{"id":672,"date":"2021-02-21T16:05:49","date_gmt":"2021-02-21T16:05:49","guid":{"rendered":"http:\/\/www.hitelmuzeum.hu\/?p=672"},"modified":"2021-02-21T16:05:49","modified_gmt":"2021-02-21T16:05:49","slug":"szasz-istvan-tas-nehany-gondolat-a-helikonista-szenczei-laszlo-evfordulojara-megjelent-a-varvedo-9-kiadvanyaban-2019-11-15","status":"publish","type":"post","link":"http:\/\/www.hitelmuzeum.hu\/?p=672","title":{"rendered":"Sz\u00e1sz Istv\u00e1n Tas: N\u00e9h\u00e1ny gondolat a Helikonista Szenczei L\u00e1szl\u00f3 \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1ra. Megjelent a V\u00e1rv\u00e9d\u0151 9. kiadv\u00e1ny\u00e1ban 2019.11.15"},"content":{"rendered":"\n

Szenczei L\u00e1szl\u00f3<\/strong> sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek 110. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n ism\u00e9t elmondhat\u00f3, hogy a korszak nem kev\u00e9s elfeled\u00e9sre sz\u00e1nt \u00edr\u00f3ja k\u00f6z\u00e9 tartozik. Egyes enciklop\u00e9di\u00e1kban csup\u00e1n ford\u00edt\u00f3k\u00e9nt aposztrof\u00e1lj\u00e1k, m\u00e1shol kritikusnak, m\u0171ford\u00edt\u00f3nak nevezik, tal\u00e1n a wikip\u00e9dia adja leg\u00f6sszetettebb defin\u00edci\u00f3j\u00e1t, mikor erd\u00e9lyi magyar elbesz\u00e9l\u0151, m\u0171ford\u00edt\u00f3, irodalomkritikus, filoz\u00f3fusk\u00e9nt eml\u00edti.<\/p>\n\n\n\n

Azt, miszerint munk\u00e1ss\u00e1ga h\u00e1trahagyott h\u00edr\u00e9n\u00e9l mindenk\u00e9ppen jelent\u0151sebb volt m\u00e1r az is bizony\u00edtja, hogy a Helikon is megh\u00edvta soraiba.<\/p>\n\n\n\n

Gyulafeh\u00e9rv\u00e1ron sz\u00fcletett 1909. j\u00falius elsej\u00e9n, de p\u00e1lyafut\u00e1s\u00e1t 1941-ben t\u00f6rt\u00e9nt Budapestre k\u00f6lt\u00f6z\u00e9se ut\u00e1n m\u00e1r a magyar f\u0151v\u00e1rosban fejezte be 1980. szeptember 30-\u00e1n.<\/p>\n\n\n\n

K\u00f6z\u00e9piskol\u00e1it Gyulafeh\u00e9rv\u00e1ron v\u00e9gezte, francia irodalmi \u00e9s filoz\u00f3fiai tanulm\u00e1nyait Budapesten kezdte, majd Kolozsv\u00e1ron az I. Ferdin\u00e1nd Egyetemen folytatta.<\/p>\n\n\n\n

Szenczei munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t a t\u00e1rgyilagoss\u00e1gra t\u00f6rekv\u0151, a val\u00f3s\u00e1got szeml\u00e9l\u0151 \u00e9s \u00e1br\u00e1zol\u00f3 hajlam hatja \u00e1t, s ennek is lehet k\u00f6vetkezm\u00e9nye, hogy sokan egyoldal\u00faan a \u201ebaloldal \u00edr\u00f3j\u00e1nak\u201d k\u00f6nyvelt\u00e9k el. Els\u0151 reg\u00e9ny\u00e9ben (Sz\u00e9kely Apokalypsis<\/em> 1935.) m\u00e1r a realit\u00e1s\u00e9rz\u00e9k er\u0151s nyomait v\u00e9lik felfedezni kritikusai, vagyis: \u201e<\/em>a francia realist\u00e1k nyom\u00e1n a \u00bbt\u00e1rgyilagoss\u00e1g\u00ab-\u00e9t, s hogy kifejez\u0151je a kor realit\u00e1saival val\u00f3 ill\u00fazi\u00f3mentes szemben\u00e9z\u00e9s ig\u00e9ny\u00e9nek.\u201d <\/em>Forr\u00e1sok szerint 1942-ben kiadott Ap\u00e1czai<\/a>-reg\u00e9nye: A hal\u00e1l \u00e9s tan\u00edtv\u00e1nya<\/em> szint\u00e9n lehet\u0151v\u00e9 tett egy \u201ebaloldali\u201d \u00e9rtelmez\u00e9st. Mint id\u00e9zik: \u201eBalogh Edg\u00e1<\/em>r<\/a> \u00bba tiszt\u00e1nl\u00e1t\u00e1s\u00e9rt k\u00fczd\u0151 kisebbs\u00e9gi csoport egyik \u00edr\u00f3tagj\u00e1t\u00ab k\u00f6sz\u00f6nt\u00f6tte benne, Ap\u00e1czaiban pedig \u00bbnemcsak a nemzeti iskolamestert\u00ab l\u00e1tta, hanem \u00bba demokrata politikust\u00ab is.\u201d<\/em> Ut\u00f3bbi megjegyz\u00e9s a kor szellem\u00e9t ismerve ne lepjen meg senkit, hiszen az anakronizmus f\u00e9lrevezet\u0151 eszk\u00f6zei akkoriban (is) haszn\u00e1latosak voltak.<\/p>\n\n\n\n

Bogd\u00e1n L\u00e1szl\u00f3 az \u00edr\u00f3 centen\u00e1rium\u00e1n az \u00c1br\u00e1ndok n\u00e9lk\u00fcl<\/em> c\u00edm\u0171 \u00edr\u00e1s\u00e1ban mondja: \u201e<\/em>A fiatal \u00edr\u00f3 reg\u00e9ny\u00e9b\u0151l hi\u00e1nyzik minden idealizmus, a komor val\u00f3s\u00e1gra \u00f6sszpontos\u00edt, semmifajta romantikus \u00e1br\u00e1nd nev\u00e9ben nem k\u00edv\u00e1nja \u00bbsz\u00e9p\u00edteni\u00ab azt (\u2026)\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

A hivatalos megeml\u00e9kez\u00e9sekben olvashatjuk: \u201eTev\u00e9keny r\u00e9sztvev\u0151je volt annak az irodalmi vit\u00e1nak, melyet a fiatal erd\u00e9lyi \u00edr\u00f3k el\u0151deik konzervat\u00edvabb felfog\u00e1sa ellen v\u00edvtak.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

Els\u0151 \u00edr\u00e1sait 1933-ban k\u00f6z\u00f6lte az Erd\u00e9lyi Helikon<\/a>, azt\u00e1n sorra jelennek meg a Brass\u00f3i Lapok<\/a>, az Ellenz\u00e9k<\/a>, a Hitel, a Korunk<\/a>, a P\u00e1sztort\u0171z, a Magyarok oldalain. A Helikon \u00edr\u00f3k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ge 1936-ban h\u00edvja tagjai k\u00f6z\u00e9.<\/p>\n\n\n\n

1940-ig a Brass\u00f3i Lapok irodalmi rovatvezet\u0151je, majd 1941 ut\u00e1n Budapesten a Revue Danubienne, k\u00e9s\u0151bb az \u00daj Magyarorsz\u00e1g c. lap munkat\u00e1rsa. 1957-t\u0151l a Nagyvil\u00e1g rovatvezet\u0151je volt. A negyvenes \u00e9vek elej\u00e9n a r\u00f6vid \u00e9let\u0171 kolozsv\u00e1ri Term\u00e9s \u00edr\u00f3i k\u00f6r\u00e9vel Budapestr\u0151l is tartja a kapcsolatot.<\/p>\n\n\n\n

1942-ben a Helikon-i nyilatkozat al\u00e1\u00edr\u00f3i k\u00f6z\u00e9 tartozott. Ez\u00e9rt is \u00e9rdemes r\u00f6viden utalni ennek szellem\u00e9re. Ezzel kapcsolatban D\u00e1vid Gyula igaz\u00edt el: \u201e<\/em>Nincs itt most id\u0151 (\u2026) arra, hogy a helikoni \u00edr\u00f3k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gnek ezt az 1942-es v\u00e9csi tal\u00e1lkoz\u00f3n elfogadott, s a magyarorsz\u00e1gi k\u00f6zszellem \u00e9s a magyar kultur\u00e1lis korm\u00e1nyzat fel\u00e9 kritikus hangv\u00e9tel\u0171 nyilatkozat\u00e1t (amelyet visszaeml\u00e9kez\u00e9sek szerint szint\u00e9n Tam\u00e1si \u00c1ron fogalmazott) r\u00e9szleteibe men\u0151en ismertessem. (\u2026) A t\u00f6rt\u00e9nelem akkor nem hagyott id\u0151t arra, hogy \u00bbaz erd\u00e9lyi lelkis\u00e9g\u00ab mint \u00bb\u00f3ri\u00e1si t\u00e1rsadalmi \u00e9s politikai \u00e9rt\u00e9k\u00ab \u2013 Teleki P\u00e1l elv\u00e1r\u00e1sa szerint \u2013 be\u00e9p\u00fclj\u00f6n a magyar \u00e9letbe \u00e9s \u00e9rv\u00e9nyes\u00edtse abban a maga j\u00f3 ir\u00e1ny\u00fa hat\u00e1s\u00e1t. Ut\u00e1na pedig olyan korszak kezd\u0151d\u00f6tt, amelynek vez\u00e9rsz\u00f3nokai mindenest\u0151l kiiktatt\u00e1k volna a helikoni \u00f6r\u00f6ks\u00e9get a magyar szellemis\u00e9gb\u0151l. Az 1942-ben megfogalmazott gondolatok azonban \u2013 ki nem mondva \u2013 abban a s\u00f6t\u00e9t korban is meghat\u00e1rozt\u00e1k az erd\u00e9lyi\/rom\u00e1niai magyar szellemis\u00e9g legjobbjainak magatart\u00e1s\u00e1t.<\/em>\u201d Figyelemrem\u00e9lt\u00f3 a transzszilvanizmussal kapcsolatos vitatkoz\u00f3 cikksorozata. \u201eTranszilvanizmus igenis volt, s nem csup\u00e1n mint jelsz\u00f3 \u00e9s m\u00edtosz, hanem mint eleven val\u00f3s\u00e1g. A probl\u00e9ma az, hogy mi\u00e9rt nincs transzilvanizmus.\u201d<\/em> V\u00e1lasza itt elt\u00e9r a legegyszer\u0171bb \u00e9s egyszer\u0171s\u00e9g\u00e9ben is hihet\u0151 magyar\u00e1zatt\u00f3l, amely szerint a transzszilvanizmus csak h\u00e1rom nemzet k\u00f6z\u00f6s akarat\u00e1b\u00f3l lehets\u00e9ges, a magyar sz\u00e1nd\u00e9k azonban mag\u00e1ra maradt. A Korunk 1938\/1 sz\u00e1m\u00e1ban A transzil\u00advanizmus \u00e9s az erd\u00e9lyi fiatal irodalmi nemzed\u00e9k probl\u00e9m\u00e1j\u00e1hoz <\/em>c\u00edm\u0171 \u00edr\u00e1s\u00e1ban ezeket mondja: \u201eAz eredeti transzilvanizmus az\u00f3ta l\u00e9nyegbev\u00e1g\u00f3 fejl\u0151d\u00e9sen ment kereszt\u00fcl: v\u00e1ltozatos sz\u00edneit \u00e9s \u00e1gazatait elvesztette, k\u00f6re fokozatosan \u00f6sszesz\u0171k\u00fclt, ami megmaradt bel\u0151le, az csup\u00e1n a jelsz\u00f3, \u00e9s egy talpraesett region\u00e1lis irodalom\u2026 Ez a region\u00e1lis ir\u00e1ny az\u00f3ta legy\u0171rte versenyt\u00e1rsait, kik\u00fcsz\u00f6b\u00f6lte vagy mell\u00e9kszerepre szor\u00edtotta \u0151ket \u00e9s patriarch\u00e1lis kev\u00e9lys\u00e9ggel megkoron\u00e1zta mag\u00e1t.\u201d <\/em>Az olvas\u00f3ra b\u00edzn\u00e1m e v\u00e9lem\u00e9ny \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9t, de annyi igaz, hogy gondolat\u00e9breszt\u0151.<\/p>\n\n\n\n

Jellemz\u0151je a filozofikus hajlam, a kor lelki probl\u00e9m\u00e1it m\u00e1r els\u0151 reg\u00e9nyeiben is g\u00f3rcs\u0151 al\u00e1 veszi.<\/p>\n\n\n\n

M\u00e1r a Hitel els\u0151 sz\u00e1maiban jelentkezik ilyen jelleg\u0171 gondolataival. Ebb\u0151l id\u00e9zn\u00e9k: \u201eAz emberi l\u00e9nyt kett\u0151ss\u00e9g em\u00e9szti, mert l\u00e9nyeg\u00e9nek egyik fel\u00e9vel gazdas\u00e1gi \u00e9s t\u00e1rsadalmi, m\u00e1sik fel\u00e9vel pedig misztikus \u00e9s egy\u00e9ni (\u2026) a gazdas\u00e1gi \u00e9s t\u00e1rsadalmi k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl al\u00e9p\u00edtm\u00e9ny, s a misztikus \u00e9s egy\u00e9ni pedig fel\u00e9p\u00edtm\u00e9ny, de ez nem jelentheti azt, hogy komoly \u00e9rt\u00e9kvit\u00e1k mer\u00fclhessenek fel k\u00f6z\u00f6tt\u00fck\u201d.<\/em> Szenczei a k\u00e9t oldalt egyenl\u0151 fontoss\u00e1g\u00fanak mondja, majd \u00edgy folytatja: \u201eAz igazi l\u00e9tez\u0151 nem \u0151k, hanem a bels\u0151 ellent\u00e9tekt\u0151l szaggatott egys\u00e9ges emberi egy\u00e9n \u00e9s egy\u00e9nek. (\u2026) Szembet\u0171n\u0151, hogy a mindenkor adott gazdas\u00e1gi t\u00e1rsadalmi \u00e9s misztikus-egy\u00e9ni viszonyok egym\u00e1snak mennyire ker\u00e9kk\u00f6t\u0151i.(\u2026)\u201d <\/em>Szerinte a tiszta gazdas\u00e1gi \u00e9sz\u00e9rvekre \u00e9p\u00edt\u0151 t\u00e1rsadalmak tagadj\u00e1k a lelki egy\u00e9nis\u00e9get \u00e9s k\u00e9nyszerzubbonyba k\u00f6tik. K\u00e9s\u0151bb ezt \u00edrja: \u201eA term\u00e9szet nem ismer politikai viszonyokat\u201d.<\/em><\/p>\n\n\n\n

De ezt is olvashatjuk: \u201e(\u2026) min\u00e9l t\u00e1rgyilagosabb rendszerbe foglaljuk azt, ami az emberis\u00e9g gazdas\u00e1gi-t\u00e1rsadalmi r\u00e9sz\u00e9hez tartozik, ann\u00e1l hat\u00e1rtalanabb lesz az ember transzcendens szabads\u00e1ga.\u201d<\/em> Majd \u00edgy folytatja: \u201eHa az emberi akarat, technika \u00e9s tudom\u00e1ny egyszerre olyan objekt\u00edv rendszerbe k\u00e9nyszer\u00edtette az emberis\u00e9g gazdas\u00e1gt\u00e1rsadalmi anarchi\u00e1j\u00e1t, hogy egy\u00e9ni szesz\u00e9ly, \u00e9rzelmess\u00e9g, hagyom\u00e1ny \u00e9s szellemi merevs\u00e9g abb\u00f3l egyszersmindenkorra kik\u00fcsz\u00f6b\u00f6ltess\u00e9k, az isteni \u00e9s emberi erk\u00f6lcs olyan d\u00f6nt\u0151 csat\u00e1t nyert, amilyent csak keveset ismer a gen\u00e9zis.\u201d<\/em> Korunk val\u00f3s\u00e1g\u00e1nak tapasztalatai ezt a v\u00e9lem\u00e9nyt sz\u00e1mos \u00e1ltala nem sejtett jelens\u00e9g \u00e9s f\u0151leg sz\u00e1nd\u00e9k miatt c\u00e1folj\u00e1k, ugyanis mintha a \u201emisztikust \u00e9s egy\u00e9nit\u201d<\/em> \u00fagy tagadn\u00e1k, hogy az isten\u00edtett egy\u00e9niben azt a \u201egazdas\u00e1gival \u00e9s t\u00e1rsadalmival<\/em>\u201d helyettes\u00edten\u00e9k? De ezen csak Szenczeivel egy\u00fctt lenne igaz\u00e1n \u00e9rdekes elm\u00e9lkedni, hiszen ism\u00e9telj\u00fck csak meg v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t, mely szerint a tiszta gazdas\u00e1gi \u00e9sz\u00e9rvekre \u00e9p\u00edt\u0151 t\u00e1rsadalmak tagadj\u00e1k a lelki egy\u00e9nis\u00e9get \u00e9s k\u00e9nyszerzubbonyba k\u00f6tik.<\/p>\n\n\n\n

Azt\u00e1n a Hitel 1937\/1 sz\u00e1m\u00e1ban a liberalizmusr\u00f3l \u00e9rtekezik. Tanulm\u00e1nya \u2013 ut\u00f3bb bebizonyosod\u00f3 t\u00e9ved\u00e9sei ellen\u00e9re \u2013 igen sokat seg\u00edt azzal, hogy a t\u00e9ma \u00e1tgondol\u00e1s\u00e1ra k\u00e9sztet, s ehhez fonalat is biztos\u00edt. Nem v\u00e9letlen, hogy a Hitel<\/em> oldalaira befogad\u00e1st nyert. Albrecht Ferenccel vit\u00e1zva \u00edgy fogalmaz: \u201e(\u2026) \u00f6sszefogni e t\u00f6rt\u00e9nelmileg k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 korszakokat a \u00bbgazdas\u00e1gi liber\u00e1lizmus\u00ab fogalm\u00e1ba, s ezt az \u00e1llamt\u00f6rt\u00e9nelmi kateg\u00f3ri\u00e1t egy kalap al\u00e1 hozni a politikai liber\u00e1lizmussal, mely szervesen \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 \u00e9s fejl\u0151d\u0151 jogrendszer \u2013 nyilv\u00e1n azzal a c\u00e9lzattal, hogy a \u00bbgazdas\u00e1gi liber\u00e1lizmus\u00ab t\u00f6rt\u00e9netkritikailag hamis \u00e9s k\u00e9ptelen fogalm\u00e1val diszkredit\u00e1ljuk a politikai liber\u00e1lizmust, \u2013 t\u00f6rt\u00e9nettudom\u00e1nyosan aligha helyt\u00e1ll\u00f3. Semmi sem bizony\u00edtja jobban, mennyire \u00e1lt\u00f6rt\u00e9nelmi kateg\u00f3ria az u.n. \u00bbgazdas\u00e1gi liber\u00e1lizmus\u00ab, mint \u00e9ppen az, hogy b\u00e1r a XIX. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n \u00e9s a XX. sz\u00e1zad elej\u00e9n m\u00e1r minden\u00fctt a szervezett gazd\u00e1lkod\u00e1s v\u00e1ltotta fel a szervezetlent, m\u00e9gis ebben a korban sz\u00e1llotta meg a politikai liber\u00e1lizmus a maga term\u00e9szetes hat\u00e1rait, ebben a korban alakult ki a parlament\u00e1ris demokr\u00e1cia, a teljes politikai jogegyenl\u0151s\u00e9g. A liber\u00e1lizmus t\u00e1volr\u00f3l sem jelent szervezetlens\u00e9get, csup\u00e1n bizonyos jogok \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u00e9s\u00e9t a szervezetben.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

Szenczei Albrechtet id\u00e9zi, aki szerint a liberalizmus mint politikai eszme a francia forradalomban jelenik meg el\u0151sz\u00f6r, s ebben \u00e9lt\u00fcnk 1780-t\u00f3l 1920-ig, majd elkezd\u0151dik ennek lebont\u00e1sa. Ezt k\u00f6vet\u0151en kifejti, hogy \u201e(\u2026) a feudalizmust nem a liberalizmus, hanem a monarchia bontotta le, amikor a k\u00f6zpontos\u00edt\u00e1ssal a h\u0171b\u00e9ri k\u00f6tel\u00e9keket megsz\u0171ntette, a b\u00e1r\u00f3k fels\u00e9gjogait felsz\u00e1molta (\u2026)\u201d.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Az olvas\u00f3ban \u00f6nk\u00e9ntelen\u00fcl is felmer\u00fcl az a furcsa gondolat, hogy milyen \u00e9rdekes lenne, ha egy \u00daj Zr\u00ednyi\u00e1sz-i<\/em> csod\u00e1ban felt\u00e1mad\u00f3 Szenczei elolvashatn\u00e1 e sorait a szerinte nem l\u00e9tez\u0151 gazdas\u00e1gi liberalizmus gar\u00e1zd\u00e1lkod\u00e1sa k\u00f6zepette, amikor \u00e9ppen az \u00e1ltala lebont\u00e1sra sz\u00e1nt \u00e1llam seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel \u00e1ll talpra a szint\u00e9n \u00e1ltala \u00e1sott g\u00f6dr\u00f6kb\u0151l, \u00e9s a politikai liberalizmus \u00e1rm\u00e1nyos eltorz\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l, melynek a politikailag korrekt<\/em> vagy m\u00e1sk\u00e9nt p\u00edszi<\/em> nev\u0171 fegyvert haszn\u00e1l\u00f3 h\u00edvei most \u00e9ppen l\u00e9t\u00e9ben vesz\u00e9lyeztetik Eur\u00f3p\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

Munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t \u00f6sszefoglalni csak hosszabb \u00edr\u00e1sban lehetne. F\u0151 m\u0171vei a Magyar \u00c9letrajzi Lexikon szerint:\u201e<\/em>Sz\u00e9kely apokalypsis (elbesz\u00e9l\u00e9s, Kolozsv\u00e1r, 1935); A hal\u00e1l \u00e9s tan\u00edtv\u00e1nya (Ap\u00e1czai Csere J\u00e1nos \u00e9let\u00e9nek reg\u00e9nye, (Budapest, 1943); Az erd\u00e9lyi magyars\u00e1g harca (Budapest, 1946); A magyar-rom\u00e1n k\u00e9rd\u00e9s (t\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s politikai tanulm\u00e1ny, Budapest, 1946); \u00d3cskavas (\u00f6t groteszk j\u00e1t\u00e9k, Budapest, 1976); Nem mindenki jut el Florid\u00e1ba (dr\u00e1ma, Budapest, 1980.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

Ugyancsak innen id\u00e9zz\u00fck a vele kapcsolatos irodalmat: \u201eKo\u00f3s K\u00e1roly: Erd\u00e9lyi Helikon (1940); Arat\u00f3 Andr\u00e1s: Magyar Csillag (1943); Odor L\u00e1szl\u00f3: Egym\u00e1sra vagyunk utalva (M\u0171ford\u00edt\u00f3k m\u0171hely\u00e9ben, \u00c9let \u00e9s Irod., 1975. 27. sz.); Bik\u00e1csy Gergely: A hetven\u00e9ves Sz. L. k\u00f6sz\u00f6nt\u00e9se (\u00c9let \u00e9s Irod., 1979. 27. sz.); Kiss Gy. Csaba: Sz. L. hal\u00e1l\u00e1ra (Nagyvil\u00e1g, 1980. 12. sz.); Sz\u00e1vai J\u00e1nos: Sz. L. (\u00c9let \u00e9s Irodalom, 1980. 40. sz.); D\u00e1vid Gyula: Sz. L. (Utunk, 1980. 41. sz.); Sz\u00e1sz J\u00e1nos: Sz. L. (A H\u00e9t, 1980. 42. sz.)\u201d.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Elismer\u00e9sei, d\u00edjai ut\u00e1n eredm\u00e9nytelen\u00fcl kutattam. M\u00e9lt\u00e1n mondhatjuk h\u00e1t, hogy legnagyobb elismer\u00e9se a Helikon k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9nek megtisztel\u0151 megh\u00edv\u00e1sa \u00e9s maguk k\u00f6z\u00e9 fogad\u00e1sa volt.<\/p>\n\n\n\n

Sz\u00e1sz Istv\u00e1n Tas<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Szenczei L\u00e1szl\u00f3 sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek 110. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n ism\u00e9t elmondhat\u00f3, hogy a korszak nem kev\u00e9s elfeled\u00e9sre sz\u00e1nt \u00edr\u00f3ja k\u00f6z\u00e9 tartozik. Egyes enciklop\u00e9di\u00e1kban csup\u00e1n ford\u00edt\u00f3k\u00e9nt aposztrof\u00e1lj\u00e1k, m\u00e1shol kritikusnak, m\u0171ford\u00edt\u00f3nak nevezik, tal\u00e1n a wikip\u00e9dia adja leg\u00f6sszetettebb defin\u00edci\u00f3j\u00e1t, mikor erd\u00e9lyi magyar elbesz\u00e9l\u0151, m\u0171ford\u00edt\u00f3, irodalomkritikus, filoz\u00f3fusk\u00e9nt eml\u00edti. Azt, miszerint munk\u00e1ss\u00e1ga h\u00e1trahagyott h\u00edr\u00e9n\u00e9l mindenk\u00e9ppen jelent\u0151sebb volt m\u00e1r az is bizony\u00edtja, hogy a Helikon… Sz\u00e1sz Istv\u00e1n Tas: N\u00e9h\u00e1ny gondolat a Helikonista Szenczei L\u00e1szl\u00f3 \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1ra. Megjelent a V\u00e1rv\u00e9d\u0151 9. kiadv\u00e1ny\u00e1ban 2019.11.15<\/span> olvas\u00e1s\u00e1nak folytat\u00e1sa<\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":673,"comment_status":"closed","ping_status":"","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[17],"tags":[],"class_list":["post-672","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-cikkek-tanulmanyok-a-hitelrol","entry"],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/www.hitelmuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/672","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"http:\/\/www.hitelmuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/www.hitelmuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/www.hitelmuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/www.hitelmuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=672"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/www.hitelmuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/672\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":674,"href":"http:\/\/www.hitelmuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/672\/revisions\/674"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/www.hitelmuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/673"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/www.hitelmuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=672"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/www.hitelmuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=672"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/www.hitelmuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=672"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}