{"id":587,"date":"2021-02-20T15:20:45","date_gmt":"2021-02-20T15:20:45","guid":{"rendered":"http:\/\/www.hitelmuzeum.hu\/?p=587"},"modified":"2021-02-20T15:20:45","modified_gmt":"2021-02-20T15:20:45","slug":"szasz-istvan-tas-miko-imre-a-hiteles-2012-07-26","status":"publish","type":"post","link":"http:\/\/www.hitelmuzeum.hu\/?p=587","title":{"rendered":"Sz\u00e1sz Istv\u00e1n Tas: Mik\u00f3 Imre a Hiteles 2012.07.26."},"content":{"rendered":"\n

MIK\u00d3 IMRE – A HITELES<\/strong><\/p>\n\n\n\n

\u201eSz\u00edvesen j\u00e1rtam el Sz\u00e1sz Istv\u00e1n vend\u00e9gszeret\u0151<\/em><\/p>\n\n\n\n

h\u00e1z\u00e1ba, a Tisztvisel\u0151telepre, ebbe a<\/em><\/p>\n\n\n\n

neog\u00f3tikus vill\u00e1ba. Fejedelmi portr\u00e9k \u00e9s lovagi<\/em><\/p>\n\n\n\n

p\u00e1nc\u00e9lok t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban gy\u0171lt \u00f6ssze a<\/em><\/p>\n\n\n\n

Hitel c\u00edm\u0171 foly\u00f3irat munkat\u00e1rsi g\u00e1rd\u00e1ja.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Gazdag b\u00fcf\u00e9 mellett komoly f\u00e9rfit\u00e1rsas\u00e1g<\/em><\/p>\n\n\n\n

t\u00e1rgyalta le a sz\u0151nyegen lev\u0151 k\u00f6zm\u0171vel\u0151d\u00e9si<\/em><\/p>\n\n\n\n

k\u00e9rd\u00e9seket. Sz\u00e1sz Pista, a k\u00f6z\u00e9pszer\u0171en szitu\u00e1lt<\/em><\/p>\n\n\n\n

gazdam\u00e9rn\u00f6k volt akkor a Hitel Kem\u00e9ny<\/em><\/p>\n\n\n\n

J\u00e1nosa.\u201d<\/em>1<\/p>\n\n\n\n

Mik\u00f3 Imre<\/em><\/p>\n\n\n\n

A v\u00e1rakoz\u00e1sain fel\u00fcl megn\u00f6vekedett Rom\u00e1nia homogeniz\u00e1ci\u00f3s v\u00e1gyait m\u00e1ig, folyamatosan \u00e9letben tartja. Ennek, az imm\u00e1ron eredm\u00e9nyes t\u00f6rt\u00e9nelmi folyamatnak nevezhet\u0151, kitart\u00f3 munk\u00e1lkod\u00e1snak a Trianon \u00f3ta eltelt 91 \u00e9vben t\u00f6bb korszaka volt. Az els\u0151 az orsz\u00e1g gyarapod\u00e1st k\u00f6vet\u0151 22 \u00e9v, azt\u00e1n az \u00e1tmeneti kisebbre szab\u00e1s n\u00e9gy \u00e9ve, a kommunizmus 45 \u00e9ve (melyben k\u00fcl\u00f6n szakaszt jelentett a Ceausescu diktat\u00fara t\u00f6bb mint negyedsz\u00e1zada), majd az ezt k\u00f6vet\u0151, a 89-es esem\u00e9nyekkel kezd\u0151d\u0151 id\u0151szak. Ennek is k\u00fcl\u00f6n alfejezet\u00e9t jelentik az eur\u00f3pai csatlakoz\u00e1s ut\u00e1ni \u00e9vek, eg\u00e9szen napjainkig.<\/p>\n\n\n\n

Nos, e n\u00e9gy vagy ak\u00e1r hat nagy korszakb\u00f3l az els\u0151 h\u00e1rmat (szinte n\u00e9gyet) \u00edvelt \u00e1t Mik\u00f3 Imre \u00e9lete \u00e9s munk\u00e1ss\u00e1ga.<\/p>\n\n\n\n

A most 101 esztendeje, 1911. m\u00e1rcius 27-\u00e9n, B\u00e1nffyhunyadon sz\u00fcletett kit\u0171n\u0151 kisebbs\u00e9gpolitikust \u00e9s nemzetis\u00e9gi jog\u00e1szt (ezt a meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1t tal\u00e1n G\u00e1ll Ern\u0151 v\u00e9gleges\u00edtette a k\u00f6ztudatban, de t\u00f6bbek szerint \u00fatt\u00f6r\u0151je is volt ennek a \u201est\u00fadiumnak<\/em>\u201d) nevezt\u00e9k erd\u00e9lyi girondist\u00e1nak is (K\u00f3s K\u00e1roly nyom\u00e1n B\u00e1rdi N\u00e1ndor). T\u00e1rgyilagos, k\u00f6z\u00e9putakat \u00e9s mindenkor a megegyez\u00e9st keres\u0151, c\u00e9ltudatos szellem\u00e9re, jellem\u00e9re, tapasztalat\u00e1ra \u00e9s p\u00e9ld\u00e1j\u00e1ra \u00e9ppen napjainkban lenne a legnagyobb sz\u00fcks\u00e9g. A rom\u00e1niai \u00e9s szinte valamennyi t\u00faszsorsban \u00e9l\u0151 kisebbs\u00e9gi magyars\u00e1g megosztott. Ez\u00e9rt nem el\u00e9g hat\u00e9kony bels\u0151 politiz\u00e1l\u00e1sa. Ez az anyaorsz\u00e1g hull\u00e1mz\u00f3 hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s\u00e1val \u00e9s az Uni\u00f3 min\u0151s\u00edthetetlen be vagy be nem avatkoz\u00e1s\u00e1val kieg\u00e9sz\u00fclve, nagy veszedelmek s\u00f6t\u00e9t \u00edg\u00e9ret\u00e9t hordozza. Napjainkban \u00fajabb korszak veszedelme k\u00eds\u00e9rt. Feltehetj\u00fck a k\u00e9rd\u00e9st: vajon kell-e tartanunk most egy kripto-kommunista restaur\u00e1ci\u00f3t\u00f3l, melynek f\u0151 t\u00f6megb\u00e1zisa ism\u00e9t a xenof\u00f3bia lehet.<\/p>\n\n\n\n

Megd\u00f6bbent\u0151 t\u00e9ny, hogy a Trianon ut\u00e1n jelentkez\u0151 sokr\u00e9t\u0171 \u00e9s g\u00f3c\u00fa kisebbs\u00e9gi k\u00e9rd\u00e9s megold\u00e1s\u00e1ra tett gyatra \u00e9s k\u00e9nyszer\u0171 k\u00eds\u00e9rletek els\u0151 l\u00e9p\u00e9sein\u00e9l alig jutott el\u0151bbre a modern Eur\u00f3pa. A rosszeml\u00e9k\u0171 \u00e9s sorsunkat megpecs\u00e9tel\u0151 b\u00e9kedikt\u00e1tum ut\u00e1n a N\u00e9psz\u00f6vets\u00e9ghez k\u00f6t\u0151dve j\u00f6tt l\u00e9tre a N\u00e9pliga Uni\u00f3 vagy az Interparlament\u00e1ris Uni\u00f3, illetve a kisebbs\u00e9gek saj\u00e1t szervezetei, de \u00e1tt\u00f6r\u00e9s nem t\u00f6rt\u00e9nt. A t\u00f6rt\u00e9nelem tragikus fintora, hogy a szervezet a hitleri hatalom el\u0151ret\u00f6r\u00e9s\u00e9vel, annak manipul\u00e1ci\u00f3s eszk\u00f6z\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt, \u00edgy a magyar rev\u00edzi\u00f3s t\u00f6rekv\u00e9sek is ennek holdudvar\u00e1ba sodr\u00f3dtak, eleve ellehetetlen\u00edtve ezzel az eredm\u00e9nyek t\u00f6rt\u00e9nelmi fenntarthat\u00f3s\u00e1g\u00e1t. Erre Rom\u00e1nia igen \u00fcgyesen r\u00e1 is j\u00e1tszott. Ez\u00e9rt k\u00e9rt 1940-ben nagyhatalmi d\u00f6nt\u00e9st, ez\u00e9rt emleget ma B\u00e9csi d\u00f6nt\u00e9s helyett B\u00e9csi dikt\u00e1tumot.<\/p>\n\n\n\n

\u00c1m mint tudjuk, a m\u00e1ra megval\u00f3sult Eur\u00f3pai Uni\u00f3 is az egy\u00e9ni szabads\u00e1gjogokn\u00e1l ragadt le, s alig lehet besz\u00e9lni kollekt\u00edv jogokr\u00f3l, melyeket k\u00f6vetkezetesen az egy\u00e9nek jogainak \u00f6sszess\u00e9gek\u00e9nt akarnak kezelni. Kodifik\u00e1l\u00e1s\u00e1nak el\u00e9r\u00e9se pedig \u00e9ppens\u00e9ggel a legnehezebb feladat. Amikor viszont a kisebbs\u00e9get m\u00e9gis elismern\u00e9k eg\u00e9szk\u00e9nt, akkor nem jelennek meg a jogi rendelkez\u00e9sek. Mag\u00e1nak a kisebbs\u00e9gnek a fogalma is zavaros a nemzetk\u00f6zi f\u00f3rumokon, \u00e9s \u00e9szlelhetj\u00fck, hogy m\u00e9g a betelep\u00fcl\u0151k, menek\u00fcltek \u00e9s a hat\u00e1rm\u00f3dos\u00edt\u00e1s miatt kisebbs\u00e9gbe ker\u00fclt \u0151slakosok k\u00f6z\u00f6tt sem tudnak k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get tenni. \u00c9s akkor nem is besz\u00e9lt\u00fcnk a nemzet\u00e1llam h\u00edveinek sz\u00e1munkra oly \u00e9rthetetlen csod\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1r\u00f3l, amikor nem akarunk egyenl\u0151s\u00e9gjelet tenni a nemzetis\u00e9g \u00e9s az \u00e1llampolg\u00e1rs\u00e1g k\u00f6z\u00e9.<\/p>\n\n\n\n

Nagyjaink sem halhatatlanok, de ha h\u00fas-v\u00e9r val\u00f3s\u00e1gukban nem is lehetnek mellett\u00fcnk, legal\u00e1bb szellem\u00fcket kell \u00e9lesztgetn\u00fcnk, \u00e9letm\u0171v\u00fcket gyakorlatba helyezn\u00fcnk. Haszn\u00e1lnunk.<\/p>\n\n\n\n

Mik\u00f3 Imre lehet H\u00e1zsong\u00e1rd lak\u00f3ja, de neh\u00e9z id\u0151kben kiizzadt igazgy\u00f6ngy gondolatai vel\u00fcnk vannak, \u00e9letm\u0171ve ma is hi\u00e1nyp\u00f3tl\u00f3 \u00e9s ir\u00e1nymutat\u00f3.<\/p>\n\n\n\n

Minthogy egyre fogynak azok, akik \u0151t szem\u00e9lyesen is ismerhett\u00e9k, s m\u00e9g azt is hozz\u00e1adom, hogy kutat\u00e1saimnak f\u0151 ter\u00fclet\u00e9vel, a Hitel munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1val szem\u00e9lye szorosan \u00f6sszef\u00fcgg ind\u00edttat\u00e1st \u00e9rzek arra, hogy a magam szempontj\u00e1b\u00f3l, teh\u00e1t a m\u00e1r megjelent sok \u00edr\u00e1ssal egyeztetve, de itt-ott m\u00e9gis m\u00e1s oldalr\u00f3l n\u00e9zel\u0151dve mutassam be egykori kedves tan\u00e1romat, ap\u00e1m gerinces bar\u00e1tj\u00e1t \u00e9s harcost\u00e1rs\u00e1t, a Hitel \u2013 azt soha meg nem tagad\u00f3 \u2013 munkat\u00e1rs\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

Amint azt Bal\u00e1zs S\u00e1ndor \u00edrja, ezt a szerte\u00e1gaz\u00f3 munk\u00e1ss\u00e1got nem lehet kronol\u00f3gi\u00e1ba foglalni, esetemben \u00fagy gondoltam, hogy e r\u00f6videbb l\u00e9legzetv\u00e9tel\u0171 m\u0171faj \u2013 kis kit\u00e9r\u0151kkel \u2013 m\u00e9gis elb\u00edrja a kronol\u00f3gia korl\u00e1tait.<\/p>\n\n\n\n

A kolozsv\u00e1ri sz\u00fclet\u00e9s\u0171 Mik\u00f3 Imre tanulm\u00e1nyait is itt, az Unit\u00e1rius Koll\u00e9giumban v\u00e9gezte, \u00e9s 1928-ban itt \u00e9retts\u00e9gizett. Az Anghelescu t\u00f6rv\u00e9ny nyom\u00e1n ez az \u00e9retts\u00e9gi csup\u00e1n kettej\u00fcknek siker\u00fclt. A t\u00f6bbi magyar di\u00e1kot a rom\u00e1n vizsgabizotts\u00e1gok megbuktatt\u00e1k. Mondanom sem kell, hogy ebb\u0151l meg is gazdagodtak.<\/p>\n\n\n\n

M\u00e1r d\u00e9dapja (Mik\u00f3 L\u0151rincz) is \u00fcgyv\u00e9d volt Kolozsv\u00e1ron, \u00e9s 1848 ut\u00e1n az unit\u00e1rius egyh\u00e1z jogainak v\u00e9delmez\u0151jek\u00e9nt ismert\u00e9k. \u00c9desapja is j\u00e1r\u00e1sb\u00edr\u00f3 volt, majd 1922-t\u0151l az unit\u00e1rius egyh\u00e1z titk\u00e1ra, kisebbs\u00e9gi jogv\u00e9d\u0151. Felmen\u0151i k\u00f6z\u00f6tt 22 jog\u00e1szt tudott felsorolni. A csal\u00e1dhoz tartozott nagy kult\u00fart\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz\u00fcnk, Kelemen Lajos, az Erd\u00e9lyi M\u00fazeum Egyes\u00fclet h\u00edrneves lev\u00e9lt\u00e1rosa is. Unokatestv\u00e9re volt a k\u00e9t Jancs\u00f3,- Jancs\u00f3 B\u00e9la, az Erd\u00e9lyi Fiatalok mozgalm\u00e1nak mindenese, \u00e9s testv\u00e9re, Jancs\u00f3 Elem\u00e9r, a nyelv\u00e9sz, a Bolyai Egyetem k\u00e9s\u0151bbi professzora. De sz\u00e1mos magas \u00e1llami hivatalt bet\u00f6lt\u0151 \u0151s \u00e9s rokon k\u00f6z\u00f6tt egy unit\u00e1rius p\u00fcsp\u00f6k (d\u00e9dapja, \u00f3tordai Sz\u00e9kely Mikl\u00f3s) \u00e9s egy p\u00e9nz\u00fcgy-\u00e9s k\u00fcl\u00fcgyminiszter is akadt (Gratz Guszt\u00e1v). K\u00e9s\u0151bbi feles\u00e9g\u00e9nek csal\u00e1dja is sz\u00e1mos neves emberrel b\u00fcszk\u00e9lkedhetett. \u00cdgy ez a felvil\u00e1gosult csal\u00e1di h\u00e1tt\u00e9r \u2013 ak\u00e1rcsak k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1ja is \u2013 meghat\u00e1roz\u00f3nak bizonyult eg\u00e9sz p\u00e1ly\u00e1j\u00e1ra \u00e9s mindig k\u00f6z\u00e9putat keres\u0151 gondolkod\u00e1s\u00e1ra. P\u00e9ldak\u00e9pei k\u00f6z\u00f6tt nemcsak Brassai, de sz\u00e1mos kisebbs\u00e9gi sorsba k\u00e9nyszer\u00fclt magyar is egyf\u00e9le szellemi ezermesterr\u00e9 v\u00e1lt. Ezen az \u00faton k\u00f6vette \u0151ket Mik\u00f3 Imre is.<\/p>\n\n\n\n

Iskolai tanulm\u00e1nyai alatt di\u00e1klap kiad\u00e1s\u00e1ban vett r\u00e9szt, akt\u00edv tagja volt a Kriza \u00d6nk\u00e9pz\u0151k\u00f6rnek, majd k\u00e9s\u0151bb az ifj\u00fas\u00e1gi mozgalmaknak is, mint a D\u00e1vid Ferenc Ifj\u00fas\u00e1gi K\u00f6r \u00e9s a Sz\u00e9kelyek Kolozsv\u00e1ri T\u00e1rsas\u00e1ga Ifj\u00fas\u00e1gi Bizotts\u00e1ga. M\u00e1r 22 \u00e9vesen, a T\u00f6retlen \u00faton <\/em>c\u00edm\u0171 cikk\u00e9ben, a gener\u00e1ci\u00f3s \u00f6sszefog\u00e1sr\u00f3l \u00e9s sorsk\u00f6z\u00f6ss\u00e9gr\u0151l \u00edrt. Innen kezd\u0151dtek kapcsolatai az 1930-ban indul\u00f3 Erd\u00e9lyi Fiatalokkal is, ahol a m\u00e1sodik hull\u00e1mban lett vezet\u0151 munkat\u00e1rs. A sz\u00e9p\u00edr\u00f3i ig\u00e9ny is v\u00e9gigh\u00faz\u00f3dott eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9n, hiszen \u00edrt irodalmi riportot, essz\u00e9t \u00e9s reg\u00e9nyt, m\u00e9gsem a sz\u00e9p\u00edr\u00e1s ir\u00e1nyba indult el, hanem a jogot v\u00e1lasztotta. V\u00e1laszt\u00e1sa visszaeml\u00e9kez\u00e9sei szerint tudatos volt. \u00c9rezte, hogy a kisebbs\u00e9gi sorsba ker\u00fclt magyars\u00e1gnak az \u00f6nv\u00e9delem megszervez\u00e9s\u00e9hez jogilag felk\u00e9sz\u00fclt politikusokra van sz\u00fcks\u00e9ge.<\/p>\n\n\n\n

\u00cdgy azt\u00e1n a kolozsv\u00e1ri rom\u00e1n nyelv\u0171 Ferdin\u00e1nd Tudom\u00e1nyegyetem jogi kar\u00e1ra jelentkezett.<\/p>\n\n\n\n

Ritk\u00e1n emlegetik, hogy k\u00f6zben k\u00e9t \u00e9vig az unit\u00e1rius teol\u00f3gia hallgat\u00f3ja is volt. Ennek kapcs\u00e1n a vall\u00e1sos ifj\u00fas\u00e1gi mozgalomban a kifel\u00e9 sz\u00fcks\u00e9ges nyit\u00e1st szorgalmazta.<\/p>\n\n\n\n

Jogi tanulm\u00e1nyai sor\u00e1n eredeti elhat\u00e1roz\u00e1sa m\u00e9g tov\u00e1bb er\u0151s\u00f6d\u00f6tt \u00e9s tudatosodott. A kor kiv\u00e1l\u00f3 nemzetis\u00e9gi jog\u00e1sz\u00e1nak, Balogh Art\u00farnak (a Nemzetek Sz\u00f6vets\u00e9ge Tan\u00e1csa tehetetlens\u00e9g\u00e9nek egyik els\u0151 b\u00edr\u00e1l\u00f3ja, az eur\u00f3pai nemzetis\u00e9gtudom\u00e1ny egyik megteremt\u0151je volt) a nyomdokaiba akart l\u00e9pni. Maga Balogh Art\u00far is felismerte tehets\u00e9g\u00e9t, s Bal\u00e1zs S\u00e1ndor szerint \u201efontos karriert\u201d<\/em> sz\u00e1nt neki.<\/p>\n\n\n\n

M\u00e9g a sors is ebbe az ir\u00e1nyba terelgette, \u00edgy az elm\u00e9leti kutat\u00e1s \u00f6sszekapcsol\u00f3dhat a gyakorlati munk\u00e1val. 1932 janu\u00e1rj\u00e1ban ugyanis \u2013 tanulm\u00e1nyait megszak\u00edtva \u2013 Bukarestben az Orsz\u00e1gos Magyar P\u00e1rt irod\u00e1j\u00e1ban alkalmazt\u00e1k, de \u0151sszel visszat\u00e9rt Kolozsv\u00e1rra, tanulm\u00e1nyainak befejez\u00e9s\u00e9re. A nagyj\u00e1b\u00f3l 11 h\u00f3nap alatt sokat tanult \u00e9s ki\u00e1llt a p\u00e1rt politik\u00e1ja mellett, de k\u00e9s\u0151bb maga is b\u00edr\u00e1lta annak szinte kiz\u00e1r\u00f3lag s\u00e9relmi politik\u00e1j\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

A fiatal \u00e9rtelmis\u00e9g k\u00f6reiben akkoriban igen n\u00e9pszer\u0171 volt a marxizmus. Mik\u00f3t sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se is kapcsolatba hozta a baloldallal \u00e9s elj\u00e1rt a Tan\u00e1csk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g ut\u00e1n Kolozsv\u00e1rra emigr\u00e1lt Antal M\u00e1rk marxista szemin\u00e1riumaira. Itt ismerkedett meg a t\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyi felfog\u00e1s\u00e1t befoly\u00e1sol\u00f3 J\u00e1szi Oszk\u00e1r t\u00f6rt\u00e9nelmi materializmus\u00e1val, de hat\u00e1ssal volt r\u00e1 az ausztromarxizmus is. Az angol munk\u00e1sp\u00e1rt ideol\u00f3gi\u00e1j\u00e1b\u00f3l \u00fagy l\u00e1tszik, elfogadta a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s seg\u00edt\u00e9s, teh\u00e1t a szolidarit\u00e1s elv\u00e9t, az oszt\u00e1lyharcnak pedig nem tulajdon\u00edtott alkot\u00f3 \u00e9rt\u00e9ket. A szocializmus az eg\u00e9sz t\u00e1rsadalom fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t jelentette sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n

Antal M\u00e1rk szemin\u00e1riuma t\u00e1mogatta a magyarp\u00e1rti ellenz\u00e9k Falvak N\u00e9pe c\u00edm\u0171 lapj\u00e1t \u00e9s k\u00f6zvet\u00edtett a Korunk fel\u00e9 is. Mik\u00f3 is \u00edgy ker\u00fclt kapcsolatba a foly\u00f3irattal.<\/p>\n\n\n\n

Mindent \u00f6sszevetve, alapelve a n\u00e9pszolg\u00e1lat volt, mely k\u00e9s\u0151bb a V\u00e1s\u00e1rhelyi Tal\u00e1lkoz\u00f3nak is fontos programpontja lett. \u201eBe\u00e1llunk k\u00f6zkaton\u00e1nak a magyar j\u00f6v\u0151: munk\u00e1sok, parasztok, sor\u00e1ba s az \u0151 \u00e9rdekeik \u00e9rtelmi szolg\u00e1lat\u00e1ban keress\u00fck let\u0171n\u0151 k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1lyunk \u00faj nemzed\u00e9k\u00e9nek a j\u00f6v\u0151 t\u00e1rsadalomhoz val\u00f3 jog\u00e1t\u201d.<\/em> Ezek a hat\u00e1sok felismerhet\u0151ek falukutat\u00e1si term\u00e9szet\u0171 munk\u00e1iban is. B\u00e1rdi szerint az Erd\u00e9lyi Fiatalok 1933-ban rendezett munkat\u00e1rsi vit\u00e1j\u00e1n is a fentiek szellem\u00e9ben vett r\u00e9szt. Mint \u00edrja: \u201enem a dogmatikus szocializmus mint vil\u00e1gn\u00e9zet mellett \u00e9rvel.\u201d<\/em> A k\u00f6z\u00e9putat keresve a k\u00fcls\u0151 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekhez val\u00f3 alkalmazkod\u00e1st akarta \u00f6sszeegyeztetni a t\u00f6rt\u00e9neti hagyom\u00e1nyokkal \u00e9s adotts\u00e1gokkal. B\u00e1rdi jelzi, hogy ez azonos a korai transzszilvanizmus programj\u00e1val.<\/p>\n\n\n\n

Mik\u00f3 felismerte a kisebbs\u00e9gbe ker\u00fclt k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly pusztul\u00e1s\u00e1nak fenyeget\u0151 folyamat\u00e1t \u00e9s l\u00e1tta, hogy \u201eer\u0151 csak a n\u00e9pben rejlik, vagyis a paraszts\u00e1gban, hiszen a lakoss\u00e1g t\u00f6bb mint h\u00e1romnegyede f\u00f6ldm\u0171ves\u201d.<\/em> Ez a f\u00f6ldm\u0171ves azonban az \u00e1ltal\u00e1nos gazdas\u00e1gi terheken k\u00edv\u00fcl m\u00e9g k\u00fcl\u00f6n kultur\u00e1lis terheket is visel, s\u0151t: \u201e\u2026m\u00e9g a saj\u00e1t elrom\u00e1nos\u00edt\u00e1s\u00e1val j\u00e1r\u00f3 k\u00f6lts\u00e9geket is vele fizettetik meg.\u201d<\/em> V\u00e9lem\u00e9nye szerint a gazdas\u00e1gi kult\u00fara mellett, ami a nemzetis\u00e9geket egyes\u00edti, az asszimil\u00e1ci\u00f3 tulajdonk\u00e9ppeni ellenszer\u00e9t a nemzetis\u00e9gi kult\u00fara kifejleszt\u00e9se adn\u00e1 meg.<\/p>\n\n\n\n

Ami azonban nemzetis\u00e9gt\u00f6rt\u00e9neti kutat\u00e1sait illeti, abban ir\u00e1nyt\u0171j\u00e9nek a m\u00e9ltatlanul elfelejtett Asztalos Mikl\u00f3st tekinthetj\u00fck. \u0150 a Magyar Kisebbs\u00e9gben 1929-ben \u00edgy \u00edrt: \u201eMert a kisebbs\u00e9gi k\u00e9rd\u00e9snek mi az egyed\u00fcli megold\u00e1sa? Az, ha a kever\u00e9kfaj\u00fa t\u00e1rsadalom heterog\u00e9n faj\u00fa \u00f6sszetev\u0151 r\u00e9tegei, felismerve az egys\u00e9gbe tartoz\u00e1st, \u00e9rdekk\u00f6z\u00f6ss\u00e9gen alapul\u00f3 \u00e9rtelmi egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sre hajland\u00f3k\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

A jogi doktor\u00e1tust 1934-ben szerezte meg. Nem v\u00e9letlen, hogy doktori \u00e9rtekez\u00e9s\u00e9t ann\u00e1l a Romulus Boilan-n\u00e1l \u00edrta, aki 1931-ben olyan alkotm\u00e1nyreformot dolgozott ki, mely a t\u00f6rt\u00e9nelmi orsz\u00e1gr\u00e9szek auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1t \u00e9s a kisebbs\u00e9gi nyelvhaszn\u00e1lat liberaliz\u00e1l\u00e1s\u00e1t is tartalmazta. Megjegyzend\u0151, hogy Erd\u00e9ly m\u00e1r akkor is a rom\u00e1n nemzeti j\u00f6vedelem d\u00f6nt\u0151 h\u00e1nyad\u00e1t adta \u00e9s \u2013 ak\u00e1rcsak ma \u2013 annak j\u00f3val kisebb h\u00e1nyad\u00e1t kapta vissza, ez pedig az erd\u00e9lyi rom\u00e1ns\u00e1gnak m\u00e1r akkor is f\u00e1j\u00f3 pontja volt.<\/p>\n\n\n\n

Mik\u00f3 doktori \u00e9rtekez\u00e9se is megjelenik a Magyar Kisebbs\u00e9gben A sz\u00e9kely k\u00f6z\u00fcleti kultur\u00e1lis \u00f6nkorm\u00e1nyzat<\/strong> c\u00edmmel. Akkoriban m\u00e9g ilyen t\u00e9m\u00e1b\u00f3l is lehetett doktor\u00e1lni, mert az a p\u00e1rizsi kisebbs\u00e9gi szerz\u0151d\u00e9s 11. cikkely\u00e9vel \u00f6sszhangban volt. Egy\u00e9bk\u00e9nt P\u00e1ll \u00c1rp\u00e1d, aki K\u00f3s K\u00e1roly \u00e9s Z\u00e1goni Istv\u00e1n mellett a Ki\u00e1lt\u00f3 Sz\u00f3 egyik megfogalmaz\u00f3ja volt, m\u00e1r el\u0151bb foglalkozott a t\u00e9m\u00e1val, s azt Mik\u00f3\u00e9k az Erd\u00e9lyi Fiatalok f\u00f3rum\u00e1n megbesz\u00e9lt\u00e9k.<\/p>\n\n\n\n

K\u00f6zben azonban m\u00e1r leteszi n\u00e9vjegy\u00e9t egyetemi hallgat\u00f3k\u00e9nt \u00edrott cikkeivel is. Mint ilyen lesz f\u0151munkat\u00e1rsa az Erd\u00e9lyi Fiataloknak, de \u00edr a Kereszt\u00e9ny Magvet\u0151ben, Erd\u00e9lyi M\u00fazeumban, Keleti \u00dajs\u00e1gban, Magyar Kisebbs\u00e9gben is. E lap f\u0151szerkeszt\u0151j\u00e9t, Jakabffy Elem\u00e9rt az \u201eelvh\u0171 liberalizmus utols\u00f3 hazai magyar k\u00e9pvisel\u0151j\u00e9nek<\/em>\u201d nevezi. Elmondhatjuk, hogy val\u00f3sz\u00edn\u0171leg nem is t\u00e9vedett. Jakabffy munk\u00e1j\u00e1t megismerve er\u0151s\u00f6dik benne a meggy\u0151z\u0151d\u00e9s, hogy \u0151 nemzetis\u00e9ge \u00e9rdek\u00e9ben a legt\u00f6bbet mint jog\u00e1sz teheti.<\/p>\n\n\n\n

A trianoni traum\u00e1b\u00f3l \u00e9bredez\u0151 magyars\u00e1g els\u0151 \u00e9letjeleinek nevezhet\u0151 ifj\u00fas\u00e1gi mozgalmaknak is akt\u00edv r\u00e9sztvev\u0151je. E mozgalmak szociogr\u00e1fiai felm\u00e9r\u00e9sre alapozott t\u00e1rsadalmi cselekv\u00e9s fel\u00e9 fordul\u00e1s\u00e1t \u2013 G\u00e1ll Ern\u0151 v\u00e9lem\u00e9nye szerint \u2013 a nemzetk\u00f6zi kisebbs\u00e9gv\u00e9delem cs\u0151dj\u00e9nek felismer\u00e9se v\u00e1ltotta ki.<\/p>\n\n\n\n

Tanulm\u00e1nyainak folytat\u00e1sa k\u00f6zben fordul a bontakoz\u00f3 falukutat\u00f3 mozgalom fel\u00e9. Az Erd\u00e9lyi Fiatalok Faluszemin\u00e1riuma az a f\u00f3rum, mely szervezetten elindul a falumunka ir\u00e1ny\u00e1ba. Ennek eredm\u00e9nye Az erd\u00e9lyi falu \u00e9s a nemzetis\u00e9gi k\u00e9rd\u00e9s<\/strong> c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1ny, mellyel Mik\u00f3 Imre val\u00f3s\u00e1ggal berobban a korabeli erd\u00e9lyi \u00fatkeres\u0151 gondolkod\u00e1sba. Ez\u00e9rt B\u00e1rdi N\u00e1ndor nyom\u00e1n \u00e9rdemes ezzel kiss\u00e9 alaposabban foglalkoznunk.<\/p>\n\n\n\n

A tanulm\u00e1ny megsz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei is \u00e9rdekesek. A kolozsborsai nagybirtokos arisztokrata B\u00e1nffy Ferenc finansz\u00edrozza az Erd\u00e9lyi Fiatalok falukutat\u00f3 mozgalm\u00e1ban r\u00e9sztvev\u0151 egyetemist\u00e1k munk\u00e1j\u00e1t, Kolozsbors\u00e1n \u00e9s a k\u00f6rnyez\u0151 40 faluban. A Demeter \u00e9s a Mik\u00f3 k\u00e9zirat \u00e9rdekess\u00e9g\u00e9n fellelkes\u00fclve, a b\u00e1r\u00f3 azok kiad\u00e1s\u00e1t is v\u00e1llalja. \u00cdgy azt\u00e1n az Erd\u00e9lyi Fiatalok f\u00fczeteinek k\u00f6teteik\u00e9nt megjelenhettek.<\/p>\n\n\n\n

A tanulm\u00e1nyt \u00e9rt\u00e9kel\u0151 K\u00f3s K\u00e1roly harmadik t\u00e1bornak nevezi az ebben a munk\u00e1ban r\u00e9sztvev\u0151 fiatalokat, akik az ifj\u00fa katolicizmus \u00e9s a t\u00f6rt\u00e9nelmi materializmus mellett vil\u00e1gn\u00e9zetet tudatosan nem v\u00e1llalva dolgoznak \u00e9s \u00edgy pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k az egyens\u00falyt megtartani. \u0150 adja nekik a \u201egirondiak<\/em>\u201d elnevez\u00e9st. Ugyanis a girondista haboz\u00f3, aki \u201enem tud v\u00e1lasztani a nemzeti \u00f6ntudat pall\u00e9roz\u00e1sa \u00e9s az oszt\u00e1ly\u00e9rdekek \u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9se k\u00f6z\u00f6tt\u201d. <\/em>K\u00f3s megjegyzi m\u00e9g, hogy: \u201eSzeretj\u00fck a t\u0171z fellobban\u00e1s\u00e1t, \u2026de a l\u00e1ngnak nem szabad felem\u00e9sztenie hajl\u00e9kainkat\u201d.<\/em> Ez a b\u00edr\u00e1lat elgondolkoztatja Mik\u00f3t. K\u00e9sei \u00f6nkritikus soraiban arr\u00f3l \u00edr, hogy ez az \u00e1ll\u00e1spont a magyar girond ide-oda csap\u00f3d\u00e1s\u00e1hoz vezetett. B\u00e1rhol is tal\u00e1lja mag\u00e1t, a hatalom nem az \u0151 kez\u00e9ben van. Legalit\u00e1st keresve sodr\u00f3dik illeg\u00e1lis cselekedetekbe. \u00cdgy azt\u00e1n a v\u00e9g\u00e9n m\u00e1sok b\u0171neinek felel\u0151ss\u00e9ge is nyakukba szakadt. Ut\u00f3lag der\u00fclt ki, hogy nem az a kor k\u00f6vetkezett, melyben a girond szerepet j\u00e1tszhatott volna.<\/p>\n\n\n\n

A tanulm\u00e1ny k\u00e9zirata \u00e9s a v\u00e9glegesen megjelent forma nem teljesen azonos. Eredetileg \u201eaz erd\u00e9lyi gondolat \u00faj tartalma a transzszilvanizmus szociol\u00f3gi\u00e1ja\u201d<\/em> alc\u00edmben gondolkodik. A k\u00e9ziratban hangs\u00falyozza Erd\u00e9ly kelet-nyugat k\u00f6zti \u00e1llapot\u00e1t \u00e9s a vil\u00e1g\u00e1ramlatokba val\u00f3 bekapcsol\u00f3d\u00e1s fontoss\u00e1g\u00e1t. M\u00e1r itt felbukkan a k\u00e9s\u0151bbi Hitel-munkat\u00e1rs gondolkod\u00e1s\u00e1ban a Hitel szellemi forr\u00e1svid\u00e9k\u00e9t meghat\u00e1roz\u00f3 Makkai t\u00e9tele a \u201eMagunk rev\u00edzi\u00f3j\u00e1b\u00f3l<\/em>\u201d: ne fogadjuk el egyetlen t\u00f6rt\u00e9n\u00e9s k\u00fcls\u0151 ok\u00e1t addig, am\u00edg annak csak egyetlen oka is benn\u00fcnk rejlik.<\/p>\n\n\n\n

Mik\u00f3 \u2013 amint azt B\u00e1rdi kiemeli \u2013 politikai j\u00f3zans\u00e1gra t\u00f6rekszik, \u00e9s a sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 t\u00e1j\u00e9kozotts\u00e1g, illetve a t\u00e1rsadalmi viszonyok figyelembev\u00e9tele a bels\u0151 ir\u00e1nyt\u0171je.<\/p>\n\n\n\n

A tanulm\u00e1nnyal kapcsolatosan m\u00e9g megjegyzend\u0151 hogy abban az akkort\u00e1jt haszn\u00e1lt kisebbs\u00e9g \u00f6nmeghat\u00e1roz\u00e1s helyett a nemzetis\u00e9g kateg\u00f3ria szerepel, s \u00edgy azt t\u00e1rsadalmi k\u00f6zegbe helyezi. A szerz\u0151 \u00e1ttekinti a magyar nemzetis\u00e9gpolitika t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t is. Ezzel Asztalos Mikl\u00f3s felh\u00edv\u00e1s\u00e1nak tesz eleget, aki hangs\u00falyozta a m\u00falt tapasztalati hozad\u00e9k\u00e1nak fontoss\u00e1g\u00e1t. \u00c9rdekes szempontja Mik\u00f3nak, hogy a falu tagolts\u00e1ga els\u0151dlegesen nem nemzeti hovatartoz\u00e1sa szerint, hanem a vagyon, a t\u00e1rsadalmi helyzet s felekezet \u00e9s az \u00e9letkor k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9ge szerint t\u00f6rt\u00e9nik. Megjegyzend\u0151, hogy ez a kor Rom\u00e1ni\u00e1j\u00e1ban nem sokig maradhatott \u00edgy. Mik\u00f3 szerint a nemzetis\u00e9gi k\u00fczdelem \u00e9s az oszt\u00e1lyharc sem z\u00e1rj\u00e1k ki egym\u00e1st, mert a f\u00f6ldm\u0171ves egyszerre egy elnyomott nemzet \u00e9s egy alul lev\u0151 t\u00e1rsadalmi oszt\u00e1ly tagja. Igen fontos itt megjegyezni, hogy egyes \u00e9rt\u00e9kel\u0151i, mint Balogh Edg\u00e1r vagy M\u00e9liusz J\u00f3zsef sokat emlegetik Mik\u00f3 baloldalis\u00e1g\u00e1t, de a val\u00f3s\u00e1gban ez, mint Bal\u00e1zs S\u00e1ndor \u00edrja: \u201et\u00e1vol \u00e1llt att\u00f3l a marxista dogm\u00e1t\u00f3l, mely szerint a nemzetis\u00e9gi k\u00e9rd\u00e9s az oszt\u00e1lyharcnak al\u00e1rendelt k\u00e9rd\u00e9s\u201d.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Mindenesetre a tanulm\u00e1ny \u00fatt\u00f6r\u0151 munk\u00e1nak sz\u00e1m\u00edtott. Forradalmi tan\u00edt\u00e1sokkal kac\u00e9rkod\u00f3 v\u00e9lem\u00e9nyei miatt akadtak b\u00edr\u00e1l\u00f3i is, de eg\u00e9sz\u00e9ben v\u00e9ve \u00fajszer\u0171s\u00e9ge nagy hat\u00e1st gyakorolt a t\u00e9m\u00e1ban \u00e9rdekeltekre. Asztalos Mikl\u00f3s szerint a k\u00f6nyvnek a szenz\u00e1ci\u00f3 erej\u00e9vel kellene hatni a magyars\u00e1gra, ha annak volna \u00e9rz\u00e9ke a \u201enemzetis\u00e9gi k\u00e9rd\u00e9s realit\u00e1sai ir\u00e1nt\u201d.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Mik\u00f3 a n\u00e9p polg\u00e1ri nemzetbe emel\u00e9s\u00e9re t\u00f6rekedett. \u00cdgy lett eszmet\u00e1rsa Kov\u00e1cs Imr\u00e9nek \u00e9s Bib\u00f3 Istv\u00e1nnak, illetve Hitel-b\u00e9li jeles munkat\u00e1rs\u00e1nak: Venczel J\u00f3zsefnek.<\/p>\n\n\n\n

Vil\u00e1goss\u00e1 v\u00e1lt, hogy a kisebbs\u00e9gi l\u00e9tben a magyars\u00e1got s\u00fajt\u00f3 sors adta nyeres\u00e9gek k\u00f6z\u00f6tt els\u0151 helyen az oszt\u00e1lyai k\u00f6z\u00f6tt \u00e1ll\u00f3 falak leoml\u00e1sa \u00e1ll. Ez saj\u00e1tos \u00e1talakul\u00e1s, mely m\u00e1shol forradalmi \u00faton t\u00f6rt\u00e9nt meg. Ez adta k\u00e9s\u0151bb \u00e9s n\u00e9mely tekintetben adja m\u00e9g tal\u00e1n ma is azt a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get, mely az erd\u00e9lyi magyarok \u00e9s az anyaorsz\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt \u00e9szlelhet\u0151, s mely a gyakorlatban p\u00e9ld\u00e1ul az erd\u00e9lyi ember idegenked\u00e9s\u00e9ben nyilv\u00e1nul meg a c\u00edmek \u00e9s rangok vil\u00e1g\u00e1ban. Ez a B\u00e9csi d\u00f6nt\u00e9s ut\u00e1ni Erd\u00e9lyben gyakran felbukkan\u00f3, olykor f\u00e1jdalmas probl\u00e9ma volt.<\/p>\n\n\n\n

Mik\u00f3 Imre szociogr\u00e1fusi munk\u00e1ss\u00e1ga alatt sem mond le a jogv\u00e9delem tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1r\u00f3l s ennek eredm\u00e9nyei k\u00e9s\u0151bb csap\u00f3dnak le.<\/p>\n\n\n\n

Azok sz\u00e1mra, akik a k\u00e9rd\u00e9ssel nem foglalkoztak eddig, az Erd\u00e9lyi Fiatalok mozgalma is meg\u00e9rdemel n\u00e9h\u00e1ny mondatot. E mozgalom megfelel\u0151i a t\u00f6bbi elszak\u00edtott ter\u00fcleten is l\u00e9teztek. Csehszlov\u00e1kiban a Sarl\u00f3-mozgalomban, Magyarorsz\u00e1gon a Bartha Mikl\u00f3s T\u00e1rsas\u00e1gban \u00e9s a szegedi egyetemen, Jugoszl\u00e1vi\u00e1ban a szabadkai N\u00e9pk\u00f6rben tal\u00e1lkozhatunk vel\u00fck.<\/p>\n\n\n\n

Az Erd\u00e9lyi Fiatalok szenth\u00e1roms\u00e1ga Ady, Szab\u00f3 Dezs\u0151 \u00e9s M\u00f3ricz. Bart\u00f3k valamint Kod\u00e1ly nyom\u00e1n indulnak el a falvakba tapasztalatgy\u0171jt\u00e9sre. Ideol\u00f3gi\u00e1juk forr\u00e1sa a n\u00e9pi magyars\u00e1g \u00e9s az erd\u00e9lyis\u00e9g. A helyben marad\u00e1s. De mellette az eur\u00f3pais\u00e1got is hangs\u00falyozz\u00e1k, hiszen a nyugati tanulm\u00e1nyutak peregrinusai a n\u00e9psz\u00f6vets\u00e9g pacifizmus\u00e1nak eszm\u00e9it hozz\u00e1k haza. Mik\u00f3 Imre ott b\u00e1b\u00e1skodik az azonos nev\u0171 lap szervez\u0151d\u00e9s\u00e9n\u00e9l, de val\u00f3di munkat\u00e1rsk\u00e9nt csak 1931-32-ben dolgozik. Az Erd\u00e9lyi Fiatalok politikamentess\u00e9ge nehezen \u00f6sszeegyeztethet\u0151 Mik\u00f3 politikusi alkat\u00e1val. B\u00edr\u00e1lja is a vil\u00e1gn\u00e9zet-felettis\u00e9get.<\/p>\n\n\n\n

Az Erd\u00e9lyi Fiatalok tev\u00e9kenys\u00e9ge n\u00e9h\u00e1ny \u00e9v ut\u00e1n hanyatl\u00e1snak indul, de k\u00f6zben igen \u00e9rt\u00e9kes munk\u00e1t v\u00e9geznek, s f\u0151leg sz\u00e1rnyaik alatt, jelent\u0151s szellemi potenci\u00e1l nevelkedik fel. 1932-33 t\u00e1j\u00e1n azt\u00e1n a mozgalom polariz\u00e1l\u00f3dik. Az Ifj\u00fa katolicizmus h\u00edvei \u00e9s az ifj\u00fa marxist\u00e1k egyar\u00e1nt magukhoz szeretn\u00e9k vonni a vezet\u0151 szerepet. R\u00e1ad\u00e1sul szem\u00e9lyes preszt\u00edzs \u00e9s gener\u00e1ci\u00f3s vit\u00e1k is bar\u00e1zd\u00e1lj\u00e1k az egys\u00e9get. Akkoriban ugyanis a Trianont m\u00e1r feln\u0151tt fejjel, illetve csak gyermekk\u00e9nt meg\u00e9lt k\u00e9t egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 \u00e9s egyar\u00e1nt fiatal gener\u00e1ci\u00f3 ker\u00fcl vit\u00e1ba egym\u00e1ssal. Mik\u00f3 Imre nem csatlakozik kiz\u00e1r\u00f3lagosan saj\u00e1t nemzed\u00e9k\u00e9hez, \u00e9s ebben is az \u201e\u00e1tj\u00e1r\u00e1s\u201d h\u00edve. Ugyanakkor alapos le\u00edr\u00e1s\u00e1t adja a k\u00e9t k\u00f6zeli gener\u00e1ci\u00f3 k\u00f6zti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geknek \u00e9s okainak. Az Erd\u00e9lyi Fiatalok mozgalma sz\u00e9tesik, de amint kutat\u00f3i nevezt\u00e9k: \u201ehanyatl\u00f3 f\u00e1zis\u00e1ba\u201d jutva is megmarad a lap 1940-ig. Ebben L\u00e1szl\u00f3 Dezs\u0151 \u201e\u00f6r\u00f6k\u00f6s\u201d f\u0151szerkeszt\u0151nek vannak el\u00e9v\u00fclhetetlen \u00e9rdemei. Az itt felnevelkedett \u00e9rtelmis\u00e9g a legk\u00fcl\u00f6nf\u00e9l\u00e9bb ir\u00e1nyzatok k\u00e9pvisel\u0151ik\u00e9nt munk\u00e1lkodik tov\u00e1bb Erd\u00e9ly magyar szellemi \u00e9let\u00e9ben. A Hitel munkat\u00e1rsi g\u00e1rd\u00e1j\u00e1nak is der\u00e9khad\u00e1t k\u00e9pezik, de ehhez \u2013 a szocializmus \u00e9veiben ink\u00e1bb elhallgat\u00e1sra \u00edt\u00e9lt Hitelhez \u2013 csatlakoznak k\u00e9s\u0151bb t\u00f6bben, legelk\u00f6telezettebb h\u00edvei k\u00f6z\u00fcl is. A k\u00e9t lap k\u00f6z\u00f6tt annyit hangs\u00falyozott \u00e9s feleslegesen \u00e1tpolitiz\u00e1lt ellent\u00e9t t\u00f6rt\u00e9nete ezzel z\u00e1rul. Mik\u00f3 Imre munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak folyam\u00e1ba is szervesen \u00e9s logikusan illeszkedik a k\u00e9t korszak (s\u0151t az a mell\u00e9kes kit\u00e9r\u0151 is melyet a Korunkn\u00e1l tett, ahol K\u00f6nyves-T\u00f3th Lajos \u00e1ln\u00e9ven publik\u00e1lt h\u00e1rom \u201ekommunista mentalit\u00e1sr\u00f3l<\/em>\u201d nem tan\u00faskod\u00f3 cikket). Balogh Edg\u00e1rnak tett nyilatkozat\u00e1b\u00f3l is tudhatjuk, miszerint (miut\u00e1n javaslatait nem fogadt\u00e1k el, \u00e9s ez\u00e9rt lev\u00e9tette mag\u00e1t a f\u0151munkat\u00e1rsak list\u00e1j\u00e1r\u00f3l) az Erd\u00e9lyi Fiatalok annyi felt\u00e9telt t\u00e1masztott, hogy b\u00e1r sz\u00edvesen k\u00f6zeledne hozz\u00e1juk, ink\u00e1bb a Hitelben publik\u00e1l. De ekkor m\u00e1r a Korunk hasonl\u00f3 h\u00edvogat\u00e1s\u00e1ra sem adott igenl\u0151 v\u00e1laszt. Id\u00e9zem Bal\u00e1zs S\u00e1ndor nagy monogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1ban is megjelent sorait 1971-b\u0151l, amikor visszaeml\u00e9kezik egy Ga\u00e1l G\u00e1borral folytatott besz\u00e9lget\u00e9s\u00e9re: \u201e \u2013 Mi\u00e9rt \u00edr \u00f6n a Hitelbe? \u2013 k\u00e9rdezte egyszer t\u0151lem szigor\u00faan Ga\u00e1l G\u00e1bor. \u2013 Mert m\u00e1s foly\u00f3irat nem k\u00f6z\u00f6lne ilyen terjedelmes tanulm\u00e1nyt a n\u00e9psz\u00f6vets\u00e9gi panaszj\u00e1r\u00e1sr\u00f3l \u2013 mondottam, elhallgatva azt, hogy n\u00e9vvel kij\u00f6nni a Hitelben bizonyos ir\u00e1nyba t\u00f6bbet jelentett, mint a Korunkn\u00e1l viselt \u00e1ln\u00e9v m\u00f6g\u00e9 beh\u00faz\u00f3dni. (\u2026).\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

\u00c9rdekes adal\u00e9k, hogy mik\u00f6zben az Erd\u00e9lyi Fiatalok a kommunista vesz\u00e9lyre figyelmeztetnek \u00e9s a V\u00e1s\u00e1rhelyi Tal\u00e1lkoz\u00f3t a kommunizmus tr\u00f3jai falov\u00e1nak tartj\u00e1k, Mik\u00f3t nem b\u00edr\u00e1lj\u00e1k az\u00e9rt, hogy el\u0151bb \u00e1ln\u00e9ven a Korunkban \u00edrt. F\u00e1jlalj\u00e1k azonban a Hitelhez szeg\u0151d\u00e9s\u00e9t. A Hitelt a polg\u00e1ri liberalizmus sz\u00f3cs\u00f6v\u00e9nek nevezik, s\u0151t az ultrajobboldali ideol\u00f3gi\u00e1val t\u00f6rt\u00e9n\u0151 \u00f6sszefon\u00f3d\u00e1st emlegetnek. Mik\u00f3 P\u00e1rizsb\u00f3l hazat\u00e9rve szem\u00e9lyesen is meggy\u0151z\u0151dik ennek k\u00e9ptelens\u00e9g\u00e9r\u0151l.<\/p>\n\n\n\n

Azt azonban mindenk\u00e9ppen meg kell eml\u00edteni, hogy mit \u00edr Mik\u00f3 Imre 1970-ben az Erd\u00e9lyi Fiatalokn\u00e1l t\u00f6lt\u00f6tt id\u0151szakr\u00f3l az Akik el\u0151ttem j\u00e1rtak<\/strong> c\u00edm\u0171 k\u00f6tet\u00e9ben: \u201eAki az Erd\u00e9lyi Fiatalok k\u00f6zel\u00e9ben n\u0151tt fel, az k\u00e9s\u0151bb az \u00e9let legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb ter\u00fcleteire vitte mag\u00e1val \u2013 ha m\u00e1st nem \u2013 a k\u00f6z\u00fcgyekkel val\u00f3 t\u00f6r\u0151d\u00e9s megsz\u00e1llotts\u00e1g\u00e1t.\u201d<\/em> Cseke P\u00e9ter az Erd\u00e9lyi Fiatalok dokumentumait bemutat\u00f3 k\u00f6tethez \u00edrt bevezet\u0151 tanulm\u00e1ny\u00e1t nem hi\u00e1ba z\u00e1rja \u00edgy: \u201eNem k\u00e9ts\u00e9ges: az Erd\u00e9lyi Fiatalok szellemi m\u0171helynek \u00e9s k\u00f6z\u00e9leti iskol\u00e1nak elvitathatatlan \u00e9rdemei vannak abban, hogy ez a korfordul\u00f3 <\/em>(1944-re gondol. A szerz.) nem \u00e9rte k\u00e9sz\u00fcletlen\u00fcl a t\u00f6rt\u00e9nelmi cselekv\u00e9s sodr\u00e1ban szerepet v\u00e1llal\u00f3 \u00e9rtelmis\u00e9gieket.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

De t\u00e9rj\u00fcnk vissza a kronol\u00f3gi\u00e1hoz.<\/p>\n\n\n\n

Mik\u00f3 a tehets\u00e9g\u00e9t felismer\u0151 ismeretlenek j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l kapja \u2013 az egy\u00e9bk\u00e9nt r\u00f3mai katolikus \u2013 Gy\u00f6rgy Lajos aj\u00e1nlat\u00e1t, \u00e9s 1934 m\u00e1sodik fel\u00e9t\u0151l 1936-ig \u00f6szt\u00f6nd\u00edjban r\u00e9szes\u00fcl a nemzetk\u00f6zi jog tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1ra P\u00e1rizsban. Ez alatt a k\u00e9t \u00e9v alatt azonban t\u00f6bb m\u00e1s eur\u00f3pai nagyv\u00e1rosban \u2013 mint Pr\u00e1ga, Drezda, Berlin, Hamburg \u00e9s K\u00f6ln \u00e9s nem utols\u00f3 sorban Budapest \u2013 is tanul \u00e9s k\u00f6nyvt\u00e1ri kutat\u00e1st v\u00e9gez, de Angli\u00e1ba is \u00e1tr\u00e1ndul. Az emberi-nemzetis\u00e9gi jogok v\u00e9delm\u00e9nek \u00e1b\u00e9c\u00e9j\u00e9t tanulm\u00e1nyozza. Ekkor sz\u00fcletik meg benne az elhat\u00e1roz\u00e1s, hogy elm\u00e9leti kutat\u00e1sait a kisebbs\u00e9gi jog ter\u00fclet\u00e9n folytassa. P\u00e1rizsban \u2013 24 \u00e9vesen \u2013 \u00edrja az Erd\u00e9lyt\u0151l Eur\u00f3p\u00e1ig <\/em>c\u00edm\u0171 dolgozt\u00e1ban, hogy az erd\u00e9lyi probl\u00e9ma P\u00e1rizson \u00e1t n\u00e9zve, a t\u00f6bbi orsz\u00e1g b\u00e9li magyars\u00e1g k\u00e9rd\u00e9s\u00e9vel \u00f6sszem\u00e9rve, egyetemes magyar probl\u00e9m\u00e1v\u00e1 emelkedik, s m\u00edg m\u00e1shol m\u00e1s-m\u00e1s eszk\u00f6z\u00f6kkel oldj\u00e1k meg a probl\u00e9m\u00e1kat, itt csak a t\u00e1rsadalmi szerkezet gy\u00f6keres \u00e1talak\u00edt\u00e1sa vezetne el az egym\u00e1sra utalt n\u00e9pek b\u00e9k\u00e9s egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9hez. Egy\u00e9bk\u00e9nt innen k\u00fcldi \u201eP\u00e1rizsi leveleit<\/em>\u201d. Utaz\u00e1sai nyom\u00e1n a Harmadik Birodalom t\u00e1rgyilagos b\u00edr\u00e1lat\u00e1t\u00f3l sem \u00f3dzkodik. K\u00f6zben a budapesti r\u00e1di\u00f3 is sug\u00e1rozza k\u00e9t el\u0151ad\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

Bal\u00e1zs S\u00e1ndor h\u00edvja fel a figyelmet arra az \u00e9rdekes t\u00e9nyre, hogy az \u00f6szt\u00f6nd\u00edja k\u00f6zben Budapesten tart\u00f3zkod\u00f3 Mik\u00f3 Imre h\u00edvja meg N\u00e9meth L\u00e1szl\u00f3t rom\u00e1niai \u00fatj\u00e1ra. Mik\u00f3 ugyanis felfigyelt arra, hogy az anyaorsz\u00e1gi elit \u00e9rtelmis\u00e9g m\u00e1r nem ismeri igaz\u00e1n Erd\u00e9lyt. Az utaz\u00e1s jelent\u0151s\u00e9ge, eredm\u00e9nyei \u00e9s ut\u00f3rezg\u00e9sei ismeretesek. Mik\u00f3 Imre ezen k\u00edv\u00fcl is sokat foglalkozik az anyaorsz\u00e1gi \u00e9s erd\u00e9lyi magyar gener\u00e1ci\u00f3k felfog\u00e1sbeli k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9g\u00e9vel \u00e9s annak okaival.<\/p>\n\n\n\n

A p\u00e1rizsi \u00e9vek ut\u00e1n a nemzetk\u00f6zi jogban \u00e9s a n\u00e9psz\u00f6vets\u00e9gi panaszelj\u00e1r\u00e1sban akar szakosodni, mint \u0151 maga mondja, a s\u00e9relmi politika technikusa akart lenni. A megalapozott kisebbs\u00e9gi s\u00e9relmek hozz\u00e1k k\u00f6zel a Magyar P\u00e1rthoz, amelynek, mint tudjuk \u2013 di\u00e1k\u00e9veit megszak\u00edtva \u2013, bukaresti irod\u00e1j\u00e1ban m\u00e1r dolgozott, de 1936 \u00e9s 38 k\u00f6z\u00f6tt titk\u00e1ra is lesz. Ennek ellen\u00e9re, mint m\u00e1r eml\u00edtettem, elismeri a s\u00e9relmek jogoss\u00e1g\u00e1t, de nem h\u00edve a kiz\u00e1r\u00f3lagosan s\u00e9relmi politik\u00e1nak.<\/p>\n\n\n\n

P\u00e1rizsb\u00f3l hazat\u00e9rve, b\u00e1r baloldali kapcsolatait nem tagadja meg, de a Hitel k\u00f6r\u00e9vel dolgozik, ugyanis t\u00e1rsakat keres egy elk\u00e9pzel\u00e9s\u00e9hez. Szeretn\u00e9 a k\u00fclf\u00f6lddel megismertetni az erd\u00e9lyi magyar kisebbs\u00e9g egy\u00e9ni \u00e9s kollekt\u00edv \u00e9rt\u00e9keit. Arra sz\u00e1m\u00edt, hogy a nyugat mindenkor a nemzetis\u00e9gi \u00e9s egy\u00e9ni jogok\u00e9rt k\u00fczd\u0151k mell\u00e9 \u00e1llt. Emellett, mint arr\u00f3l B\u00e1rdi N\u00e1ndor \u00edr: \u201ea Hitel k\u00f6rrel egy\u00fctt az Orsz\u00e1gos Magyar P\u00e1rt \u00e9s a hagyom\u00e1nyos magyar int\u00e9zm\u00e9nyek bels\u0151 meg\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1ra is t\u00f6rekedtek.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

Szem\u00e9lyesebb \u00fatra terelve a sz\u00f3t, ez az az id\u0151szak, amikor a Hitel \u00e1ltal, az annak munk\u00e1j\u00e1t mindenben t\u00e1mogat\u00f3 sz\u00fcleimmel kapcsolatba ker\u00fcl. Mint l\u00e1thattuk, az Erd\u00e9lyi Fiatalok r\u00e9sz\u00e9r\u0151l ez\u00e9rt szemreh\u00e1ny\u00e1sok \u00e9rik, de a Korunk sem veszi j\u00f3n\u00e9ven. Akkor m\u00e9g maga sem sejti, hogy az alap\u00edt\u00f3 f\u0151szerkeszt\u0151k ut\u00e1n neki fog a legt\u00f6bb publik\u00e1ci\u00f3ja megjelenni ebben a foly\u00f3iratban, kilenc \u00e9v alatt sz\u00e1m szerint 10 komolyabb tanulm\u00e1ny.<\/p>\n\n\n\n

Mik\u00f3 Imr\u00e9nek a Hitelhez f\u0171z\u0151d\u0151 viszonya a lap k\u00e9s\u0151bbi meg\u00edt\u00e9l\u00e9se szempontj\u00e1b\u00f3l is fontos. Arr\u00f3l nem besz\u00e9lve, hogy mint arra m\u00e1r c\u00e9loztam, Mik\u00f3 azon kevesek k\u00f6z\u00e9 tartozott, akik nem hallgatt\u00e1k el Hiteles m\u00faltjukat (egy\u00e9bk\u00e9nt \u00e9rthet\u0151 \u00e9s elfogadhat\u00f3 okokb\u00f3l). Mi t\u00f6bb, ezen t\u00falmen\u0151en \u0151 az egyetlen, aki a diktat\u00fara \u00e9veiben megeml\u00e9kezik sz\u00fcleimnek a Hitel \u00e9letben tart\u00e1s\u00e1ban v\u00e1llalt szerep\u00e9r\u0151l, mikor A csendes Pet\u0151fi utca<\/em> c\u00edm\u0171 \u2013 \u00f6n\u00e9letrajzi jelleg\u0171 \u2013 k\u00f6nyv\u00e9nek (Dacia kiad\u00f3 1978). 149. oldal\u00e1n az \u00edr\u00e1som elej\u00e9n mott\u00f3k\u00e9nt id\u00e9zett sorokat \u00edrja..<\/p>\n\n\n\n

Mik\u00f3 Imre itt megjelen\u0151 munk\u00e1i jogi \u00e9s politikai elemz\u0151 jelleg\u0171 munk\u00e1k. A Hitelben jelenik meg az 1936-os harmadik sz\u00e1mban Panaszaink a Nemezetek Sz\u00f6vets\u00e9ge el\u0151tt<\/em> c\u00edm\u0171 \u00edr\u00e1sa.<\/p>\n\n\n\n

Az 1936 \u0151sz\u00e9t\u0151l 1937 okt\u00f3ber\u00e9ig tart\u00f3 \u2013 nagyj\u00e1b\u00f3l egy \u00e9ves peri\u00f3dus a V\u00e1s\u00e1rhelyi Tal\u00e1lkoz\u00f3 sokat vitatott szervez\u00e9s\u00e9nek id\u0151szaka. \u00cdr\u00e1som t\u00e1rgy\u00e1hoz csak k\u00f6zvetve kapcsol\u00f3dik, de Mik\u00f3 Imre szerepe miatt is felt\u00e9tlen megeml\u00edtend\u0151, hogy az erd\u00e9lyi ifj\u00fas\u00e1gi di\u00e9t\u00e1nak is nevezett jelent\u0151s tal\u00e1lkoz\u00f3, melyet ut\u00f3bb a baloldal nagy sikerek\u00e9nt pr\u00f3b\u00e1ltak kisaj\u00e1t\u00edtani \u00e9s t\u00faldimenzion\u00e1lni, b\u00e1r Balogh Edg\u00e1r egy k\u00f6rlevel\u00e9vel \u00e9s az Ady k\u00f6r egyet\u00e9rt\u00e9s\u00e9vel kapcsolatba hozhat\u00f3, de v\u00e9g\u00fcl is Tam\u00e1si \u00c1ronnak a Cselekv\u0151 Erd\u00e9lyi Ifj\u00fas\u00e1g c\u00edm\u0171, a Brass\u00f3i Lapokban megjelent cikksorozata ut\u00e1n l\u00e9pett a tulajdonk\u00e9ppeni szervez\u0151d\u00e9s \u00fatj\u00e1ra. Ekkor Tam\u00e1si \u00c1ron \u2013 korabeli eml\u00e9kez\u0151ket id\u00e9zve \u2013 mintegy mag\u00e1hoz ragadja a Hitel szellemi k\u00f6r\u00e9nek ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1t, \u00e9s elind\u00edtja a tal\u00e1lkoz\u00f3 megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1t. Az apr\u00f3munk\u00e1t Marosv\u00e1s\u00e1rhelyen Asztalos S\u00e1ndor v\u00e9gzi, a szellemi el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9s a Hitel k\u00f6r\u00e9ben zajlik, a szervez\u0151bizotts\u00e1g gerinc\u00e9t hitelesek k\u00e9pezt\u00e9k, a vez\u00e9rsz\u00f3nokok, Tam\u00e1si \u00c1ron \u00e9s Albrecht Dezs\u0151 szint\u00e9n hitelesek \u00e9s a tal\u00e1lkoz\u00f3 teljes anyag\u00e1nak k\u00f6zl\u00e9s\u00e9re is a Hitel 1937-es \u0151szi sz\u00e1ma v\u00e1llalkozott, s\u0151t a k\u00f6vetkez\u0151 sz\u00e1mokban is visszat\u00e9r a t\u00e9ma. Tudnunk kell ugyanakkor azt is, hogy Mik\u00f3nak \u00edr\u00e1sban fennmaradt hat\u00e1rozott elk\u00e9pzel\u00e9sei voltak a tal\u00e1lkoz\u00f3r\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n

A tal\u00e1lkoz\u00f3 ki\u00e1ltv\u00e1ny\u00e1t mindenki elfogadta, de gyakorlati megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1ra nem ker\u00fclhetett sor. Els\u0151sorban a t\u00f6rt\u00e9nelem sz\u00f3lt k\u00f6zbe, de az egys\u00e9gfront v\u00e9gleges felboml\u00e1sa akkor lett teljes, amikor \u2013 \u00e9s itt ism\u00e9t B\u00e1rdi N\u00e1ndort ig\u00e9zem \u2013 \u201ea B\u00e9csi d\u00f6nt\u00e9s ellen tiltakoz\u00f3 baloldaliakhoz, Balogh Edg\u00e1rhoz, B\u00e1nyai L\u00e1szl\u00f3hoz \u00e9s m\u00e1sokhoz nem csatlakozott az \u00faj, Mik\u00f3 Imre \u00e9s Venczel J\u00f3zsef vezette huszon\u00e9ves elit\u201d <\/em>\u2013 vagyis a Hitel k\u00f6r\u00e9nek magja.<\/p>\n\n\n\n

Mik\u00f3 Asztalos S\u00e1ndorral k\u00f6z\u00f6sen szerkeszti a Magyar Kisebbs\u00e9g 1937-t\u0151l indul\u00f3 \u00e1lland\u00f3 mell\u00e9klet\u00e9t a Kisebbs\u00e9gi Jog\u00e9letet.<\/em> A lap f\u0151szerkeszt\u0151je Jakabffy, sz\u00e1m\u00e1ra p\u00e9ldak\u00e9p \u00e9s az \u0151 szellem\u00e9ben m\u0171veli a \u201enemzetpolitik\u00e1t<\/em>\u201d. Mester\u00e9nek \u201em\u0171helyt\u00e1rsa<\/em>\u201d lesz.<\/p>\n\n\n\n

1939-ben megn\u0151s\u00fcl \u00e9s \u00fcgyv\u00e9di irod\u00e1t nyit. \u00cdgy megteremti a csal\u00e1di \u00e9s az anyagi h\u00e1tteret is. Monogr\u00e1fia\u00edr\u00f3ja, Bal\u00e1zs S\u00e1ndor sz\u00e1mos \u2013 f\u0151leg kisebbs\u00e9gi s\u00e9relemmel j\u00e1r\u00f3 \u2013 \u00fcgyben el\u00e9rt sikeres \u00fcgyv\u00e9di beavatkoz\u00e1s\u00e1r\u00f3l sz\u00e1mol be.<\/p>\n\n\n\n

Mint ismeretes, m\u00e1r az 1938-at megel\u0151z\u0151 \u00e9vekben a rom\u00e1n belpolitik\u00e1t is \u00e1thatja az Eur\u00f3p\u00e1ban tapasztalhat\u00f3 sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges ideol\u00f3gi\u00e1k hat\u00e1sa. Hosszas politikai tili-toli ut\u00e1n ekkor a kir\u00e1ly bevezeti a kir\u00e1lyi diktat\u00far\u00e1t. A p\u00e1rtokat feloszlatj\u00e1k. Az Orsz\u00e1gos Magyar P\u00e1rt el\u0151z\u0151leg Mik\u00f3 Imr\u00e9t harmadik helyen jel\u00f6li Udvarhely megyei k\u00e9pvisel\u0151j\u00e9nek, s az a furcsa helyzet alakul ki, hogy az eg\u00e9sz megyei kamp\u00e1nyt egyed\u00fcl sikeresen v\u00e9gigviv\u0151 Mik\u00f3 \u2013 ism\u00e9t Bal\u00e1zs S\u00e1ndort id\u00e9zve \u2013 r\u00f6vid id\u0151 alatt \u201eparlament n\u00e9lk\u00fcli\u201d<\/em> k\u00e9pvisel\u0151v\u00e9 v\u00e1lik. A Bethlen Gy\u00f6rgy vezette Orsz\u00e1gos Magyar P\u00e1rt hely\u00e9t a Magyar N\u00e9pk\u00f6z\u00f6ss\u00e9g veszi \u00e1t, melynek vezet\u00e9se m\u00e1r egy m\u00e1sik csapat kez\u00e9be ker\u00fcl \u2013 b\u00e9k\u00e9s \u00e1tmenettel. Bethlen Mikl\u00f3s a Kir\u00e1ly aj\u00e1nlat\u00e1t elfogadja \u00e9s a Magyar P\u00e1rt visszavonul\u00f3 vezet\u0151ivel egy\u00fctt \u00edrj\u00e1k al\u00e1 a Nemzeti \u00dajj\u00e1sz\u00fclet\u00e9s Frontj\u00e1ba val\u00f3 bel\u00e9p\u00e9st. A kir\u00e1ly ugyanis komoly \u00edg\u00e9reteket tesz. Bethlen a Magyar N\u00e9pk\u00f6z\u00f6ss\u00e9g jogv\u00e9d\u0151 irod\u00e1j\u00e1nak vezet\u00e9s\u00e9t Mik\u00f3 Imr\u00e9re b\u00edzza, s ezzel \u0151 is a rom\u00e1niai magyar politikai elit \u00e9lvonalba ker\u00fcl. Feles\u00e9g\u00e9vel Bukarestbe k\u00f6lt\u00f6zik. Mik\u00f3 \u00edr\u00e1saiban \u00e9s nyilatkozataiban tiszt\u00e1zza, hogy a Frontba val\u00f3 bel\u00e9p\u00e9s k\u00e9nyszer\u0171s\u00e9gb\u0151l t\u00f6rt\u00e9nik, \u00e9s csup\u00e1n azt szolg\u00e1lja, hogy a h\u00e1tr\u00e1nyos megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9seket lehet\u0151leg elker\u00fclj\u00e9k.<\/p>\n\n\n\n

Ebben az id\u0151szakban megjelen\u0151 \u00edr\u00e1sai j\u00f3r\u00e9szt a politol\u00f3gia k\u00f6r\u00e9be tartoznak. Fontos r\u00e9sze munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak az \u00faj rom\u00e1n alkotm\u00e1nnyal \u00e9s a k\u00e9s\u0151bb megjelent Nemzetis\u00e9gi stat\u00fatummal foglalkoz\u00f3 r\u00e9sz is. Az alkotm\u00e1ny gyeng\u00e9it azonnal felfedezi \u00e9s a \u201eter\u00fcletveszt\u00e9st\u0151l\u201d<\/em> f\u00e9l\u0151 kir\u00e1ly \u00e1ltal a k\u00fclsz\u00edn meg\u0151rz\u00e9s\u00e9re k\u00e9sz\u00edtett stat\u00fatumban is \u00e9szleli, hogy az csak egy alapelveket tartalmaz\u00f3 minisztertan\u00e1csi jegyz\u0151k\u00f6nyv, s az alapelvek betart\u00e1sa nem k\u00f6telez\u0151, s\u0151t hangs\u00falyozza az \u00e9letben lev\u0151 t\u00f6rv\u00e9nyek fontoss\u00e1g\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

A Magyar N\u00e9pk\u00f6z\u00f6ss\u00e9g rem\u00e9nyeik szerint \u00f6n\u00e1ll\u00f3 szervezetk\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt volna, de ez nem val\u00f3sulhatott meg. M\u00e9g az idegen egyenruh\u00e1t is fel kell venni\u00fck, \u00e9s tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fck a lobbyz\u00e1s szintj\u00e9n konkretiz\u00e1l\u00f3dik. Nem v\u00e9letlen, hogy b\u0151ven hullik fej\u00fckre a v\u00e1daskod\u00e1s. Bizony a hatalom k\u00f6zel\u00e9be jut\u00e1s nem hozza meg m\u00e1r akkor sem a v\u00e1rt eredm\u00e9nyeket. A bukaresties: \u201emajd meglesz\u201d<\/em> a leggyakoribb v\u00e1lasz. Ennek ellen\u00e9re jobb v\u00e1laszt\u00e1sra lehet\u0151s\u00e9g az adott k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt nem volt.<\/p>\n\n\n\n

1940 \u0151sz\u00e9n a \u201eter\u00fcletveszt\u00e9s\u201d<\/em> bek\u00f6vetkezik. Mik\u00f3 Imre pedig a B\u00e9csi d\u00f6nt\u00e9st k\u00f6vet\u0151en hazat\u00e9r Kolozsv\u00e1rra, hogy \u00fcgyv\u00e9di praxis\u00e1t folytassa. Ebben az id\u0151szakban v\u00e9gzett munk\u00e1j\u00e1t \u00fajabb priorit\u00e1sok befoly\u00e1solj\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n

A h\u00e1bor\u00fas esem\u00e9nyek \u00e9s a magyar rev\u00edzi\u00f3s rem\u00e9nyek teljes\u00fcl\u00e9s\u00e9nek sajn\u00e1latos egybees\u00e9se egy ellentmond\u00e1sokban nagyon gazdag korszakot jelent. A magyar nagypolitik\u00e1ban hatalmas egym\u00e1snak fesz\u00fcl\u00e9s \u00e9szlelhet\u0151 a n\u00e9metbar\u00e1t vonal k\u00e9pvisel\u0151i \u00e9s Teleki P\u00e1l \u00f6n\u00e1ll\u00f3 magyar k\u00fclpolitik\u00e1t szorgalmaz\u00f3 igyekezete k\u00f6z\u00f6tt. Teleki m\u00e9g lemond\u00e1s\u00e1t is felaj\u00e1nlja (1940. szeptember 1.) Horthynak, de az nem fogadja el. A minisztereln\u00f6k a B\u00e9csi d\u00f6nt\u00e9s ut\u00e1n nagym\u00e9rt\u00e9kben pr\u00f3b\u00e1l az erd\u00e9lyi lobbyra t\u00e1maszkodni. Nem csoda, hiszen a j\u00f3zan\u00e9sz politik\u00e1j\u00e1nak itt sokkal jobb iskol\u00e1ja m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a 22 \u00e9v tapasztalatainak nyom\u00e1sa alatt. Mint arr\u00f3l Zathureczky Gyula \u00edr: \u201e\u2026a Teleki P\u00e1lnak eljuttatott beadv\u00e1nyokban sokan \u00f3vtak att\u00f3l, hogy Erd\u00e9lyt a neobarokk Magyarorsz\u00e1g formalizmus\u00e1hoz asszimil\u00e1lj\u00e1k. Ehelyett Erd\u00e9ly auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1t s saj\u00e1tos t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9rt\u00e9keinek biztos\u00edt\u00e1s\u00e1t javasolt\u00e1k.(\u2026) Erd\u00e9lyben az ott sz\u00fcletett ellent\u00e9teket az erd\u00e9lyi l\u00e9lek mindig megoldotta.(\u2026)\u201d<\/em> M\u00e1rton \u00c1ron \u00e9s Gy\u00e1rf\u00e1s Elem\u00e9r javasolj\u00e1k, hogy a rom\u00e1n iskola\u00fcgyet b\u00edzz\u00e1k a rom\u00e1n egyh\u00e1zakra \u00e9s a p\u00fcsp\u00f6k\u00f6k kapjanak k\u00e9tszer annyi szubvenci\u00f3t, mint amennyit a magyarok kaptak el\u0151z\u0151leg a rom\u00e1n korm\u00e1nyt\u00f3l. Tam\u00e1si \u00c1ron egy Szellemi Tan\u00e1cs fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t k\u00e9ri, melynek megk\u00e9rdez\u00e9se n\u00e9lk\u00fcl ne lehessen d\u00f6nt\u00e9seket hozni Erd\u00e9lyben.<\/p>\n\n\n\n

A Hitelben Vita S\u00e1ndor figyelmeztet: \u201eMegsz\u0171nt a k\u00fcls\u0151 nyom\u00e1ssal szembeni v\u00e9dekez\u00e9s sz\u00fcks\u00e9ge, a vesz\u00e9lyeztetetts\u00e9g \u00e9rzete, \u00e9s helyre\u00e1lltak azok a t\u00e9nyez\u0151k, amelyek a t\u00e1rsadalom egyes r\u00e9tegei k\u00f6z\u00f6tt a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket \u00e9s ellent\u00e9teket okozt\u00e1k (\u2026)\u201d.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Mindez Telekit arra \u00f6szt\u00f6nzi, hogy l\u00e9p\u00e9seket tegyen. A visszat\u00e9rt \u00c9szak-Erd\u00e9lyb\u0151l k\u00e9pvisel\u0151ket h\u00edv be. K\u00f6z\u00f6tt\u00fck van Mik\u00f3 Imre is.<\/p>\n\n\n\n

Erd\u00e9ly a parlamentben, mint \u00f6n\u00e1ll\u00f3 egys\u00e9g k\u00edv\u00e1n jelentkezni.<\/p>\n\n\n\n

Teleki szorgalmazza az Erd\u00e9lyi P\u00e1rt l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t. A p\u00e1rt eln\u00f6ke gr\u00f3f Teleki B\u00e9la, az Erd\u00e9lyi Magyar Gazdas\u00e1gi Egyes\u00fclet eln\u00f6ke lesz. F\u0151titk\u00e1rnak Mik\u00f3 Imr\u00e9t v\u00e1lasztj\u00e1k. A nemzetis\u00e9gi jog\u00e1szi tekint\u00e9lye ekkorra m\u00e1r igen magasra \u00e9rt\u00e9keli \u0151t.<\/p>\n\n\n\n

A h\u00e1bor\u00fa ezt k\u00f6vet\u0151 szakasz\u00e1ban a p\u00e1rt munk\u00e1j\u00e1ra is r\u00e1nyomja b\u00e9lyeg\u00e9t Mik\u00f3 Imr\u00e9nek \u00e9s nyugodtan mondhatom \u00edgy is, hogy Hiteles k\u00f6r\u00e9nek gondolkod\u00e1sa. Mik\u00f3 egy\u00e9bk\u00e9nt a p\u00e1rt lapj\u00e1nak, az Ellenz\u00e9knek igazgat\u00f3s\u00e1gi \u00e9s fel\u00fcgyel\u0151bizotts\u00e1gi tagja. A p\u00e1rt programja szerint Erd\u00e9ly minden k\u00e9rd\u00e9sre v\u00e1laszt k\u00edv\u00e1n kapni, \u00e9s egy er\u0151s \u00e9s f\u00fcggetlen Magyarorsz\u00e1g fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek szolg\u00e1lat\u00e1ban k\u00edv\u00e1n \u00e1llni. A n\u00e9pi elemekb\u0151l ut\u00e1np\u00f3tl\u00e1st kap\u00f3 \u00e9rtelmis\u00e9gi r\u00e9tegnek a nemzett\u00e1rsadalom szolg\u00e1lat\u00e1ba val\u00f3 \u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t \u00f3hajtja. A magyar \u00e1llameszm\u00e9t mag\u00e1\u00e9v\u00e1 tev\u0151 rom\u00e1ns\u00e1gnak biztos\u00edtani akarja a nyelv haszn\u00e1lat\u00e1nak jog\u00e1t a k\u00f6zoktat\u00e1sban, k\u00f6zigazgat\u00e1sban \u00e9s a b\u00edr\u00f3s\u00e1g el\u0151tt, az egyh\u00e1zi megbecs\u00fcl\u00e9st, nemzeti \u00e9rzelme v\u00e9delm\u00e9t, politikai jogainak gyakorl\u00e1s\u00e1t \u2013 olyan m\u00e9rt\u00e9kben, ahogyan azt a rom\u00e1niai magyars\u00e1gnak megadj\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n

Az Erd\u00e9lyi P\u00e1rt mindet elk\u00f6vet, hogy Teleki liber\u00e1lis politik\u00e1j\u00e1t t\u00e1mogassa, \u00e9s a n\u00e9met befoly\u00e1st ellens\u00falyozza. Mik\u00f3 Imre is ezen f\u00e1radozik.<\/p>\n\n\n\n

1941 azonban m\u00e1s\u00e9rt is fontos d\u00e1tum Mik\u00f3 Imre \u00e9let\u00e9ben. Ekkor jelenik meg rendk\u00edv\u00fcli jelent\u0151s\u00e9g\u0171 \u00e9s h\u00e9zagp\u00f3tl\u00f3 munk\u00e1ja a rom\u00e1niai magyars\u00e1g Trianon \u00e9s a B\u00e9csi d\u00f6nt\u00e9s k\u00f6z\u00f6tti korszak\u00e1r\u00f3l, a \u201eHuszonk\u00e9t \u00e9v\u201d.<\/strong><\/p>\n\n\n\n

\u00c9rdekes bepillantani az el\u0151sz\u00f3ba. A szerz\u0151 ezt mondja: \u201eM\u00e9gis Erd\u00e9ly rom\u00e1n uralom alatt t\u00f6lt\u00f6tt huszonk\u00e9t \u00e9ve olyan befejezett eg\u00e9szet k\u00e9pez, amit j\u00f3l \u00e1t lehet tekinteni, ha a tiszta l\u00e1t\u00e1st nem hom\u00e1lyos\u00edtja el semmif\u00e9le \u00f6nigazol\u00e1si sz\u00e1nd\u00e9k, sem a ma annyira divatos m\u00e1rt\u00edr-szeml\u00e9let. (\u2026) Ezekkel szemben igyekeztem a legszigor\u00fabb t\u00e1rgyilagoss\u00e1got meg\u0151rizni. A kisebbs\u00e9gi t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00e1s szempontj\u00e1b\u00f3l csak az lehet az \u00e9rt\u00e9km\u00e9r\u0151, hogy mennyiben er\u0151s\u00edtette egyik vagy m\u00e1sik ir\u00e1nyzat a magyars\u00e1g ellen\u00e1ll\u00f3 erej\u00e9t kifel\u00e9 \u00e9s mennyiben tette a politikai front m\u00f6g\u00f6tt belterjesebb\u00e9 az erd\u00e9lyi magyar \u00e9letet. Ugyanakkor t\u00e1rgyilagoss\u00e1gra t\u00f6rekedtem a rom\u00e1n korm\u00e1nyzattal folytatott k\u00fczdelmek le\u00edr\u00e1s\u00e1n\u00e1l, b\u00e1r a t\u00e1rgyilagoss\u00e1g ezen a t\u00e9ren m\u00e1r kiment a divatb\u00f3l. Politikailag \u00e9rett nemzetnek azonban m\u00e9g h\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n is tiszt\u00e1n kell l\u00e1tnia, a rom\u00e1n korm\u00e1nyok magyarellenes politik\u00e1ja pedig a t\u00e9nyek bizony\u00edt\u00f3 erej\u00e9vel \u00f6nmaga helyett besz\u00e9l. A rom\u00e1n n\u00e9ppel szemben semmif\u00e9le elfogults\u00e1g sem vezet, \u00e9s ma \u00e9ppen \u00fagy, mint kisebbs\u00e9gi sorsban, a k\u00e9t n\u00e9p k\u00f6z\u00f6tti egy\u00fctt\u00e9l\u00e9s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9nek megtal\u00e1l\u00e1s\u00e1t tartom nemzetis\u00e9gi politik\u00e1nk egyik legfontosabb feladat\u00e1nak. \u0150rizkedtem a \u201emorbus minoritatis\u201d egy m\u00e1sik t\u00fcnet\u00e9t\u0151l is, ami ut\u00f3lag azokn\u00e1l jelentkezik, akik szeretik kisz\u00ednezni mindazt, ami vel\u00fck t\u00f6rt\u00e9nt \u00e9s a s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g birodalm\u00e1val harcol\u00f3 Bayard lovagnak k\u00e9pzelik magukat. Pedig a kisebbs\u00e9gi \u00e9letforma tele volt g\u00e1nccsal \u00e9s f\u00e9lelemmel, botl\u00e1sokkal \u00e9s megal\u00e1zkod\u00e1ssal, s ha k\u00f6zben olyan tulajdons\u00e1gok fejl\u0151dtek az erd\u00e9lyi magyars\u00e1gban, amik a t\u00f6bbi magyarokb\u00f3l hi\u00e1nyoznak, az az\u00e9rt van, mert kisebbs\u00e9gi sorsban t\u00f6bbet kellett dolgozni, \u00e9s jobban \u00f6ssze kellett tartani, hogy a \u201ecsal\u00e1dd\u00e1 alakult\u201d erd\u00e9lyi magyar k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e1tv\u00e9szelhesse ezeket a neh\u00e9z id\u0151ket. Az erd\u00e9lyi magyars\u00e1g rom\u00e1n uralom alatt t\u00f6lt\u00f6tt huszonk\u00e9t \u00e9ve p\u00e1ratlan nevel\u0151iskola volt annak sz\u00e1m\u00e1ra, aki azt v\u00e9gigk\u00fczd\u00f6tte. De a rom\u00e1n korm\u00e1nyok kisebbs\u00e9g politik\u00e1ja is int\u0151 p\u00e9lda mindenkinek, aki a n\u00e9pkisebbs\u00e9gi k\u00e9rd\u00e9ssel szembeker\u00fcl: hogyan nem kell nemzetis\u00e9gi politik\u00e1t csin\u00e1lni soknyelv\u0171 orsz\u00e1gban!\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

Ez az id\u00e9zet az olvas\u00f3 egyik legfontosabb \u00fatraval\u00f3ja lehet Mik\u00f3 Imre tanuls\u00e1gos \u00e9let\u00e9nek \u00e9s \u00e9letm\u0171v\u00e9nek \u00e1ttekint\u00e9s\u00e9b\u0151l. Egyr\u00e9szt az\u00e9rt, mert az erd\u00e9lyi sors saj\u00e1tosan nevel\u0151 hat\u00e1sa az\u00f3ta \u00fajabb hetven \u00e9v tapasztalat\u00e1val gazdagodott, \u00e9s m\u00e1r h\u00e1rom gener\u00e1ci\u00f3 vagy t\u00f6bb is ilyen nevel\u00e9st kapott. Annak, aki esetleg elgondolkodna az Erd\u00e9lyb\u0151l az anyaorsz\u00e1gba \u00e1raml\u00f3 demogr\u00e1fiai mozg\u00e1s \u201ekeltette\u201d vagy azt felhaszn\u00e1lva \u201ekeltett\u201d indulatok okain \u00e9s indokk\u00e9nt felhaszn\u00e1lt egyes \u201ekapaszkod\u00f3in\u201d, erre kell elindulnia. Ugyanakkor felmer\u00fcl annak a gondolatnak az elker\u00fclhetetlens\u00e9ge is, hogy Mik\u00f3 hangs\u00falyozott \u00e9s \u00e9rt\u00e9kelhet\u0151 t\u00e1rgyilagoss\u00e1ga m\u00f6g\u00f6tt mekkora a vil\u00e1gl\u00e1tott tud\u00f3s esetleges naivit\u00e1sa. Mennyire ker\u00fclt \u0151 is az \u201eortodox t\u00f6r\u00e9svonalat\u201d nem ismer\u0151 nyugati gondolkod\u00e1s \u2013 Eur\u00f3pa, P\u00e1rizs \u2013 gondolatis\u00e1g\u00e1nak hat\u00e1sa al\u00e1. Mert hiszen azok a rom\u00e1n korm\u00e1nyok minden el\u0151d\u00fckkel \u00e9s ut\u00f3dukkal egy\u00fctt tulajdonk\u00e9ppen nem arr\u00f3l voltak nevezetesek, hogy kerest\u00e9k volna a helyes nemzetis\u00e9gi politik\u00e1t, hanem \u00e9ppen ellenkez\u0151leg, a homogeniz\u00e1ci\u00f3 minden\u00e1ron val\u00f3 megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1t szolg\u00e1lt\u00e1k az \u00e9ppen hatalmon lev\u0151 ideol\u00f3gi\u00e1t\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl. \u00c9s innen n\u00e9zve m\u00e1r azt kell mondanunk, hogy aki homogeniz\u00e1lni akar \u00e9s ehhez a k\u00f6vetkezetes tev\u00e9kenys\u00e9ghez keres modellt, Rom\u00e1nia eset\u00e9ben azt l\u00e1thatja, hogy: Hogyan kell nemzetis\u00e9gpolitik\u00e1t csin\u00e1lni soknyelv\u0171 orsz\u00e1gban a nagy c\u00e9l \u00e9rdek\u00e9ben. Vagyis Rom\u00e1nia sz\u00e1m\u00e1ra sikert\u00f6rt\u00e9netr\u0151l van sz\u00f3. Van azonban a fenti Mik\u00f3 id\u00e9zetben egy mondat, mely m\u00f6g\u00f6tt \u2013 \u00e9rthetetlen okokb\u00f3l ki nem mondott \u2013 felismer\u00e9sek sejlenek fel, ezt megism\u00e9tlem: \u201e\u2026 a rom\u00e1n korm\u00e1nyok magyarellenes politik\u00e1ja pedig a t\u00e9nyek bizony\u00edt\u00f3 erej\u00e9vel \u00f6nmaga helyett besz\u00e9l.\u201d<\/em> Eg\u00e9sz\u00e9ben v\u00e9ve nem volt k\u00f6nny\u0171 dolga. Bal\u00e1zs S\u00e1ndor ezt azzal indokolja, hogy csup\u00e1n egy \u00e9ve \u00e1llt rendelkez\u00e9s\u00e9re a nagy munk\u00e1ra, s k\u00f6zben sok m\u00e1s elfoglalts\u00e1ga is volt, id\u0151beni r\u00e1l\u00e1t\u00e1sa m\u00e9g nem lehetett, \u00e9s a szerepl\u0151k k\u00f6z\u00fcl a legt\u00f6bb m\u00e9g \u00e9l\u0151 akt\u00edv kort\u00e1rs volt. Nem v\u00e9letlen teh\u00e1t, hogy a dics\u00e9r\u0151 kritik\u00e1k mellett t\u00e1mad\u00e1sok is \u00e9rt\u00e9k. Kifog\u00e1solt\u00e1k a Trianon ut\u00e1ni \u00e9vek \u00e9s a k\u00e9s\u0151bbi id\u0151szak le\u00edr\u00e1sa k\u00f6zti ar\u00e1nytalans\u00e1gokat, v\u00e1dolt\u00e1k rom\u00e1nbar\u00e1ts\u00e1ggal, nem fogadt\u00e1k el a Magyar P\u00e1rt ir\u00e1nti v\u00e9lt elfogults\u00e1g\u00e1t stb. A magyarorsz\u00e1gi reakci\u00f3k intenzit\u00e1sukban elmaradtak az erd\u00e9lyit\u0151l. A kritik\u00e1kra a szerz\u0151 hat\u00e1rozottan v\u00e1laszolt, \u00e9s \u00fagy v\u00e9lte, nincs mit hozz\u00e1tennie a k\u00f6nyvh\u00f6z.<\/p>\n\n\n\n

B\u00e1rdi N\u00e1ndor, Mik\u00f3 Imre munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak ismer\u0151je szerint a tud\u00f3s \u00e9letm\u0171v\u00e9nek \u201e\u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t \u00e9s szakszer\u0171s\u00e9g\u00e9t n\u00e9zve\u201d legkiemelked\u0151bb teljes\u00edtm\u00e9nye is ekkor jelenik meg. Egy tanulm\u00e1nyr\u00f3l van sz\u00f3, melynek c\u00edme: \u201eErd\u00e9lyi politika\u201d.<\/em> A tanulm\u00e1ny a Hitel 1940-41es \u00f6sszevont \u00e9vfolyam\u00e1nak m\u00e1sodik sz\u00e1m\u00e1ban jelent meg. Az \u00edr\u00e1s bevezet\u0151j\u00e9ben elmondja, hogy a belvederei d\u00f6nt\u0151b\u00edr\u00e1skod\u00e1s Erd\u00e9ly \u00e9let\u00e9ben p\u00e1ratlan helyzetet hozott l\u00e9tre. Eml\u00e9kezteti az olvas\u00f3t, hogy: \u201eA k\u00e9t nagyhatalom malomk\u00f6vei k\u00f6z\u00f6tt \u00e9vsz\u00e1zadokon \u00e1t kifinomult, \u00e9s a rom\u00e1n uralom k\u00e9t \u00e9vtizede alatt megac\u00e9loz\u00f3dott erd\u00e9lyi politikai \u00f6szt\u00f6n is bizony\u00e1ra \u00e9rt\u00e9kes er\u0151tartal\u00e9ka a megnagyobbodott magyar haz\u00e1nak\u201d.<\/em> Ezut\u00e1n pontos \u00e9s t\u00e1rgyilagos le\u00edr\u00e1s\u00e1t adja a rom\u00e1n uralom alatt t\u00f6rt\u00e9nteknek, a rom\u00e1n \u00e1llamhatalommal szembeni erd\u00e9lyi magyar magatart\u00e1snak. Elmondja a h\u00eddver\u00e9s sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1nak kudarc\u00e1t, hiszen a m\u00e1sik oldalr\u00f3l ezt nem fogadt\u00e1k el. A Magyar P\u00e1rt idej\u00e9ben a v\u00e9dekez\u00e9s volt a c\u00e9l, mert l\u00e1tt\u00e1k, hogy a megegyez\u00e9s rem\u00e9nytelen, a Magyar N\u00e9pk\u00f6z\u00f6ss\u00e9g munk\u00e1ja sor\u00e1n a n\u00e9pszervez\u00e9s domin\u00e1lt, hogy minden eshet\u0151s\u00e9gre felk\u00e9sz\u00fcljenek a v\u00e1ltoz\u00f3 Eur\u00f3p\u00e1ban. A kisebbs\u00e9gi sors \u201eakt\u00edv\u00e1i\u201d k\u00f6zt sorolja fel a t\u00e1rsadalmi korl\u00e1tok sok tekintetben lezajlott leoml\u00e1s\u00e1t. Hangs\u00falyozza, hogy a kisebbs\u00e9gi sorsban \u00e9l\u0151 erd\u00e9lyi magyars\u00e1g mindig nemzetpolitik\u00e1t \u00e9s nem p\u00e1rtpolitik\u00e1t folytatott. Egy\u00e9bk\u00e9nt is a tulajdonk\u00e9ppeni nemzetpolitika a nemzetis\u00e9gi politika is. Kijelenti, hogy \u201eErd\u00e9lyben \u00faj magyar \u00e9let hajtott ki, s az egyetemes magyar \u00fajj\u00e1sz\u00fclet\u00e9s el\u0151felt\u00e9teleit \u00e9ppen az idegen elnyom\u00e1s teremtette meg. (\u2026) ma az erd\u00e9lyi politika egyetlen t\u00f6rt\u00e9nelmi feladata az, hogy marad\u00e9ktalanul \u00e1tmentse a megn\u00f6vekedett magyar haza sz\u00e1m\u00e1ra mindazt az \u00e9rt\u00e9ket, amit a kisebbs\u00e9gi \u00e9letforma kitermelt, \u00e9s olyan egys\u00e9ges n\u00e9pi Magyarorsz\u00e1g fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek legyen a kov\u00e1sza, mely k\u00e9pes lesz megtartani azt, amit visszaszerezt\u00fcnk \u00e9s visszaszerezni azt, ami m\u00e9g minket illet\u201d.<\/em><\/p>\n\n\n\n

A fentiek sokszoros er\u0151vel visszhangzanak a jelen olvas\u00f3j\u00e1nak f\u00fcl\u00e9ben. Az ismert \u201emerj\u00fcnk kicsik lenni\u201d<\/em> \u00e9s az Albrecht Dezs\u0151 \u00e9s Tam\u00e1si \u00c1ron f\u00e9le \u201emerj\u00fcnk nagyok lenni\u201d,<\/em> mely ut\u00f3bbi meg is magyar\u00e1zza, hogy az \u00faj szellem kidolgoz\u00f3ja Erd\u00e9ly is lehet, ezekkel a gondolatokkal kieg\u00e9sz\u00edtve ma is sokatmond\u00f3. De a k\u00e9nyszer\u0171 m\u00f3don az ut\u00f3bbi \u00e9vtizedekben ide\u00e9rkezett \u201ekov\u00e1sz\u201d anyaorsz\u00e1gb\u00e9li sors\u00e1r\u00f3l is elgondolkodhatunk, meg – ism\u00e9t \u00e9s \u00fajra-: Bocskain, s az \u0151 szavain a kisebbik \u00e9s a nagyobbik haza sorsk\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9r\u0151l.<\/p>\n\n\n\n

Mik\u00f3\u00e9k Teleki hal\u00e1la ut\u00e1n B\u00e1rdossy L\u00e1szl\u00f3 minisztereln\u00f6ks\u00e9ge alatt m\u00e1r nem tudj\u00e1k befoly\u00e1sukat \u00e9rv\u00e9nyes\u00edteni. Pedig Mik\u00f3 B\u00e1rdossy tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9hez rem\u00e9nyeket f\u0171z, felt\u00e9telezi, hogy mivel az hat \u00e9vig vezette a bukaresti magyar nagyk\u00f6vets\u00e9get, fontos tapasztalatokat szerezhetett. Csal\u00f3dnia kell. B\u00e1rdossy az Erd\u00e9lyi P\u00e1rt beolvaszt\u00e1s\u00e1ra tesz sikertelen k\u00eds\u00e9rletet. Mik\u00f3 Imre akkor jut ism\u00e9t szerephez, mikor K\u00e1llay Mikl\u00f3s minisztereln\u00f6ks\u00e9ge alatt teret nyer a n\u00e9metekt\u0151l val\u00f3 fokozatos elszakad\u00e1s gondolata, b\u00e1r a beolvaszt\u00e1st K\u00e1llay is megk\u00eds\u00e9rli.<\/p>\n\n\n\n

A Hitel 1943 \u00e9vi szeptemberi sz\u00e1m\u00e1ban \u201eSz\u00e9chenyi \u00e9s Wessel\u00e9nyi nemzetis\u00e9gi politik\u00e1ja\u201d<\/em> c\u00edmen \u00edr tanulm\u00e1nyt. Arr\u00f3l \u00edr, hogy e k\u00e9t nagy szellem gondolatai ma is f\u00e1klyak\u00e9nt vil\u00e1g\u00edtanak a nemzetis\u00e9gi k\u00e9rd\u00e9s bonyolult sz\u00f6vev\u00e9nyben. Sz\u00e9chenyi maga hangs\u00falyozta, hogy mikor a latint a magyarral akarja helyettes\u00edteni (magyaros\u00edtani), ezzel nem a nemzetis\u00e9gek nyelvi elnyom\u00e1s\u00e1t akarja. S\u0151t. Csup\u00e1n h\u0171s\u00e9get v\u00e1r a nekik ny\u00fajtott jobb\u00e9rt. Hiszen j\u00f3l tudja, hogy a magyar sz\u00f3 m\u00e9g nem magyar \u00e9rz\u00e9s is, \u00e9s a magyar sz\u00f3 sem jelent mindenkor er\u00e9nyes embert vagy hazafit. Wessel\u00e9nyinek a \u201eBal\u00edt\u00e9letekr\u0151l\u201d<\/em> c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9ben megfogalmazott n\u00e9zete az emberi jogok nemzetis\u00e9gi jogot is megold\u00f3 biztos\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l, de \u00fagy, hogy a nyelv ismerete ne legyen k\u00f6telez\u0151, ink\u00e1bb vonz\u00f3 \u00e9s sz\u00fcks\u00e9ges. Ekkor m\u00e9g azt hiszi, hogy a szellemi emelked\u00e9s motorja a magyars\u00e1g lehet, k\u00e9s\u0151bb ezt a n\u00e9zet\u00e9t revide\u00e1lja. M\u00e1r elvesz\u00edti l\u00e1t\u00e1s\u00e1t mikor kem\u00e9nyen figyelmeztet a nemzetis\u00e9gi vesz\u00e9lyre. Elk\u00e9sz\u00edti az els\u0151 magyar nemzetis\u00e9gi t\u00f6rv\u00e9nyjavaslatot. Ut\u00f3bb a rom\u00e1ns\u00e1g (az ol\u00e1h megnevez\u00e9st rom\u00e1n k\u00edv\u00e1ns\u00e1g szerint elhagyja) \u00e9rdek\u00e9ben is t\u00f6rv\u00e9nyjavaslatot k\u00e9sz\u00edt. Mik\u00f3 kimutatja, hogy az 1868: XLIV. tc.-ben foglalt nemzetis\u00e9gi t\u00f6rv\u00e9ny Sz\u00e9chenyi \u00e9s Wessel\u00e9nyi el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 munk\u00e1j\u00e1nak v\u00e9geredm\u00e9nye.<\/p>\n\n\n\n

Ma szinte hihetetlennek t\u0171nhet az, hogy a Hitel 1943 \u00e9vi okt\u00f3beri sz\u00e1m\u00e1ban Mik\u00f3 Imre \u00edr\u00e1st k\u00f6z\u00f6l \u201eAngolsz\u00e1sz hadic\u00e9lok a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban\u201d<\/em> c\u00edmmel, melyben ismerteti az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fas wilsoni pontokat \u00e9s ut\u00f3\u00e9let\u00fcket, illetve a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fas Atlanti Chart\u00e1t. Teljes pontoss\u00e1ggal \u00e9s t\u00e1rgyilagoss\u00e1ggal \u00edrja le mindkett\u0151t, csup\u00e1n \u00f6sszehasonl\u00edtva \u0151ket \u00e9s a v\u00e9g\u00e9n annyit jelezve, hogy a vil\u00e1g n\u00e9pei k\u00edv\u00e1ncsian figyelik hogyan alakul e t\u00e9ren a hatalom \u00e9s az igazs\u00e1gtev\u00e9s sz\u00e1nd\u00e9ka k\u00f6zti k\u00fczdelem. Ne feledj\u00fck, ekkor 1943 \u0151sz\u00e9t \u00edrjuk Magyarorsz\u00e1gon.<\/p>\n\n\n\n

Ugyancsak 1943-ban, decemberben jelenik meg a Hitelben \u201eA magyar orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s\u201d<\/em> c\u00edm\u0171 \u00edr\u00e1sa. A magyar orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si hagyom\u00e1nyokat m\u00e9ltatja, arra h\u00edvja fel a figyelmet, hogy m\u00edg k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fcnk megsz\u00e1llt orsz\u00e1gok \u00e9s sz\u00e9lf\u00fatta parlamentek m\u0171k\u00f6dnek, a magyar parlament most is hagyom\u00e1nyos szab\u00e1lyai szerint v\u00e9gzi munk\u00e1j\u00e1t. Kiemeli, hogy az \u00f6sszevont magyar haza parlamentj\u00e9nek az Erd\u00e9lyi P\u00e1rt k\u00e9pvisel\u0151csoportja kov\u00e1sza lett, s nemegyszer siker\u00fclt fel\u00e9bresztenie az oly sz\u00fcks\u00e9ges egys\u00e9get. Ha mai visszhangjait keress\u00fck ennek az id\u0151szaknak, meg\u00e1llap\u00edthatjuk, hogy annak jelenkori ostoroz\u00f3i szeretik elfelejteni a fentieket, vagy anakronisztikusan szeml\u00e9lni a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9seket.<\/p>\n\n\n\n

Mik\u00f3 Imre a parlamentben mindv\u00e9gig a parlamenti demokr\u00e1ci\u00e1hoz val\u00f3 ragaszkod\u00e1s\u00e1t bizony\u00edtja. Feladat\u00e1nak \u00e9rzi az erd\u00e9lyi szellem \u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9s\u00e9t, tapasztalatokban gazdag m\u00faltj\u00e1b\u00f3l ered\u0151 \u00e9rt\u00e9keinek felk\u00edn\u00e1l\u00e1s\u00e1t a megnagyobbodott haza jav\u00e1ra. \u201eRom\u00e1nok \u00e9s magyarok\u201d<\/em>c\u00edm\u0171 cikk\u00e9ben pedig arra figyelmeztet, hogy az erd\u00e9lyi szellem nem kiz\u00e1r\u00f3lagosan magyar \u00e9rt\u00e9k. M\u00e1sokn\u00e1l is fellelhet\u0151.<\/p>\n\n\n\n

1943 ut\u00e1n a h\u00e1bor\u00fab\u00f3l val\u00f3 kiugr\u00e1s szorgalmaz\u00e1s\u00e1nak sz\u00e1nd\u00e9ka, a zsid\u00f3nak min\u0151s\u00edtett szem\u00e9lyek ment\u00e9s\u00e9re tett er\u0151fesz\u00edt\u00e9sek hat\u00e1rozz\u00e1k meg munk\u00e1j\u00e1t. Ut\u00f3lag \u00f6nkritikusan el\u00e9gedetlen \u00f6nmag\u00e1val, ut\u00f3bbi \u00fcgyben \u00fagy v\u00e9li t\u00f6bbet is tehetett volna, de az igazs\u00e1g az, hogy \u00fagy a parlamenti felsz\u00f3lal\u00e1saival, mint azon k\u00edv\u00fcl \u201egyakorlatilag<\/em>\u201d, sokat tesz annak \u00e9rdek\u00e9ben. Az Erd\u00e9lyi P\u00e1rt is megtesz annyit, hogy a sz\u00e9gyenteljes t\u00f6rv\u00e9nyt \u201efondorlatosan<\/em>\u201d veszi programj\u00e1ba, \u00e9s csak a kisebbs\u00e9gi \u00e9vek sor\u00e1n \u201ea nemzet test\u00e9r\u0151l \u00f6nk\u00e9nt lev\u00e1lt zsid\u00f3kat<\/em>\u201d eml\u00edti benne.<\/p>\n\n\n\n

Ism\u00e9t G\u00e1ll Ern\u0151re hivatkozva, a \u201eMik\u00f3 k\u00e9plet komplexit\u00e1s\u00e1t<\/em>\u201d mutatja a kommunista J\u00f3zsa B\u00e9l\u00e1val 1943-ban folytatott levelez\u00e9se is. J\u00f3zsa arra k\u00e9ri, hogy a demokr\u00e1ci\u00e1hoz h\u0171 maradt \u00e9rtelmis\u00e9ggel emelje fel szav\u00e1t a n\u00e9p igazi egys\u00e9g\u00e9nek megteremt\u00e9s\u00e9\u00e9rt, \u2013 a h\u00e1bor\u00fab\u00f3l val\u00f3 kil\u00e9p\u00e9s \u00e9s a demokratikus kibontakoz\u00e1s \u00e9rdek\u00e9ben.<\/p>\n\n\n\n

B\u00e1r J\u00f3zsa B\u00e9l\u00e1t meggyilkolj\u00e1k, s \u00edgy kommunista m\u00e1rt\u00edrk\u00e9nt vonul be a t\u00f6rt\u00e9nelembe, de mint l\u00e1tni fogjuk, a Hitel k\u00f6re \u00e9s Mik\u00f3 Imre val\u00f3ban f\u0151 kataliz\u00e1tora lesz a kiugr\u00e1st s\u00fcrget\u0151 \u201enegyvenek\u201d memoranduma elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9nek.<\/p>\n\n\n\n

Az elm\u00e9leti tud\u00f3s ember sem alszik benne. 1944-ben \u00fajabb alapvet\u0151 m\u0171vet tesz k\u00f6zz\u00e9. A k\u00f6nyv tulajdonk\u00e9ppen egyetemi mag\u00e1ntan\u00e1ri \u00e9rtekez\u00e9se. C\u00edme: \u201eNemzetis\u00e9gi jog \u00e9s nemzetis\u00e9gi politika\u201d.<\/em> Utols\u00f3 percben lesz a Kolozsv\u00e1rra visszat\u00e9rt Ferenc J\u00f3zsef tudom\u00e1nyegyetem jogi kar\u00e1nak el\u0151ad\u00f3 tan\u00e1ra. Oktat\u00f3i munk\u00e1t azonban m\u00e1r nem kezdhet, mert \u0151sszel megt\u00f6rt\u00e9nik a hatalomv\u00e1lt\u00e1s.<\/p>\n\n\n\n

El\u0151szav\u00e1ban Mik\u00f3 \u00edgy \u00edr: \u201e\u2026nincs a jogalkot\u00e1snak m\u00e9g egy olyan fejezete, amely annyira \u00e1t volna itatva politikummal, mint a nemzetis\u00e9gi jog (\u2026). Az alap az oszthatatlan egys\u00e9ges magyar nemzet, melynek a hon minden polg\u00e1ra, b\u00e1rmely nemzetis\u00e9ghez tartozz\u00e9k is, egyenjog\u00fa tagja.(\u2026). Az eur\u00f3pai rendez\u00e9s mely figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyja a nemzetis\u00e9gi egy\u00fctt\u00e9l\u00e9s sokf\u00e9le v\u00e1ltozatait, amelyeket a hagyom\u00e1nyos magyar politikai \u00e9rz\u00e9k olyan mesterien szab\u00e1lyozott, \u00e9ppen olyan gyenge \u00e9s t\u00f6r\u00e9keny k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai rendet tudna csak teremteni, mint amilyen gyenge \u00e9s t\u00f6r\u00e9keny az a soknyelv\u0171 orsz\u00e1g, amelyet az egynyelv\u0171 orsz\u00e1g t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171s\u00e9gei szerint akarnak korm\u00e1nyozni \u00e9s igazgatni<\/em>\u201d. Figyelmeztet, hogy m\u00edg Eur\u00f3p\u00e1ban a Trianoni b\u00e9ke ut\u00e1n jelenik meg a nemzetis\u00e9gi jog, addig n\u00e1lunk az 1868: XLIV. tc. \u00f3ta l\u00e9tezik rendszerbe foglalva. A trianoni b\u00e9keszerz\u0151d\u00e9s ennek csak kis r\u00e9sz\u00e9t ism\u00e9tli meg. \u201eN\u00e1lunk a k\u00f6zjogi szab\u00e1lyoz\u00e1s megel\u0151zte a kisebbs\u00e9gv\u00e9delem \u00e9rdek\u00e9ben v\u00e1llalt nemzetk\u00f6zi jogi k\u00f6telezetts\u00e9geket<\/em> (\u2026) A magyar nemzets\u00e9gi jog \u00f6nmag\u00e1ba v\u00e9ve is olyan szellemi \u00e9s politikai t\u0151ke, amit az \u00faj Eur\u00f3pa \u00edt\u00e9l\u0151sz\u00e9ke el\u0151tt kell lem\u00e9rni, miel\u0151tt a magyars\u00e1g \u00e9s a nemzetis\u00e9gek viszonya hossz\u00fa id\u0151re ism\u00e9t eld\u0151lne. (\u2026)<\/em>\u201d A k\u00f6nyv mondanival\u00f3ja \u2013 \u00edrja Csat\u00e1ri D\u00e1niel \u2013 minden\u00fctt hasznos\u00edthat\u00f3, ahol nemzetis\u00e9gi k\u00e9rd\u00e9s l\u00e9tezik.<\/p>\n\n\n\n

A hatalmas munka sz\u00e1mos elismer\u00e9st \u00e9s b\u00edr\u00e1latokat is kap. Bal\u00e1zs S\u00e1ndor szerint Mik\u00f3 \u00fagy \u00edrta meg, hogy ne tudjanak sz\u00f6veg\u00e9b\u0151l J\u00e1szi-elleness\u00e9get kiolvasni.<\/p>\n\n\n\n

A szerz\u0151 jelzi, hogy Magyarorsz\u00e1g val\u00f3sz\u00edn\u0171leg az egyetlen olyan \u00e1llam mely a nemzetis\u00e9gi jogokat t\u00f6rv\u00e9nycikkekbe foglalta \u00e9s az alkotm\u00e1ny szerves r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 tette.<\/p>\n\n\n\n

Mik\u00f3 1944 m\u00e1rcius\u00e1ban a Hitelben jelenteti meg E\u00f6tv\u00f6s \u00e9s De\u00e1k nemzetis\u00e9gi politik\u00e1ja<\/strong> c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1ny\u00e1t, melyben az 1868-as nemzetis\u00e9gi t\u00f6rv\u00e9ny megsz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t is le\u00edrja. E\u00f6tv\u00f6s \u00e9s De\u00e1k m\u00e1r \u00e9vekkel el\u0151bb lesz\u00f6gezt\u00e9k v\u00e9lem\u00e9ny\u00fcket, \u00e9s a kett\u0151 szerencs\u00e9sen eg\u00e9sz\u00edtette ki egym\u00e1st. Mik\u00f3 bizony\u00edtja, hogy a magyars\u00e1g legjobbjai a kiegyez\u00e9skor m\u00e1r tiszt\u00e1ban voltak a nemzetis\u00e9gi politika fontoss\u00e1g\u00e1val. De\u00e1k bizony\u00edtottan nem az\u00e9rt sz\u00f3lalt fel nem egyszer a nemzetis\u00e9gek \u00e9rdek\u00e9ben, hogy azok szimp\u00e1ti\u00e1j\u00e1t elnyerje, hanem igazs\u00e1g\u00e9rzet\u00e9re alapozva. Nem befoly\u00e1solta sem hazafi\u00fai sz\u0171kkebl\u0171s\u00e9g, sem nemzetis\u00e9gi sovinizmus. Sajnos hi\u00e1ba v\u00e1rt\u00e1k a t\u00f6rv\u00e9nyt\u0151l a megold\u00e1st. A nemzetis\u00e9gek nem fogadt\u00e1k el a fel\u00e9j\u00fck ny\u00fajtott kezet, de r\u00f6videsen kider\u00fclt, hogy azok semmire sem eml\u00e9keztek, \u00e9s semmit sem tanultak.<\/p>\n\n\n\n

A Szt\u00f3jay korm\u00e1ny idej\u00e9n Mik\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9ge m\u00e1r nagy neh\u00e9zs\u00e9gekbe \u00fctk\u00f6zik, m\u00e9gis az ellen\u00e1ll\u00e1ssal kapcsolatos tev\u00e9kenys\u00e9ge tulajdonk\u00e9ppen ekkor, a n\u00e9met megsz\u00e1ll\u00e1s ut\u00e1n kezd\u0151dik. Az Erd\u00e9lyi P\u00e1rt f\u0151v\u00e1rosi irod\u00e1j\u00e1nak vezet\u00e9s\u00e9t tiltakoz\u00e1sul azonnal \u00e1tadja \u00e9s hazak\u00f6lt\u00f6zik Kolozsv\u00e1rra.<\/p>\n\n\n\n

1944 nyar\u00e1n a Hitel j\u00faniusi sz\u00e1m\u00e1ban jelenik meg \u201eWessel\u00e9nyi sz\u00f3zata\u201d<\/em> c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1nya, melyben a \u201eZsib\u00f3i B\u00f6l\u00e9ny<\/em>\u201d elfelejtett vagy csak sz\u00f6vegk\u00f6rnyezetb\u0151l kiemelt r\u00e9szleteib\u0151l ismert l\u00e1tom\u00e1sos \u00edr\u00e1s\u00e1t elemzi. Wessel\u00e9nyi el\u0151re l\u00e1tta a keleti vesz\u00e9lyt, az orosszal \u00f6sszefog\u00f3 rom\u00e1nt \u00e9s a forradalmi fenyegetetts\u00e9get is. Egyed\u00fcli eur\u00f3pai ellenszernek egy dunai f\u00f6der\u00e1ci\u00f3t, illetve egy eur\u00f3pai sz\u00f6vets\u00e9get l\u00e1tott \u00e9s hangs\u00falyozta a nemzetis\u00e9gek komfort\u00e9rzet\u00e9nek fontoss\u00e1g\u00e1t. A front m\u00e1r a Pr\u00fathoz k\u00f6zeledett, mikor Mik\u00f3 arra eml\u00e9keztetett, hogy a vak Wessel\u00e9nyi egy \u00e9vsz\u00e1zaddal el\u0151bb is l\u00e1tta, mi v\u00e1rhat\u00f3.<\/p>\n\n\n\n

A rom\u00e1n kiugr\u00e1st k\u00f6vet\u0151en a Lakatos korm\u00e1ny idej\u00e9n siker\u00fcl l\u00e9trehozni az \u00e9szak-erd\u00e9lyi n\u00e9metellenes er\u0151k egys\u00e9gfrontj\u00e1t. Erd\u00e9ly fokozatosan megsz\u00e1ll\u00e1s al\u00e1 ker\u00fcl. Az Erd\u00e9lyi P\u00e1rt szerepe megsz\u0171nik. Az Erd\u00e9lyi Magyar Tan\u00e1cs tagja lesz Mik\u00f3 Imre is. Ennek l\u00e9trej\u00f6tte k\u00f6r\u00fcl ellentmond\u00e1sos irodalmi adatok vannak forgalomban, ez\u00e9rt ism\u00e9t figyelmeztetek a 2004-ben megjelent Vita S\u00e1ndor \u2013 Teleki B\u00e9la levelez\u00e9sre. Nincs k\u00e9ts\u00e9g afel\u0151l, hogy a memorandumot Mik\u00f3 Imre, Szab\u00e9di L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s Nagy Istv\u00e1n fogalmazz\u00e1k meg, de r\u00e9szt vesz a munk\u00e1ban Tam\u00e1si \u00c1ron is. A n\u00e9gy fogalmaz\u00f3 k\u00f6z\u00fcl h\u00e1rom a Hitel munkat\u00e1rsa. Teleki B\u00e9la Budapesten van. \u00cdgy k\u00e9sz\u00fcl el teh\u00e1t a negyvenek memoranduma, az a beadv\u00e1ny, melyet a 40 vezet\u0151 erd\u00e9lyi \u00e9rtelmis\u00e9gi al\u00e1\u00edr\u00e1s\u00e1val Teleki P\u00e1l fia a Kolozsv\u00e1ri Ferenc J\u00f3zsef Tudom\u00e1ny Egyetemen tan\u00edt\u00f3 Teleki G\u00e9za visz el a korm\u00e1nyz\u00f3hoz. \u201e\u2026A h\u00e1bor\u00fanak lehet egy pontja melyen t\u00fal a h\u00e1bor\u00fa m\u00e1r nem h\u00e1bor\u00fa, hanem emberm\u00e9sz\u00e1rl\u00e1s\u201d<\/em> \u00edrj\u00e1k benne, \u00e9s figyelmeztetik a korm\u00e1nyz\u00f3t, hogy ha nem tesz semmit, akkor \u201eErd\u00e9ly k\u00fcl\u00f6n utakra l\u00e9phet.\u201d<\/em> K\u00e9s\u0151bbi inform\u00e1ci\u00f3 szerint, amikor Teleki G\u00e9za Horthynak \u2013 hat\u00e1rozott szavak k\u00eds\u00e9ret\u00e9ben \u2013 \u00e1tadta az iratot, az \u00edgy sz\u00f3lt hozz\u00e1: \u201eAp\u00e1d nem mert volna \u00edgy besz\u00e9lni velem\u201d.<\/em> A memorandum megfogalmaz\u00e1s\u00e1nak id\u0151pontj\u00e1t tartj\u00e1k az Erd\u00e9lyi Magyar Tan\u00e1cs megalakul\u00e1sa pillanat\u00e1nak. Eln\u00f6k\u00e9nek a t\u00e1vollev\u0151 Teleki B\u00e9l\u00e1t v\u00e1lasztj\u00e1k, s term\u00e9szetesen Mik\u00f3 Imre is tagja, Bal\u00e1zs S\u00e1ndor adatai szerint a v\u00e9grehajt\u00f3 bizotts\u00e1gba ker\u00fcl be. Teh\u00e1t a memorandum elk\u00e9sz\u00edt\u00e9se megel\u0151zte a Tan\u00e1cs l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t. Ennek nem mond ellent az az adat, hogy Mik\u00f3 Imre felutazott a f\u0151v\u00e1rosba \u00e9s felkereste a Lakatos korm\u00e1ny n\u00e9gy miniszter\u00e9t, \u00e9s hogy Vita S\u00e1ndorral egy\u00fctt Horthy fi\u00e1val, Mikl\u00f3ssal is t\u00e1rgyaltak, aki a fennmaradt k\u00e9zirat szerint: tajt\u00e9kozva szidta a n\u00e9meteket.<\/p>\n\n\n\n

Mik\u00f3 \u00e9s a Hitel-csoport egyes tagjai ism\u00e9t akci\u00f3ba l\u00e9pnek. Ekkor siker\u00fcl el\u00e9rni, hogy Kolozsv\u00e1r maradjon ny\u00edlt v\u00e1ros \u00e9s megakad\u00e1lyozz\u00e1k a ki\u00fcr\u00edt\u00e9st. Ezt k\u00f6vet\u0151en a n\u00e9metek t\u00e1voz\u00e1s\u00e1val j\u00e1r\u00f3 rombol\u00e1sok megakad\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ban is r\u00e9sz\u00fck van. Mik\u00f3 m\u00e9g a munk\u00e1ss\u00e1g felfegyverz\u00e9s\u00e9ben is szerepet kap. A szovjet \u00e9s rom\u00e1n csapatok bevonul\u00e1sa ut\u00e1n a v\u00e1ros \u00e9let\u00e9nek megszervez\u00e9s\u00e9n munk\u00e1lkodnak.<\/p>\n\n\n\n

Azt\u00e1n jelent\u0151s t\u00f6r\u00e9s k\u00f6vetkezik be Mik\u00f3 Imre \u00e9let\u00e9ben. Mik\u00f6zben a m\u00e1r felsorolt, kiemelten fontos \u00e9s felel\u0151s magyar politikusi tettek sor\u00e1nak \u00e9lenj\u00e1r\u00f3ja, \u00e9ppen a szovjetek hadifogoly-vad\u00e1sz akci\u00f3j\u00e1nak esik \u00e1ldozat\u00e1ul. 1944 \u0151sz\u00e9n \u0151t is elhurcolj\u00e1k \u00e9s h\u00e1rom \u00e9v kilenc h\u00f3napig tart\u00f3 hadifogs\u00e1g v\u00e1r re\u00e1, j\u00f3r\u00e9szt Csehov sz\u00fcl\u0151f\u00f6ldj\u00e9n, az Azovi tenger partj\u00e1n lev\u0151 Taganrogban. Itt ny\u00edlik alkalma a k\u00e9s\u0151bbi \u00e9let\u00e9ben szerepet j\u00e1tsz\u00f3 hatodik nyelv, az orosz elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1ra. Mert \u0151 a hadifogs\u00e1got is szellemi kincst\u00e1r\u00e1nak gyarap\u00edt\u00e1s\u00e1ra ford\u00edtotta, a rem\u00e9lt \u2013 imm\u00e1ron m\u00e1s keretek k\u00f6z\u00f6tt sz\u00fcks\u00e9ges \u2013 szolg\u00e1lat \u00e9rdek\u00e9ben.<\/p>\n\n\n\n

\u00c9let\u00e9nek k\u00fcl\u00f6n korszak\u00e1t jelentik ford\u00edt\u00f3i munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak \u00e9vei.1949-t\u0151l az 1. sz\u00e1m\u00fa fi\u00fa k\u00f6z\u00e9piskola (Az egykori Unit\u00e1rius gimn\u00e1zium, k\u00e9s\u0151bb Brassay S\u00e1muel nev\u00e9t veheti fel) orosztan\u00e1ra. K\u00f6zben sz\u00e1mos orosz m\u0171vet ford\u00edt magyarra, \u00e9s tank\u00f6nyvet is k\u00e9sz\u00edt.1958-ban a gimn\u00e1ziumb\u00f3l is elt\u00e1vol\u00edtj\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n

A hatvanas \u00e9vekben munk\u00e1ss\u00e1ga m\u00e1s ir\u00e1nyba is kiterjed. Essz\u00e9ket kezd \u00edrni. Saj\u00e1t bevall\u00e1sa szerint ford\u00edt\u00e1s k\u00f6zben lesi el ennek fog\u00e1sait. B\u00f6l\u00f6ni Farkas S\u00e1ndorr\u00f3l, Brassai S\u00e1muelr\u0151l, Vicentie Babesr\u0151l, Macchiavellir\u0151l, Morusr\u00f3l, Rousseau-r\u00f3l \u00edr a Korunkban. Leford\u00edtja Rousseau T\u00e1rsadalmi szerz\u0151d\u00e9s\u00e9t franci\u00e1b\u00f3l \u00e9s a magyar m\u0171vel\u0151d\u00e9st\u00f6rt\u00e9net t\u00e9m\u00e1i fel\u00e9 fordul.<\/p>\n\n\n\n

Essz\u00e9k\u00f6tet\u00e9nek kiad\u00e1s\u00e1ra m\u00e1r nem ker\u00fclhet sor, mert a tan\u00fcgyb\u0151l is kitiltj\u00e1k, \u00e9s ezt k\u00f6vet\u0151en a k\u00f6nyvterjeszt\u00e9sben helyezkedik el. K\u00f6nyveloszt\u00f3i alkalmazott, majd a Puskin utcai (az egykor volt Egyetem utca) tank\u00f6nyvbolt elad\u00f3ja. Ez az id\u0151szak is egy \u00e9vtizedet jelent \u00e9let\u00e9b\u0151l.<\/p>\n\n\n\n

Id\u0151rendben ezut\u00e1n jelenik meg \u201eHonpolg\u00e1rok \u00e9s vil\u00e1gpolg\u00e1rok\u201d<\/em> c\u00edm\u0171 essz\u00e9k\u00f6tete (1967) \u00e9s az Orb\u00e1n Bal\u00e1zs nyomdokain, valamint a B\u00f6l\u00f6ni Farkas S\u00e1ndorr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 \u00e9letreg\u00e9ny, a \u201eB\u00e9rcre esett fa\u201d,<\/em> mely igazi sz\u00e9pirodalmi teljes\u00edtm\u00e9ny (1969). \u00c9rdekes adal\u00e9k, hogy B\u00f6l\u00f6ni Farkas S\u00e1ndor b\u00f6l\u00f6ni tan\u00edt\u00f3mestere Mik\u00f3 Imre \u00fckapja volt.<\/p>\n\n\n\n

K\u00e9t \u00e9vtizednek is el kellett telnie, hogy ism\u00e9t visszat\u00e9rhessen a nemzetis\u00e9gi joghoz, de ekkor is csak a hetvenes \u00e9vek adta korl\u00e1tozott keretek k\u00f6z\u00f6tt. Eleinte n\u00e9vtelen\u00fcl \u00e9s indokolt f\u00e9lelmekkel. Ilyen jelleg\u0171 \u00edr\u00e1sai teh\u00e1t \u00e9lete utols\u00f3 h\u00e9t \u00e9v\u00e9ben jelentek meg. A szakirodalmat t\u00f6bb nyelven is figyelemmel k\u00eds\u00e9rte. \u201eIrodalm\u00e1rnak lenni passzi\u00f3, jog\u00e1sznak lenni k\u00f6teless\u00e9g\u201d, \u2013 <\/em>mondotta egyszer. 1972-ben az akkori korl\u00e1tok ellen\u00e9re is le\u00edrta azt, hogy \u201eAz egyenjog\u00fas\u00e1g adta alkotm\u00e1nyos lehet\u0151s\u00e9geket is meg kell ismertetni a nemzetis\u00e9gi dolgoz\u00f3ink min\u00e9l sz\u00e9lesebb k\u00f6reivel\u201d. <\/em>N\u00e9h\u00e1ny tanulm\u00e1ny\u00e1ban elment az akkor lehets\u00e9ges legmesszebbre. Felfedezhetj\u00fck a kult\u00farnemzet elismer\u00e9s\u00e9nek nem t\u00fals\u00e1gosan rejtett ig\u00e9nyl\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n

A n\u00e9psz\u00f6vets\u00e9ggel kapcsolatos csal\u00f3d\u00e1sok a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n is folytat\u00f3dtak sz\u00e1m\u00e1ra. Az Emberi Jogok 1948-ban elfogadott Egyetemes Deklar\u00e1ci\u00f3ja eml\u00edt\u00e9st sem tesz a kisebbs\u00e9gi jogokr\u00f3l. Ak\u00e1rcsak a mai Uni\u00f3s politikusok, \u00fagy tekinti ezeket, mint amelyek benne foglaltatnak az \u00e1ltal\u00e1nos emberi jogokban \u00e9s felesleges a k\u00fcl\u00f6n szab\u00e1lyoz\u00e1s. G\u00e1ll Ern\u0151 szavaival: \u201ea hagyom\u00e1nyos individualizmus jegy\u00e9ben fogant, \u00e9s nem sz\u00e1molt a t\u00e9nyleges t\u00e1rsadalmi strukt\u00far\u00e1kkal, az egym\u00e1ssal k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 viszonylatokban \u00e9s k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sokban \u00e9l\u0151 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek l\u00e9t\u00e9vel, s nem vette figyelembe, hogy vannak csak csoportosan gyakorolhat\u00f3 jogok is\u201d.<\/em><\/p>\n\n\n\n

1970 \u00e9s 1973 k\u00f6z\u00f6tt a nyelvhaszn\u00e1latr\u00f3l \u00edr tanulm\u00e1nyokat (Nyelv \u00e9s jog; Nyelvhaszn\u00e1lat \u00e9s jogt\u00f6rt\u00e9net Erd\u00e9lyben; Nemzet \u00e9s nemzetis\u00e9g; Az egy\u00fctt\u00e9l\u0151 nemzetis\u00e9gek jogegyenl\u0151s\u00e9ge)<\/em><\/p>\n\n\n\n

\u201eA nyelv a nemzetis\u00e9g \u00e9s a nemzetis\u00e9gi l\u00e9t legfontosabb ismertet\u0151jele<\/em>\u201d \u00edrja, \u201ea nyelv egy nemzet szent tulajdona\u201d, \u201ea nyelv a nemzetis\u00e9g reagense\u201d.<\/em> Szerinte a nemzetis\u00e9g a t\u00f6rt\u00e9nelem v\u00e1ltoz\u00e1sai k\u00f6zepette olyan k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g marad \u201eamelynek tagjait egybehangolja a k\u00f6z\u00f6s nyelv \u00e9s a k\u00f6z\u00f6s hagyom\u00e1nyokban gy\u00f6kerez\u0151 kult\u00fara<\/em>\u201d.<\/p>\n\n\n\n

Ekkoriban m\u00e1r a Kriterion K\u00f6nyvkiad\u00f3 kolozsv\u00e1ri szerkeszt\u0151s\u00e9g\u00e9ben tal\u00e1ljuk, mint f\u0151szerkeszt\u0151t. A T\u00e9ka sorozat beind\u00edt\u00e1s\u00e1n munk\u00e1lkodik, m\u00e1r kongresszusokra is elj\u00e1rhat.<\/p>\n\n\n\n

Ekkor \u00edrja le azt, hogy a nemzetis\u00e9g, felfog\u00e1sa szerint: \u201esaj\u00e1tos min\u0151s\u00e9get, etnikumot jelent, jellegzetess\u00e9ge a k\u00f6z\u00f6s nyelv, a k\u00f6z\u00f6s hagyom\u00e1nyok, a k\u00f6z\u00f6s kult\u00fara s mindezeken t\u00falmen\u0151en az \u00f6sszetartoz\u00e1s tudata\u201d.<\/em> Szerinte \u201eteljes egyenjog\u00fas\u00e1gr\u00f3l csak akkor besz\u00e9lhet\u00fcnk, ha az egy\u00fcttlak\u00f3 nemzetis\u00e9gek sz\u00e1m\u00e1ra is, biztos\u00edtj\u00e1k mindazt, ami a rom\u00e1n nemzethez tartoz\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra term\u00e9szetes \u00e9s mag\u00e1t\u00f3l ad\u00f3d\u00f3<\/em>\u2026\u201d<\/p>\n\n\n\n

1971-ben jelenik meg Brassai S\u00e1muelr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 \u00e9letreg\u00e9nye \u201eAz utols\u00f3 erd\u00e9lyi polihisztor\u201d<\/em> c\u00edmmel. D\u00e1vid Gyul\u00e1val \u00edrj\u00e1k a \u201ePet\u0151fi Erd\u00e9lyben\u201d<\/em> c\u00edmmel megjelen\u0151 k\u00f6tetet (1972) \u00e9s p\u00e1lyat\u00e1rs\u00e1nak, Bal\u00e1zs Ferencnek (aki ir\u00e1nt \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se m\u00e1r di\u00e1kk\u00e9nt megmutatkozott) a k\u00f6nyv\u00e9t is sajt\u00f3 al\u00e1 rendezi \u201eBej\u00e1rom a kerek vil\u00e1got\u201d<\/em> c\u00edmmel, s benne \u00e9letrajz\u00e1t is meg\u00edrja (1975).<\/p>\n\n\n\n

Csat\u00e1ri D\u00e1niel h\u00edvja fel a figyelmet arra, hogy Mik\u00f3 Imre ekkort\u00e1jt (1974) nevezi mag\u00e1t egy nyilatkozat\u00e1ban \u201evil\u00e1gl\u00e1tott lok\u00e1lpatri\u00f3t\u00e1nak\u201d. Mint mondja, el\u0151bb-ut\u00f3bb nekem is hozz\u00e1 kell fognom a memo\u00e1r\u00edr\u00e1shoz.<\/p>\n\n\n\n

Csat\u00e1ri szerint e sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1t, az \u201eAkik el\u0151ttem j\u00e1rtak\u201d<\/em> c\u00edm\u0171 \u201eantimemo\u00e1rj\u00e1val<\/em>\u201d kezdi megval\u00f3s\u00edtani. Ezt k\u00f6vet\u0151en kezd hozz\u00e1 \u201eA csendes Pet\u0151fi utca\u201d<\/em> c\u00edm\u0171 \u00f6n\u00e9letrajzi visszaeml\u00e9kez\u00e9seihez. Bal\u00e1zs S\u00e1ndor szerint ez egy csal\u00e1dszociogr\u00e1fiai sz\u00e1lakkal \u00e1tsz\u0151tt epikus m\u0171. Ezt a munk\u00e1j\u00e1t t\u00f6ri der\u00e9kba 1977. m\u00e1rcius 21-\u00e9n a Mik\u00f3k rettegett ellenfele, a r\u00e1k okozta hal\u00e1l.<\/p>\n\n\n\n

Nagy vesztes\u00e9g, hogy munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t nem teljes\u00edthette ki, mondja G\u00e1ll Ern\u0151 1981-es \u00edr\u00e1s\u00e1ban \u00e9s figyelmeztet, hogy eml\u00e9keztetni kell Leninre, aki nagy s\u00falyt helyezett a nemzeti kisebbs\u00e9gek helyzet\u00e9nek jogi szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ra. Igen fontos az, hogy Mik\u00f3 az \u00f6sszetartoz\u00e1s tudat\u00e1t is az ism\u00e9rvek k\u00f6z\u00f6tt eml\u00edti. Azonban csonka lenne az a nemzetis\u00e9gi tudat, amelyik nem foglaln\u00e1 mag\u00e1ba a jogi tudatot is, mert ennek hi\u00e1nya bizonyos akarati mozzanatokt\u00f3l fosztan\u00e1 meg. A saj\u00e1toss\u00e1g meg\u0151rz\u00e9s\u00e9nek ig\u00e9nye egyike a nemzetis\u00e9gi l\u00e9t \u00e9s m\u0171vel\u0151d\u00e9s megmarad\u00e1s\u00e1t biztos\u00edt\u00f3 szubjekt\u00edv er\u0151knek.<\/p>\n\n\n\n

Mik\u00f3 munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak m\u00e9ltat\u00e1sa k\u00f6zben olvashatunk az ENSZ \u00e9gisze alatt zajlott ohridi tanulm\u00e1nyi ciklusr\u00f3l, ahol \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclni kezdett az, miszerint \u201ecsoportok jogait nem helyes, nem c\u00e9lszer\u0171 \u00e9s elm\u00e9letileg sem helyt\u00e1ll\u00f3 az emberi jogokra vagy az alapvet\u0151 szabads\u00e1gokra leegyszer\u0171s\u00edteni\u201d.<\/em> Ez 1974-ben hangzott el. Tudtommal ma, 2011-ben sem lett kodifik\u00e1lva.<\/p>\n\n\n\n

De foglalkozzunk most Mik\u00f3 Imre szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9nek egy fontos oldal\u00e1val, a moralit\u00e1ssal, mely eg\u00e9sz \u00e9letm\u0171v\u00e9t \u00e1thatja. G\u00e1ll Ern\u0151 szerint b\u00e1r ezzel t\u00e9telesen nem foglalkozott, de eg\u00e9sz l\u00e9nye mor\u00e1lis volt. \u201eSzem\u00e9ly\u00e9ben a legjobb, hagyom\u00e1nyos \u00e9rtelemben vett szolg\u00e1l\u00f3 \u00edr\u00e1stud\u00f3t tisztelhetj\u00fck.\u201d<\/em> Hat\u00e1rozott egyedi jelei mellett ellentmond\u00e1sosnak \u00edt\u00e9li meg, s ezzel a K\u00f3s K\u00e1roly \u00e1ltal eml\u00edtett girondista k\u00f6z\u00e9p\u00fatra utalhat.<\/p>\n\n\n\n

Mik\u00f3 Imre a szolg\u00e1lat \u00e9s a marad\u00e1s embere volt, az \u00e9vsz\u00e1zados erd\u00e9lyi h\u0171s\u00e9g tov\u00e1bbhordoz\u00f3ja. Amint azt Jancs\u00f3 B\u00e9la egykor mondotta: \u201eErd\u00e9ly lelke a h\u0171s\u00e9g<\/em>\u201d.<\/strong><\/em> Mik\u00f3 egyik essz\u00e9j\u00e9nek z\u00e1r\u00f3mondata is \u00edgy sz\u00f3l: \u201eAz \u00e9rtelmis\u00e9g sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en t\u00e9r vissza sz\u00fcl\u0151f\u00f6ldj\u00e9hez.\u201d<\/em> G\u00e1ll Ern\u0151 meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sai k\u00f6z\u00fcl m\u00e9g emelj\u00fck ki azt, mely szerint Mik\u00f3 Imre a rom\u00e1niai magyars\u00e1g erk\u00f6lcsi tudat\u00e1nak korszer\u0171 fejleszt\u00e9s\u00e9hez is hozz\u00e1j\u00e1rult.<\/p>\n\n\n\n

Nem felejthetj\u00fck el azt sem, hogy m\u00e9ly vall\u00e1sos meggy\u0151z\u0151d\u00e9s\u0171 ember is volt. A tehets\u00e9g mellet, valamint komolys\u00e1ga \u00e9s szorgalma m\u00f6g\u00f6tt, der\u0171 \u00e9s humor\u00e9rz\u00e9k is megf\u00e9rt.<\/p>\n\n\n\n

Zaklatottan kanyarg\u00f3s \u00e9letp\u00e1ly\u00e1ja sor\u00e1n \u2013 legt\u00f6bbsz\u00f6r k\u00e9nyszerhelyzetben is nagyot alkotv\u00e1n \u2013 annyi ter\u00fcleten kamatoztatta tehets\u00e9g\u00e9t, hogy \u00e9letm\u0171v\u00e9t sok\u00e1ig ink\u00e1bb mint a nemzetis\u00e9gkutat\u00f3\u00e9t, kult\u00fart\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz\u00e9t, m\u0171ford\u00edt\u00f3\u00e9t, sz\u00e9p\u00edr\u00f3\u00e9t vagy szerkeszt\u0151\u00e9t s nem kev\u00e9sb\u00e9 essz\u00e9\u00edr\u00f3\u00e9t tanulm\u00e1nyozt\u00e1k. K\u00f6zben nem figyeltek a jog\u00e1szi teljes\u00edtm\u00e9nyre. Ennek bizony\u00e1ra az is oka lehetett, hogy a nemzetis\u00e9gi jog azokban az \u00e9vekben igen k\u00e9nyes terepnek l\u00e1tszott.<\/p>\n\n\n\n

Mik\u00f3 Imre \u00e9let\u00e9nek \u00e9s munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak \u00e1ttekint\u00e9se k\u00f6zben a ma ember\u00e9ben elker\u00fclhetetlen\u00fcl mer\u00fcl fel egy k\u00e9rd\u00e9s.<\/p>\n\n\n\n

Mik\u00e9nt lehets\u00e9ges az, ami akkor az erd\u00e9lyi kisebbs\u00e9gi l\u00e9t els\u0151 \u00e9vtized\u00e9ben a legnagyobb elbizonytalanod\u00e1s, a legkeservesebb csal\u00f3d\u00e1sok idej\u00e9n m\u00e9gis m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Nevezetesen, hogy a fiatal erd\u00e9lyi magyarok jelent\u0151s csoportjai \u2013 m\u00e1r tizen\u00e9vesen s m\u00e9g ink\u00e1bb h\u00faszas \u00e9veik elej\u00e9n \u2013 olyan c\u00e9ltudatosan tudtak elindulni a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g szolg\u00e1lat\u00e1nak \u00fatj\u00e1n.<\/p>\n\n\n\n

M\u00e1r az is felt\u0171n\u0151, hogy a tehets\u00e9geknek milyen sokas\u00e1g\u00e1t neveli ki mag\u00e1b\u00f3l ez az addig nem tapasztalt neh\u00e9z k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00e9 ker\u00fclt, k\u00e9t milli\u00f3t sem el\u00e9r\u0151 kisebbs\u00e9g.<\/p>\n\n\n\n

De, hogy ezek a tehets\u00e9gek, ha k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 utakon is j\u00e1rva, mik\u00e9nt v\u00e1llalj\u00e1k fel tudatosan \u00e9s \u00e1ldozatosan ugyanazt a neh\u00e9z feladatot, nem lehet v\u00e9letlen.<\/p>\n\n\n\n

Azt is felvethetn\u00e9nk, hogy a Mik\u00f3 Imre \u00e9letm\u0171ve vajon lehetett volna-e ilyen gazdag \u00e9s sokoldal\u00fa, ha sz\u00e1m\u00e1ra egy k\u00e9nyelmes polg\u00e1ri \u00e9let adatik meg. A k\u00e9rd\u00e9s azonban nagyobb perspekt\u00edv\u00e1ban is felmer\u00fclhet, mert eur\u00f3pai szintr\u0151l n\u00e9zve a kelet-eur\u00f3pai, abban a magyar s magyar sorsunkon bel\u00fcl a kett\u0151s nyom\u00e1s alatt \u00e9lni k\u00e9nytelen erd\u00e9lyi sors lehetett az a p\u00e1lm\u00e1ra nehezed\u0151 s\u00faly, mely a szenved\u00e9s igazgy\u00f6ngyeit izzasztotta ki mag\u00e1b\u00f3l, amely a szenet gy\u00e9m\u00e1ntt\u00e1 pr\u00e9selte.<\/p>\n\n\n\n

Mik\u00f3 Imr\u00e9nek \u00e9s kort\u00e1rsainak sorst\u00f6rt\u00e9neteit \u00e9s \u00e9letm\u0171veiket nagyon fontos lenne sorra feldolgozva a mai anyaorsz\u00e1gi (\u00e9s mai erd\u00e9lyi) olvas\u00f3k el\u00e9 t\u00e1rni.<\/p>\n\n\n\n

A m\u00e1ra mesters\u00e9gesen elsatny\u00edtott nemzettudat, nemzeti \u00f6nismeret, az eg\u00e9sz nemzet \u2013 teh\u00e1t az ezen \u00e9rt\u00e9keket tagad\u00f3k \u2013 sz\u00e1m\u00e1ra is nagy veszedelmeket rejtenek magukban.<\/p>\n\n\n\n

Erd\u00e9ly k\u00fczdelmes \u00e9vei m\u00e1ra sem \u00e9rtek v\u00e9get. A magyars\u00e1g K\u00e1rp\u00e1t-medencei sors\u00e1nak neh\u00e9z fejezetei egym\u00e1st k\u00f6vetik. Amint azt Asztalos Mikl\u00f3st\u00f3l m\u00e1r id\u00e9zt\u00fck, a m\u00falt hozad\u00e9k\u00e1nak felhaszn\u00e1l\u00e1sa sz\u00fcks\u00e9ges \u00e9s v\u00e9gre el kell jutni ennek az igazs\u00e1gnak a felismer\u00e9s\u00e9hez.<\/p>\n\n\n\n

A Mik\u00f3i \u00e9letm\u0171 \u2013 \u00f6nmag\u00e1n is t\u00falmutatva \u2013 erre figyelmeztet.<\/p>\n\n\n\n

Le\u00e1nyfalu, 2011, janu\u00e1r-febru\u00e1r<\/p>\n\n\n\n

Sz\u00e1sz Istv\u00e1n Tas<\/strong><\/em><\/p>\n\n\n\n

Bibliogr\u00e1fia<\/strong><\/p>\n\n\n\n