi kereteiben \u00e9rv\u00e9nyes\u00edtheti igaz\u00e1n k\u00e9pess\u00e9geit. Ez\u00e9rt fog\u00f3dzik eg\u00e9szs\u00e9ges \u00e9let\u00f6szt\u00f6n\u00e9vel egyre er\u0151sebben az erd\u00e9lyi talajba, ez\u00e9rt pr\u00f3b\u00e1l \u00fajra meg \u00fajra az erd\u00e9lyi \u00e9letk\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00fatj\u00e1ra t\u00e9rni.\u00ab\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Amit itt Puk\u00e1nszky le\u00edr, a Ceau\u015fescu-\u00e9r\u00e1ban pontosan megt\u00f6rt\u00e9nt. Nem \u00e1ttelep\u00edtett\u00e9k \u0151ket, hanem eladt\u00e1k, mint a barmokat. \u00c9s \u0151k k\u00f6nnyes-boldogan menek\u00fcltek az erd\u00e9lyi gy\u00f6k\u00e9rt\u0151l. A kinti fogadtat\u00e1s visszhangja azonban m\u00e1ig tele van a csal\u00f3dotts\u00e1g hangjaival. S most esz\u00fcnkbe juthat a m\u00e1r ismert t\u00f6rt\u00e9nelmi eset a sz\u00e1szs\u00e1g k\u00f6r\u00e9be telep\u00fcl\u0151 n\u00e9metekkel kapcsolatban, akik kis id\u0151 ut\u00e1n, csal\u00f3dottan t\u00e9rtek vissza haz\u00e1jukba.<\/p>\n\n\n\n

    \u201eZillich Henrikkel egyet\u00e9rt\u00e9sben Puk\u00e1nszky a j\u00f6v\u0151 nemzed\u00e9kben l\u00e1tja a sz\u00e1szs\u00e1g rem\u00e9nys\u00e9g\u00e9t. \u00bbIgen \u2013 \u00edrja z\u00e1r\u00f3szavaiban \u2013 a fi\u00fak meg fogj\u00e1k tal\u00e1lni az erd\u00e9lyi \u00e9letk\u00f6z\u00f6ss\u00e9g nyolc sz\u00e1zad hagyom\u00e1nyain nyugv\u00f3, \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00fclt \u00fatj\u00e1t is!\u00ab\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

    H\u00e1t ez az, amiben tragikusan t\u00e9vedett.<\/p>\n\n\n\n

    Az eladott sz\u00e1szok \u00e9vek m\u00falt\u00e1n is hazaj\u00e1rnak nosztalgi\u00e1zni. Pet\u00e1rd\u00e1znak az \u00fcres templom torny\u00e1b\u00f3l, \u00e9s ber\u00fagnak a nyelv\u00fcket nem besz\u00e9l\u0151 kocsm\u00e1ros s\u00f6r\u00e9t\u0151l. Azt\u00e1n visszat\u00e9rnek a Nagy Haz\u00e1ba. Abba, amelynek t\u00e1rsadalma \u2013 els\u0151 gener\u00e1ci\u00f3s kitelep\u00fcltek szavai szerint \u2013 val\u00f3ban nem t\u00e1rt karokkal fogadta \u0151ket. Azt\u00e1n elkezd\u0151d\u00f6tt a beolvad\u00e1s. S mi lesz, ha az els\u0151, m\u00e9g eml\u00e9kez\u0151, m\u00e9g gy\u00f6kereket esetleg \u00e1pol\u00f3 gener\u00e1ci\u00f3k v\u00e9gleg elfogynak? Semmi!<\/p>\n\n\n\n

    Zathureczky \u00edgy z\u00e1r:<\/p>\n\n\n\n

    \u201eEddig tart Puk\u00e1nszky B\u00e9la k\u00f6nyve s a k\u00f6nyvh\u00f6z mag\u00e1hoz tulajdonk\u00e9ppen kev\u00e9s hozz\u00e1f\u0171znival\u00f3nk lenne. A magunk r\u00e9sz\u00e9r\u0151l legfeljebb azt h\u00fazzuk al\u00e1, amit Puk\u00e1nszky \u00e9rz\u00e9keltet: a meg\u00fajhod\u00f3 magyars\u00e1g \u2013 b\u00e1r szigor\u00faan a maga saj\u00e1tos form\u00e1i k\u00f6z\u00f6tt \u00e9s h\u00edven magyar hagyom\u00e1nyaihoz \u2013 l\u00e9nyeg\u00e9ben ugyanazon n\u00e9pi \u00e9s kollektiv alapelveken l\u00e1tja fel\u00e9p\u00edthet\u0151nek a j\u00f6v\u0151t, mint a sz\u00e1szs\u00e1g, amely most a nemzeti-szocialista eszm\u00e9ken nyugv\u00f3 nagyn\u00e9met gondolat h\u00edve \u00e9s hordoz\u00f3ja. A rom\u00e1n uralom alatt elt\u00f6lt\u00f6tt 22 \u00e9v t\u00e1rgyi \u00e9s szellemi vonatkoz\u00e1sokban egyar\u00e1nt k\u00f6zelebb hozta Erd\u00e9ly magyars\u00e1g\u00e1t a sz\u00e1szok \u00e9letfelfog\u00e1s\u00e1hoz. Jobban meg\u00e9rtett\u00fck az \u0151 \u00e9let\u00fcket, mint valaha a k\u00f6z\u00f6s t\u00f6rt\u00e9nelem sor\u00e1n \u00e9s minden bizonnyal \u0151k is k\u00f6zelebb jutottak hozz\u00e1nk, aminek egy\u00e9bk\u00e9nt a felszabadul\u00e1s \u00f3ta sok jeles \u00e9s \u00f6r\u00f6mteljes p\u00e9ld\u00e1j\u00e1t tapasztalhattuk. \u00cdgy j\u00f3, s\u0151t azt mondhatjuk, a legjobb rem\u00e9nys\u00e9ggel tekint\u00fcnk a sz\u00e1sz\u2013magyar viszony tov\u00e1bbi fejl\u0151d\u00e9se el\u00e9, \u00e9s meg vagyunk gy\u0151z\u0151dve arr\u00f3l, hogy v\u00e9gre is siker\u00fcl tart\u00f3s \u00e9s maradand\u00f3 form\u00e1kat tal\u00e1lni arra, hogy az erd\u00e9lyi sz\u00e1szs\u00e1g az eddigi merev \u00e9s nemegyszer elutas\u00edt\u00f3 elz\u00e1rk\u00f3z\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl is folytathassa saj\u00e1tos n\u00e9pi \u00e9s m\u0171vel\u0151d\u00e9si \u00e9let\u00e9t, v\u00e1ltozatlanul felelve meg eredeti hivat\u00e1s\u00e1nak, amelyet egykori kir\u00e1lyaink az \u00bbad retinendam coronam\u00ab szavakban juttattak maradand\u00f3an kifejez\u00e9sre. \u00dagy \u00e9rezz\u00fck, hogy a m\u00faltra r\u00e1borult a kopors\u00f3fed\u00e9l. \u00c1h\u00edtattal \u00e1llunk el\u0151tte \u00e9s a benne eltemetett sz\u00e9p \u00faj vir\u00e1gokat hajt a sz\u00edv\u00fcnkben. Nyolc \u00e9vsz\u00e1zad ut\u00e1n tal\u00e1n el\u00e9rkezt\u00fcnk a k\u00fczdelmek \u00e9s s\u00farl\u00f3d\u00e1sok v\u00e9g\u00e1llom\u00e1s\u00e1hoz. El\u00e9rkezt\u00fcnk tal\u00e1n ahhoz az \u00e1llom\u00e1shoz, ahonnan m\u00e1r csak p\u00e1rhuzamosan futnak tov\u00e1bb a s\u00ednek a boldog, teljes j\u00f6vend\u0151 fel\u00e9. Mint \u00e1llam, h\u0171 polg\u00e1raink ir\u00e1nt magunkban hordjuk a magyar kir\u00e1lyok v\u00e9d\u0151 \u00e9s ist\u00e1pol\u00f3 akarat\u00e1t, mint nemzet becs\u00fclj\u00fck \u00e9s tisztelj\u00fck \u0151ket s mint erd\u00e9lyiek, egyek vagyunk vel\u00fck az erd\u00e9lyis\u00e9gben. Puk\u00e1nszky k\u00f6nyve sok s\u00falyos igazs\u00e1g\u00e1val bizony\u00e1ra k\u00f6zelebb hozott benn\u00fcnket egym\u00e1shoz.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Egy fejezet, amelyik ill\u00fazi\u00f3nak bizonyult. \u00c9s nem csup\u00e1n a nagyn\u00e9met \u00e1lom sz\u00e9gyenteljes \u00f6sszeoml\u00e1sa miatt, hanem sokkal ink\u00e1bb a medgyesi nyilatkozat k\u00f6vetkezm\u00e9nyei nyom\u00e1n. Ami term\u00e9szetesen nem jelenti, hogy ha \u0151k akkor Magyarorsz\u00e1g mellett nyilatkoznak, m\u00e1sk\u00e9nt alakulhat a t\u00f6rt\u00e9nelem. De m\u00e9gis. Az\u00e9rt ne feledj\u00fcnk egy t\u00e9nyt: ama nyilatkozat megszavaz\u00e1s\u00e1nak pillanat\u00e1ban Medgyes v\u00e1ros\u00e1t m\u00e1r megsz\u00e1llt\u00e1k a rom\u00e1n csapatok!<\/p>\n\n\n\n

    De a ismertet\u00e9st jegyz\u0151nek m\u00e9g van n\u00e9h\u00e1ny szava:<\/p>\n\n\n\n

    \u201eHelyes azonban tal\u00e1n, ha nemcsak mag\u00e1val a k\u00f6nyvvel s a vele kapcsolatos saj\u00e1t v\u00e9lem\u00e9ny\u00fcnkkel, hanem azzal is foglalkozunk ehely\u00fctt, hogy a k\u00f6nyv eddig milyen visszhangot v\u00e1ltott ki \u00e9ppen a n\u00e9mets\u00e9g k\u00f6r\u00e9ben. Igen figyelemrem\u00e9lt\u00f3 ezzel kapcsolatban a Deutsche Zeitung febru\u00e1r 14-i sz\u00e1m\u00e1ban megjelent reflexi\u00f3, melynek szerz\u0151je Lorenz Viktor.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Lorenz sok j\u00f3indulattal t\u00e1rgyalja Puk\u00e1nszky k\u00f6nyv\u00e9t \u00e9s \u00e9rt\u00e9keli annak jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t. \u00dagy v\u00e9lj\u00fck azonban \u2013 legal\u00e1bb is erd\u00e9lyi szemmel meg\u00edt\u00e9lve, \u2013 hogy egyes meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sai egyoldal\u00faak \u00e9s kiss\u00e9 t\u00fals\u00e1gosan ragaszkodik olyan t\u00e9telekhez, amelyeket a j\u00f6v\u0151 \u00e9rdek\u00e9ben revizi\u00f3 al\u00e1 kellene venni. V\u00e9geredm\u00e9ny\u00e9ben se Puk\u00e1nszky nem t\u00f6rekszik arra k\u00f6nyv\u00e9ben, se mi egyeb\u00fctt nem arra t\u00f6reksz\u00fcnk, hogy sebeket szak\u00edtsunk fel, vagy r\u00e9gi vit\u00e1kat kezdj\u00fcnk \u00fajra, hanem hogy megtal\u00e1ljuk a k\u00f6z\u00f6s \u00e9letbe torkoll\u00f3, egym\u00e1shoz vezet\u0151 utat. Lorenz \u00e9rz\u00e9kenyen reag\u00e1l Puk\u00e1nszkynak egy\u00e9bk\u00e9nt \u00e1ltala is j\u00f3indulat\u00fanak min\u0151s\u00edtett, n\u00e9h\u00e1ny meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s\u00e1ra. Nem b\u00e1nt\u00f3 ez az \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g, de benn\u00fcnk azt az aggodalmat kelti, hogy szeretn\u00e9 a probl\u00e9m\u00e1t \u00bbszent \u00e9s s\u00e9rthetetlen\u00ab magaslatokra emelni, m\u00e9gpedig oly m\u00f3don, mintha a helyes magatart\u00e1s kiz\u00e1r\u00f3an az egyik f\u00e9l r\u00e9sz\u00e9r\u0151l nyilv\u00e1nult volna meg. \u00d6sszekeveri meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9ben az eg\u00e9sz magyarorsz\u00e1gi n\u00e9mets\u00e9g helyzet\u00e9t az erd\u00e9lyi sz\u00e1szs\u00e1g\u00e9val, amikor azt mondja, hogy az elz\u00e1rk\u00f3z\u00e1s volt az egyed\u00fcli lehet\u0151s\u00e9g a sz\u00e1szs\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra, hogy n\u00e9pi \u00e1llag\u00e1t megtartsa. Ellenkez\u0151 magatart\u00e1s n\u00e9pis\u00e9g\u00e9nek felad\u00e1s\u00e1hoz \u00e9s pusztul\u00e1s\u00e1hoz vezetett volna.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Ez a t\u00e9tel csak r\u00e9szben \u00e1llja meg a hely\u00e9t. A sz\u00e1szs\u00e1g m\u00e9ly \u00e9s tal\u00e1n elt\u00e9phetetlen erd\u00e9lyi gy\u00f6kereket eresztett \u00e9s olyan autonom egys\u00e9gben \u00e9lt, amelynek keretei k\u00f6z\u00f6tt hordoznia tudta a saj\u00e1t m\u0171velt r\u00e9teg\u00e9t. M\u00e1s szavakkal ez annyit jelentett, hogy a sz\u00e1sz intelligencia olyan sz\u00e1m\u00fa lehetett, amennyit a sz\u00e1szs\u00e1g eltartani k\u00e9pes volt. A sz\u00e1zadfordul\u00f3 k\u00f6r\u00fcli magyar\u2013sz\u00e1sz k\u00f6zeled\u00e9s eredm\u00e9nye k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl n\u00e9h\u00e1ny sz\u00e1sz f\u00e9rfi\u00fa \u00e9s csal\u00e1d elmagyarosod\u00e1s\u00e1hoz vezetett, vagy \u2013 mint Lorenz mondja \u2013 a magyar \u00e9letbe val\u00f3 felemelked\u00e9s \u00e1ra \u00bba n\u00e9ppel szembeni \u00e1rul\u00e1s volt\u00ab, azonban ezeknek sz\u00e1ma eleny\u00e9sz\u0151en csek\u00e9ly azok\u00e9hoz k\u00e9pest, akik \u2013 a sz\u00e1sz k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g nem l\u00e9v\u00e9n, k\u00e9pes \u0151ket eltartani \u2013 k\u00fclf\u00f6ldre v\u00e1ndoroltak. M\u00e1s magatart\u00e1s eset\u00e9n teh\u00e1t a sz\u00e1szs\u00e1g csup\u00e1n azzal a n\u00e9pi vesztes\u00e9ggel lett volna k\u00e9nytelen sz\u00e1molni, amely m\u00e1s ir\u00e1nyban am\u00fagy is \u00e9rte. A n\u00e9pis\u00e9g, a jog \u00e9s a m\u0171vel\u0151d\u00e9si, valamint gazdas\u00e1gi javak v\u00e9delme a mi meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00fcnk szerint nem k\u00f6vetelte meg azt a teljes t\u00e1rsadalmi, politikai \u00e9s gazdas\u00e1gi elz\u00e1rk\u00f3z\u00e1st, amit a sz\u00e1szok \u00e9vsz\u00e1zadokon kereszt\u00fcl tan\u00fas\u00edtottak, s\u0151t nem egy esetben ny\u00edlt ellens\u00e9gesked\u00e9ss\u00e9 fokoztak. Mindezek azonban a m\u00falt t\u00e9ved\u00e9sei vagy sz\u00fcks\u00e9gletei, amelyek f\u00f6l\u00f6tt ma medd\u0151 \u00e9s hi\u00e1baval\u00f3 vitatkozni. Lorenz cikke v\u00e9g\u00e9n a k\u00f6vetkez\u0151ket \u00edrja: \u201eV\u00e9g\u00fcl egy politikai meg\u00e1llap\u00edt\u00e1st \u00f3hajtunk tenni. B\u00e1rmennyire is \u00e9rdekesek Puk\u00e1nszky fejteget\u00e9sei a magyar\u2013sz\u00e1sz viszony t\u00f6rt\u00e9nelmi fejl\u0151d\u00e9s\u00e9r\u0151l, a j\u00f6v\u0151ben nem besz\u00e9lhet\u00fcnk t\u00f6bb\u00e9 sz\u00e1sz\u2013magyar viszonyr\u00f3l. Azt a harcot amelyet a vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa el\u0151tt Brandsch Rudolf \u00e9s a \u00bbkissz\u00e1sz\u00ab k\u00e9pvisel\u0151k v\u00edvtak, v\u00e9g\u00e9rv\u00e9nyesen az \u00e1ltal\u00e1nos n\u00e9met \u00e1ll\u00e1spont jav\u00e1ra siker\u00fclt eld\u00f6nteni. A sz\u00e1szok, amennyiben Magyarorsz\u00e1g ter\u00fclet\u00e9n \u00e9lnek, a magyarorsz\u00e1gi n\u00e9met n\u00e9pcsoport tagjai. Ez a n\u00e9pcsoport, a nemzetiszocialista vil\u00e1gszeml\u00e9let alapj\u00e1n nem ismer t\u00f6rzsi vagy t\u00f6rt\u00e9neti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket n\u00e9met \u00e9s n\u00e9met k\u00f6z\u00f6tt. A magyar\u2013sz\u00e1sz viszony ez\u00e9rt imm\u00e1r nem \u00f6nmag\u00e1\u00e9rt val\u00f3 k\u00e9rd\u00e9s, hanem be\u00e1gyaz\u00f3dott az \u00e1llamn\u00e9p-n\u00e9pcsoport probl\u00e9m\u00e1ba \u00e9s azon t\u00fal a magyar\u2013n\u00e9met viszony eg\u00e9sz k\u00e9rd\u00e9skomplexum\u00e1ba.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Ezzel a politikai meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s l\u00e9nyegileg t\u00f6k\u00e9letesen helyt\u00e1ll\u00f3. A cikk\u00edr\u00f3 azonban elfelejti, hogy a sz\u00e1sz\u2013magyar k\u00e9rd\u00e9ssel kapcsolatban sok apr\u00f3, ha nem is \u00e9get\u0151 \u00e9s d\u00f6nt\u0151 r\u00e9szletk\u00e9rd\u00e9s v\u00e1r m\u00e9g megold\u00e1sra. Nem szentel figyelmet Puk\u00e1nszkynak arra az egy\u00e9bk\u00e9nt igen figyelemrem\u00e9lt\u00f3 meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s\u00e1ra sem, hogy a sz\u00e1szs\u00e1g \u00bbkeres\u00ab. Keresi a j\u00f6v\u0151 k\u00f6zvetlen \u00e9s t\u00e1rgyi biztos\u00edt\u00e9kait, olyan biztos\u00edt\u00e9kokat, amelyek f\u00fcggetlenek a k\u00fclpolitika sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171 v\u00e1ltoz\u00e1sait\u00f3l. Ezeket a biztos\u00edt\u00e9kokat a sz\u00e1szs\u00e1g csak Erd\u00e9lyben \u00e9s kiz\u00e1r\u00f3an Erd\u00e9lyben tal\u00e1lhatja meg, ann\u00e1l az egyszer\u0171 okn\u00e1l fogva, mert erd\u00e9lyi. A keretet megadja az orsz\u00e1g \u00e9s megadja val\u00f3ban a magyar\u2013n\u00e9met viszony eg\u00e9sz komplexuma. De vajon ha a nagy kereteket helyesen \u00e9s \u00e9rt\u00e9kesen akarjuk bet\u00f6lteni, nem arra van-e sz\u00fcks\u00e9g, hogy tiszt\u00e1zott \u00e9s id\u0151t\u00e1ll\u00f3 r\u00e9szekkel t\u00f6lts\u00fck meg? N\u00e9pek sors\u00e1t k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl a nagy t\u00f6rt\u00e9nelmi fordulatok, er\u0151eltol\u00f3d\u00e1sok \u00e9s egyens\u00falyi v\u00e1ltoz\u00e1sok d\u00f6ntik el. De hogy kedvez\u0151en t\u00f6rt\u00e9nhess\u00e9k a d\u00f6nt\u00e9s, ahhoz sz\u00fcks\u00e9g van a sz\u00fcrke h\u00e9tk\u00f6znapok apr\u00f3 bizonyoss\u00e1gaira. Azt hiszem, m\u00e9lt\u00e1n \u00e1ll\u00edthatom, hogy a fiatal erd\u00e9lyi magyar politik\u00e1nak nemzetis\u00e9gpolitikai tekintetben sarkalatos c\u00e9lja ennek a minden k\u00fcls\u0151 t\u00e9nyez\u0151 hat\u00e1s\u00e1t\u00f3l f\u00fcggetlen kiegyez\u00e9snek \u00e9s biztons\u00e1gnak a megteremt\u00e9se. Csak erre \u00e9p\u00fclhet fel a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 n\u00e9pek k\u00f6z\u00f6tti eg\u00e9szs\u00e9ges szimbi\u00f3zis, egyar\u00e1nt megfelel\u0151 biztos\u00edt\u00e9kokkal az \u00e1llam \u00e9s a n\u00e9pcsoport fel\u00e9. Ilyen szil\u00e1rd alapokon \u00e9p\u00fclhet csak fel minden birodalmi gondolat, ezeken virulhat csak az eg\u00e9szs\u00e9ges egy\u00fctt\u00e9l\u00e9s, amelyet nem g\u00e1tolnak bujk\u00e1l\u00f3 aggodalmak, s csak ilyen \u0151szinte egy\u00fctt\u00e9l\u00e9seken \u00e9p\u00fclhet fel az \u00faj Eur\u00f3pa.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Ezt a gondolatot vallva, \u00e1ll\u00edtjuk Lorenz Viktorral szemben, hogy egyel\u0151re m\u00e9g van magyar\u2013sz\u00e1sz k\u00e9rd\u00e9s. Egyel\u0151re, s mindaddig, am\u00edg ezt a k\u00e9rd\u00e9st minden r\u00e9szlet\u00e9ben tiszt\u00e1zva nem \u00bb\u00e1gyazhatjuk\u00ab bele k\u00f6z\u00f6sen a n\u00e9met\u2013magyar viszony nagy k\u00e9rd\u00e9skomplexum\u00e1ba. Abban b\u00edzni, hogy ez siker\u00fcl, \u00e9spedig r\u00f6videsen siker\u00fcl, Istennek h\u00e1la, minden j\u00f3 okunk megvan.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

    A k\u00e9rd\u00e9s pedig a bizant\u00ednok t\u00f6rt\u00e9nelmi hengere \u00e1ltal megoldatott. \u00dagy a magyar\u2013sz\u00e1sz, mint az \u00fajra kiz\u00e1r\u00f3lagoss\u00e1 v\u00e1lt rom\u00e1n\u2013sz\u00e1sz viszonylatban. \u00c9s \u00fagy be\u00e1gyaz\u00f3dott a nagy n\u00e9met komplexumba, hogy onnan m\u00e1r soha ki nem szabadul. Az erd\u00e9lyi sz\u00e1sz nemzet elveszette Erd\u00e9ly\u00e9t. S ami hasonl\u00f3 nagy vesztes\u00e9g: Erd\u00e9ly elvesztette sz\u00e1sz nemzet\u00e9t. A k\u00e9rd\u00e9s tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa m\u00e1r t\u00f6rt\u00e9nelem, ha pedig az, akkor tapasztalat. F\u00e1jdalmas tapasztalat!<\/p>\n\n\n\n

    Amint Trianon vonatkoz\u00e1s\u00e1ban vita folyik arr\u00f3l, hogy Erd\u00e9ly elveszt\u00e9s\u00e9t felejts\u00fck el, vagy \u0151rizz\u00fck meg eml\u00e9kezet\u00fcnkben, \u00fagy lesz ez azzal is, hogy Erd\u00e9ly eml\u00e9kezzen-e elt\u0171nt sz\u00e1sz nemzet\u00e9re. S amik\u00e9ppen az els\u0151 esetben a feled\u00e9s elfogadhatatlan, \u00fagy van ez az ut\u00f3bbival is. De a nem feled\u00e9s m\u00e1r ne a medd\u0151 f\u00e1jdalmat konzerv\u00e1lja, hanem szolg\u00e1ljon tanuls\u00e1gokkal a t\u00fal\u00e9l\u0151knek.<\/p>\n\n\n\n

    Ez\u00e9rt \u00e9reztem \u00fagy, hogy van \u00e9rtelme ezt a tanulm\u00e1nyt is k\u00f6zk\u00e9zre adni.<\/p>\n\n\n\n

    A sz\u00e1sz \u00e1ll\u00e1spont<\/strong><\/p>\n\n\n\n

    Puk\u00e1nszky az: \u00daj orient\u00e1ci\u00f3 a sz\u00e1sz t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00e1sba<\/em>n c\u00edm\u0171 \u00edr\u00e1s\u00e1ban, a Magyar Szeml\u00e9ben, 1928-ban, teh\u00e1t a sz\u00e1szok Trianont k\u00f6vet\u0151en a rom\u00e1nok fel\u00e9 k\u00f6zeledni igyekv\u0151 k\u00eds\u00e9rleteinek kor\u00e1ban, fontos \u00e9s igen tapintatos sorokat vet pap\u00edrra: \u201eAz ember eleinte megh\u00f6kken a sz\u00e1sz\u2013ol\u00e1h szolidarit\u00e1s hist\u00f3riai folytonoss\u00e1g\u00e1t bizony\u00edt\u00f3 adatok t\u00f6meg\u00e9t\u0151l s m\u00e9g ink\u00e1bb ezeknek az adatoknak c\u00e9ltudatos hangs\u00falyoz\u00e1s\u00e1t\u00f3l. R\u00e1nk n\u00e9z\u0151 erd\u00e9lyi sz\u00e1sz hist\u00f3rikusok a magyars\u00e1ggal szemben \u2013 kev\u00e9s kiv\u00e9tellel \u2013 a t\u00e1rgyilagoss\u00e1g hat\u00e1rait gyakran t\u00fall\u00e9p\u0151 rideg kritikusok voltak s \u00e1lland\u00f3an azt hangoztatt\u00e1k, hogy a magyar kult\u00fara expanzivit\u00e1sa vesz\u00e9lyezteti saj\u00e1t kultur\u00e1lis \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1gukat; ha teh\u00e1t most az ol\u00e1hokkal szemben engednek kritikusi merevs\u00e9g\u00fckb\u0151l, \u00fagy ezt bizony\u00e1ra abb\u00f3l a meggy\u0151z\u0151d\u00e9b\u0151l teszik, hogy az ol\u00e1h kult\u00farf\u00f6l\u00e9nyt\u0151l nincs mit f\u00e9lni\u00fck. S ebben sz\u00edvesen igazat adunk nekik s k\u00edv\u00e1njuk, hogy a sz\u00e1sz\u2013ol\u00e1h szolidarit\u00e1s \u00e1pol\u00e1sa e kult\u00farf\u00f6l\u00e9ny terjeszked\u00e9si eszk\u00f6zeit\u0151l is mentes\u00edtse \u0151ket.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Igazs\u00e1gtalans\u00e1g volna elj\u00e1r\u00e1sukat \u00fcres k\u00f6penyegforgat\u00e1snak vagy \u00e9ppen rosszabbnak b\u00e9lyegezni. A sz\u00e1szok \u00e9lni akarnak s ez az \u00e9lniakar\u00e1s az \u00faj k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt, \u00fagy l\u00e1tszik, neh\u00e9z k\u00f6teless\u00e9gekkel j\u00e1r; sz\u00e1molni kell az adott helyzettel, alkalmazkodni kell a megv\u00e1ltozott viszonyokhoz. De a t\u00f6rt\u00e9nelmi t\u00e9nyez\u0151k a felt\u0171n\u0151en gyors \u00e1t\u00e9rt\u00e9kel\u00e9se m\u00e9gis azt mutatja, hogy a sz\u00e1szok t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00e1sa, b\u00e1rmennyire kit\u0171n\u0151 munka is sz\u00e1sz nemzeti szempontb\u00f3l p\u00e9ld\u00e1ul a k\u00e9t Teutsch k\u00f6nyve, m\u00e9g nagyon messze j\u00e1r a tudom\u00e1nyos \u00f6nc\u00e9l\u00fas\u00e1gt\u00f3l.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Ebb\u0151l az \u00edr\u00e1sb\u00f3l, az ingatag sz\u00e1sz \u00e1ll\u00e1spontot illusztr\u00e1land\u00f3, m\u00e9g \u00e9rdemes id\u00e9zni a k\u00f6vetkez\u0151ket: \u201eLegr\u00e9szletesebben Tisza Istv\u00e1n egyezked\u00e9si k\u00eds\u00e9rletei kapcs\u00e1n eml\u00e9kszik meg Teutsch az ol\u00e1hokr\u00f3l s b\u00e1r sajn\u00e1lja, hogy a m\u00faltban a testv\u00e9ri egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9st megzavarta az a k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny, hogy az ol\u00e1hok k\u00e9sz eszk\u00f6zei voltak a mindenkori korm\u00e1nyz\u00e1snak a sz\u00e1szokban csak ellens\u00e9get l\u00e1ttak \u2013 meleg rokonszenvvel az orsz\u00e1g <\/em>\u00bb<\/em>egyik legelnyomottabb \u00e9s leg\u00fcld\u00f6z\u00f6ttebb n\u00e9pfaj\u00e1nak<\/em>\u00ab nevezi \u0151ket. M\u00fcller-Langenthal szerint Brandsch Rudolfot illeti az \u00e9rdem, hogy kapcsolatot teremtett <\/em>a magyarorsz\u00e1gi nemzetis\u00e9gek k\u00f6z\u00f6tt a <\/em>\u00bb<\/em>magyaros\u00edt\u00e1si<\/em>\u00ab<\/em> mozgalommal szemben v\u00edvott egys\u00e9ges k\u00fczdelemre. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9rt\u00e9kes \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9seket szerzett az ol\u00e1h politikusokkal s ezeknek az \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9seknek sokat k\u00f6sz\u00f6nhetett a sz\u00e1szs\u00e1g a Nagy\u2013Rom\u00e1ni\u00e1hoz val\u00f3 csatlakoz\u00e1s ut\u00e1n. Nem \u00e9rdektelen az az indokl\u00e1s sem, amelyet a t\u00e1rgyilagoss\u00e1gra t\u00f6rekv\u0151 Teutsch ehhez az \u00f6nk\u00e9ntes csatlakoz\u00e1shoz f\u0171z. A d\u00f6nt\u0151 ok szerinte az a felismer\u00e9s volt, hogy t\u00f6rt\u00e9nelmi folyamattal \u00e1llanak szemben, amely az Erd\u00e9lyben t\u00fals\u00falyban lev\u0151 ol\u00e1hoknak term\u00e9szetes \u00e9s r\u00e9gi v\u00e1gy\u00e1t v\u00e1ltotta val\u00f3ra: egyes\u00fclni az anyaorsz\u00e1ggal, egyes\u00fclni fajtestv\u00e9reikkel. Nagy Rom\u00e1nia megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1val t\u00f6rt\u00e9nelmi folyamat jutott befejez\u00e9shez; ezzel szembesz\u00e1llni d\u0151res\u00e9g lett volna. Igaz, hogy Teutsch \u00e1talakul\u00e1sn\u00e1l (1691, 1867) \u2013 \u00fagymond \u2013 joggal hivatkozhatnak a sz\u00e1szok bizonyos politikai biztos\u00edt\u00e9kokra. Egyed\u00fcl a Nagy Rom\u00e1ni\u00e1hoz val\u00f3 csatlakoz\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nt garanci\u00e1k n\u00e9lk\u00fcl, hacsak a gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri hat\u00e1rozm\u00e1nyokat nem min\u0151s\u00edtik ilyeneknek. De a sz\u00e1szok b\u00edznak n\u00e9p\u00fck j\u00f6v\u0151j\u00e9ben. <\/em>\u00bb<\/em>S a meg\u00e9rt\u00e9s jelei m\u00e1r mutatkoznak; a vil\u00e1g lelkiismerete kezd \u00e9bredezni.<\/em>\u00ab\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Teutsch indokl\u00e1s\u00e1t olvasva nem mulaszthatjuk el itt ism\u00e9t feltenni a k\u00e9rd\u00e9st: vajon a 800 \u00e9v gyakorlatilag folyamatos \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1got n\u00e9ha megzavar\u00f3 jelent\u00e9ktelen hull\u00e1mok keltette bizalmatlans\u00e1g el\u00e9g volt ahhoz, hogy egy ismeretlen (s\u0151t bizonyos szempontb\u00f3l az\u00e9rt m\u00e1r \u00e1tl\u00e1that\u00f3) \u00e9s t\u0151l\u00fck idegen vil\u00e1g karjaiba vess\u00e9k magukat minden garancia n\u00e9lk\u00fcl? A k\u00e9rd\u00e9s m\u00e1r k\u00f6lt\u0151i. Az id\u0151 kegyetlen v\u00e1laszt adott r\u00e1.<\/p>\n\n\n\n

    Puk\u00e1nszky B\u00e9la a: \u201eSz\u00e1szok a magyars\u00e1g \u00e9s a rom\u00e1ns\u00e1g k\u00f6zt\u201d <\/em>c\u00edmmel a Hitel 1943\/6. sz\u00e1m\u00e1ban megjelent tanulm\u00e1ny\u00e1ban ezeket \u00edrja: \u201eE helyett m\u0171veikben \u2013 halv\u00e1nyan \u00e9s bizonytalanul, de m\u00e9gis \u00e9szrevehet\u0151en \u2013 egy \u00faj t\u00f6rt\u00e9nelmi folytonoss\u00e1g k\u00f6rvonalai t\u00e1rulnak el\u00e9nk: a sz\u00e1sz\u2013rom\u00e1n egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9 \u00e9s szolidarit\u00e1s\u00e9. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen tanuls\u00e1gos ebb\u0151l a szempontb\u00f3l vizsg\u00e1lat al\u00e1 venn\u00fcnk Teutsch Frigyes hatalmas sz\u00e1sz hist\u00f3ri\u00e1j\u00e1nak 1926-ban megjelent utols\u00f3 k\u00f6tet\u00e9t. Az \u00e9rdemes sz\u00e1sz t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00f3 ebben a k\u00f6tetben a kiegyez\u00e9st\u0151l 1919-ig halad\u00f3 fejl\u0151d\u00e9st rajzolja, s ez k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen alkalmas volt az \u00faj hagyom\u00e1nyteremt\u0151 gondolat kidombor\u00edt\u00e1s\u00e1ra. De \u00e9rdekes megfigyeln\u00fcnk, hogy e gondolat hat\u00e1sa alatt a t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00f3 visszatekint\u00e9seiben mik\u00e9nt m\u00f3dosul a r\u00e9gi korszakok k\u00e9pe is, mik\u00e9nt \u00e9rt\u00e9kel\u0151dnek \u00e1t a kutat\u00e1s addig megt\u00e1madhatatlannak hitt \u00e9s v\u00e9glegesnek elfogadott eredm\u00e9nyei. Legyen szabad bizony\u00edt\u00e9kul csup\u00e1n egy p\u00e9ld\u00e1t eml\u00edtenem. Teutsch Frigyes az 1905-ben elhunyt H\u00f6chsmann J\u00e1nos t\u00f6rt\u00e9nelmi kutat\u00e1sair\u00f3l sz\u00f3lva, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s melegs\u00e9ggel m\u00e9ltatja azt az \u00e9rdem\u00e9t, hogy \u00faj szempontb\u00f3l vil\u00e1g\u00edtotta meg a sz\u00e1szok magatart\u00e1s\u00e1t a Ferdin\u00e1nd \u00e9s Z\u00e1polyai k\u00f6zt lefolyt k\u00fczdelemben: a sz\u00e1szok \u2013 mondja Teutsch Frigyes H\u00f6chsmann szerint \u2013 Z\u00e1polyaival Erd\u00e9ly k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00e1s\u00e1\u00e9rt harcoltak, m\u00edg v\u00e9gre Ferdin\u00e1nd \u00bbpraktik\u00e1inak\u00ab siker\u00fclt \u0151ket egy id\u0151re a maga sz\u00e1m\u00e1ra megnyernie. 1918 el\u0151tt a sz\u00e1sz t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00e1s a Ferdin\u00e1nd \u00e9s Z\u00e1polyai tr\u00f3nharc\u00e1r\u00f3l \u00e9s ezzel kapcsolatban a sz\u00e1szok \u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1s\u00e1r\u00f3l sz\u00f3lva nem gy\u0151zte hangoztatni a \u00bbDeutsche Treue\u00ab-t, ezzel is jelezve, hogy milyen s\u00falyt helyez a sz\u00e1szok Habsburg-h\u0171s\u00e9g\u00e9nek kidombor\u00edt\u00e1s\u00e1ra. Ann\u00e1l felt\u0171n\u0151bb, hogy Teutsch Frigyes H\u00f6chsmann r\u00e9gen feled\u00e9sbe mer\u00fclt kutat\u00e1sainak csak 1926-ban szentel figyelmet, mikor meg\u00e1llap\u00edt\u00e1saihoz n\u00e9mi politikai mell\u00e9k\u00edz is j\u00e1rul. Term\u00e9szetes, hogy min\u00e9l el\u0151bbre haladunk az erd\u00e9lyi sz\u00e1sz t\u00f6rt\u00e9nelemben, ann\u00e1l \u00e9rezhet\u0151bb Teutsch Frigyes el\u0151ad\u00e1s\u00e1ban a sz\u00e1sz\u2013rom\u00e1n szolidarit\u00e1s gondolat\u00e1nak ereje. A 19. sz\u00e1zad t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9ben a \u00bbmagyar hatalomv\u00e1gy\u00ab ellen viselt harcok rajz\u00e1n\u00e1l k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen b\u0151ven ad\u00f3dik alkalom e gondolat hangs\u00falyoz\u00e1s\u00e1ra. Teutsch meleg rokonszenvvel eml\u00e9kezik meg Bari\u0163iunak 1874-ben lefolyt sajt\u00f3p\u00f6r\u00e9r\u0151l, melyben erd\u00e9lyi sz\u00e1sz \u00fcgyv\u00e9d k\u00e9pviselte sikeresen az \u00bbigaz\u00ab \u00fcgyet, s az erd\u00e9lyi sz\u00e1sz politikusok mellett r\u00e9szv\u00e9ttel ad\u00f3zik a rom\u00e1n \u00fcgy b\u00f6rt\u00f6nviselt h\u0151seinek: Bobancunak, Slavicinak, Albunak \u00e9s t\u00e1rsainak. H\u00e1l\u00e1san jegyzi fel Teutsch, hogy Trefort 1879-ben t\u00e1rgyalt n\u00e9piskolai t\u00f6rv\u00e9nyjavaslat\u00e1val szemben a magyar f\u0151rendih\u00e1zban az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok helyett is a rom\u00e1n f\u0151rendek foglaltak \u00e1ll\u00e1st \u2013 mint mondja \u2013 sikertelen\u00fcl! Trefort k\u00f6z\u00e9piskolai t\u00f6rv\u00e9nyjavaslat\u00e1nak is az egyes\u00fclt sz\u00e1szs\u00e1g \u00e9s rom\u00e1ns\u00e1g volt egyed\u00fcli komoly ellenz\u00e9ke. K\u00fcl\u00f6n\u00f6s figyelmet szentel Teutsch e szolidarit\u00e1snak az Apponyi-f\u00e9le n\u00e9poktat\u00e1si t\u00f6rv\u00e9nyjavaslat ellen v\u00edvott parlamenti k\u00fczdelem ismertet\u00e9s\u00e9n\u00e9l. Popovics, Vajda, Maniu, de k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Goldis besz\u00e9dei \u00e9kes fegyvert\u00e9nyk\u00e9nt bontakoznak ki az olvas\u00f3 szeme el\u0151tt. A magyar kisded\u00f3v\u00f3-t\u00f6rv\u00e9nyjavaslattal szemben viszont Sturdza rom\u00e1n szen\u00e1tort l\u00e9pteti fel tekint\u00e9lyk\u00e9nt, akinek nyilatkozata szerint ez a t\u00f6rv\u00e9ny \u00bb\u00e1zsiai barb\u00e1rs\u00e1g s eur\u00f3pai n\u00e9phez m\u00e9ltatlan\u00ab. Legr\u00e9szletesebben Tisza Istv\u00e1n megegyez\u00e9si k\u00eds\u00e9rletei kapcs\u00e1n eml\u00e9kezik meg Teutsch a rom\u00e1nokr\u00f3l, s b\u00e1r sajn\u00e1lja, hogy a m\u00faltban a testv\u00e9ri egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9st gyakran megzavarta az a k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny, hogy a rom\u00e1nok k\u00e9sz eszk\u00f6zei lettek a mindenkori korm\u00e1nyoknak s a sz\u00e1szokban csak ellens\u00e9get l\u00e1ttak, \u2013 meleg rokonszenvvel \u00e9s meg\u00e9rt\u00e9ssel az orsz\u00e1g \u00bbegyik legelnyomottabb \u00e9s leg\u00fcld\u00f6z\u00f6ttebb n\u00e9pfaj\u00e1nak\u00ab nevezi \u0151ket. Szemelv\u00e9nyeinket tetsz\u00e9s szerint folytathatn\u00f3k, de \u00fagy gondoljuk, eddigi p\u00e9ld\u00e1inkb\u00f3l is meggy\u0151z\u0151en kit\u0171nik, hogy Teutsch \u00f6sszefoglal\u00f3 m\u0171ve az elfogults\u00e1g eml\u00edtett kett\u0151s r\u00e9tege mellett az \u00faj hagyom\u00e1nyteremt\u00e9s sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1val is megnehez\u00edti a sz\u00e1sz\u2013rom\u00e1n kapcsolatok magyar szempontb\u00f3l t\u00e1rgyilagos meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9t. (\u2026)\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

    A tov\u00e1bbiakban Puk\u00e1nszky, a jelen tanulm\u00e1ny elej\u00e9n id\u00e9zetteken t\u00fal, m\u00e9g a k\u00f6vetkez\u0151ket mondja:<\/p>\n\n\n\n

    \u201eMindezek a kapcsolatok \u00e9s tapasztalatok k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl az 1919-ben Medgyesen kimondott csatlakoz\u00e1sn\u00e1l is \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcltek \u00e9s Nagyrom\u00e1nia bels\u0151 \u00e9let\u00e9nek els\u0151 \u00e9veiben legal\u00e1bb \u00e1tmenetileg eredm\u00e9nyesnek l\u00e1tsz\u00f3 sz\u00e1sz\u2013rom\u00e1n egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sre vezettek. A sz\u00e1sz\u2013rom\u00e1n kapcsolatoknak ezzel a leg\u00fajabb szakasz\u00e1val nem foglalkozunk r\u00e9szletesebben. Meggy\u0151z\u0151d\u00e9s\u00fcnk, hogy m\u00e9g alakul\u00f3ban vannak. A legut\u00f3bbi esztend\u0151k sz\u00e1sz publicisztik\u00e1ja f\u00e9lre\u00e9rthetetlen\u00fcl s\u00falyos bels\u0151 nyugtalans\u00e1got, \u00faj utak keres\u00e9s\u00e9t t\u00e1rja el\u00e9nk, mely els\u0151sorban a sz\u00e1sz\u2013rom\u00e1n viszony gy\u00f6keres tiszt\u00e1z\u00e1s\u00e1hoz fog majd vezetni.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Egyik ismert erd\u00e9lyi n\u00e9pi anekdota elbesz\u00e9li, mik\u00e9ppen akarj\u00e1k Erd\u00e9ly n\u00e9pei a keresztrefesz\u00edtett Megv\u00e1lt\u00f3 test\u00e9t sz\u00e9gyenletes helyzet\u00e9b\u0151l megszabad\u00edtani \u00e9s tisztess\u00e9gesen eltemetni. A magyar ember j\u00f3t k\u00e1romkodik \u00e9s azt aj\u00e1nlja t\u00e1rsainak, hogy karddal kez\u00fckben harcoljanak a dr\u00e1ga tetem\u00e9rt; a sz\u00e1sz azzal a tervvel \u00e1ll el\u0151, hogy forduljanak k\u00e9rv\u00e9nnyel a hat\u00f3s\u00e1gokhoz \u00e9s fogadjanak pr\u00f3k\u00e1tort, aki \u00fcgy\u00fcket sikerrel k\u00e9pviselje; a rom\u00e1n azt v\u00e1rja, hogy bes\u00f6t\u00e9tedj\u00e9k, rem\u00e9lve, hogy a s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g leple alatt majd csak elsz\u00e1ll\u00edtj\u00e1k valahogy a holttestet. K\u00f6zben a cig\u00e1ny egyszer\u0171en ellopja Krisztus test\u00e9t. Benn\u00fcnket most nem az anekdota der\u0171s fordulata \u00e9rdekel, hanem a p\u00e9ld\u00e1s egyet\u00e9rt\u00e9s, mellyel Erd\u00e9ly n\u00e9pei az anekdota szerint \u2013 mindegyik term\u00e9szetadta hajlamainak \u00e9s n\u00e9pi saj\u00e1toss\u00e1gainak megfelel\u0151en \u2013 a k\u00f6z\u00f6s, magasabb c\u00e9l \u00e9rdek\u00e9ben egym\u00e1s mell\u00e9 \u00e1llanak. Ezt az eszm\u00e9nyi egym\u00e1smell\u00e9 \u00e1ll\u00e1st kell megteremten\u00fcnk ma is n\u00e9peink boldogul\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben. Egym\u00e1s mell\u00e9 azonban csak \u00fagy ker\u00fclhet\u00fcnk, ha a k\u00f6z\u00f6s m\u00faltat megbecs\u00fclj\u00fck \u00e9s az egym\u00e1sk\u00f6zti kapcsolatok megteremt\u00e9s\u00e9ben \u00e9s felt\u00e1r\u00e1s\u00e1ban is \u2013 minden s\u00farl\u00f3d\u00e1son meg ellent\u00e9ten t\u00fal \u2013 az \u00f6sszetart\u00f3, \u00e9p\u00edt\u0151 er\u0151ket ragadjuk meg \u00e9s fejlesztj\u00fck tov\u00e1bb.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Ami a tudom\u00e1nyos kutat\u00e1sokat illeti, ebb\u0151l a k\u00f6vetkez\u0151 gondolatokat ism\u00e9telhetj\u00fck meg:: \u201eA sz\u00e1sz\u2013rom\u00e1n kapcsolatok felt\u00e1r\u00e1s\u00e1n\u00e1l a magyars\u00e1ggal szemben rendesen kett\u0151s elfogults\u00e1g vezette a kutat\u00f3kat; k\u00e9tszeres kritik\u00e1val kell vizsg\u00e1lat al\u00e1 venn\u00fcnk az eddigi eredm\u00e9nyeket, ha e kapcsolatokat a mi szempontunkb\u00f3l is helyes megvil\u00e1g\u00edt\u00e1sban \u00f3hajtjuk l\u00e1tni.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

    A sz\u00e1szok rom\u00e1nokkal kapcsolatos naiv rem\u00e9nyeit a k\u00f6vetkez\u0151 id\u00e9zet mutatja be: \u201e(\u2026) a rom\u00e1ns\u00e1g h\u00e1l\u00e1t \u00e9rezhet a sz\u00e1szok ir\u00e1nt, akiknek f\u00f6ldj\u00e9n mindig szabadnak tekinthette mag\u00e1t, \u00edgy joggal rem\u00e9lhet\u0151, hogy a n\u00e9mets\u00e9g a megalakul\u00f3 rom\u00e1n birodalomban nemzeti jelleg\u00e9t meg\u0151rizve, vall\u00e1serk\u00f6lcsi, m\u0171vel\u0151d\u00e9si \u00e9s politikai szempontb\u00f3l egyform\u00e1n sokat \u00edg\u00e9r\u0151 fejl\u0151d\u00e9s el\u00e9 tekinthet.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

    \u00c9s a harmadik megjegyz\u00e9s 1943-b\u00f3l: \u201eA legut\u00f3bbi esztend\u0151k sz\u00e1sz publicisztik\u00e1ja f\u00e9lre\u00e9rthetetlen\u00fcl s\u00falyos bels\u0151 nyugtalans\u00e1got, \u00faj utak keres\u00e9s\u00e9t t\u00e1rja el\u00e9nk, mely els\u0151sorban a sz\u00e1sz\u2013rom\u00e1n viszony gy\u00f6keres tiszt\u00e1z\u00e1s\u00e1hoz fog majd vezetni.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

    A magyars\u00e1g ir\u00e1nti ellenszenv gy\u00f6kereit meg\u00e9rtend\u0151, tekints\u00fcnk most bele egy jeles erd\u00e9lyi n\u00e9met k\u00f6lt\u0151, \u00edr\u00f3 \u00e9s m\u0171ford\u00edt\u00f3, Wolf von Aichelburg<\/em> (1912-1994), Az erd\u00e9lyi n\u00e9met\u2013magyar egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s lehet\u0151s\u00e9geir\u0151l <\/em>a Hitel 1935\/3. sz\u00e1m\u00e1ban megjelent \u00edr\u00e1s\u00e1ba, mely a ritk\u00e1bbnak sz\u00e1m\u00edt\u00f3 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s-p\u00e1rti megnyilv\u00e1nul\u00e1sok egyike. Tanuls\u00e1goss\u00e1ga miatt a r\u00f6vid \u00edr\u00e1s eg\u00e9sz\u00e9ben id\u00e9zem. Az er\u0151s\u00f6d\u0151 N\u00e9met Birodalomban a fokoz\u00f3d\u00f3 n\u00e9met tudat kor\u00e1nak els\u0151 peri\u00f3dus\u00e1ban, 1935-ben vagyunk.<\/p>\n\n\n\n

    \u201eAz ut\u00f3bbi \u00e9vek az eg\u00e9sz vil\u00e1g n\u00e9mets\u00e9g\u00e9ben \u00faj k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00e9rz\u00e9st keltettek \u00e9letre, olyan k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00e9rz\u00e9st, amely sz\u00e1m\u00e1ra a nemzeti tudat t\u00f6bb\u00e9 nem puszta hatalmi ig\u00e9nyt \u00e9s anyagi l\u00e9tfenntart\u00e1si \u00f6szt\u00f6nt jelent, hanem a n\u00e9p \u0151seredetileg adott \u00e9s t\u00f6rt\u00e9netiv\u00e9 v\u00e1lt saj\u00e1toss\u00e1g\u00e1nak figyelembev\u00e9tel\u00e9t, had\u00fczenetet a nivell\u00e1l\u00f3, gerinctelen nemzetk\u00f6zis\u00e9g t\u00f6rekv\u00e9sei ellen. Ehhez az \u00faj \u00f6ntudathoz kapcsol\u00f3dik a hit, hogy \u00e9ppen a saj\u00e1tnak, a nemzetinek ez az er\u0151s hangs\u00falyoz\u00e1sa a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 n\u00e9pcsoportok k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s k\u00f6zeled\u00e9s\u00e9re sokkal biztosabb alapot jelent, mint a liber\u00e1lis nemzetk\u00f6zis\u00e9g, amely a hazug testv\u00e9ris\u00e9g \u00e1larca m\u00f6g\u00f6tt az \u00e1thidalhatatlan ellent\u00e9teket csak m\u00e9g vesz\u00e9lyesebbekk\u00e9 \u00e9s elv\u00e1laszt\u00f3bbakk\u00e1 n\u00f6veli. Ennek megfelel\u0151en az idegen n\u00e9phez val\u00f3 k\u00f6zeled\u00e9s probl\u00e9m\u00e1ja nek\u00fcnk, sz\u00e1szoknak is, \u00faj megvil\u00e1g\u00edt\u00e1sban jelentkezik.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    A hasonl\u00f3 sors kezdett\u0151l fogva titkos lelki hidakat vert a n\u00e9mets\u00e9g \u00e9s a magyars\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt. Mindk\u00e9t n\u00e9p csak lassank\u00e9nt jutott el a szabadon k\u00f3borl\u00f3 csoportok \u00e9let\u00e9t\u0151l a megtelep\u00fcl\u00e9shez \u00e9s a rendezett, alkot\u00f3 munk\u00e1hoz. M\u00e9g mindig lelk\u00fckben hordj\u00e1k azt az ellentmond\u00e1st, mely a fiatalosan tajt\u00e9kz\u00f3 barb\u00e1r rabl\u00e1s- \u00e9s k\u00f3borl\u00e1sv\u00e1gy \u00e9s a n\u00e9pi saj\u00e1toss\u00e1gnak a k\u00f6r\u00fclhat\u00e1rolt t\u00e9rben val\u00f3 biztos kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1nyul\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9s k\u00f6z\u00f6tt van. Ebb\u0151l az ellentmond\u00e1sb\u00f3l sz\u00e1rmazik mindk\u00e9t n\u00e9pn\u00e9l az a h\u0151si pesszimizmus, amely m\u00e9lyen a n\u00e9pl\u00e9lekben szunnyad \u00e9s amely a t\u00f6rt\u00e9nelemben t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6sen mint \u00e1ldozatrak\u00e9sz, \u00e9let\u00e9rz\u00e9st fokoz\u00f3 odaad\u00e1s nyilatkozott meg.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Term\u00e9szetesen sok k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get is lehetne felsorolni. De vajon sajn\u00e1lnunk kell-e ezt? Hiszem, hogy \u00e9ppen a leplezetlen, eleven ellent\u00e9tes fesz\u00fclts\u00e9gb\u0151l kell l\u00e9trej\u00f6nnie a k\u00e9t n\u00e9pcsoport pozit\u00edv k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s kapcsolat\u00e1nak. A n\u00e9pi saj\u00e1toss\u00e1g hat\u00e1rainak megfontol\u00e1sa nyitja meg a szemet az idegen saj\u00e1toss\u00e1g sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9ppeni hat\u00e1rainak elismer\u00e9s\u00e9re; hat\u00e1rok, melyeknek nem sz\u00e9tv\u00e1lasztaniok, hanem csup\u00e1n a kultur\u00e1lis egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s lehet\u0151s\u00e9geit kell meghat\u00e1rozniok, hogy meg\u00f3vjanak a hazug testv\u00e9rked\u00e9s m\u00e1mor\u00e1t\u00f3l.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    A k\u00e9t, Erd\u00e9lyben \u00e9l\u0151, mag\u00e1ban\u00e1ll\u00f3 nemzetr\u00e9szre tov\u00e1bbi, m\u00e9g szorosabb sorsk\u00f6z\u00f6ss\u00e9g k\u00f6vetkezik azokb\u00f3l a n\u00e9pis\u00e9get \u00e1lland\u00f3an fenyeget\u0151 vesz\u00e9lyekb\u0151l, melyek a sorokat, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen ma, ism\u00e9t \u00f6sszez\u00e1rk\u00f3z\u00e1sra k\u00e9nyszer\u00edtik. \u00cdgy teremt\u0151d\u00f6tt meg az az egy\u00e9ni saj\u00e1toss\u00e1g\u00fa sorskeret, mely mindenik\u00fcnkben gazdag, nev\u00fck\u00f6n nem nevezhet\u0151 \u00e9rzelmeket kelt ebben a n\u00e9vben: \u00bbErd\u00e9ly\u00ab.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9shez sz\u00fcks\u00e9ges j\u00f3akarat mindk\u00e9t oldalon megvan, csakhogy ezt m\u00e9g mindk\u00e9t oldalon sokf\u00e9le, r\u00e9szben k\u00fcls\u0151, r\u00e9szben bels\u0151 be\u00e1ll\u00edt\u00e1s zavarja.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    A sz\u00e1szoknak gyakran vetik szem\u00fckre: nacionalista \u00f6nz\u0151k, p\u00e1n-n\u00e9met elbizakodotts\u00e1gukban nincs meg benn\u00fck a j\u00f3akarat, hogy az idegen n\u00e9pet tisztelj\u00e9k \u00e9s magukat vele becs\u00fcletesen meg\u00e9rtess\u00e9k. M\u00e9gis figyelembeveend\u0151, hogy, mint kis n\u00e9pszigetet idegen nyelvtenger k\u00f6zep\u00e9n, a sz\u00e1szokat fenyegeti legink\u00e1bb a pusztul\u00e1s \u00e9s ez\u00e9rt legels\u0151 nemzeti k\u00f6teless\u00e9gnek sz\u00e1m\u00edt az \u00f6r\u00f6k\u00f6lt javakat a legv\u00e9gs\u0151 er\u0151megfesz\u00edt\u00e9ssel, s\u0151t f\u00f6sv\u00e9nyen \u00f6sszetartani \u00e9s meg\u0151rizni. K\u00f6zben gyakran \u00fagy t\u0171nhetik fel, mintha nem jutna id\u0151 az idegent fogadni \u00e9s vend\u00e9gszeretettel l\u00e1tni sz\u00edvesen. De az ir\u00e1nyad\u00f3 szellemek \u00e1lland\u00f3an munk\u00e1lkodnak, hogy a kultur\u00e1lis \u00f6ntudatot meg\u00f3vj\u00e1k az egyoldal\u00fa korl\u00e1tolts\u00e1gt\u00f3l, \u00e9s hogy az idegen n\u00e9pt\u00e1rsnak j\u00f3akarat\u00falag kezet ny\u00fajtsanak. B\u00e1r az ilyen t\u00f6rekv\u00e9seknek gyakran ellen\u00e1ll\u00e1ssal kell megk\u00fczdeni\u00f6k, m\u00e9gis k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s k\u00f6teless\u00e9g a m\u00e1r el\u00e9rt eredm\u00e9ny j\u00f3akarat\u00fa elismer\u00e9se \u2013 Mi, sz\u00e1szok, sajn\u00e1ljuk azonban, hogy a magyars\u00e1gban a k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9nyt er\u0151sen befoly\u00e1solni l\u00e1tszik azoknak a hazug, m\u00e9ltatlan t\u00e1mad\u00e1soknak a hadj\u00e1rata, amelynek ma az \u00faj n\u00e9met nemzeti \u00f6ntudat eszm\u00e9i \u00e9s t\u00f6rekv\u00e9sei minden\u00fctt ki vannak t\u00e9ve. Enn\u00e9lfogva k\u00f6vetelhetj\u00fck, amit magunk is legjobb igyekezet\u00fcnk szerint k\u00f6vetni akarunk, hogy egyszer magunk kopogtassunk a szomsz\u00e9dn\u00e1l \u00e9s el\u0151\u00edt\u00e9letn\u00e9lk\u00fcli el\u00e9bemen\u00e9ssel a j\u00f6v\u0151 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t megtapasztalhassuk, hogy, a saj\u00e1t n\u00e9pet megillet\u0151 teljes h\u0171s\u00e9g mellett, Erd\u00e9lyben k\u00f6z\u00f6s kultur\u00e1lis \u00e9s term\u00e9szeti otthonra tal\u00e1ljunk.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Szerz\u0151nk teh\u00e1t m\u00e1r felismeri, hogy vesz\u00e9lynek vannak kit\u00e9ve, b\u00e1r m\u00e9g nem sejtheti, hogy az mekkora m\u00e9reteket fog \u00f6lteni a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n. J\u00f3indulattal keres utakat a megb\u00e9k\u00e9l\u00e9s fel\u00e9, de t\u00f6rt\u00e9nelemszeml\u00e9lete h\u00e9zagos \u00e9s t\u00e9ved\u00e9seket is tartalmaz. Ami pedig kritikusan jelenik meg nacionalizmusuk ekkort\u00e1jt tapasztalhat\u00f3 fell\u00e1ngol\u00e1s\u00e1r\u00f3l \u2013 hiszen val\u00f3ban \u00e1ldozatai voltak egy p\u00e1n-n\u00e9met \u00e9let\u00e9rz\u00e9snek \u2013, azt pr\u00f3b\u00e1lja kimagyar\u00e1zni. Nem \u00e9rzi val\u00f3s veszedelm\u00e9t. Eleve t\u00e9vesen tartja magukat egyszer\u0171en n\u00e9met n\u00e9pszigetnek, holott a sz\u00e1mos gy\u00f6k\u00e9rrel rendelkez\u0151 erd\u00e9lyi sz\u00e1szs\u00e1g Eur\u00f3p\u00e1nak egy \u00f6n\u00e1ll\u00f3 nemzet\u00e9v\u00e9 fejl\u0151d\u00f6tt Erd\u00e9lyben. Felhalmozott kult\u00farkincseinek, hagyom\u00e1nyainak eleny\u00e9sz\u00e9se nem a nagyn\u00e9met kult\u00fara egy s\u00f3hajjal le\u00edrhat\u00f3 r\u00e9sz\u00e9nek elsorvad\u00e1s\u00e1t, hanem egy \u00f6n\u00e1ll\u00f3 nemzeti kult\u00fara hal\u00e1l\u00e1t jelenti.<\/p>\n\n\n\n

    A leg\u00e9rdekesebb azonban az, hogy ez a hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s viszonylag j\u00f3 p\u00e9ldak\u00e9nt szerepelhet a Hitel foly\u00f3iratban. Saj\u00e1t tapasztalatb\u00f3l mondhatom, hogy m\u00e9g k\u00e9s\u0151bb, az \u0151ket Rom\u00e1ni\u00e1ban s\u00fajt\u00f3 \u00e9s veszt\u00fcket okoz\u00f3 legkem\u00e9nyebb id\u0151kben sem sz\u0171nt meg a magyarokt\u00f3l val\u00f3 idegenked\u00e9s\u00fck. Val\u00f3ban \u00e9rdekes. Tanulm\u00e1nyoz\u00e1sra \u00e9rdemes.<\/p>\n\n\n\n

    E t\u00e9m\u00e1hoz csatlakozik Entz G\u00e9z\u00e1nak a Hitel 1942\/7. sz\u00e1m\u00e1ban megjelent: Sz\u00e1sz \u00edr\u00f3 Erd\u00e9ly t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9r\u0151l <\/em>c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1nya, melybenZillich Henrik k\u00f6nyv\u00e9r\u0151l (Siebenb\u00fcrgen und seine Wehrbauten<\/em> Leipzig, 1941, megjelent a Die blauen B\u00fccher<\/em> c\u00edm\u0171 sorozatban.) tud\u00f3s\u00edt. \u00c9rdekes elolvasni, hogyan l\u00e1tj\u00e1k a sz\u00e1szok Erd\u00e9ly t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9t, s benne saj\u00e1t t\u00f6rt\u00e9net\u00fcket 1942-ben, amikor m\u00e9g h\u00e1tra volt az \u0151ket v\u00e9gleg megsemmis\u00edt\u0151 f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zad, teh\u00e1t a felismer\u00e9s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9nek keser\u0171 \u00e9vtizedei. Fontos megismerni ezeket az erd\u00e9lyi sz\u00e1sz gondolatokat, melyekkel igen kev\u00e9s alkalom ad\u00f3dik foglalkozni, de amelyek maguk is hozz\u00e1j\u00e1rultak Erd\u00e9ly trag\u00e9di\u00e1j\u00e1hoz \u00e9s saj\u00e1t nemzeti katasztr\u00f3f\u00e1jukhoz.<\/p>\n\n\n\n

    \u201eA nemzeti gondolat er\u0151teljes \u00fajj\u00e1sz\u00fclet\u00e9se korunk egyik legf\u0151bb jellemvon\u00e1sa. A kisebb \u00e9s nagyobb n\u00e9pi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekben egyar\u00e1nt felt\u00f6r az \u00f6sszetartoz\u00e1s tudata. Az egyes n\u00e9peket egybefon\u00f3 t\u00e1volabbi sz\u00e1lak term\u00e9szetesen ez\u00e1ltal meglazultak, a bels\u0151 vonz\u00e1s viszont megsokszoroz\u00f3dott. Az \u00edgy kialakult egys\u00e9gek nem el\u00e9gszenek meg a jelen \u00e1llapot egyszer\u0171 tudom\u00e1sv\u00e9tel\u00e9vel \u00e9s tov\u00e1bbi szil\u00e1rd\u00edt\u00e1s\u00e1val, hanem eszm\u00e9ikhez \u00e9s eredm\u00e9nyeikhez a m\u00faltban is alapot keresnek. A tudom\u00e1ny \u00e9s lelkesed\u00e9s sz\u00e1mtalan gy\u00f6k\u00e9rsz\u00e1l\u00e1val f\u00farj\u00e1k be magukat a t\u00f6rt\u00e9nelem m\u00e9lys\u00e9geibe, ahol mindenhez hozz\u00e1tapadnak, ami jelenlegi nemzeti tudatuk igazol\u00e1s\u00e1ul szolg\u00e1l. (\u2026) A t\u00f6rt\u00e9nelem teh\u00e1t \u00e9let\u00fcnk egyik legkomolyabb, legid\u0151szer\u0171bb t\u00e9nyez\u0151je lett: olyan alap, melyre \u00fagysz\u00f3lv\u00e1n minden tev\u00e9kenys\u00e9g \u00e9p\u00fcl, mely mindent magyar\u00e1z, meg\u00e9rtet \u00e9s szentes\u00edt. A nemzeti \u00f6ntudat e nagyszab\u00e1s\u00fa kisz\u00e9lesed\u00e9se nemcsak a nagyokat ragadta mag\u00e1val, hanem a kisebbeket is. A politikai hat\u00e1rok esetlegess\u00e9 v\u00e1ltak s helyett\u00fck igen gyakran a l\u00e9lek hat\u00e1rai alakultak ki, hol sz\u0171k\u00edtve, hol b\u0151v\u00edtve az \u00e1llam kiterjed\u00e9s\u00e9t. Ez\u00e1ltal az \u00e1llamon bel\u00fcl er\u0151keresztez\u0151d\u00e9sek \u00e1lltak el\u0151, a vonz\u00e1s \u00e9s tasz\u00edt\u00e1s, igenl\u00e9s \u00e9s tagad\u00e1s legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb m\u00e9rt\u00e9k\u0171 \u00e9s ir\u00e1ny\u00fa k\u00fczdelmei. A fesz\u00fclts\u00e9g term\u00e9szetesen ann\u00e1l er\u0151sebb, min\u00e9l t\u00f6bb mag\u00e1t \u00f6n\u00e1ll\u00f3nak tart\u00f3 n\u00e9pcsoport \u00e9l egy-egy \u00e1llam keret\u00e9n bel\u00fcl. Innen magyar\u00e1zhat\u00f3, hogy az im\u00e9nt v\u00e1zolt rendk\u00edv\u00fcl \u00e9rdekes \u00e9s jellemz\u0151 folyamat tal\u00e1n sehol nem jelenik meg oly sz\u00ednes v\u00e1ltozatoss\u00e1ggal, mint \u00e9ppen a K\u00e1rp\u00e1tok medenc\u00e9j\u00e9ben. Haz\u00e1nk f\u00f6ldrajzi, gazdas\u00e1gi, m\u0171velts\u00e9gi \u00e9s t\u00f6rt\u00e9neti egys\u00e9g\u00e9nek eszm\u00e9nyi \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u00e9s\u00e9t nemzetis\u00e9geink \u00f6ntudat\u00e1nak megizmosod\u00e1sa bizonyos m\u00e9rt\u00e9kig keresztezi. Mi ezt a jelens\u00e9get azon a s\u00edkon k\u00edv\u00e1njuk vizsg\u00e1lni, ahol a szellem \u00e9s gyakorlat egybeforranak: a t\u00f6rt\u00e9nelmi tudat s\u00edkj\u00e1n. A v\u00e1rhat\u00f3 eredm\u00e9ny igen \u00e9rdekesnek \u00edg\u00e9rkezik, mivel kutat\u00e1sunk t\u00e1rgya: az erd\u00e9lyi sz\u00e1szs\u00e1g \u00e9ppen az a n\u00e9pcsoportunk, mely nemzetis\u00e9geink k\u00f6z\u00f6tt kezdett\u0151l fogva a legpregn\u00e1nsabb \u00f6ntudattal rendelkezett. Zillich Heinrich Erd\u00e9lyr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 \u00faj k\u00f6nyve (\u2026) az el\u0151bb jellemzett dinamikus t\u00f6rt\u00e9netszeml\u00e9letnek kit\u0171n\u0151 \u00e9s tanuls\u00e1gos p\u00e9ld\u00e1ja annak minden er\u00e9ny\u00e9vel \u00e9s hib\u00e1j\u00e1val. Benne az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok t\u00f6rt\u00e9nete ragyog\u00f3 st\u00edlussal elevenedik meg. Nem lesz \u00e9rdektelen e t\u00f6rt\u00e9netszeml\u00e9let \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u00e9s\u00e9t v\u00e9gigk\u00eds\u00e9rni Zillich m\u0171v\u00e9ben \u00e9s e szeml\u00e9letb\u0151l foly\u00f3 t\u00e9teleit a magyar t\u00f6rt\u00e9neti \u00e1ll\u00e1sponttal \u00f6sszevetni.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

    A Trianon ut\u00e1ni nemzet\u00e1llamok nagy igyekezettel pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k kital\u00e1lni azt a saj\u00e1t t\u00f6rt\u00e9nelmet, amely a legalkalmasabb egy n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen nemzettudat megalapoz\u00e1s\u00e1ra. Entz G\u00e9za tal\u00e1l\u00f3an mondja: \u201e(\u2026)<\/em> mindenhez hozz\u00e1tapadnak, ami jelenlegi nemzeti tudatuk igazol\u00e1s\u00e1ul szolg\u00e1l\u201d. <\/em>A nagyn\u00e9met sikerek idej\u00e9n k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen feler\u0151s\u00f6d\u0151 sz\u00e1sz ig\u00e9ny is megjelenik erre. Tal\u00e1n \u00e9ppen az \u00e1ltaluk v\u00e1lasztott \u00faj haza, <\/em>Rom\u00e1nia okozta csal\u00f3d\u00e1saikban keresnek gy\u00f3gy\u00edrt a nagyn\u00e9met birodalmi gondolatban. Az ezt hordoz\u00f3, saj\u00e1tjuknak \u00e9rzett hatalomhoz val\u00f3 csatlakoz\u00e1ssal rem\u00e9lnek megold\u00e1st tal\u00e1lni gondjaikra, s meg akarnak felelni annak egy f\u00e9nyesebbre \u00e1lmodott k\u00f6z\u00f6s m\u00falttal.<\/p>\n\n\n\n

    \u201eZillich k\u00f6nyv\u00e9n k\u00e9t alapvet\u0151 gondolat h\u00faz\u00f3dik v\u00e9gig. Szerinte a K\u00e1rp\u00e1tok medenc\u00e9je minden szempontb\u00f3l szorosan \u00f6sszetartozik a N\u00e9met Birodalommal, annak mintegy v\u00e1rudvara. Erd\u00e9ly pedig ennek az el\u0151t\u00e9rnek messze Kelet fel\u00e9 kiugr\u00f3 b\u00e1sty\u00e1ja, melynek fal\u00e1n a sz\u00e1szok \u00e1llnak \u0151rt s benne \u0151k teremtik \u00e9s tartj\u00e1k fenn a nyugati szellemet \u00e9s m\u0171velts\u00e9get. Ez a k\u00e9t t\u00e9tel voltak\u00e9ppen a birodalmi \u00e9s a n\u00e9pcsoporti szeml\u00e9letb\u0151l fakad \u00e9s valami eg\u00e9szen csod\u00e1latos m\u00f3don keveredik egym\u00e1ssal. Ugyanakkor p\u00e9ld\u00e1ul, mid\u0151n hangoztatja, hogy a K\u00e1rp\u00e1tok t\u00e1voli zug\u00e1ba el\u0151retolt sz\u00e1szs\u00e1g fajtestv\u00e9reivel \u00e1lland\u00f3 egys\u00e9get alkotott s ennek az egys\u00e9gnek hat\u00e1rozott form\u00e1ba\u00f6nt\u00e9s\u00e9t k\u00edv\u00e1nja, ugyanakkor legmerevebben \u00e1ll szemben minden olyan, ak\u00e1r n\u00e9met r\u00e9szr\u0151l is kiindul\u00f3 k\u00eds\u00e9rlettel, mely a sz\u00e1sz \u00bbuniversitas\u00ab z\u00e1rts\u00e1g\u00e1nak megbont\u00e1s\u00e1t jelenti. A birodalmi gondolat szakadatlan hangoztat\u00e1sa nem akad\u00e1lyozza meg Zillichet abban, hogy II. J\u00f3zsef \u00e9ppen birodalmi szeml\u00e9letb\u0151l fakad\u00f3 k\u00f6zigazgat\u00e1si \u00faj\u00edt\u00e1sait \u00e9lesen el ne \u00edt\u00e9lje. A cs\u00e1sz\u00e1r az orsz\u00e1got Erd\u00e9llyel egy\u00fctt a megy\u00e9k \u00e9s kiv\u00e1lts\u00e1gos ter\u00fcletek teljes figyelmen k\u00edv\u00fcl hagy\u00e1s\u00e1val ker\u00fcletekre osztotta. Ez az int\u00e9zked\u00e9s az egys\u00e9ges birodalmi korm\u00e1nyz\u00e1s szempontj\u00e1b\u00f3l lehetett b\u00e1rmilyen \u00fcdv\u00f6s, a sz\u00e1szok \u0151si jogait s\u00e9rtette, egys\u00e9g\u00fcket vesz\u00e9lyeztette, teh\u00e1t fenntart\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl el\u00edt\u00e9lt\u00e9k. A nagy- \u00e9s kisn\u00e9met gondolat \u00edgy bogoz\u00f3dik \u00f6ssze Zillich szeml\u00e9let\u00e9ben. Ezzel kapcsolatban m\u00e9g egy jellemz\u0151 r\u00e9szletre h\u00edvjuk fel a figyelmet. Mikor a m\u00falt sz\u00e1zad 60-as \u00e9veinek porosz\u2013osztr\u00e1k \u00f6ssze\u00fctk\u00f6z\u00e9s\u00e9r\u0151l besz\u00e9l, ezt \u00edrja: \u00bbPoroszorsz\u00e1g az ellens\u00e9gesked\u00e9sek tartama alatt felvette az \u00e9rintkez\u00e9st a magyar emigr\u00e1nsokkal; magyar \u00f6nk\u00e9ntesek Klapka vez\u00e9rlet\u00e9vel az \u0151 oldal\u00e1ra \u00e1llottak. S\u0151t Bismarck hajland\u00f3 volt a magyar alkotm\u00e1nytervezetet a b\u00e9keszerz\u0151d\u00e9sben biztos\u00edtani. A kisn\u00e9met gondolat gy\u0151z\u00f6tt; Ausztria annyira meggyeng\u00fclt, hogy eg\u00e9sz Magyarorsz\u00e1got k\u00e9nytelen volt a magyaroknak \u00e1tadni\u00ab. Bismarck, mint a kisn\u00e9met gondolat k\u00e9pvisel\u0151je eg\u00e9szen meglep\u0151en hat. Ezt az \u00edt\u00e9letet pedig az a t\u00e9ny magyar\u00e1zza, hogy az 1867-es kiegyez\u00e9s k\u00f6vetkezt\u00e9ben a sz\u00e1szok v\u00e9gleg elvesztett\u00e9k \u00e9vsz\u00e1zados kiv\u00e1lts\u00e1gaikat. A nagy l\u00e1t\u00f3sz\u00f6g \u00edgy zsugorodik \u00f6ssze, mikor a sz\u00e1szs\u00e1g r\u00e9sz\u00e9rdekei azt megk\u00edv\u00e1nj\u00e1k.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

    \u00c9rdekes teh\u00e1t megfigyelni, hogy mik\u00f6zben a birodalom f\u00e9ny\u00e9nek-\u00e1rny\u00e9k\u00e1ba<\/em> kapaszkodn\u00e1nak, amint saj\u00e1t \u0151si jogaik csorbulnak, felhorgad benn\u00fcnk az ellenkez\u00e9s. Az azonban nem kap elismer\u00e9st e k\u00f6nyvben, hogy kikt\u0151l kapt\u00e1k ezeket a jogokat, s kik biztos\u00edtott\u00e1k 800 \u00e9ven \u00e1t azokat. S\u0151t, a kiegyez\u00e9ssel j\u00e1r\u00f3 \u00e9sz- \u00e9s korszer\u0171 m\u00f3dos\u00edt\u00e1sok \u2013 melyek nem jelentettek jogfoszt\u00e1st \u00e9s ink\u00e1bb kultur\u00e1lis t\u00e9ren nyilv\u00e1nultak meg \u2013 sz\u00e1mukra felh\u00e1bor\u00edt\u00f3 \u00e9s felejthetetlen vesztes\u00e9gk\u00e9nt jelentkeznek. \u00c9ppen az, ami igazolja, hogy \u00e9vsz\u00e1zadokon \u00e1t mennyire nem igaz\u00e1n kellett jogfoszt\u00e1st\u00f3l tartaniuk a Szent Korona v\u00e9delme alatt. Err\u0151l azonban sz\u00f3t sem fogunk hallani.<\/p>\n\n\n\n

    \u201eZillich szeml\u00e9let\u00e9nek m\u00e9g egy l\u00e9nyeges von\u00e1s\u00e1t kell kiemeln\u00fcnk: a mai gondolkod\u00e1snak k\u00f6vetkezetes \u00e9s felt\u0171n\u0151 visszavet\u00edt\u00e9s\u00e9t a m\u00faltba. B\u00e1r ez a jelens\u00e9g szinte minden korban \u00e9s minden t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00f3n\u00e1l, ha sokkal enyh\u00e9bb form\u00e1ban is, de megism\u00e9tl\u0151dhetik, m\u00e9gis a dinamikus t\u00f6rt\u00e9neti felfog\u00e1sra els\u0151sorban jellemz\u0151. Mondhatn\u00f3k, term\u00e9szetes k\u00f6vetkezm\u00e9nye a jelen \u00e9s m\u00falt szoros tartalmi egybeforraszt\u00e1s\u00e1nak. A XII. sz\u00e1zadi sz\u00e1sz telepeseket \u00edgy jellemzi: \u00bbB\u00e1rmi is k\u00e9sztette \u0151ket a k\u00f6lt\u00f6z\u00e9sre, mindegyik\u00fck tudta, hogy Eur\u00f3pa els\u0151 n\u00e9p\u00e9hez tartozik. Ezt a meg nem m\u0171velt keleti orsz\u00e1ggal (t. i. Magyarorsz\u00e1ggal) val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1s els\u0151 pillanat\u00e1ban kett\u0151z\u00f6tt er\u0151vel \u00e9rezt\u00e9k. Nem is lehetett m\u00e1sk\u00e9nt, mint hogy a telepesek n\u00e9met otthonuk, szok\u00e1srendj\u00fck \u00e9s m\u0171velts\u00e9g\u00fck, valamint Magyarorsz\u00e1g lak\u00f3i k\u00f6z\u00f6tt fenn\u00e1ll\u00f3 ellent\u00e9t f\u00e9ny\u00e9n\u00e9l azonnal felismerj\u00e9k azt az \u00e9rt\u00e9ket, amely miatt a kir\u00e1lynak (II. G\u00e9z\u00e1nak) \u0151ket oly t\u00e1volr\u00f3l kellett beh\u00edvnia, hogy a vadont vir\u00e1gz\u00f3 talajj\u00e1 var\u00e1zsolj\u00e1k, amire a magyar n\u00e9p nem volt k\u00e9pes\u00ab. Noha az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok \u00f6ntudata val\u00f3ban m\u00e9lyen gy\u00f6kerezik, m\u00e9gis e nagyon is mai \u00edz\u0171 meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sok a XII. \u00e9s XIII. sz\u00e1zadi emberre semmik\u00e9ppen nem alkalmazhat\u00f3k. M\u00e1s helyen a frankfurti parlament elj\u00e1r\u00e1s\u00e1n csod\u00e1lkozik, hogy a szabads\u00e1gharc magyarjaiban elvbar\u00e1tokat l\u00e1tott \u00e9s \u00bbnem tudta felfogni, hogy a felkel\u00e9s a n\u00e9mets\u00e9g \u00e9s a keleti n\u00e9met hatalmi helyzet ellen ir\u00e1nyul\u00ab. A 40-es \u00e9vek Eur\u00f3p\u00e1j\u00e1nak szabads\u00e1g ir\u00e1nti rajong\u00e1s\u00e1ba Zillich nem tudja mag\u00e1t bele\u00e9lni s rossz n\u00e9ven veszi, hogy akkor nem \u00fagy gondolkoztak az emberek, mint most. \u00cdr\u00f3nk el\u0151ad\u00e1s\u00e1nak m\u00f3dszere is igen \u00e9rdekes. A t\u00f6rt\u00e9n\u00e9s folyam\u00e1n mindig csak azokat a mozzanatokat emeli ki, melyek szeml\u00e9let\u00e9t al\u00e1t\u00e1masztj\u00e1k. Adatai \u00e1ltal\u00e1ban helyt\u00e1ll\u00f3ak, de mivel eg\u00e9sz sor l\u00e9nyeges dologr\u00f3l sz\u00f3 sem esik, az el\u00e9nk rajzol\u00f3d\u00f3 k\u00e9p teljesen egyoldal\u00fav\u00e1 v\u00e1lik. Ennek az a k\u00f6vetkezm\u00e9nye, hogy aki p\u00e9ld\u00e1ul a magyar t\u00f6rt\u00e9nelemmel nincs tiszt\u00e1ban, a k\u00f6nyv elolvas\u00e1sa ut\u00e1n halv\u00e1ny fogalmat sem kap arr\u00f3l, hogy a K\u00e1rp\u00e1tok medenc\u00e9j\u00e9ben a magyarok is j\u00e1tszottak valamif\u00e9le akt\u00edv szerepet. Kir\u00e1lyaink egyed\u00fcli \u00e9rdeme a sz\u00e1sz \u00e9rt\u00e9kek felismer\u00e9s\u00e9ben \u00e9s erej\u00e9nek gyarap\u00edt\u00e1s\u00e1ban \u00e1llott. A magyars\u00e1g tev\u00e9kenys\u00e9ge pedig kiz\u00e1r\u00f3lag a nyugati kult\u00fara jobb-rosszabb \u00e1tv\u00e9tel\u00e9ben mer\u00fclt ki. Erd\u00e9ly mindent a sz\u00e1szoknak k\u00f6sz\u00f6nhet, akik az erd\u00e9lyi \u00f6ntudatnak \u00e9s m\u0171velts\u00e9gnek egyed\u00fcli let\u00e9tem\u00e9nyesei. Az, hogy a magyaroknak a honfoglal\u00e1s \u00f3ta b\u00e1rmikor lehettek \u00f6n\u00e1ll\u00f3 c\u00e9lkit\u0171z\u00e9sei vagy lehetett saj\u00e1t hivat\u00e1studatuk, minderre a k\u00f6nyvben a leghalv\u00e1nyabb c\u00e9lz\u00e1s sem t\u00f6rt\u00e9nik. A magyars\u00e1g t\u00f6rt\u00e9neti szerep\u00e9t a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9ppen \u00e1llap\u00edtja meg: \u00bbA magyar \u00e1llam l\u00e9te mindig a Birodalomra t\u00e1maszkodott. Egy, a n\u00e9met k\u00f6zpontt\u00f3l teljesen elv\u00e1lasztott Magyarorsz\u00e1g h\u00f3d\u00edt\u00f3knak, mint k\u00e9s\u0151bb a t\u00f6r\u00f6k\u00f6knek, esett \u00e1ldozatul. Felszabad\u00edt\u00e1sra ism\u00e9t csak a Birodalom volt k\u00e9pes. Ebben a viszonylatban fejez\u0151dik ki a Dunamedenc\u00e9nek, mint a Birodalom er\u0151dj\u00e9nek jelent\u0151s\u00e9ge s ebben rejlik egyszersmind a magyarok bels\u0151 f\u00fcgg\u0151s\u00e9g\u00e9nek magyar\u00e1zata\u00ab. Az adatok egy szempontb\u00f3l t\u00f6rt\u00e9n\u0151 csoportos\u00edt\u00e1sa \u00e9s az el\u0151re fel\u00e1ll\u00edtott elm\u00e9letbe bele nem ill\u0151k t\u00f6k\u00e9letes mell\u0151z\u00e9se term\u00e9szetszer\u0171en vezet erre az eredm\u00e9nyre.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

    B\u00e1r Zillich csak egy a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szeik k\u00f6z\u00fcl, m\u00e9gis a fenti mondatokban benne rejlik az a szellem, melyben nevelkedett a sz\u00e1szs\u00e1g, s amely meghat\u00e1rozta viszonyul\u00e1s\u00e1t a magyars\u00e1ghoz. A rom\u00e1nokhoz f\u0171z\u0151d\u0151 viszonyt, akiket a magyarokn\u00e1l is jobban al\u00e1becs\u00fcltek, az a t\u00e9vhit uralta, hogy \u00e9ppen ez\u00e9rt b\u00e1rmilyen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt f\u00f6l\u00e9j\u00fck tudnak kerekedni. Emellett befogad\u00e1suk \u00e9s 800 \u00e9ves fejl\u0151d\u00e9s\u00fck bizonys\u00e1ga sz\u00e1mukra nem \u00e9rt fel egy n\u00e9pgy\u0171l\u00e9sen elhangzott balk\u00e1ni \u00edg\u00e9rget\u00e9s s\u00faly\u00e1val. Nagy t\u00e9ved\u00e9sek voltak ezek, s kiindul\u00f3 pontj\u00e1v\u00e1 v\u00e1ltak v\u00e9gzet\u00fcknek.<\/p>\n\n\n\n

    Zillich a magyarokr\u00f3l nem csup\u00e1n anakronisztikus gondolkod\u00e1sa eredm\u00e9nyek\u00e9nt nyilatkozik \u00edgy, de v\u00e9lem\u00e9nyform\u00e1l\u00e1sa nagyon hasonl\u00edt sz\u00e1mos rom\u00e1n t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz gondolatmenet\u00e9hez \u00e9s m\u00f3dszeresen ravasz cs\u00fasztat\u00e1saihoz. Valljuk be, hogy a fenti sorok ak\u00e1r indulatokat is kiv\u00e1lthatn\u00e1nak a val\u00f3s\u00e1got ismer\u0151, s f\u0151leg a magyar olvas\u00f3ban.<\/p>\n\n\n\n

    De t\u00e9rj\u00fcnk vissza Entz G\u00e9za ismertet\u0151j\u00e9hez:<\/p>\n\n\n\n

    \u201eMost pedig r\u00f6viden tekints\u00fck \u00e1t a Zillich rajzolta magyar \u00e9s erd\u00e9lyi t\u00f6rt\u00e9neti fejl\u0151d\u00e9st. R\u00e9szletekre nem terjeszkedhet\u00fcnk ki. Csak a f\u0151bb mozzanatok kiemel\u00e9s\u00e9re t\u00f6reksz\u00fcnk.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Erd\u00e9ly honfoglal\u00e1s el\u0151tti t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t vizsg\u00e1lva Zillich arra az eredm\u00e9nyre jut, hogy a b\u00e9rces haza a Kr. e. VI. sz\u00e1zadt\u00f3l kezdve r\u00f6vid megszak\u00edt\u00e1sokkal germ\u00e1n t\u00f6rzsek sz\u00e1ll\u00e1sa volt. El\u0151bb a bastarnok, majd k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl h\u00e1romsz\u00e1zados d\u00e1k \u00e9s r\u00f3mai uralom ut\u00e1n nyugati g\u00f3tok \u00e9s gepid\u00e1k telepedtek meg benne. A hunok \u00e9s avarok bet\u00f6r\u00e9se csak r\u00f6vid ideig tart\u00f3 k\u00f6zj\u00e1t\u00e9k. Felt\u0171n\u0151, hogy a d\u00e1korom\u00e1n elm\u00e9lettel k\u00f6nyv\u00fcnk hat\u00e1rozottan szembesz\u00e1ll s a magyar kutat\u00e1s \u00e9rveivel utas\u00edtja vissza. \u00c1ll\u00e1sfoglal\u00e1s\u00e1nak magyar\u00e1zata nagyon egyszer\u0171: el\u0151ad\u00e1s\u00e1nak t\u00f6rekv\u00e9se vil\u00e1gosan arra ir\u00e1nyul, hogy Erd\u00e9lyben a germ\u00e1n folytonoss\u00e1got bizony\u00edtsa. Ennek megfelel\u0151en t\u00f6k\u00e9letesen megfeledkezik a szk\u00edt\u00e1k \u00e9s kelt\u00e1k jelent\u0151s \u00e9s hossz\u00fa szerepl\u00e9s\u00e9r\u0151l. A hunokr\u00f3l azt \u00e1ll\u00edtja, hogy semmif\u00e9le szellemi nyomot nem hagytak maguk ut\u00e1n s a honfoglal\u00e1st szinte k\u00f6zvetlen\u00fcl megel\u0151z\u0151 h\u00e1romsz\u00e1zados avar birodalomr\u00f3l is alig hallunk valamit.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Ism\u00e9t bizony\u00edt\u00e9k\u00e1t nyerj\u00fck, hogy mennyire szubjekt\u00edv lehet a tudom\u00e1ny, ha nemzeti \u00e9rdeket akar szolg\u00e1lni. El\u0151sz\u00f6r a rom\u00e1n t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00f3kon csod\u00e1lkoztunk el, majd h\u00e1borodunk fel, ez\u00fattal alkalmunk van ezt a sz\u00e1szok eset\u00e9ben tapasztalni. Ha beleolvasunk a legt\u00f6bb \u2013 s\u0151t valamennyi \u2013 szomsz\u00e9dos n\u00e9p t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00f3inak tanulm\u00e1nyaiba, bele\u00e9rtve \u00fajabban az ukr\u00e1nokat is, ugyanezt tal\u00e1ljuk. De mit sz\u00f3ljunk, ha hozz\u00e1jutunk a magyarok t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t \u00f6sszefoglal\u00f3 uni\u00f3s anyagokhoz. Amit ebb\u0151l ismer\u00fcnk, az min\u0151s\u00edthetetlen.<\/p>\n\n\n\n

    Entz folytatja:<\/p>\n\n\n\n

    \u201eK\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy Erd\u00e9ly \u00e9s Magyarorsz\u00e1g ter\u00fclet\u00e9n a magyarok megteleped\u00e9se el\u0151tt jelent\u0151s szerepet j\u00e1tszottak a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 germ\u00e1n t\u00f6rzsek. A folytonoss\u00e1g felt\u00e9telez\u00e9s\u00e9re azonban semmi alapunk nincs. Haz\u00e1nk ter\u00fclete, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a n\u00e9pv\u00e1ndorl\u00e1s kor\u00e1ban, n\u00e9pek orsz\u00e1g\u00fatja volt, melyek folyton v\u00e1ltott\u00e1k \u00e9s minden faji egy\u00fcv\u00e9tartoz\u00e1s ellen\u00e9re \u00e1lland\u00f3an mart\u00e1k egym\u00e1st. (\u2026) Abban az id\u0151ben csak egyetlen hat\u00e1rozott \u00f6ntudat volt: a r\u00f3mai birodalom\u00e9, mely m\u00e9g hanyatl\u00e1s\u00e1ban is csod\u00e1lattal \u00e9s tisztelettel t\u00f6lt\u00f6tte el a barb\u00e1rokat. (\u2026) A n\u00e9pv\u00e1ndorl\u00e1s viharai ide-oda korb\u00e1csolt\u00e1k a t\u00f6rzseket m\u00e9g Nyugateur\u00f3p\u00e1ban is. Ez a cseppfoly\u00f3s \u00e1llapot a K\u00e1rp\u00e1tok medenc\u00e9j\u00e9ben csak egyszer-egyszer szil\u00e1rdult meg, hogy r\u00f6vid id\u0151 m\u00falt\u00e1n \u00fajabb hull\u00e1m els\u00f6p\u00f6rje az el\u0151z\u0151 n\u00e9peket \u00e9s eredm\u00e9nyeiket. Ilyen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt bajos felt\u00e9telezni Erd\u00e9lyben germ\u00e1n folytonoss\u00e1got. Arra, hogy a XII. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n betelep\u00fcl\u0151 sz\u00e1szok itt germ\u00e1nokat biztosan nem tal\u00e1lhattak, k\u00e9ts\u00e9gtelen bizony\u00edt\u00e9kot ny\u00fajtanak a helynevek, melyek k\u00f6z\u00f6tt germ\u00e1n eredet\u0171t hi\u00e1ba keres\u00fcnk. Kniezsa Istv\u00e1n kutat\u00e1sai vil\u00e1gosan tan\u00faskodnak arr\u00f3l, hogy a X. \u00e9s XI. sz\u00e1zadban Erd\u00e9lybe nyomul\u00f3 magyarok csak szl\u00e1v \u00e9s t\u00f6r\u00f6k telep\u00fcl\u00e9seket tal\u00e1ltak, azokat is sz\u00e9tsz\u00f3rtan. Ha a germ\u00e1n folytonoss\u00e1g \u00e9s Zillich \u00e1ltal hangoztatott f\u00f6ldm\u0171vel\u0151 kult\u00fara \u00e1lland\u00f3s\u00e1ga fenn\u00e1llna, elk\u00e9pzelhetetlen, hogy ez a helynevekben semmif\u00e9le nyomot ne hagyott volna. De \u00edr\u00f3nk maga is ellentmond\u00e1sba keveredik e k\u00e9rd\u00e9st illet\u0151en, mid\u0151n a sz\u00e1szok beteleped\u00e9se el\u0151tti Erd\u00e9lyt \u00bba bizonytalans\u00e1g ter\u00fclet\u00e9nek\u00ab nevezi. M\u00e1r pedig m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vezredes germ\u00e1n kult\u00far\u00e1val \u00e1titatott vid\u00e9kr\u0151l ezt tal\u00e1n m\u00e9gsem lehetne \u00e1ll\u00edtani.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Ezzel r\u00f6gt\u00f6n \u00e1tt\u00e9rhet\u00fcnk a sz\u00e1szok betelep\u00fcl\u00e9s\u00e9nek k\u00e9rd\u00e9s\u00e9re. II. G\u00e9z\u00e1nak e l\u00e9p\u00e9s\u00e9t a sz\u00e1sz t\u00f6rt\u00e9netszeml\u00e9let majdnem egy\u00f6ntet\u0171en \u00fagy magyar\u00e1zza, hogy a telepesek beh\u00edv\u00e1s\u00e1nak kett\u0151s c\u00e9lja volt: egyr\u00e9szt a \u00bbvadon\u00ab term\u0151v\u00e9 t\u00e9tele, m\u00e1sr\u00e9szt a honv\u00e9delem komoly megszervez\u00e9se a K\u00e1rp\u00e1tok d\u00e9lkeleti k\u00f6ny\u00f6khajlat\u00e1ban. A kir\u00e1lyok ezenk\u00edv\u00fcl a magas kult\u00far\u00e1j\u00fa sz\u00e1sz v\u00e1rosokban az egyre hatalmasod\u00f3 nemess\u00e9ggel szemben er\u0151s t\u00e1maszt\u00e9kot tal\u00e1ltak. Zillich emellett nyomat\u00e9kosan hangs\u00falyozza, hogy az erd\u00e9lyi magyar nemess\u00e9gnek \u00bba kitart\u00f3 kultur\u00e1lis munk\u00e1ra hi\u00e1nyzott a k\u00e9pess\u00e9ge. Ezt csak szabad \u00e9s alkot\u00f3 emberek tudt\u00e1k megval\u00f3s\u00edtani: parasztok, k\u00e9zm\u0171vesek \u00e9s v\u00e1roslak\u00f3k, akiknek az egy\u00e9ni \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00e9letr\u0151l tiszt\u00e1bb fogalmaik voltak\u00ab. E felfog\u00e1s szerint teh\u00e1t v\u00e9geredm\u00e9nyben Erd\u00e9ly gazdas\u00e1gi, honv\u00e9delmi \u00e9s m\u0171velts\u00e9gi k\u00e9rd\u00e9seit csakis a sz\u00e1szok tudt\u00e1k megoldani s az \u0151 \u00e1ltaluk mutatott p\u00e9ld\u00e1t ut\u00e1nozt\u00e1k \u00fagy-ahogy a magyarok \u00e9s rom\u00e1nok. Hatalmas f\u00f6l\u00e9ny\u00fcket a sz\u00e1sz falu telep\u00fcl\u00e9si form\u00e1i, valamint a h\u00e1z beoszt\u00e1sa is bizony\u00edtja, amennyiben benn\u00fck gy\u00f6kerezik az erd\u00e9lyi falu- \u00e9s h\u00e1zt\u00edpus.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Ezek az \u00e1ll\u00edt\u00e1sok az \u00fajabb kutat\u00e1sok f\u00e9ny\u00e9n\u00e9l n\u00e9mi m\u00f3dos\u00edt\u00e1sra szorulnak. Mindenekel\u0151tt a sz\u00e1szok betelep\u00fcl\u00e9se nem egyszerre, hanem lassankint t\u00f6rt\u00e9nt s val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a XIII. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ig elh\u00faz\u00f3dott. Eredetileg csak a nagyszebeni, \u00fajegyh\u00e1zi \u00e9s nagysinki d\u00e9k\u00e1ns\u00e1gok egy r\u00e9sz\u00e9t sz\u00e1llott\u00e1k meg s csak az 1200-as \u00e9vek folyam\u00e1n terjeszkedtek tov\u00e1bb. Arra, hogy a mai sz\u00e1sz f\u00f6ldnek jelent\u0151s r\u00e9sze azok bev\u00e1ndorl\u00e1sa el\u0151tt magyar telep\u00fcl\u00e9s volt, csattan\u00f3s bizony\u00edt\u00e9k az a t\u00e9ny, hogy a sz\u00e9kelyek egy r\u00e9sze \u00e9ppen Sebes, Orb\u00f3 \u00e9s K\u00e9zd vid\u00e9k\u00e9r\u0151l k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt 1200 k\u00f6r\u00fcl a mai H\u00e1romsz\u00e9kbe. Erre a gyep\u0171 kitol\u00e1sa \u00e9s a hat\u00e1rnak a K\u00e1rp\u00e1tok gerinc\u00e9n t\u00f6rt\u00e9n\u0151 v\u00e9gleges megszil\u00e1rd\u00edt\u00e1sa adott okot. Ezut\u00e1n l\u00e9ptek az \u0151 hely\u00fckre a sz\u00e1szok. (\u2026) A sz\u00e1szok teh\u00e1t nem valami \u0151serd\u0151be telepedtek, hanem nagyobbr\u00e9szt olyan ter\u00fcletekre, melyeken a magyars\u00e1g legal\u00e1bb is m\u00e1sf\u00e9l sz\u00e1zad \u00f3ta \u00e9letlehet\u0151s\u00e9get teremtett. Az erd\u00e9lyi honv\u00e9delem a gyep\u0171rendszer \u00e9s hat\u00e1r\u0151ri szolg\u00e1lat alapos megszervez\u00e9se r\u00e9v\u00e9n a sz\u00e1szok betelep\u00fcl\u00e9sekor m\u00e1r r\u00e9gen megoldottnak volt tekinthet\u0151. Ami pedig a sz\u00e1sz m\u0171velts\u00e9get illeti, hangs\u00falyoznunk kell, hogy hiba lenne a k\u00f6z\u00e9pkorv\u00e9gi magas v\u00e1rosi sz\u00ednvonal megl\u00e9t\u00e9t m\u00e1r a betelep\u00fcl\u00e9s idej\u00e9ben felt\u00e9telezni. A sz\u00e1sz v\u00e1rosok meger\u0151s\u00f6d\u00e9s\u00e9nek ideje a magyar v\u00e1rosok\u00e9val esik egybe s IV. B\u00e9la, valamint az Anjouk, Zsigmond \u00e9s M\u00e1ty\u00e1s v\u00e1rosfejleszt\u0151 politik\u00e1j\u00e1val f\u00fcggenek \u00f6ssze. Mindezzel nem akarjuk tagadni a sz\u00e1szok gazdas\u00e1gi, hadi \u00e9s m\u0171velts\u00e9gi \u00e9rdemeit, csak arra szeretn\u00e9nk r\u00e1mutatni, hogy ezek nem kiz\u00e1r\u00f3lagosak. Ha a magyar fejl\u0151d\u00e9s mindezen szempontokb\u00f3l sokat k\u00f6sz\u00f6nhet a sz\u00e1szoknak, \u00fagy ez ford\u00edtva is \u00e1ll. Az erd\u00e9lyi falu- \u00e9s h\u00e1zt\u00edpusnak a sz\u00e1sz p\u00e9ld\u00e1b\u00f3l val\u00f3 levezet\u00e9se nyilv\u00e1nval\u00f3an t\u00falz\u00e1s. Err\u0151l b\u00e1rki meggy\u0151z\u0151dhetik, aki ak\u00e1r egym\u00e1s mellett l\u00e9v\u0151 magyar \u00e9s sz\u00e1sz falut valaha is l\u00e1tott. (\u2026)<\/em><\/p>\n\n\n\n

    A n\u00e9met lovagrendnek 1211-ben t\u00f6rt\u00e9nt betelep\u00edt\u00e9s\u00e9t \u00e9s 14 \u00e9vi barcas\u00e1gi tart\u00f3zkod\u00e1s\u00e1t Zillich hangs\u00falyozottan kiemeli. Sajn\u00e1lja, hogy a rendet II. Endre el\u0171zte. \u00bbAki a rend \u00f3ri\u00e1si poroszorsz\u00e1gi eredm\u00e9nyeit szem el\u0151tt tartja, k\u00f6nnyen elk\u00e9pzelheti, micsoda fejl\u0151d\u00e9s indult volna meg Erd\u00e9lyben, ha siker\u00fclt volna ott l\u00e1b\u00e1t tart\u00f3san megvetnie. E t\u00e9nynek egyenesen \u00e1ltal\u00e1nos eur\u00f3pai hat\u00e1sa lett volna. Szil\u00e1rdabban, mint valaha, n\u00e9met k\u00e9zbe siklott volna D\u00e9lkelet-Eur\u00f3pa, s\u0151t tal\u00e1n a Dunamedenc\u00e9t t\u00f6r\u00f6k be\u00fct\u00e9sek soha nem \u00e9rt\u00e9k volna\u00ab. Hasonl\u00f3 \u00e9l\u00e9nk k\u00e9pzeletre vall\u00f3 k\u00f6lt\u0151i t\u00falz\u00e1st sokhelyt tal\u00e1lhatunk k\u00f6nyv\u00e9ben. Ilyen az is, hogy a tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s ut\u00e1n csak a n\u00e9metek \u00e9rtett\u00e9k meg a v\u00e1r\u00e9p\u00edt\u00e9s \u00e9s v\u00e1roser\u0151d\u00edt\u00e9s sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9t. Pedig tudjuk, hogy IV. B\u00e9la kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re a kir\u00e1lyi birtokokon orsz\u00e1gszerte folyt a v\u00e1r\u00e9p\u00edt\u00e9s. Ebbe a munk\u00e1ba a f\u0151nemess\u00e9g is belekapcsol\u00f3dott. \u00dagysz\u00f3lv\u00e1n minden magyarorsz\u00e1gi v\u00e1r eredete legal\u00e1bb a XIII. sz\u00e1zadra megy vissza, ha nem \u00e9ppen tov\u00e1bbra.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Az akkor jelent\u0151s kiterjed\u00e9s\u0171 Magyarorsz\u00e1got a Kir\u00e1lyf\u00f6lddel \u00f6sszet\u00e9veszteni, t\u00f6bb mint sz\u00e1nd\u00e9koss\u00e1g. Enn\u00e9l a szerz\u0151 lehetett volna \u00f3vatosabb.<\/p>\n\n\n\n

    \u201eA sok vid\u00e9kr\u0151l lassankint betelep\u00fclt germ\u00e1n csoportokat egys\u00e9ges n\u00e9pp\u00e9 a magyar kir\u00e1lyi akarat forrasztotta \u00f6ssze. Ennek kifejez\u0151je a sz\u00e1mukra 1224-ben kibocs\u00e1tott h\u00edres Andreanum. Kir\u00e1lyaink az adott kiv\u00e1lts\u00e1gokat mindig tiszteletben tartott\u00e1k.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Entz G\u00e9za szavai ezek, \u00e9s az egyik legfontosabb szempontot r\u00f6gz\u00edtik a sz\u00e1szokkal kapcsolatos tudnival\u00f3kb\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n

    \u201eAz Anjouk, Zsigmond \u00e9s a Hunyadiak v\u00e1rosfejleszt\u0151 politik\u00e1ja hat\u00e9konyan seg\u00edtette a sz\u00e1sz telepeket. A XIV. sz\u00e1zad folyam\u00e1n indult meg er\u0151teljesebben a kimondottan v\u00e1rosi \u00e9let. Nagy Lajos birodalma val\u00f3ban sokat k\u00f6sz\u00f6nhet a v\u00e1rosok gazdas\u00e1gi \u00e9s m\u0171velts\u00e9gi izmosod\u00e1s\u00e1nak. Ez a lend\u00fclet \u00e9ppen a kir\u00e1ly politikai \u00e9lesl\u00e1t\u00e1s\u00e1nak k\u00f6vetkezm\u00e9nye s ez\u00e9rt a k\u00f6zponti hatalom kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9nek legal\u00e1bb annyit k\u00f6sz\u00f6nhet, mint a kialakul\u00f3 v\u00e1rosi polg\u00e1rs\u00e1g buzg\u00f3s\u00e1g\u00e1nak. M\u00e1r csak emiatt is teljesen elhib\u00e1zott az a n\u00e9zet, hogy a XIV. sz\u00e1zadi Magyarorsz\u00e1g hatalma kiz\u00e1r\u00f3lag a v\u00e1rosokon nyugodott volna. Ezzel kapcsolatban Zillich k\u00f6nyv\u00e9b\u0151l eg\u00e9szen meglep\u0151 dolgokat vehet\u00fcnk tudom\u00e1sul. Mindenekel\u0151tt nyomat\u00e9kosan r\u00e1mutat Magyarorsz\u00e1g lakosainak er\u0151sen vegyes fajis\u00e1g\u00e1ra. A magyar nemess\u00e9g \u00e9s jobb\u00e1gys\u00e1g fut\u00f3lagos eml\u00edt\u00e9se mellett rendk\u00edv\u00fcl jelent\u0151s n\u00e9met szabadparaszt r\u00e9teget \u00e1llap\u00edt meg. Haz\u00e1nk Anjou-kori sz\u00ednes t\u00e1rsadalmi r\u00e9tegz\u0151d\u00e9s\u00e9nek e k\u00f6nnyed leegyszer\u0171s\u00edt\u00e9se ut\u00e1n a v\u00e1rosokr\u00f3l a k\u00f6vetkez\u0151ket olvashatjuk: \u00bbA v\u00e1rosok szinte kiv\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl n\u00e9metek voltak. Ez\u00e1ltal a magasabb \u00e9letsz\u00ednvonal az iparral, kereskedelemmel \u00e9s iskol\u00e1val egy\u00fctt a n\u00e9mets\u00e9g alkot\u00f3 erej\u00e9b\u0151l fejl\u0151d\u00f6tt ki, valamint az \u00e1ltaluk nevelt nemess\u00e9g v\u00e9kony r\u00e9teg\u00e9b\u0151l, \u0151k \u00e9p\u00edtett\u00e9k ki az \u00e1llamot (!!), \u0151k \u00e1lltak minden\u00fctt a szellem \u00e9s \u00e1ru \u00fatjain. S mivel ez nemcsak Magyarorsz\u00e1gon, hanem minden keleteur\u00f3pai \u00e1llamban \u00edgy t\u00f6rt\u00e9nt, az \u0151 k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fck n\u00e9lk\u00fcl nem \u00e1llhatott fenn megalapozott \u00e9s fejl\u0151d\u00e9sk\u00e9pes kir\u00e1lyi politika. \u0150k voltak a titkos n\u00e9met birodalom (!!), amelyre t\u00e1maszkodva Nagy Lajos Magyarorsz\u00e1got uralkod\u00e1sa idej\u00e9re hatalmasabb\u00e1 tette, mint valaha\u00ab.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Nem sz\u00fcks\u00e9gesek t\u00fal nagy t\u00f6rt\u00e9nelmi ismeretek ahhoz, hogy ezeknek a m\u00e1r megalom\u00e1nnak is nevezhet\u0151 \u00e1ll\u00edt\u00e1soknak a k\u00e9ptelens\u00e9g\u00e9t \u00e9rz\u00e9kelj\u00fck. Az olvas\u00f3nak az az \u00e9rz\u00e9se t\u00e1mad, hogy \u2013 tapintatosan fogalmazva \u2013 a birodalmi gondolat a szerz\u0151t itt m\u00e1r t\u00fals\u00e1gosan elragadta, s\u0151t esz\u00fcnkbe juthatnak m\u00e9g a Ceau\u015fescu-\u00e9ra t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szei is.<\/p>\n\n\n\n

    \u201eTudjuk, hogy a XIV. sz\u00e1zadi Magyarorsz\u00e1g Eur\u00f3pa akkor tal\u00e1n legrendezettebb \u00e1llama volt, mely a k\u00f6zponti hatalom \u00f6sszetart\u00f3 ereje \u00e9s a t\u00e1rsadalom szervezetts\u00e9ge folyt\u00e1n p\u00e9ld\u00e1tlanul \u00e1llott Eur\u00f3pa egykor\u00fa, bizony meglehet\u0151sen zavaros viszonyai k\u00f6z\u00f6tt. A gazdas\u00e1gi \u00e9s kultur\u00e1lis fellend\u00fcl\u00e9s, valamint a v\u00e1rosok meger\u0151s\u00f6d\u00e9se a magyar hatalmi politik\u00e1nak k\u00f6vetkezm\u00e9nye s eredm\u00e9nyeinek csak egy r\u00e9sze. Haz\u00e1nkban a v\u00e1rosi polg\u00e1rs\u00e1g soha megk\u00f6zel\u00edt\u0151leg sem emelkedett olyan jelent\u0151s\u00e9gre, mint Nyugateur\u00f3p\u00e1ban. Rendk\u00e9nt is csak a XV. sz\u00e1zad elej\u00e9t\u0151l kezdve szerepel. Az \u00e1llam ragyog\u00f3 hatalma m\u00e1r csak az\u00e9rt sem indulhatott ki bel\u0151l\u00fck. Hiszen a v\u00e1rosok a k\u00f6zponti hatalom f\u00fcggv\u00e9nyei voltak \u00e9s kor\u00e1ntsem ford\u00edtva.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    M\u00e9g n\u00e9h\u00e1ny sz\u00f3t haz\u00e1nk v\u00e1rosainak kiz\u00e1r\u00f3lagos n\u00e9met volt\u00e1r\u00f3l. B\u00e1r a n\u00e9mets\u00e9g v\u00e1rosaink kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl jelent\u0151s szerepet j\u00e1tszott, a sz\u00e1sz v\u00e1rosok kiv\u00e9tel\u00e9vel minden magyarorsz\u00e1gi v\u00e1rosban jelent\u00e9keny magyar r\u00e9teg lakott. Alf\u00f6ldi, dun\u00e1nt\u00fali \u00e9s sz\u00e9kely v\u00e1rosaink a k\u00fcl\u00f6nleges magyar fejl\u0151d\u00e9snek tanuls\u00e1gos p\u00e9ld\u00e1it ny\u00fajtj\u00e1k. Az, hogy nem alakultak tiszt\u00e1n nyugati m\u00f3dra, m\u00e9g t\u00e1volr\u00f3l sem jelenti, hogy nem lehet \u0151ket v\u00e1rosoknak tartani. De hat\u00e1rozott adatokat is felhozhatunk. \u00cdgy p\u00e9ld\u00e1ul Brass\u00f3 megalap\u00edt\u00f3i magyarok voltak, \u0151k \u00e9p\u00edtett\u00e9k a pog\u00e1ny szent\u00e9ly f\u00f6l\u00e9 a XI. sz\u00e1zadban a Szt. L\u00e9n\u00e1rd-templomot. Kolozsv\u00e1rt pedig \u00e9ppen most t\u00e1rt\u00e1k fel a Z\u00e1polya-utc\u00e1ban a nagykiterjed\u00e9s\u0171 honfoglal\u00e1skori temet\u0151t. A f\u0151t\u00e9ren XI. sz\u00e1zadi temetkez\u00e9si leletre bukkantak. Egy Mika S\u00e1ndor \u00e1ltal P\u00e1risban felfedezett XIII. sz\u00e1zadi k\u00e9zirat \u00edgy eml\u00e9kezik meg Kolozsv\u00e1r tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s-kori pusztul\u00e1s\u00e1r\u00f3l: \u00bbEgy v\u00e1rban, melyet Clusa-nak neveztek, v\u00e9gtelen sokas\u00e1g\u00fa magyar esett el.\u00ab K\u00fcl\u00f6nben Kolozsv\u00e1r alaprajz\u00e1nak kett\u0151ss\u00e9ge is vil\u00e1gosan mutatja a v\u00e1ros kett\u0151s eredet\u00e9t. A legr\u00e9gibb \u00f3v\u00e1ri telep\u00fcl\u00e9s szab\u00e1lytalan, term\u00e9szethez igazod\u00f3 szerkezet\u00e9vel szemben az \u00faj k\u00f6zpontot jelent\u0151 f\u0151t\u00e9r szab\u00e1lyoss\u00e1ga teljes m\u00e9rt\u00e9kben megfelel a tervszer\u0171, friss n\u00e9met telep\u00fcl\u00e9snek, mely a tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s ut\u00e1n indulhatott meg. Teljesen t\u00e9ves teh\u00e1t Zillich be\u00e1ll\u00edt\u00e1sa, mid\u0151n azon kesereg, hogy Kolozsv\u00e1r a r\u00e9gi sz\u00e1sz elvekhez h\u0171tlen lett, mivel befogadta a magyarokat. Az igazs\u00e1g az, hogy a n\u00e9gy \u00e9vsz\u00e1zados magyar m\u00faltra visszatekint\u0151 Kolozsv\u00e1r falai k\u00f6z\u00e9 telepedtek be n\u00e9metek, kik csak a XIV. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9re tettek szert nagy hatalomra. A magyars\u00e1g XV. sz\u00e1zadi el\u0151ret\u00f6r\u00e9se azonban v\u00e9glegesen biztos\u00edtotta Kolozsv\u00e1r magyar jelleg\u00e9t. A nemr\u00e9g megindult telep\u00fcl\u00e9st\u00f6rt\u00e9neti tanulm\u00e1nyok sok m\u00e1s v\u00e1rosunk magyar eredet\u00e9re is k\u00e9ts\u00e9gtelen bizony\u00edt\u00e9kokat kutattak fel. Kider\u00fclt, hogy a Szepess\u00e9g v\u00e1rosainak \u00e9s falvainak legnagyobb r\u00e9sze eredetileg a magyar gyep\u0171rendszer telepl\u00e9sei voltak s ott a szepesi sz\u00e1szok csak a tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s k\u00f6vetkezt\u00e9ben megritkult vagy eln\u00e9ptelenedett helys\u00e9geket sz\u00e1llottak meg a XIII. sz\u00e1zad k\u00f6zepe t\u00e1j\u00e1n. (\u2026)<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Zsigmond uralkod\u00e1s\u00e1t\u00f3l kezdve mind jobban el\u0151t\u00e9rbe l\u00e9p a fenyeget\u0151 t\u00f6r\u00f6k veszedelem. Erd\u00e9ly el\u0151retolt b\u00e1stya jellege val\u00f3ban ekkor alakult ki. A sz\u00e1zados harcra j\u00f3l fel kellett k\u00e9sz\u00fclni. Az erd\u00e9lyi er\u0151drendszer term\u00e9szetszer\u0171leg kiv\u00e1lt a sz\u00e1sz \u00e9s sz\u00e9kely ter\u00fcleten \u00e9p\u00fclt fel. A Hunyadiak kor\u00e1ban az orsz\u00e1g eg\u00e9sz n\u00e9pess\u00e9ge kivette r\u00e9sz\u00e9t a k\u00fczdelemb\u0151l. A XV. sz\u00e1zad hadi esem\u00e9nyeit a magyar t\u00e1mad\u00f3 szellem jellemzi. A h\u00e1bor\u00fak s\u00faly\u00e1t els\u0151sorban a harcedzett magyars\u00e1g viselte. Erre nemcsak katonai er\u00e9nyei, hanem k\u00e9ts\u00e9gtelen sz\u00e1mbeli f\u00f6l\u00e9nye is predesztin\u00e1lta (az orsz\u00e1g lakoss\u00e1g\u00e1nak mintegy 75\u201377%-a magyar). Zillich minderr\u0151l megfeledkezik. \u00dagy tesz, mintha legal\u00e1bb is Erd\u00e9ly v\u00e9delme kiz\u00e1r\u00f3lag a sz\u00e1szokra h\u00e1rult volna. A k\u00fczdelemben \u00bba f\u0151s\u00faly term\u00e9szetesen azokon nyugodott, akik elegend\u0151 eszk\u00f6zzel rendelkeztek arra, hogy ilyen bel\u00e1thatatlan megpr\u00f3b\u00e1ltat\u00e1sban is meg\u00e1llj\u00e1k hely\u00fcket. Ezek a n\u00e9metek voltak, a v\u00e1rak, meger\u0151s\u00edtett falusi templomok \u00e9s v\u00e1rosok urai\u00ab. Term\u00e9szetes, hogy a sz\u00e1szok is kivett\u00e9k a maguk r\u00e9sz\u00e9t a t\u00f6r\u00f6k elleni harcokban, de hogy \u0151k lettek volna a der\u00e9khad, azt m\u00e1r l\u00e9leksz\u00e1muk sem tette lehet\u0151v\u00e9. Polg\u00e1ri \u00e9letform\u00e1juk is ink\u00e1bb a b\u00e9k\u00e9s magatart\u00e1sra volt alkalmas, mint a katon\u00e1skod\u00e1sra. A sz\u00e1szok val\u00f3ban f\u0151leg v\u00e9dekez\u00e9sre rendezkedtek be, amint ezt nagyszab\u00e1s\u00fa er\u0151d\u00edt\u00e9seik bizony\u00edtj\u00e1k. A t\u00e1mad\u00f3 harcmodort\u00f3l a magyarokkal ellent\u00e9tben idegenkedtek. A keresked\u0151 \u00e9s iparoselem ink\u00e1bb p\u00e9nzzel j\u00e1rult hozz\u00e1 a k\u00f6z\u00f6s veszedelem elh\u00e1r\u00edt\u00e1s\u00e1hoz, mint v\u00e9rrel. Falvaik v\u00e9delm\u00e9t \u00e9ppen katonai c\u00e9lb\u00f3l betelep\u00edtett sz\u00e9kelyekre \u00e9s rom\u00e1nokra b\u00edzt\u00e1k. Maguk legsz\u00edvesebben v\u00e1raikba \u00e9s er\u0151djeikbe z\u00e1rk\u00f3ztak. \u00c9ppen ez a magatart\u00e1s magyar\u00e1zza a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k gyakori \u00e9s alapos sz\u00e1szf\u00f6ldi puszt\u00edt\u00e1sait. Mindezek alapj\u00e1n k\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy a t\u00f6r\u00f6k elleni k\u00fczdelem f\u0151mozgat\u00f3ja csakis a magyars\u00e1g lehetett. M\u00e9g csak annyit szeretn\u00e9nk a mondottakhoz hozz\u00e1f\u0171zni, hogy a magyarok az eg\u00e9sz d\u00e9li hat\u00e1ron v\u00e1rrendszert szerveztek, melybe a saj\u00e1tos megold\u00e1s\u00fa sz\u00e9kely templomer\u0151d\u00f6k is beletartoztak. A sz\u00e1sz er\u0151d\u00edt\u00e9sek a maguk egy\u00e9ni \u00e9s a magyart\u00f3l k\u00f6nnyen megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztethet\u0151 megjelen\u00e9s\u00fckkel az orsz\u00e1g v\u00e9d\u0151\u00f6vezet\u00e9nek csak szerves r\u00e9sz\u00e9t alkott\u00e1k, de t\u00e1volr\u00f3l sem az egyetlen v\u00e9d\u0151\u00f6vezetet.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Ez a k\u00e9pzel\u0151d\u00e9sek hat\u00e1r\u00e1n t\u00fali Zillich \u00e1ll\u00edt\u00e1s, mely szerint Erd\u00e9ly v\u00e9delmez\u00e9se kiz\u00e1r\u00f3lag a sz\u00e1szokra h\u00e1rult volna, ism\u00e9t a rom\u00e1n t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00e1s t\u00fallicit\u00e1lhatatlans\u00e1g\u00e1nak els\u0151bbs\u00e9g\u00e9t feszegeti.<\/p>\n\n\n\n

    \u201eA XVI. sz\u00e1zad v\u00e9gvesz\u00e9lybe sodorta a k\u00f6z\u00e9pkori magyar birodalmat. A t\u00f6r\u00f6k hatalom kiterjed\u00e9se, a vall\u00e1si villong\u00e1sok, a bels\u0151 egyenetlenked\u00e9sek v\u00e9gzetes csap\u00e1ssal t\u00f6rt\u00e9k der\u00e9kba a M\u00e1ty\u00e1s kor\u00e1ban fejl\u0151dni kezd\u0151, \u00fajkori magyar \u00e1llamot. A moh\u00e1csi v\u00e9sz ut\u00e1ni kett\u0151s kir\u00e1lyv\u00e1laszt\u00e1s betet\u0151zte a bajt. Az orsz\u00e1g felfordult \u00e1llapot\u00e1ban minden esetlegess\u00e9 v\u00e1lt. A politikai t\u00e1j\u00e9koz\u00f3d\u00e1s is a pillanatnyi helyzett\u0151l f\u00fcgg\u00f6tt. B\u00e1r \u00edr\u00f3nk a sz\u00e1szs\u00e1got az egyetlen Eur\u00f3p\u00e1t v\u00e9d\u0151, sziklaszil\u00e1rd b\u00e1styak\u00e9nt t\u00fcnteti fel, melyn\u00e9l \u00bbm\u00e1r akkor a l\u00e9t minden ter\u00fclet\u00e9t fedte a n\u00e9pis\u00e9g\u00ab, a val\u00f3s\u00e1g az, hogy a sz\u00e1szok \u00e9ppoly t\u00e1j\u00e9kozatlanul \u00e1lltak a viharban, mint a magyarok, s\u0151t a v\u00e1ls\u00e1gokkal k\u00fczd\u0151 s az azokban \u00fajj\u00e1sz\u00fclet\u0151 eg\u00e9sz Eur\u00f3pa is. El\u0151sz\u00f6r Z\u00e1poly\u00e1hoz csatlakoztak, majd Ferdin\u00e1ndhoz p\u00e1rtoltak. A Fr\u00e1ter Gy\u00f6rgy szervez\u00e9se nyom\u00e1n \u00e9letre kelt Erd\u00e9lyt \u0151k is helyeselt\u00e9k, de r\u00f6viddel ut\u00e1na a cs\u00e1sz\u00e1ri seregek ut\u00e1n \u00e1h\u00edtoztak, b\u00e1r Castaldo \u00e9s k\u00e9s\u0151bb B\u00e1sta gar\u00e1zd\u00e1lkod\u00e1sa nyom\u00e1n keservesen kellett \u00e9rezni\u00f6k a Habsburg hatalom beavatkoz\u00e1s\u00e1nak k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Rendk\u00edv\u00fcl \u00e9rdekes megfigyelni, mennyire nem \u00e9rti Zillich az erd\u00e9lyi fejedelems\u00e9g t\u00f6rt\u00e9neti hivat\u00e1s\u00e1t \u00e9s t\u00e9nyleges szerep\u00e9t. R\u00f6gt\u00f6n a tordai egyezs\u00e9g ut\u00e1n \u00edgy jellemzi a h\u00e1rom n\u00e9pet: \u00bbAz \u00faj \u00e1llamalakulat saj\u00e1tos alkotm\u00e1nnyal rendelkezett; a nemess\u00e9g, mint addig, szabadon parancsolt a megy\u00e9knek \u00e9s azok jobb\u00e1gys\u00e1g\u00e1nak, mialatt az ottl\u00e9v\u0151, el\u00e9gg\u00e9 jelent\u00e9ktelen v\u00e1rosoknak bizonyos jogokat biztos\u00edtott; a sz\u00e9kelyek maguk ir\u00e1ny\u00edtott\u00e1k szabad paraszti, saj\u00e1t nemesi r\u00e9teg\u00fck \u00e1ltal csakhamar igen korl\u00e1tozott \u00e9let\u00fcket, ezt a primit\u00edv vid\u00e9ki k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get; a sz\u00e1szok uralkodtak a magas m\u0171velts\u00e9g\u0171 Kir\u00e1lyf\u00f6ld\u00f6n \u00e9s tulajdonaikon\u00ab. A sz\u00e1sz vezet\u0151szerepet m\u00e9g ink\u00e1bb kidombor\u00edtja egy m\u00e1sik mer\u00e9sz kijelent\u00e9se. Meg\u00e1llap\u00edtja, hogy a Birodalomt\u00f3l Erd\u00e9lyt a pog\u00e1ny elv\u00e1gta s \u2013 b\u00e1r az ozm\u00e1n tenger mindenfel\u0151l k\u00f6r\u00fcl\u00f6lelte \u2013 m\u00e9g sem kebelezte be. A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k ezt soha komolyan meg sem k\u00eds\u00e9relt\u00e9k. Megel\u00e9gedtek azzal, hogy csek\u00e9ly (!) \u00e9vi ad\u00f3t kaptak \u00e9s nem mert\u00e9k a hegyek \u00e1ltal koszor\u00fazott er\u0151d\u00f6t t\u00e9nylegesen megh\u00f3d\u00edtani, hiszen ebben az esetben \u2013 efel\u0151l biztosak voltak \u2013 a v\u00e9gn\u00e9lk\u00fcli harcokban a n\u00e9met v\u00e1rakba \u00e9s v\u00e1rosokba t\u00f6rt volna foguk\u00ab. K\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy a t\u00f6r\u00f6knek nem volt sz\u00fcks\u00e9ge Erd\u00e9ly elfoglal\u00e1s\u00e1ra, mert mint h\u0171b\u00e9res tartom\u00e1ny\u00e1t helyzet\u00e9n\u00e9l \u00e9s hatalm\u00e1n\u00e1l fogva \u00e1lland\u00f3an a legszigor\u00fabban ellen\u0151rizhette. Valah\u00e1nyszor Erd\u00e9ly nem az \u0151 sz\u00e1ja \u00edze szerint cselekedett, keservesen kellett \u00e9rte szenvednie. Ha a szult\u00e1n nem foglalta el a kicsi b\u00e1sty\u00e1t, az els\u0151sorban a fejedelmek politikai \u00e9rz\u00e9k\u00e9nek volt k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151. A sz\u00e1szokt\u00f3l val\u00f3 f\u00e9lelem ebben igaz\u00e1n semmif\u00e9le szerepet nem j\u00e1tszott.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Ez esetben m\u00e1r a hamis rom\u00e1n t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00e1s nagy m\u00edtoszteremt\u0151ivel azonos sz\u00f6veget olvashatunk. Ezek \u00e9ppen napjainkban \u00e9rtekeznek arr\u00f3l, hogy a t\u00f6r\u00f6k \u2013 Eur\u00f3pa e t\u00e9rs\u00e9g\u00e9ben egyed\u00fcl \u2013 a rom\u00e1n fejedelems\u00e9geket nem h\u00f3d\u00edtotta meg, s er\u0151s szigetk\u00e9nt \u00e9lt\u00e9k \u00e9let\u00fcket az ellens\u00e9gt\u0151l k\u00f6r\u00fclv\u00e9ve, Eur\u00f3p\u00e1t v\u00e9delmezve!<\/p>\n\n\n\n

    \u201eAz erd\u00e9lyi fejedelems\u00e9g kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban \u00e9s \u00e9let\u00e9ben a sz\u00e1szoknak tulajdon\u00edtott vezet\u00e9s teljesen l\u00e9gb\u0151l kapott. \u00cdr\u00f3nk, \u00fagy l\u00e1tszik, maga sem akarta e kort b\u0151vebben t\u00e1rgyalni s megel\u00e9gedett a meglehet\u0151sen r\u00f6vid \u00e9s sz\u00edntelen le\u00edr\u00e1ssal. A fejedelmeket Bethlen G\u00e1bor \u00e9s I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy kiv\u00e9tel\u00e9vel nagyon lesz\u00f3lja. Bocskai uralkod\u00e1s\u00e1t p\u00e9ld\u00e1ul jelent\u00e9ktelennek min\u0151s\u00edti. A hib\u00e1kat fennen hangoztatja, de hogy Erd\u00e9lynek magyar k\u00fcldet\u00e9se miben \u00e1llt, hogyan felelt meg ennek \u00e9ppen a magyars\u00e1g k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel, mit jelentett a hihetetlen neh\u00e9z politikai \u00e9s gazdas\u00e1gi viszonyok k\u00f6z\u00f6tt Bethlen \u00e9s R\u00e1k\u00f3czi kor\u00e1nak konszolid\u00e1lt \u00e1llapota \u00e9s ar\u00e1nylag nagy cselekv\u0151k\u00e9pess\u00e9ge, minderr\u0151l semmit sem hallunk. Ehelyett a magyarok t\u00f6r\u00f6k-bar\u00e1ts\u00e1g\u00e1r\u00f3l besz\u00e9l \u00e9s csod\u00e1lkozik azon, hogy nem siettek egyes\u00fclni a Habsburg-birodalommal. A sz\u00e1szs\u00e1gr\u00f3l viszont megtudjuk, hogy e ter\u00fcleten \u0151k a nyugati gondolat egyetlen hordoz\u00f3i s a t\u00f6r\u00f6k egyetlen engesztelhetetlen ellens\u00e9gei. Zillich e r\u00e9szben keveri legfelt\u0171n\u0151bben a kis- \u00e9s nagyn\u00e9met szeml\u00e9letet, mikor az erd\u00e9lyi fejedelems\u00e9get kiz\u00e1r\u00f3lag a Birodalom nagy \u00e9s a sz\u00e1szs\u00e1g kis l\u00e1t\u00f3sz\u00f6g\u00e9b\u0151l \u00edt\u00e9li meg. Esz\u00e9be sem jut, hogy az \u00e1ltal\u00e1nos \u00e9s saj\u00e1tos helyi viszonyokat is tanulm\u00e1nyozza. A sz\u00e1sz v\u00e1rosok falain t\u00fal az els\u0151, amit megl\u00e1t: B\u00e9cs. Af\u00f6l\u00f6tt, ami a kett\u0151 k\u00f6z\u00e9 esik, elsz\u00e1ll tekintete.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    K\u00f6nyv\u00fcnk tal\u00e1l\u00f3 meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa szerint Magyarorsz\u00e1g a Habsburg-birodalom v\u00e1rudvar\u00e1nak szerep\u00e9t j\u00e1tszotta. Ez az elnevez\u00e9s f\u0151leg a t\u00f6r\u00f6k id\u0151kben v\u00e9res val\u00f3s\u00e1gg\u00e1 v\u00e1lt. B\u00e9cs haz\u00e1nkat gyep\u0171elv\u00e9nek tekintette, melynek k\u00f6teless\u00e9ge volt az ellens\u00e9get \u00e1lland\u00f3an lek\u00f6tni \u00e9s feltartani. A seg\u00edts\u00e9g rendesen csak addig a felt\u00e9tlen\u00fcl sz\u00fcks\u00e9ges m\u00e9rt\u00e9kig jutott ki, hogy a meggyeng\u00fclt \u00e9s ezer bajjal k\u00fcszk\u00f6d\u0151 orsz\u00e1g ennek a feladat\u00e1nak m\u00e9g \u00e9ppen k\u00e9pes legyen megfelelni. A Birodalom k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a harminc\u00e9ves \u00e9s a francia h\u00e1bor\u00faban Nyugat fel\u00e9 volt lek\u00f6tve. A Kelettel csak akkor t\u00f6r\u0151d\u00f6tt, mikor erre a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek r\u00e1k\u00e9nyszer\u00edtett\u00e9k. Ennek a magatart\u00e1snak besz\u00e9des bizonys\u00e1ga a f\u00e9nyes szentgotth\u00e1rdi gy\u0151zelem ut\u00e1n k\u00f6t\u00f6tt, sz\u00e9gyenletes vasv\u00e1ri b\u00e9ke (1664). A megvert t\u00f6r\u00f6k\u00f6k ekkor kebelezt\u00e9k be a legnagyobb magyar ter\u00fcletet. Birodalmuk hat\u00e1ra Nagykanizs\u00e1n, \u00c9rsek\u00fajv\u00e1ron t\u00falcsapott. Nem csoda, ha ennek hat\u00e1sa alatt a magyarok bizalma a cs\u00e1sz\u00e1ri seg\u00edts\u00e9gben megrend\u00fclt s a Wessel\u00e9nyi-f\u00e9le \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9s ut\u00e1n j\u00f3 f\u00e9lsz\u00e1zadon \u00e1t hosszabb-r\u00f6videbb megszak\u00edt\u00e1sokkal fell\u00e1ngolt a kuruc\u2013labanc h\u00e1bor\u00fa. Lip\u00f3tot csak B\u00e9cs 1683-i ostroma \u00e9s diadalmas felszabad\u00edt\u00e1sa ut\u00e1n tudta XI. Ince p\u00e1pa \u00e9s Sobiesky J\u00e1nos nagy nehezen r\u00e1venni arra, hogy a meggyeng\u00fclt f\u00e9lholddal komolyan szembesz\u00e1lljon. M\u00e1sf\u00e9l \u00e9vtizedes gy\u0151zelmes hadj\u00e1rat, melyben a magyarok is b\u0151s\u00e9gesen kivett\u00e9k r\u00e9sz\u00fcket, v\u00e9gre kiszor\u00edtotta Magyarorsz\u00e1g ter\u00fclet\u00e9r\u0151l az ozm\u00e1n uralmat. A cs\u00e1sz\u00e1ri sereg azonban \u00fagy b\u00e1nt a felszabad\u00edtott ter\u00fclettel, mint egy megh\u00f3d\u00edtott tartom\u00e1nnyal. Castaldo \u00e9s B\u00e1sta ut\u00e1n a sz\u00e1szok ism\u00e9t tapasztalhatt\u00e1k a b\u00e9csi vez\u00e9rek s\u00falyos bar\u00e1ts\u00e1g\u00e1t. Brass\u00f3 sorsa \u00e9s 1697-i \u00e9g\u00e9se el\u00e9g keserves lecke volt sz\u00e1mukra. Maga Zillich mondja a cs\u00e1sz\u00e1ri zsoldosokr\u00f3l: \u00bbSokan nem l\u00e1thattak benn\u00fck semmivel sem jobbat azokn\u00e1l a hord\u00e1kn\u00e1l, melyek r\u00f6viddel azel\u0151tt Erd\u00e9lyt fosztogatt\u00e1k\u00ab. A magyarok reakci\u00f3ja a R\u00e1k\u00f3czi-szabads\u00e1gharcban robbant ki. K\u00f6nyv\u00fcnk e nemzeti megmozdul\u00e1sunkr\u00f3l \u00edgy \u00edr: \u00bbEz volt az utols\u00f3 jelent\u00e9keny k\u00eds\u00e9rlet arra, hogy a Dunamedenc\u00e9t Nyugatt\u00f3l elszak\u00edts\u00e1k. Mert eur\u00f3pai szemsz\u00f6gb\u0151l n\u00e9zve ez volt a felkel\u00e9s c\u00e9lja, b\u00e1r R\u00e1k\u00f3czit k\u00e9s\u0151bb magyar nemzeti h\u0151ss\u00e9 ki\u00e1ltott\u00e1k ki, t\u00f6k\u00e9letesen figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyva azt, hogy gy\u0151zelme eset\u00e9n Magyarorsz\u00e1g a t\u00f6r\u00f6knek ism\u00e9t ki lett volna szolg\u00e1ltatva. Mint Ott\u00f3 cs\u00e1sz\u00e1r idej\u00e9n, a magyar n\u00e9p ekkor is a cs\u00e1sz\u00e1ri kard \u00e1ltal mentetett meg, ezalkalommal kett\u0151s \u00e9rtelemben. Egyr\u00e9szt a t\u00f6r\u00f6kt\u0151l, m\u00e1sr\u00e9szt, mint azel\u0151tt, saj\u00e1t kaotikus er\u0151ik \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u00e9s\u00e9t\u0151l. Ezek k\u00e9pvisel\u0151je, R\u00e1k\u00f3czi, b\u00e9csi neveltet\u00e9se ellen\u00e9re sem volt k\u00e9pes a nyugati k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get felfogni. Leveret\u00e9se ut\u00e1n igen jellemz\u0151en T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1gba menek\u00fclt \u00e9s ugyanott halt is meg\u00ab. R\u00e1k\u00f3czi nemes, legmagasabb \u00e9rtelemben vett eur\u00f3pai egy\u00e9nis\u00e9ge, c\u00e9ljai \u00e9s er\u0151fesz\u00edt\u00e9sei annyira k\u00f6zismertek, hogy ezt a furcsa jellemz\u00e9st nem is \u00e9rdemes c\u00e1folni. Csak annyit jegyz\u00fcnk meg, hogy R\u00e1k\u00f3czi gy\u0151zelme aligha adott volna a meggyeng\u00fclt t\u00f6r\u00f6k birodalomnak alkalmat arra, hogy az orsz\u00e1g visszafoglal\u00e1s\u00e1ra komoly k\u00eds\u00e9rletet tehessen. A R\u00e1k\u00f3czi-szabads\u00e1gharcba Nyugat-elleness\u00e9get belemagyar\u00e1zni csak a t\u00e9nyek teljes nem ismer\u00e9s\u00e9vel vagy f\u00e9lremagyar\u00e1z\u00e1s\u00e1val lehet.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Ilyen m\u00e9rv\u0171 elfogults\u00e1g l\u00e1tt\u00e1n az olvas\u00f3 m\u00e1r-m\u00e1r feleslegesnek is \u00e9rezheti a megfelel\u0151 reag\u00e1l\u00e1st. Csakhogy ez a k\u00f6nyv m\u00e1ig k\u00f6zk\u00e9zen foroghat, f\u0151leg n\u00e9metorsz\u00e1gi k\u00f6r\u00f6kben. \u00c9s mintha visszhangra tal\u00e1lt volna az eml\u00edtett uni\u00f3s bemutat\u00e1sunkban, melyben \u2013 \u00fagy h\u00edrlik \u2013 csup\u00e1n a Habsburg Birodalom egyf\u00e9le appendixek\u00e9t szerepel\u00fcnk.<\/p>\n\n\n\n

    \u201e\u00bbA k\u00e9tfej\u0171 sas uralma alatt ism\u00e9t visszat\u00e9rt a b\u00e9ke, mely a Dunamedenc\u00e9t k\u00fcls\u0151 ellens\u00e9gt\u0151l 1914-ig meg\u00f3vta\u00ab. A XVIII. \u00e9s XIX. sz\u00e1zadot Zillich mint Magyarorsz\u00e1gnak a Habsburg-birodalomba val\u00f3 szoros belekapcsol\u00f3d\u00e1sa \u00e9s az eredm\u00e9nyes \u00e9p\u00edt\u0151 munka kor\u00e1t \u00fcnnepli. Nagy elismer\u00e9ssel eml\u00e9kezik meg a tekint\u00e9lyes sz\u00e1m\u00fa sv\u00e1b telepesekr\u0151l, kik a magyar ugart ism\u00e9t felt\u00f6rt\u00e9k \u00e9s az elmaradott nemzetet \u00fajra okszer\u0171 gazd\u00e1lkod\u00e1sra tan\u00edtott\u00e1k. Term\u00e9szetesen arra m\u00e1r nem t\u00e9r ki, hogy a sv\u00e1bok kiv\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl olyan \u0151si magyar telep\u00fcl\u00e9sek hely\u00e9re ker\u00fcltek, amelyek a t\u00f6r\u00f6k puszt\u00edt\u00e1sok k\u00f6vetkezt\u00e9ben t\u0171ntek el a f\u00f6ld sz\u00edn\u00e9r\u0151l.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    \u00c9rdekes megfigyelni, mennyire nem tetszik a sz\u00e1szs\u00e1gnak, mid\u0151n a XVIII. sz\u00e1zadi Habsburg-uralkod\u00f3k val\u00f3ban birodalmi politik\u00e1t \u0171znek. M\u00e1ria Ter\u00e9zia, de k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen II. J\u00f3zsef abszolutisztikus t\u00f6rekv\u00e9sei a sz\u00e1szok r\u00e9sz\u00e9r\u0151l is sz\u00edv\u00f3s ellen\u00e1ll\u00e1st v\u00e1ltanak ki. Pedig a birodalmi gondolatnak \u00e9ppen az a l\u00e9nyege, hogy az eg\u00e9sz \u00e9rdeke el\u0151bbreval\u00f3 a r\u00e9szek \u00e9rdek\u00e9n\u00e9l. E ponton ism\u00e9t hat\u00e1rozottan kit\u0171nik Zillich szeml\u00e9let\u00e9nek kis l\u00e1t\u00f3sz\u00f6ge. Ezenk\u00edv\u00fcl a sz\u00e1szokat az er\u0151s katolikus szervezked\u00e9s is \u00e9rz\u00e9kenyen \u00e9rintette. B\u00e1r a birodalmi egys\u00e9g Zillich felfog\u00e1sa szerint helyre\u00e1llt, a Kir\u00e1lyf\u00f6ld a Habsburg-uralom alatt t\u00e1volr\u00f3l sem t\u00f6lt\u00f6tte be azt az el\u0151kel\u0151 gazdas\u00e1gi \u00e9s m\u0171velts\u00e9gi hivat\u00e1st, mint a k\u00f6z\u00e9pkor magyar kir\u00e1lyai idej\u00e9ben.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    E hely\u00fctt m\u00e9g egy fontos szempontra kell r\u00f6viden kit\u00e9rn\u00fcnk. Zillich a magyar \u00e9s sz\u00e1sz viszony t\u00e1rgyal\u00e1s\u00e1ban \u00e1lland\u00f3an a mai szeml\u00e9letet vet\u00edti vissza. Pedig a k\u00e9t nemzet k\u00f6z\u00f6tt a t\u00f6rt\u00e9nelem folyam\u00e1n t\u00e1volr\u00f3l sem volt olyan elz\u00e1rk\u00f3z\u00e1s, mint ahogyan azt k\u00f6nyv\u00fcnk alapj\u00e1n felt\u00e9telezn\u00fcnk kellene. B\u00e1r a sz\u00e1szs\u00e1g a magyar befoly\u00e1st mindig t\u00e1voltartotta mag\u00e1t\u00f3l, t\u00f6rekv\u00e9seik \u00e9s magatart\u00e1suk gyakran egyezett az erd\u00e9lyi magyars\u00e1g\u00e9val. M\u00e1st se kell eml\u00edten\u00fcnk, mint a hazai protestantizmus helyzet\u00e9t, mely a fejedelems\u00e9g idej\u00e9ben, de k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a XVIII. sz\u00e1zadban a sz\u00e1sz \u00e9s magyar c\u00e9lokat p\u00e1rhuzamos\u00edtotta. A katolikus Habsburg-t\u00f6rekv\u00e9sek a k\u00e9t n\u00e9pet nemegyszer tal\u00e1lj\u00e1k egy t\u00e1borban. A sz\u00e1zados egym\u00e1smelletti \u00e9let is sok ponton tal\u00e1lt \u00e9rintkez\u00e9si lehet\u0151s\u00e9gre. A sz\u00e1szoknak impon\u00e1lt a magyar \u00fari gondolkod\u00e1s \u00e9s viselked\u00e9s. Teutsch Frigyes h\u00edres m\u0171v\u00e9ben ezt maga is elismeri, mid\u0151n Kornis Mih\u00e1ly gr\u00f3fr\u00f3l, Brukenthal ellenfel\u00e9r\u0151l megeml\u00e9kezik. Kornis jellemz\u00e9se ut\u00e1n \u00edgy \u00edr: \u201eA magyar f\u0151nemess\u00e9gre a sz\u00e1sz guberniumi tan\u00e1csos is bizonyos tisztelettel tekintett. Nemcsak a gazdags\u00e1g hatott re\u00e1, hanem \u00bba magyar nemzet szabad, tettet\u00e9s n\u00e9lk\u00fcli gondolkod\u00e1sm\u00f3dja is.\u00ab H\u00e1zass\u00e1g \u00fatj\u00e1n k\u00f6z\u00e9j\u00fck ker\u00fclni k\u00edv\u00e1natos lett… \u201d.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    R\u00f6viden: az a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, aki csup\u00e1n arr\u00f3l \u00e9rtekezik, ami elv\u00e1laszt k\u00e9t egym\u00e1s mellett \u00e9l\u0151 nemzetis\u00e9get, nem nevezhet\u0151 hitelesnek \u00e9s t\u00e1rgyilagosnak.<\/p>\n\n\n\n

    \u201eA Metternich-korszakot \u00edr\u00f3nk a n\u00e9met meger\u0151s\u00f6d\u00e9s idej\u00e9nek nevezi, \u00bbmelynek csendes \u00e9veiben a magyarok szellemi csatlakoz\u00e1sa a Nyugathoz befejez\u0151d\u00f6tt\u00ab. A XIX. sz\u00e1zad egyre hatalmasod\u00f3 eszm\u00e9i azonban hamarosan felkavart\u00e1k a l\u00e1tsz\u00f3lagos nyugalmat. A magyarok uni\u00f3s \u00e9s nyelvi t\u00f6rekv\u00e9sei felh\u00e1bor\u00edtj\u00e1k B\u00e9cset \u00e9s a sz\u00e1szokat egyar\u00e1nt. Zillich ny\u00edltan kimondja, hogy az orsz\u00e1g lakoss\u00e1g\u00e1nak fel\u00e9t is alig kitev\u0151 magyars\u00e1gnak egy\u00e1ltal\u00e1n nem volt joga a maga nyelv\u00e9t m\u00e1s nemzetekre r\u00e1er\u0151szakolni. Jellemz\u0151 ez a felfog\u00e1s, mely meg\u00fctk\u00f6zik azon, hogy egy nemzet a saj\u00e1t orsz\u00e1g\u00e1ban a saj\u00e1t nyelv\u00e9t \u00f3hajtja vezet\u0151 szerephez juttatni, m\u00e9ghozz\u00e1 a nemzetis\u00e9gek nyelv\u00e9nek tiszteletben tart\u00e1s\u00e1val. Deh\u00e1t e t\u00f6rekv\u00e9s \u00e9s a demokratikus eszm\u00e9k hangoztat\u00e1sa k\u00f6z\u00f6tt fenn\u00e1ll\u00f3 \u00bbellent\u00e9t egy \u00fajonnan \u00f6ntudatra kelt n\u00e9p el\u0151tt, mely el\u0151sz\u00f6r \u00e9rezte mag\u00e1t Eur\u00f3pa szellemi \u00e1ramlataiban, nem \u00e1llhatott tiszt\u00e1n\u00ab. Eltekintve e meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sok egy\u00e9b vonatkoz\u00e1sait\u00f3l, kiss\u00e9 meglep\u0151en hat sz\u00e1munkra az a be\u00e1ll\u00edt\u00e1s, hogy a magyars\u00e1g csak a XIX. sz\u00e1zadban jutott az eur\u00f3pai eszm\u00e9k sodr\u00e1ba. Zillich sajn\u00e1latosan \u00f6sszet\u00e9veszti szl\u00e1v \u00e9s rom\u00e1n nemzetis\u00e9geinket a magyars\u00e1ggal. Pedig m\u00e9g azok eur\u00f3pai kapcsolatai is m\u00e9lyen beleny\u00falnak az el\u0151z\u0151 sz\u00e1zadokba. A magyar nemzeti \u00e1ll\u00e1spont a hazai n\u00e9mets\u00e9get is mag\u00e1val ragadta. \u00bbA magyarorsz\u00e1gi n\u00e9metek sz\u00e1zezrei, term\u00e9szetesen a politikailag \u00e9lesen l\u00e1t\u00f3 sz\u00e1szok kiv\u00e9tel\u00e9vel, tragikus elvakults\u00e1gukban szint\u00e9n a magyarok nemzeti c\u00e9ljait t\u00e1mogatt\u00e1k. Ennek k\u00f6vetkezm\u00e9nye, hogy a tulajdonk\u00e9ppeni Magyarorsz\u00e1g n\u00e9met polg\u00e1rs\u00e1ga r\u00f6vid \u00e9vtizedeken bel\u00fcl nagy r\u00e9szben a magyaros\u00edt\u00e1s \u00e1ldozat\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt\u00ab. E fogalmaz\u00e1s is vil\u00e1gosan mutatja, hogy a n\u00e9met polg\u00e1rs\u00e1g saj\u00e1t akarat\u00e1b\u00f3l \u00e9s meggy\u0151z\u0151d\u00e9s\u00e9b\u0151l lett a \u00bbmagyaros\u00edt\u00e1s \u00e1ldozata\u00ab. Mindebb\u0151l az k\u00f6vetkezik, hogy az akkor sz\u00e1z-sz\u00e1z\u00f6tven \u00e9ve betelep\u00fclt n\u00e9met elem lelk\u00e9t teljesen \u00e1titatta az a magyar k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9lm\u00e9ny, amely a h\u00e9tsz\u00e1z \u00e9ve k\u00f6z\u00f6tt\u00fcnk lak\u00f3 sz\u00e1szok sz\u00e1m\u00e1ra idegen \u00e9s ismeretlen maradt.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

    \u00c9s ebben \u0151ket soha senki nem akad\u00e1lyozta!T\u0151l\u00fck ezt senki el nem v\u00e1rta! Rajtuk ezt sz\u00e1mon nem k\u00e9rt\u00e9k!<\/p>\n\n\n\n

    \u201eJellemz\u0151 az a n\u00e9h\u00e1ny sor is, mely a magyar szabads\u00e1gharcr\u00f3l sz\u00f3l: \u00bbA nyugateur\u00f3pai h\u00e1bor\u00fak a XVIII. \u00e9s XIX. sz\u00e1zadban nem \u00e9rt\u00e9k el a Dunamedenc\u00e9t, mely, bels\u0151 zavarg\u00e1sokt\u00f3l megk\u00edm\u00e9lve, 1848<\/em>\u201349-ben csup\u00e1n egy magyar felkel\u00e9s puszt\u00edt\u00e1s\u00e1t\u00f3l szenvedett\u00ab.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    A kiegyez\u00e9s ut\u00e1ni id\u0151k er\u0151s megpr\u00f3b\u00e1ltat\u00e1sai ellen\u00e9re is bevallja szerz\u0151nk, hogy a sz\u00e1zadfordul\u00f3 t\u00e1j\u00e1n a magyarok \u00e9s sz\u00e1szok k\u00f6z\u00f6tti viszony \u00bbfelt\u0171n\u0151en megjavult\u00ab. A vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6s k\u00fczdelmei ut\u00e1n azonban nagyot fordult a kocka. A sz\u00e1szok az 1918 december 1-i gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri gy\u0171l\u00e9s rom\u00e1n hat\u00e1rozataiban b\u00edzva \u00bb\u00e9s az alapos v\u00e1ltoz\u00e1s felismer\u00e9s\u00e9ben, kinyilv\u00e1n\u00edtott\u00e1k Rom\u00e1ni\u00e1hoz val\u00f3 csatlakoz\u00e1sukat\u00ab. A nyugati eszme \u00e9s eur\u00f3pai \u00f6ntudat sz\u00e1zadokon \u00e1t t\u00e1ntor\u00edthatatlan bajnokai a k\u00e9nyszer\u00edt\u0151 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek hat\u00e1sa alatt \u00edgy illeszkedtek bele \u00f6nsz\u00e1ntukb\u00f3l a keleti ortodoxia \u00e1ltal el\u00e9g k\u00e9ts\u00e9gesen biztos\u00edtott \u00e1llami keretek k\u00f6z\u00e9.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    A rom\u00e1n \u00e9s magyar viszonyok k\u00f6zti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get azonban maguk a sz\u00e1szok is \u00e9rezt\u00e9k. Err\u0151l Zillich k\u00f6nyv\u00e9ben is olvashatunk n\u00e9h\u00e1ny tanuls\u00e1gos megjegyz\u00e9st: \u00bbMost teh\u00e1t Erd\u00e9ly egy olyan fiatal \u00e1llamhoz tartozott, melyb\u0151l hi\u00e1nyoztak azok az alkot\u00e1sra k\u00e9pes\u00edt\u0151 hagyom\u00e1nyok, melyek Magyarorsz\u00e1got is form\u00e1lt\u00e1k. F\u00e1jdalmasan \u00e9rezt\u00e9k a sz\u00e1szok a keleti uralkod\u00e1si m\u00f3dot azoknak a hivatalnokoknak a viselked\u00e9s\u00e9ben, akik r\u00f6videsen megjelentek k\u00f6r\u00fckben. Gyakran hi\u00e1nyos k\u00e9pzetts\u00e9g\u00fck \u00e9s tud\u00e1suk k\u00f6vetkezt\u00e9ben, ingadoz\u00f3 jogi szeml\u00e9let\u00fck \u00e9s megvesztegethet\u0151 hivatalvezet\u00e9s\u00fck folyt\u00e1n a j\u00f3lberendezett \u00e9letbe az a balk\u00e1ni szellem t\u00f6rt be \u00fajkori enyh\u00edtett form\u00e1ban, amely a t\u00f6r\u00f6k id\u0151kben m\u00e1r egyszer k\u00f6r\u00fclvette Erd\u00e9lyt. Amit hivatalnokok \u00e9s zsand\u00e1rok, politikusok \u00e9s pecsenyeszimatol\u00f3k a k\u00f6vetkez\u0151 k\u00e9t \u00e9vtizedben t\u00falkap\u00e1sokban v\u00e9ghezvittek, mindabb\u00f3l cs\u00fanya \u00e9s b\u0151s\u00e9ges fejezetet lehetne \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtani\u00ab.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    A leg\u00fajabb esem\u00e9nyekre nem t\u00e9r\u00fcnk ki, csup\u00e1n a befejez\u00e9s egy mondat\u00e1t kell m\u00e9g kiemeln\u00fcnk. Miut\u00e1n Zillich a sz\u00e1szok \u00e9rdemeit \u00e9s eredm\u00e9nyeit utolj\u00e1ra elism\u00e9tli, Erd\u00e9ly egym\u00e1s mellett \u00e9l\u0151 n\u00e9peit \u00edgy jellemzi: \u00bbKialakulatlan, balk\u00e1ni \u00e9letforma, fel\u00fcletes v\u00e1rosiass\u00e1g n\u00e9h\u00e1ny unalmas, t\u00f6rt\u00e9nelem \u00e9s sz\u00ednvonal n\u00e9lk\u00fcli helys\u00e9gben, r\u00e9gi \u00e9rt\u00e9kes polg\u00e1rs\u00e1g a n\u00e9met v\u00e1rosokban, kezdett\u0151l fogva rend a v\u00e1rakban \u00e9s k\u00f6zs\u00e9gekben… ezek mozgatj\u00e1k itt az \u00e9letet\u00ab. Hadd id\u00e9zz\u00fck feleletk\u00e9ppen a Besztercei H\u00edrlap ez\u00e9vi j\u00falius 25-i sz\u00e1m\u00e1nak vez\u00e9rcikk\u00e9t: \u00bbHogy Erd\u00e9lyben Kolozsv\u00e1runk \u00e9s Marosv\u00e1s\u00e1rhely\u00fcnk is van, hogy kisebb v\u00e1rosainkban is tisztes szellemi \u00e9let pezseg, \u2013 hogy az erd\u00e9lyi magyar irodalom eur\u00f3pai viszonylatban is b\u00fcszkes\u00e9g\u00e9re v\u00e1ln\u00e9k b\u00e1rmely n\u00e9pnek, \u2013 hogy pl. sz\u00e9kely falvaink vagy Kalotaszeg\u00fcnk tisztas\u00e1gban, rendben, sz\u00ednvonalban semmivel sem al\u00e1bbval\u00f3 egyetlen n\u00e9p falvain\u00e1l sem \u00e9s m\u00e9gis \u00edzig-v\u00e9rig k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151k a mi szem\u00fcnkben rideg sz\u00e1sz falvakt\u00f3l, \u2013 err\u0151l \u00e9s ezer hasonl\u00f3r\u00f3l bizony egy sz\u00f3 sincs a k\u00f6nyvben, mely \u00edgy Erd\u00e9lyr\u0151l besz\u00e9l \u2013 Erd\u00e9ly nagyobb r\u00e9sze n\u00e9lk\u00fcl.\u00ab<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Egy k\u00f6nyvr\u0151l, mely a sz\u00e1szok t\u00f6rt\u00e9neti szerep\u00e9t \u00e9s hivat\u00e1s\u00e1t t\u00e1rgyalja, term\u00e9szetesen nem lehet a magyar viszonyok apr\u00f3l\u00e9kos taglal\u00e1s\u00e1t k\u00edv\u00e1nni. A nemzeti t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00e1s els\u0151sorban a sz\u00f3banforg\u00f3 nemzetr\u0151l ad k\u00e9pet. Kifog\u00e1saink ez\u00e9rt Zillichnek csak a magyar t\u00f6rt\u00e9nelemben val\u00f3 t\u00e1j\u00e9kozatlans\u00e1g\u00e1t illetik. A Dunamedenc\u00e9ben lak\u00f3 egyetlen n\u00e9p sem feledkezhetik meg arr\u00f3l, hogy itt \u00e1llamalkot\u00f3 \u00e9s egys\u00e9gbe kov\u00e1csol\u00f3 nemzet a magyar volt. Ennek a t\u00e9nynek elhallgat\u00e1sa vagy elferd\u00edt\u00e9se nemcsak a magyars\u00e1gr\u00f3l ny\u00fajt sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9ppen hamis k\u00e9pet, hanem az illet\u0151 nemzetis\u00e9g \u00e9rt\u00e9k\u00e9r\u0151l, eredm\u00e9nyeir\u0151l \u00e9s t\u00f6rt\u00e9neti jelent\u0151s\u00e9g\u00e9r\u0151l is. El kell ismern\u00fcnk, hogy Zillich magatart\u00e1s\u00e1t sokban magyar\u00e1zza egy \u00e1ltal\u00e1nos, magyar \u00e9s sz\u00e1sz r\u00e9szr\u0151l egyar\u00e1nt elk\u00f6vetett hiba: az, hogy egym\u00e1sr\u00f3l eddig nem igen vett\u00fcnk tudom\u00e1st. A k\u00e9t n\u00e9pnek a m\u00falt sz\u00e1zad \u00f3ta fellend\u00fclt t\u00f6rt\u00e9nettudom\u00e1nyi kutat\u00e1sai legnagyobbr\u00e9szt csak a saj\u00e1t nemzet\u00fck m\u00faltj\u00e1t vizsg\u00e1lt\u00e1k \u00e9s az \u00e9rintkez\u00e9si fel\u00fcleteket legfeljebb csak fut\u00f3lag \u00e9rintett\u00e9k. Az \u00fajabb t\u00f6rekv\u00e9sek e szempontb\u00f3l is az el\u0151rehalad\u00e1s rem\u00e9ny\u00e9vel t\u00f6ltenek el.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    K\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy Zillich v\u00e9lem\u00e9nye nem azonos\u00edthat\u00f3 a n\u00e9mets\u00e9g v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9vel. M\u00e9gis kett\u0151s meggondol\u00e1s k\u00e9sztetett arra, hogy k\u00f6nyv\u00e9nek meg\u00e1llap\u00edt\u00e1saival foglalkozzunk. Az els\u0151 az, hogy a gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00fa, kit\u0171n\u0151 st\u00edlusban meg\u00edrt k\u00f6nyv a n\u00e9pszer\u0171 \u00bbDie blauen B\u00fccher\u00ab sorozatban jelent meg, teh\u00e1t olcs\u00f3s\u00e1ga \u00e9s nagy p\u00e9ld\u00e1nysz\u00e1ma (20.000) k\u00f6vetkezt\u00e9ben sokak kez\u00e9be jut el, akik t\u00f6bbs\u00e9ge nem otthonos a K\u00e1rp\u00e1tmedence t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben \u00e9s k\u00fcl\u00f6nleges viszonyaiban. Ezek sz\u00e1m\u00e1ra veszedelmess\u00e9 v\u00e1lhatik e k\u00f6nyv, mert annak egyoldal\u00fas\u00e1gait \u00e9szre nem veszik s \u00edgy az eg\u00e9sz magyar t\u00f6rt\u00e9nelemr\u0151l ferde k\u00e9p r\u00f6gz\u0151dik lelk\u00fckbe. A m\u00e1sik ok az a tisztelet \u00e9s nagyrabecs\u00fcl\u00e9s, melyet mi magyarok a hazai \u00e9s birodalmi n\u00e9mets\u00e9g ir\u00e1nt \u00e9rz\u00fcnk. Ez a tisztelet \u00e9s bar\u00e1ts\u00e1g megengedi, s\u0151t megk\u00edv\u00e1nja az \u0151szintes\u00e9get, melynek a k\u00e9t n\u00e9p \u00e9let\u00e9b\u0151l minden f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9st \u00e9s neh\u00e9zs\u00e9get ki kell k\u00fcsz\u00f6b\u00f6lnie. Csak ilyen becs\u00fcletes ny\u00edlts\u00e1ggal k\u00fczdhet\u00fcnk igaz\u00e1n eredm\u00e9nyesen \u00e9s felel\u0151ss\u00e9ggel a k\u00f6z\u00f6sen \u00e1h\u00edtott \u00faj Eur\u00f3p\u00e1\u00e9rt.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

    Milyen \u00e9rdekes, hogy mik\u00f6zben a legt\u00f6bbet szenvedett, a legt\u00f6bb \u00e1ldozatot hoz\u00f3 magyar nemzet kitermeli a transzszilv\u00e1nizmus szellem\u00e9t, nemcsak a d\u00f6nt\u0151 f\u00f6l\u00e9nybe ker\u00fclt rom\u00e1ns\u00e1g, de a v\u00e9gvesz\u00e9lybe ker\u00fclt sz\u00e1szs\u00e1g is elz\u00e1rk\u00f3zik ett\u0151l. Term\u00e9szetesen m\u00e1s-m\u00e1s okb\u00f3l. De amikor saj\u00e1t t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9t pr\u00f3b\u00e1lja kital\u00e1lni, <\/em>ugyanazokba a hib\u00e1kba esik. Hasonl\u00f3, a k\u00e9ptelens\u00e9g hat\u00e1rait meghalad\u00f3, olykor m\u00e1r-m\u00e1r nevets\u00e9ges legend\u00e1v\u00e1 sil\u00e1ny\u00edtja a t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00e1st, s ezzel megfosztja mag\u00e1t az igazi \u00e9s egy\u00e1ltal\u00e1n nem sz\u00e9gyellnival\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9t\u0151l. Hogyan lehetett volna a kis l\u00e9tsz\u00e1m\u00fa \u00e9s katon\u00e1skod\u00e1sra nem hivatott sz\u00e1szs\u00e1g a t\u00f6r\u00f6k elleni v\u00e9delem b\u00e1sty\u00e1ja? De a kult\u00far\u00e1ban j\u00e1tszott szerep\u00e9nek elt\u00falz\u00e1sa s a jelenb\u0151l visszavet\u00edtett v\u00e9lem\u00e9nyek \u00e9s \u00edt\u00e9letmond\u00e1sok szint\u00e9n hiteltelenn\u00e9 teszik sz\u00e1sz t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz\u00fcnket.<\/p>\n\n\n\n

    Az, hogy Entz G\u00e9za igen sok tapintattal sz\u00f3l a k\u00f6nyvr\u0151l, nagy val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel csup\u00e1n azzal magyar\u00e1zhat\u00f3, amit maga is felhoz az ismertet\u0151 v\u00e9g\u00e9n. \u00c9s ez az \u00edr\u00e1s megjelen\u00e9s\u00e9nek id\u0151pontj\u00e1ban ismert magyar\u2013n\u00e9met viszony.<\/p>\n\n\n\n

    Az etnikai megsemmis\u00fcl\u00e9s \u00fatj\u00e1n<\/strong><\/p>\n\n\n\n

    A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151en a rom\u00e1niai n\u00e9mets\u00e9g s benne a sz\u00e1sz k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g a kollekt\u00edv b\u0171n\u00f6ss\u00e9g \u00e1llapot\u00e1ban tal\u00e1lta mag\u00e1t. F\u0151leg egyh\u00e1zi vonalon kezdtek \u00fajj\u00e1szervez\u0151dni, de a jogaik visszanyer\u00e9s\u00e9re tett k\u00eds\u00e9rletek eredm\u00e9nytelenek voltak. A kommunista sajt\u00f3 ir\u00e1ny\u00edtotta hangulat a kiutas\u00edt\u00e1st t\u00e1mogatta, kiz\u00e1rattak a kisebbs\u00e9gv\u00e9delmi jogok, am\u00fagy csak l\u00e1tsz\u00f3lagos gyakorl\u00e1s\u00e1b\u00f3l is. A h\u00e1bor\u00fas b\u0171n\u00f6s\u00f6k f\u00f6ldbirtokait m\u00e9g 1945-ben kisaj\u00e1t\u00edtott\u00e1k. Azt\u00e1n elkezd\u0151d\u00f6tt a sz\u00f6vetkezetes\u00edt\u00e9s. A sz\u00e1mukra oly fontos egyh\u00e1z hat\u00e1sk\u00f6re minim\u00e1lisra sz\u0171k\u00fclt, iskol\u00e1ik, kultur\u00e1lis \u00e9rt\u00e9keik, gy\u0171jtem\u00e9nyeik \u00e1llami kezel\u00e9sbe ker\u00fcltek, 1948-t\u00f3l pedig a koncepci\u00f3s perek is beindultak.<\/p>\n\n\n\n

    1950 k\u00f6r\u00fcl n\u00e9mi enyh\u00fcl\u00e9s \u00e1ll be, a rom\u00e1n kommunista p\u00e1rt ellen\u0151rz\u00e9se alatt l\u00e9trehozz\u00e1k a Rom\u00e1niai N\u00e9met Antifasiszta Komit\u00e9t. Egy csal\u00e1degyes\u00edt\u0151 programot is elind\u00edthat a V\u00f6r\u00f6skereszt, s\u0151t az elmenek\u00fcltek amneszti\u00e1t kapnak \u00e9s hazaj\u00f6hetnek, de ez nem j\u00e1r komoly eredm\u00e9nnyel. Az eg\u00e9sz enyh\u00fcl\u00e9s csak l\u00e1tszat. A kisebbs\u00e9gek nem kapnak szabad kezet. (Cz. Zs.) 1959-ben az iskol\u00e1kat \u00f6sszeolvasztj\u00e1k a rom\u00e1n int\u00e9zm\u00e9nyekkel. Ett\u0151l kezdve Rom\u00e1ni\u00e1ban t\u00f6bb\u00e9 nincs \u00f6n\u00e1ll\u00f3 sz\u00e1sz iskola.<\/p>\n\n\n\n

    A Ceau\u015fescu-\u00e9ra egy id\u0151ben \u2013 a hatvanas-hetvenes \u00e9vek fordul\u00f3j\u00e1n \u2013 ism\u00e9t enyh\u00fcl\u00e9s l\u00e1tszat\u00e1t pr\u00f3b\u00e1lja kelteni. Mi t\u00f6bb a dikt\u00e1tor elismeri a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni int\u00e9zked\u00e9sek jogtalans\u00e1g\u00e1t. De k\u00f6zben a n\u00e9metekn\u00e9l term\u00e9szetes k\u00fclf\u00f6ldi kapcsolatokra \u00e1rgus szemekkel figyelnek. Azt\u00e1n egy ravasz \u00f6tlettel \u2013 a kultur\u00e1lis \u00f6r\u00f6ks\u00e9g megment\u00e9se c\u00edm\u00e9n \u2013 \u00e1tveszik a m\u0171eml\u00e9kek \u00e9s m\u0171kincsek tulajdonjog\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

    A N\u00e9met Sz\u00f6vets\u00e9gi K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1ggal 1967-ben \u00e1ll helyre a diplom\u00e1ciai kapcsolat, majd 1978-ban olyan egyezm\u00e9ny j\u00f6n l\u00e9tre, amelyik komoly alkudoz\u00e1sok sor\u00e1n meg\u00e1llap\u00edtott \u00f6sszeg ellen\u00e9ben enged\u00e9lyezi a kitelep\u00fcl\u00e9st. A kiv\u00e1ndorl\u00f3k vagyon\u00e1t az \u00e1llam jelk\u00e9pes \u00e1ron v\u00e1s\u00e1rolja fel. 1982-ben azonban Rom\u00e1nia megpr\u00f3b\u00e1lja megzsarolni Nyugat-N\u00e9metorsz\u00e1got h\u00e1bor\u00fas k\u00e1rt\u00e9r\u00edt\u00e9sre hivatkozva, de ezt a nemzetk\u00f6zi felh\u00e1borod\u00e1s megg\u00e1tolja. A kiv\u00e1ndorl\u00f3k sz\u00e1ma viszont egyre n\u0151.<\/p>\n\n\n\n

    \u00cdgy \u00e9rkez\u00fcnk el a rendszerv\u00e1lt\u00e1shoz.<\/p>\n\n\n\n

    Az ezt k\u00f6vet\u0151 \u00fajabb nagy kitelep\u00fcl\u00e9si hull\u00e1m gyakorlatilag lez\u00e1rja egy eur\u00f3pai kis nemzet t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n

    B\u00e1r a tov\u00e1bbiakban az \u00faj alkotm\u00e1ny egyes passzusai, vagy az 1995-ben al\u00e1\u00edrt kisebbs\u00e9gv\u00e9delmi strassburgi nyilatkozat komoly garanci\u00e1kat tartalmaz, azok, akik ennek el\u0151nyeit \u00e9lvezhetn\u00e9k, m\u00e1r sz\u00e9tsz\u00f3r\u00f3dtak a vil\u00e1gban. A n\u00e9met \u00e1llam \u00e9s n\u00e9metorsz\u00e1gi sz\u00e1sz szervezetek sokat tesznek az\u00e9rt, hogy legal\u00e1bb m\u0171eml\u00e9keik egy r\u00e9sz\u00e9t megv\u00e9dj\u00e9k, de mindez csup\u00e1n a szomor\u00fa epil\u00f3gus t\u00f6rt\u00e9net\u00fcnk v\u00e9g\u00e9n.<\/p>\n\n\n\n

    Hogy a 800 \u00e9ven \u00e1t a szent korona hagyom\u00e1nyai szerint jogainak birtok\u00e1ban fejl\u0151d\u0151 sz\u00e1szs\u00e1g mik\u00e9nt t\u0171nt el 80 \u00e9v alatt a rom\u00e1n bizant\u00edn etnikai tisztogat\u00e1s \u00e9s homogeniz\u00e1l\u00e1s m\u00f3dszereinek, meg term\u00e9szetesen a t\u00f6rt\u00e9nelem \u0151ket \u2013 ez esetben is (r\u00e9szben) naiv \u00f6nhib\u00e1jukb\u00f3l \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9rint\u0151 viharainak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en, alaposabb betekint\u00e9st \u00e9rdemel, s az is, hogy mi vezetett a magyarokkal szembeni ellenszenv\u00fckh\u00f6z, mely az 1919. janu\u00e1r 8-\u00e1n kiadott medgyesi nyilatkozattal tet\u0151z\u00f6tt. Erd\u00e9ly \u00f6n\u00e1ll\u00f3 sz\u00e1sz nemzete ekkor v\u00e1gta fel ereit, s eg\u00e9szs\u00e9ges v\u00e9re nagyj\u00e1b\u00f3l nyolc \u00e9vtized alatt, v\u00e1ltoz\u00f3 l\u00fcktet\u00e9ssel, hagyta el 800 \u00e9ves er\u0151s test\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n

    Noha a sz\u00e1szok ekkor m\u00e9g \u00fcdv\u00f6z\u00f6lt\u00e9k Erd\u00e9ly Rom\u00e1ni\u00e1hoz csatol\u00e1s\u00e1t, a Rom\u00e1ni\u00e1ra mindig jellemz\u0151 rossz gazdas\u00e1gi helyzet \u00e9s \u00e9letsz\u00ednvonal miatt sok sz\u00e1sz m\u00e1r ekkoriban N\u00e9metorsz\u00e1gba v\u00e1ndorolt. Ez tet\u00e9zte a sz\u00e1zadfordul\u00f3 Amerik\u00e1ba ir\u00e1nyul\u00f3 exodus\u00e1t \u00e9s a nem csek\u00e9ly vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fas vesztes\u00e9geket.<\/p>\n\n\n\n

    Sajnos az esetek t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben neh\u00e9z k\u00fcl\u00f6nv\u00e1lasztani az erd\u00e9lyi sz\u00e1szokra vonatkoz\u00f3 adatokat a rom\u00e1niai n\u00e9metek adatait\u00f3l. Ha azonban az eredeti, a Trianon idej\u00e9n ismert sz\u00e1mokat ismerj\u00fck, lehet k\u00f6vetkeztetni, illetve id\u0151k\u00f6zben felbukkannak t\u00e1mpontot jelent\u0151 sz\u00e1madatok is, f\u0151leg egyh\u00e1zi vonalon. Minden rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 forr\u00e1s adatait \u00f6sszevetve meg\u00e1llap\u00edthatjuk, hogy az 1910-es n\u00e9psz\u00e1ml\u00e1l\u00e1skor, teh\u00e1t Trianon el\u0151tt, az erd\u00e9lyi n\u00e9metek sz\u00e1ma m\u00e1r 600.000 fel\u00e9 k\u00f6zeledett s k\u00e9s\u0151bb tov\u00e1bb gyarapodott (1930-ban Nagy-Rom\u00e1ni\u00e1ban 74.000 n\u00e9met \u00e9lt), de a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa sor\u00e1n \u00e9s ut\u00e1na nagy vesztes\u00e9geket szenvedett k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gb\u0151l 1948-ra csak 344.000 maradt. A h\u00e1bor\u00fa sor\u00e1n Rom\u00e1nia el\u0151sz\u00f6r N\u00e9metorsz\u00e1g oldal\u00e1n harcolt. Ekkor az erd\u00e9lyi sz\u00e1szokat is mag\u00e1val ragadta a birodalmi tudat \u00e9s a n\u00e1ci mozgalmak szimpatiz\u00e1nsai jelent\u0151s sz\u00e1mban akt\u00edv r\u00e9szesei lettek a birodalmi politik\u00e1nak. A h\u00e1bor\u00fa utols\u00f3 szakasz\u00e1ban viszont m\u00e1r akaratuk ellen\u00e9re is besorozt\u00e1k m\u00e9g gyermeksorban lev\u0151 fiaikat is. A rom\u00e1n \u00e1t\u00e1ll\u00e1s (1944. augusztus 23.) ut\u00e1n a mag\u00e1t expon\u00e1l\u00f3 erd\u00e9lyi sz\u00e1szs\u00e1g r\u00e9szben N\u00e9metorsz\u00e1gba \u00e9s Ausztri\u00e1ba menek\u00fclt. Az otthon maradottak k\u00f6z\u00fcl sokakat deport\u00e1ltak a Gul\u00e1gokra, k\u00f6zt\u00fck asszonyokat \u00e9s gyermekembereket is. T\u00f3falvi Zolt\u00e1nt\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 adatok szerint: \u201e\u2026 az 1945. febru\u00e1r 2-\u00e1n kiadott 3839. sz\u00e1m\u00fa rendelet \u00e9rtelm\u00e9ben 70.000 erd\u00e9lyi sz\u00e1sz \u00e9s sv\u00e1b n\u0151t \u00e9s f\u00e9rfit \u2013 tizennyolc \u00e9s harminc-, illetve tizenh\u00e9t \u00e9s harminc\u00f6t \u00e9ves korig \u2013 k\u00e9nyszermunk\u00e1ra vittek a Szovjetuni\u00f3ba\u2026\u201d<\/em>A t\u00fal\u00e9l\u0151k j\u00f3r\u00e9szt haza sem t\u00e9rtek, hanem egyenesen N\u00e9metorsz\u00e1gba ker\u00fcltek. Az addig elszenvedett vesztes\u00e9get 91.000 f\u0151re becs\u00fclik. A n\u00e9metorsz\u00e1gi rokonokra hivatkozva azt\u00e1n \u00fajabb csoportok v\u00e1ndoroltak ki a rom\u00e1n nemzetis\u00e9gi politika \u00e9s a diktat\u00fara pokl\u00e1b\u00f3l. Az 1950\u20131982 k\u00f6z\u00f6tti id\u0151szakban a kiv\u00e1ndoroltak sz\u00e1ma 130.151 f\u0151 volt. A Ceau\u015fescu diktat\u00fara idej\u00e9n \u00e9vi 10-11.000 n\u00e9metet \u201eadtak el\u201d N\u00e9metorsz\u00e1gnak 10\u201313.000 m\u00e1rka k\u00f6zti fejp\u00e9nz\u00e9rt, kor \u00e9s iskolai v\u00e9gzetts\u00e9g szerint. A dikt\u00e1tor od\u00e1ig ment, hogy a sz\u00e1sz telep\u00fcl\u00e9seket is f\u00f6ldig akarta rombolni, hogy megszabadulhasson e nem k\u00edv\u00e1natosnak sz\u00e1m\u00edt\u00f3 nemzeti kisebbs\u00e9gt\u0151l is. Ez volt az eml\u00e9kezetes falurombol\u00e1s k\u00eds\u00e9rlete.<\/p>\n\n\n\n

    1989-ben a diktat\u00fara buk\u00e1sakor \u2013 mindezek ellen\u00e9re \u2013 m\u00e9g 95.000 sz\u00e1sz \u00e9lt Erd\u00e9lyben. Azt\u00e1n 1990-92-ben \u00fajabb 150.000 n\u00e9met nemzetis\u00e9g\u0171 szem\u00e9ly v\u00e1ndorolt ki \u00fatlev\u00e9llel \u00e9s \u00edgy 120.000 n\u00e9met maradt az orsz\u00e1gban, ebb\u0151l egyh\u00e1zi statisztik\u00e1k szerint kb. 40.000 sz\u00e1sz. 2003-ban a nagyszebeni sz\u00e1sz evang\u00e9likus p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g adatai szerint az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok l\u00e9tsz\u00e1ma m\u00e1r csup\u00e1n 14.770 f\u0151 volt, 69 \u00e9ves \u00e1tlag\u00e9letkorral.2011-ben az \u00f6sszes rom\u00e1niai n\u00e9met nemzetis\u00e9g\u0171 sz\u00e1ma 36.000, amib\u0151l a fentiek alapj\u00e1n az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok l\u00e9tsz\u00e1ma alig haladhatta meg a 10.000 f\u0151t.<\/p>\n\n\n\n

    Az al\u00e1bbi sz\u00e1moszlop tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa el\u0151tt ism\u00e9telten felh\u00edvom a figyelmet arra, hogy a sz\u00e1szs\u00e1gra vonatkoz\u00f3 k\u00fcl\u00f6n adatok h\u00e9zagoss\u00e1ga miatt, t\u00f6bbnyire a rom\u00e1niai n\u00e9metek sz\u00e1m\u00e1b\u00f3l lehet k\u00f6vetkeztetni legnagyobb k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00fck elsorvad\u00e1s\u00e1ra is.<\/p>\n\n\n\n

    N\u00c9METEK \u00c9S SZ\u00c1SZOK ROM\u00c1NI\u00c1BAN AZ UT\u00d3BBI \u00c9VSZ\u00c1ZADBAN<\/strong><\/p>\n\n\n\n

    vegyes forr\u00e1sokb\u00f3l \u00e9s Varga E. \u00c1rp\u00e1d szerint<\/strong><\/p>\n\n\n\n

    \u00e9v l\u00e9leksz\u00e1m megjegyz\u00e9s Varga E. \u00c1rp\u00e1dn\u00e1l<\/strong><\/p>\n\n\n\n

    sz\u00e1sz eg\u00e9sz Erd\u00e9lyben<\/strong><\/p>\n\n\n\n

    1583 60000 sz\u00e1sz (B\u00e1thory Istv\u00e1n idej\u00e9ben)<\/p>\n\n\n\n

    1662 100000 sz\u00e1sz (Jancs\u00f3 Benedek szerint)<\/p>\n\n\n\n

    1800 200000 sz\u00e1sz (Czir\u00e1ki Zsuzsanna)<\/p>\n\n\n\n

    1900 228000 sz\u00e1sz (Puk\u00e1nszky B\u00e9l\u00e1n\u00e1l)<\/p>\n\n\n\n

    1910 235000 sz\u00e1sz (utols\u00f3 magyar n\u00e9psz\u00e1ml\u00e1l\u00e1s) 162865<\/p>\n\n\n\n

    1930 745000 n\u00e9met (Nagy-Rom\u00e1nia)<\/p>\n\n\n\n

    1941 248000 sz\u00e1sz (Rom\u00e1ni\u00e1ban, \u00c9. Erd\u00e9ly \u00e9s Besszar\u00e1bia n\u00e9lk\u00fcl) 184240<\/p>\n\n\n\n

    1948 344000 n\u00e9met (hat\u00e1rm\u00f3dosul\u00e1s, h\u00e1bor\u00fa, elhurcol\u00e1s, eltitkol\u00e1s)<\/p>\n\n\n\n

    1956 385000 n\u00e9met (m\u00e1r nem f\u00e9lnek bevallani n\u00e9mets\u00e9g\u00fcket)<\/p>\n\n\n\n

    1966 383000 n\u00e9met (disszid\u00e1l\u00e1s, emberkereskedelem kezdete.) 144910<\/p>\n\n\n\n

    1977 359000 n\u00e9met (ki\u00e1rus\u00edt\u00e1s, \u00e9vi 10-11 000 szem\u00e9ly) 140815<\/p>\n\n\n\n

    1989 95000 sz\u00e1sz (ki\u00e1rus\u00edt\u00e1s ut\u00e1n)<\/p>\n\n\n\n

    1992 30000 sz\u00e1sz (119436 n\u00e9metb\u0151l, hat\u00e1rnyit\u00e1s ut\u00e1n) 30739<\/p>\n\n\n\n

    1993 20000 sz\u00e1sz (sz\u00e1muk tov\u00e1bb cs\u00f6kken)<\/p>\n\n\n\n

    2003 14770 sz\u00e1sz (60000 n\u00e9metb\u0151l, \u00e1tlag\u00e9letkoruk 69 \u00e9v)<\/p>\n\n\n\n

    2011 10000 sz\u00e1sz (36000 n\u00e9metb\u0151l)<\/p>\n\n\n\n

    A Varga E. \u00c1rp\u00e1d \u00e1ltal k\u00e9sz\u00edtett t\u00e1bl\u00e1zatb\u00f3l mer\u00edtett erd\u00e9lyi sz\u00e1szokra vonatkoz\u00f3 adatok 1910 \u00e9s 1941-ben nem egyeznek a m\u00e1sok \u00e1ltal felt\u00e9telezettel, feltehet\u0151en az egyh\u00e1zi \u00e9s m\u00e1s forr\u00e1sokb\u00f3l lesz\u0171rt adtok k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9ge miatt. A v\u00e9geredm\u00e9ny dolg\u00e1ban sajnos ann\u00e1l ink\u00e1bb \u00f6sszhang van.<\/p>\n\n\n\n

    Z\u00e1r\u00e1sul az \u00f6nvizsg\u00e1lat jegy\u00e9ben \u00f6sszes\u00edts\u00fck azokat a t\u00f6rt\u00e9nelmi pillanatokat, amelyek megmagyar\u00e1zhatn\u00e1k az erd\u00e9lyi sz\u00e1szs\u00e1gnak a magyarokkal szembeni ellenszenv\u00e9t, tudva azonban azt, hogy a val\u00f3di okok nem ezek voltak, hiszen az ellent\u00e9tek csak \u00e1tt\u00e9telesen nyertek nemzetis\u00e9gi jelleget. Val\u00f3j\u00e1ban a mindenkori hatalom \u00e9s a \u2013 magyar kir\u00e1lyokt\u00f3l kapott \u2013 kiv\u00e1lts\u00e1gok felett \u0151rk\u00f6d\u0151, az idegenek ir\u00e1ny\u00e1ba alapvet\u0151en z\u00e1rk\u00f3zott sz\u00e1szs\u00e1g k\u00f6z\u00f6tti ellent\u00e9tr\u0151l volt sz\u00f3.<\/p>\n\n\n\n

    M\u00e1r a kezdetek kezdet\u00e9n ellent\u00e9t van az elz\u00e1rk\u00f3z\u00f3 sz\u00e1szok \u00e9s a b\u00e1r\u00f3k valamint a terjeszkedni k\u00edv\u00e1n\u00f3 gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri p\u00fcsp\u00f6k k\u00f6z\u00f6tt. A t\u00f6rt\u00e9nteket olvashattuk.<\/p>\n\n\n\n

    1308-ban K\u00e1n L\u00e1szl\u00f3, majd K\u00e1roly R\u00f3bert k\u00e9pviselet\u00e9ben Sz\u00e9cs\u00e9nyi Tam\u00e1s eset\u00e9t k\u00f6vethett\u00fck nyomon.<\/p>\n\n\n\n

    B\u00e1thory G\u00e1bor 1610-ben viselt dolgai nagyon m\u00e9ly nyomot hagytak a sz\u00e1sz eml\u00e9kezetben.<\/p>\n\n\n\n

    I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy 1636-ban Segesv\u00e1r majd 1637-ben Brass\u00f3 h\u00f3doltat\u00e1s\u00e1val sem a sz\u00e1sz nemzettel k\u00fczd, hanem az er\u0151s Erd\u00e9lyt l\u00e9trehozni \u00e9s fenntartani \u00f3hajt\u00f3 k\u00f6zponti hatalmat k\u00e9pviseli.<\/p>\n\n\n\n

    II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy az Andreanum megs\u00e9rt\u00e9s\u00e9vel hatalmi amb\u00edc, s nem nemzetis\u00e9gi okokb\u00f3l cselekszik.<\/p>\n\n\n\n

    Vagyis, a nemzeti fejedelmek kor\u00e1ban, e fejedelmek t\u00f6bbnyire politik\u00e1jukkal az akkor meghat\u00e1roz\u00f3 fontoss\u00e1g\u00fa k\u00f6zponti hatalmat gyakorolva \u00e9s k\u00e9pviselve v\u00e1ltak ellenszenvess\u00e9 az \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1gukat f\u00e9lt\u0151 sz\u00e1szok el\u0151tt. \u00c9s ezek a fejedelmek magyarok voltak.<\/p>\n\n\n\n

    A kiegyez\u00e9s ut\u00e1ni esem\u00e9nyek, mint frissebb \u00e9lm\u00e9nyek, term\u00e9szetesen er\u0151teljesebben hathattak az eml\u00e9kezetre. A Tisza-korm\u00e1nynak a p\u00e1ratlanul nagyvonal\u00fa 1868-as nemzetis\u00e9gi t\u00f6rv\u00e9nyt fel\u00fcl\u00edr\u00f3 1876-os int\u00e9zked\u00e9sei, majd 1906-ban a Lex-Apponyi, ilyenek voltak.<\/p>\n\n\n\n

    \u00c9rdekes ellenpontja ennek a Habsburgok, s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen II. J\u00f3zsef szerepe, amely tulajdonk\u00e9ppen a leg\u00fajabb kori \u2013 kiv\u00e9gz\u00e9s szer\u0171 \u2013 rom\u00e1n etnikai tisztogat\u00e1s el\u0151tt a legnagyobb csal\u00f3d\u00e1sokat okozta Erd\u00e9ly sz\u00e1szs\u00e1g\u00e1nak. Err\u0151l olvashattuk, hogy \u201eA sz\u00e1sz \u00edr\u00f3k elismerik a nagy racionalista uralkod\u00f3 kiv\u00e9teles k\u00e9pess\u00e9geit, sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1nak nemess\u00e9g\u00e9t, f\u00e9rfias k\u00f6vetkezetess\u00e9g\u00e9t, de k\u00e9nytelenek r\u00e1mutatni arra is, hogy n\u00e9p\u00fcket \u00e9ppen II. J\u00f3zsef r\u00e9sz\u00e9r\u0151l \u00e9rte tal\u00e1n a legkeser\u0171bb csal\u00f3d\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nelme folyam\u00e1n<\/em>.\u201d Ekkoriban s\u0171r\u0171n emlegett\u00e9k azt is, hogy a magyar kir\u00e1lyok meg\u00e9rt\u0151bbek voltak a sz\u00e1sz k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00e1s ig\u00e9nye dolg\u00e1ban.<\/p>\n\n\n\n

    S l\u00e1m m\u00e9gis eg\u00e9sz t\u00f6rt\u00e9net\u00fck sor\u00e1n t\u00f6retlen maradt a Habsburg \u00e9s cs\u00e1sz\u00e1r-h\u0171s\u00e9g, majd a n\u00e9met anyaorsz\u00e1g csod\u00e1lata.<\/p>\n\n\n\n

    Ezekkel a r\u00f6vid h\u00e1trapillant\u00e1sokkal z\u00e1rul az a t\u00f6rt\u00e9net, amelyben az erd\u00e9lyi magyars\u00e1gnak a Szent Korona v\u00e9delme alatt Erd\u00e9lyben sz\u00fcletett, s ebben a haz\u00e1ban olyan m\u00e9ly nyomokat hagy\u00f3 t\u00e1rsnemzete, az erd\u00e9lyi sz\u00e1sz nemzet, egy harmadik \u00e9s mindkett\u0151j\u00fckn\u00e9l virulensebb bev\u00e1ndorl\u00f3 \u00e1ltal, valamint a t\u00f6rt\u00e9nelem nem mindenkor igazs\u00e1gos j\u00e1t\u00e9ka folyt\u00e1n, gyakorlatilag elt\u0171nt Erd\u00e9ly, Siebenb\u00fcrgen, Transilvania etnikai t\u00e9rk\u00e9p\u00e9r\u0151l.<\/p>\n\n\n\n

    Mert mint m\u00e1r olvastuk, Puk\u00e1nszky szerint: \u201eA sz\u00e1sz ember nem tud elszakadni erd\u00e9lyi haz\u00e1j\u00e1t\u00f3l \u2013 \u00e1ttelep\u00edt\u00e9se egyet jelentene elpusztul\u00e1s\u00e1val \u2013 csak saj\u00e1t k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9ben \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmi kereteiben \u00e9rv\u00e9nyes\u00edtheti igaz\u00e1n k\u00e9pess\u00e9geit.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

    \u00cdgy is t\u00f6rt\u00e9nt \u00e9s elmondhatjuk, hogy \u201eelv\u00e9geztetett\u201d.<\/em> A fenti az adatok feljogos\u00edtanak arra, hogy elmondhassuk, miszerint Eur\u00f3pa els\u0151 etnikai katasztr\u00f3f\u00e1ja itt zajlott le. Eml\u00e9kezet\u00fcket t\u00f6bbnyire gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 \u00e9p\u00edt\u00e9szeti nyomaiknak nagyr\u00e9szt roml\u00f3 k\u00f6vei jelentik, s amit konzerv\u00e1ltak, azt m\u00e1r a v\u00e1ndor, mint a rom\u00e1n kult\u00fara kincs\u00e9t ismerheti meg, ha inform\u00e1ci\u00f3k hi\u00e1ny\u00e1ban, s f\u0151leg c\u00e9ltudatos idegenvezet\u0151k kalauzol\u00e1s\u00e1val j\u00e1rja be a csod\u00e1latos Kir\u00e1lyf\u00f6ldet.<\/p>\n\n\n\n

    De legal\u00e1bb jussunk el od\u00e1ig, hogy \u201etiszt\u00e1ztatott\u201d<\/em> is. Klaus Iohannis Rom\u00e1nia eln\u00f6ke ezt nem \u00f3hajtan\u00e1. \u0150 egy fantom kisebbs\u00e9g j\u00f3 sors\u00e1r\u00f3l akar k\u00e9pet hamis\u00edtani a vil\u00e1g szeme el\u00e9, s erre saj\u00e1t szem\u00e9ly\u00e9t haszn\u00e1lja fel els\u0151sorban. Ezt pedig nem kis sikerrel teszi. Az uni\u00f3nak is kedvencei k\u00f6z\u00e9 tartozik. De a mi k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny\u00fcnk is naiv lelkesed\u00e9ssel fogadta megv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1t. Mikor ennek vesz\u00e9ly\u00e9t emlegettem, fejcs\u00f3v\u00e1l\u00e1s volt a v\u00e1lasz. M\u00e1ra ezek a fejek m\u00e1r lehajtva szeml\u00e9lik a val\u00f3s\u00e1got. Egyet azonban m\u00e9gis neki k\u00f6sz\u00f6nhetek. Eml\u00edtett nyilatkozat\u00e1val hozz\u00e1j\u00e1rult ahhoz, hogy r\u00e9gen d\u00e9delgetett tervemet, ennek az \u00f6sszefoglal\u00f3nak a meg\u00edr\u00e1s\u00e1t elkezdjem.<\/p>\n\n\n\n

    IRODALOM:<\/strong><\/p>\n\n\n\n

    Wolf von Aichelburg: Az erd\u00e9lyi n\u00e9met\u2013magyar egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s lehet\u0151s\u00e9geir\u0151l, Hitel, 1935\/3.<\/p>\n\n\n\n

    Dan Alexe: Dacopatia si alte rataciri Romanesti, Humanitas, Bucure\u015fti, 2015.<\/p>\n\n\n\n

    Asztalos Mikl\u00f3s: Erd\u00e9ly T\u00f6rt\u00e9nete. A T\u00f6rt\u00e9neti Erd\u00e9ly, Lucidus kiad\u00f3. Bp. 2001.<\/p>\n\n\n\n

    Asztalos\u2013Pet\u0151: A magyar nemzet t\u00f6rt\u00e9nete, Lantos, Bp. 1933.<\/p>\n\n\n\n

    Bethlen Farkas: Erd\u00e9ly T\u00f6rt\u00e9nete 1782, Enciklop\u00e9dia kiad\u00f3. Bp. 2000.<\/p>\n\n\n\n

    Lucian Boia: Cum s-a rom\u00e2nizat Rom\u00e2nia, Humanitas. Bucure\u015fti, 2015.<\/p>\n\n\n\n

    Vasile Ciobanu: 1918\u20131919 az erd\u00e9lyi sz\u00e1sz elit politikai diskurzus\u00e1ban, Internet 2010.<\/p>\n\n\n\n

    Czir\u00e1ki Zsuzsanna: Az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok t\u00f6rt\u00e9nete, Imedias Bp. 2006.<\/p>\n\n\n\n

    De\u00e9r J\u00f3zsef: \u00c1llam \u00e9s nemzetis\u00e9g a r\u00e9gi Magyarorsz\u00e1gon, Hitel, 1943\/3.<\/p>\n\n\n\n

    Egyed \u00c1kos: Erd\u00e9ly metamorf\u00f3zisa a hossz\u00fa 19. sz\u00e1zadban, Pallas-Akad\u00e9mia.Cs\u00edkszereda, 2004.<\/p>\n\n\n\n

    Egyed \u00c1kos: 1848 erd\u00e9lyi magyar vez\u00e9ralakjai, Mentor, Marosv\u00e1s\u00e1rhely, 2004.<\/p>\n\n\n\n

    Entz G\u00e9za: Sz\u00e1sz \u00edr\u00f3 Erd\u00e9ly t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9r\u0151l, Hitel, 1942\/7.<\/p>\n\n\n\n

    Erd\u00e9ly t\u00f6rt\u00e9nete, Akad\u00e9miai kiad\u00f3. Bp. 1986.<\/p>\n\n\n\n

    Guoth K\u00e1lm\u00e1n: A nem-magyar n\u00e9pelemek helyzete k\u00f6z\u00e9pkori t\u00e1rsadalmunkban, Hitel, 1943\/12.<\/p>\n\n\n\n

    Gy\u00e9m\u00e1nt Rich\u00e1rd-Szondi Ildik\u00f3: Az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok a n\u00e9psz\u00e1ml\u00e1l\u00e1si adatok t\u00fckr\u00e9ben, Acta Universitatis Szegediensis, Acta Juridica et Politica, Tomus LXIII.<\/p>\n\n\n\n

    Horv\u00e1th Jen\u0151: A politikai nevel\u00e9sr\u0151l, Hitel, 1944\/4.<\/p>\n\n\n\n

    Jancs\u00f3 Andr\u00e1s: Puszt\u00e1ba ki\u00e1ltott sz\u00f3? Jancs\u00f3 Benedek brevi\u00e1rium, Jancs\u00f3 Alap\u00edtv\u00e1ny, 2013.<\/p>\n\n\n\n

    Jancs\u00f3 Benedek: Erd\u00e9ly T\u00f6rt\u00e9nete, Minerva, Kolozsv\u00e1r, 1931.<\/p>\n\n\n\n

    Juh\u00e1sz Istv\u00e1n: Az erd\u00e9lyi fejedelems\u00e9g t\u00e1rsadalmi t\u00e9nyez\u0151, Hitel, 1939\/2.<\/p>\n\n\n\n

    K\u0151v\u00e1ry L\u00e1szl\u00f3: Erd\u00e9ly r\u00e9gis\u00e9gei \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmi eml\u00e9kei, Horizont Kiad\u00f3, Bp.<\/p>\n\n\n\n

    Makkai L\u00e1szl\u00f3: Magyar\u2013rom\u00e1n k\u00f6z\u00f6s m\u00falt, H\u00e9t Torony K\u00f6nyvkiad\u00f3, Bp. 1989.<\/p>\n\n\n\n

    Matathias Carp: Holocaust Rom\u00e1ni\u00e1ban, 1940\u20131944. Primor Kiad\u00f3, Bp.<\/p>\n\n\n\n

    M\u00e1lyusz Elem\u00e9r: A magyars\u00e1g a k\u00f6z\u00e9pkori Erd\u00e9lyben, Hitel, 1943\/5.<\/p>\n\n\n\n

    Miles Transsylvanicus (igazi nev\u00e9n: Miles Mathias): A rom\u00e1n lelkis\u00e9g alakul\u00e1sa a b\u00e9csi d\u00f6nt\u00e9s \u00f3ta, Hitel, 1943\/11.<\/p>\n\n\n\n

    Sorin Mitu: Transilvania mea, Polirom. Iasi, 1999.<\/p>\n\n\n\n

    Puk\u00e1nszky B\u00e9la: Erd\u00e9lyi sz\u00e1szok \u00e9s magyarok, Attraktor, Bp. 2004.<\/p>\n\n\n\n

    Puk\u00e1nszky B\u00e9la: Erd\u00e9lyi sz\u00e1szok \u00e9s magyarok, tanulm\u00e1ny (internet)<\/p>\n\n\n\n

    Puk\u00e1nszky B\u00e9la: Sz\u00e1szok, Ismertet\u0151 (internet)<\/p>\n\n\n\n

    Puk\u00e1nszky B\u00e9la: Sz\u00e1szok a magyars\u00e1g \u00e9s a rom\u00e1ns\u00e1g k\u00f6zt, Hitel, 1943\/6.<\/p>\n\n\n\n

    Puk\u00e1nszky B\u00e9la: Az \u00c1gostai hitvall\u00e1s megszil\u00e1rdul\u00e1sa az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok k\u00f6z\u00f6tt,<\/p>\n\n\n\n

    Protest\u00e1ns Szemle. 1924.<\/p>\n\n\n\n

    Puk\u00e1nszky B\u00e9la: A sz\u00e1szok \u00e9s az erd\u00e9lyi gondolat, A t\u00f6rt\u00e9neti Erd\u00e9ly, 1936.<\/p>\n\n\n\n

    Sz\u00e1sz Istv\u00e1n Tas: F\u0151hajt\u00e1s, Pharma Press, Budapest, 2013.<\/p>\n\n\n\n

    Sz\u00e1sz Istv\u00e1n Tas: Transzszilv\u00e1n szemmel, \u00f6sszmagyar sz\u00edvvel, Jancs\u00f3 Alap\u00edtv\u00e1ny, 2015.<\/p>\n\n\n\n

    T\u00f3falvi Zolt\u00e1n: Erd\u00e9ly m\u00e1rt\u00edrjai, tanulm\u00e1ny, Kort\u00e1rs (internet)<\/p>\n\n\n\n

    Varga E. \u00c1rp\u00e1d: Erd\u00e9ly nemzetis\u00e9gi \u00e9s felekezeti statisztik\u00e1ja, Pro-print, Cs\u00edkszereda, 2002.<\/p>\n\n\n\n

    Vogel S\u00e1ndor: Az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok, Honismeret, 2001\/3, XXIX.<\/p>\n\n\n\n

    Vogel S\u00e1ndor: A sz\u00e1sz auton\u00f3mia Erd\u00e9lyben, Provincia, 2002. febru\u00e1r.<\/p>\n\n\n\n

    Vogel S\u00e1ndor: Az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok. A sz\u00e1szok megteleped\u00e9se \u00e9s kiv\u00e1lts\u00e1gaik a Magyar Kir\u00e1lys\u00e1gban \u00e9s az Erd\u00e9lyi Fejedelems\u00e9gben (m\u00e1shol id\u00e9zve).<\/p>\n\n\n\n

    Wikip\u00e9dia: Erd\u00e9lyi sz\u00e1szok.<\/p>\n\n\n\n

    Zathureczky Gyula: Erd\u00e9lyi sz\u00e1szok \u00e9s magyarok, k\u00f6nyvismertet\u0151, Hitel, 1943\/2.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

    A kolozsv\u00e1ri Hitel munkat\u00e1rsa, Puk\u00e1nszky B\u00e9la \u00e9s ismert vagy ismeretlen sz\u00e1sz \u0151seim eml\u00e9k\u00e9nek, aj\u00e1nlom. AZ ERD\u00c9LYI SZ\u00c1SZS\u00c1G SORSA A 800 \u00c9S A 80 \u00c9V ALATT, NEMZETT\u00c1RSAI ERD\u00c9LY \u00c9S MAGYARORSZ\u00c1G T\u00d6RT\u00c9NET\u00c9BE \u00c1GYAZVA Egy tragikus t\u00f6rt\u00e9nelmi t\u00e9ved\u00e9s \u00e9s \u00f6ngyilkos k\u00f6vetkezm\u00e9nyei, avagy a t\u00f6rt\u00e9nelem bizarr j\u00e1t\u00e9kai \u201eA szepess\u00e9gi, de f\u0151k\u00e9nt az erd\u00e9lyi sz\u00e1szs\u00e1g az egyetlen kelet-eur\u00f3pai k\u00f6z\u00e9pkori eredet\u0171… S\u206bz\u00e1sz Istv\u00e1n Tas: Az erd\u00e9lyi sz\u00e1szs\u00e1g sorsa a 800 \u00e9s a 80 \u00e9v alatt 2018.05.16.Megjelent a Hitel 2018 j\u00faniusi sz\u00e1m\u00e1ban<\/span> olvas\u00e1s\u00e1nak folytat\u00e1sa<\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":806,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[25],"tags":[],"class_list":["post-805","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-az-alapito-nemzetpolitikai-irasai","entry"],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/www.hitelmuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/805","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"http:\/\/www.hitelmuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/www.hitelmuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/www.hitelmuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/www.hitelmuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=805"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/www.hitelmuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/805\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":807,"href":"http:\/\/www.hitelmuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/805\/revisions\/807"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/www.hitelmuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/806"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/www.hitelmuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=805"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/www.hitelmuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=805"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/www.hitelmuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=805"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}

    A n\u00e9poktat\u00e1sr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 1868. \u00e9vi 38. tv<\/a>. liber\u00e1lis jelleg\u0171, \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1gban szab\u00e1lyozza a k\u00f6zoktat\u00e1st \u00e9s az oktat\u00e1s nyelv\u00e9t. Az 58. \u00a7 szerint: \u201e<\/em>Minden n\u00f6vend\u00e9k anyanyelv\u00e9n nyerje az oktat\u00e1st, a mennyiben ez a nyelv a k\u00f6zs\u00e9gben divatoz\u00f3 nyelvek egyike. Vegyes ajk\u00fa k\u00f6zs\u00e9gben ez okb\u00f3l oly tan\u00edt\u00f3 alkalmazand\u00f3, a ki a k\u00f6zs\u00e9gben divatoz\u00f3 nyelveken tan\u00edtani k\u00e9pes. N\u00e9pesebb k\u00f6zs\u00e9gekben, a hol t\u00f6bbf\u00e9le nyelv\u0171 lakosok t\u00f6megesen laknak, a mennyire a k\u00f6zs\u00e9gereje engedi, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ajk\u00fa seg\u00e9dtan\u00edt\u00f3k is v\u00e1lasztatnak.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n