{"id":638,"date":"2021-02-21T15:18:27","date_gmt":"2021-02-21T15:18:27","guid":{"rendered":"http:\/\/www.hitelmuzeum.hu\/?p=638"},"modified":"2021-02-21T15:18:27","modified_gmt":"2021-02-21T15:18:27","slug":"szasz-istvan-tas-markovits-rodion-megjelent-a-varvedo-4-kiadvanyaban-2014-10-26","status":"publish","type":"post","link":"http:\/\/www.hitelmuzeum.hu\/?p=638","title":{"rendered":"Sz\u00e1sz Istv\u00e1n Tas: Markovits Rodion \u2013 Megjelent a V\u00e1rv\u00e9d\u0151 4. kiadv\u00e1ny\u00e1ban 2014.10.26."},"content":{"rendered":"\n

KAKUKKTOJ\u00c1S-T\u00c1NC MAROSV\u00c9CS K\u00d6R\u00dcL<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Markovits Rodion kalandos t\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l r\u00f6viden besz\u00e9lni szinte lehetetlen. M\u00e9ltatlanul tartj\u00e1k egyk\u00f6nyves \u00edr\u00f3nak.<\/p>\n\n\n\n

Markovits Jakab n\u00e9ven, 1884. j\u00falius 15.-\u00e9n Kisg\u00e9rcen sz\u00fcletett, m\u00e9lyen vall\u00e1sos \u00e9s igen m\u0171velt zsid\u00f3 csal\u00e1dban. A Rodion \u00edr\u00f3i nevet Dosztojevszkij \u201eB\u0171n \u00e9s b\u0171nh\u0151d\u00e9s\u201d c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny\u00e9t olvasv\u00e1n vette fel.<\/p>\n\n\n\n

Mag\u00e1n\u00faton, majd a szatm\u00e1ri Reform\u00e1tus F\u0151gimn\u00e1ziumban tanult. Minthogy a Helikon kapcs\u00e1n eml\u00e9kez\u00fcnk meg r\u00f3la, a tov\u00e1bbiak meg\u00e9rt\u00e9se v\u00e9gett j\u00f3 tudnunk, hogy k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1s kor\u00e1ban, Szatm\u00e1rn\u00e9metiben egy ideig Dsida Jen\u0151 szomsz\u00e9ds\u00e1g\u00e1ban lakott \u00e9s \u00edgy gyermekkori ismer\u0151s\u00f6k voltak.<\/p>\n\n\n\n

Jogi tanulm\u00e1nyait Budapesten kezdte el, \u00e9s az \u00fcgyv\u00e9di vizsg\u00e1t Marosv\u00e1s\u00e1rhelyen tette le. M\u00e1r budapesti \u00e9veiben az irodalmi \u00e9let sodr\u00e1ba ker\u00fclt. Ekkor l\u00e9pett \u00e9let\u00e9be a korai, s m\u00e9gis s\u00edrig tart\u00f3 szerelem is. Megismerkedett a lip\u00f3tv\u00e1rosi di\u00e1kl\u00e1ny Pfeifer B\u00f6zsik\u00e9vel \u00e9s \u00e9letkorukat \u2013 kegyes csal\u00e1ssal \u2013 k\u00e9t \u00e9vvel megtoldva l\u00e9ptek frigyre.<\/p>\n\n\n\n

Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban orosz hadifogs\u00e1gba ker\u00fclt. Feles\u00e9ge kisfi\u00e1val, Markovits avasi sz\u00fcl\u0151faluj\u00e1ban, h\u00e9t \u00e9vig v\u00e1rta vissza, mik\u00f6zben m\u00e9g anyagot is gy\u0171jt\u00f6tt sz\u00e1m\u00e1ra. Fogs\u00e1ga idej\u00e9n hadifogoly lapokat szerkesztett, bel\u00e9pett a V\u00f6r\u00f6s Hadseregbe \u00e9s az I. Nemzetk\u00f6zi Brig\u00e1d komissz\u00e1rja lett. A kiemelked\u0151 tehets\u00e9g mell\u00e9 itt a sors rendk\u00edv\u00fcli fordulatokkal is hozz\u00e1seg\u00edtette az \u00e9lm\u00e9nygy\u0171jt\u00e9shez. A h\u00edres aranyvonatot nem az orosz, hanem a Nemzetk\u00f6zi Brig\u00e1dokhoz tartoz\u00f3 v\u00f6r\u00f6skaton\u00e1kra b\u00edzt\u00e1k, \u00e9s a vagononk\u00e9nt 17000 kil\u00f3 aranyat sz\u00e1ll\u00edt\u00f3 vonat k\u00eds\u00e9r\u0151je lett Zalka M\u00e1t\u00e9, valamint az ek\u00f6zben \u00e1ltala nem ismert Jaroslav Hasek t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban. \u00cdgy Markovits k\u00e9s\u0151bbi k\u00f6nyvei, a Szib\u00e9riai garnizon \u00e9s az Aranyvonat, illetve Hasek Svejkje, egyazon helyen nyert tapasztalatokb\u00f3l is \u00e9p\u00edtkezhettek.<\/p>\n\n\n\n

A fogs\u00e1gb\u00f3l hazat\u00e9rve szak\u00edt forradalmi m\u00faltj\u00e1val \u00e9s Szatm\u00e1ron \u00fcgyv\u00e9deskedik, de nem mond le az \u00edr\u00e1sr\u00f3l \u00e9s 1926-t\u00f3l \u2013 m\u00e1s lapok mellett \u2013 a kolozsv\u00e1ri Keleti \u00dajs\u00e1g munkat\u00e1rsa.<\/p>\n\n\n\n

Els\u0151 k\u00f6tete az Ism\u00e9t tal\u00e1lkoz\u00e1som Balthaz\u00e1rral m\u00e1r szib\u00e9riai \u00e9lm\u00e9nyforr\u00e1sokra is \u00e9p\u00fcl, majd a Keleti \u00fajs\u00e1gban tett felh\u00edv\u00e1s\u00e1ra t\u00f6bb sz\u00e1zan jelentkeznek n\u00e1la fogs\u00e1gbeli \u00e9lm\u00e9nyeikkel. \u00cdgy sz\u00fcletik meg a Szib\u00e9riai garnizon, melyet \u0151 maga \u201ekollekt\u00edv riportreg\u00e9nynek\u201d nevez. A k\u00f6nyv hatalmas sikert \u00e9r el. Az els\u0151 kiad\u00e1s v\u00e9letlen\u00fcl jut Hatvany Lajos kez\u00e9be, aki felismeri a lehet\u0151s\u00e9get \u00e9s jelent\u0151s n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u0151 munk\u00e1ba kezd. Leford\u00edtja n\u00e9metre, s ennek alapj\u00e1n a m\u0171 r\u00f6vid id\u0151 alatt 14 nyelven jelenik meg, megel\u0151zv\u00e9n Remarque, Hemingway, Kuncz, Arnold Zweig ismert nagysiker\u0171 h\u00e1bor\u00fas reg\u00e9nyeit.<\/p>\n\n\n\n

Az ebb\u0151l sz\u00fcletett nagy vagyont, B\u00f6zsik\u00e9vel az eg\u00e9sz vil\u00e1got bej\u00e1rva, hamar elk\u00f6ltik. Tov\u00e1bbi m\u0171vei, \u00edgy els\u0151sorban az Aranyvonat nem hoznak ekkora sikert, b\u00e1r hozz\u00e1\u00e9rt\u0151k szerint ez ut\u00f3bbi k\u00f6nyv irodalmi szempontb\u00f3l jobb az el\u0151z\u0151n\u00e9l. Markovits visszat\u00e9r az \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00e1shoz, s siker\u00e9t Budapesten \u00e9s a nagyvil\u00e1gban ki\u00e9lvezve 1927-t\u0151l a szatm\u00e1ri Szamos szerkeszt\u0151je, majd 1931-t\u0151l a Temesv\u00e1ri H\u00edrlap munkat\u00e1rsa lesz.<\/p>\n\n\n\n

Kronol\u00f3gi\u00e1ban a Helikonnal kapcsolatos t\u00f6rt\u00e9netr\u0151l itt kell megeml\u00e9keznem. Markovits a kasszasiker nyom\u00e1n nagyon v\u00e1gyott az irodalmi elismer\u00e9sre is, \u00e9s szerette volna, ha a Helikon felfigyel r\u00e1. 1929-ben megh\u00edv\u00e1st is kapott \u2013 \u00e9ppen Dsida Jen\u0151 \u00e9s Sz\u00e1nt\u00f3 Gy\u00f6rgy t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban \u2013 Marosv\u00e9csre. Azonban a tan\u00e1csk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gi m\u00falttal Kolozsv\u00e1rra emigr\u00e1lt G\u00e1l G\u00e1bor, a Korunk f\u0151szerkeszt\u0151je, a Szib\u00e9riai garnizon \u00edr\u00f3j\u00e1nak addigi m\u00e9ltat\u00f3ja, csal\u00f3dottan t\u00e1madja meg a \u201ehalad\u00f3 \u00e9rtelmis\u00e9gre\u201d ezzel sz\u00e9gyent hoz\u00f3 siker\u00edr\u00f3t. A Korunkban megjelent \u00edr\u00e1s\u00e1b\u00f3l kider\u00fcl, hogy B\u00e1nffi Mikl\u00f3s, az egykori magyar \u201eellenforradalmi k\u00fcl\u00fcgyminiszter\u201dszerinte ma nem lehet \u0151szint\u00e9n halad\u00f3 irodalmi vez\u00e9r. Mint \u00edrja: \u201eA fajok \u00e9s vil\u00e1gn\u00e9zetek ma m\u00e9g \u00e9s itt m\u00e9g seholsem egyenl\u00edt\u0151dtek ki, legfeljebb az \u00e1rul\u00e1sban \u00e9s abban, ha felf\u00fcggesztik a fajis\u00e1gukat \u00e9s felf\u00fcggesztik vil\u00e1gn\u00e9zet\u00fcket\u2026\u201d (\u00e9rdekes n\u00e9zet, tov\u00e1bbgondol\u00e1sra alkalmas). A Helikont \u201enemesi gy\u00f6ld\u00e9nek\u201d nevezi, Markovitsot azzal v\u00e1dolja, hogy beugrott a ravaszs\u00e1gnak, s\u0151t \u00edgy fejezi be \u00edr\u00e1s\u00e1t: \u201e\u2026a Szib\u00e9riai Aranyvonat nagyon messze kanyarodott a Szib\u00e9riai Garnizont\u00f3l, s Markovits Rodion \u00fagy v\u00e9li, hogy ink\u00e1bb a v\u00e9csi garnizon a f\u00e9szke\u2026\u201d stb.<\/p>\n\n\n\n

Markovitsra nagy hat\u00e1ssal van az \u00edr\u00e1s \u00e9s elt\u00e1volodik a Helikont\u00f3l, t\u00f6bbet nem jelenik meg V\u00e9csen, s\u0151t 1932-ben \u201eMicsoda falu V\u00e9cs?\u201d c\u00edm\u0171 cikk\u00e9ben, s az erre sz\u00fclet\u0151 Dsida ny\u00edlt lev\u00e9lre v\u00e1laszolva, nyilv\u00e1nosan is szak\u00edt a Helikonnal. Dsida Jen\u0151vel egy szem\u00e9lyesked\u00e9sekt\u0151l sem mentes vita alakul ki, melyet az irodalomt\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek nem sz\u00edvesen emlegetnek. Joggal. A baloldali r\u00e1galomgy\u00e1r azonban od\u00e1ig megy, hogy a Markovitsot gyermekkori ismerets\u00e9g\u00fck r\u00e9v\u00e9n Jakabnak sz\u00f3l\u00edt\u00f3 Dsid\u00e1ra is billogot nyomand\u00f3, azt ez\u00e9rt a fasizmus sz\u00e1ll\u00e1scsin\u00e1l\u00f3j\u00e1nak nevezi. Megjegyzend\u0151, hogy a Psalmus ekkor m\u00e1r megjelent.<\/p>\n\n\n\n

Azt hogy Markovits Rodion kakukktoj\u00e1s volt-e Marosv\u00e9csen, hogy \u00e9ppens\u00e9ggel t\u00e9nylegesen rosszul \u00e9rezte mag\u00e1t ott ahova az anyagi sikern\u00e9l sz\u00e1m\u00e1ra fontosabb irodalmi elismer\u00e9s rem\u00e9ny\u00e9ben annyira \u00f3hajtott eljutni, avagy csup\u00e1n toj\u00e1st\u00e1ncra k\u00e9nyszer\u00edtette egy er\u0151, mely a m\u00e9lt\u00e1nytalan megb\u00e9lyegz\u00e9st\u0151l f\u00e9lve ma is sok magyar \u00e9rtelmis\u00e9git k\u00e9nyszer\u00edt lehetetlen helyzetekbe, s csak l\u00e9lekben-szellemben igaz\u00e1n felv\u00e9rtezett szerencs\u00e9sek k\u00e9pesek kit\u00f6rni er\u0151ter\u00e9b\u0151l, ma m\u00e1r ink\u00e1bb tanuls\u00e1gain kereszt\u00fcl \u00e9rdemes vizsg\u00e1lgatni (de nem haszontalanul).<\/p>\n\n\n\n

Tov\u00e1bbi k\u00f6nyvei is eml\u00edt\u00e9sre m\u00e9lt\u00f3k, \u00edgy a \u201eS\u00e1nta farsang\u201d, mely az avasi rom\u00e1n sz\u00fcl\u0151falub\u00f3l mer\u00edti t\u00e9m\u00e1j\u00e1t, majd a \u201eReb \u00c1ncsli \u00e9s m\u00e1s avasi zsid\u00f3kr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 sz\u00e9phist\u00f3ri\u00e1k\u201d c\u00edm\u0171 munk\u00e1ja.<\/p>\n\n\n\n

K\u00f6zben egyik napr\u00f3l a m\u00e1sikra \u00e9lnek. A m\u00e1sodik vil\u00e1g\u00e9g\u00e9st D\u00e9l-Erd\u00e9lyben \u00e1tv\u00e9szelv\u00e9n, a Magyar N\u00e9pi Sz\u00f6vets\u00e9g lelkes kult\u00faraktivist\u00e1ja, a b\u00e1ns\u00e1gi magyar \u00edr\u00f3k szervezet\u00e9nek eln\u00f6ke lesz.<\/p>\n\n\n\n

Jelent\u0151s \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3i munk\u00e1ss\u00e1ga is. V\u00e1logatott publicisztikai \u00edr\u00e1sait Szekerny\u00e9s J\u00e1nos szerkeszt\u00e9s\u00e9ben \u00e9s ut\u00f3szav\u00e1val P\u00e1holyb\u00f3l c\u00edmen 1970-ben adj\u00e1k ki.<\/p>\n\n\n\n

Markovits Rodion \u2013 sz\u00edvbetegs\u00e9g k\u00f6vetkezt\u00e9ben \u2013 1948. augusztus 7-\u00e9n hunyt el Temesv\u00e1ron.<\/p>\n\n\n\n

T\u00f6rt\u00e9net\u00e9hez szorosan kapcsol\u00f3dik h\u0171s\u00e9ges feles\u00e9g\u00e9nek sorsa, aki f\u00e9rje hal\u00e1la ut\u00e1n ism\u00e9t felbukkant Temesv\u00e1ron, s els\u0151sorban a vil\u00e1gszerte m\u00e9g m\u0171k\u00f6d\u0151 r\u00e9gi kiad\u00f3k apan\u00e1zsaib\u00f3l \u00e9lve, folytatta r\u00e9gi \u00e9letm\u00f3dj\u00e1nak \u201e\u00e1rny\u00e9k\u201d v\u00e1ltozat\u00e1t. Rodi-n\u00e9ni n\u00e9vre hallgatva \u00e9s k\u00f6zszeretetnek \u00f6rvendve \u2013 m\u00e9g a hatvanas-hetvenes \u00e9vek idej\u00e9n is \u2013 k\u00e1v\u00e9h\u00e1zi d\u00e9lut\u00e1nokon mes\u00e9lt mindenkinek \u201ezseni\u00e1lis f\u00e9rj\u00e9r\u0151l\u201d, m\u00edg ut\u00e1na nem k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt a Lippai \u00fati temet\u0151be.<\/p>\n\n\n\n

Sz\u00e1sz Istv\u00e1n Tas<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

KAKUKKTOJ\u00c1S-T\u00c1NC MAROSV\u00c9CS K\u00d6R\u00dcL Markovits Rodion kalandos t\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l r\u00f6viden besz\u00e9lni szinte lehetetlen. M\u00e9ltatlanul tartj\u00e1k egyk\u00f6nyves \u00edr\u00f3nak. Markovits Jakab n\u00e9ven, 1884. j\u00falius 15.-\u00e9n Kisg\u00e9rcen sz\u00fcletett, m\u00e9lyen vall\u00e1sos \u00e9s igen m\u0171velt zsid\u00f3 csal\u00e1dban. A Rodion \u00edr\u00f3i nevet Dosztojevszkij \u201eB\u0171n \u00e9s b\u0171nh\u0151d\u00e9s\u201d c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny\u00e9t olvasv\u00e1n vette fel. Mag\u00e1n\u00faton, majd a szatm\u00e1ri Reform\u00e1tus F\u0151gimn\u00e1ziumban tanult. Minthogy a Helikon kapcs\u00e1n eml\u00e9kez\u00fcnk… Sz\u00e1sz Istv\u00e1n Tas: Markovits Rodion \u2013 Megjelent a V\u00e1rv\u00e9d\u0151 4. kiadv\u00e1ny\u00e1ban 2014.10.26.<\/span> olvas\u00e1s\u00e1nak folytat\u00e1sa<\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":639,"comment_status":"closed","ping_status":"","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[17],"tags":[],"class_list":["post-638","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-cikkek-tanulmanyok-a-hitelrol","entry"],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/www.hitelmuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/638","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"http:\/\/www.hitelmuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/www.hitelmuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/www.hitelmuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/www.hitelmuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=638"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/www.hitelmuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/638\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":640,"href":"http:\/\/www.hitelmuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/638\/revisions\/640"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/www.hitelmuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/639"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/www.hitelmuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=638"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/www.hitelmuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=638"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/www.hitelmuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=638"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}