{"id":663,"date":"2021-02-21T15:51:10","date_gmt":"2021-02-21T15:51:10","guid":{"rendered":"http:\/\/www.hitelmuzeum.hu\/?p=663"},"modified":"2021-02-21T15:51:10","modified_gmt":"2021-02-21T15:51:10","slug":"szasz-istvan-tas-makkai-laszlo-a-helikoni-szellemben-nevelkedett-helikonista-megjelent-a-varvedo-9-kiadvanyaban-2019-11-15","status":"publish","type":"post","link":"http:\/\/www.hitelmuzeum.hu\/?p=663","title":{"rendered":"Sz\u00e1sz Istv\u00e1n Tas: Makkai L\u00e1szl\u00f3 a helikoni szellemben nevelkedett Helikonista. Megjelent a V\u00e1rv\u00e9d\u0151 9. kiadv\u00e1ny\u00e1ban 2019.11.15"},"content":{"rendered":"\n

Makkai L\u00e1szl\u00f3<\/strong> sz\u00e1z \u00e9vvel ezel\u0151tt, 1914. j\u00falius 10-\u00e9n sz\u00fcletett Kolozsv\u00e1ron, az erd\u00e9lyi \u00e9s magyarorsz\u00e1gi szellemi \u00e9letben \u00e9s a reform\u00e1tus egyh\u00e1z \u00e9let\u00e9ben rendk\u00edv\u00fcl fontos szerepet j\u00e1tsz\u00f3 csal\u00e1dban. B\u00f6lcskei Guszt\u00e1v szavait id\u00e9zve: \u201eA Makkai csal\u00e1d hossz\u00fa \u00e9vtizedek \u00f3ta meghat\u00e1roz\u00f3ja a magyar reform\u00e1tusok szellemi, lelki \u00e9let\u00e9nek. K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 tagjai \u2013 a maguk szolg\u00e1lati ter\u00fclet\u00e9n \u2013 maradand\u00f3t alkottak, \u00e9s seg\u00edtett\u00e9k az egyh\u00e1z szolg\u00e1lat\u00e1t, \u00e9s az egyh\u00e1z szolg\u00e1lat\u00e1nak t\u00e1rsadalomban val\u00f3  hat\u00e9kony megjelen\u00edt\u00e9s\u00e9t\u201d. <\/em>Ez az id\u00e9zet m\u00e9lt\u00e1n terjeszthet\u0151 ki az egyh\u00e1z k\u00f6reit j\u00f3val meghalad\u00f3 (magyar t\u00f6rt\u00e9nelmi hagyom\u00e1ny szerint azzal mindenkor \u00f6sszef\u00fcgg\u0151) kultur\u00e1lis ter\u00fcletekre is.<\/p>\n\n\n\n

Apja, Makkai S\u00e1ndor p\u00fcsp\u00f6k, \u00edr\u00f3, alap\u00edt\u00f3 tagja volt a Helikon munkak\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9nek, s nem v\u00e9letlen, hogy a t\u00f6m\u00e9ny szellemi k\u00f6zegben nevelked\u0151 \u00e9s rendk\u00edv\u00fcl tehets\u00e9ges L\u00e1szl\u00f3, m\u00e1r 16 \u00e9vesen publik\u00e1l \u2013 els\u0151 \u00edr\u00e1sa az Ifj\u00fa Erd\u00e9lyben 1930-ban jelenik meg \u2013, s\u0151t 18 \u00e9vesen m\u00e9g az Erd\u00e9lyi Helikon foly\u00f3iratban is jelentkezik. Itt 1932-36 k\u00f6z\u00f6tt 14 \u00edr\u00e1sa ker\u00fcl k\u00f6zl\u00e9sre.<\/p>\n\n\n\n

K\u00f6z\u00e9piskol\u00e1it 1932-ben sz\u00fcl\u0151v\u00e1rosa Reform\u00e1tus Koll\u00e9gium\u00e1ban fejezi be. Fels\u0151bb tanulm\u00e1nyait a kolozsv\u00e1ri rom\u00e1n egyetem t\u00f6rt\u00e9nelem szak\u00e1n kezdve, k\u00e9s\u0151bb Budapesten \u00e9s B\u00e1zelben folytatja, majd a P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter Tudom\u00e1nyegyetemen v\u00e9gez m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net szakon.<\/p>\n\n\n\n

Apja, az erd\u00e9lyi szellemi \u00e9letre nagy hat\u00e1st gyakorl\u00f3 \u201eMagunk Rev\u00edzi\u00f3ja\u201d<\/em> c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1ny\u00e1nak meg\u00edr\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en, a fokoz\u00f3d\u00f3 rom\u00e1n nacionalizmus nyom\u00e1s\u00e1t nem b\u00edrva \u00edrja le a kisebbs\u00e9gi l\u00e9tben val\u00f3 tov\u00e1bbmunk\u00e1lkod\u00e1sra vonatkoz\u00f3 \u00e9s akkor jelent\u0151s visszhangot kiv\u00e1lt\u00f3 r\u00f6vid mondatot: \u201eNem lehet\u201d.<\/em> Erre \u00e9rkezik sokak mellett Rem\u00e9nyik S\u00e1ndor v\u00e1lasza a: \u201eLehet mert kell\u201d,<\/em> s folytat\u00f3dik azt\u00e1n \u2013 a tal\u00e1n el\u0151sz\u00f6r Albrecht Dezs\u0151 \u00e1ltal kimondott \u2013 \u201eAhogy lehet\u201d-<\/em>tel.<\/p>\n\n\n\n

A csal\u00e1d az anyaorsz\u00e1gba repatri\u00e1l, s \u00edgy az ifj\u00fa Makkai \u2013 mint l\u00e1thattuk \u2013 tanulm\u00e1nyait m\u00e1r ott fejezi be. 1936 \u00e9s 40 k\u00f6z\u00f6tt az Orsz\u00e1gos Sz\u00e9ch\u00e9nyi K\u00f6nyvt\u00e1r, 1940-41-ben a Minisztereln\u00f6ks\u00e9g tisztvisel\u0151je.<\/p>\n\n\n\n

1935-ben, utols\u00f3 kolozsv\u00e1ri di\u00e1k\u00e9v\u00e9ben, alap\u00edtja bar\u00e1tj\u00e1val, Venczel J\u00f3zseffel a Hitel c\u00edm\u0171, k\u00e9s\u0151bb igen fontos szerepet bet\u00f6lt\u0151 foly\u00f3iratot. A lap els\u0151 hat sz\u00e1m\u00e1nak megjelen\u00e9se ut\u00e1n, t\u00e1voz\u00e1sukkal \u00e9s anyagi gondok miatt megsz\u0171nik, hogy azt\u00e1n Venczel J\u00f3zsef h\u00e1rom \u00fajabb t\u00e1rsat felk\u00e9rve ism\u00e9t elind\u00edtsa \u2013 imm\u00e1r okt\u00e1v form\u00e1tumban \u2013 a Hitel negyed\u00e9vi foly\u00f3iratot. Ut\u00f3bb ez a Helikonnal \u00e9s P\u00e1sztort\u0171zzel, mintegy munkamegoszt\u00e1sban dolgozva, nemzetpolitikai szemlek\u00e9nt m\u0171k\u00f6dik tov\u00e1bb, \u2013 1940 ut\u00e1n ism\u00e9t Makkai L\u00e1szl\u00f3 szerz\u0151i k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel. \u0150 ugyanis visszat\u00e9r sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1ba, \u00e9s 1941-t\u0151l Kolozsv\u00e1rott az Erd\u00e9lyi Tudom\u00e1nyos Int\u00e9zet tan\u00e1ra, majd 1942-ben a kolozsv\u00e1ri tudom\u00e1nyegyetemen mag\u00e1ntan\u00e1rr\u00e1 habilit\u00e1lj\u00e1k, a Rom\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nelem, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s tekintettel balk\u00e1ni \u00e9s magyar kapcsolataira <\/em>c. t\u00e1rgyk\u00f6rb\u0151l. A Hitel foly\u00f3irat munkat\u00e1rsai k\u00f6z\u00f6tt a nemzetis\u00e9gi \u00e9s rom\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nelmi k\u00e9rd\u00e9sek szak\u00e9rt\u0151jek\u00e9nt v\u00e1llal jelent\u0151s szerepet. A rom\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nelem alapos ismerete \u00e9s a sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 forr\u00e1sfelhaszn\u00e1l\u00e1s nagyban j\u00e1rul hozz\u00e1 t\u00e1rgyilagos m\u00faltszeml\u00e9let\u00e9hez. Tanulm\u00e1nyait a Hitel mellett az Erd\u00e9lyi M\u00fazeum \u00e9s az Erd\u00e9lyi Tudom\u00e1nyos Int\u00e9zet \u00e9vk\u00f6nyvei is k\u00f6zlik. \u00dajabb kolozsv\u00e1ri \u00e9vei alatt fontos munk\u00e1ja az Erd\u00e9ly magyar egyeteme<\/em> (Kolozsv\u00e1r 1941) \u00e9s a Fekete Antallal \u00edrott Documenta Valachorum in Hungaria historiam illustrantia<\/em> (Budapest, 1941). G\u00e1ldi L\u00e1szl\u00f3val szerkesztette A rom\u00e1nok t\u00f6rt\u00e9nete<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00f6tetet. Ebben a t\u00e1rgyk\u00f6rben tov\u00e1bbi jelent\u0151s munk\u00e1ja az Erd\u00e9ly t\u00f6rt\u00e9nete<\/em> (Budapest, 1944; francia ford\u00edt\u00e1sban: Budapest, 1946). Az erd\u00e9lyi rom\u00e1nok a k\u00f6z\u00e9pkori magyar oklevelekben<\/em> az Erd\u00e9lyi Tudom\u00e1nyos F\u00fczetekben jelenik meg Kolozsv\u00e1ron 1943-ban. K\u00f6zben, 1940-44-ben a Magyar Kultur\u00e1lis Egyes\u00fcletek Orsz\u00e1gos Sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9nek titk\u00e1ra, illetve 1945-49-ben a Kelet-eur\u00f3pai Tudom\u00e1nyos Int\u00e9zet munkat\u00e1rsa.<\/p>\n\n\n\n

Erd\u00e9lybe visszat\u00e9rv\u00e9n \u00e9s korban is \u201ehozz\u00e1igazodv\u00e1n\u201d, 1944-ben m\u00e9g megh\u00edv\u00e1st kap a Helikon csoportba, s \u00edgy szem\u00e9ly\u00e9n kereszt\u00fcl is kapcsol\u00f3dik egym\u00e1shoz a Hitel \u00e9s a Helikon szellemi k\u00f6re. Sajnos azonban m\u00e1r nem marad id\u0151 a folytat\u00e1sra.<\/p>\n\n\n\n

A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9n k\u00e9nytelen Magyarorsz\u00e1gra menek\u00fclni, mert a rom\u00e1n hat\u00f3s\u00e1gok elfogat\u00f3parancsot adnak ki ellene \u2013 a szokott m\u00f3don teljesen megalapozatlanul \u2013 \u201eh\u00e1bor\u00fas b\u0171n\u00f6ss\u00e9g” v\u00e1dj\u00e1val.<\/p>\n\n\n\n

1945-t\u0151l Budapesten a Teleki P\u00e1l Tudom\u00e1nyos Int\u00e9zet, majd annak ut\u00f3da, az 1949-ben szervezett T\u00f6rt\u00e9nettudom\u00e1nyi Int\u00e9zet munkat\u00e1rsa,1961-t\u0151l f\u0151munkat\u00e1rsa. Ezut\u00e1n, forr\u00e1sok szerint, egy id\u0151ben \u201e\u00e1tnevel\u00e9sre\u201d is fogj\u00e1k \u00e9s mell\u0151zik.<\/p>\n\n\n\n

A Magyar-rom\u00e1n k\u00f6z\u00f6s m\u00falt<\/em> (Budapest, 1948) c\u00edm\u0171 k\u00f6nyve igen fontos munk\u00e1nak bizonyul. Miskolczy Ambrus az 1989-es \u00fajrakiad\u00e1s bevezet\u0151j\u00e9ben azt \u00edrja, hogy ez a munka \u201e\u00faj korszak kezdet\u00e9t jelenthette volna\u201d, de e helyett megjelen\u00e9se ut\u00e1n Robotos Imre gyal\u00e1zkod\u00f3 cikksorozatot k\u00f6z\u00f6lt a Rom\u00e1niai Magyar Sz\u00f3ban.<\/p>\n\n\n\n

1951-ben lelk\u00e9szi oklevelet szerez, evangeliz\u00e1l. 1949 \u00e9s 1951 k\u00f6z\u00f6tt a Magyarorsz\u00e1gi \u00d6kumenikus Bizotts\u00e1g f\u0151titk\u00e1ra. 1951-ben S\u00e1rospatakon a teol\u00f3giai akad\u00e9mia tan\u00e1r\u00e1nak v\u00e1lasztj\u00e1k, de az int\u00e9zm\u00e9ny megsz\u0171nik, s \u00edgy nem kezdheti meg oktat\u00f3i munk\u00e1j\u00e1t. Erre csup\u00e1n 1971-ben ker\u00fclhet sor a debreceni teol\u00f3giai akad\u00e9mia egyh\u00e1zt\u00f6rt\u00e9neti tansz\u00e9k\u00e9n, 1983-t\u00f3l ugyanitt a vall\u00e1studom\u00e1nyi tansz\u00e9ket vezeti. 1972-ben kezdem\u00e9nyezi a K\u00f6z\u00e9p-kelet-eur\u00f3pai Reform\u00e1ci\u00f3 T\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek Kutat\u00f3int\u00e9zet\u00e9t, 1974-t\u0151l az orsz\u00e1gos Reform\u00e1tus Gy\u0171jtem\u00e9nyi Tan\u00e1cs eln\u00f6ke, 1977-t\u0151l a Confessio foly\u00f3irat szerkeszt\u0151bizotts\u00e1gi tagja.<\/p>\n\n\n\n

Az 1970-es \u00e9vekben \u00fajra fel\u00edvel t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szi munk\u00e1ss\u00e1ga. 1976-t\u00f3l az MTA T\u00f6rt\u00e9nettudom\u00e1nyi Int\u00e9zet\u00e9nek tudom\u00e1nyos tan\u00e1csad\u00f3ja.A t\u00f6rt\u00e9nettudom\u00e1nyok kandid\u00e1tusa c\u00edmet m\u00e9g 1955-ben, a doktori fokozatot 1970-ben szerzi meg. 1985-ben az MTA levelez\u0151, majd 1987-ben rendes tagja lesz.
Akad\u00e9miai sz\u00e9kfoglal\u00f3j\u00e1t Erd\u00e9ly politikai t\u00f6rt\u00e9nete a X. sz\u00e1zadban c\u00edmmel tartja meg. Eln\u00f6ke a Magyar T\u00f6rt\u00e9nettudom\u00e1nyi T\u00e1rsas\u00e1gnak. Csak n\u00e9h\u00e1ny, egy\u00e9b fontosabb munk\u00e1ib\u00f3l:Kiadatlan oklevelek Kolozsv\u00e1r k\u00f6z\u00e9pkori t\u00f6rt\u00e9net\u00e9hez<\/em> (Kolozsv\u00e1r, 1947); <\/strong>A magyar purit\u00e1nok harca a feudalizmus ellen<\/em> (Budapest, 1952); <\/strong>I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy birtokainak gazdas\u00e1gi iratai<\/em> (Budapest, 1954);A kuruc nemzeti \u00f6sszefog\u00e1s el\u0151zm\u00e9nyei<\/em> (Budapest, 1956); Paraszti \u00e9s majors\u00e1gi mez\u0151gazdas\u00e1gi termel\u00e9s a XVII. sz\u00e1zadban<\/em> (Budapest, 1957) stb.<\/p>\n\n\n\n

T\u00f6bb \u00e9vtizedes kutat\u00e1sainak eredm\u00e9nyei j\u00f3r\u00e9szt felhaszn\u00e1l\u00e1sra ker\u00fcltek a nagy vihart kavart h\u00e1romk\u00f6tetes Erd\u00e9ly t\u00f6rt\u00e9net\u00e9-<\/em>ben (Budapest, 1986), amelynek t\u00e1rsszerkeszt\u0151je is, majd az Erd\u00e9ly r\u00f6vid t\u00f6rt\u00e9nete<\/em> (Budapest, 1989) c\u00edm\u0171 m\u0171ben. Szerte\u00e1gaz\u00f3 munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak eredm\u00e9nyeit egy korl\u00e1tozott hossz\u00fas\u00e1g\u00fa \u00f6sszefoglal\u00f3ban felsorolni lehetetlen.<\/p>\n\n\n\n

Alkot\u00f3 ereje telj\u00e9ben, 1989. december elsej\u00e9n Budapesten bek\u00f6vetkezett hal\u00e1la nagy vesztes\u00e9ge a magyar tudom\u00e1nyoss\u00e1gnak. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e1ll ez az erd\u00e9lyi magyar \u00fcgyekben oly fontos szerepet j\u00e1tsz\u00f3 magyar-rom\u00e1n kapcsolatrendszer jobb megismer\u00e9s\u00e9ben vele t\u00e1vozott hatalmas ismeretanyag \u00e9s az ebb\u0151l kialakult t\u00e1rgyilagos szeml\u00e9let \u00e9get\u0151 hi\u00e1nya miatt.<\/p>\n\n\n\n

Sz\u00e1sz Istv\u00e1n Tas<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Makkai L\u00e1szl\u00f3 sz\u00e1z \u00e9vvel ezel\u0151tt, 1914. j\u00falius 10-\u00e9n sz\u00fcletett Kolozsv\u00e1ron, az erd\u00e9lyi \u00e9s magyarorsz\u00e1gi szellemi \u00e9letben \u00e9s a reform\u00e1tus egyh\u00e1z \u00e9let\u00e9ben rendk\u00edv\u00fcl fontos szerepet j\u00e1tsz\u00f3 csal\u00e1dban. B\u00f6lcskei Guszt\u00e1v szavait id\u00e9zve: \u201eA Makkai csal\u00e1d hossz\u00fa \u00e9vtizedek \u00f3ta meghat\u00e1roz\u00f3ja a magyar reform\u00e1tusok szellemi, lelki \u00e9let\u00e9nek. K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 tagjai \u2013 a maguk szolg\u00e1lati ter\u00fclet\u00e9n \u2013 maradand\u00f3t alkottak, \u00e9s seg\u00edtett\u00e9k az… Sz\u00e1sz Istv\u00e1n Tas: Makkai L\u00e1szl\u00f3 a helikoni szellemben nevelkedett Helikonista. Megjelent a V\u00e1rv\u00e9d\u0151 9. kiadv\u00e1ny\u00e1ban 2019.11.15<\/span> olvas\u00e1s\u00e1nak folytat\u00e1sa<\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":664,"comment_status":"closed","ping_status":"","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[17],"tags":[],"class_list":["post-663","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-cikkek-tanulmanyok-a-hitelrol","entry"],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/www.hitelmuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/663","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"http:\/\/www.hitelmuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/www.hitelmuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/www.hitelmuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/www.hitelmuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=663"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/www.hitelmuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/663\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":665,"href":"http:\/\/www.hitelmuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/663\/revisions\/665"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/www.hitelmuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/664"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/www.hitelmuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=663"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/www.hitelmuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=663"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/www.hitelmuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=663"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}