Erd\u00e9lyben sz\u00fclettem, nevelkedtem, \u00e9s itt \u00e9rtem meg az \u00e9rett f\u00e9rfikort, s a n\u00e9kem kim\u00e9rtb\u0151l itt \u00e9ltem fel a legt\u00f6bb rem\u00e9nyked\u00e9st. Az anyaorsz\u00e1gban csiszol\u00f3dtam, keseredtem, deresedtem, \u00e9s kezdtem el a k\u00f6telez\u0151 \u00f6sszegz\u00e9st.<\/p>\n\n\n\n
Az erd\u00e9lyi ember, b\u00e1rmely gondolkod\u00e1sm\u00f3dnak is lenne elk\u00f6telezettje, term\u00e9szetes m\u00f3don viseli nemzeti tudat\u00e1t. Mindannak ellen\u00e9re, ami ott vele t\u00f6rt\u00e9nt, avagy t\u00f6rt\u00e9nik, \u00fagy k\u00f6zlekedik ebben a g\u00fany\u00e1ban, mint a legk\u00e9nyelmesebb l\u00e9lekmeleg\u00edt\u0151ben. Kincse \u00e9s keresztje egyszerre, \u00e9s ha kincs, akkor fegyver is a kincs meg\u00f3v\u00e1s\u00e1ra, amikor pedig kereszt, akkor meg nem gerincet hajl\u00edt\u00f3 teher, hanem \u00e9ppen azt er\u0151s\u00edt\u0151, egyenes\u00edt\u0151 teljes\u00edtm\u00e9ny.<\/p>\n\n\n\n
Azt\u00e1n n\u00e9melyekkel t\u00f6rt\u00e9nik valami, ki-ki a maga t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek ismer\u0151je, \u00e9s \u00e1tl\u00e9pi v\u00e9gleg a hat\u00e1rt. \u00dagy hiszi v\u00e9gleg, s m\u00e9g nem tudja, hogy csak test\u00e9ben. Mert a l\u00e9lek az a testtel ellent\u00e9tben gy\u00f6keret ver, s ez a dr\u00f3tn\u00e9lk\u00fcli kapcsolat nem szakad meg. Akad olyan ki neh\u00e9z k\u00fczdelemmel pr\u00f3b\u00e1lja kit\u00f6r\u00f6lni mag\u00e1b\u00f3l, de hi\u00e1ba. Aki ismeri ezt a kapcsot, az az \u00e9rintettnek minden szav\u00e1ban, tett\u00e9ben, homloka r\u00e1nc\u00e1ban, szava hordoz\u00e1s\u00e1ban felismeri a rejtegetett honv\u00e1gyat, az \u00faj gy\u00f6kerek t\u00f6r\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t \u00e9s csek\u00e9lyke nedvsz\u00edv\u00f3 k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n
Term\u00e9szetesen az erd\u00e9lyi \u00e9vek alatt is t\u00e1j\u00e9kozott volt az \u00e1ttelep\u00fclni k\u00e9nyszer\u00fclt \u00e9rtelmis\u00e9gi, arr\u00f3l is tudott, hogy l\u00e9tezik m\u00e1r r\u00e9gen a honi liberalizmus, meg a n\u00e9pies-urb\u00e1nus vita h\u00e1bor\u00fa el\u0151tti, \u00e9s a szocializmus \u00f6nt\u0151form\u00e1j\u00e1ban furcs\u00e1ra torzul\u00f3 form\u00e1ja. M\u00e9gis nem k\u00e9sz\u00fclt fel arra, ami itt v\u00e1rta, s arra sem, amilyen form\u00e1t ez a k\u00e9rd\u00e9s a demokr\u00e1cia bek\u00f6sz\u00f6nt\u00e9se ut\u00e1n \u00f6lt\u00f6tt.<\/p>\n\n\n\n
Valaha elm\u00e9leti vit\u00e1k, irodalmi p\u00e1stokon v\u00edvott szellemi assz\u00f3k form\u00e1j\u00e1ban volt ismeretes. Ma l\u00e9tforma, s\u0151t meg\u00e9lhet\u00e9si t\u00e9nyez\u0151, \u00e9s \u00e9let-hal\u00e1l harcra t\u00fczel\u0151, gy\u0171l\u00f6letbe hajl\u00f3 form\u00e1i meg azok megnyilv\u00e1nul\u00e1sai is napirenden vannak.<\/p>\n\n\n\n
Miut\u00e1n a politikai frontok beskatuly\u00e1z\u00f3dtak a bal-liber\u00e1lis \u00e9s a nemzeti-jobb \u2013 a peremen el\u00e9g rugalmasan v\u00e1ltoz\u00f3 \u2013 keretei k\u00f6z\u00e9, a politika m\u00f3dszertana, az ezt kiszolg\u00e1l\u00f3 m\u00e9dia \u00e9s tollnokainak hada, minden erej\u00e9vel nekifesz\u00fclt a nemzet fogalm\u00e1nak. Egyik f\u00e9l mintha kisaj\u00e1t\u00edtani akarta (k\u00e9nyszer\u00fclt) volna, a m\u00e1sik pedig szitoksz\u00f3v\u00e1 degrad\u00e1lni, de a szavaz\u00f3t\u00e1borok megszerz\u00e9s\u00e9nek szak\u00e9rt\u0151k \u00e1ltal javasolt pillanatnyi m\u00f3dszerei szerint, volt \u00fagy, hogy a kisaj\u00e1t\u00edt\u00f3k csendesebbre fogt\u00e1k hangjukat, s van olyan is, hogy azok, akik sz\u00edv\u00fck szerint val\u00f3ban szitoksz\u00f3v\u00e1 tenn\u00e9k, k\u00e9nytelenek mell\u00fckre helyezett teny\u00e9rrel t\u00e1togni a himnusz hangjaira, s\u0151t magukat patri\u00f3t\u00e1nak is nevezni.<\/p>\n\n\n\n
A nemzetin bel\u00fcl azt\u00e1n, a c\u00e9lt\u00e1bla k\u00f6zep\u00e9t a nemzeti tudat, s minden azt k\u00e9pvisel\u0151, er\u0151s\u00edt\u0151 elem jelenti.<\/p>\n\n\n\n
Hogy a neoliber\u00e1lis gondolkod\u00f3k, s f\u0151leg az uralmon lev\u0151 neoliber\u00e1lis gondolat kiszolg\u00e1l\u00f3i milyen h\u00e9vvel t\u00e1madnak, arr\u00f3l m\u00e1r r\u00e9gen szerettem volna n\u00e9h\u00e1ny oldalon elm\u00e9lkedni, de erre most kit\u0171n\u0151 alkalmam k\u00edn\u00e1lkozott. Egy szerz\u0151, kinek nev\u00e9t nem \u00f3hajtom lejegyezni, akit nem akarok b\u00e1ntani, s\u0151t m\u00e9g rejtett \u00f6nmagamban gy\u0171l\u00f6lni sem, olyan dolgozatot k\u00e9sz\u00edtett, amelyik a leggondosabban \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott \u00e1llatorvosi l\u00f3 m\u00f3dj\u00e1ra sorolja fel mindazt, s\u0151t az elk\u00e9pzelhet\u0151n\u00e9l is t\u00f6bbet abb\u00f3l, amit szerinte a nemzeti oldalon t\u00e1madni kell, \u00e9s lehet.<\/p>\n\n\n\n
A szerz\u0151 okos ember. J\u00f3lfelk\u00e9sz\u00fclt ember. Olvasott, \u00e9s fogalmazni is tud\u00f3 valaki. Tov\u00e1bb megyek, ha tetemes ismeretanyag\u00e1n elemi er\u0151vel nem csapna \u00e1t a gy\u0171l\u00f6let \u00e9s a valamit, valakit (ki)szolg\u00e1lni akar\u00e1s er\u0151s v\u00e1gya, ha ez nem k\u00e9sztetn\u00e9 arra, hogy \u00e9rvel\u00e9s helyett az ir\u00f3ni\u00e1t messze meghalad\u00f3, nem egyszer ocsm\u00e1ny szavakkal oper\u00e1l\u00f3 sz\u00f6veget k\u00edn\u00e1ljon fel az olvas\u00f3nak, akkor m\u00e9g megsz\u00edvlelend\u0151 gondolatokat is megpr\u00f3b\u00e1ln\u00e9k keresg\u00e9lni sorai k\u00f6z\u00f6tt. Hiszen a kritika t\u00e1pl\u00e1lta \u00f6nkritika az egyik legnagyobb er\u0151, mely m\u00e9g sz\u00edv\u00f3sabb\u00e1 teheti szellemi v\u00e9rtezet\u00fcnket.<\/p>\n\n\n\n
Hogy az olvas\u00f3 a dolgozat \u00e1ltal bennem \u00e9bresztett gondolatokat a sz\u00f6veg ismerete n\u00e9lk\u00fcl is meg\u00e9rtse, a fejteget\u00e9seimet kiv\u00e1lt\u00f3 b\u00e1nt\u00e1sokat is id\u00e9zni fogom.<\/p>\n\n\n\n
A szerz\u0151 szakaszokba szedi gondolatait, szakaszokban t\u00e1madja a szerinte t\u00e1mad\u00e1sra meg\u00e9rett nemzeti gyarl\u00f3s\u00e1gokat (\u0151 nem \u00edgy nevezi). M\u00f3dszere engem egy korabeli nevel\u0151tiszt pofonjaira eml\u00e9keztet. Csattannak is rendesen, minden bekezd\u00e9sben, olykor a ritmust megt\u00f6rve sorozatokban is. \u00d6nk\u00e9ntelen\u00fcl jutnak eszembe a m\u00e1ss\u00e1got elm\u00e9letileg toler\u00e1l\u00f3 liber\u00e1lis gondolkod\u00f3k ilyen ir\u00e1ny\u00fa csal\u00e1di, bar\u00e1ti gy\u00f6kerei.<\/p>\n\n\n\n
\u2013 Szerz\u0151nk szerint egy nemzethez tartozni, norm\u00e1lis ember sz\u00e1m\u00e1ra mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151. \u00c9n is \u00edgy szeretn\u00e9m tudni, \u00e9s ezt sz\u00fcl\u0151f\u00f6ldemen val\u00f3ban \u00edgy is \u00e9ltem meg, annak ellen\u00e9re, hogy keresztet csin\u00e1ltak bel\u0151le. Azonban ez a kereszt, mint jeleztem, kincs volt sz\u00e1munkra. Szint\u00e9n mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151en.<\/p>\n\n\n\n
A neoliber\u00e1lis c\u00e9lok\u00e9rt k\u00fczd\u0151 politika \u00e1ramlataiban (j\u00f3l)\u00e9l\u0151k, azonban maguk \u00e9rt\u00e9k el, hogy errefel\u00e9 ez ne legyen mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151, \u00e9s arra is van gondjuk, hogy ilyen gondolat meg ne fert\u0151zz\u00f6n minket. Amint jeles k\u00e9pvisel\u0151j\u00fck m\u00e9g j\u00f3val december 5-e el\u0151tt bevallotta f\u00e9lelmeit, ha megindul Erd\u00e9lyb\u0151l az \u00e1ttelep\u00fcl\u00e9s, a baloldal (s v\u00e9le a neoliberalizmus) sok\u00e1ig nem fog hatalomra ker\u00fclni. Vagyis a magukat mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151en a nemzethez tartoz\u00f3nak \u00e9rz\u0151k, szerinte jobbra, a nemzeti oldalra szavaznak majd. Vajon mi\u00e9rt nem balra? Nyilv\u00e1nval\u00f3 a v\u00e1lasz. A nemzeti bal szinte teljesen halott, vagy tetszhalott, a mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151 nemzetit gy\u0171l\u00f6l\u0151 liber\u00e1lis partner, a baloldalra m\u00e1r r\u00e1telepedett. A jobboldal m\u00e9g h\u00e1tra lenne. Ez\u00e9rt k\u00fczdenek. Innen a jobboldalr\u00f3l elhangz\u00f3 azon v\u00e9lem\u00e9ny, hogy nagy sz\u00fcks\u00e9g lenne egy nemzeti baloldalra.<\/p>\n\n\n\n
\u2013 A k\u00f6r\u00f6tte foly\u00f3 \u201enemzeti\u201d pal\u00e1vert emlegeti ezut\u00e1n \u00e9s, hogy ne haszn\u00e1ljam eredeti szavait: potenci\u00e1jukkal dicsekv\u0151 impotensekhez hasonl\u00edtja a nemzeti hangokat hangoztat\u00f3kat. Azt \u00e1ll\u00edtja, hogy az ezzel egyet nem \u00e9rt\u0151ket idegen sz\u00edv\u0171eknek, ilyen-olyan haza\u00e1rul\u00f3knak nevezik. Vajon ha a mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151 nemzeti gondolat hordoz\u00f3it \u00e9s annak minden forr\u00e1s\u00e1t nem mocskoln\u00e1k folyamatosan, mint maga is teszi, elhangzan\u00e1nak ilyen indulatos kijelent\u00e9sek a m\u00e1sik oldalr\u00f3l? A nemzeti gondolat elleni hajsza n\u00e1lunk (\u00e9s csak n\u00e1lunk!) m\u00e1r olyan m\u00e9rteket \u00f6lt, hogy ezek a reakci\u00f3k gyakorta magyar\u00e1zhat\u00f3nak t\u0171nhetnek.<\/p>\n\n\n\n
Habsburg Ott\u00f3t is id\u00e9zi, minthogy az a nacionalizmust butas\u00e1gnak, s\u0151t bizonyos fok\u00fa elmebetegs\u00e9gnek nevezte. Vajon az eg\u00e9szs\u00e9ges nemzeti tudat \u00e9s a nacionalizmus k\u00f6z\u00e9 kinek \u00e9rdeke egyenl\u0151s\u00e9gjelet tenni, k\u00e9rdezn\u00e9m. Az agg Habsburgot j\u00f3l ismerj\u00fck m\u00e1r, tudjuk, hogy nem \u00edgy \u00e9rtette e szavakat, \u00e9s nem \u00f6r\u00fcl, hogy ilyen sz\u00f6vegk\u00f6rnyezetben id\u00e9zik.<\/p>\n\n\n\n
\u2013 Azt \u00edrja, hogy ezt a mindenkori nemzetmegvezet\u0151k j\u00f3l megnyergelik. Ebben igaza van. A k\u00e9rd\u00e9s csup\u00e1n annyi, hogy kit nevez\u00fcnk nemzetmegvezet\u0151nek, \u00e9s kit vonunk ki e meghat\u00e1roz\u00e1s k\u00f6r\u00e9b\u0151l? A liber\u00e1lis oldal term\u00e9szetesen tudjuk kikre, \u00e9s kire gondol, mikor ezt mondja. Gyeng\u00e9bbek kedv\u00e9\u00e9rt, dolgozata v\u00e9g\u00e9n, erre maga a szerz\u0151 is visszat\u00e9r.<\/p>\n\n\n\n
\u2013 Hogy a \u201eNemzeti\u201d kiszerel\u00e9sben jelentkez\u0151 t\u00e9veteg gondolat a t\u00e9vetegeket meger\u0151s\u00edti t\u00e9ved\u00e9s\u00fckben, igaz lehet. Ha val\u00f3ban t\u00e9veteg \u2013 mert olyan is van. De ugyanennek a ford\u00edtottja is igaz. Teh\u00e1t err\u0151l is besz\u00e9lni kellene. A t\u00e9veteg nemzetelleness\u00e9g az alulinform\u00e1ltakban a val\u00f3di nemzeti \u00e9rz\u00e9st is nacionalizmusnak t\u00fcntetheti fel. A nemzetit nem szert\u0151 oldal tudatosan \u00e9l is ezzel a lehet\u0151s\u00e9ggel.<\/p>\n\n\n\n
\u2013 \u201eNemzeti oldal\u201d, folytatja a sorol\u00e1st, s ut\u00e1na mindj\u00e1rt arr\u00f3l \u00edr, hogy a mag\u00e1t nemzetinek nevez\u0151 n\u00e9pcsoport \u00e1ll\u00edt\u00f3lag kisaj\u00e1t\u00edtja a m\u00faltat, \u00e9s \u00edgy akar a jelen h\u00fasosabb szeleteihez jutni. H\u00e1t ez bizony k\u00f6nnyen c\u00e1folhat\u00f3, ha megtekintj\u00fck az el\u0151privatiz\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a tov\u00e1bbi vad-kapitalista vagyonszerz\u00e9s haszon\u00e9lvez\u0151inek lajstrom\u00e1t. Ezen k\u00edv\u00fcl, nem hinn\u00e9m, hogy a m\u00falt emleget\u00e9se ilyen j\u00f3 \u00e9s kifizet\u0151d\u0151 \u00fczlet lenne. Sokkal ink\u00e1bb az\u00e9rt t\u0171nik \u00fagy, hogy a nemzeti oldal kisaj\u00e1t\u00edtotta a m\u00faltat, mert a m\u00e1sik oldal feledni \u00e9s feledtetni akarja azt. Ezek ut\u00e1n k\u00e9rdezhetj\u00fck mit is akarnak? A m\u00falt legyen k\u00f6z\u00f6s, eddig rendben van. Azt\u00e1n a feled\u00e9st is gyakoroljuk k\u00f6z\u00f6sen? Ezt szeretn\u00e9k, s itt l\u00f3g ki a l\u00f3l\u00e1b. Az elfeledett m\u00falt azt\u00e1n lehet m\u00e1r ak\u00e1rki\u00e9. A nemzetire hajlamos fejek \u2013 szerinte hagym\u00e1zos \u2013 \u00e1lmai pedig a ma vil\u00e1gszerte renesz\u00e1nsz\u00e1t \u00e9l\u0151 nemzeti gondolatot k\u00e9rd\u0151jelezik meg, mely ott lelhet\u0151 a hagym\u00e1zak m\u00e1za alatt is.<\/p>\n\n\n\n
A nemzetiek tudat\u00e1t a XIX. sz\u00e1zadban, s\u0151t Etelk\u00f6zben l\u00e1tja megrekedni. A polg\u00e1rosod\u00e1s eredm\u00e9nyek\u00e9nt kialakul\u00f3 \u00faj tudati forma, a nemzheti tudat val\u00f3ban a XIX. sz\u00e1zadban \u00e9rte el feln\u0151ttkor\u00e1t. \u00cdgy azt\u00e1n sokat emlegetj\u00fck azt. Etelk\u00f6zt azonban nem tudom mi\u00e9rt emlegeti egy hatalmas id\u0151beli ugr\u00e1ssal, eszerint emlegethetn\u00e9 ak\u00e1r az obi ugorokat is. Etelk\u00f6zben a legels\u0151 cs\u00e1ng\u00f3ink rekedtek, \u00e9s a k\u00e9s\u0151bb \u00e9rkez\u0151k, s mi rekedtre kiab\u00e1lhatjuk magunkat \u00e9rt\u00fck, mindhi\u00e1ba.<\/p>\n\n\n\n
Ami pedig az eredetkeres\u00e9s ir\u00e1ny\u00e1ba tett er\u0151fesz\u00edt\u00e9seket illeti, azt minden nemzet k\u00f6teless\u00e9g\u00e9nek \u00e9rzi, \u00e9s minden\u00fctt j\u00e1rnak vele tudom\u00e1nytalan elk\u00e9pzel\u00e9sek is. Azt is j\u00f3 megjegyezni, hogy a sz\u0171kebb f\u00f6ldrajzi k\u00f6rnyezet\u00fcnkben ismert m\u00edtoszok nem k\u00e1v\u00e9h\u00e1zi \u00e1lmodoz\u00e1sok form\u00e1j\u00e1ban, hanem \u00e1llampolitikai szinten m\u0171k\u00f6dnek. Saj\u00e1t \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g\u00fcnket feledve, az ezzel kapcsolatos \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9gekre igencsak figyelnek liber\u00e1lisaink.<\/p>\n\n\n\n
\u2013 A \u201enemzeti\u201d n\u00e9vsz\u00f3t megbontja: Nem-zeti! \u00cdrja. Vagyis egy tagad\u00f3sz\u00f3, mely \u201etagad\u00e1sa mindennek ami j\u00f3zan, megfontol\u00e1sra \u00e9rdemes, \u00e9s \u00e9rtelemmel b\u00edr\u00f3\u201d. Jelz\u0151k\u00e9nt pedig marad, \u2013 \u00e9s itt k\u00f6vetkezik az egyik igen durva, \u00e9s a gy\u0171l\u00f6letet nem is rejteget\u0151, szinonima felsorol\u00e1s, m\u00e9gpedig: \u201eavitt, \u00e1lmos, \u00e1porodott, \u00e1lnok, t\u00f6rpe \u00e9s piti\u00e1ner, \u201enemzeti szellemben\u201d szellentget\u0151 k\u00e1eur\u00f3pai k\u00f6z\u00e9pszar\u201d. Az olvas\u00f3 eln\u00e9z\u00e9s\u00e9t k\u00e9rem az id\u00e9zettek\u00e9rt.<\/p>\n\n\n\n
\u2013 Azt\u00e1n megk\u00e9rd\u0151jelezi a nemzetiek magyar nyelvismeret\u00e9t is. A \u201enemzetileg\u201d elt\u00e9velyedett n\u00e9pess\u00e9g m\u00e1r magyarul sem tud, \u00edrja, majd bizony\u00edt\u00e9kul a h\u0151s sz\u00f3 rossz \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9t taglalja. Szerinte e sz\u00f3 azt jelenti, hogy valaki egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3, kiv\u00e9teles, olyan akinek siker\u00fclt fel\u00fclm\u00falnia \u00f6nmag\u00e1t \u2013 valaki\u00e9rt, valami\u00e9rt, m\u00e1sok\u00e9rt. Szerinte a nemzetiek ink\u00e1bb az \u00e1gy\u00fat\u00f6ltel\u00e9kre gondolnak, \u201eakik hagyt\u00e1k magukat elvez\u00e9nyelni, megvezetni, erre-arra menetelni, Don-kanyarogni, azt\u00e1n meg lem\u00e9sz\u00e1roltatni, ha a haza nev\u00e9ben egy Nagy Nemzeti N\u00edmand ezt elrendelte.\u201d Nos ezen a ponton m\u00e1r nem csak a szerz\u0151 t\u00e1rgyilagoss\u00e1g\u00e1ban, de az elej\u00e9n dics\u00e9rt, gazdag ismeretanyag\u00e1ba vetett hitem is meginog. Van fogalma arr\u00f3l, hogy mit mondott, hogy kiket s\u00e9rt ezzel, \u00e9s gondolt-e arra, hogy hasonl\u00f3 helyzetben \u0151 mit tehetett volna? \u00dcres, \u00f6nhitt, \u00e9s emp\u00e1tiamentes, h\u00e1tteret nem ismer\u0151, vagy ismerni nem akar\u00f3 sorok ezek. Ami a Nimandokat illeti, voltak ilyenek is. T\u00e1rgyilagos megjel\u00f6l\u00e9s\u00fck m\u00e9g sok kutat\u00e1st ig\u00e9nyel, de hogy ezek mind nemzetiek lettek volna, azt k\u00e9tlem, Akik pl. a Donn\u00e1l, n\u00e9met \u00e9rdekeket szolg\u00e1lva hagyt\u00e1k pusztulni a magyart, bizony\u00e1ra nem voltak nemzetiek. Az \u00e1ldozatok viszont, b\u00e1r \u2013 feltehet\u0151 elv\u00e1r\u00e1sok szerint \u2013 nem ford\u00edtott\u00e1k fegyvereiket saj\u00e1t haz\u00e1juk ellen, h\u0151s\u00f6k maradnak. A h\u00e1bor\u00fa lehetett igazs\u00e1gtalan, vagy oktalan, esetleg k\u00e9nyszer\u0171, hiszen r\u00e9ms\u00e9gesen \u00f6sszetettek okai, de a k\u00e9s\u0151bbi r\u00e9szc\u00e9l, a bolsevista be\u00f6z\u00f6nl\u00e9s elod\u00e1z\u00e1sa, tov\u00e1bbi gondolatokra \u00e9rdemes. A liber\u00e1lis piacgazdas\u00e1g b\u00e1lv\u00e1nyozott nyugata nem el\u0151sz\u00f6r hagyott minket cserben. Az elfeledni aj\u00e1nlott m\u00faltnak r\u00e9sze \u00e1rul\u00e1sainak eg\u00e9sz sora (csak az akkor t\u00f6rt\u00e9ntekkel kapcsolatosan: hi\u00e1baval\u00f3 magyar-angol titkos t\u00e1rgyal\u00e1sok m\u00e9g a h\u00e1bor\u00fa el\u0151tt, balk\u00e1ni partrasz\u00e1ll\u00e1s elmarad\u00e1sa, jaltai sajtpap\u00edr stb.). \u00c9s arra gondolt-e, hogy ezeknek az \u00e1gy\u00fat\u00f6ltel\u00e9keknek, akik hagyt\u00e1k magukat \u201eDon-kanyargatni\u201d, k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl annyi es\u00e9lye volt e kanyarg\u00e1st elker\u00fclni, mint a holokauszt \u00e1ldozatainak megtagadni a tehervagonokba val\u00f3 felsz\u00e1ll\u00e1st? Veszedelmes, szemellenz\u0151s, \u00e1rtalmasan kett\u0151s m\u00e9rce ez.<\/p>\n\n\n\n
\u2013 A k\u00f6vetkez\u0151 bekezd\u00e9sben tan\u00fai lehet\u00fcnk annak, amint a \u201ekereszt\u00e9nynemzeti\u201d \u00farhatn\u00e1m polg\u00e1rs\u00e1got a maga pog\u00e1nys\u00e1g\u00e1ban t\u00e1rja el\u00e9nk, nem feledve a kl\u00e9rust, amely \u201eg\u00e9pfegyverrel keresztelt\u201d, ak\u00e1r korai elei, \u201ea t\u0171zzel \u00e9s vassal\u201d keresztel\u0151k. Szerz\u0151nk itt egy val\u00f3ban gyenges\u00e9geket felsorakoztat\u00f3 polg\u00e1ri r\u00e9tegr\u0151l gy\u0171jt\u00f6tt szomor\u00fa tapasztalatainkat \u00e9s ismereteinket \u00e1ltal\u00e1nos\u00edtja, majd az anakronizmus, a megalapozatlan \u00e9s az olvas\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra ellen\u0151rizhetetlen v\u00e1daskod\u00e1s eszk\u00f6z\u00e9t is felhaszn\u00e1lva d\u00f6f oda nagy f\u00f6l\u00e9nnyel egyh\u00e1znak, \u00c1rp\u00e1dh\u00e1znak.<\/p>\n\n\n\n
\u2013 Ezut\u00e1n megtudjuk, hogy a kereszt\u00e9nys\u00e9g velej\u00e9ig kozmopolita vall\u00e1s, \u00e9s, hogy \u201ekereszt\u00e9nynemzeti\u201d azt jelenti, hogy f\u00e9lig kereszt\u00e9ny, f\u00e9lig pog\u00e1ny. Itt ker\u00fclnek sorra k\u00f6zelebbr\u0151l is a \u201enemzeti\u201d szentek, \u00e9s a t\u00f6meggyilkos kir\u00e1lyok, meg \u201eboldogok\u201d, majd a Hymnus, \u201eez a v\u00e9rpog\u00e1ny vigy\u00e1zz!-\u00e9nek\u201d.<\/p>\n\n\n\n
Eszembe jut R\u00e1kosi \u00e9s Illy\u00e9s meg Kod\u00e1ly esete a Hymnus-szal, majd az az \u00e1llamhivatalnok, ki 94 \u00e9s 98 k\u00f6z\u00f6tt \u00e1ll\u00edt\u00f3lag alap\u00edtv\u00e1nyt hozott volna l\u00e9tre egy \u00faj himnusz \u00edr\u00e1s\u00e1ra. Igen, szerinte a Hymnus is egy megreked\u00e9s a XIX. sz\u00e1zadban. T\u00f6rt\u00e9nelm\u00fcnk legszebb lapjai meg sz\u00e9gyent\u00f6rt\u00e9netek. Hiszen annak idej\u00e9n a vil\u00e1g t\u00f6bbi t\u00e1jain szel\u00edd \u00e9s b\u00e9k\u00e9s sz\u00e1zadokat \u00e9lt a n\u00e9p, m\u00edg n\u00e1lunk folyt a kereszt\u00e9ny v\u00e9rengz\u00e9s. Szentek, boldogok \u00e9s \u00c1rp\u00e1d-h\u00e1zi t\u00f6meggyilkosok tobz\u00f3dtak e t\u00e1jon. Term\u00e9szetesen m\u00e1r akkor is \u201ekereszt\u00e9nynemzeti\u201d ideol\u00f3gi\u00e1val, m\u00e1s (j\u00f3val k\u00e9s\u0151bb, \u00e9ppen a szent korona v\u00e9delme alatt l\u00e9trej\u00f6tt) nemzetis\u00e9geket elnyomva, \u00e9s kirekesztve, a hat\u00e1rokon \u00e1t nyugati lovagok \u00e1ltal becsemp\u00e9szett liber\u00e1lis k\u00f3dexeket pedig betiltva. A szent korona nev\u00e9ben meg liber\u00e1lis politol\u00f3gusok n\u00e9gyfel\u00e9 v\u00e1gott test\u00e9vel d\u00edsz\u00edtett\u00e9k a v\u00e1roskapukat. Bocs\u00e1nat e balgas\u00e1gok\u00e9rt, de balgas\u00e1gra, \u00f6nk\u00e9ntelen\u00fcl is balgas\u00e1gokkal v\u00e1laszol a vel\u0151.<\/p>\n\n\n\n
\u2013 A nemzetvall\u00e1sr\u00f3l az jut esz\u00e9be, hogy a modern nihilizmus fokm\u00e9r\u0151je a nacionalizmus. A kereszt\u00e9nyb\u0151l a kult\u00far\u00e1k nemzetiv\u00e9 v\u00e1lnak. Itt azt\u00e1n V\u00f6r\u00f6smarty is sorra ker\u00fcl (ez\u00fattal szel\u00edden), mint \u201eleg\u0151szint\u00e9bb gyereksz\u00e1j\u201d. Ugyanis nevets\u00e9ges lenne e sora, hogy \u201ehirdetek \u00faj tudom\u00e1nyt, ohh halld, s vedd sz\u00edvre magyar n\u00e9p: Legszebb vall\u00e1s a haza s emberis\u00e9g\u201d. Vajon t\u00e9nyleg nem vette \u00e9szre dolgozat\u00edr\u00f3nk, hogy e sorral milyen csod\u00e1s felfedez\u00e9st tett? Hiszen megtal\u00e1lta \u00faj k\u00f6z\u00f6s otthonunk, a soksz\u00edn\u0171 Eur\u00f3pai Uni\u00f3 legkorszer\u0171bb jelszav\u00e1t. Onnan, a \u201emegrekedt\u201d XIX. sz\u00e1zadb\u00f3l sz\u00f3l hozz\u00e1nk.<\/p>\n\n\n\n
\u2013 Hogy azt\u00e1n a \u201enemzetit\u201d mer\u0151 m\u00e1znak \u00e9s im\u00e1zsnak nevezi? Nem ennyire vak ez az ember. Itt \u00e9l \u0151 is e vil\u00e1gon. Tudja j\u00f3l, hogy ez nem igaz, t\u00e1volr\u00f3l sem az, de itt \u00e9s most ezt kell mondania.<\/p>\n\n\n\n
\u2013 Ezut\u00e1n k\u00f6vetkezik az eddig legnagyobb felh\u00f6rd\u00fcl\u00e9st okoz\u00f3 bekezd\u00e9s. A d\u00e9li harangsz\u00f3, \u00e9s B\u0151zs\u00f6ny Ferenc megt\u00e1mad\u00e1sa. E dolgozatot megel\u0151z\u0151en, egy nagy ismerts\u00e9gnek \u00f6rvend\u0151 m\u00e9diaguru m\u00e1r kijelentette, hogy unja a d\u00e9li harangsz\u00f3t. \u0150 azonban m\u00e9g nem nevezi B\u0151zs\u00f6nyt a \u201eNemzet B\u0151zs\u00f6ng\u00e9r\u00e9nek\u201d, s pl\u00e1ne nem \u201erendszerf\u00fcggetlen or\u00e1lis prostitu\u00e1lt f\u0151harangoz\u00f3nak\u201d. Honnan ennyi gy\u0171l\u00f6let a harangsz\u00f3 miatt? Vajon nem \u00e9szleli, hogy ism\u00e9t eur\u00f3pai hagyom\u00e1nyt t\u00e1mad. M\u00e9g csak nem is magyart. Mi t\u00f6bb, Hunyadit 2004. december 5-\u00e9n m\u00e1r kirekesztett\u00fck a magyarok k\u00f6z\u00fcl. Azt\u00e1n bel\u00e9mar M\u00e1dl Ferencbe, aki egy ilyen (harangoz\u00f3) r\u00e1di\u00f3t megdics\u00e9rt, s v\u00e9gtelen haragj\u00e1ban m\u00e9g volt hivatali sz\u00e9khely\u00e9t a S\u00e1ndor palot\u00e1t is, a giccs jelz\u0151vel illeti. A sz\u00f6veg itt m\u00e1r a liber\u00e1lisok \u00e1ltal k\u00f6r\u00fcl\u00edrt gy\u0171l\u00f6letbesz\u00e9d szintj\u00e9re emelkedik.<\/p>\n\n\n\n
\u2013 Ezut\u00e1n az \u00c9g \u00e9s a F\u00f6ld probl\u00e9m\u00e1it ker\u00edti sorra. A f\u00f6ldet mint temetkez\u00e9si helyet, Bart\u00f3kkal k\u00f6zel\u00edtteti meg, aki nem hiszi, hogy egy f\u00f6ldben akart volna nyugodni a Lovastenger\u00e9sszel. Ut\u00f3bbit Cattarr\u00f3i r\u00e9mnek is nevezi. Azt\u00e1n azt k\u00e9rdi, mit\u0151l hazai e f\u00f6ld? Mett\u0151l \u00e9s meddig? K\u00fcl\u00f6n sz\u00e9lt\u00e9ben, \u00e9s m\u00e9lys\u00e9g\u00e9ben is, a magm\u00e1ig, s azt meghaladva a t\u00faloldali Melan\u00e9zi\u00e1ig.<\/p>\n\n\n\n
Olvasta-e vajon ez az olvasott ember a Trianoni b\u00e9keszerz\u0151d\u00e9s sz\u00f6veg\u00e9t? Tudja-e, honnan \u00e1llt talpra ez az orsz\u00e1g, s, hogy e borzalmas k\u00eds\u00e9rlet, meg az ezer \u00e9v k\u00fczdelmei ut\u00e1n mi\u00e9rt hazai ez a v\u00e9rrel \u00e1ztatott f\u00f6ld? Alkalmi t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz\u00fcnk nagyon elfogult. Cs\u00fafond\u00e1roskod\u00f3 sz\u00e1nd\u00e9kkal Eur\u00f3pa utols\u00f3 lovas nom\u00e1djainak nevez, de arr\u00f3l nem sz\u00f3l, hogy az egyed\u00fcl megmarad\u00f3k is mi voltunk. K\u00e9rd\u00e9seit most \u00e9n is megtoldan\u00e1m. Vajon ha hasonl\u00f3 gondolkod\u00e1s\u00fa emberek \u00e9lnek azokban az id\u0151kben is, megmaradtunk volna-e?<\/p>\n\n\n\n
\u2013 Sz\u00f6r\u00e9nyi Levente \u201ea levit\u00e9zlett bitzenekari b\u00e1rd\u201d is sorra ker\u00fcl term\u00e9szetesen. \u0150 ugyanis a Pilist a magyarok szent hegy\u00e9nek merte nevezni. Innen m\u00e1r csak egy (er\u0151ltetett) l\u00e9p\u00e9s a P\u00e1zm\u00e1nyr\u00f3l elnevezett egyetem, \u00e9s ha azt Makovecz tervezte, \u0151 is kap egyet a k\u00e9p\u00e9re el\u0151legnek. A szerz\u0151 ism\u00e9t elszalad egy zagyva haragsorozat erej\u00e9ig (Pilis, meg az Arar\u00e1t \u00e9s a Kilimandzs\u00e1r\u00f3 \u2013 \u00edme kicsinys\u00e9g\u00fcnk), de ez nem \u00e9rdemes sz\u00f3ra.<\/p>\n\n\n\n
\u2013 A nemzeti gy\u00f6kereket keres\u0151knek az Uralon t\u00fal aj\u00e1nlana helyet, ahol val\u00f3ra v\u00e1lhatn\u00e1nak v\u00e1gyaik \u201ea szovjet-orosz val\u00f3s\u00e1gban\u201d, \u00e9s \u201er\u00f3hatn\u00e1k rov\u00e1sirk\u00e1ikat\u201d. Dr\u00e1ga Istenem, mi t\u00f6rt\u00e9nne, ha nem egy f\u00e9l nemzetet, csup\u00e1n egy valamilyen m\u00e1ss\u00e1g egyetlenegy k\u00e9pvisel\u0151j\u00e9t valaki t\u00e1voz\u00e1sra b\u00edztatna valamely \u00edr\u00e1s\u00e1ban? Vagy ha csak annyit mondana, hogy p\u00e9ld\u00e1ul ne az Andr\u00e1ssy \u00faton, hanem itt, vagy ott vonuljon fel. Gondolt-e erre, a kett\u0151s m\u00e9rce e bajnoka. Ugyanakkor mell\u00e9kesen, az Uralon t\u00fali gy\u00f6kereket \u201efantazmatikusnak\u201d titul\u00e1lja.<\/p>\n\n\n\n
\u2013 Szerinte a nemzeti ember \u201evez\u00e9rre v\u00e1gyik\u201d. Ez veszi le v\u00e1ll\u00e1r\u00f3l az eligazod\u00e1s, a v\u00e1laszt\u00e1s \u00e9s a d\u00f6nt\u00e9s terh\u00e9t \u00e9s megszabad\u00edtja a szabads\u00e1gt\u00f3l, e zsid\u00f3 kereszt\u00e9ny k\u00e9nyszert\u0151l. Azt\u00e1n j\u00f3l megvezeti. Ez a nemzetmegvezet\u0151. Hogy kire gondol? Nos a m\u00f3dszert a \u201elegg\u00e1tl\u00e1stalanabb viktori\u00e1nus, \u00e9s a leghat\u00e9konyabb amerik\u00e1nus\u201d jelz\u0151vel ruh\u00e1zza fel. A c\u00e9lzatos sz\u00f3j\u00e1t\u00e9k kedv\u00e9\u00e9rt a liberalizmus szent helyeit is bes\u00e1rozn\u00e1? Ez csup\u00e1n adott \u00edrnok egy\u00e9ni m\u00f3dszere, de az, hogy a c\u00e9l szentes\u00edti az eszk\u00f6zt nem csak szerz\u0151nk saj\u00e1tja.<\/p>\n\n\n\n
\u2013 A \u201eNemzeti l\u00e1z\u201d k\u00e9pezi k\u00f6vetkez\u0151 vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1sai t\u00e1rgy\u00e1t. Mint \u00edrja ez egy K\u00edn\u00e1ban is fellehet\u0151 hablaty. Rosszul id\u0151z\u00edt, mert a jelenlegi (vagyis \u00e1ltala dolgozat\u00e1val t\u00e1mogatni k\u00edv\u00e1nt) magyar minisztereln\u00f6k, meglep\u0151 m\u00f3don \u00e9ppen az er\u0151s nemzeti tudatot l\u00e1tja a k\u00ednai sikerek egyik magyar\u00e1zat\u00e1nak.<\/p>\n\n\n\n
\u2013 A \u201eNemzeti delej\u201d eleddig ismeretlen fogalm\u00e1nak is teret szentel, tal\u00e1n csak az\u00e9rt, hogy ennek kapcs\u00e1n a Makovecz k\u00e9pviselte organikus \u00e9p\u00edt\u00e9szetet is porba s\u00fajtsa, mint \u201eexpresszionista eredet\u0171, antropoz\u00f3fikus rokok\u00f3t, melyet n\u00e9pi ornamentika habos\u00edt\u201d, \u00e9s melyet \u0151sinek, gy\u00f6keresnek v\u00e9lnek.<\/p>\n\n\n\n
\u2013 \u201eEzer \u00e9v\u201d. Ez a k\u00f6vetkez\u0151 bekezd\u00e9s c\u00e9lszava. El\u0151sz\u00f6r a nagy kor \u00e1ltal determin\u00e1lt \u00e9lesl\u00e1t\u00e1st \u00e9s \u00f6nismeretet reklam\u00e1lja. Azt\u00e1n a nemzeti nagyok megl\u00e1t\u00e1sait kicsiny\u00edti. \u0150k ugyanis szerinte \u00e9letprobl\u00e9m\u00e1ikat, neur\u00f3zisukat adj\u00e1k el\u0151 nemzeti \u00fcgyk\u00e9nt. Itt van egy z\u00e1r\u00f3jel is, (frusztr\u00e1lts\u00e1g, gyomorbaj, f\u00e9lszem\u0171s\u00e9g), mely mindent magyar\u00e1z, m\u00e1r tudjuk is kik kapj\u00e1k meg a maguk\u00e9t. Kisnemzeti komplexust \u00e9s kihal\u00e1sgondolatot emleget, mintha pl. ez ut\u00f3bbi csak k\u00f6d\u00f6s r\u00e9mk\u00e9p lenne. Elj\u00e1tszadozik a kicsiny \u00e9s a nagy \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s\u00e9nek vagy nem \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s\u00e9nek gondolat\u00e1val, de esz\u00e9be sem jut, hogy ma m\u00e1r val\u00f3ban a kihal\u00e1st jelent\u0151 irreverzibilis 6-7 milli\u00f3 bel\u00e1that\u00f3 k\u00f6zel\u00e9be jutottunk. Vagyis \u2013 ennek az olvasott szerz\u0151nek \u2013 demogr\u00e1fiai ismeretei vagy nincsenek, vagy ami sokkal rosszabb, eltereln\u00e9 ezekr\u0151l az adatokr\u00f3l \u00e9s el\u0151rejelz\u00e9sekr\u0151l a figyelm\u00fcnket.<\/p>\n\n\n\n
\u2013 \u201eNemzeti mitol\u00f3gia\u201d, az ezt k\u00f6vet\u0151 t\u00e9ma. Szavaib\u00f3l kit\u0171nik, hogy a honfoglal\u00e1s (f\u00f6ldfoglal\u00e1snak \u00edrja) nem alkalmas erre, hiszen az ilyenek mind\u00e9g v\u00e9rben tocsognak. H\u00e1t igen, nem t\u0151zsd\u00e9n nyert\u00e9k eleink a haz\u00e1t. Nem k\u00f6nny\u0171 lovass\u00e1g kellett volna, meg h\u00e1tranyilaz\u00e1s, hanem br\u00f3kerhad, h\u00e1tul is szemekkel? Ren\u00e9 Girard antropol\u00f3gust id\u00e9zi, ki szerint minden m\u00edtosz egy kollekt\u00edv b\u0171nt\u00e9nyt rejt. Biztosan nem vir\u00e1ges\u0151vel fogadott a helyi lakoss\u00e1g, \u00edrja. \u00c9s ki \u00e1ll\u00edtott ilyent, k\u00e9rdezem \u00e9n. Megint egy anakronizmus. Ezek szerint az emberis\u00e9g eg\u00e9sz t\u00f6rt\u00e9nelme egy nagy kollekt\u00edv b\u0171nt\u00e9ny, felelhetn\u00e9nk R. Girardnak. B\u00e1r \u0151 nem tudom, milyen kontextusban \u00edrja a fentieket. Az id\u00e9zet persze hat\u00e1sos.<\/p>\n\n\n\n
\u2013 K\u00f6vetkezik a \u201eNemzeti \u00f6nfelment\u0151sdi\u201d. Mi ugyanis mindent m\u00e1sra ken\u00fcnk. Tat\u00e1rra, t\u00f6r\u00f6kre, labancra, zsid\u00f3ra, oroszra. Mintha nem lett volna elegend\u0151 \u00f6nsorsront\u00f3 \u00f6ner\u0151, \u2013 \u00edrja. Ezut\u00e1n azt bizony\u00edtan\u00e1, hogy a harminc\u00e9ves h\u00e1bor\u00fa a n\u00e9meteknek t\u00f6bbet \u00e1rtott, mint itt a t\u00f6r\u00f6k. Megeml\u00edti azt is, hogy m\u00f6g\u00f6tt\u00fck nem \u00e1llt egy \u201etartal\u00e9k transsylv\u00e1n T\u00fcnd\u00e9rorsz\u00e1g\u201d. Ut\u00f3bbi val\u00f3ban \u00e1tmentette a magyar kult\u00far\u00e1t, de a t\u00f6r\u00f6k \u00e9s a tat\u00e1r bizony ott is megtette a mag\u00e1\u00e9t. Az utols\u00f3 tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s 1713-ban volt. S a k\u00f6vetkezm\u00e9ny, a demogr\u00e1fiai kisebbs\u00e9gbe ker\u00fcl\u00e9s (mely \u00e9ppen az ezt k\u00f6vet\u0151 \u00e9vtizedekben k\u00f6vetkezett be), is ismeretes. Err\u0151l is tudnia kell szerz\u0151nknek. A n\u00e9mets\u00e9g kiheverte azt a traum\u00e1t, nek\u00fcnk ez \u2013 mer\u0151ben m\u00e1s viszonyok k\u00f6zepette \u2013 nem siker\u00fclt.<\/p>\n\n\n\n
\u2013 Dolgozat\u00e1t a \u201eNagykor\u00fas\u00e1g\u201d sz\u00f3val folytatja. Ez szerinte arra k\u00f6telez, hogy elgondolkodjunk. M\u00e9gpedig azon, hogy egy nom\u00e1d n\u00e9p nem foglal hont. Vagyis a honfoglal\u00e1s romantikus k\u00e9pe nem csak t\u00f6rt\u00e9netileg tarthatatlan. Szerinte a kor\u00e1bban itt \u00e9l\u0151 n\u00e9pek szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l eg\u00e9szen m\u00e1s, m\u00e1r a foglal\u00e1s sz\u00f3 \u00f6nmag\u00e1ban is \u00f6nleleplez\u0151, mert tudat alatt is elv\u00e9tel, eltulajdon\u00edt\u00e1s, kisaj\u00e1t\u00edt\u00e1s. A foglal\u00e1s nem lehet lez\u00e1rt aktus, szerinte az folyamat, \u00fajrany\u00edl\u00f3 lehet\u0151s\u00e9g, feladv\u00e1ny. H\u00e1t err\u0151l val\u00f3ban meggy\u0151z\u0151dhett\u00fcnk. Csakhogy akik ezt feladv\u00e1nny\u00e1 tett\u00e9k azok tal\u00e1n nem vettek el t\u0151l\u00fcnk semmit? Itt teh\u00e1t eltulajdon\u00edt\u00e1s egyszer t\u00f6rt\u00e9nt csup\u00e1n, akkor, amikor mi idej\u00f6tt\u00fcnk. Minden m\u00e1s csup\u00e1n folyamat, feladv\u00e1ny, \u00e1lland\u00f3 v\u00e1ltakoz\u00e1s. Nos szomsz\u00e9d t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek, itt a v\u00e1rt elm\u00e9let. Mi magunk ny\u00fajtjuk t\u00e1lc\u00e1n.<\/p>\n\n\n\n
\u2013 A \u201eNemzeti \u00edzl\u00e9s\u201d is ter\u00edt\u00e9kre ker\u00fcl. Richard Schwarz szerint a magyaroknak nincs \u00edzl\u00e9se. A meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s szerinte is somm\u00e1s, de ma m\u00e1r \u00faj nemzeti int\u00e9zm\u00e9nyek igazolj\u00e1k. Nem csak a \u201eb\u00e1nff\u00edhunyadi cig\u00e1ny vajd\u00e1k st\u00edlus\u00e1ban \u00e9p\u00fclt Nemzeti Sz\u00ednh\u00e1z\u201d \u2013 \u00edrja \u2013 hanem sok m\u00e1s t\u00e1rgy is. Ilyen az orsz\u00e1g c\u00edmere. Bevallom, hogy olvas\u00e1s k\u00f6zben v\u00e1rtam mikor ker\u00fcl sorra. \u00cdgy \u00edr:\u201e\u2026nem az, hogy mi van rajta, hanem hogy hogy n\u00e9z ki: mennyire f\u00e9lresiker\u00fclt a form\u00e1ja, milyen elcseszettek az ar\u00e1nyai\u201d, bocs\u00e1nat az id\u00e9zet\u00e9rt. A nemzeti \u00edzl\u00e9sben horthysta-k\u00e1d\u00e1rista hagyom\u00e1nyt v\u00e9l felfedezni, s megjegyzi, hogy a h\u00fclyes\u00e9g is egy hagyom\u00e1ny.<\/p>\n\n\n\n
\u2013 A \u201eNemzeti mell\u00e9ny\u201d kifejez\u00e9sn\u00e9l azon tulajdons\u00e1got ostorozza, mely szerint a cs\u00f6kkent \u00f6n\u00e9rzet m\u00e1sok v\u00e9lt s\u00faly\u00e1nak \u00e9rzet\u00e9t is k\u00f6lcs\u00f6nveszi. Gondolom, van ilyen, de hogy ez a nemzetiek saj\u00e1tja lenne csup\u00e1n, azt megk\u00e9rd\u0151jelezn\u00e9m. Aktu\u00e1lis \u00e9s val\u00f3ban avitt p\u00e9ld\u00e1k ak\u00e1rki mem\u00f3ri\u00e1j\u00e1ban sz\u00e1molatlanul akadnak.<\/p>\n\n\n\n
\u2013 A \u201etotem t\u00f6v\u00e9ben\u201d c\u00edm\u0171 bekezd\u00e9sben arr\u00f3l gy\u0151zne meg, hogy a nemzet n\u00e9vsz\u00f3 t\u00f6v\u00e9ben gy\u00fcleml\u0151k a sz\u00f3 jelent\u00e9startom\u00e1ny\u00e1nak felf\u00faj\u00e1s\u00e1val szem\u00e9lyes \u00e9s kollekt\u00edv hi\u00e1nyaikat p\u00f3toln\u00e1k. \u00cdgy fosztj\u00e1k meg magukat a kiteljesed\u00e9st\u0151l, a n\u00f6vekv\u0151 l\u00e9lek torzulatlan ar\u00e1nyait\u00f3l stb. \u00e9s v\u00e1lnak provinci\u00e1liss\u00e1, a piti\u00e1ners\u00e9g mintap\u00e9ld\u00e1nyaiv\u00e1, egy szinten a szlov\u00e1k \u00e9s a rom\u00e1n \u201enemzeti szellem\u201d sz\u00e1rnyal\u00e1s\u00e1val, n\u00e9mely esetben pedig m\u00e1r a szerb sz\u00ednvonalon. Dics\u00e9retes m\u00f3don teh\u00e1t sk\u00e1l\u00e1t is fel\u00e1ll\u00edt a tesztcs\u00edk elsz\u00ednez\u0151d\u00e9s\u00e9nek beazonos\u00edt\u00e1s\u00e1hoz, hogy meg\u00f3vjon ett\u0151l a kollekt\u00edv sz\u00e9gyent\u0151l minket. Bizony mondom, el is hinn\u00e9m neki a j\u00f3sz\u00e1nd\u00e9kot, ha nem lenne itt ez az eg\u00e9sz \u00f6nleleplez\u0151 irom\u00e1ny, ha val\u00f3ban egy magunkba n\u00e9z\u0151, t\u00e9pel\u0151d\u0151, \u00f6nkritikus munk\u00e1t olvastam volna, s pl\u00e1ne t\u00f6bbes sz\u00e1m els\u0151 szem\u00e9lyben.<\/p>\n\n\n\n
\u2013 \u201eNemzeti sz\u00f3sz\u00e1ty\u00e1rokr\u00f3l\u201d besz\u00e9l ezut\u00e1n. Neh\u00e9z id\u00e9znem az obszc\u00e9n sorokat, b\u00e1r azok Petri vers\u00e9n \u00e1t bevonultak m\u00e1r az irodalomba. Minden esetre a Nemzeti Szellemet szerinte \u201eb\u00e1rmely latrin\u00e1li\u00e1n\u00e1l\u201d el\u0151veszik. Na honnan? H\u00e1t onnan, cipz\u00e1r le! Amint mondj\u00e1k: err\u0151l ennyit!<\/p>\n\n\n\n
\u2013 A jeles m\u0171 elemz\u00e9ssorozata a \u201eNemzetesdi\u201d sz\u00f3val z\u00e1rul. Szerinte \u00edgy lehet nemzetezgetni egy ideig (itt z\u00e1r\u00f3jelben megjelenik az alcsuti nemzetmegvezet\u0151 is, csup\u00e1n f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9sek elker\u00fcl\u00e9se v\u00e9gett, hiszen a kamp\u00e1ny folyik), s itt z\u00e1rjunk sz\u00f3szerinti \u00e9s komment\u00e1rt szint\u00e9n nem ig\u00e9nyl\u0151 saj\u00e1t szavaival: \u201e\u2026m\u00edgnem egyszer csak az eg\u00e9sz retard\u00e1lt r\u00e9gi\u00f3 m\u0171gyant\u00e1ban meg\u00f6r\u00f6k\u00edtve vagy sziliciumba let\u00e1rolva tal\u00e1lja mag\u00e1t \u2013 k\u00f6zszeml\u00e9re t\u00e9ve az Elh\u00fcly\u00fclt Helyek Arch\u00edvum\u00e1ban.\u201d<\/p>\n\n\n\n
Meg\u00e9rkezt\u00fcnk teh\u00e1t. Itt meg \u00e9ppen \u00e9jf\u00e9l van \u00e9s megsz\u00f3lal a Hymnus.<\/p>\n\n\n\n
Most mit tegyek? Hallgassam ezt a \u201ev\u00e9rpog\u00e1ny vigy\u00e1zzt\u201d, ezt a f\u00e9lszem\u0171 frusztr\u00e1ci\u00f3s neur\u00f3zis sz\u00fclte valamit, vagy z\u00e1rjam el a r\u00e1di\u00f3t.<\/p>\n\n\n\n
Fel\u00e1llok. Megszoktam, ig\u00e9nylem \u00e9s j\u00f3lesik.<\/p>\n\n\n\n
Azt\u00e1n a h\u00edrekben Eur\u00f3pai politikus jelenti be, hogy nem fogadj\u00e1k el a magyar k\u00f6nyvel\u00e9si tr\u00fckk\u00f6ket. Hazudtunk teh\u00e1t Eur\u00f3p\u00e1nak.<\/p>\n\n\n\n
Vajon mit tettek volna a nemzetiek? Hiszen most a cikk\u00edr\u00f3 gondolat\u00e1ban osztoz\u00f3k vezetik az orsz\u00e1got.<\/p>\n\n\n\n
T\u00e9rj\u00fcnk azonban m\u00e9g vissza az olvasottakhoz \u00e9s elmondottakhoz.<\/p>\n\n\n\n
Az \u00e1ttekint\u00e9s v\u00e9g\u00e9n meg\u00e1llap\u00edthatjuk, hogy a dolgozat val\u00f3ban felvonultatja a legsz\u00e9ls\u0151s\u00e9gesebben haragv\u00f3 liberalizmus teljes arzen\u00e1lj\u00e1t, a k\u00f6zhelyszer\u0171en ismert \u201et\u00e1mad\u00e1si pontok\u201d k\u00f6z\u00fcl csak a \u201emicisapka\u201d korona \u00e9s a \u201etetemcafat\u201d szent jobb maradt ki. Ez a komplex \u00f6sszefoglal\u00e1s, \u00e9s az \u00e1ltala felk\u00edn\u00e1lt lehet\u0151s\u00e9g k\u00e9sztetett arra, hogy \u00edr\u00e1sra ragadtassam magamat.<\/p>\n\n\n\n
A szerz\u0151 arr\u00f3l gy\u0151z meg minket, hogy a liberalizmus t\u00falhaladta \u00f6nmag\u00e1t, el\u0151remutat\u00f3 szerepe r\u00e9gen lej\u00e1rt. A m\u00f3r azonban maradni \u00e9s hatni akar, s ma ink\u00e1bb, mint rombol\u00f3 er\u0151, pontosabban eszk\u00f6z, jelenik meg. R\u00f6vidl\u00e1t\u00f3 h\u00edvei k\u00f6z\u00fcl is sokan vannak, kik eszk\u00f6zz\u00e9 v\u00e1ltak.<\/p>\n\n\n\n
Amennyiben az olvas\u00f3 elk\u00e9pzeli, hogy mi t\u00f6rt\u00e9nne, ha mindaz, amit ez a gondolkod\u00e1sm\u00f3d t\u00f6r\u00f6lni akar m\u00faltunkb\u00f3l \u00e9s jelen\u00fcnkb\u0151l, megsemmis\u00fclne, avagy megsemmis\u00fclt volna, r\u00e1 kell j\u00f6jj\u00f6n, hogy nem is l\u00e9tezn\u00e9nk. Sem mi, sem liber\u00e1lis \u201enemzett\u00e1rsaink\u201d. S ha m\u00e9gis az lenne (lett volna) amit e k\u00e9s\u0151i (de m\u00e9g megval\u00f3s\u00edthat\u00f3) m\u00f3dszertani lev\u00e9l tartalmaz, hogy a nemzeti oldal \u00e9s annak \u00f6sszes vonzata ne l\u00e9tezzen, akkor a liber\u00e1lisok vajon hol \u00e9ln\u00e9nek, \u00e9s mib\u0151l, s vajon kik ellen\u00e9be pr\u00f3b\u00e1ln\u00e1k felmutatni c\u00e1folhatatlannak mondott, \u00e9s egyes-egyed\u00fcl csak \u00e1ltaluk k\u00e9pviselt \u00e9rt\u00e9k\u00fcket, a m\u00e1ss\u00e1g elfogad\u00e1s\u00e1t?<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Erd\u00e9lyben sz\u00fclettem, nevelkedtem, \u00e9s itt \u00e9rtem meg az \u00e9rett f\u00e9rfikort, s a n\u00e9kem kim\u00e9rtb\u0151l itt \u00e9ltem fel a legt\u00f6bb rem\u00e9nyked\u00e9st. Az anyaorsz\u00e1gban csiszol\u00f3dtam, keseredtem, deresedtem, \u00e9s kezdtem el a k\u00f6telez\u0151 \u00f6sszegz\u00e9st. Az erd\u00e9lyi ember, b\u00e1rmely gondolkod\u00e1sm\u00f3dnak is lenne elk\u00f6telezettje, term\u00e9szetes m\u00f3don viseli nemzeti tudat\u00e1t. Mindannak ellen\u00e9re, ami ott vele t\u00f6rt\u00e9nt, avagy t\u00f6rt\u00e9nik, \u00fagy k\u00f6zlekedik ebben… Sz\u00e1sz Istv\u00e1n Tas: Kincs vagy kereszt? M\u00f3dszertani lev\u00e9l a b\u0171n\u00f6s \u201enemzeti\u201d lej\u00e1rat\u00e1s\u00e1hoz 2006.05.15.<\/span> olvas\u00e1s\u00e1nak folytat\u00e1sa<\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":722,"comment_status":"closed","ping_status":"","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[25],"tags":[],"class_list":["post-721","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-az-alapito-nemzetpolitikai-irasai","entry"],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/www.hitelmuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/721","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"http:\/\/www.hitelmuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/www.hitelmuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/www.hitelmuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/www.hitelmuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=721"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/www.hitelmuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/721\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":723,"href":"http:\/\/www.hitelmuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/721\/revisions\/723"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/www.hitelmuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/722"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/www.hitelmuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=721"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/www.hitelmuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=721"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/www.hitelmuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=721"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}